934 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
A kapott összeg szinte elképzelhetetlen nagyságrendű: 40 000 milliárd dollár,. 1975.
évi változatlan áron számítva (összehasonlí—
tásul: 1970-ben a világ GNP-értéke 3600 és 4 000 milliárd dollár között volt).
Azok az elképzelések, amelyek a szénhid—
rátok és a szén nem hagyományos, hanem újszerű feldolgozásából indultak ki, nem mu—
tattak ki számottevő megtakarítást a mag—
energia hasznositásának költségeivel ben.
Minden valószínűség szerint elsőként Euró—
pának és Japánnak lesz szüksége arra, hogy a műszakilag létrehozott energiaforrások tech—
nológiáját és az ehhez szükséges tőkét biz- tosítsa.
szem-
(Ism.: Varga Imréné)
TÁRSADALOMSTATISZTI KA
AZ ÉLETKURULMÉNYEKRÖL SZÓLÓ FELVÉTEL FINNORSZÁGBAN
(Survey on Living Conditions 1978. Results from the interview Survey on Living Conditions in Finland.) Tutkimuksio No. 51. Tilastokeskus. Helsinki. 1979. 62 old. —l— 2 függelék.
A kiadvány a lakosság életkörülményeiről Finnországban 1978-ban végrehajtott felvétel eredményeit tartalmazza. Az adatfelvétel vég- rehajtásában a Miniszterelnöki Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai vet- tek részt.
Az 1970—es évek első felében megnőtt az igény az életkörülményekre vonatkozó külön- böző adatok iránt. Ezért a rendelkezésre álló adatoknak az életkörülmények jellemzésére történő felhasználására nemzetközi együtt- működésben több rendszert alakítottak ki. de a kialakitott statisztikai kereteken és rendsze—
reken belül szükséges az egységes fogalmak és osztályozások létrehozása is. Mint ismere- tes, az ENSZ keretei között folyik a Frame—
work of Social and Demographic Statistics (FSDS) kialakítása, (: KGST-tagországok az egységes társadalomstatisztikai rendszer. az OECD-tagállamok pedig az élet minőségé- nek mérésére alkalmas jelzőszámrendszer programjának kidolgozásán munkálkodnak.
Ezekben a programokban Finnország is részt vesz, aminek eredménye többek között a kö- tet alapjául szolgáló felvétel is. A felvétel adatai összehasonlíthatók lesznek több más országban (Ausztria, Japán, Svájc, Svédor- szág, Norvégia, Dánia) folytatott hasonló fel- vételek eredményeivel.
A felvétel a jólét fogalmát az OECD társa- dalmi jelzőszámrendszer programjában fog- laltaknak megfelelően alkalmazza: az egyé- nek jólétét vizsgálja, és nem a társadalmi jó- létet. Ennek megfelelően a társadalmi és po- litikai intézményekre csak annyiban van tekin- tettel, amennyiben azok az egyének jólétére
befolyással vannak.
Az életkörülmények jellemzésének fő célja.
hogy a különböző társadalmi tényezőkről -- lakásviszonyok, egészségügy, oktatás. a sza- badidő eltöltése, foglalkoztatottság, jövedel- mi és vagyoni viszonyok stb. — egyidejűleg szolgáltassanak összekapcsolható adatokat.
Ez azután lehetővé teszi a keresztmetszeti elemzést.
E kötetben a Finn Statisztikai Hivatal csak a legfontosabb adatokat teszi közzé, egyszerű matrixtáblák formájában. A további kutatá- sok során mélyebb elemzések elvégzését ter- vezik.
A felvétel 3014. tizenöt éves és ennél idő—
sebb személyre terjedt ki. A felvételben részt vevő személyek kiválasztása úgy történt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal más felvételei- be bevont községeket csoportosították. majd a csoportokat rétegekbe vonták az urbanizá- ció foka és az ipari—mezőgazdasági népesség aránya szerint. Mindegyik rétegből kiválasz- tottak egy községcsoportot. a felvételben sze- replő személyeket pedig szisztematikus kivá—
lasztással jelölték ki. Az adatfelvételt 1978 augusztusában és szeptemberében hajtották végre. képzett kérdezőbiztosokkal. A válasz- megtagadások aránya 15.1 százalék volt. kü- lönösen a 65 éves és idősebb népesség kö- rében fordult elő a válaszadás megtagadása vagy más ok miatti meghiúsulása.
A felvétel eredményeit a kiadvány a követ—
kező változók szerint tartalmazza:
!. Demográfiai változók -— nem.
— életkor,
—— anyanyelv,
— családi állapot.
—- csalódtipus (fiatal egyedülálló. kisgyermekes család stb.).
2. Gazdasági változók
— gazdasági aktivitás.
- foglalkozás.
- toglakozósl státusz.
-— jövedelmi viszonyok,
— vagyoni viszonyok, 3. Egyéb változók
-- iskolázottság (életkorok szerint),
— a település jellege,
é- az életkörülményekkel való pillanatnyi elégedett- : g.
A felvétel eredményei 7 tényezőre vonatkoz- nak (a felvételben a társadalmi mobilitásra vonatkozó kérdések is szerepeltek, a kiadvány azonban ezeket az eredményeket nem tartal-
mazza).
1. A kiadvány a 15 éves és idősebb népes- ség egészségi állapotát az egyének által ta—
pasztalt gyengélkedés és a társadalmi élet—
'STATISZTIKAI IRODALMI FlGYELÖ
935
ben való részvétel betegség miatti korláto- zottsága szerint jellemzi. A rossz egészségi ál- lapot jellemzőinek a pszichikus stresszt és az ágyhozkötöttség időszakait tekintették. A be—
tegség társadalmi következményeit pedig a munkaképesség és egyéb cselekvési képesség csökkenése szempontjából vizsgálják. A vizs- gált időszak a felvételt megelőző 12 hónap (az OECD—ajánlásnak megfelelően).
A kiadványban (: következő adatokat te- szik közzé az egészségi állapotról: 1. a kró- nikusan beteg, cselekvési képességükben kor- látozott személyek száma; 2. a pszichikus stresszben szenvedő, cselekvési képességük- ben korlátozott személyek száma; 3. azon sze- mélyek szóma, akiknek mozgási, látási, hal- lási, rágási képessége korlátozott; 4. a felvé- telt megelőző 6 hónap folyamán influenzában vagy megfázás miatt megbetegedettek szá—
ma; 5. a köhögésben szenvedők száma: 6. az egy főre jutó ágyhoz kötött napok száma a felvételt megelőző 12 hónapban; 7. a megfi- gyelt személy véleménye saját egészségi ól- lapotárál.
2. A művelődésre, iskolázottságra vonatko- zóan a felvétel az alapfokú (általános) és a szakoktatásra, valamint a szabadidei oktatás- ban való részvételre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kiadvány a következő adato- kat közli: 1. az iskolázottság foka; 2. az akta- tásban való részvétel a szabadidő rovására (a felvételt megelőző 12 hónapban); 3. a sza- badidei oktatásban való részvételre és tanu—
lásra fordított idő; 4. milyen szervezésben foly- tatja tanulmányait a megfigyelt személy; 5. a szabadidőben való tanulásra irányuló szán- dék.
3. A szabadidő eltöltésével kapcsolatban a szabadidő-tevékenységek előfordulási gyako- riságát vizsgálták (a felvételt megelőző 12 hó- napra vonatkozóan). A következő szabadidő- tevékenységeket vették számba: 1. olvasás;
2. aktív tevékenységek (ideértve a sportolást, a házon kívüli testmozgást, a vadászatot, a horgászást, a szervezett keretek között történő éneklést, tóncolóst, az amatőr színjátszást, a zenélést, valamely gyűjtőtevékenység folytatá- sát, a kézimunkázást, a fényképezést); 3. pasz- szív tevékenységek (sportesemények látoga—
tása, moziba, színházba, hangversenyre járás, kiállítások megtekintése).
4. A társadalmi kapcsolatokat a rokonok—
kal, szomszédokkal, barátokkal való összejö- vetelek, valamint a vendéglőbe, kávéházba stb. járás gyakorisága alapján vizsgálták (az adatok itt is a felvételt megelőző 12 hónapra vonatkoztak). Az étterembe, kávéházba járás adatait azoknál a személyeknél vették figye—
lembe, akiknél a rokonokkal, szomszédokkal, barátokkal való összejövetel legfeljebb havi néhány esetben fordult elő.
5. A lakásviszonyok és a lakóhely környeze- tének vizsgólata során a következő mutató-
kat alkalmazták: 1. az épület típusa; 2. az ottlakós jogcíme; 3. a lakás felszereltsége; 4.
a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősé- ge; 5. a lakásviszonyokkal összefüggő káros hatások: 6. a lakóhely környezetének színvo- nala (magas színvonalú, kielégítő színvonalú, nem megfelelő színvonalú környezet); 7. a környezettel való megelégedettség.
A laksűrűségre vonatkozó kérdések a felvé—
telben nem szerepeltek.
6. A foglalkoztatottság és a munka minő- ségének vizsgálata lényegében az OECD ke- retei között kialakítás alatt álló társadalmi jelzőszámok tartalmának megfelelően történt.
A kötetben közreadott mutatószámok: 1. az összeírt személy és házastársának gazdasági aktivitása; 2. a munkavállalás lehetősége (munkanélküliség és annak tartama, a mun- kavállalásra irányuló szándék); 3. a foglal- koztatottak megoszlása foglalkozási csoportok és ipari ágazatok szerint; 4. a munkaidő hosz- sza és rugalmassága; 5. a munkakörülmé—
nyek (káros hatások és a munkahely környe- zete); ó. a jelenlegi munkával való megelé- gedettség.
7. A jövedelmi és vagyoni viszonyok vizs- gálata során a népességet alacsony, közepes és magas jövedelmű csoportokra osztották. A felvételben a következő mutatókat figyelték meg: 1. a jövedelem szintje (az említett há- rom csoport szerint); 2. a pénzügyi lehetősé- gek rugalmassága (képes—e az összeírt sze- mély 5000 finn márkát néhány napon belül készpénzben előteremteni); 3. meghatározott vagyontárgyak tulajdona.
A kiadvány a táblák és rövid szöveges is- mertetések mellett két függeléket is tartalmaz.
Az első Finnországnak a felvétel során alkal- mazott mintavételi térképét mutatja be. a második pedig a felvétel teljes kérdőíve (ösz- szesen 201 kérdés).
A vizsgálat módszertani tapasztalatai — a célrendszer és a társadalmi—gazdasági kör- nyezet különbségeinek figyelembevétele mel—
lett — feltehetően jól hasznosíthatók lesznek az életmód és a társadalmi rétegződés kuta- tására végzendő hazai felvételeknél is.
(lsm.: Vukovich Gabriella)
SHARLlN. A.:
A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS VIZSGÁLATÁTÓL A TÁRSADALOM VIZSGÁLATÁIG
(From the study of social mobility to the study of society.) -— American Journal ol Sociology. 1979. 2. sz.
338—359. p.
A tanulmány gerincét Frankfurt am Main XIX. század közepi társadalmi mobilitásának
vizsgálata alkotja.
A kiindulási alap az, hogy a mobilitás vizs—
gálata nem öncél, hanem a társadalom meg-
