TMT. 27. évf. 1980/11.
periodikákkal kapcsolatos szervező es ellenőrző munká
ban. Ha az a_ = 0,88, a hivatkozások kb. fele kimerül a megjelenést követő 5 év során. Ha az a_<0,9, a hivatko
zások több mint 90%-a kimerül a megjelenést követő 20 éven belül. Ha az utóbbi felismerést kellő judiciummal értékesítik, a folyóiratgyüjtemények robbanásszerű fel
gyülemlését ellenőrzés alá lehet vonni.
Irodalom
1. BROOKES, B. C : Obsolescence of special library periodicals:
sampling errors and utility contours = Journal of the American Society for Information Science, 21. köt. 1970.
p. 320-329.
2. SANDISON, A.: Densities of use, and absence of obsole
scence, in physics journals at MIT 5 Journal of the American Society for Information Science, 25. köt. 1974.
p. 172-182.
3. LINE, M. B.: "Obsolescence" and changes in the use of literature with time = Journal of Documen tation, 30. kot.
1974. p. 283-350.
4. GARFIELD, E . - L E E , C : Persona! communication (1979).
5. PRICE de SOLLA, D. J . : Networks of scientific papers = Science, 149. köt. 1965 p. 510-515.
6. Ulrich's International Periodicals Directory, 16. kiad.
1975-76. New York, R. R. Bowker Co„ 1975.
7. PRICE de SOLLA, D. J . : Citation measuies of haid science, sofi science, technology and non-science. NELSON, C. E . - POLLOCK. D. K.: Communication among srientists and engineets. Lexington, D. C. Heath and Company, 1970.
8. PRICE de SOLLA, D. J.: The cytation cycle. North American nctwotking: collected papers of the eigth midyear meeting.
Banff (Canada), American Society for Information Science (1979. május 16-19.).
IGR1FFITH, B.C- SER VI, P. N. - ANKER, A. L . - DROTT, M. C: The aging of scientific literature:
a citation analysis. = Journal of Documentation, 35. köt. 3. sz. 1979. p. 179-196./
(Csűry István)
A dokumentumok közötti értelmi összefüggések kimutatása bibliográfiai hivatkozások útján
A tudományos munkákban a szerzők gyakran használnak fel gondolatokat és adatokat más szerzők hasonló témájú munkáiból. A hivatkozások rámutatnak a dokumentumok közötti értelmi összefüggésekre, az érintett témák fejlődésére, összekötő kapcsot jelentenek a tartalmilag rokon, de különböző időben megjelent dokumentumok között.
A bibliográfiai hivatkozások által kifejezett értelmi összefüggéseknek az alábbi fajtáit különböztetjük meg:
1. Közvetlen folyamatos kapcsolatról akkor beszé
lünk, ha az egyik dokumentum közvetlenül hivatkozik a másikra (1. ábra). E kapcsolat jól kamatoztatható egy adott téma dokumentumbázisának kibővítésére. Az értelmi kapcsolódás ez esetben általában erős, de számolni kell szubjektív hivatkozásokkal is. A közvetlen folyamatos kapcsolat egy újfajta, bibliográfiai hivatko
zásokra épülő információkereső nyelv bázisául szolgál (hivatkozási indexek).
AC ®
1. ábra A és B dokumentum közötti közvetlen folyamatos kapcsolat
2. Közvetlen párhuzamos kapcsolat azok között a dokumentumok között alakul k i , amelyek közösen hivatkoznak más dokumentumokra, pl. A és B dokumentum hivatkozik M dokumentumra (2. ábra). E kapcsolódásnál az értelmi összefüggés meglétét sok kutató kétségbe vonja. Szerintük ez a kapcsolat nem jogosít fel arra, hogy az ilyen dokumentumokat egy tartalmi csoportba soroljuk, hiszen lehet, hogy teljesen eltérő szempontok miatt hivatkoztak közösen az adott fonásra. Két ilyen dokumentum között a tartalmi rokonság annál valószínűbb, minél több a közös hivatkozás.
® M
© M
2 ábra A és B dokumentum közötti közvetlen párhuzamos kapcsolat
3. Közvetett párhuzamos kapcsolat akkor keletkezik két dokumentum között, ha egy harmadik egyidejűleg hivatkozik rájuk (3. ábra). 1. V. M A R S A K O V A és u. c.
465
Beszámolók, szemlék, közlemények
SMALL szerint értelmi összefüggésükről akkor beszélhe- lünk, ha a két dokumentumra való egyidejű hivatkozás több dokumentumban is megtalálható. Ebből az következik, hogy e kapcsolat erösebb, mint az előbbiek, hiszen minimálisan négy (két hivatkozó és két hivatkozott) dokumentumot kapcsol össze. Az értelmi kapcsolat a dokumentumok megjelenésekor természe
tesen még rejtett, az összefüggésre akkor derül fény, amikor használni és idézni kezdik őket.
3. ábra A és B dokumentum közötti közvetett párhuzamos kapcsolat
4. Közvetett folyamatos kapcsolat keletkezik a hivatkozó és a hivatkozott dokumentumok között, ha a kapcsolat közvetítő dokumentum(ok) révén nyilvánul meg. A 4. ábra ilyen kapcsolatot szemléltet: az E dokumentum hivatkozik G-re és D-re, a G pedig A-ra és B-re, így az E dokumentum a G-n keresztül A-val és B-vel is kapcsolatban van. Az értelmi kapcsolatok e fajtáját még nem vizsgálták meg; a köztük levő összefüggés min
den valószínűség szerint nem erős.
A négyféle kapcsolat jól szemléltethető meghatáro
zott tudományos témát tárgyaló dokumentumok biblio
gráfiai kapcsolódásának ábrázolásában. Az 5. ábra hat dokumentum feltételezett bibliográfiai kapcsolódását ábrázolja.
A dokumentumok közötti értelmi összefüggések megkülönböztetése a bibliográfiai hivatkozások infor
mációkereső nyelvként (hivatkozási indexek) való használatát követően vált szükségessé. A hivatkozási indexek felépítése természetesen közvetlen hivatko
zásokra épül, de ha a keresés több ciklusban történik, a
® ]
AB GD
4. ábra E, A és B dokumentum közötti közvetett folyamatos kapcsolat
" 1
©1
1 I
AO ©
. . .
1. L .
i r
BO ®
5. ábra Dokumentumok közötti kapcsolatok összesített ábrázolása
Közvetlen folyamától kapcsolat Közvetett folyamatos kapcsolat Közvetlen párhuzamos kapcsolat Közvetett párhuzamos kapcsolat
többi kapcsolat is előtűnik, és ilyenkor e kapcsolatok és erősségük ismerete segítséget nyújthat adott feladatok
hoz szükséges keresési ciklusok optimális számának megállapításához.
/NIK1T1NA, L K: Szmüszlovaja szvjaz dokumentov, vüjavlennaja sz pomoscs"ju bibliograficseszkih szszülok • Naucsno-Tehnicseszka/a Informacija, 2. sor. 12. sz. 1978. p. 1-3./
& ifir ífe A
(Nóvák István)486
