SZEMLE
MEG EM LÉKEZÉS ZENTAY DEZSÓRÓL'
DR. KOVACSICS JÓZSEF
Kevesen élnek már azok közút, akik ismer- ték, munkatársai és barátai voltak a Közpon- ti Statisztikai Hivatal felszabadulás utóni el—
ső elnökének, Zentay Dezsőnek.
Haló-lónak 40. évfordulója alkalmábói idéz- zük fel életének, munkásságának főbb ó—llo-
másait.
1888. április 27-én született Zentán. ahol alapfokú tanulmányait is végezte. Az állam—
tudományi doktori fokozatot a budapesti egyetemen 1911-ben szerezte meg. Statiszti- kai érdeklődése felkeltette egykori statiszti—
katanána, Láng Lajos professzor figyelmét.
és az ő ajánlása révén került a Központi Sta- tisztikai Hivatalba. ahol hamarosan a bűn—
ügyi statisztika irányítását bízták rá. E té—
makörben írta első statisztikai tanulmányát 1917—ben a .,Bűnöző gyermekek" cimen.
Politikai elvei miatt — 1916—ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. majd a Kommu- nista Pórt tagja lett — lassan haladt előre a ranglétrán. Doktori diplomája ellenére 1918- ban csak a kezelői szakba kapott kinevezést.
A paiitikai fordulat hatására 1919-ben került a fogalmazási karba. Hamarosan az elnöki főosztály vezetését bízták rá, egyúttal a pro- letórdiktatúra idején politikai megbízott és a
bizalmi testület elnöke lett.
A proletórdiktatúra bukása után elbocsá- tották. Különböző magáncégeknél és a Fő—
városi Statisztikai Hivatalban jutott ideigle—
nes munlkáthoz. Statisztikai irodalmi tevékeny—
sége ebben az időszakban bontakozott ki.
1929—ben a MÉMOSZ (Magyarországi Építő- munkősok Országos Szövetsége) alkalmazott- jo lett, ahol a felszarbaduwláskor már a szer—
vezet központi irodájának a tisztviselője volt.
A felszabadulás után a Központi Statiszti- kai Hivatal baloldali pártjainak és a Köz- alkalmazottak Szakszervezete központi sta- tisztikai hivatali szervezetének a kezdemé-
' A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténoti Szakcsoponjónok Győrött, 1986. május 74-án tartott XXW. Vándon'ilé- sén ln memoriam Zentoy Dezső címmel elhangzott megemlékezés.
nyezésére került újra a Hivatalba, ahol rö—
vid ideig a Szakszervezet elnökeként tevé- kenylkedett, majd 1945. augusztus 6-tól a Hi—
vatal! elnökévé nevezték ki.
A romba dőlt hivatal újjáépítése. o statisz—
tikai szolgálat újjászervezése és a hivatal de- mokratikus gondolkodású sza'kemberekkelvo—
ló feltöltésének gondjai jelentették azokat a terheket, amelyeket akkor már beteg szivé—
vel, súlyos hallószavarával meg kellett olda-
ma.
Hallatlan akaraterővel, szívós. éjszakőkba nyúló munkával fogott hozzá a vóllait tel—
adatok megoldásához. Új szervezeti szabály- zatot készittetett és hagyott jóvá. Irányított:
az országot romba döntő háborús pusztítás—
rői készülő kárstatiszti-kai felvétele-ket, igy a községek és a városok álltalános helyzetére.
:: népességszám alakulására. egyes alapvető élelmiszerek órám, valamint az ipart ért kó—
rosodósokra vonatkozó feivéteieket.
Dr. Zentay Dezső 1945. december 2—án hait meg. Sirjánől a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Elekes Dezső aleinök, dr. Bene Lajos, a Fővárosi Statisztikai Hivatal főjegy—
zője és Somogyi Miklós, :: MÉMOSZ einövke mondott búcsúbeszédet.
.Elekes Dezső búcsúbeszédéből idézünk:
.,Legfőbb ereje tolla volt. Ö maga is leg- szivesebben statisztikai írónak tekintette mo—
gát. Sok száz cikke, tőbb könyve hirdeti. hogy az írás szerelmese s egyúttal művésze volt.
A rendkívüli szociális érzés. amely fűtötte, tükröződik műveiben is. Fő munkáiban a dal- gozák életviszonyok elemzi behatóan. Beszélő
számok cimen népszerűvé lett sorozatában viiágstatisztikai összefoglalások mellett köz—
viszonyvain'król nyújt sokszínű képet. . . . A de—
mokratikus Magyarország—nak meggyőződéses.
elveiért az üldöztetést is vállaló bajnokin volt". (Magyar Statisztikai Szemle. 1946. évi
1—6. sz. 33. aid.)
Zentay Dezsőt a statisztikai adatok, infor—
mágiők egyik legfőbb magyar népszerűsítő-
SZEMLE
913
jeként tarthatjuk számon. Nagy bátorsággal és szakmai hozzáértéssell foglalkozott a ma- gyar társadalmi élet bajainak a feltárásával, az életszínvonal. a bérek. a munkanélküliség.
az egészségügy kérdéseivel. a lakáshelyzet- tel, a bűnözés bemutatásával.
Számos cikket. tanulmányt int a napilapok—
ban (a Népszavában, a Pesti Naplóban, az Esti Hirlapban.) Publikált a Társadalmi Lexi—
konban, a Közgazdasági Enciklopédiában. a Révai Kis Lexikonban.
Legnépszerűbb, a hírnevét maradandó mó- don megalapozó munkái a .,Beszélő Számok"
nevet viselő sorozatban jelentek meg. Az el- ső kötet 1933—ban látott napvilógot.az utol- só 1945-ben. Összesen 13 kötet jelent meg a sorozatban a Franklin Társulat (Budapest) kiadásában az alábbi cimeken:
1. Magyarország és a nagyvilág. 1933. 112 old.
2. A megcsonkított Magyarország küzdelmes évei.
1934. 104 old.
Világgazdaság.
3. Viiógtörténet.
1935.103 old.
4. Az utolsó félszázad. Bevallott jövedelmek és vogyonok.1936.104 old.
5. Világképek. A 1931103 aid.
6. Vállalatok és igazgatók. A magyar közgazda- sági élet vezetői. 1938. 119 old, ,
7. Napjaink problémái. Népek és népcsoportok, a zsidók megoszlása nálunk és külföldön. 1939.104 old.
8. Világstotisztika. A nemzetiségek A nyersanyag hóboátúd Magyarország szellemi arisztokratái.1940.
128
9. A megnagyobbodott Csonka--Magyarország. Jö—
vedelmek é's vagyonok. 1941. 104 old.
10. A négyszer megnagyobbodott Csonka Magyar- ország. Világtermelés. A magyar közgazdasági élet vezetői 1942 116 old.
11. A vilögtermelés. A megnagyobbodott Magyar- ország szellemi arisztokratái. 1941148 old.
Világpolitika.
nagybirtokos Magyarország.
12. A legnagyobb Ajövedelmek.1943.128 old.
13. VilágtörtónetJ mai Magyarország Az utolsó nagybirtokosok.1945.108 old.
A sorozat egyes kötetei szétszóntan elfek- vő. nem közismert, de közérdekű adatok alapján lényeges társadalmi és gazdasági problémákra irányították a figyelmet. Zentay a kötetekkel, a gazdaság és a társadalom megismertetésével egyidejűleg a reformok sürgősségére is feihivta a figyelmet.
Statisztikai szempontból különösen figye- lemreméltó forrásmunkának számítanak a Bu—
dapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala ki- adásában megjelent ..A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében" (Sta- tisztikai Közlemények. 1930. 4. sz.) és a ..Ma- gá—ntisztviselők szociális és gazdasági viszo—
nyai Budapesten" (Statisztikai Közlemények.
1933. évi 4. sz.) cimű kötetek.
Művei segítenek bennünket az értelmiség első világháború utáni kilátástalan helyzeté—
nek a megismerésében.
Ebből — a munkásságát csupán részletei- ben bemutató — felsorolásból is látható, hogy Zentoy Dezső valóban kényes kérdése- ket érintett Ilyen bátor és politikus meggyő—
ződésére fényt derítő tanulmánya ,,Az 1926—
05 téli hajtóvadászat" című dolgozata. mely a választási visszaéléseket tárja fel. valamint a zsidótörvény ellen szerkesztett tóblasoroza-
ta.
Halálának 40. évfordulóján kegyelettel és hálával emlékezünk Zentay Dezsőre, elvtár—
sunkna, barátunkra, a nagynevű publicistára.
a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnö- kére.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA STATlSZTlKAl BIZOTTSÁGÁNAK ÚLESE
KELETl ANDRÁS
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—
tikai Bizottsága 1986. május 29-én Nyitrai Ferencné _. dr.-nak. az MTA Statisztikai Bí- zottsága elnökének elnökletével ülést tartott.
Az ülés napirendjén ..A reprezentatív lakos- sági felvételek megbízhatóságának néhány elvi kérdése" szerepelt A téma előadója dr.
Marton Adám kandidátus, statisztikai főtaná- csos volt. A korref—erensek dr Kolosi Tamás, az MSZMP KB Tórsadalamtudomónyi ln'oéze—
tének osztályvezetője és dr. Vita László, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztwloai Tanszekének adjunktusa volta-k
Marton Ádám vitaindító előadásának fon-
tosabb monda'nívalói a következőkben fog-
lolhatők össze
A Központi Statisztikai Hivatalban tíz éve hozták létre az Egységes Lakossági Adatfel- vételi Rendszert (ELAR), melynek keretében
folynak a lakosság körében végzett adatgyűj- tések. Az ELAR—nak két fő alrendszere van:
az egyik a Háztartási Költségvetési Felvétel, melyre minden páratlan évben kerül sor (H
minta), a másik a Társadalmi Demografiai Alapadatok felvétele, mely minden páros év—
ben folyik _(M minta).
Az ELAR létrehozása óta eltelt tiz eszten—
dőt a vizsgált témák sokrétűsége és a mód- szertani útkeresés jellemezte. Az egyik leg—
alapvetőbb módszertani probléma az, hogy miként lehet a különböző felvételi eredmé-
nyek megbizhatóságárál képet kapni.
A reprezentativ statisztikák megbízhatósá—
ga lényegében a következő három tényező—
től függ:
— a mintavételi hibától.
— a válaszadási hibától.
-— a becslési módszer esetleges tanításától.
