A PRÁGAI KÖZPONTI MŰSZAKI KÖNYVTÁRBAN.
A Magyar Távirati Iroda kőnyomatosában, a belföldi h i - rek között, augusztus 15-én 16 óra 25 perckor a következő közlemény j e l e n t meg:
Műszaki Könyvtárosok prágai tanulmányútja Az Országos Műszaki Könyvtár, szervezésében
32 szakkönyvtáros u t a z o t t csütörtökön Prá
gába, a csehszlovák könyvtári és dokumen
tációs szervezet tanulmányozás ára. Az 5 napos tanulmányúton a prágai Központi Műszaki Könyvtár munkatársai kalauzolják a ma
gyar szakkönyvtárosokat. /MTl/
A h i r t örömmel fogadta minden könyvtáros - hiszen mű
szaki könyvtárosok részére ez v o l t az első szervezett kül
földi tanulmányút, - de különösképpen azok részére j e l e n t e t t sokat, akik a szerencsés 32 között ekkor már Prága f e lé utaztak.
Sikerült. A már o l y régóta várt u t szervezési munkáit az OMK az IBüSz közbeiktatásával vállalta, s intézte. Az OMK, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára és áz Országos Széchenyi Könyvtár néhány munkatársán kivül a kö
vetkező vállalatok könyvtárosai v e t t e k részt /részben sa
ját* részben vállalatunk költségén/ ezen az utóm Egyesült Izzó, Mezőgépfejlesztési Intézet, F a i p a r i Kutató Intézet, Ikarusz, Vegyiműveket Tervező Vállalat, K i s p e s t i Textilmü
vek, VERTESz, Műszeripari Kutató, Kábel- és Sodronykötél
gyár, Fémipari Kutató, Ruhaipari Tervező Vállalat.
Az u t célja ~ Prága megtekintésén kivül - elsősorban az v o l t , hogy megismerjük a csehszlovák kollégák munkáját, t a nulmányozzuk a prágai OMK, a Csehszlovák Központi Műszaki Könyvtár működését. Ezenkivül természetesen a résztvevők kü
lön-külön meglátogathattak más könyvtárakat i s , a vállala-
tokhoz hasonló profilú üzem, vagy kutatóintézet műszaki könyvtárát. A látottak szakmai részéről ugy érezzük lapunk hasábjain i s kötelességünk legalább vázlatosan beszámolni.
- x -
, A Csehszlovák Központi Műszaki Könyvtár /KNIHOVRA VYSO- KYCH SKOL TECHHICKYCH - ÚSTRÉDNI TECHNICKÁ KNIHOVNA CESKO- SLOVENSKE REPUBLIKY - röviden: KV&T, amely egyúttal a prágai Műszaki Egyetem Könyvtára i s 1956-ban ünnepelte ferinállásá
nak 150 éves évfordulóját.
A napóleoni háborúk idején, 1806-ban, 604 kötettel kezdte meg működését, mint a P o l i t e c h n i k a i Intézet szak
könyvtára. Az idők folyamán azután a k i s intézeti könyvtár a műszaki főiskola könyvtárává-fejlődött. 1935-ben egy v o l t j e z s u i t a - k o l o s t o r b a n , á Klemeníinumban kapott megfelelő e l helyezést, és ettől az időtől kezdve egyre több és több
egyetemi, főiskolai hallgató és végzett szakember látogatta.
A I I . világháború utáni években pedig mikor Csehszlovákiában napirendre került a központi műszaki dokumentáció megszerve
zésének kérdése, ennek a feladatnak elvégzésére fokozatosan a könyvtár bibliográfiai részlegét fejlesztették k i . így a Központi Műszaki Könyvtar /továbbiakban KV&P/ nagyfontosságú '
állami intézménnyé vált, amit talán legjobban azzal j e l l e mezhetnénk, hogy a magyar viszonyokhoz h a s o n l i t v a egyesitve látja e l Prágában a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyv
tárának és az Országos Műszaki Könyvtárnak f e l a d a t a i t . - x -
A KVST legelőször hatalmas arányaival, irigylésreméltó t e c h n i k a i berendezésével, nagyszámú munkatársával és csodá
l a t o s tisztaságával' l e p meg bennünket. Célunk elsősorban azonban nera ennek részletezése, hanem az o t t folyó munkának bemutatása és összehasonlítása a magyarországi g y a k o r l a t t a l , külön kiemelve a különbözőségeket. '
Állományával, amely j e l e n l e g a 500 000 kötethez közele
d i k , kettős f e l a d a t o t tölt be:
egyrészt propagálja a tudományos és a műszaki irodalmat széleskörű olvasói tábora körében;
másrészt dokumentációs szolgálatával a k t i v a n az érdek
lődők elé s i e t , és folyamatosan tájékoztatja őket a legújabb szakirodalmi újdonságokról.
Könyvein kivül igen számottevő és értékes prospektus
anyaggal rendelkezik, valamint jelentős szabványgyűjteménye
és mikrofilm-tára i s van. Folyóiratállományával jóval felül
múlja a hasonló "budapesti könyvtárakat: 1957-ben kereken 4500 féle műszaki, természettudományi és. üzemgazdasági f o
lyóirat érkezik rendszeresen cimére. , A feldolgozó osztály címfelvételeit a csehszlovák szab
vány- előirások alapján késziti. Ezek több vonatkozásban kü
lönböznek a magyar szabályoktól - pontosság, és alaposság tekintetében elmaradnak mögöttünk - mivel természetesen a nagymultu cseh tudományos könyvtárak több évtizedes gyakor
latát összegezik és f e j l e s z t i k tovább ugy, hogy a nagy kü
lönbségek mégse tegyék kötelezővé többszázezer kötetes
könyvtárak állományának rekatalogizálását. Ormig-sokszorosi<^' tással többszörözött katalógus k a r t o n j a i k a t háromféle o l v a sói katalógusba rakják l e :
a betűrendes -
a szak- és . ' ' a tárgyszó-katalógusba.
Szakkatalógusuk az egyetemes tizedes osztályozás j e l z e tein' épül f e l , mig tárgyszó katalógusuk rendszerét saját ma
guk dolgozták k i .
Tágas és világos katalógustermében, a f e n t i három kata
lógusban, több mint 800 000 katalóguskarton között válogat
hatnak az olvasók.
</
De a KVST nemcsak saját állományát tárja f e l , hanem évente nyolcszor m e g j e l e n t e t i a^'PRIRTJSTKY TÉCHNICKÉ LITERA- TURY VE VÉDECKYCH KNIHOVNÁCB? V CSR"- /a Csehszlovák Köztársa
ság tudományos könyvtárainak u j műszaki könyvei/ c. kiadvá¬
nyát i s , amely 12 prágai és vidéki nagykönyvtár legújabb be
szerzéseinek címjegyzékét tartalmazza. Emellett a lap - amelynek évi előfizetési ára 2 4 . - Kcs. - rendszeresen közöl az olvasókat és a könyvtárosokat érdeklő h i r e k e t és közlemé
nyeket. Rendszeresen i s m e r t e t i a KV^T. munkáját és szolgálta
tásait. Ez évi 3 számában az u j szerzemények jegyzéke $ fő- és 124 /•/ alcsoportban, tehát igen finom felbontásbán és áttekinthető csoportosításban, 710 külföldi szakkönyv f e l s o rolását tartalmazza, pontos bibliográfiai adatokkal. Az, egyes tételek után betüröviditések és számok j e l z i k , hogy az illető mű melyik könyvtárban, milyen raktári szám a l a t t t a lálható.
Érdekes megemlíteni, hogy a KVÍ3T könyvkötő részlege fő
l e g csak javitásokat végez, a kötetek túlnyomó részét a.
4
1
könyvtáron kivül köttetik. /Ezt a gyakorlatot azonban csak nehézkes, szükség-megoldásnak tartják./
- x -
Az olvasókat-jelentkezésük és beiratkozásuk után - f o g lalkozásuknak megfelelően - 3 kategóriába sorolják:
1. tudományos oktató személyzet, egyetemi tanárok és kandidátusok, 2. egyetemi hallgatók, állami válla
l a t o k tudományos /műszaki/ dolgo
zói, 3. egyéb.
Ehhez járul azután még egy 4 . csoport i s : a KVs'T dolgozói?
Részünkre újszerű, hogy^állandó látogatóikat érdeklődési kö
rűk s z e r i n t csoportositva i s nyilvántartják.
Forgalmuk óriásié A tanévek i d e j e a l a t t naponta átlago
san 800 olvasó veszi igénybe olvasótermüket, amely ennek megfelelően szintén hatalmas: könyvolvasójuk közel 200 sze
mélyes. Folyóiratolvasójuk viszont aránylag k i c s i : egyidejű
leg. 50 olvasó v e h e t i igénybe. Ez az utóbbi a mi szemünkkel még akkor i s szűknek látszik, ha - mint nálunk - o t t csak a külföldi szaklapokat olvassák, /ilyenirányú véleményünkkel ők i s t e l j e s mértékben egyetértettek./ Ez i s egyik oka
egyébként annak, hogy a könyvtár már mai helyét i s kinőtte, - B a második csehszlovák ötéves tervben megkezdik, a KV§T t e l jesen u j , különálló épületének építkezéseit.
Olvasótermeik'hétköznap reggel 8 órától este 19 óráig vasárnap reggel 8.30-tól d.u. 16 óráig állnak az olvasók rendelkezésére.
A raktárakban 4 emelet magasságban három nagyságrendi csoportban /A,B,c/ folyószámos nume.rüs kurrensben, állitható vaspolcokon sorakoznak a szépen rendezett kötetek. A kérőla
pok továbbítását az egyes emeleteken ügyeletes raktárkezelő
k i g csőposta végzi. A katalógusteremben üveg ablak mögött helyetfoglaló könyvtárosok a könyvkérőlapokat - minden műről külön, a mienkénél kisebb méretű kérőlapot kéli kiállítania az olvasónak - a raktári számnak megfelelő emeletre továbbít
ják.
A kérőlap u t j a a. legfelső emeletig sem t a r t tovább egy percnél. A kért könyvek a kikeresés után k i s elektromos l i f ten, drótkosarakban, t e s z i k meg az u t a t az olvasóteremig. Ez már hosszabb i d e i g t a r t , a legtávolabbi pontról a "kézbesí
tés" 10 percet.vesz igénybe.
5
A tisztaság nemcsak a munkahelyeken, folyosókén és az olvasótermekben h a s o n l i t egy példaszerűen tisztán t a r t o t t korházhoz, hanem a raktárakban i s . / i r i g y k e d v e h a l l g a t t u k a magyarázatot: 15 takaritónó gondoskodik erről, de láthatóan
a könyvtárosok és az olvasók i s jobban ügyelnek rá, mint Ma
gyarországon*/ A polcokon fekvő könyveket i s rendszeresen porszivózzáke Ezenkivül automatikus tüzjelzőberendezések és levegőnedvességmérő készülékek gondoskodnak még a könyvek védelméről és higiéniájáról.
Évi félmillió kötetet kölcsönöznek k i . Nyilvántartás
ként kétszelvényes téritvényt használnak, amit áz olvasó tölt k i . A kézikönyvtárak anyagát egyáltalán nem, a folyó
i r a t anyagot pedig csak az 1-2 olvasói kategóriákba tartozók részére kölcsönzik. A keresettebb} müvek kölcsönzésére s z i n tén különböző szigorításokat alkalmaznak;;
A reference-szolgálatot 4 szakreferens végzi, akiknek külön kézikönyvtár áll rendelkezésükre.
- x -
A központi műszaki dokumentáció megszervezésé Csehszlo
vákiában 1946-ban kezdődött, több nagyüzem - köztük a.Skoda Müvek - dokumentációs tevékenységének összevonásával. Ettől az időtől kezdve különböző neveken, több főhatóság felügye
l e t e a l a t t f o l y t i l y e n munka, mig végül 1954* január 1-? tői kezdve, a j e l e n l e g i rendszer s z e r i n t a központi műszaki és közgazdasági dokumentáció két, pontosan elhatárolt.részre
o s z l i k és két intézményhez t a r t o z i k : /
1 . a KVST dokumentációs /bibliográfiai/ osztályához
/BIBLIOGRAPICKO-ZPRAVODAJSKE ODDELENI ÚSTREDNI
TECHNTCKÉ KNIHOVNY CSR V P R A Z E / . ' I t t f o l y i k az a • szigorú értelemben v e t t dokumentációs munka, amit a későbbiekben ismertetünk.
2. a^Müszaki és Közgazdasági Információs Intézethez , /USTAV'PRO TECHNICKÉ A EKONOMICKÉ INFORMACE -,'
•UTEIN/, amély széleskörű - formáiban nálunk ke- vésse ismert - információs munkát végez, ős egy
úttal központi fordítóirodaként is.működik. /Az
TJTEIN működésének ismertetése nem t a r t o z i k e cikk ' • f e l a d a t a i közé*/ -
v
A KVST több mint 200 dolgozójának közel egyharmada d o l - . gozik a dokumentációs osztályon. Először általánosságban f e l a d a t u k k a l és tevékenységükkel foglalkozunk, maj.d külön külön kiadványaikkal, és szolgáltatásaikkal. >
- x -
A KVST ezen a területen nagyjából az OMK szerkesztősé
g i - , bibliográfiai- és'figyelőszolgálati csoportjának f e l a d a t a i t végzi.
S z a k r e f . e r á t u m o k a t készit és készittet;
L a p s z e m l é k e t szerkeszt;
F i g y e l ő s z o l g á l a t o t /kartonszolgálatot/ ad k i ; -
T á j é k o z t a ' t ó szolgálattal áll az érdeklődők ren
delkezésére;
I r o d a l o m k u t a t á s o k a t végez;
P r o - s p e k t u s g y ü j t e m é n y t kezel;
F o t o l a b o r a t o r i u m i munkákat végez.
Munkájának alapanyagát a referátumok /zömében folyó
i r a t c i k k - k i v o n a t o k / képezik, amelyeket azután katalóguskar
tonok formájában t a r t rendezve. Ma már évente 1Ó0 000 köny¬
v e t , folyóiratcikket, szabadalmat s t b . ismertető referátum kerül i d e , amelynek kb. felét magának az osztálynak szak
emberei készitik, felét pedig hasonló külföldi k a r t o n - s z o l gálatok felhasználásából n y e r i k . /Sajnálattal állapitottuk meg, hogy a magyar figyelőszolgálati anyagot nem használ
ják./ A házilag készülő referátumok céljaira olyan szabvány- űrlapokat alkalmaznak, amelyek adataikkal igen hasonlítanak az általunk erre a célra használt l 6 3 0 l / a szabvány-nyomtat
ványhoz. A különbség csupán az adatok elrendezésében és ab
ban r e j l i k , hogy külön - kék szinü - űrlapot, használnak a könyvek és könyvrészletek referálásához. Csupán c i m f o r d i - - tást tartalmazó un. cimreferátumokat nem készítenek.
Szolgáltatásaik - ugyanúgy mint nálunk - zömében erre az anyagra épülnek f e l . A referátumokat készitő munkatársak munkáját külön kézi könyvtári könnyit meg, ahol szótárakon,
enciklopédiákon és kézikönyveken kivül megtalálhatók az ösz- szes fontosabb külföldi referáló lapok i s .
i '
- X -
Egyik legfontosabb szolgáltatásuk a "KARTOTÉKA TECH- NICKE A HOSPODARSKE LITERATURY" /a műszaki és közgazdasági
irodalom figyelő szolgálata/ t e l j e s egészében ennek az anyag
nak a felhasználásával készült. 85 tárgykörben /tehát a ná
lunk még mindig t u l általánosnak t a r t o t t felosztás a l i g egy
t i z e d pontosságával /DIN A/6 méretű kartonokon, hetenként küldik szét a megrendelőknek a külföldi szaklapokban megje
l e n t cikkek s t b . cseh nyelvű k i v o n a t a i t . A tárgyköröket az
7előfizetők kivánsága s z e r i n t 3 évenként felülvizsgálják, és ha szükséges, megváltoztatják.
1956-ban kereken 10 millió figyelőszolgálati k a r t o n t küldtek szét a különféle üzemek és intézetek részere. Egy-
egy tárgykörnek átlag 300 előfizetője van.
A decimális j e l z e t t e l i s ellátott kartonok szövegelren
dezése a következő: szerző - cim - referátum. Az impresszum
adatok csak ezután, a k a r t o n alján kapnak h e l y e t , egy sortá
volság kihagyásával. Véleményük s z e r i n t ez a sorrend náluk jól bevált.
Másik igen bevált kiadványuk az 1947 óta rendszeresen megjelenő "PREHLAD TECHNICKÉ A HOSPODÁRSKÉ LITERATURY" /mű
szaki és közgazdasági i r o d a l m i szemle/, tulajdonképpen cseh megfelelője a magyar műszaki lapszemléknek. Ebben a havonta
megjelenő DIN A/4 formátumú nyomtatott kiadványsorozatban az elkészült referátumok válogatott anyaga /kb. 40-50 Í<r-&/ j e l e n i k meg. 1954-ig külön mellékletben hozta az elkészült u j fordítások jegyzékét i s , de akkor ezt a f e l a d a t o t átvette az UTEIN, és azóta a KVST kizárólag külföldi folyóiratcikkek,
szabadalmak referátumait közli. /Ezenkivül hirdetések formá
jában tartalmazza a cseh könyvkiadók által k i a d o t t szakköny
vek ismertetéseit./
A PREHLAD 5 sorozatban j e l e n i k meg:' 1. HORNIOTVI - Bányászat
2. HUTNIGTVI A STROJIRENSTVI - Kohászat és gép
gyártás
3. ENERGETIKA A ELEKTROTECHNIKA - Energetika, elektrotechnika
4. CHEMIE A CHEMICKÁ TBCHNOLOGIE --Kémia es ké
miai technológia
5. STAVEBNICTVI- Épitészet, épitőipar
Az egyes sorozatokban a közgazdasági és üzemszervezési
irodalom szétosztva j e l e n i k meg. * A cseh lapszemle egyes példányait elemezve igen érdekes összehasonlításokat tehetünk, amiket az olvasó önmaga i s l e vonhat, ha áttanulmányozza a-következő táblázatot. /Tárgykör a l a t t az előzőleg f e l s o r o l t sorozatokat értjük. Tehát:- 1.=' Bányászat, stb. A párhuzamba állitásnál azonos ezévi számo
kat használtunk f e l és a cseh lapszemlék profiljának megfe
lelően a magyar lapszemléket - néhol összevonva, néhol pedig elválasztva - dolgoztuk f e l , . /
Lapszemle Tárgykörök sz. Referátumok sz. Oldalszám.
magyar cseh magyar cseh magyar cseh,
1. 6
31 119337 28 24
2. 18 128
497 . 92553 64
3. 27
69
427582
• 6 444
. . 4.
1460 801 662 74 48
%
29 70298 574
30• 44
'Összesen:
94358'
21423080 249
224/Természetesen az összehasonlításokat nem szabad sema
tikusan végezni. A magyar lapszemlék egy része p l . még min
d i g r o t a p r i n t sokszorosítással készül, ez r o n t j a a lapszám és a referátum mennyiség összefüggését; a magyar Kémiai Lap
szemle nagy mennyiségben hoz cimreferátumokat, ez előnyösebb szinbén tünteti f e l a cseh kiadvánnyal szemben ; az egyes sorozatok összetételükben nem t e l j e s e n egyeznek; Magyaror
szágon.nem öt, hanem 12 lapszemle j e l e n i k meg; stb. Mindezek ellenére azonban az összehasonlításból több érdekes megálla
pítást tehetünk./
xAz elkészült és kartonokra sokszorosított referátumokat tartalmazó katalógusuk képezi azután alapját
irodalomkutatásuknak és tájékoztató szolgálatuknak.
Érdemes pár percre elidőznünk az ezeknek .a katalógusok
nak helyet adó helyiségben. A katalógus összeállítását a I I . világháború után kezdték meg, a már e m i i t e t t Skoda gyár és néhány más nagyüzem dokumentációs anyagából. Decimális és szerzői katalógusuk az indulásnál 200 000 k a r t o n t tartalma
z o t t , ma pedig már túlhaladta a 3 •milliót. Az évente elké
szülő 100 000 referátum a katalógusban ,évi-250 000 k a r t o n - szaporulatot j e l e n t .
Ez a katalógus-hálózat időrendileg t a g o l t : az anyagot 3 éves időközökben külön tárolva tartalmazza. Felosztása t e hát a következő:
9
• 1945- 1945 - 1948 1948 - 1950 1950 r 1953 1953.- 1956 1956 -
l g /skodá, s t b . anyag/
A KV§T fontos és e l i s m e r t münkájas' irodalomkutatások 'összeállítását A vállalatok és h i v a t a l o k rendelésére készülő
kutatásaikat dijasásért végzik. Egy-egy i l y e n i r o d a l m i jegy
zők átlagosan 20-60 adatot tartalmaz, és összeállítására 8-16 óra időt fordítanak. Ennek megfelelően állapitjak meg az árat i s , aúriA kutatási munkaóránként 20 cseh korona*
/Egy megadott adat i g y átlagosari 2,50 Kcs-bá kerül./
Minden egyes elkészült irodalomkutatás egy fedőlapot kap, amelyen az előre sokszorosított rovatokban feltüntetik
az összes vonatkozó adatokat, /dm, ETO-szám, összeállitó neve, a felhasznált irodalom számszerűleg és időtartamban,
ráforditott munkaórák száma, összegyűjtött adatok száma, megrendelés és elkészítés k e l t e , ár, s t b . s t b . /
Az irodalomkutatások egy-egy példánya a KVST-ben marad, és o t t sorszám s z e r i n t bekötik. Nyilvántartásukra külön b i b liográfiai szakkatalógus készül, de az irodalomkutatásról készült katalógus-karton bekerül az olvasói szakkatalógusba
i s . Ezenkivül két-három évenként külön kiadványbari is-megje
l e n t e t i k irodalomkutatásaik bibliográfiáját. /Bibliográfiák bibliográfiája./ Eddig négy i l y e n kiadványuk v o l t ; az első amely az 1946-I950 közötti irodalomkutatásokat tartalmazza 1650 cimet s o r o l f e l , a második 1950-1952 között már 2000-t.
Az évi kutatások száma állandóan emelkedik, 1956-ban megha
l a d t a az 1400-at. Katalógusuk ma már 10 QQO-nél több i r o d a lomkutatás bibliográfiai a d a t a i t tartalmazza.
Fordítási részlegük nincs /mint emliöettük ezt a f e l a datot az ÍJTEIN látja e l / , és az OMK-val ellentétben nem ad-
•nak k i hazai irodalmat ismertető idegennyelvü B u l l e t i n o k a t
• sem.
A dokumentációs részlegnek külön olvasóterme van» ahol az érdeklődő kutatók üveggel b o r i t o t t fiókokban o l d a l t l a pozva tanulmányozhatják a figyelőszolgálati katalógusnak azt az anyagát, amelyre szükségük van. I t t állnak rendelkezésre"
a különféle külföldi referáló lapok és egyéb bibliográfiai kézikönyvek•is.