Hálózatszervezés a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium területén megtekintése

021.6:656

HÁLÓZATSZERVEZÉS A K Ö Z L E K E D É S I - ÉS P O S T A Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M TERÜLETÉN X

Az 1967. évi könyvtári hálózati helyzet felmérésének eredménye

Szitór László

Közlekedési Múzeum

BEVEZETÉS

ÁS I p a r i vagy i p a r i Jellegű tárca műszaki tájékoztatási munká­

jának - véleményem ezerint - megfeleli kiépítés m e l l e t t legjobb vég­

rehajtója a műszaki könyvtárhálózat.

A közlekedés- ég postaügyi miniszter a tárca műszaki tájékozta­

tási Bzervesetének alapjaként az intézményeknél ég vállalatoknál mű­

ködő vagy szervezendő műszaki könyvtárakat Jelölte k i .

Nézzük meg mindenekelőtt e kijelölés módját, majd foglalkozzunk a műszaki könyvtárhálózattal. Közelebbről, részleteiben megismerve a hálózatot, értékelni tudjuk helyzetét, s a s t a t i s z t i k a tükrében meg­

találhatjuk erényeit ás hibáit egyaránt.

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mUezaki dokumentációs és tájékoztatási szervezetének kialakításáról a közlekedés- éa pos­

t a u g y i , valamint a művelődőaügyi miniszter 16/1965 /Közi.Ért.9-/ KPH-

HM számú efryüttea u t a a l t á B a intézkedett, amely 1965 mőJUB 18-án Je­

l e n t meg.

Az utasítás mindenekelőtt a létrehozandó szervezet Jogállását tisztázta: a műszaki tájékoztatáe és propaganda országos irányítása az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság f e l a d a t a , az országos könyvtári azaifelügyelet pedig a Művelődőaügyi Minisztériumra t a r t o ­ z i k . A következő lépcsőfok a műszaki termelési könyvtári hálózat köz­

pontját az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ.

Majd intézkedik az u t a a i t á B i "A minisztérium /KPM/ felügyelete alá tartozó területen a műszaki dokumentációs és szakirodalmi tájé­

koztatási tevékenység irányítása, valamint a minisztérium belső mű­

szaki dokumentációs és szakirodalmi tájékoztatási feladatainak ellá-

A c i k k az 1967. évi h e l y z e t e t t ü k r ö z i , s a s z e r z ő véleményét f e j e z i k i , amely nem úziilczégszerüan egyezik • KPM k ö z l e k e d é s p o l i t i k a i F ő o s z t á l y a MüEzakl O s z t á l y á n a k v é l e m é n y é v e l .

TK2 15. é v i . 8 - 9*ezám 1 9 6 8. a u g u s E t u B-ezepteitber

téaa céljából létre k e l l hozni a KPM Műszaki Dokumentáoióe áe Tájé­

koztatási Központot /továbbiakban tároaközpont/."

A tároaközpont Irányító tevékenységét - a minisztérium Műszaki Pejlesztésl i s Közlekedéspolitikai Póosztálya felügyelete m e l l e t t - az MM áe az OMFfi irányelvi alapján az alábbi főbb feladatokban jelöl­

te meg:

1. mindenekelőtt megszervezi a tárca műszaki dokumentációs és szakirodalmi tájékoztatási hálózatát ée ellenőrzi az egyes eeervek munkáját;

2. irányítja és összehangolja a azakágazati központok ővea t e r ­ v e i t , ellenőrzi azok végrehajtását, továbbá irányitólag közreműködik a könyv- és folyóirntbeszerzésekre előirányzott d e v i z a k e r e t t e l való gazdálkodásban;

3. irányítja és ellenőrzi a minieztérlum területén folyó műsza­

k i propagandamunkát; ~

4. mint könyvtári hálózati alközpont irányítja éa ellenőrzi a szakágazati központokban és a tárcához tartózd szakkönyvtárakban f o ­ lyó könyvtári munkát.

A 2.§ a szakágazati központok felállításáról Intézkedik ás e l ­ r e n d e l i Vasúti, Postai, Autóközlekedési és Útügyi Műszaki Dokumentá­

ciós és Tájékoztatási Központ létrehozását. A hajózás és a légiköz­

lekedés területén pedig a MAHART, i l l e t v e a MÁLÉT szervezetében mű­

ködő szakkönyvtárak o l y értelmű kialakítására ad utasítást, hogy a¬

zok a szakkönyvtári tevékenységen kívül a saját ezakterűletükre vo­

natkozóan a szakágazati központok tevékenységét i e e l tudják látni.

Az utasítás s z e r i n t az ágazati központok f e l a d a t a a szakterüle­

tükre vonatkozó publikált szakirodalom gyüjtéae, a hozzátartozó vál­

l a l a t o k és intézmények dokumentációs anyagának nyilvántartáaa, ezek­

nek szakterületükön való elterjesztése, irodalomkutatás, fordítás, a területükön működő szakkönyvtárak munkájának Összehangolása, e l l e n ­ őrzése s t b . Intézkedik a központok személyi állományáról, majd a

"széles bázist; jelentő •műszaki dokumentációs ée tájékoztatási egy­

ségekről'1 szól, amelynek sorén megállapítja a tál ékoztatásl épségek, a vállalatoknál, intézményeknél működő szakkönyvtárak fóbb f e l a d a t a ¬ l t . Ennek lényege: a vállalat területét, feladatkörét érintő dokumen­

tációs és szakirodalmi tájékoztató munka és műszaki propaganda. Rész­

letesen f o g l a l k o z i k a kettői m i n i s z t e r i utasítás a szakkönyvtárakat éa a könyvtároaokat érintő kérdésekkel, e az általános könyvtári rendeletekkel Összhangban szabályozza működésüket.

Az utasítást három melléklet egészitl k i , amelyek külön-külön részletesen i s m e r t e t i k a tárcaközpont, az ágazati központok, vala­

mint a vállalati egységek - a szakkönyvtárak - f e l a d a t a i t .

Az utasítás megjelenése előtt a közlekedési tárca minden ágában működtek már korábbi rendelkezések alapján műszaki /termelési/ könyv­

tárak, de - néhány kivételtől e l t e k i n t v e - e r Ő B e n vitatható eredmény-

SZITAR L . i Hálózatszervezés a KPM területen n y e l . Hiányoztak ugyanis az átfogó Intézkedések, az egységesíti szer­

vező munka, valamint a megfelelő képesítésű könyvtárosok. Ez utóbbi területen még ma i s sok a pótolnivaló, mert a könyvtárosok 40 j£-a a- lspfoku képesítéssel sem rendelkezik. Tőlük tehát szabályszerű könyv­

tári kezelés nem várható, nem l e szólva a műszaki tájékoztatási mun­

káról.

•o.

A tároaközpont első feladata a tájékoztató bázis, a műszaki könyvtári hálózat szervezésének megkezdése v o l t . A l i g két őv élit e r ¬ re a munkára rendelkezésre, amikor az u j gazdasági mechanizmus Jegyé­

ben 1967 derekán a tárcaközpont megszűntetéeére került sor. Ez a l a t t az idő a l a t t k i a l a k u l t a k az ágazati központok. A szakkönyvtárak terü­

letén i s j e l e n t k e z e t t már a szervező munka hatása. A tárcaközpont f e n t vázolt feladataiból a szervezésre vonatkozó / l d . l.pont/ már megvalósult. A többi feladat további teljesítését szükségtelenné t e t ­ te az u j gazdasági mechanizmus egyik fő irányelve, amely s z e r i n t az intézményeknek, vállalatoknak nagyobb önállóságot k e l l adni és meg k e l l szűntetni a központi irányítás eddigi mértékét. A KPM tehát ugy döntött, hogy a kettős m i n i s z t e r i utaaitásban f o g l a l t a k érvényben t a r ­ tása m e l l e t t folyjék tovább a tárca dokumentációs és könyvtári háló­

zatának szervezése, de a tárcaközpont kikapcsoláséval, lényegében szakágazatonként, az ágazati központok irányítása m e l l e t t . Az elen­

gedhetetlen e l v i koordinációt, minden g y a k o r l a t i irányítási munka nélkül a minisztérium Közlekedéspolitikai Főosztálya látja e l a mi­

nisztérium belső műszaki tájékoztatásával együtt.

A tárcaközpont megszűntetése tehát nem j e l e n t i a fejlődésnek i n d u l t ezervezet széthullását. Kiépülésében valószínűleg átmeneti lassulás áll be; minden bizonnyal j e l e n t k e z n i fog bizonyos polarizá­

lódás i s . Az ágazatok központjaik arculatához formálódó egyéni színe­

zetet Öltenek, ami önmagában semmiféle hátrányt nem j e l e n t . A fejlő­

dés fokozatos gyorsulását pedig az u j mechanizmus kényszerítő ereje f o g j a táplálni.

.0.

Két esztendő tehát nem v o l t elég a r r a , hegy a kapcsolatok nél­

kül magukra hagyott, gyakran elhanyagolt műszaki könyvtárakból máris eredményesen működő, egységesen szervezett apparátus váljék. Bem l e ­ h e t e t t ezt ennyi idő a l a t t végrehajtani annak ellenére sem, hogy e- gylk-máalk ágazatban már régóta f o l y t hasonló irányú munka. így pél­

dául a szervező munka megkezdésekor a Posta j e l e n l e g i könyvtári háló­

zata már majdnem t e l j e s e n készen állott. Eb. 70 könyvtárral rendelke­

z e t t a Vasút i s . De a vasúti könyvtárak t e l j e s kapacitásukkal nem a műszaki fejlesztést szolgálták, hanem az oktatási apparátus irányí­

tása a l a t t a vasúti szakoktatás támaszai v o l t a k és azok még ma i s . Az autóközlekedési ágazat könyvtárhálózata viszonylag f i a t a l , heterogén és elhanyagolt. Ez a bíráló kifejezés nem az egyes könyv­

tárakra, hanem a hálózatra értendő. Hiszen ezen a területen működ­

nek jő könyvtárak i s és az ágazat élén éppen az Autóközlekedési Tu-

THT 15.évi. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember

dományos Kutató Intézet, a tárca legjobb dokumentációs munkát végri cüszaxi könyvtára áll.

A rövid idő, a heterogén alapanyag ás sok más akadályozd' körül­

mény ellenére az 1965 előtti állapotokhoz viszonyítva a közlekedési tárca könyvtárhálózatában fejlődés következett be.

Helyek v o l t a k a hálózatfejlesztés mód azerei Ó B eszközei? Mindenekelőtt a szemé­

lyes kapcsolatok felvétele a könyvtárakkal azok vezetőivel és nem utolsósorban a: il­

l e t i intézmény vagy vállalat vezetőivel.

Ahol a vállalat igazgatójával /az intézmény vezetőjével/, főmérnöké¬

v e i megfelelő kapcsolatot tudtunk kiépíteni, és ahol a kettős minisz­

t e r i utasítás intenciói megértésre találtak, o t t az alapokat eredmé­

nyesen l e h e t e t t l e r a k n i .

Az egyes intézmények, vállalatok könyvtárait bizottság kereste f e l , amelynek t a g j a v o l t a tárcaközpont, valamint az ágazati központ képviselője és a budapesti könyvtárak esetében az OMEDE Fejlesztési és Hálózatszervezés! Igazgatóságának munkatársa i s . Kevésbe v o l t e r ­ re szükség a Vasútnál és a Postánál, de azért i t t i s i g s n hasznosnak bizonyultak az együttes látogatások. A tárca területén az ágazati központoknál egységes munkamódszerek a l a k u l t a k k i , mert ezeken a lá­

togatásokon a tárca többi ágazata l e képviseltette magát, a tapasz­

t a l a t o k a t együtt.vitatták meg. Beletanultak a hálózatfejlesztési munkába, átvették azokat az egységesítési törekvéseket, amelyek egy tárca területén elengedhetetlennek tűntek. Se átvették és a saját területükön érvényesítették a jő tapasztalatokat a "vendég" ágazatok képviselői i s . Ezt a törekvést még jobban előmozdították a tapaszta­

latcsere-látogatások és ankétok, amelyeket rendszerint az OMKDK F e j ­ lesztési és Hálózatszervezés! Igazgatóságának munkatársa szervezett.

I l y e n ankétot jelentős számmal rendeztünk tárcánk területén, rendeze r i n t a f e j l e t t e b b könyvtárakban.

Ez a gyakorlat t e t t e lehetővé, hogy a könyvtári hálózati munkát tárcaszintű Irányítás nélkül rá l e h e t e t t b i s n i az ágazati központok­

r a .

E l v i l e g k i a l a k u l t a négy nagyobb, s a két kisebb ágazat és azok központjait Tasut, Posta, autóközlekedés, utűgy, valamint a hajózás ée a léglközlekedés.Ágazaton kivit 1 c s a t l a k o z i k a hálózathoz a Közle­

kedési Múzeum hatalmas anyagot felölelő könyvtára.valamint a nem t u l nagy, de korszerű állománnyal rendelkező és sikeresen felújított mi­

nisztériumi műszaki könyvtár. /Mindkettő a KPM Közlekedéspolitikai Főosztálya közvetlen felügyelete a l a t t . / A könyvtárhálózat f e j l e s z ­ tésének nagy lendületet adott a tárca területén központi szervezés­

sel két Ízben megrendezett alapfokú könyvtárosi tanfolyam, i l l e t v e vizsga, amelyet a tárca műszaki könyvtárosainak közel f e l e t e t t l e .

A hálózatfejleestés módszerei

SZITÁS L. t Hálóit szervezés a HFM területén A tanfolyamok: jé hatáaát a könyvtárézemlék alkaImával lépten­

nyomon lemérhettük. Igen jé könyvtáros-nevelő éa szervező hatást t a ­ pasztaltunk a már említett ankétok kapcsán i s . Hasonlóképpen szerve­

ző erőt j e l e n t e t t e k , e könyvtárainkra I s visszaható Jó eredményeket hoztak az 1965-ben, 1966-ban megrendezett Műszaki Könyvnapok kiállí­

tásai és ankétjai. A külföldi folyóirat-előfizetések évenkénti r e ­ gisztrálása és engedélyezése, valamint a tárcaközpontnak és az ága- marti központoknak a hálózat egységeihez e l j u t t a t o t t kiadványai /gép- Jármtóibliográfia, térca-folyóiratkatalógue, a tárcán belüli könyv- táxest címjegyzéke, körlevelek, gyorsfigyelők, címfordítások, dokumen- tágj^klBáványok s t b . / elősegítették a hálózaton belüli jó kapcsola- rkenaasMteeen a legeredményeeebb a személyes látogatás, a tárca lagjmhe könyvtári szakembereivel t a r t o t t szemlék v o l t a k , amikor egy- egy könyvtárnak minden problémáját megtárgyalhattuk, szükség esetén

» váklaiat vagy intézmény vezetőjének bevonásával. Ezzel a módszer­

r e l Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben megláto­

gattunk minden Jelentősebb és sok kisebb könyvtárat l e , a hálósat

• Ujeegeiieik 22 *-ét.

Helyzetkép a hálózatról Az a l i g két éves szervező mun­

ka során a könyvtárak száma 200 fö­

lé emelkedett. Az egész országot b halózó i l y e n nagyszámú könyvtár sze mélyee meglátogatása rövid idő a l a t t nem v o l t lehetséges. Viszont a folyamatos hálózati munkához valamennyi könyvtár bizonyos fokú Isme­

rete elengedhetetlen. Hogy csak egyet emlitsünkt lemerni k e l l a könyvtáros szakképzettségét, mert különben nem bonyolítható l e a könyvtáros szakképzés sem. Se természeteses ismerni k e l l a vállala­

tok műszaki könyvellátottságát, nemkülönben a könyvtár egyedi körül­

ményeit, elhelyezését és legalább bizonyos mértékben a munkáját i s , amelyhez a továbbiakban csak ezek ismeretében lehet irányító támoga­

tást adni.

Az egész hálózat bizonyos fokú, - de gyors - megismerésének szükségszerűsége érlelte meg azt a gondolatot, hogy helyzetképet sze­

rezzünk minden egyes könyvtárunkról.

Az OHKDK Pejleeztési és Hálózatszervezési Igazgatósága és az á¬

gazati központok képviselőinek bevonáséval állítottuk össze az adat­

gyűjtő l v s t /l.táblázat/, amelyet 1967 első felében megkűldtünk a tárca valamennyi - műszaki könyvtárral rsndelkező - intézményének és vállalatának.

Az iveken a legszükségesebb adatokat kértük be a könyvtárakról és a könyvtárosokról. A beérkezett adatok képet nyújtanak az egész hálózatról és támpontot adnak a további munkához, amelyet az egyes ágazati központoknak saját hálózatukban maguknak k e l l végezniök. Er­

re a célra az ágazati központok rendelkezésére áll az adatgyűjtő 1 - vek egy-egy kitöltött példánya.

TXT I5.évf. 6-9.Dtán 1968.augusztus-szeptember

1.táblásat

KÖZLEKEDÉS— ÉS FOSTAÍtGYI MIHISZTÉBIUM Műszaki Dokumentációs éa Tájékoitatási

Papctrt

Budapest, T 1 I . , Dob u. 75/81 Telefoni 220-220, 420-520, 222-997

Határidős1

H E L T Z E T K É P

a szakágazati központok szakkönyvtárakról szőlő éri jelentésének /16/1965. /Közi.Ért.9./ KrM-MM B E. utasítás 3.5/ elkészítéséhez

Kát példányban Írógéppel kitöltve visszaküldendő a Közlekedés- éa PostaUgyl Minisztérium

Tájékoztatási Központjáboz Budapest 7. pf.59.

a-e t- ai

nevet székhelyet

elme /utoa, házszán/i

pontos cime, na nem a központ épületében van elhelyezve

tár az intézmény /vállalat/ melyik főosztálya, osztálya keretébe t a r t o z i k szervezetileg?

h hány kötet könyvvel rendelkezik?

0 9 M

ebből letéti könyvtárban hány kötet van?

M hány letéti könyvtárt irányit?

a M

• van-e külön könyvtárhelyisége?

ha nem, h o l van elhelyezve?

SZITÁS L, i Hálózatszervezés a EFM területén 1.táblázat folytatása vannak-e zárható szekrényei?

• -a

« milyen nyilvántartásokat vezet?

o S

fi

mikor v o l t utoljára selejtezés?

működik -e könyvtár-bizottság?

neve ee születési éve i s k o l a i végzettsége nyelviemérete

• könyvtárosi szakképzettsége 0

h

függetlenített vagy rész­

foglalkozás u-e ?

ml a h i v a t a l i munkaköre?

S, 1

átlag napi hány munkaórá­

ját veszi igénybe a könyv­

tár?

c

•Íj

munkaidón t u l i s f o g l a l k o ­ zik-e a könyvtárral?

sA ha igen. átlag h e t i hány órát?

M ^a kap-e könyvtárosi pótlékot?

16/1965.E.É.9./KPM-MB.8.f /l/

M mennyi a havi Illetménye?

• H

közvetlen f e l e t t e s e /név. h i v a t a l i beosztás/

• f o l y t a t - e műszaki-gazdasági tájékoztató munkát?

mely szervek, milyen szolgáltatásait /kiadványait/ használja f e l tájékoz­

tató munkájában? /OMEDK, Tárcaközpont, ágazati közoont. egyét/

Amennyiben több személy f o g l a l k o z i k a szakkönyvtárral, i l l e t v e a műszaki-gazdasági tájékoztatási /dokumentációs/ munkával, ugy ezek- r d l i s a f e n t i kérdéseknek megfelelő adatokat k e l l Összeállítani és külön lapokon két-két példányban c s a t o l n i .

Javaslatok, keresek, észrevételek:

az adatazolgáltató könyvtáros az intézmény /vállalat/

aláírása vezetőjének aláírása telefonszáma:

TMT latért. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember

A t e l j e s anyag pedig áttekintést nyújt a tárca műszaki könyvtá­

rainak helyzetéről az e l v i irányítást kózbentarté minisztérium i l l e ­ tékes szerveinek.

A kiértékelés és a s t a t i s z t i k a i összevetések céljára az adat­

gyűjtő Ivek anyagát peremlyukkártyára dolgoztuk f e l . Ennek segítségé­

v e l készítettük a tanulmány keretében bemutatandó táblázatokat,amely­

nek adatai sokszor meglepő tényeket tárnak f e l , de mindenképpen 1 - rányt mutatnak a további munkához.

Az adatok tömege /2, és 3.táblázat/ f e l v e t i például azt a kér­

dést, szükség van-e a Vasút területén a sok k i s könyvtárra? Van o¬

lyan vélemény, amely s z e r i n t ezeket a könyvtárakat tulajdonképpen nem i s esabad könyvtárazámba venni. Ezzel a nézettel nem tudunk egyet­

érteni. Ezeknek a k i s könyvtáraknak i s megvannak a f e l a d a t a i k , ame­

lyek az idők folyamán még csak szaporodhatnak. Mindenesetre a maguk területén, ha gyengék i s , még akkor i s többet tesznek a műszaki ha­

ladás erdekében, mintha egyáltalán nem lennének. Véleményünk s z e r i n t megszüntetésükre nem szabad gondolni, mert ez mindenképpen lépés v o l ­ na visszafelé.

Bizonyos szempontból ellenkező tapasztalatokat nyújt a Posta területének vizsgálata. Ennek a hatalmas intézménynek - amint az majd a táblázatokból kitűnik - az egész országban mindössze 16 mű­

szaki könyvtárs van, ezek azonban jól megszervezett és általában Jól működő könyvtárak. De mégis hiányérzetet ébreazt, amikor a 3. táblá­

zatot szemlélve, azt látjuk, hogy a Postának nincs könyvtára Székes­

fehérvárott, Szolnokon, Szombathelyen, Győrött... A Posta területén tehát szaporítani kellene a műszaki könyvtárakat. Hiszen ma már az említettekhez hasonló nagyobb városainkban a Posta mindenütt Jelen­

tős műszaki központokkal, közvetítő állomásokkal etb* rendelkezik.

Bem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy ma már a f o r g a l m i h i v a t a l o k i s annyi t e c h n i k a i felszerelésééi rendelkeznek, Járműveket használnak, gépi berendezéseket üzemeltetnek, hogy a mű­

szaki tudás, a műszaki ismeretek gyarapítása ezek dolgozói számára i s nélkülözhetetlen, ha a fejlődéssel lépést akarnak t a r t a n i .

Hat ágazat - 208 könyvtár A tárca közlekedési ágaza­

taihoz mérten, a műszaki könyv­

tárhálózat i s hat ágazatra o s z l i k , amint est már korábban f e l s o r o l ­ tuk. A továbbiakban ezekkel as ágazatokkal foglalkozunk. /A tábláza­

tokban helyenként V, P, A, 0. H, L kezdőbetűk helyettesítik az ága­

zatok nevét, mig a Közlekedési Múzeum könyvtárát KM-el, a miniszté­

r i u m i könyvtárat pedig "Min." rövidítéssel jelöljük./

Az ágazatok könyvtári ellátottságának feltárása m e l l e t t mód nyí­

l i k értékelésükre. Táblázataink rávilágítanak az egyes ágazatok könyvtárhálózatának állapotára.

SZITÁS L . i Hálózatszervezés a KPM területén A 2. táblázatból kitűnik, hogy az adatfelvitelezé^a idején, 1967 első felében • tárca 208 műszaki könyvtárral rendelkezett. Ebből 97 a Vaaut intézményeinél működött. A Vasút 97 könyvtárával szemben a tárca másik nagy ezektorának, a Postának csak 16 könyvtára van.

Könyvállománya mégis több, mint a Vaaut könyvállományának 25 $-a.

Az autóközlekedési ée útügyi ágazat a 2. táblázat e z e r i n t - közel 50, mig a hajózás bárom ée a légiközlekedée /MALÉV/ csupán egy könyv­

tárral rendelkezik.

Mindebből következik, hogy koránteem lehet megítélni egy ágazat könyvtárhálózatának értékét, Ütőképességét csupán a könyvtárak számá­

ból és azok könyvállományából. Mint ahogy önmagában az sem mond so­

k a t , hogy a közlekedési tárca 208 műszaki könyvtárral, ezek pedig közel félmillió kötet műszaki könyvvel rendelkeznek.

Az adatfelvétel során feltárult adattömeg azonban behatóbb e- lemzéare ad lehetőeéget, i g y könnyen megállapítható, hogy egy-egy á¬

gazat könyvtárügyének milyen irányú fejlesztése kívánatos.

2. táblázat A KPM műszaki könyvtárhálózata és annak könyvellátotteága Ágazat A könyvtárak

száma Kötetszám

Átlagoa kötetszám

Vasút 97 207 823 2142

Posta 16 59 049 3690

Autóközlekedés 47 60 043 1277

Utttgy 42 71 097 1692

Hajózás 5 9 256 3085

Légiközlekedés 1 17 315

-

Közlekedési

Múzeum 1 49 000

-

Minisztérium 1 3 335

-

Össze sem 208 476 918 2293

Az átlagos kötetszámból, amely a tárcánál kereken 2300, megál­

lapíthatjuk, hogy ezt a Posta, a hajózási ágazat és a Minisztérium 1000 körüli kötetez^mmal haladja t u l , mig az sutőközlekedéei és az útügyi ágazatok átlagos kötstBZama kb. e z e r r e l kevesebb. Ez a z t b i ­ z o n y l t j a , hogy könyvtáraink állománya egyenetlen ée sok a k i s könyv­

tár.

A k i s , az 500 köteten a l u l i könyvtárak ex ország minden táján

TMT 15.ári. s-g.szám 1966.augusztus-szeptember

3. táblázat A KÖEYVTÍRAK MEGOSZLÁSA TERÜLETI ELHELYEZÉS SZERINT

Sor­

szám Helység

Ösz- s t e -

aen T P KM Min.

1. Budapaat 80 30 11 20 13 3 1 1 1

2. Miákoló 13 8 1 2 2 ^—

-

_-

3. Debreoen 11 6 1 2 2

- - - _-

4. Páca 4 1 2 2

- - - -

5. Szombatból; 7 4

-

- - - -

6. Szegőd 6 3 1 2

7. Szákéefebérvér 6 2 ^— 1 3

-

-

8. Békéeosaba 3 2

-

- - - -

9. Kaposvár 5 2

-

- - - -

10. Nyíregyháza 5 2

-

- - - -

11. Szolnok 5 3 ^— 1 1 ^{— — — —}

12. Eger 4 1

-

- - - -

13. Győr 4 ^{— —} 2 2 ^{— — — —}

14. Kecskemét 4 1

-

- _- - -

15. Dombóvár 3 3

16. Dunaújváros 3 2

-

17. Hatvan 3 3

18. Hódmezővásárhely 3 1

- -

- - _{- -}

19. Veezprém 3 1

-

- - - -

20. Zalaegerszeg 3

- _-

- - - -

21. Nagykanizsa 2 2

22. Sátoraljaújhely 2 2

23. Szekszárd 2 1 ^— 1

24. Szentes 2 2

25. Bátaszók 1 1

-

26. Be re EL te 1 1

27. Cegléd 1

- - _-

- - - -

28. Celldömölk 1 1 ^—

29. Dunakeszi 1 1

30. Füzesabony 1 1

-

31. Gyöngyös 1 1

32. Jászapáti 1 1

33. Jászberény 1

- -

- - - - -

34. Keszthely 1 ^{— —} 1 ^{— — — — —}

35. Kiskunhalas 1 1

-

36. Klsterenye 1 1

37. Kisújszállás 1 1

38. Salgótarján 1

- -

- - - - -

39. Sopron 1

-

40. Tatabánya 1

- -

- - - - -

41. Táo 1 1

42. Záhony

1

1

Összesem 208 97 16 47 42 3 1 1 1

SZITÁS L. i Hálózatszervezés & KPM területén f e l l e l h e t i k . Amint a 3- táblázatból kitűnik, a tárca 208 műszaki könyvtára az ország 42 városában és községében működik. A Vasút min­

den jelentősebb egységénél létesített könyvtárat, a Fosta csak köz­

p o n t i szerveinél és az igazgatási székhelyeken. Az autóközlekedési és az útügyi ágazat könyvtárai - kevés kivétellel - a megyeszékhe­

lyek felé orientálódtak. A kerületi elhelyezéat országos v i s z o n y l a t ­ ban szemlélve, látható, hogy Budapest túlsúllyal Jelentkezik. I t t a nagyobb ágazatoknak /Vaaut, autóközlekedés/ 20-30 könyvtára i s van.

Fővárosi vonatkozásban i s két egymással ellentétes felfogás a¬

l a k u l t k i . Tannak olyan nézetek, amelyek azt vallják, hogy Budapes­

ten egy-egy ágazatnak legyen egy nagy. Jól f e l c s e r e i t könyvtára.Pél­

da erre az autóközlekedési ágazat központi könyvtára az ATDH-ban, amely nemcesk az ágazatot, de a tárcán kívül /egyetemek, honvédség, főváros s t b . / Jelentkesó összss igényeket i s kielégíti*

A Posta szintén efelé az irányzat felé h a j l i k , bár minden na­

gyobb intézménye önálló könyvtárral rendelkezik ée Összes könyvtárá­

nak kétharmada Budapesten van. Természetesen az autóközlekedési ága­

zatnak i s van még Budapesten a szépen f e j l e s z t e t t , gazdag AXuXI- könyvtáron kivül kb. 20 könyvtára. A Tasut Budapesten 30 könyvtárat t a r t fenn.

Ugyanakkor a könyvtárak megfelelő elhelyezése - legtöbbször a helyieéghiány m i a t t - csak a legritkább esetbea biztosított. Ez s megállapítás úgyszólván valamennyi nagyobb ágazatra egyaránt vonat­

kozik /4. táblázat/.

4. táblázat A könyvtárak megoszlása elhelyezés s z e r i n t

E b b ő l Ágazat Könyv­

tárak szama

önálló h e l y i ­ ségben

irodában, munka­

szobában

tanáos-, k u l t u r - , oktató-, r a j z t e ­ remben

f o l y o ­ són

raktár­

ban, alag­

sorban v a n 1 1 1 h e 1 3 r e • • •

Tssut 97 17 58 10 9 3

Posta 16 9 2 3 2

-

Autókösl. 47 5 29 6 7

-

ütttgy 42 6 20 10 5 1

Hajózás 3 1 2

- - -

Légiközl. 1 1

- - - -

Köel.M. 1 1

- - - -

Miniszté­

rium 1 1

- - - -

összeesni 208 41 111 29 23 4

B t t 15.évi. 8-9.szám 1968.augueztue-ss*ptember

A Fosta könyvtarainak elhelyezése viszonylag a legjobb, 16 közül 9-nek van Ónálló helyieáge. A Vasútnál azonban 97-bŐl csak 17-nek.Ha­

sonlóan rosst az arány az autóközlekedési és az útügyi ágazatnál i s . Több helyen a könyvtárak a folyosóra szorulnak, sót a Vasútnál három helyen a raktárba. Feltűnően sok - a könyvtáraknak több mint a f s l e - az irodahelyiségekben, munkaszobákban nyert elhelyezést. Ezek rendszerint a kisebb méretű könyvtárak, elhelyezésük e l l e n általában nem i s lehat kifogást emelni, különösen akkor, ha a könyvtáros maga i s ugyanabban a szobában dolgozik.

Van azonban egy rossz és nagymértékben kifogásolható válfaja a műszaki könyvtárak munkaszobába telepítésének. Bevezetésen, amikor a könyvtár anyaga az igazgatói, főmérnöki, tehát a "főnöki" szoba könyvszekrényeinek dlszltézér* szolgál.

Ez a Jelenség mind a négy nagyobb ágazatnál megtalálható, de legnagyobb mértékben az útügyinél. A könyvek ezeken a helyeken ugyan ezép rendben sorakoznak a modem könyvszekrényekben, osak éppen a könyvtáros nyúlhat hozzájuk a legritkábban. Ha a vezetőnél félfoga­

dás, értekezlet, megbeszélés van, vagy a vezető dolgozik, e könyvtá­

ros meg sem kísérli, hogy egy éppen igényelt könyvért bemenjen a szobába. Bem egy eeetben az ellenőrzésre megjelent bizottság sem /vagy csak hoaezas várakozás után/ t u d t a megtekinteni a könyvtár a¬

nyagát, mert az igazgatót a könyvtaros nem merte "zavarni". A műsza­

k i könyvek tehát ezeken a helyeken nem állnak korlátlanul a dolgozók rendelkezésére. Több helyen vitás l e h e t , hogy a könyvtáros anyagilag felelőssé tehető-e, mert a szekrényekhez a vesetőnek l e van kulcsa;

sőt a r r a i s akadt példa, hogy csak a vezetőnek.

Elviselhetőbb a helyzet, ha a könyvszekrények a közös használa­

tú termekben kaphatnak h e l y e t . Azonban i t t l s lényeges a különbség, ha például tanácsteremről vagy kultúrteremről van szó. Mig az utóbbi

Ideálisnak mondható, mert a kultúrtermeket rendszerint csak munkaidő után veszik igénybe, addig a tanácstermek éppen munkaidő a l a t t f o g ­ l a l t a k és Így néha huzamosabb i d e i g nem közelíthetők meg a könyvtá­

ros és a kOnyvlgénylő számára, msrt hiszen az értekezletet sem sza­

bad "zavarni"

A raktárhelyiségbe, vagy éppen az a l a g s o r i raktárba leszorított műszaki könyvtárat fenntartó vállalatokról "könyvtárosi" szemmel ne­

héz jót mondani. Ezeken a helyeken még nem értékelik kellőképpen a műszaki könyvtárat és még nem tudják f e l f o g n i annak jelentőségét. Az i l y e n helyeken kemény munka vár az ágazatok hálózatezervezőir*.

A könyvtárak állománya Az 5. táblázat a könyvtárak ál­

lományának nagyság s z e r i n t i magosz- lásáről ad képet a tárca területén.

A Közlekedési Múzeum 55 000 kötetes állomanyát nem számítva, az ágazatok között a legnagyobb könyvtárral a Vasúti Főosztály rendelkezik. Állománya meghaladja a 20 ezer köte-

SZITiH L . i Hálózatszervezés a KPM területén t e t . De a Vaeut területén található a legtöbb k l e /500 köteten a l u ­ l i / könyvtar i s . K i k e l l azonban hangsúlyozni, hogy a 46 i l y e n k i s könyvtár m e l l e t t a Vasútnak 32 nagyobb, 501-2000 kötetéé könyvtára l e van, az igazgatóságok és a fontosabb vaeuti intézmények pedig mintegy tizenhat 2001-10 000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. Más lapra t a r t o z i k , hogy ezek anyaga nem mind a műszaki fejlesztést szolgálja, mert a legtöbb vaauti könyvtárban az oktatási anyag t e ­ kintélyes mennyiségben szerepel, ami azt J e l e n t i , hogy egy-egy tan­

könyvből sokszor 40-50 példány i s van. Ez a jelenség egyébként a vaeuti könyvtárhálózat korábbi eredetű, a többi ágazatétól eltérő sajátosságából származik. A vasúti könyvtárügy az oktatásra épült és országszerte a MÍV igazgatóságok oktatási osztályai irányítják, a könyvtárat legtöbb helyen az oktatási előadó k e z e l i . Ezek a könyv­

tárak látják e l saját állományukból az időről-időre megszervezésre kerülő különböző vaeutas tanfolyamokat tankönyvekkel, Jegyzetekkel.

Ez a körülmény i n d o k o l j a egyébként a vasúti könyvtárhálózat számbe­

l i gazdagságát i s .

5. táblázat A könyvtárak megoszlása az állomány nagysága ezérint

Állomány

/kötet/ V P A D B I KM Min.

Osz-

S Z 8 -

sen

1- 500 46 ^_ 11 13 1

- - -

501- 2000 32 7 28 19 1

- ^{- -}

2001- 5000 8 5 7 7

- - -

5001-10 000 6 3

-

- - -

10 001-15 000 2 1 1

- - - - -

15 001-20 000 2

- - - -

- -

20 001-35 000 1

- - - - - - -

35 001-55 000 1

-

Összesen 97 16 47 42 3 1 1 1 208

A tárca egészét t e k i n t v e - néhány nagy könyvtárat leszámítva - a hálósat könyvtárainak zöme, 87 könyvtár, a l e g f e l j e b b 2000 kötettel rendelkező kategóriába esik

Mivel a műszaki tájékoztatás legértékeeebb anyaga a műszaki könyv m e l l e t t a szakfolyóirat-állo­

mány, a 6. és 7. táblázatban a há­

lózat szakfolyóirat-előfizetési helyzetét vizsgáljuk és összehasonlítjuk az sgyes ágazatok i l y e n irá­

nyú ellátottságát. A hálózat könyvtárainak túlnyomó többsége előfl- A hálózat szakfolyóirat­

éi látottság a

TMT 15.évf. 8-9.szám 1968.augusztus-szeptember

zet különböző szakfolyóiratokra. Csupán 64 olyan könyvtár van /ebből l e 48 vasúti k i s könyvtár/, amely nem előfizető. A Fosta minden könyv­

tára előfizet külföldi és hazai szakfolyóiratokra.

6. táblázat A KÖBYVTÁRAK MEGOSZLÁSA

AZ ELŐFIZETETT SZAKFOLYÓIRATOK EREDETE SZERINT Folyóiratokra Az elSfizetŐ könyvtárak kijziil Ágazat

Könyv­

tárak száma

nem fizet elS

elő­

fizet csak ma­

gyar csak magyar és népi denokr.

csak ma­

gyar ás tSkés

magyar népi demokr.

éa tőké a

csak népi demokr.

csak népi de.nokr.

és tokás folyóiratokra fizet elS

Vaeut ₉₇ 48 49 25 5 3 16

Fosta 16

-

Autóközi. ₄₇ 6 41 16 3 2 18 1 1

Utügy 42 _{9 33} 6 ₃ 2 20 ^_ 2

Hajósáé ₃ 1 2

-

Légiközi. 1

-

- - -

KM 1

-

- -

Min. 1

-

- ^- -

_{- -}

Összesen 208 64 144 48 _{13 9} 70 1 ₃

A 7.táblázat s z e r i n t 140 könyvtár összesen 2766 magyar ezakfo- lyólratot járat.Ezt a számot azonban egy k i c s i t meg k e l l világítani:

ebben a számban minden előfizető könyvtár az előfizetett szakfolyó­

i r a t egy-egy példányával ezerepei, a terület számára fontosabb szak­

folyóiratból azonban 10-15, sőt 40-50 példányra i s előfizetnek. A tárca könyvtári hálózata által előfizetett magyar szakfolyóiratok példányszáma tehát az idézett számnak a többszöröse. A tőkés szak­

folyóiratok példányszáma 1253 v o l t és a tárca 1967-ben erre a célra 190 000 d e v i z a f o r i n t o t költött. A külföldi folyóiratoknál i s előfor­

d u l , hogy egy-egy lényegesebbet több példányban rendelnek meg, hogy azok az ország minden fontosabb intézményéhez eljussanak, de ez a g y a k o r l a t a devizatakarékösság m i a t t jóval kissbb méretű, mint a ma­

gyar szakfolyóiratoknál.

A könyvtárak számához viszonyítva a legtöbb folyóiratra, főleg külföldire, a Posta f i z e t elő. Abazolut értékben természetesen a Vasút vezet. Viszonylag kiemelkedően mégia legjobb a KPM könyvtárá­

nak folyóirat-ellátottsága,annál i a inkább, mert az i t t jelentkelő tényszámok e l v i l e g a szakfolyóirat-féleségek számát i s j e l e n t i k , mig az ágazatoknál a szakterületi folyóiratok úgyszólván igazgatóságon­

ként, sőt nagyobb Intézményenként ismétlődnek.

SZITÍH L . i Hálózatszervezés a KPM területén 7. táblázat A2 ELŐFIZETETT FOLTÓIBATOE MEGOSZLÁSA

EBESET 3ZERIHT Folyóiratokra

előfizető könyvtárak

• zárna

Előfizetett igazat

Folyóiratokra előfizető könyvtárak

• zárna

magyar nápl demokr.

tőkés üassee folyóiratok száma*

Vasút 49 1207 /49/ 168 / 2 1 / 348 /19/ 1723 Fosta 16 570 /16/ 81 /13/ 275 A 2 / 926 Autóközi. 41 468 /39/ 122 /23/ 190 / 2 1 / 780 Utügy 33 308 / 3 l / 96 /25/ 179 /24/ 583 Hajósás 2 41 / 2 / 10 / 2 / 18 / 2 / 69

Léglközl. 1 39 / V 9 /!/ 23 A / 71

KM 1 57 A / 15 A / 26 /!/ 98

Min. 1 76 nt ^{46 /!/} 194 A / 316

összesen 144 2766 /140/ 547 /87/ 1253 / 8 1 / 4566 Egy könyvtáron belül egy folyóirat több példányú előfizetését 1 db-nak vettük.

A zárójelbe t e t t számok az előfizető könyvtárak számát j e l z i k .

A könyvtárbiiottságok Ott. ahol működik könyvtérbisott- aág, nagy segítséget nyújt a könyvtá­

rosnak, különösen az u j könyvek be­

szerzésénél. Ez a bizottság ugyanis az illető szerv vagy vállalat műszaki szakembereiből tevődik Össze, áe ezek a szakemberek e l tudják bírálni, hogy milyen könyvekre van szükségük, s milyen könyvek megvásárlására adjanak felhatalmazást a könyvtáróénak. Sajnos, amint e z t a 8. táblázat i g a z o l j a , i l y e n b i ­ zottság s tárca területén nagyon kevés - mindössze 26 - működik, en­

nek i s pontosan a f e l e a Postánál, ahol 3 kivételével valamennyi könyvtár m e l l e t t dolgozik könyvtáréisottság.

Pedig hasznos lenne a többi könyvtárnál i a , mert rendeltetéssze­

rű működésük m e l l e t t megszűnne egy másik hiányosság, amely ma még jellemző az egész könyvtári hálózatra: a aelejtezés elhanyagolása.

Bem vitás, hogy a selejtesés végrehajtása és annak Időpontja u t a l a

TMI 15.évi. 6-9.szám 1968.ausuBBtua-ozeptember

6. táblázat KÖBYVTÁRBIZOTTSÁGOK A HÁLÓZATBAN

Ágazat A könyvtárak

Könyvtár bi zottsag hány könyvtárban Ágazat

száma működik nem működik

Vasat 97 4 93

Posta 16 13 3

Autóközl. 47 5 42

Utügy 42 3 39

Hajózás _Léglközl, 3 ₁

- _-

KM 1 1

-

Min. 1

-

összesen 208 26 182

9. táblázat A KÖNYVTÁRAK MEGOSZLÁSA A LEGUTOLSÓ SELEJTEZÉS

IDŐPONTJA SZERINT

A könyvtárak száma

Hány könyvtárban v o l t selejteséé Ágazat A könyvtárak

száma

1960- I g

196Ö- tól 1965¬

1*

1965- ben

1966- ban

1967-ig nem v o l t s e l e j t e ­ zés

Vaaut 97 3 10 2 26 56

Poéta 16

-

Autóközi. 47 1 5 3 13 25

Utügy 42 2 14 6 6 14

Hajózás 3

- -

Léglközl. KM 1 1

- - - - - - -

-

M i n⁰ 1

- ^- -

-

összesen 208 6 31 13 55 103

SZITÁS L.• Hálózatszervezés a EPS területén műszaki könyvtár állományának frisseségére. Éppen ezért emeltük k i ezt a kérdést külön a 9. táblázatban.

O t t , ahol régen vagy még egyáltalán nem s e l e j t e z t e k , feltéte­

lezhető, hogy az e l a v u l t könyvek felhalmozódtak. Töltik a polcokat, a könyvtár helyhiánnyal küzd, a könyvtárosnak sok a felesleges mun­

kája az e l a v u l t könyvek kezelésével, nyilvántartásával etb. Persze, nem könnyű f e l a d a t a könyvtárosnak egyedül elhatároznia, hogy m i t selejtezzen. Ebben a munkában szinte felbecsülhetetlen a jő könyv- tárblzotteág vagy egy-két tagjának segítsége.

A könyvtároson i s múlik, hogy van-e könyvtárbisotteág. Ennek szükségeaségéről ő h i v a t o t t meggyőzni az intézmény, vállalat vesető­

ségét. De ezen t u l i a jó kezdeményezések átvétele ée a műszaki könyv­

tári munka minőségi Javítása elsősorban a könyvtárosok f e l a d a t a . Bem ok nélkül f o g l a l k o z i k további öt táblázatunk éppen a könyvtárosokkal.

A 10. táblázatból láthatjuk, hogy a tárca 227 könyvtárosa közül csupán 38 a függetlenített könyvtáros. E téren a legjobb helyzet a Postánál van, ahol a 1 6 könyvtárban 1 2 függetlenített könyvtáros d o l ­ gozik. A Vasút 100 könyvtarosa közül csak 6 függetlenített. Dgyaneny- n y i van a feleannyi könyvtárossal rendelkező autóközlekedési ágazat­

ban l s . Viszonylag legjobb az arány a Közlekedési Múzeumnál, ahol a könyvtárnak öt függetlenített dolgozója van. E táblázatban még egy szembetűnő jelenséget figyelhetünk meg. A postai ágazat 1 9 részfog­

lalkozású könyvtárosa közül egy sem kap könyvtárosi pótlékot. A Vasútnál viszont 74 részesül 80-200 Pt könyvtárosi pótlékban.

10. táblázat A FÜGGETLENÍTETT ÉS RÉSZFOGLALKOZÁSD KÖNYVTÁROSOK

MEGOSZLÁSA

Függetlenített Részfoglalkozású Könyvtárosi Ágazat férfi nő Ossz. férfi n i Ossz. pótlékban

könyv aroso] száma részesül

Vasút 5 1 6 65 29 94 74

Posta 2 1 0 1 2 2 5 7

-

Autóközi ** 6 6 30 1 5 45 1

Utügy 1 4 5 1 1 27 38 1

Hajózás a*

- -

-

Légiközi • "* 2 2

- - - -

KM 2 3 5

- - - -

Min. 2

-

- - - -

Összesen 1 0 28 38 110 79 189 76

a

N w

&

cr. [J

:-l-H -3 M

ti

« t i h-l

l/l U

a.

K

"•3 B

|

3

tr. E¬

N h

fi •9

o

8

g o EE

•<

H >

• I

H n a cv n B ni

n m

H o

«

ti

•

M

• t-

c

tű

X

I t ÍM

I <U 1 1

l-l I IM

-1 (U

<Ti •* O C-

C\J CJ .-l

1 4 § c

1

s

s

•H a

•a o i. te

a.

**

m

a •

<a s

+>

•a u

B

« M • -1 b O 3 •-! 3 C Q. O Jj i-i

J I " M a .-• +• D l ^ ^ i - Q

n S - I e ffl o ű>

*• iH C 4* J3 *>

f-t n *' fű oi

^ - UtO tc uí "fll %4 41

aSjenarSfA

fi o CM

(M |

ÍJ <u i-t l

e- o >^ i-i

ni -H

« l-l iH

3

B a,

o u

»

5

O 0.

3 §

B I.

3 « 5

O ' ) 13 O í.] H VO ÍM ftl tH

CM I | I

CV1 -H | |

111 K + N H H

4- J t f\ r* |

e- p. •*

i ffi <n i

(0

4J

B

c

• M E

T3 O

0

e o >>

u w

2

í

a j a j a m e i

SZITAH L.: Hálózatszervezés a KPM területén A könyvtáros képzettsége, nyelvtudása érték a könyvtár és a könyvtárat használók számára. £ téren a 11. táblázat érdekes adato- kat tár f e l .

A vasúti ágazat könyvtárosainak 22 jt-a csak S általános vagy e z z e l egyenértékű iskolát végzett, / S a j n o s , ez az arány áll a tárca összes könyvtárosainak i s k o l a i végzettségére i a . / A v a s u t a s könyvtá­

rosok 44 érettségizőit és csak 10 $-a végzett egyetemet. Ez gyengébb a tárca-átlagnál. Az útügyi ágazatban 25 £ a 8 általános képzettségű könyvtáros, v i s z o n t 50 jí az érettségizett.

A nyolc általános, i l l e t v e e z z e l egyenértékű i s k o l a i végzett­

séggel rendelkező könyvtárosok közül 41 v e z e t önállóan könyvtárat.

Bár közülük 20 CBupán k i s , 500 köteten a l u l i könyvvel rendelkező könyvtárnak a gazdája, mégsem egészen megnyugtató, hogy 16 alaófoku i s k o l a i végzettséggel rendelkező könyvtáros 500-2000 kötetes, 4 pe­

dig 2000-5000 kötetes könyvtárat v e z e t , de akad egy olyan i a , a k i r e 10 000-ea nagyságrendű könyvtárat b i z t a k . Körülbelül ez az arány /vagy talán még v a l a m i v e l rosszabb/ a négy középiskolát végzett, de

érettségivel nem rendelkező könyvtárosok körében Í B. A közülük válo­

gatás nélkül kiemelt hattagú mintából - bár ez nem adhat Jellemző értéket - 5 v e z e t önállóan könyvtárat. Ezek közül három 500-2000, egy 2000-5000 ée egy 10 000-es nagyságrendű könyvtár vezetője / l d . 12. táblázat/.

Ezek a könyvtárosok vagy nagyon jól végzik f e l a d a t u k a t - remél­

jük, hogy i g y van - vagy f e l e t t e s e i k nem nagy igényt támasztanak a műszaki könyvtar működésével szemben, A könyvtársaemlék alkalmával mindkét változattal találkozhatunk.

Fokozni k e l l a szakképzést! Az autóközlekedési éa a s útügyi ágazatban 27-27 szakkép­

z e t l e n könyvtáros van. Egyéb­

ként a Postánál 19 könyvtáros közül 8-nak n i n c s szakképzettsége, v i s z o n t a 11 szakképzett közül 7-nek középfoka, 2-nek pedig felsőfokú képesítése van. Hasonlóan áll a h e l y z e t a nyelvtudással i s , amsly aránylag a vasúti ágazatnál a leggyengébb. I t t a könyvtéroBOk 83 í-a egyáltalán nem ismer idegen n y e l v e t , 9 ¥> egy, 8 $ pedig két n y e l v iemeretővel r e n d e l k e z i k . A Postánál 5 ?í egy, 35 Í> két éa 20 jt három n y e l v e t ismer. Tűrhető az arány a többi ágazatnál i s . /Az autőközlekedéanél kb. 24 $ beazél egy-nógy, az utügynél pedig 25 JÍ egy-öt n y e l v e t . / / L d , 11* táblázat/.

A 13. táblázat a részfoglalkozású könyvtárosok könyvtári e l f o g ­ laltságát mutatja bs és feltárja, melyik ágazatnál, milyen volumenű a könyvtári munka. Persze i t t sem tudjuk a száraz s t a t i s z t i k a i ada­

t o k k a l a minőséget mérni. De az időbeli ráfordításból l e Ítélhetünk, Vannak könyvtárak, amelyeknél - műszaki könyvtár jellegének ellené­

re - a munkaidő a l a t t egyáltalán ninos könyvtári munka. A Vasútnál 23, a Postánál 2, az autóközlekedési ágazatban 4 olyan könyvtáros van, a k i k kizárólag munkaidő után foglalkoznak a műszaki könyvtárral.

Számszerűen nem értékelhető, de a begyűjtött kérdőivekből kitűnik, hogy néha a könyvtáros munkaidejéből a könyvtárra naponta csak egy, fél, eŐt negyed ór:. e s i k .

TMT 15.évi. 6-9.szán 1968.augusztus-szeptember

12. táblázat

AZ ÉRETTSÉGIVEL NEM RENDELKEZŐ^- KÖNYVTÁROSOK MEGOSZLÁSA A KÖNYVIÁRAK NAGYSÁGA SZERINT

i s k o l a i végzettség

Érettségi nélkül Összesen

Önállóan v e z e t könyvtá­

r a t

A könyvtár i s k o l a i

végzettség

Érettségi nélkül Összesen

Önállóan v e z e t könyvtá­

r a t

1¬

500

501¬

2000 2001¬

5000

5ŐÖ1- 10 000 i s k o l a i

végzettség

Érettségi nélkül Összesen

Önállóan v e z e t könyvtá­

r a t

kötetes 8 általános, vagy

e z z e l egyenértékű, I l l e t v e ennél a l a ­ csonyabb

47 41 20 16 4 1

4 középiskola, vagy i p a r i technikum, i l ­ l e t v e ennél alaoao- nyabb

44 42 7 21 8 6

Cseresen 91 83 27 37 12 7

13. táblázat A RÉSZFOGLALKOZÁSD KÖNYVTÁROSOK MEGOSZLÁSA

A RÉSZFOGLALKOZÁS IDŐTARTAMA SZERIRT

A könyv- Ágazat t a r o s o k

száma

A k ö n y v t á r r a l f o g l a l k o z i k

A könyv- Ágazat t a r o s o k

száma

n a p o n t a mun taldé a l a t t H e t e n k é n t c a u n k a i d ó u t á n

A könyv- Ágazat t a r o s o k

száma

B

XI

tD

>H S.

<a

—t ^—i

V

3«.

tc-o

•

r H ( M

JJ -O a

• H * »

tű>o r Hs r-1

XI XI

0

• i * »

<u ^{í j}

Vl_{t ű - o} u

« • *

XI a • _e

M • »

t MŰ

•« t.

( ű ' O fi fl

Z _e

• r í H + •

^ fa

•

A x> •r? _{PH +>} t

« -td

<H fa

CŰ>O

a XI XI _Qf

-7-ri

*H fa

M-O

•

Sla

J3 C

• r í

—1 4J

O • «

Vl ti tű^o

- • L A •

• p M-H O •»

<H >

> » a e

SS Vaaut 94

P o s t a 7 Autőközl. 45 Utügy 38 Hajózás $

52 32 26 2

16 1 5 9 1

1 2 2 2

2 2 1 2

2 23

2 4

7 1 1 1

44 4 5

11 1 9

16 3

16 6 36 23 5

összesen 189 112 32 7 7 2 29 10 53 21 19 86

SZITÁS L. Í Hálózatszervezés a KPM területén

Ö t v e n e s z t e n d ő Az utolsó /U./ táblázat a 227 könyvtá­

r o s kor s z e r i n t i megoszlását tünteti f e l . E r ­ dekéé, hogy a tárca könyvtárosai születési éveik szamát t e k i n t v e , kerek Ötven esztendőt ölelnek f e l . A legidősebb könyvtáros 1896-ban, a l e g f i a t a l a b b 1948- ban született. A megoszlás különben egyenletéé. A fél évszázad e l e i évtizede ma már v a l a m i v e l ritkább, a harmadik és negyedik van a l e g - nagyoob számban képviselve.

Életkor tekintetében ágazatonként szembeötlő kilengés nem j e ­ l e n t k e z i k , a kor s z e r i n t i megoszlás s z i n t e egyenletes.

14. táblázat A KÖNYVTÁROSOK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA

Születési év

A g a z a t o k Oeszeeen Születési

év V P A 0 H L KM Min.

Oeszeeen

1898

-

- ^- - - - -

1902-1905

- - -

- - - -

1906-1910 2 2 1 2

- - - -

1911-1915 18 1 2 2

- -

-

1916-1920 11 1 3 1

- - - -

1921-1925 18 43 3 6 1

-

1926-1930 12 1 ₉ 3

- -

-

1931-1935 16 3 5 8 1 1

- -

1936-1940 16 1 12 7 2

- - -

1941-1945 6 5 14 5

- - -

1946-1948 1

-

-

összesen 100 19 51 43 5 2 5 2 227

A bemutatott 14 táblázat adathalmazából bizonyos értékelések végezhetók. Ez az értékelés azonban l e g f e l j e b b az ágazatok mélységé­

i g t e r j e d h e t , de sok esetben még i l y e n mélységig ssm mondható t e l j e ­ sen valósnak. A tárcaközpont megszüntetésével a hálózatfejlesztési munka az ágazati központokra hárul. Ennél a munkánál, ugy hisszük, segítséget j e l e n t e n e k az öaazehaaonlitó módon feltárt és közreadott adatok. Ezekből az illetékes ágazati vezetők láthatják a saját, de a testvérágazatok műszaki könyvtári helyzetét i s és következtethet­

nek a tennivalókra. Reméljük, hogy a feltáráa a többi tárca műszaki könyvtárosai számára i s nyújt figyelemre méltót.

TMT 15.evf. 8-9.szám 1968.augueztu^S-BEepteaber

SZITÁS. L.: The organlzation of the network of t e c h n l o a l 1 1 - brarles of the K i n i a t r y o^Transport and'Communication. The e t a t l a t i - c e l survey of the l l b r a r l e e I n 1967.

The i n v e s t i g a t i o n o f the preeent B t a t e o f the t e c h n i c a l l l b r a r - i e e of t h e i n a t i t u t i o n e and enterpriaee supervised by the M l n l e t r y of Traneport and Oommunication i s baaed on recent a t a t l a t i o a l data.

The organizatlon of a u n i f l e d l l b r a r y network embraolng theae epe- c i a l l l b r a x l e s * a a declded m 1965 by a j o i n t order o f the M l n i s t r y of Tranaport and Communloation and the M l n l e t r y o f Eduoation.

The l l b r a r y network - owing t o the p a r t l o u l a r s i t u a t i o n I n the f i e l d o f tranaport and communloation - l a divided i n t o BÍZ branohee each being under the guidance o f a branch centre.

The s i t u a t i o n o f the t e c h n i c a l l i b r a r i e e i n the e i x branchea, e. i . r a i l w a y s , communication, road t r a n s p o r t a t i o n , road conetruotion, w a t e r t r a n ep o r t a t i o n and a i r t r a n a p o r t a t i o n ara compared i n 14 t a b l e e . The data p r o v i d e the basia of f u t u r e decieione on the devel-

opment o f l l b r a r y servicéé.

The t a b l e s i n d i c a t e t h a t the s i t u a t i o n o f the l i b r a r i e e i n the varioue branches i s d i f f e r i n g widely. The railways poBBeaa most o f the l i b r s r i e s - nearly 100. The main taek o f the rallway l i b r a r i e e consists n o t so much i n promoting t e c h n i c a l development but r a t h e r i n supporting p r o f B a a i o n a l t r a i n i n g . The branch centre f o r oommuni- c a t i o n 1B guiding only 16 l i b r a r i B S which are r e l s t i v e l y big and f u n c t i o n c u i t e e a t i a f a c t o r l l y . The oommunication branoh centre i s u n f o r t u n a t e l y , not repreaented w i t h teohnioal l i b r a r i e e i n important towns. The branch centre f o r road t r a n a p o r t a t i o n i s alsó w e l l devel-

oped b u t the network i s not y e t s u f f l c l e n t i y organized. Though many older l l b r a r i e B a r e attached t o the branch centre f o r road conatruo- t l o n n e i t h e r t h e centre nor t h e other l i b r a r i e e have an adequately organized e t r u c t u r e . The branoh centre f o r water t r a n a p o r t a t i o n and t h e oeatre f o r a i r t r a n e p o r t a t i o n have relatívely leas l i b r s r i e s t o oare f o r b u t they "are eerving teohnioal development w e l l . Tables show the d l s t r i b u t i o n o f t e o h n i o a l Journals subsoribed by the 11- brarleeacoordlng t o o r i g i n and branohes, others I n d i c a t e data on

the l l b r a r y s t a f f .