AZ ÚJSZÚLÖTTEK FEJLETTSÉGÉNEK SZOCIO-DEMOGRAFIAI OSSZEFUGGESEI
DR. JOUBERT KÁLMÁN
Az újszülöttek fejlettségének megítélésére a legegyszerűbb és legelterjedtebb módszer a születéskori testtömeg és tcsthosszúság mérése a terhesség tartamának (gesztációs idő) íigyelembevételével. Magyarországon a népmozgalmi adatszolgáltatás során a ,,Születési lap"-on a fenti három adaton kívül több más adat is felvételre kerül az újszülöttről és a szüleiről. Jelen munkában ezek közül a szülők anyanyelvét (cigany anyanyelv esetén), az anya iskolázottságát (az anya által elvégzett osztályok számát), a jelenlegi és a megelőző szülés között eltelt időt, a születési sorrendet és az anya életkorát vizsgáltuk az újszülött fejlettségével, elsősorban az újszülött testtömegével összefüggésben. A cigány anyanyelvű szülők gyermekeinek újszülöttkori fejlettségét azért tartottuk fontosnak kiemelten Vizsgál- ni — összehasonlítva a megfelelő országos adatokkal —, mert számos Vizsgálat adataik ked- vezőtlen alakulására utal.
Az 1960—as évektől mind gyakoribbá váltak a cigányság szociális, demográüai és egész- ségügyi helyzetével foglalkozó vizsgálatok, publikációk ((l), (6), (7), (S)). E tanulmányok rá—
mutatnak arra, hogy a Cigány népesség jelentős része a magyar népesség átlagánál lényegesen kedvezőtlenebb szociális, kulturális, gazdasági és higiénés körülmények között él. Mindez negatívan hat a cigányság általános egészségi állapotára (15), (16), ezen belül például a csecsemőhalálozás (2) és a születési testtömeg (9), (10), (11) alakulására.
A fenti összefüggések mind alaposabb feltárása remélhetően megkönnyíti az egyén veszélyeztetettsége mértékének és okainak helyes megítélését. Ez, feltehetően, a veszélyez- tetettek körének bővülésével jár, de egyúttal lehetővé teszi a közvetlen egészségügyi és a közvetett szociális, kulturális megelőző intézkedéseket.
ANYANYELV — ETNIKUM
A cigányság megjelenésének első írásos nyoma a történelmi Magyarország területén 1416-ból származik. (A cigányság 1416-nál lényegesen korábbi magyarországi jelenlétére utaló adatoknak [például Cigány helynév, ma: Cigánd 1326-ból; Zigány nemesi családnév az 1373. és az 1377. évi oklevelekből stb.] a cigány népnévvel való összefüggését az újabb kutatások kétségessé teszik (4).) Nem sokkal később Észak— és Nyugat—Európában is fel- tűnnek.
A cigányok napjainkban Európa minden országában megtalálhatók(l7). A Magyar- országon élő cigány lakosság lélekszámáról a mai napig legrészletesebb adatokat az 1893.
január 31-i eszmei időpontban végzett országos cigányösszeírás szolgáltatta (5). Az össze- írás Habsburg Jo'zseffőherceg kezdeményezésére valósult meg, aki maga is jelentős munkát végzett a cigánykutatás területén.
2
8 5 8 DR. JOUBERT KÁLMÁN
Az összeírás —— amelyből Herrmann Antal elemzésével kétnyelvű (magyar és német) kiadvány készült — kiterjedt az egész történelmi Magyarország területére, csupán Budapest törvényhatósága vonta ki magát az adatszolgáltatás kötelezettsége alól. Az 1893—as össze- írásra azért volt szükség, mert az 1880-as és 1890—es népszámlálás cigányokra vonatkozó adatgyűjtése csak a cigány anyanyelvűekre terjedt ki, míg az 1893—as összeírás minden cigány származásúra. Az 1893—as országos cigányösszeírás célja az ország területén élő ,,kóbor, félkóbor és letelepedett cigányok" mind teljesebb számbavétele demográfiai, szociális adataikkal együtt. ,,. .. az összeírás gyakorlati intentiójanak végcélja .. . azon eszközök és hatások, azon okozati viszonyok megismerése, melyek a nem polgárosult cigányt polgá- rosulttá tehetik." (5)
A közel százéves összeírás és a közelmúltban végzett felvétel, illetve becslések alapján a cigányság lélekszámara és anyanyelvi megoszlására vonatkozó adatokat az 1. táblában foglaltuk össze.
]. tábla
A magyarországi cigány lakosság anyanyelvi megoszlásának és becsült számának alakulása
i A magyar A cigány 1 A román § Az egyéb A cigány
Év § * %, lakosság
; anyanyelvű cigány lakosság aránya $$$"
! (százalék)
l !
1893* . . . , 38,1 30,0 24,4 7,5 ' 274 940
1960" . . . — — — — § 200 000
1971***. . 71,0 21,0 7,6 O,4 l 320000
1991****. . . . . izt—500 000
!
(Lá 259) Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott, Herrmann Antal által vezetett és közreadott felvétel alapján sd .
** Az MSZMP Központi Bizottsága l96l. június 20-i, a cigányság helyzetével foglalkozó határozata alapján.
"* Az MTA Szociológiai Kutató Intézetében Kemény István által irányított felvétel.
**" Eiőreszamított adatok.
A tábla első és harmadik sora között megfigyelhető arányeltolódásban — a magyar anya—
nyelvűek igen jelentős növekedésében a többi anyanyelvű rovására — döntő jelentősége volt a területelcsatolásoknak, ugyanis az első világháború — pontosabban a Trianon — előtti Ma—
gyarország területén, az elcsatolt Erdélyben élt a legtöbb cigány, de kétségtelen tény az is, hogy napjainkban mind kevesebben vallják anyanyelvüknek a cigány nyelvet. Ezt támaszt- ják alá a jelen vizsgálat adatai, melyek szerint 1973-ban 1507, 1983—ban már csak 494 anya vagy apa vallotta magát cigány anyanyelvűnek a ,,Születési lap" anyanyelv rovatában.
Tehát 11 év alatt egyharmadára csökkent a magukat cigany anyanyelvűnek valló szülők száma. Ezzel szemben a cigány népesség aránya az össznépességben nem csökkent, ha—
nem nőtt, amint azt a tábla adatai is tanúsítják.
A cigányság nagy részének szociális, kulturális és anyagi helyzete nagymértékben el- marad az átlagostól. Ezt igazolja a ,,Születési lap" adatai alapján végzett elemzés, amelynek ezúttal csak néhány, az újszülöttek fejlettségével összefüggő eredményét ismertetem. Meg kell jegyezni, hogy a feldolgozásban csak azok az újszülöttek kerülhettek a ,,cigány" cso- portba, akiknek a szülei (apja vagy anyja, vagy mindkettő) a ,,Születési lap" anyanyelvről szóló kérdéspontjára adott válaszukban cigány anyanyelvűnek vallották magukat, és mint arra az előzőkben már utaltunk, ezek száma a feldolgozott 11 év alatt egyre csökkent.
Tehát az itt közölt adatok és megállapítások elsősorban a cigány anyanyelvűek csoportjára érvényesek. A tábla adatai szerint a cigány anyanyelvűek az egész cigány népességnek mintegy 20 százalékát teszik ki. Az alábbiakban tehát az 1973 és 1983 közötti években szüle-
AZ ÚJSZULÖTTEK FEJLETTSÉGE
859
tett 10 108 fenti értelemben cigány újszülött adatát (közülük 5112 fiú és 4996 leány) hason—
lítjuk össze az 1978. évi országos adatokkal.
Először a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinek terhességtartam szerinti születéskori testtömegének és testhosszúságának átlagát vizsgáljuk az országoshoz viszonyítva. Az össze- hasonlítást hat év országos születési adatából kialakított referencia súly- és hosszpercentili- sekkel végeztük (12), (13). Ugyanennek az újszülöttfejlettségi standardnak megfelelő átlag- értékeivel páronként egybevetettük a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinek átlagos érté- keit is, azt vizsgálva, hogy az átlagok közötti különbség statisztikailag jelentős-e. Az össze- hasonlítást t-próbával végeztük. Apróbák eredményét az 1. és a 2. ábra mutatja terhesség- tartamonként.
I. ábra. A t-próba eredményei a terhességtartam és a születéskori testsúly szerint
Születéskon Fiúk
_ Szöletéskori Lm'lok
suly (gramm)
súly (gramm)
4500 4000
. 90 pementlli;
, 4 !.../"
4000 ___ cwgárw anyanyelvű50 percentilís 3500_____, 90 chemf'fS _V_V,,_,_,,,,Ö,C_ww____m
5? Percem'lls _,- ,.—
3500 az_ ---.-10szülők mm _, ,, , , , _"_ cigány anyanyelvűszütök ,, -'_,x' //
Deme * 3000 —-—--—10percentilis
3000, _ M ,M. ,, __-,.,,, , .
. , 2500 ,.r" ' _/
2 005 R,., / ,,- ?, //
_/ zooo ;!
2000 / _: f, .
., x /
/ ,/ 1800 , ,:
isoo
,,w'" /
/ _,x x /
, / ,
1000 , ,,
1000 — , /, ):!—
,, /'
f/ ,,
son—m- 500 ,... *,,
! T I ! V ! 1 I [ A 1 I V ! v ( D I ! I I ! t T I [ l ! ) ! I l l l l l ! I l l
—2021 22232425262723293031323334353537333940414243— —20212223242526272329303132333435ne37383940414243—
Terhességtartam (hét)
Terhességtartam (hét)
Megiegyzés. Egy változó eloszlásának jellemzésére akkor célszerű a percentilisek megadása (kiszámítása), ha az el- oszlás várhatóan nem teljesen szimmetrikus. Az átlag és szórása
ugyanis nem ad tájékoztatást sem az aszimmetria mérté.- ről, sem irányáról. (A perccntílís kiszámításának módszerét részletesen ismerteti (B).)
2. ábra. A t—próbu eredményei a terhességtartam és a születési testhossz szerint
Születési testhossz Fiúk Születés! testhossz Leúnvok
(centiméter) (centiméter)
so — 60
.... 00 percentills r.,—WWW .... ... 90 pert.-emili! MW
55 _. -—- 50 bemenni): ,. ? "***—7— 55 _ -——— 50 percent-Ils
._..— cigány anyanyelvű
—- cigány anyanyelvű f/
szülők
50_ _l—.—10 percentills
szülök 50 V —-—-- 10 percnntílis
!
45-4————————v—,a ; —— 45
40 l
40 ),
!, ,
f /
35 35 // ,
/ x/ /'
Iz , ,/ .//
30 ,, ,, 30 /,
x ,1'
75 1"
25 (
anW 20
—20 27 24 26 28 30 32 34 30 33 40 42 —20 22 24 26 23 30 32 34 aa 35 40 42 21 23 25 27 29 3; 33 35 37 39 41 43—— 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43—
Tarhességtavmm mez)
Turhességtafmm (hét)
Az ábrákon megfigyelhető t-próba eredményei szerint mind a súlyátlagok, mind pedig a hosszátlagok esetében csak a 35. héttől kezdődően van szignifikáns különbség a referencia- érték és a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinek adatai között, igaz, hogy mindjárt 1 ezre—
2.
860 DR. JOUBERT KÁLMÁN
lékes szinten, és egészen a 42. hétig. Az átlagok közötti igen erősen szignifikáns különbség a születési súlynál körülbelül ZOO-250 gramm, a születési hossznál 1,5—2,0 centiméter eltérést jelent az adott terhességtartamok esetében.
A cigány anyanyelvű szülők újszülötteinek és az országos adatok átlagértékeinek ter- hességtartamonkénti összehasonlítása azt igazolja, hogy a cigány újszülöttek adatainak értékei jelentősen kisebbek az országos értékeknél. A legszámottevőbb különbséget a szüle- tési súly átlagai között találjuk: 377 gramm. Sokkal nagyobb jelentősége van azonban az átlagsúlynál a nemzetközi összehasonlitásban is rendszeresen szereplő kis súlyúak (a 2500 grammnál kisebb súllyal születettek) születési arányának, amely az 1978. évi országos adat esetében 109, a cigány újszülöttek esetében pedig 262 százalék. A kis súlyúak országos szü—
letési aránya is magas a nemzetközi összehasonlításban, ám a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinél talált érték ennek közel 2,5-szerese.
Amennyiben nemcsak a születési súly hatását, hanem a koraszülöttség terhességtar—
tam szerinti határértékét is figyelembe vesszük, akkor a két szempont alapján négy csoportot különíthetünk el.
2. tábla
Az 1 97 34 978. években élveszületettek százalékos megoszlása a terhességturtam és a születéskori testtömeg alapján
, A születéskori A terhességtartam (hét) i
testtömeg 7""" """ ' " " """" " ' ! Összesen
(gramm) 36 és kevesebb 37 és több
Országosan
2499 és kevesebb ... 7,28 1 3,70 § lO,98
2500 és több ... 7,09 l 81,93 § 89,02
Együtt 14,37 § 85,6J 100,00
; Cigány anyanyelvű szülők gyermekei 2499 és kevesebb ... ; 16,32 * 9,88 26,2() 2500 és több ... 7,02 ; 66,78 73,80
Együtt 23,34 76,66 ' 100,00
i
;
A táblából látható, hogy a 36 hetes vagy rövidebb terhességből származó, 2500 gramm- nál kisebb testtömeggel születettek (az ún. valódi koraszülöttek) aránya a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinél több mint kétszerese az országos értéknek. E csoport veszélyeztetettsége közismert. A 36 hetes vagy rövidebb terhességből származók másik csoportja nem kis súlyú, ezeknek aránya közel azonos a két vizsgált csoportnál. A 37 hetes vagy hosszabb terhesség- ből származó és 2499 grammnál nagyobb súlyú újszülöttek képezik a legkevésbé veszélyez—
tetett csoportot. (Ezek ,,normál" súllyal, időre születtek.) A 37 hetes és hosszabb terhességből származó kis súllyal születettek csoportja ugyancsak nagymértékben veszélyeztetett, közülük jelentős számban kerülnek ki ún. dismaturusok, azaz éretlenek (3).
A tábla adatai szerint e veszélyeztetett csoport aránya a cigány anyanyelvű szülők új- szülöttei között több mint 2,5—szerese a megfelelő országos értéknek. Ismeretes, hogy a kis súlyú születés (dismaturitás) esetén nemcsak a perinatális (születéskori) és csecsemőkori (1 éves kor alatti) halálozás veszélye nagyobb, de az életben maradó gyermek egészségi álla- potának alakulása, szomatikus és pszichés fejlődése is általában kedvezőtlenebbül alakul, mint az ún. normál súlyúaknál. Ezért is fontos mind alaposabban megismerni azokat a bio—
lógiai, demográfiai és szociális okokat, amelyek összességükben a cigány anyanyelvű szülők újszülötteit testfejlettségének kedvezőtlen alakulását előidézik.
AZ ÚJSZULÖTTEK FEJLETTSÉGE 861
AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZEREPE
Az 1978. évi országos születési adatok szerint az anya átlagos iskolai végzettsége 9,53, mig a cigány anyanyelvű anyáknál csak 3,47 osztály volt. Az anyák iskolai végzettség sze- rinti megoszlását bemutató 3. tábla adataiból jól látszik ez az eltérés, azaz látható, hogy amíg a cigány anyanyelvű anyáknak közel egyharmada nem járt iskolába, addig országosan csak az anyák ] százaléka. Mig 1978—ban az anyáknak körülbelül 8 százaléka végzett kevesebb mint 8 osztályt, addig a cigány anyanyelvű anyáknak 86 százaléka nem fejezte be az általános iskolát.
Meg kell jegyezni, hogy az alacsony iskolázottsághoz nyilván hozzájárul az, hogy a gyermekek többnyire a beiskolázáskor kezdenek magyarul tanulni. Ez a körülmény nyilván- valóan tovább rontja a cigány gyermekek átlagosnál rosszabb szociális, kulturális adott- ságai miatt amúgy is kedvezőtlen tanulási feltételeit.
3. tábla
Az anyák iskolai végzettség szerinti megoszlása)
Az anyák
. . , á á á * á
Ma,, , szan (szasa) "(az (sem,
az 1978. évi országos adatok a cigány anyanyelvű szülők szerint 1973-1983, évi adatai szerint
Nem járt iskolába ... ] 933 l,l 3 210 31,8
1— 3 ... 1717 l,O 1684 16,7
4— 5 ... 3 846 2,3 2 348 23,2
6— 7 ... 5 532 3,2 1 506 14,9
8 ... 92 688 54,7 1 299 12,9
9—12 ... 48 928 28,9 41 0,4
13—18 ... 14 872 8,8 12 (),1
Összesen 169 516 mm 10 100 100,0
* A cigány anyanyelvű szülők eltérő ,,Összesen" esetszáma a változónként számba vett valós adatokat mutatják. Az egyes változóknál előforduló ,,Ismeretlen" eseteket figyelmen kivül hagytuk.
Az iskolai végzettség alakulását évenként vizsgálva kedvező tendenciát figyelhetünk meg.
Mind a cigány anyák, mind az apák esetében egyenletesen emelkedik a végzett osztályok átlagos száma : az anyák esetében az 1973. évi 2,7—ről 1983—ban 4,8-re az apáknál 3,0—ről 5,6—re.
Az anya iskolai végzettsége szerint vizsgálva a születési súly alakulását, két sajátosságot figyelhetünk meg:
— az 1978. évi országos adatok között valamennyi iskolai végzettségi szint esetében maga—
sabb születési súlyt találunk, mint a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinél;
— jól látható a szoros kapcsolat mindkét vizsgált csoportnál a születési súly és a végzett osz—
tályok között.
A cigány anyanyelvű szülők újszülött gyermekei és az országos adatok közötti különb- ség csak részben lehet genetikailag determinált, azaz csak részben igaz, hogy örökletesen valamelyest kisebb súlyúak a cigány anyanyelvű szülők újszülöttei. Sokkal jelentősebb az a hatás, amely az iskolázottság mértékével — a végzett osztályok számával — számszerűsíthető.
Az iskolázottság mértéke nemcsak az eltérő szociális, gazdasági körülményekre utal, hanem meghatározója az egészségkultúra ismereti és eszközszinvonalának is. Ennek hatása mérhető le —- mint a továbbiakban látni fogjuk — nemcsak a születéskori testtömegek, hanem más vál- tozóknak is az anya iskolázottsága szerinti alakulásában.
862 DR. JOUBERT KÁLMÁN
A születéskori testtömeg átlagait szemlélve megfigyelhetjük, hogy az iskolai végzettség emelkedésével az átlagok közel egyenletesen növekednek mind a két vizsgált csoportban.
Az emelkedés egyenletes ritmusát csak a 8 osztályt végzett anyák újszülötteinek átlagos testsúlyadatai törik meg, akiknek testtömegátlaga a 6—7 osztályt végzett anyák újszülötteihez képest több mint 200 grammal (országos adat), illetve több mint 100 grammal (cigány anyanyelvű szülők újszülöttei) nagyobb.
4. tábla
Az újszülöttek születéskori testtömegátluga az anya iskolai végzettsége szerint
i A születéskori testtömeg (gramm)
a,.
! , , i , ,
Az anya iskolai végzettsége ! átlaga szórása atlagann : SZÓI'ASA A t—próba
(osztály) ! . , ,, Wed"
: azk . W
i 1978' 933305 adata' 19734935. évi adatai
szerint
Nem járt iskolába ... J 2731 621 2694 ; 56l i *i'
1— 3 ... t 2781 589 2712 § 573 "i' i fl—
4— 5 ... j 2850 626 2755 ' 561 4— t 4—
6— 7 ... 2903 645 2798 i 531 -l— 4— 4—
3117 602 2907 1 556 4— 44 "r
3207 573 2942 ] 577 Jr 4—
_ W , _ M 3245 551 3085 ! 557 N. s.
Összesen 3133 599 2756 % 708 mr % i—
!
Megjegyzés. A két átlag közötti eltérés (t—próba) eredménye itt és a továbbiakban:
N. 8. -— nem szignifikáns, azaz p20,05, 4- — szignifikáns, azaz (),01 sp( 0,05,
% 4—— — erősen szignitíkáns, azaz 0,0()l gp( 0,0l,
% 4- 4— —- igen erősen szignifikáns, azaz 114 0,00l.
A két minta születéskori testtömegátlagai közötti különbség statisztikai jelentőségét
— iskolai végzettség szerint — páronként t-próbával vizsgáltuk. (A t—pro'ba eredményét a 4. tábla utolsó oszlopában találjuk.) A cigány és a nem cigány iskolába nem járt anyák új—
szülötteinek testtömegátlaga közötti különbség statisztikailag alig jelentős, az országos adat csak ebben az esetben kisebb a cigány anyanyelvű szülők újszülöttei összességének testtömegátlagánál. A következő négy iskolázottsági csoportban az átlagok közötti különb—
ség igen erősen szignifikánsnak bizonyult. A két legmagasabb iskolázottsági kategória átlagai és így a t—próba értéke is az e kategóriákba tartozó cigány anyanyelvű szülők kis létszáma miatt csak jelzésértékű.
A gyermek születéskori testhosszúságának az anya iskolázottsága szerinti átlagértékei az 5. táblában láthatók. A testhosszátlagok alakulásának tendenciája szinte azonos a szü—
letéskori testtömeg esetében megfigyelttel. A legjelentősebb átlagos testhosszkülönbség a 6—7 és a 8 osztályt végzettek között figyelhető meg: l,09 centiméter az országos adatok ese—
tében és O,86 centiméter a cigány anyanyelvű szülők újszülött gyermekeinél.
A terhességtartam átlagának az anya iskolai végzettsége szerinti alakulásáról lényegében ugyanazokat a megállapításokat tehetjük, mint amiket az előző két változó esetében leírtunk.
Egyáltalán nem meglepő e három változó alakulásának egyöntetűsége, hiszen e változók egymással szoros összefüggésben vannak. (Lásd a 6. táblát.)
A születési súly, a születési hossz, a terhességtartam és az iskolai végzettség viszonyá—
ról -— a korábbi vizsgálatok eredményeivel összhangban (12), (13) — megállapítható, hogy az iskolai végzettség, azaz ennek a mögöttes tartalma (az általa meghatározott tudati, kul—
AZ ÚJ SZULÖTTEK FEJLETTSÉGE 863
turális szint, az egészségkultúrával összefüggően a. szociális és higiénés viszonyok) döntően befolyásolják az újszülött fejlettségét.
5. tábla
7 A születéskori testhossz átlaga az anya iskolai végzettsége szerint
A születéskori testhosszúság (centiméter)
Az anya iskolai végzettsége ,_ jüaga szórása átlaga szórása A t-próba
(osztály) _ ered-
aztl'szmötmk . SZÉ'ÉÉÉÉZÉYÉÉÉÉYÉÉ mény"
1978' éV'SÉÉÉÉOS adam 1973—1983. evi adatai
szerint
Nem járt iskolába ... 49,47 4,24 48,91 4,26 -l— —l— %- 1— 3 ... 49,92 3,93 49,38 4,11 —t— -i- —i—
4— 5 ... 50,20 4,16 49,88 3,92 4— -i- 6— 7 ... 50,46 4,24 50,12 4,06 -i- -l—
8 ... 51,55 3,9O 50,98 3,87 —i— 4- —l—
9—12 ... 52,12 [ 3,76 51,22 3,99 N. s.
33—18 ... 52,33 § 3,63 51,50 2,81 N. s.
Összesen 51,68 ( 3,9o 49,67 ' 4,13 -l- 'i' 4—
6. tábla
Az átlagos terhességtartam alakulása az anya iskolai végzettsége szerint
A terhességtartam (hét)
Az anya iskolai végzettsége átlaga ! szórása átlaga szórása A t-próba
(OSZtÉIY) _ ered-
vk . emma menye
1978' e" 533505 adam 1973—1983. évi adatai
szerint
Nem járt iskolába ... 37,87 ' 2,97 37, 59 3,13 %- 'i- 1— 3 ... 38,22 2,69 37,7l 3,00 —l— -i— 4—
4—— 5 ... 38,31 2,83 38,07 2,78 "l- de
6— 7 ... 38,37 2,88 38,18 2,82 -i—
8 ... 38,97 2,38 38,53 2,52 —l- —l- %-
9—12 ... 39,l9 2,l4 38,34 2,34 Jr
13—18 ... 39,27 2,02 38,42 3,25 N. S.
.. l
Osszesen 39,01 5 2,34 37,94 ] 2,92 —l— 4— 4-
A születési sorrendnek az anya iskolázottsága szerinti alakulása további bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az iskolázottság mértéke milyen szorosan függ össze az olyan szocio- kulturális attitűddel, mint a világra hozott gyermekek száma.
A születési sorrend átlagait (lásd a 7. táblát) tanulmányozva a következőket állapíthat- juk meg.
Jóllehet a két csoport átlaga— a t-próba tanúsága szerint — statisztikailag is igen erősen szigniükáns különbséget mutat (az országos átlag szerint a világra hozott gyermekek száma 1,83, a cigány anyanyelvű szülőknél 3,40), az iskolázottsági kategóriák szerint — a két leg- magasabb iskolázottságú csoportot leszámítva — páronként is szignifikáns különbség van a születésisorrend—átlagok között. (Érdekes, hogy az 1—3, a 4—5 és a 6—7 osztályt végzettek esetében az országos születésisorrend-értékek a nagyobbak.) Az iskolázottság mértéke szerint vizsgálva a születési sorrend alakulását a két vizsgált csoportban - függetlenül attól, hogy
864 DR. JOUBERT KÁLMÁN páronként szignifikáns különbség van az átlagok között —, megállapíthatjuk, hogy igen egy- értelmű összefüggés van az iskolázottság mértéke és a világra hozott gyermekek száma között : az iskolába nem járt anyák 4,62 (országos adat) és 4,94 (a cigány anyanyelvű anyák adata) születési sorrendjétől a 8 osztályt végzett anyák 1,82—os e's 2,00—os születési sorrend—
jéig erőteljesen csökken, a további kategóriákban stagnál a születési sorrend átlaga.
7. tábla
A születési sorrend átlagának alakulása az anya iskolai végzettsége szerint
A születési sorrend alakulásának
Az anya iskolai végzettsége átlaga szórása átlaga szórása A 321356
(osztály) , á l " "" ménye
' ' aCl n an an e V
" Lastgív'sfgfáígos szüigőky1973y—1383. lÉvi
adatai szerint
Nemjárt iskolába . . . . . . 4,62 3,07 4,94 3,20 4— i— %
l—- 3 ... 3,52 2,43 3,33 2,47 %
4— 5 ... 3,05 2,09 2,83 2,03 % l %—
6— 7 ... 2,74 A 1,84 2,33 1,64 %— i —l—
8 ... 1,82 O,98 2,00 132 4- 4— 4—
9—12 ... l,57 0,70 l,76 O,79 N. s.
13—18 ... l,56 O,7O 1,83 l,l4 N. s.
Összesen 1,83 I,I4 3,40 2,67 -l— Jr %—
Megjegyze's: Születési sorrenden azt értjük, hogy a vizsgált újszülött hányadik gyermeke volt az anyának.
A születési sorrend átlagának alakulásánál sem egyértelműen az etnikai hovatar- tozás, hanem az iskolázottság mértékével körülírható szocio—kulturális háttér a megha- tározó.
A SZÚLETÉSEK KÖZÖTT ELTELT IDÖ
A jelenlegi (vizsgált) és az azt megelőző szülés között eltelt idő hónapokban megadott kategóriák szerinti százalékos megoszlását látjuk a 8. táblában.
8. tábla Az újszülöttek megoszlása az anya előző szülése óta eltelt idő szerint
Az újszülöttek l A cigány anyanyelvű szülők
, -, _ ,V úíszülötüeimk, _V
Az előző szülés óta eltelt idő száma aránya i száma* aránya
(hónap) (fő) (százalék) ' _ (rő) (százalék)
az 1978. évi : az 1973—1983. évi országos adatok szerint ! adatok szerint
Elsőszülött ... 78 275 46,18 i 2 858 28,28 11 és kevesebb ... 2 500 1,47 i 342 3,38 12—23 ... 24 186 14,27 3 025 29,94
24—35 ... 21 192 12,50 ] 1 805 l7,86
36—47 ... 12 196 7,19 ! 814 8,05
48—59 ... 7 871 4,64 2 462 4,57
60 és több ... 23 301 13,75 § 7 800 7,92 Összesen 169 521 100,00 ' 10 106 100,00
' Lásd a 3. tábla jegyzetét.
AZ ÚJSZÚLÖTTEK FEJLETTSÉGE 865
A születések között eltelt idő szerinti megoszlás jól mutatja a két csoport között meglevő különbséget a családtervezésben, gyermekvállalásban. Az elsőszülött újszülöttek aránya a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinel 28 százalék, mig az országos adat 46 százalék. Két éven belül született az 1978. évi országos adatok szerint az újszülöttek 16 százaléka, a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinek pedig 33 százaléka. Jellemző még, hogy az 1978. évi orszá- gos születéseknek 13 százalékánál, míg a cigányszülötteknek csak 8 százalékánál telt el a jelenlegi és az azt megelőző szülés között öt év vagy hosszabb idő. Ezek az adatok is magya- rázzák a cigány anyanyelvű szülőknél megállapított és az országos születésisorrend-átlagok közötti különbségeket.
Az előző szülés óta eltelt idő szerint is megvizsgáltuk a születésitesttömeg—átlagok alakulását.
9. tábla
A születéskori testtömeg átlagának alakulása az előző szülés óta eltelt jdr)" szerint
A születéskori testtömeg (gramm)
Az előző születés óta eltelt idő átlaga szórása átlaga szórása A t-próba
(hónap) , s , _ * ,, 7 ered-
az újszülöttek 1978. évi * a,,císánx,arly?f!yelVű szü" menye
országos adatai szerint ! [Ok "Js?ulótt3€'nfik 19.73—
___1983. eVl adatai szerlnt
Elsőszülött ... 3087 583 2707 ' 516 —l— -l— 4
ll és kevesebb ... 2866 735 2546 í 600 l -l- a 12—23 ... 3157 586 2776 l 555 4— i 4 24—35 ... 3210 577 2832 § 554 -l- —l— %- 36—47 ... 3207 584 ( 2779 l 585 %— *i' —l—
48—59 ... 3203 604 2777 ; 621 % l %
,ÖOÉS több : ... 316! ! 653 2735 § , 637 4— -l— —l—
Ös'szesen ; 3133 599 2756 : 56] % —i— -i
Jól látható, hogy mind a cigány anyanyelvű szülők, mind pedig az országos adatok esetében az elsőszülöttekne'l, de még inkább az egy évnél hamarabb bekövetkezett újabb szülés esetén alacsonyabb a születési testtömeg átlaga az egész csoport átlagánál.
A születések között eltelt idő szerint páronként t-próbával vizsgálva a születésitesttömcg—
átlagok közötti különbséget, minden esetben igen erősen szignifikáns eltérést állapithatunk meg. A legalacsonyabb születéskori testtömegátlagot mindkét csoportnál az egy évnél rövi—
debb születések között eltelt idő esetén találunk. Ebben a kategóriában van az országos szülések l,5 százaléka és a cigány anyanyelvű szülők szüléseinek 3,4 százaléka.
AZ ÉLETKOR SZEREPE
Az újszülöttek viszonylag alacsony súlyának okait keresve segítségül szolgálnak az anya életkora szerinti adatok.
A százalékos megoszlást bemutató 10. táblában láthatjuk, hogy a 20 évnél fiatalabb cigány anyanyelvű anyák aránya több mint kétszerese az országos aránynak (35,5 és 14,5 szá- zalék). A szülés szempontjából ,,optimális", 20—29 év közötti életkorba a cigány anyanyelvű anyáknak 45, az országos adatokban az anyáknak 71 százaléka tartozik. Az átlagos születési súlyoknak az anya életkora szerinti alakulása jól szemlélteti, hogy e szempontból mely élet—
korcsoportok a legkedvezőtlenebbek, és melyek tekinthetők a legkedvezőbbeknek. (Lásd a 11. táblát.)
866 DR. JOUBERT KÁLMÁN
10. tábla
Az anyák életkor szerinti megoszlása
Az anyák
A 'I k száma [ aránya száma* aránya
Z am'ÖSCt ora (fő) l (százalék) (fő) ! (százalék)
az 1978. évi országos a cigány anyanyelvű szülők adatok szerint 1973—1983. évi adatai szerint
14 és fiatalabb ... 175 O,10 171 1,69
15—17 ... 6 713 3,96 1770 17,51
18—19 ... : 17 611 10,39 ! 1 644 16,27 20—24 ... 75 038 44,26 2 984 29,52 25—29 ... 45 343 26,75 1 597 ! 15,80 30—34 ... 17 732 '! 10,46 1 020 10,09
35—39 ... 5 671 l 3,35 663 6,56
40—44 ... 1 176 O,69 241 2,38
45 és idősebb ... 65 0,04 18 0,18
Összesen 169 524 i 100,00 10 108 100,00
* Lásd a 3. tábla jegyzetét.
ll. tábla
Az újszülöttek születéskori testtőmegátlagának alakulása az anya életkora szerint
A születéskori testtömeg (gramm)
Az anya életkora átlaga szórása átlaga szórása A t-Dfóba
(ÓV) _ ered-
az újszülöttek 1978. évi 33?er aE'ffift'YÉlYá menye
" , ' ' zu0 USZI-l0 em
("524505 adam szer'"t_ 1973—1983.lsvi adatái szerint
14 és fiatalabb ... 2695 588 2693 520 N. 3.
15—17 ... 2939 579 2704 525 % —l— 4—
18—19 ... 3046 573 2772 531 4— —l— -l- 20—24 ... 3151 563 2799 532 l— —l— 4—
25—29 ... . ... 3172 607 2775 588 'l- -l- —l—
30—34 ... ] 3151 670 2735 624 —l— 4— -l—
35—39 ... 3084 727 2668 650 —l— -l— —l—
40—44 ... 2959 779 2750 605 %— -l- —l- 45 és idősebb ... ,. ', . 2940 _ _) , 570 M_2706 _ 643 N. s.
Összesen 3133 599
2756 561 —l— Jr l—
A legüatalabb (14 éves és fiatalabb) és a legidősebb (45 éves és idősebb) korban világra hozott gyermekek kivételével minden anyai korcsoportban igen erősen szignifikáns különb—
ség figyelhető meg a két vizsgált csoport újszülötteinek átlagos születéskori testtömege között.
Látható, hogy a 20 évnél fiatalabb anyák újszülötteinek átlagos testtömege mily mérték- ben különbőzik az ,,optimálisnak" tekinthető 20—29 éves korú anyák újszülötteinek test- tömegétől, amely az országos adatoknál 3160 gramm, a cigány anyanyelvű szülők újszülöt- teinél 2785 gramm, a három húsz év alatti korcsoport esetében a különbség az országos ada- toknál: 465, 221 és 114 gramm, míg a cigány anyanyelvű szülők újszülötteinél 92, 81 és 13 gramm. Mindezek alapján úgy ítélhető meg, hogy a cigány anyanyelvű szülők esetében
AZ ÚJ SZÚLÖTTEK FEJLETTSÉGE 8 6 7
a születéskori testtömeget lényegesen kisebb mértékben befolyásolja az anya életkora, mint azt az országos adatok esetében megfigyelhetjük.
*
Az elmondottak alapján megállapítható, hogy anagyon kedvezőtlen szociális, kulturális, higiénés és egészségügyi feltételek között élő cigány anyanyelvű szülők újszülöttjeinek test—
fejlettsége jelentősen kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A cigány újszülöttek gyengébb testi fejlettségéért valószínűleg kisebb részben felelős a genetikai adottság. Meghatározó módon okolhatók azonban az alacsony iskolázottsággal nagyon gyakran együtt járó kedve- zőtlen szociális, higiénés viszonyok, a hiányos egészségkultúra.
Ezt igazolja a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy az országos adatoknak az isko- lázottság mértéke szerinti alakulása tendenciájában megegyezik a cigány anyanyelvű szülők megfelelő adataival. Az iskolázottság mértéke (a végzett osztályok száma) olyan könnyen hozzáférhető, egyszerű mutatószám, amely jó tájékoztatást ad az egyén egészségkultúráját és szociális viszonyait meghatározó miliőről.
Jelentős a vizsgált két csoport eltérése mind a születések között eltelt idő esetében, mind az anyák korstruktúrájában, amely változók szintén befolyásolják az újszülöttek fejlettségét.
IRODALOM
(l) Bodnár Lóránt: Házasságon kivüli születések cigányoknál. Orvosi Hetilap, 1984. évi 23. sz. 1387—1390. old.
(2) Bodnár Lóránt: A cigány csecsemők halálozása és a haláloki megoszlás alakulása Szabolcs-Szatmár megyeben 1959—1978 között. Népegészségügy. 1981. évi 6. sz. 362—366. old.
(3) Birtalan Iván—Molnár Attila: Kis súlyú magzatot szült nők néhány életmódbeli sajátosságának vizsgálata. Magyar Nőarvosok Lapja. 1985. évi 48. sz. 285—289. old.
(4) Fehe'rto'i Katalin: A középkori cigány helynevek és személynevek. (A Nyelvtudományi Társaságban elhangzott előadás rövidített változata.) Névtani Értesítő. 1987. évi 12. sz. 5—17. old.
(5) Herrmann Antal: A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott cigányösszcirás eredményei. Magyar Statisztikai Közlemények IX. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1895. 140 old.
(6) Hoóz István: A cigányok születési jellegzetességei a sellyei járásban. Demográfia. 1964. évi 2. sz. 230-243. old.
(7) Hoóz István: Nemzetiségek demográfiai sajátosságai Baranya megyében. 1. 2. A cigány népesség 1960. évi demog- ráfiai struktúrája a sellyei járásban. Megjelent: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet Közle- ményei. 18. Budapest. 1968. évi 1. sz. 76—126. old.
(8) Hoóz István: Nemzetiségek demográüai sajátosságai Baranya megyében. H. A cigány és nem cigány anyákról, valamint újszülötteik közötti fontosabb különbségekről a volt sellyei járásban (1960—1970, évi adatok alapján). A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei. 37. Budapest. 1973. évi 2. sz. 115 old.
(9) Horváth Mihály: A cigány újszülöttek átlagsúlya es az alacsony súly gyakorisága a siklósi járásban, 1962—1970.
Demográfia. 1972. évi 1. sz. 106—110. old.
(10) Horváth Mihály—Kóbor József: A születési állagsúly és a koraszülós problémái cigány csecsemőknól 1971—1974 között. Demográfia. 1976. évi 1. sz. 85—89. old.
(ll) Horváth Mihály—Kóbor József: Cigány újszülöttek átlagsúlya és születési súlycsoport struktúrája Baranya mc- gyében 1974—1979 között. Demográfia. 1980. évi 4. sz. 404—4l0. old.
(12) Joubert Kálmán: Distribution on the new-born with low birth—weight by some tlemographic characteristics on the basis of national data oflive-births in 1975. Megjelent: Proceedings of the International Centennial Anthropological Congress. Part 4. Growth and development of children. (Szerk.: O. Eiben.) ELTE Humanbiología Budapestícnsis 12. Buda- pest. 1982. 187—197. old.
(13) Joubert Kálmán: Születési súly— és születési hossz—standard az 1973—1978. években élveszületctt újszülöttek adatai alapján. Demográfia. 1983. évi 1. sz. 107—139. old.
(14) Kemény István: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásról. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézet Budapest, 1976. 291 old.
(15) Komlósi Mária—Knáb Edina—Szikszay Erika—Tényi Jenő: A cigány lakosság egészségi állapota. ]. Népegészség- ügy. 1985. évi 5. sz. 305—307. old.
(16) Komlósi Mária—Km!) Edina—Szíkszay Erika—Tényi Jenő: A cigány lakosság egészségi állapota. ll. Népegészség- ügy. 1985. évi 6. 52. 339—341. old.
(17) Várnagy EIemér—Vekera'í József: A cigány gyerekek nevelésének és oktatásának problémái. Tankönyvkiadó.
Budapest. 1979. 171 old.
TÁRGYSZÓ: Demográfiai kutatás. Egészségügy.
PEBIOME
ABTOp nccnenyer (bmkaecxyio pa3BPITOCTI: noaopomnennbrx, ponarensmn KOTOple ammorcn nnna, canrarornae ceőri no nponcxoxcnenmo nmranamn n pOJlelM HSBIKOMKOTOprX name-ren, IJLIFaHCKI/IÉ.
868 DR. JOUBERT: AZ ÚJSZÚLÖTTEK FEJLETTSÉGE CpaBHnBae'r nemü, BocrmrbmaeMbix Haxohmumwnca B O'ieHb Heőnaronpnamblx counamz—
HBIX, Kymn'ypnmx, rnmeunuecxnx n gapanooxpagnrenbnblx ycnoenxx poum'ennMH, rOBopmunMH Ha IIbIl'aHCKOM mbme, c cooraercrayiomnMu naHHbrMI/i o poxtrrefmxx no Bceü crpaue.
OőcneziOBaiine Hournepmnaer, lrro (bmnuecxyro pa3BHT0CTb HOBopomaeHme OT pormreneü, nonssyioumxcn LIBII'aHCKHM SBBIKOM, 3Ha'lI/IT6JILHO xyxce, 'reM B cpeszeM no e'rpaHe.
Cnaőoe (bnanuecxoe pa33mv1e ubiraucmx Honopoxcnenubix hmm, B Heőonbmoiíi mepe MOXHD OÖ'bHcHHTb reuemuecngn ocoőeHHocmMn. Pemaiomeü npnunnoü aunaercn canaaHHme 0 11113ng ypOBHeM Oőpa3OBaHI/IH Heőnaronpnnmme couvtammmc, rnrueunaecxue ycnomm, HenocraTouHaH anpanooxpaumenbnan Kynbrypa.
SUMMARY
The study analyses the physical maturity of new—born babies of parents of gipsy mother tongue who declare themselves of gipsy origin.
The data on children of gipsy parents living in highly unfavourable social, cultural, hygienic and health conditions are compared with the relevant national ügures.
The study proves that the physical maturity of new—born babies of parents of gipsy mother tongue is significantly less favourable than the national average.
The poorer physical maturity of new-born gipsy babies can only partly be cxplained with different genetical endowments. As definitive reasons can be pointed out the unfavourable social, hygienic conditions and the inadeguate health culture, often associated with low level of schooling.
