Beszámolók, szemlék, közlemények Harmadik rész: a bibliográfiai osztályozások és rendszerező /hierarchikus/ katalógusok.
Ez a rósz felöleli a bibliográfiai osztályozást és az ETO rend
szert, a könyvek osztályozásának szovjet rendszerét, az ETO katalógu
sok készítésének elméletét és gyakorlatát.
Negyedik rész: a szakozás és a tárgyBzókatalógusok.
Ebben a részben oktatják az információkérési rendszerek egysé
ges nyelvezetét, a tárgyszókatalógusok felépitését, módszertani kér
déseket ős a tárgyszókatalógusok szervezését.
Ötödik rész: az információkereső rendszerek gépesitésének kérdé
s e i .
I t t elsősorban az információkereső rendszerek gépesitésének és automatizálásának kérdéseit oktatják a deszkriptoros információkere
ső rendszerek n y e l v i kérdéseivel összhangban.
Az Intézetben o k t a t o t t "könyvtári katalógusok és információkere
ső rendszerek" c. komplex tárgy természetesen szorosan kapcsolódik a
"könyvtárügy logikai-matematikai a l a p j a i " és a "könyvtárosi munka gé
p i eszközei" c. tanfolyamokhoz. Ez az oktatási forma a gyakorlatban bevált, de a továbbfejlesztésén i s dolgoznak.
/Haucsnüe i Tehnicseszkie B i b l i o t e k i SzSzSzR, 1974. 8.sz.
p.24-28./
OSZTÁLYOZÁS
Az ETO belső felépítése közeledjék a világ szakirodalmának tagozódásához
Az ETO korszerűsítésével kapcsolatban értékes tevékenységet f e j t k i a FID. Az Osztályozási Bizottság /CG/ számos szakbizottságéban részt vesz a k a p i t a l i s t a és s z o c i a l i s t a világrendszerek sok szakértő
j e . Sajnos az ETO fejlődése nem egyenletes, nem kiegyensúlyozott,sok függ az egyes szakbizottságok aktivitásától.
A KGST tagországok közös kutatási tervének 1-26.1 témája kere
tében felmérték* az 1971. évben megjelent szakirodalmat mennyiségi-
* SIkASBL, D. - KOPNOVEC, L.: Vyzkúm strúkturu MDT pro polytematické fonáy.Praga,UVTL:i, 1974. 34 p. 4 m e l l . /Az ETO struktúrájának v i z s gálata politematlkus állományok szempontjából/
366
TMT 22.évi. 5.szám 1975.május
leg és ETO s z e r i n t i bontásban. A gondos felmérés adataiból követkéz—
tetéseket lehet levonni elsősorban a r r a nézve, hogy az 3T0 melyik osztályát k e l l tovább részletezni, i l l e t v e az általánosan használa
tos un. középkiadás számára melyik osztály szerepelhet a mostaninál rövidebb formában. A munkának azonban ennél több hasznos vonása i s van, amelyekre még kitérünk.
A kutatás alapelve a következő: az olyan osztályozási táblázat, amelynek szerkezeti felépítése /struktúrája/ maximális mértékben e¬
gyezik a világ szakíródalmának mennyiségi tagozódásával, elősegíthe
t i a nagykönyvtárak politematikus információs állományának tökélete
sebb rendszerezését, a pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb információ
keresést, tehát a felhasználók kérdéseinek gyorsabb és t e l j e s e b b meg
válaszolását.
A szakirodalom felmérését ugy végszték, hogy összeszámolták a referálólapokban megjelent referátumokat, és ezeket az adatokat ETO s z e r i n t csoportosították. Egy ETO osztályba, alosztályba természete
sen több referálólapból j u t o t t a k adatok, amelyeket megfelelően mérle
geltek a s z e r i n t , hogy melyik referálólap mennyire válogat, mennyire törekszik egy-egy ETO osztályban a teljességre, és g y a k o r l a t i becs
lés segítségével igyekeztek meghatározni osztályonként az odavágó mü
vek /dokumentumok/ vagy /dokumentumrészek/ mennyiségét egy évre szá- mitva.
Felhasználtak un. "nagy" referálólapokat, mint a Heferativnüj Zsurnal és a B u l l e t i n Signalétique, amelyek 150, i l l e t v e 41 t e m a t i k a i sorozatban jelennek meg, majd tudományágaikat, mint p l . Chemical Ab- s t r a c t s , Index Medicus, A g r i c u l t u r a l Abstracts s t b . , végül szűkebb ágazataikat,amilyeneket p l . a papíripar, a hegesztés, a korrózió s t b . témában adnak k i . A könyvtermés mennyiségi adatait az UNESCO-évkönyv bontása s z e r i n t vették figyelembe.
A szóban forgó kutatási zárójelentés egyik hasznos mellékterméke a közölt táblázatban a számadatok m e l l e t t található utalás arra,hogy e részadatok melyik referálólapból származnak. A referensz könyvtá
ros tehát a táblázat valamelyik ETO osztályát kikeresheti._és o t t több olyan referálólapra való hivatkozást talál, amely a téma szem
pontjából fontos referensz forrás.
A referálólapok jegyzéke i s megtalálható. Ez közel 220 oimet tartalmaz anélkül, hogy a Referativnüj Zsurnal és a B u l l e t i n Signa
létique s o r o z a t a i t részletezné.
A felmérés összesítése ETO főosztályonként bontva:
Egy év megjelent
_ s t] f , , dokumentumainak *
főosztály g z & m s í
0 15 000 1 087 1 15 000 • 1 087 2 10 000 0 725 3 85 000 6 159 Átvitel 125 000' 9 058
387
Beszámolok, szemiák, közlemények
Áthozat 125 000 9 058
4
- -
5 400 000 28 986
6 760 000 55 072
7 35 000 2 536
a 30 000 2 174
9 30 000 2 174
Összesen 1 380 000 100,000 Az ETO s z e r i n t i bontás természetesen részletesebb, talán ugy jellemezhető, hogy 2-4 t i z e d e s i g t e r j e d , összesen majdnem 300 ETO szakcsoportra t e r j e d k i , amelyek mindegyikében a fent e m i i t e t t mód
s z e r r e l meghatározták az odavágó dokumentumok számát és az 1 380 000 végösszegre vonatkoztatott százalékarányát.
Ezután mind a 300 ETO szakcsoportra vonatkozóan feljegyezték, hogy egy konkrét szakcsoportban összesen hány főtáblázati ETQ-jelzet van, s a középkiadás 33 913 végösszegére vonatkoztatva e szám hány százaléknak f e l e l meg.
Ennek a számításnak az alapján u j táblázat készült. B helyütt nem lehet - bár érdekes lenne - mind a 300 ETO szakcsoport tábláza
tát közölni, de az összesítést bemutatjuk:
Jelenleg hány Módosítás után iTO osztály j e l z e t e t t a r - hány j e l z e t l e n
ne optimális 369 369 246 2 089 9 830 18 676 860 737
122
33 913 talmáz
0 578
1 536
z 648
3 4 755
4 —
5 6 544
6 18 578
7 1 586
8 413
9 275
Összesen 33 913
A j e l e n l e g i
A szakiro
dalom százalékos megoszlása
1 704 1 087 1 581 1 087 1 911 0 725 14 021 6 159 19 296 28 986 54 781 55 072 4 677 2 536 1 218 2 174 0 811 2 174 100 000 100 000
Egy rövid részletet ragadunk k i a részletezésből, talán a l e g érdekesebb változásokat mutató f i z i k a területéről:
338
TMT 22.ért. 5.szám 1975.május
1 2 5 4 5
53 1 381 2 457 4 072 7 246
531 181 123 0 534 0 362
532 98 197 0 289 0 580 533 96 172 0 283 0 507 534 83 49 0 245 0 145
539 194 860 0 572 2 536
•1 91 369 0 268 1 087
Egy ETO középkiadás szerkesztésekor figyelmet érdemel az i t t rö
viden i s m e r t e t e t t felmérés. Hiszen ha az ETO 521 témakörben a megje
l e n t dokumentumok százalékaranya csak 0,362 %, akkor a j e l e n l e g i 181 ETO jelzetnél kevesebb i s elegendő /120 körül, ahogy a mechanika szakértői azt arányosnak találják/. Ugyanakkor az ETO 539 és 539.1 témakörben a legújabb évek i r o d a l m i termése f e l f u t o t t , a 194, i l l e t ve 91 j e l z e t h e l y e t t 860, i l l e t v e 370 körüli j e l z e t méltányosabbnak, hasznosabbnak látszik.
Tudjuk, hogy az ETO sok vitás kérdése ezzel nem oldódik meg, de a kutatók nagy munkáját értékes hozzájárulásnak t a r t j u k az ETO f e j lesztéséhez.
A szakirodalom alapján készített h i r e k ée közleraéDyek összeállításá
ban az alábbi munkatársak vettek réezti
Gara Andor Lázár József Viezocsek V a l e r i j Görög I b o l y a Takáchné, Tóth Mária Völgyes Tamás
389
