Jubileumi pályázat, 1992

416

JUBILEUMI PÁLYÁZAT, 1992

A Statisztikai Szemle Szerkesztőbizottsága 1991 nyarán pályázatot hirdetett a folyóirat 70. évfolyama és az önálló magyar statisztikai szolgálat megalapításának 125. évfordulója al- kalmából a gazdasági-társadalmi átalakulás különböző jelenségeinek statisztikai megisme- rési módszereivel és a rendelkezésre álló ada- tok elemzésével foglalkozó, valamint e jelen- ségek múltját és várható alakulását bemutató tanulmányok elkészítésére.

A beérkezett pályaműveket, a felkért szak- lektorok írásos véleményének figyelembevétele- vel, a Szerkesztőbizottság tagjaiból alakult bírálóbizottság értékelte.

A fent említett két jubileumi alkalmon túl a pályázat kiírásának indítéka és célja volt, hogy ezúton is alkotói és publikálási lehetőséghez juttassa a statisztikai szakma mindazon kép—

viselőit, akik az átalakulás nemegyszer meg- növekedett számú és új típusú feladatai köze- pette és ezeken túl, a mindennapokból kiemel- kedve, esetleg kiegészítő tanulmányokat foly- tatva el kívánnak mélyedni egy-egy szakmai probléma alaposabb megismerésében, és szá- mot kívánnak adni elért eredményeikről. A fo- lyóirat Szerkesztőbizottsága tehát e pályázat—

tal a statisztikai tudományos alkotótevékeny—

ségre is buzdítani kivánt, ezzel is érvényre jut- tatva és erősítve a folyóirat szakmaiműhely—

jellegét.

E szándékok és hangok tizenöt pályázónál találtak visszhangra, akik összesen tizenegy pályamunkát küldtek be. (Két tanulmány ket- tős, illetve négyes társszerzőségben született.) A pályázók zöme a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói köréből került ki, a ,,külső"

pályázók közül egy közgazdász egyetemi hall- gató, három kutató intézeti dolgozó volt. A vidéki igazgatóságokat Szabolcs—Szatmár—Bereg megye szerzőgárdája képviselte.

A dolgozatok tematikáját illetően egyértelmű gazdaságstatisztikai fölény érvényesült. Ezen belül túlnyomórészt elemzéstipusú munkák érkeztek, a módszertant két pályázat állította vizsgálódása középpontjába.

A pályázatok közül négy azonos témakörrel, a munkaerő-statisztika különböző kérdésével foglalkozott. Elmondhatjuk, hogy a munka- erőtéma feldolgozása szép sikert aratott, hi- szen e dolgomtok közül került ki a pályázatok első és második helyezettje.

Az ,,Aktivitás" jeligéjű pályázat alapos és érdekesen megirt képet nyújt a munkanélküli—

ség mérésének, megfigyelésének magyarországi múltbeli megoldásairól, a nemzetközi ajánlá- sokon alapuló jelenlegi mérési módszerekről, sőt a közelmúltban lezajlott, legfrissebb rep- rezentatív munkaerő-felvételt is részletesen ismerteti a rendelkezésre álló első adatok közrebocsátásával együtt.

Az ,,Emberi tényező" jeligéjű dolgozat különleges erénye az általában gazdaságstatisz- tikai problémaként jegyzett munkaerő—struk- túra kérdéskörének társadalomstatisztikai megvilágítása, szemlélete. Fontos és tanulsá- gos az írásnak az a gondolata, melyben a szer—

ző feltárja a magyar munkaerő-állomány egész- ségi helyzetének és iskolázottságának jellem- zőit.

A világgazdaság területére enged betekin- tést az ,,Egységben az erő?" jeligéjű pályázat, mely a faktoranalizis és a klaszter-elemzés módszerét alkalmazva, 11 változó felhasználá- sával csoportosít 24 különböző gazdasági fej—

lettségű országot. Három faktor —- az ún. ex- tern expozíció, illetve erőnlét, a nyitottság és a dinamizmus faktorok — szerint vizsgálja az egyes országok világgazdasági helyzetét és viselkedését az 1960-as és az 1980—as években.

A tanulmány érdekes kísérlet egy olyan elem- zési mód kidolgozására, mely képes alaposan feltárni a különböző gazdasági fejlettségű or- szágok viselkedését és ennek következményeit a világgazdasági terepen.

A többi dolgozat tematikai változatosságát—

mutatja, hogy megtalálható közöttük a mező- gazdasági statisztika történeti áttekintése, je- len- és jövőbeli feladatait elemző munka épp úgy, mint a napjainkban igen időszerű kérdést, az iparban és az építőiparban zajló szervezeti átalakulást elemző, bőséges adatanyagot fel- vonultató tanulmány; avagy egy megye társa- dalmi-gazdasági válsághelyzetet leíró, mono- graíikus igényű munka mellett az egész ország gazdasági-társadalmi fejlettségének 10 éves ala- kulását egyetlen összevont mutató segítségével nyomon kisérni kivánó, tömör, összefoglaló írás is.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre 1992.

január 31-én került sor, ahol dr. Vukovích György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke adta át a díjakat, melyeket a bírálóbizottság az alábbi pályaműveknek ítélt oda:

1. díj (25 000,-—— Ft) ,,Aktivitás" ieligéjü pályamű.

szerzője: Csaba Erika, a KSH főelőadóia; a dolgozat cí- me: A munkanélküliség mérésének statisztikai módsze- rei Magyarországon;

SZEMLE

II. díj (15 000,—— Ft) ,,Emberi tényező" jeligéjű pá- lyamű, szerzője: Molnárné Venyige Júlia, ny. tud. fő- munkatárs; a dolgozat címe: A munkaerő-struktúra fon—

tosabb jellemzői az 198b—90-es évek fordulóján;

III. díj (10 000,-— Ft) ,,Egységben az erő?" jeligéjü pályamű, szerzője: Gáspár Tamás, a Budapesti Közgaz- daság-tudományi Egyetem 5. éves hallgatója; a dolgozat címe: Egységben az erő? Adalékok a makroökonómiai magatartásformák vizsgálatához.

További három pályamű a bírálóbizottság írásos dicséretét, illetve elnöki dicséretre való felterjesztését nyerte el. Ezek a következők:

-—- az ,,Anonymus" jeligéjü pályamű, szerzője Késedi Ferenc, a KSH osztályvezetője; a dolgozat címe: A ma- gyar munkaerőpiac néhány jellemzője;

—— az ,,1895—Guildford" jeligéjű dolgozat, szerzője Laczka Sándorné, a KSH osztályvezető-helyettese; a dol- gozat cime: Gondolatok a mezőgazdasági statisztika múltjáról, jelenéről és jövőjéről;

——-a ,,Szoritóban" jeligéjű pályamű szerzőgárdájá- nak tagjai: dr. Hajdú—Bertalanné osztályvezető, Dajka János főelőadó, Filep Gyuláné dr. Nagy Éva csoport- vezető, Malakucziné Póka Mária csoportvezető, vala- mennyien a KSH Szabolcs-Szatmár—Bereg megyei Igaz—

417

gatóság munkatársai; a dolgozat címe: Gazdaságiválság—

jelenségek Szabolcs-Szatmár—Bereg megyében.

Vukovich György elnök az ünnepélyes dij—

átadáson zárószavában a Központi Statiszti- kai Hivatal, a Statisztikai Szemle Szerkesztő- bizottsága és Szerkesztősége nevében is vala- mennyi pályázónak köszönetet mondott a rész- vételért, és kifejezte abbeli reményét, hogy ezt a felelevenített hagyományt ápolni fogják, és így alkalom adódik arra, hogy a jelenleginél nagyobb számban és magasabb szakmai szín- vonalon fogalmazódjanak meg a magyar sta—

tisztikai gyakorlat és tudomány legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos kutatások eredményei.

A jutalmazott pályaművek teljes (avagy részleges) publikálására fokozatosan kerül sor abban a reményben, hogy a pályázat anyagá- nak megismerése ösztönözni és segíteni fogja a statisztikaiumunkát.

V. L. M.

MAGYAR SZAKIRODALOM

[NOTAI ANDRÁS:

A MÚKÖDÓTÖKE A VILÁGGAZDASÁGBAN'

Kossuth Könyvkiadó—Közgazdasági és Jogi Könyv—

kiadó. Budapest. 1989. 236 old.

A szerző által ,,kopernikuszi" fordulatnak te- kintett szemléletváltást leíró könyvet ajánlunk az olvasó figyelmébe. Az ezzel a jelzővel minősí- tett jelenséget Inotai András könyvének Elmé- leti megközelítések című 1. fejezetében fogal- mazza meg: ,,A nemzetközi gazdasági kapcso- latok a legutóbbi másfél évtizedben több szem- pontból is minőségi változáson mentek keresz—

tül, és jelentőségük egyértelműen nőtt vala- mennyi nemzetgazdaság növekedési—strukturá—

lis—műszaki—versenyképességi paramétereit te- kintve: a gyorsan alkalmazkodóknál, illetve az ütemet diktálóknál pozitív értelemben, előse- gítve általános fejlődésüket; a nem vagy meg- késve és rosszul alkalmazkodóknál ellenkező előjellel, fokozódó világgazdasági kiszorulás- ban, marginalizálódásban jelentkezve. Az új minőség egyik kovásza, katalizátora minden kétséget kizáróan a nemzetközi direkt tőke- mozgások voltak." (14. old.)

" A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Mi- nősítő Bizottsága által 1991. szeptember 6-án rendezett nyilvános vitaülésen Inatai András disszertációként benyúj- tott könyvének vitája alapján a blrálóbizottság egyhangúan javasolta, hogy a szerzőnek ítéljék oda a közgazdaság- tudomány doktora cimet.

9

Azzal teljes mértékben egyet lehet érteni, hogy az 1970-es évek elején, közepén bekövet—

kezett bizonyos fordulat, az azonban szerintem vitatható, hogy ,,kopernikuszi" lett volna. En—

nek eldöntéséhez két történeti tényre hívom fel a figyelmet.

Az egyik, hogy az erre vonatkozó széles körű irodalom szerint a nemzetközi tőkeáram- lás már a XVIII., de főleg a XIX. században a kapitalizmus kialakulásának egyik jelentős té- nyezője volt. Ugy gondolom, hogy elegendő, ha itt csak a történelmi Magyarország dualizmus korabeli gazdasági fellendülésére utalok. Az el—

ső világháború előtt Magyarország államadós- sága körülbelül 7 milliárd korona volt, ami meghaladta az ország akkori nemzeti jövedel- mét. Az állam ezeket a pénzeket meghatározott fejlesztési, főleg infrastrukturális, elsősorban vasútépítési célokra vette fel, igaz ugyan, hogy rögzített kamatokra, de konkrét beruházások finanszírozására. Véleményem szerint ezek a kölcsönök is működőtőkének tekinthetők, ha nem is pontosan a mai értelemben, nem is beszélve arról, hogy akkoriban a világ kéthar- mada gyarmat volt, és az ide befektetett pén- zek a szó szoros értelmében ,,működőtőkék"

voltak.l

1 Lásd például: Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848-1944. Szerk. : Puch Zsigmond Pál. Tankönyvkiadó. Budapest. 1986.

380 old. i