TSÚT 22.évi. 1 0 - U . a s á m 1975.október-november
Brookes módszere a könyvtári állományok szervezésében
B.C. BROOEES a s z a k i r o d a l o m elavulását a hivatkozások számának csökkenésével m u t a t t a k i A'ö.Journal o f t h e American S o c i e t y o f I n f o r m a t i o n Science,21.k.5.az.1970.p.320-529./.Módszerét a V I K I T I AN S z S z S z R tájékoztatási központjában /Informaeionno-szpravocsnüj c e n t r / az á l lomány iránti érdeklődés alakulásának vizsgálatára alkalmazták, több mint 30 e z e r , egy hónap a l a t t beérkezett kérőlap alapulvételével.
A h a t a l m a s k<
kiszámításával vé|
f i z i k a , vegyészet- n i k a , kohászat, e'.
tás, e l e k t r o n i k a <
rakterisztikákból deklócés évenként dokumentumok iráni
aaz elemzése a z elavulási k a r a k t e r j
30,^-kal csöl Leirt r o n i k a i a l
c s o p o r t r a / m a t e m a t i k a , íszet-2, biokémia, mecha- i rádiótechnika, szálli-
i.számitott elavulási k a -
íányegységek iránti ér
i z e n belül a m a t e m a t i k a i
; p e d i g 9T£-kal.
BROOKES módszere tehát Jól alkalmazható a könyvtári állományok elavulásának mérésére i s . Ebből következik, hogy a módszer elősegíthe
t i a racionálisabb állományszervezést, n e v e z e t e s e n az e l a v u l t , e s e t l e g e s e n használt állományrészek áthelyezését távolabbi raktárakba és d e - pozitórimnokba. E z a leválasztás l e h e t "frontális" és f o l y h a t "az e¬
gyes kiadványok külön-külön áthelyezésének" módszerével. Az el3Ő e s e t ben az átlagos elavulási százalék alapján, a z a z egyszerűen és radiká
l i s a n járunk e l , a másodikban - lévén döntésünk "műszere" tudoményá-
/ N a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , 2 . S z e r . 1 9 7 5 . 3 - s z . p . 7 - 1 1 . /
F u t a l a T i b o r
O K T A T Á S , K É P Z É S
A könyvtárosképzés új útjai
A g y a k o r l a t i kérdések megoldását előtérbe helyező, f e l a d a t r a o r i entált könyvtárosképzés a l a p j a az a szemlélet, amely s z e r i n t a műsza
k i könyvtárosság inkább a l k a l m a z o t t , mintsem alapvetően elméleti t u d o mány, s a m i i s z a k i könyvtáros g y a k o r l a t i kérdéseket elemző és a z o k a t mesoldó s z a k e m b e r . I l y e n értelemben - mint ahogy egy közelmúltban vég
z e t t részletes vizsgálat i s i g a z o l t a - a könyvtárosok oktatásának cél
j a i kapcsolódnak, párhuzamosságot és megegyezést mutatnak o l y a n s z a k mák oktatási stratégiáival, mint a m i l y e n p l . a közigazgatás, a j o g és
923
Beszámolók, szemlék, közlemények
az ügyvitel. A szerző" összegezi az e m i i t e t t vizsgálódás néhány ered
ményét .
Talán a l e g f o n t o s a b b megállapítása v o l t az, hogy m i l y e n szoros k a p c s o l a t van a könyvtári g y a k o r l a t ée a f e l a d a t r a orientált módsze
r e k e t alkalmazó oktatás között. Az esetleiró és a szimulációs mód
s z e r t széles körben alkalmazzák a könyvtárosok i s k o l a i oktatásában csakúgy mint más szakmák - p l . a közigazgatás és a j o g - területén i e . A könyvtáros-oktatás u j módszereinek úttörői Kenneth R. SHAFFER /Simmons C o l l e g e / és K i l d r e d H. LÖVELL / i n d i a n a i Egyetem/ v o l t a k . SKAFFER 1951-ben j e l e n t k e z e t t e r r e vonatkozó tanulmányával, de már ót megelőzve Richárd G. DAHI / a k k o r i b a n a Nebraskai Egyetem j o g i könyv
tárosa/ sürgette az esetleiró módszer bevezetését és 6 i s m e r t e f e l e l sőként azokat a párhuzamosságokat, amelyek a jogászok, ügyviteli szak
emberek és könyvtárosok szakmájában föllelhetők.
Mindkét módszernek /esetleiró és szimulációs/ több változata i s van, ezek azonos értékűek s közös erényük, hogy különböznek a t a r t a l mi orientációjú, d e s z k r i p t i v módszerektől, amelyek középpontja körül
határolt elméleti tananyag. Az u j módszerekkel képzett hallgatók s i kerességét, eredményességét az határozza meg, hogy a g y a k o r l a t b a n j e lentkező kérdésekre találnak-e használható, érvekkel i s alátámasztha
tó megoldást. A f e l a d a t r a orientált módszerek a lexikális ismereteken t u l az elemzési és döntési készség megszerzésére h e l y e z i k a hangsúlyt.
Azok véleménye e z e r i n t , a k i k elfogadták és alkalmazzák a f e l a d a t r a orientált oktatás módszereit, a könyvtárosságnak 9 fő ismérve kü
lönböztethető meg. Ezek a következők:
- A könyvtárosság a l k a l m a z o t t tudomány. Az elméleti i s l e r e t e k n e k csak a g y a k o r l a t b a n jelentkező valóságos problémák megoldásában van Jelentőségük.
- A könyvtárosság megszületőben lévő tudomány, amelynek j e l e n l e g n i n c s pontosan körülhatárolható ismeretanyaga. A g y a k o r l a t i g y i g e n f o n t o s szerephez j u t , amelyből induktív módszerekkel k e l l m e r i t e n i .
- A könyvtárosság dinamikusan fejlődő szakterület, a változó tár
sadalmi igények és az u j technológiák megjelenése következtében gyors átalakulásnak van kitéve. Ebből következően a könyvtárosok oktatásában a tényszerű információk közvetítése h e l y e t t a l a p e l v e k r e / p r i n c i p l e s / és f o l y a m a t o k r a / p r o c e s s e s / k e l l a hangsúlyt f e k t e t n i . Mind az i s k o l a i oktatásnak, mind a g y a k o r l a t a l a t t i képzésnek az a fő célja,hogy a hallgató megtanuljon elemezni, mérlegelni és rugalmasan g o n d o l k o d n i .
- A könyvtárosság jellegét t e k i n t v e e k l e k t i k u s és i n t e r d i s z c i p l i náris. Az oktatásnak más tudományágak i s m e r e t e i n e k szintézisét k e l l a d n i a .
- A könyvtárosság, amely inkább szakmai, mint t e c h n i k a i i s m e r e t e ket igényel, o l y a n könyvtáros-jelölteket kiván, akiknek képességük van e l v e k , koncepciók, t e c h n i k a i eljárások adaptációjára és átalakítá
sára, és készségük van a g y a k o r l a t összetett problémáinak megoldására.
Oktatásukban ezért lehetőséget k e l l t e r e m t e n i a r r a , hogy a hallgató
824
TilT 22.évf. 10-11.s z á m 1975.október-november
r u t i n t s z e r e z z e n a gyakorlatból v e t t individuális problémák elemzésé
ben és az o l y a n komplex problémák megoldásában, a m e l y e k r e nem c s a k e¬
g y e t l e n h e l y e s válasz adható.
- A könyvtári s z a k m a i g y a k o r l a t n a k lényeges eleme a döntés. Az oktatásnak és a g y a k o r l a t a l a t t i képzésnek tükröznie k e l l a z t a vál
tozást, amely a növekvő ellenőrzési, irányítási felelősség tekinteté
ben v a l a m e n n y i s z i n t e n j e l e n t k e z i k , tükröznie k e l l továbbá a szakma döntéseket igénylő jellegét. A dönteni tudás begyakorlásához, elsajá
tításához lehetőséget k e l l b i z t o s i t a n i .
- A könyvtáros egy intézményben v a g y s z e r v e z e t b e n működik,ezért egyaránt igényel kapcsolatteremtési készséget és t e c h n i k a i b e g y a k o r lottságot. Az oktatás ezért t e r j e d j e n k i az s u m e r ! k a p c s o l a t o k megte
remtésében való jártasságra; a z o k r a a magatartásbeli jellemzőkre,ame
l y e k képessé t e s z i k a könyvtárost hatékony m u n k a k a p c s o l a t o k kiépítésé
r e .
- A könyvtárosnak egész életén át t u d a t o s a n képeznie k e l l önma
gát. A s z a k m a i i s m e r e t e k egésze a meghatározott oktatási időszakban nem sajátítható e l . A d i n a m i k u s társadalmi és t e c h n i k a i fejlődés t o vábbra i s alakítani f o g j a a szakmát g y a k o r l a t i és t a r t a l m i szempont
ból i s j megkívánja u j i s m e r e t e k , u j technológiák elsajátítását. A hallgatókat ezért már i g e n korán a f o l y a m a t o s önálló tanulásra k e l l n e v e l n i .
- A szakma vezetése, irányítása és ellenőrzése számos v o n a t k o zásban azonos más szakmák vezetési és irányítási gyakorlatával.Az ok
tatók, tanárok hasznosítsák a z o k a t a módszereket éa oktatási anyago
k a t , a m e l y e k e t más területeken a l k a l m a z n a k .
Összegezve, a z elemzés felszínre h o z t a a z o k a t a hasonlóságokat, amelyek a könyvtárosság, a j o g , a közigazgatás, a z ügyvitel terüle
tén egyaránt föllelhetők. Oktatásuk alapjául a g y a k o r l a t szolgál,ami rendkívül alkalmassá t e s z i az i n d u k t i v /rávezető/ módszerek használa
tát, Közös jellemzőjük, hogy nem e g y e t l e n tudományág t a r t o z i k s p e k t r u mukba, hanem b i z o n y o s mértékig m i n d e g y i k e k l e k t i k u s .
/ S p e c i a l L i b r a r i e s , 66.k. l . s z . 1975- p . 1 - 5 . /
F a z e k a s Z s u z s a
Tájékoztatási szakemberek képzése és továbbképzése Poznanban
Lengyelországban a nagy regionális központok i g e n jelentős sze
r e p e t játszanak a tájékoztatók képzésében és továbbképzésében. Külö- 825
