Volkmann, D.J.: Energiaellátásra 40 000 milliárd dollár

(1)

932

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

árindexét. E termékek elhagyása következté—

ben ezek a nem kívánatos hatások elmarad- nak, s az ebből származó előnyt a szakem- berek fontosabbnak tartják, mint az e tételek

hiányából adódó hátrányt.

A régi és az új burgonya számbavételének április és június közötti arányát a korábbi 9614, 8020 és 50:50 százalékról áprilisban 80:20-ra, májusban 50:50-re módosították. jú- niusban pedig már csak az új burgonya árát veszik figyelembe.

Az új bázison számított indexeket lánco- lással kapcsolják (: korábbi indexsorhoz, a régi indexnek megfelelő részletezettségben.

A lakosság részéről felmerült igénynek megfelelően olyan árindex is készül, amely nem tartalmazza a közepes vagy hosszú élet- tartamú, nagyértékű fogyasztási cikkeket, valamint az olyan kiadásokat, amelyeket a csa- ládok általában nem a ,,háztartási pénz"—ből fedeznek. Ezt az indexet, amelyet ,,háziosz- szony-index"—nek neveznek a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal a továbbiakban folyamatosan

kiszámítja és publikálja.

Az egyes háztartástípusokra vonatkozó ár- indexek súlyrendszere a folyamatos háztar- tási költségvetési statisztikák alapján köny- nyen meghatározható volt. A nyugdíjasokra számított index kivételével a többi index té- teleinek száma nagyjából megegyezik az ősz- szes háztartásokra vonatkozó indexével. s a reprezentánsok száma is hasonló. Csak a nyugdíjasok vásárlásainak árindexe tartalmaz lényegesen kevesebb tételt (a 778-cal szem—

ben csak óó4-et). itt ugyanis nem szerepel- nek a gyermekekkel kapcsolatos kiadások, valamint azok a tételek, amelyeknek a szó- mottevően alacsony szintű életvitelből adódó-

cn nincs jelentőségük.

Az új kiskereskedelmiór—índex az 1970—es bázisú kiskereskedelmiár—indexhez hasonlóan kettős tagolásban készült: egyrészt üzletpro—

filok (éleimiszer—kereskedések, ruházati üzle—

tek stb.), másrészt árucsoportok szerint. A kiskereskedelmiár—index egyrészt azon termé- kek ársorai alapján készül. amelyek az ősz—

szes háztartások fogyasztóiár—índexében sze—

repelnek. másrészt olyan árufajtákat is fel—

ölel, amelyek a magánháztartások vásárlá—

saira nem jellemzők. például irodagépek, te—

herautók stb.

Az új kiskereskedelmiár-index összeállítása bizonyos mértékben a régitől eltérő módon készült. Ezt részben a súlyrendszer összeállí- tásának alapjául szolgáló adatbázis, más- részt a többi eladásiár-indexszel, főként a nagykereskedelmiár-indexszel való összeha- sonlíthatóság igénye tette szükségessé.

A tanulmánv közli az öt ismertetett árin- dex 1970-es és 1976-es bázison számított eredményeit. 1977—ben és 1978-ban a két kü- lönböző indexséma az indexeredménvekben 0,0—0.2 százalékpont eltérést okozott (IBA—3.9

százalékos árindexek mellett); a legnagyobb eltérés az 1979. éven belül az október havi számításoknál mutatkozott: a kiskereskedel—

miár-index az új sémával 4.6. a régi sémá-

val 5,7 százalékos árszintemelkedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az összes háztartás és az egyes lakosságtípusok hasonló árszintnövekedése mellett a kétféle szerkezetű index eltérése 0,1-—O,4 százalék- pont volt.

(ism.: Nádas Magdolna)

VOLKMANN. D. J.:

ENERGIAELLÁTÁSRA 130 000 MlLLlÁRD DOLLÁR (40000 Mrd. Dollar für die Energiezukunft.) - Wirtschaftsdíenst. 1979. 11. sz. 565—572. p.

Sok szó esik arról, milyen magas beruházá—

si költségekkel jelentkezik a jövőben az ener- giagazdaság. Az llASA (internationales ins- titut für Angewandte Systemanalyse : Al- kalmazott Rendszerelemzési Nemzetközi ln- tézet. Laxenburg, Ausztria) becslései szerint új, a fosszilis energiaforrásoktól messzeme- nően függetien energiaellátásra történő átál—

lás a világon 1975. évi változatlan árakon számolva 40 000 milliárd dollár tőkebefekte- tési többletet fog igényelni, olyan magas ösz- szeget, melyet még elképzelni is nehéz. Ho- gyan állt elő ez a helyzet? Milyen beruhá—

zási következmények adódnak Európa számá- ra? A szerző e kérdésekre keres választ.

A nyersolajáraknak évtizedeken keresztül semmi más jelentőségük nem volt, mint az, hogy a pillanatnyi helyzetet tükrözzék, Úgy tűnt, az árak azt jelzik, hogy a kőolaj. a legfontosabb eneraiahordozó vég nélküli mennyiségben rendelkezésre áll. A világ ener- giagazdálkodásában 1973—1974—ben bekövet- kezett robbanás után időszakosan felesleg és kapacitástöbblet mutatkozott, s ez öt évre el- fedte az ellátási helyzet kiéleződésére és a rendelkezésre álló mennyiség tartós csökke- nésére mutató tendenciát. Piaci jelzések is hiányoztak, amelyek a jövőbeni olajellátás szűkösségére utaltak volna. Elveszett ezért sok értékes idő, ami az olajat helyettesítő ener- giaforrások felkutatásához szükséges lett volna. Ezért, valamint mert ezáltal a közelmúlt—

ig tarthatta magát az energiaellátás terüle- tén a ,,bőség mentalitás", az iparilag fejlett országoknak máról holnapra fel kellett is- merniök, hogy nyilvános (társadalmi) és ma- gánéletük túlzottan alacsony energiaárakra épült. Egy ilyen tévedés korrekciója rendkivüli

problémákat vet fel. a

A ,,nem hosszú távlatokban gondolkodó gazdaság" az energiaforrások szükségességét még a közelmúltban sem vetette fel kielégítő módon, annak ellenére, hogy a közgazdasá—

gi nehézségeket a szűkösség okozta. A ter—

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

933

melési folyamatok ugyanis évtizedek óta egyre több energia felhasználását teszik szük- ségessé s bár emiatt egyre gyorsabb a kő- olaj és földgáz bányászatának üteme, a világ szükségletét mégis csak csökkenő mér- tékben tudja kielégíteni. A közgazdasági mo- dellek között 8. S. Frey szerint elvben nem létezik a nem regenerálható források koncep—

ciója. Ilyen okokból hiányoznak a probléma- körnek megfelelő elemzések is.

Robert, M. Solow, a modern közgazdasági elméletek egyik kiváló képviselője, a követ—

kezőképpen foglalja össze a kimeríthető ener—

giaforrások hasznosítására vonatkozó Hotell- ing—féle elméletet: az energiagazdaság terü- letén mutatkozó realitások és politikai követ—

kezmények nem felelnek meg a közgazda- sági tárgyú tankönyvekben leírtaknak. Majd hozzáfűzi, hogy a kimeríthető energiaforrá—

sok elmélete olyan különleges tényezőkre mutat rá, mint az értelmes. hosszú távon használható információk a távolabbi jövőben rendelkezésre álló készletekről. a technológi- áról, a keresletről.

Éppen ezek a tényezők döntők a jövőt il- letően az energiaellátásban. Hogy megíté- lésük a valóságnak jobbon megfeleljen, elvi megfontolások mellett szükség van mennyi—

ségi becslésekre is. bár ezek elismerten bi- zonytalanságot rejtenek magukban. Az új energiaellátási rendszerre való áttérés jelen- tőségét —— többek között —— a következő ténye—

zők hangsúlyozzák:

— az olcsón és könnyen (hagyományosan) hozzá—

férhető kőolaj- és földgázkészletek kimerülése;

— a környezeti és az éghajlati problémák;

—- a műszaki ellátás infrastruktúrájának változása az elsődleges, a másodlagos és az átalakított ener- giagazdálkodás területén;

— új energiahordozóknak (atomenergia. a szén új—

fajta hasznosítása) a piacra való behatoláshoz hosz- szabb időre van szükség.

A pillanatnyi piaci egyensúlyra összponto- sító gazdálkodással szemben olyan utakat kell keresni, olyan intézkedéseket kell foga- natosítani. amelyeknek következményei a le—

hető legtávolabbi jövőre kihatnak s az ener- giagazdálkodást új alapokra helyezik.

Szükséges ennek érdekében a rendszer!

elemzés alkalmazása, melynek segítségével például az IIASA különböző elképzeléseket dolgozott ki. Ezek alapul szolgálhattak az energiaszükségletre vonatkozó becslésekhez, ami viszont durva megközelítést tett lehető- vé a szükségessé váló közvetlen és kapcso- lódó beruházások megvalósíthatóságára és összegére vonatkozóan. Az elemzés eredmé- nye az új energiaellátási rendszerre való fo- kozatos áttérés globális rendszerező pers—

pektívája és az erre épülő gazdálkodási rend új szerkezeti felépítése.

Világviszonylatban növekvő energiafogyasz- tással kell számolni az egy főre jutó átlagos energiafelhasználás emelkedése és a világ

lakosságának számszerű növekedése miatt. Az IIASA a világ energiafogyasztását a 2030. év—

zel záródó időszakra vonatkozóan ebből ki- indulva becsülte meg. A számításokhoz a ví- lág országait hét részre osztották, amelye- ken belül hasonló vagy azonos gazdasági Feltételek dominálnak. Az energiafogyasztás tekintetében az 1975. év adataiból indultak ki, amikor mintegy 4 milliárd ember kereken 75 terawatt energiát használt fel. Az egy fő- re jutó 1975. évi adat -— mintegy 2 kW - az egyes országok szélsőségesen eltérő adataiból adódik, A becslés során az IIASA inkább kö- zepes fejlődést feltételezve számolt, s a ví—

lág lakosságát a 2030. évre 8 milliárdra be- csülte. Ezek az értékek az ENSZ és más szer- vezetek adatainál alacsonyabbak. Az IIASA számításainak eredményeként 2030-ban a világ energiaszükséglete 35 terawatt lenne, ami 4,4 kW/fő mennyiségnek felelne meg. A számítások négy—öt évtizedben jelölték meg azt az átmeneti időszakot, melynek folyamán.

szükségszerűen el kell szakadni a kőolaj- és földgázlelőhelyek és igénybevételük feltételei—

nek jelenleg ismert módozataitól. Belátható időn belül kimerülnek a készletek, s bár az energiatakarékossági intézkedések révén időt iehet nyerni, az elsődleges energiahordozók- kal való távlati ellátást ez nem oldja meg.

Az energiatermelés és a készletek oldaláról egyaránt hosszú távon biztosítható a globális energiaszükséglet fedezése

— az atomenergia segítségével,

—-a napenergia segítségével földterület felhasználása révén),

—a foszilis energia rendkívül drága, nehezen hozzáférhető és ma még számításba sem vehető fel- tárásával.

(több milliónyi km?

E módszerek olyan nagyüzemi intézkedése—

ket igényelnének, hogy például a napenergia felhasználásához a jelenleg mezőgazda—

sági célra hasznosított mintegy 10 millió km2- nek megfelelő területre lenne szükség.

Nyilvánvaló, hogy a maghasadásból szár—

mazó energia nyerése különös jelentőséggel bír az alkalmazható technológiák között mint módszereit tekintve a Iegelőrehaladottabb, környezeti hatása elfogadható és a szüksé—

ges kapacitások középtávon biztosíthatók.

A szükséges beruházások létrehozásának meghatározásához az IIASA a ,.direct ac- counting" módszerét használta. A módszert a Rand Corporation tudósai alakították ki az 1950-es években 5 azt azóta sokféleképpen alkalmazták.

Az IIASA vizsgálódásai nagyságrendileg határozták meg a tőkeszükségletet és a be—

ruházási ráfordításokat az elsődleges energia- hordozók nyerése, a másodlagos energiahor- dozókká való átalakításukhoz szükséges be- rendezések felállítása. az összenergia szállí—

tása és a végső felhasználókhoz való eljut- tatása érdekében.

(3)

934 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

A kapott összeg szinte elképzelhetetlen nagyságrendű: 40 000 milliárd dollár,. 1975.

évi változatlan áron számítva (összehasonlí—

tásul: 1970-ben a világ GNP-értéke 3600 és 4 000 milliárd dollár között volt).

Azok az elképzelések, amelyek a szénhid—

rátok és a szén nem hagyományos, hanem újszerű feldolgozásából indultak ki, nem mu—

tattak ki számottevő megtakarítást a mag—

energia hasznositásának költségeivel ben.

Minden valószínűség szerint elsőként Euró—

pának és Japánnak lesz szüksége arra, hogy a műszakilag létrehozott energiaforrások tech—

nológiáját és az ehhez szükséges tőkét biz- tosítsa.

szem-

(Ism.: Varga Imréné)

TÁRSADALOMSTATISZTI KA

AZ ÉLETKURULMÉNYEKRÖL SZÓLÓ FELVÉTEL FINNORSZÁGBAN

(Survey on Living Conditions 1978. Results from the interview Survey on Living Conditions in Finland.) Tutkimuksio No. 51. Tilastokeskus. Helsinki. 1979. 62 old. —l— 2 függelék.

A kiadvány a lakosság életkörülményeiről Finnországban 1978-ban végrehajtott felvétel eredményeit tartalmazza. Az adatfelvétel vég- rehajtásában a Miniszterelnöki Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai vet- tek részt.

Az 1970—es évek első felében megnőtt az igény az életkörülményekre vonatkozó külön- böző adatok iránt. Ezért a rendelkezésre álló adatoknak az életkörülmények jellemzésére történő felhasználására nemzetközi együtt- működésben több rendszert alakítottak ki. de a kialakitott statisztikai kereteken és rendsze—

reken belül szükséges az egységes fogalmak és osztályozások létrehozása is. Mint ismere- tes, az ENSZ keretei között folyik a Frame—

work of Social and Demographic Statistics (FSDS) kialakítása, (: KGST-tagországok az egységes társadalomstatisztikai rendszer. az OECD-tagállamok pedig az élet minőségé- nek mérésére alkalmas jelzőszámrendszer programjának kidolgozásán munkálkodnak.

Ezekben a programokban Finnország is részt vesz, aminek eredménye többek között a kö- tet alapjául szolgáló felvétel is. A felvétel adatai összehasonlíthatók lesznek több más országban (Ausztria, Japán, Svájc, Svédor- szág, Norvégia, Dánia) folytatott hasonló fel- vételek eredményeivel.

A felvétel a jólét fogalmát az OECD társa- dalmi jelzőszámrendszer programjában fog- laltaknak megfelelően alkalmazza: az egyé- nek jólétét vizsgálja, és nem a társadalmi jó- létet. Ennek megfelelően a társadalmi és politikai intézményekre csak annyiban van tekin- tettel, amennyiben azok az egyének jólétére

befolyással vannak.

Az életkörülmények jellemzésének fő célja.

hogy a különböző társadalmi tényezőkről -- lakásviszonyok, egészségügy, oktatás. a sza- badidő eltöltése, foglalkoztatottság, jövedel- mi és vagyoni viszonyok stb. — egyidejűleg szolgáltassanak összekapcsolható adatokat.

Ez azután lehetővé teszi a keresztmetszeti elemzést.

E kötetben a Finn Statisztikai Hivatal csak a legfontosabb adatokat teszi közzé, egyszerű matrixtáblák formájában. A további kutatá- sok során mélyebb elemzések elvégzését ter- vezik.

A felvétel 3014. tizenöt éves és ennél idő—

sebb személyre terjedt ki. A felvételben részt vevő személyek kiválasztása úgy történt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal más felvételei- be bevont községeket csoportosították. majd a csoportokat rétegekbe vonták az urbanizá- ció foka és az ipari—mezőgazdasági népesség aránya szerint. Mindegyik rétegből kiválasz- tottak egy községcsoportot. a felvételben sze- replő személyeket pedig szisztematikus kivá—

lasztással jelölték ki. Az adatfelvételt 1978 augusztusában és szeptemberében hajtották végre. képzett kérdezőbiztosokkal. A válasz- megtagadások aránya 15.1 százalék volt. kü- lönösen a 65 éves és idősebb népesség kö- rében fordult elő a válaszadás megtagadása vagy más ok miatti meghiúsulása.

A felvétel eredményeit a kiadvány a követ—

kező változók szerint tartalmazza:

!. Demográfiai változók -— nem.

— életkor,

—— anyanyelv,

— családi állapot.

—- csalódtipus (fiatal egyedülálló. kisgyermekes család stb.).

2. Gazdasági változók

— gazdasági aktivitás.

- foglalkozás.

- toglakozósl státusz.

-— jövedelmi viszonyok,

— vagyoni viszonyok, 3. Egyéb változók

-- iskolázottság (életkorok szerint),

— a település jellege,

é- az életkörülményekkel való pillanatnyi elégedett- : g.

A felvétel eredményei 7 tényezőre vonatkoz- nak (a felvételben a társadalmi mobilitásra vonatkozó kérdések is szerepeltek, a kiadvány azonban ezeket az eredményeket nem tartal-

mazza).

1. A kiadvány a 15 éves és idősebb népes- ség egészségi állapotát az egyének által ta—

pasztalt gyengélkedés és a társadalmi élet—