rűen kell! alkalmazni a célszerű csökkentések elvét, hogy az elavult, többé már nem konsze- rű xmegiigyele'sek miatt ne keletkezzék ,,rszűik kapacitás" :: tánsadalmri—gazdaságí iejlőidés által felvetett új tényezök statisztikai jellem- zői n elk feltá rá sában.
Különös hangsúlyt kap-ott az ülésen a jog- szabályok betartásának és az ellenőrzéseik faktozás-á'nalk kérdése is. A statisztikai törvény bevezette az önkéntes aadatszoiligxálrtaltáisoin alapuló adatgyűjtések togalmárt és rendsze—
rét. E rendszer keretein belül lehetőség van az állami statisztika körén kívül eső, de nép- gazdasági vagy egyéb szempontból jelentős és hasznos a'diatgyűjtéseldn-eik ((például külön- böző táirsadailimii mozrgiáslfionmxóík statisztika—i megfigyelésének) egységesen szabályozott és ellenőrzött végrehajtására. Az önkéntes sta- tisztikával kiegészített álrlaimiisltatisztiloali nem:!- sz-er ily módon biztosítja valamennyi hasznos és indolkalt intonmiáaió törvényes megszerzé—
sének lehetőségét az állami és a távnsadaltmii szervezetek részéről. A szabálytalan. nem egyeztetett - és ennélfogva sak esetben piár- huzatmos és szaikzszerűtl'en — adatgyűjtések tehát nem a statisztikai rendszer ,.rmenevtsé—
géiből", hanem többnyire iegyellmezetlelnség—
ből. a helyi érdekek túlzott előtérbe helye—
zéséből adódnak. (A Központi Statisztikai Hivatal az e témakörben végzett ellenőrzé- seik eredményei és egyéb tapasztalatuk alap- ján megállapította, hogy a szabálytalan-ul végrehajtott adatgyűjtések száma évenként több százra tehető. Az előterjesztés a Bizott- ság elé tárta a legjellemzőbb és leggyalka—
rib—b szabálytallainságakat.)
Az ülés résztvevői h—ozzászólá—saiiikban rámu- tattunk arra is, hogy a törvényes keretek be—
tartása nem csupán jogi kérdés, az adat—
gyűjtések kivonása az egyeztetési, összehan-
golási tevékenység alál pontja a statisztikai munka hatékonyságát (nem egy esetbe—white- lért is), feleslegesen tenheli az adatszolgál- tató és a feldolgozást végző szervek költség- vetését. A szakszerűtlenül végrehajtott adat- gyűjtések nyomán helytelen következtetések születhetnek, amelyeknek következményei be- lá thatatla nioik.
A Bizottság hosszas vita után állást fog—
lalt amellett, hogy a szakszerűség és az ősz- szehsalnigalltsáig biztasirtásámafk elengedhetet—
len feltétele. hogy az adatgyűjtések elrende—
lése a minisztertanácsi rend-eletnek megfele—
lően az állami statisztika egység-es rendsze- rébe tartozó szervek teisőiblb vezetői szintjén történjék.
A Statisztikai Koordinációs Bizottság vége- zetül! megvá—ilalpitotta. hogy a statisztikai tör—
vény megjelenése óta eltelt időszakban tör- tént ugyan előrelépés az országosan egysé- ges stati'sztiikafi rendszer kifejlesztésének itá—
nyába, egyes jelek azonban arra uto-inek, hogy a jövőben az eddigieknél gyengebb előneha—ladvó'sna lesz szülkség.
A Bizottság a Központi Statisztikai Hiva—
tal előtevni'esztésétben togila'ltalkat fő vonala—i- ban jóváhagyólag tudomásul vette, néhány pont esetében módosításukat javasolt!
A második napirendi pont keretében dr.
Kiss Albert tájékoztatta a Bizottságot a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökének 2i1976.
sz. határozatáról, és megtelégledettsérgiért fe- jezte ki, hogy a m—isnisztérivuxmok'és az orszá- gos hatáskörű szervek többsége — a Hitva- tal ellnöikének levele alapján — haladékta—
lanul áttekintette adatgyűjtési rendszerét. és az egyszerűsítéselk're javaslatot tett. Megálla- pította, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a minisztériumok és főhatóságok többségé- től kellően indokolt válaszokat kapott. Az ülés elnöke hangsúlyozta, hagy a központi és az igazgatási statisztika szétválasztá—
sánalk aktualitása nem jelenti azt. hogy e mu'nikiát ,.kaimlpányfeladatnaik" kell tekinteni;
és figyelmeztetett arra, hogy a végleges megoldás kidolgozásánál ésszerűen kell el- jönni, és tartózkodni kell a gazdasag—ballon
megoldásoktól.
Dr. Kiss Albert végül bejelentette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elkészíttette adatgyűjtési rendszerének ta'ntallimri katalógu- sáit, amelyet a későbbiekben célszerű lesz ki- terjeszteni az egesz állaimi statisztikai rend—
szerme.
P. E.
BESZÁMOLÓ
A XIV. STA'I'rlSZTiviATURTÉNiETI VÁNlDORlUlL'ÉlSRÖlL
DR. FUGiEDl EHiK
A Magyar Közgazdasági Tánsasság Statisz- tikai Szaíkosztáilyáinaik S'taitirsztilkatöirtémieti
'A Minisztertanács 19Vk5. június 17—i ülésén a Közporvti Statisztikai Hivatal eiőterjesrbésért elfogad- ta. és határozatot hozott a statisztikai adatgyűjtési tevékenység javítá-sáról (2017i1'9i7ió. (VI. 24.) MT. szá—
mú határoza/t).
Szalkaseportja és az MtKT Stalin-ak megyei Szervezete 1976. júni-us 1. és 3. között Smol- nalkan rendezte meg a X'l—V. staticszitilkatönté-
neti vávndarül—ést.
Dr. Soós István, (: Swltnalk megyei Tanács VB. elinörkihelyettesérnek, a Társaság Szainak megyei szervezete alelnökének :: Várna—ar—
SZEMLE
893
ülést köszöntő megnyitó szavai után Fügedi Elík, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat osztályvezetőahelyettese. a Szak—
csoport ez évi eilnölke üdvözölte a részv-evő—
ket. Rámutatott arra, hogy a statisztilkatöir- térrel—em — alkar (: fiatalok kritikai vizsgá- latai, akar az idősebbek visszaemlékezése
— elsősorban az önismeretet szolgáilijiálk. En- nek keretében ezen a váinwdvorrüléisen a me- zőgazdasági népesség került a program kö- zéippolntjlálba, nem kizárólagos, még kevésbé kizáró jelleggel, hanem úgy. hogy az elő—
adások centripetálisan erre irányuljanak.
A megnyitó ülés első előadását dr. Ka- posvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója tartotta ,,Szolllnok vár—
megye a török hódoltság után" címmel. A török megszállás alatt elpusztult megye te- rülete — Szolnok várossal együtt — a Kama- ra igazgatása alá került. amely Szolnokon ialelclolgozó ipart létesített, eninek termekeit tengelyen egészen Pesti—g szállították. A XIX.
században a vasút kiépítése alakította át a várost, tette az ország egyik legfontosabb
közlekedési gócpontj—ává.
Dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei igazgatóság igazgatója, az MKT Szolnok megyei szervezetének titkára ,,Szolvnak me- gye gazdasága a felszabadulás után" c.
előadásában hangsúlyozta, hogy a szocia- lista termelési viszonyaik kialakulása, meg- erősödése, a megye kedvező fekvése és grazdaságlöld rajzi potenciálja következtében az arszágosncál gyorsabb ütemű fejlődés volt tapasztalható, amely nagymértékben asölk—
kentette, ha nem is szüntette meg a megye és az ország fejlettebb területei közötti kiü- lösnibséget. A népesség 1945 és 1960 között elsősorban a természetes szaporodas miatt növekedett, 1967 és 1970 között a mezőgaz—
daság szocialista átszervezésének hatására beálló elvándorlás (és a születések szá-má—
nak visszaesése) miatt csökkent, s csalk az utolsó években stabilizálódott. A megalla- podatt helyzetet a megyében is a korössze- t'élel változása jellemzi, s a megyén belüli földrajzi mobilitás. amely Szolnok dinamikus lejllődésében (a legmagasabb a 15—39. il—
letve 40—59 közöttiek aranya) jut kifejezés- re. A nők mu'nlkiálba állása ugyan igen erő—
teljes, országos viszonylatban mégis az egyik legalacsonyabb arány. A megye népességé—
nek még mindig 10 százaléka él külterületen, holott a felszabadulás óta kb. 80 0050 fővel csölklkent e csoport létszáma.
Az 1953—1975. évelldbein berulhuázo'tt 27 mil—
liárd forintot 196i3—iig elsősorban a mezőgaz—
daság fejlesztésére fordították, az iparte- llesztéisre csak ezután került sor, amlílnek kö- vetkeztében az iiiporlejllődés az országos szinttől erősen elmaradt. Az ipari termelés extenzív módon (a létszám növekedés se- gítségével) emelkedett, s a nehézipar került
1
túlsúlyba, a köin'nyűiiparban a bőr— és 0 ai—
pőipuar vezet. A nagy területen (átlagosan közel 4600 hektáron) dolgozó mezőgazda- sági nagyüzemeklben elsősorban (56 száza- lélkllaan) növény-, főképpen gabonatermelés folyik, a zöldségtermelés viszont nem nőtt a tervezett mértékben. A nagyüzemek ál—
lattenyéisztése nem tudta ellen-súlyozni a kis- üzemek termelésének roham—as csöldkené-sét.
Jelentős javulas állt be a lakosság életkö- rüilmlényeiilben, bár a megye az egy főre eső jövedelem alapján az alacsony színvonalú megyélk közé tartozik. Befejezésül! az előadó a megye távlati tervét ismertette.
Az ülés utolsó előadója dr. Szabó László, a szolnoki Damjanioh lános Múzeum tudjo—
mányos munkatársa volt. ,,A paraszti föld- művelés eszközeinek elterjeduéise Szolnok "me- gyében" c. előadásában a néprajz és a statisztika viszonyával foglalkozva annak a véleménynek adott kifejezést. hogy a két tudomány sem eredményében, sem módsze- rében nem kapcsolható közvetlenül! össze.
mert a kultúrában nem a számszerű ará- nyok, hanem a hagyományos kultúrát őssze- tortó szálak minősége a döntő. Példaként
elmondotta, hogy a statisztika — és nyomán
eddig a néprajz is — a paraszti családi gaz—
daságot tek—intette alapvető termelési egy- ségnek. holott ez üzemuegységelcből áll. 1930- ban a Nfaugyk—umiság—ban volt olyan családi gazdasá—g, amelyen belül a szemtermelő egy—
ségen és háztartáson (mint feldolgozó üze—
men) ki'vül hat kiegészítő. őnelllátást bizto- sitó és három termelő üzemegység műlkö—
dött. A paraszti üzemek szerszásmállomiáinya ezt a szerkezetet arányaiban nem mutatja be. A gépek beszerzése létrehozhat új üzem- ágat is, ha a gép beilleszthető a paraszt- gazclaság muxnwkarendjébe. illetve termelési hagyomrányába.
Dr. Szabady Egonnak, (: demográfiai tu- dományok doktorának, a KSH elnökhelyet—
tesének elnöklete allatt lezajlott 1. monika—
ülésen dr. K/inger András, a KSH főosztály- vezetője _,A XIX. századi népmozgalmi sta- tilsztilka relkon—strwállásának eddigi szakaszai"
c. előadás—ában ismertette a vezetése alatt álló Népesedxésstatisz/tikai főosztály anyag- gyűjtő és leldiolgvoizó munkáját. amelynek célja az 1870—től rendelkezésre álló orszá- gos. illetve még rövidebb területi sorolk visz- szafelé történő megih—oisszafbv'bímasa. Az 1828- ban hozott intézkedések következtében meg- bízlhiatábbó váló felekezeti anyakönyvek ada—
tainak számszerű kiirózsa lehetővé tette egy - az ülésen bemutatott — 1830 és 1975 kö—
zötti nyers élveszületési és halálozási idősor elkészítését, amelyelklbőll bizonyos tanulságok mar levonlhaft'ák. A korai időszakban sajnos mli—nidrkrét tényező — az anyakönyvezés is és a népességszám is - hibás lehet. 1860-ban politikai okok tettek az adatokat bizonyita—
larnnvá. Úgy tűnik azonban, hogy term-ékeny- ség tekintetében több trendtírpuis szerint cso- portosíthatók a (mai közigazgatási beocszrás szerinti) megyek aszerint, hogy termékeny- ségülk mindvégig alacsony, vagy magasan innadlul, nin-cs kiugró érté—ki , alacsony és 1880- tól emelkedik. A kialakult kép mindenkép—
pen további kavarást igényelt. A halálozás még bizonytalanabb. Áilitallánlosságban nem mondható el. hogy a termékenység a hallá—
lozá-s javulása után kezd el asölklkenli. A szóródás 1870 és 1900 között kisebb, 1930
és 1941 között a legnagyobb.
Faragó Tamás, a KSH Könyvtár és Doku- mentációs Szolgálat tudományos munkatársa .,Háztarfráisszerlrezet és agirártá-rsadlaloim egy XVIlill. századi faluban" c. módszertan—i kí- seul—ebnek nevezett előadásában a Pest lme- gyei Nagykovácsi Oidlalhoú feldolgozásán—alk el- ső eredményeit ismertette. A ,,fazmlill-ilálk" szá- ma 1747 és 1769 között 43 százalékkal nőtt, és (: népességnöveikedéssel összekampcsoltód— ' va az átlagos házralrróisn—agyságot 4.82 fő- ről 5.79 főre növelte. A változással kapcso—
latban fellimierü'l a kérdés: '
1. volit-e különbség a kiterjesztett és az elemi családos háztartások termékenysége között:
2. hogycvn befolyásolta a háztartások életciklus- beli elosztása a háztanósstrulrtúru mutatóit;
3. hogyan keivl értelmezni a szolgák számának szaporodását, különös tekintettel arra. hogy egy te- kintélyes részük :: háztartásfő rokona volt.
Az előadó felvetette a kérdést. hogy a házrairtáisstrwkhúm változása nem társadalmi
—g-aza'axságii változásaik következménye-ie. A vizsgálatból úgy tű'nlllk, hogy — a köztudat- ban élő képpel ellentétben -— a falu a XVllll.
század derekától! kezdve erősen differenciált, az egyes társadalmi rétegek (belikies jubibágy.
zsellér) házimmtáusstrusktúlrája között nagy a külömbség, amit az is bizonyít. hogy a job- bágyok—nál a növekedés gyarapodó rokon- és szolgálszávmiból adódik (ez ellensúlyozzaa csökkenő gyermelkszámot), a zsellérek—mél na- gyobbrészt. az összes többi rétegnél kill-Ó- ráloag :: gyermekszám növekedéséből szár—
mraziik. A további lkulhaltóls sorá—n egyrészt a gazdasági körülményeknek, laz együttélési Bormálkinialk (például! örökösödés) és a rétegek közötti mobilllitásnek GlllGllCUlllÓS'ót lceil felderí- teni, másrészt bővíteni kell az esetszámot és a vizsgálandó közösségeik számát.
Délután a vándorüllés résztvevői ellőiszór m—egtelriinibemték a ,.Kéipek egy város életé- ből" c. Szolnokról loéaszüll—t művész-i filmet.
majd dr. Klinger Andrásnak a KSH főosz- tályvezetőjenek el—náklefhe allami; sor került a 2. munllraüllésre. Elsőnek dr. Andorka Rudolf, a KSH osztályvezetője tartott előadást ,,A parasztasaládock szerkezetén-elk összefüggése demográfiai és társadalmi jelvlemzőilklkel a XVll—lll—X—lX. században" címmel. A családne—
kantstrulkció a Lla'slett—féle család- és ház—
tartásszerkezeti és a paraisztcsasládolk gazda—
sá-gineagyság szerinti megoszlásának eddig kiülwön—iküuleön alkalmazott módszerét kapcsolta össze. A asciiládrekonstrukcióval végrehaj- toht vizsgálat során megállapí—imho. hogy (!
sz'üileiiéskorlánozás iket baranyai valahun (Vaj'szló és Berenoe) már a XWll. század végén költött hóllOlSSlC'l'g'dk'blGn megfigyelhető, ugyanakkor az átlagos házasságkötési kor meglehetősen alacsony, és minden fiatal megházasodott. A háztiamráeszenlrezet vizsgá—
laft két másik faluba—n arra az eredményre vezetett, hogy a népességnek mintegy a he- le "nukleáris" családban élt. de a bonyo- lult házramrás sokkal gyekeri'bb volt. mint a korabeli Nyugat-Európában. A két vizs- gálat alapján felvetődő kérdések megválta- szolását az előadó a jó forrásokkal rendel- kező Alsónyéken és Sárpiilllilsen (Tallinn megye) kísérelte meg. A nukleáris család. a kiter—
jesztett család vagy a (többcsalád—maagos háztartások tenmélkenysége között osaik kicsi, de az életben maradt gyermekeknél már nagy külömbségek mutatkoznak; a bonyolul- tabb összetételű CS'Glódlb'dln legalább eggyel kevesebb gyermek nőtt rel. mint (: nukleá- ris családban. Úgy látszik, a földiszükiéwel szemben a népesség azt a stratégiát alkal- mazta. hogy megharáoüta a fiaira—l házusollamt (: szülők háztartásában, és korlátozva a szü- letések számát. Ezt az eredményt kell az aidóösszeírársokból és urbáriiumolcbóll k—ilbont- ható glGUlelSló'gll lcéippel összevetni.
Dr. Holló József, a KSH Heves megyei igazgatóságának mu—nlkiamáersa "Heves és Küll—
ső-Szolsnolk vármegyék közigazgatási terülte- tének vállmzáisa :! XVllll—XIX. században" c.
térképpel kísért előadása részletesen ismer- tette a megye török kor urhán bekövetkezett változásait és a Heves-Jász. illetve Jász-Kuan megye kialakítását célzó törelkNélselket azok népesedési (létszám és népsűrűség) követ- kezmtényeivel együtt.
Dr. Tamásy József, a KSH Népességtuldo—
miányi Kutató lmézet ilgxazgiatáhelyet'rese .,Az
1945. évi ksársiia'rilsztillvali felvételi" c. előadá-
sában a háborús károk rellmérése'lt céllzó stati'szbilkrai öxsszeímáxss-al kra—picsollanos szellemei kérdéseket és 1945 végén a felvétel ell—en—
őrzését szolgáló Fejér megyei lrlküldiefliévsénxelk személyes emliéikeit ismerhette.
A június 2-ián dr. Kiss Albert kandidátus.
a KSH elnökhelyettese elnökletével tartott 3. munikxazüllesen dr. Dányi Dezső .,A mező- gazdasági ámstatiiszvilka kezdetei Magya-for- szágon" címmel tartott előadást. A XVI-".
szá za—clli á rje len rések országos összesítése ugyan nem maradt fenn, de több város 1754 és 1860 "közöiitii jelentese található meg a levéltárakban. Abban a korszakban Ma-
gyalrorszáng—on
1. a szabad piac (ga—bona- és élőálllat-Aforgalmat bonyolitatt le).
SZEMLE 895
2- a hatósági piac,
3. a katonaságot ellátó kényszerpiac
á rmeg á lla p ításaikkal szabályozott
áirailaikulráisa kisérhető nyomon, de volt még egy — főképpen (: nagybirtok által felke- resett — láthatatlan piac is, amelyről nem maradt fenn forrás. Az áirstat—isztiikára a kor- mváinyt részben az ínséges esztendők és a katonaság ellámáaá—nalk szülksége, részben a közgazdasági gondolkodás elterjedése vit- te rá. Az 1750-es években vezették be és az ország 84 pontjairól kértelk jelenmérst. A szabályozott piaaorn a városi célhpolgárrság érdekei érvényesültek, és itt kereken 40 cikk árának jelentését kérlélk. A jelenrtéseket és árszabályozási—alkat (limiitáairó) (: hatóságok a hadseregnek is meglkülldfuéik. lniséges eszten- dőben még négy fórum lkért jelentest. Az eddig gyűjtött anyagból néhány főbb jel- lemző megállapítható. Igy az, hogy az órr—
trend azonos az ausztriai áralalkulással. az ánshrulktúra stabil, a szezonalitás itt is érzé- kenyen reagál a trendihatálsro. a profilt az infláció idejen megsokszorozza a nagy- és kiskereskedelmi árak közötti különbséget, az egységes nemzeti piac nem az árban (mert az országon belül ötszörös külömbség található), hanem a trendben nyilvánul! meg.
Befejezésül hangsúlyozta, hogy az áralalku- lás megértéséhez (: termelés ismer-elére yan szükség.
Benda Gyula, a KSH osztályvezetője .,Me—
zőgarzdazságruinik a statisztika tükrében a thX.
században" c. előadásában a magyar me- zőgazdaság 1850 és 1873 közötti fejlődésé- re vanatkozólag feldolgozási tervet, illetve előzetes feltevéseket és forráisadattsáigakat mutatott be. Az eddigi gyakorlat külön vizs- gálta az 1850 és 1867, valamint külön az 1867 utáni fejlődést és a masodik szakaszt minősítette a gyors nőye'kedés korszakának, aminek következtében hiányzik az alap és a távlat. Az 1850 és 1873 közötti időszak Európában kétségtelenül egységes kalnju-nik- túraaiklus, amelyhez az 18484as forradalmak teremtették meg a lehetőséget, a nemzet—
közi tőlke új tipusú mozgása és a vasút ki- épitése segítette elő. Az eddigi irodalom szerint a Monarchia nem tudott ezzel a fejlődéssel lépést tartani, a gazdasági nö- vekedést politikai válság fékezte le. Az 1850.
év kezdő érvnek történt minősítését a ma- gyar töirtélniészeik részéről erős kritika érte.
pedig az 1851. évi nép. és állatszáimlálás a feltétlenül szükséges kritika elkészrímése után hasznos forrásnak mnlnősülhetnre, ugyan- úgy mint a kataszteri ideiglenes, amellyel szemben kifogásaikat hangoztatnak a törté- nészek, holott az ezen alapuló későbbi alda—
taka't ell'fogiardljrálk. ldeáli-s megoldas az len- ne, ha az 1847. évet yálaszlhabnrárnlk kiindu- lóponmnialk. Fényes Elek alapján (bár ada—
tai valószinűleg 1840 körüli állapotot türk-
rözlk), ezt meg is kísérelték, de csak a re- formkor befejezéseként és nem a későbbi fejlődés alapjaként. Ezzel kapcsolatban tisz- tázandó kerdes. hogy csökkent—e a termelés 1847 és 1850 között. A kortársak szerint csök- kent, ezt azonban a statisztika szármaii nem támasztják alá. Az 1847 és 1873 közötti kor- szakot az 1870 utáni idők—re alkalmazott mód- szerrel kellene vizsgálni, s időhamárkénlt 1880- ig elmenlnii, mert az 1870—es évek elején egy sor rossz termés torzítja a képet. Figyelem- be kellene yen-nil az ország különböző tá—
jait is, mert ezek között igen nagy különb- ségek tallállhatólk.
Dr. Thirring Lajos c. egyetemi tanár ,.Az 1941. évi népszámlálás mezőgazdasági ada- tai" c. előadrázsáibain a Statisztikai Szemle 1976. évi 4. számában megjelent tanulmá- nyálhoz (Szemelvények az 19441. éMl népszám—
lálás adatainyargráiból) fűzött részletes meg- jegyzéseiket, és kviegeszllette azt.
Dr. Fazekas Béla k—a—ndlidiámus, a KSH fő—
osztálwezetője elnöklete alatt 'került sor a 4. mrurnikaiüllésre, melyen dr. Lencsés Ferenc, a KSH munkatársa tartott előadást ,.A me—
zőgazdarsrági idenymuinikárso'k helyzete a két háború között" cimmel. Alapul elsősorban a Központi Stamisztilkai HilMCIliar'l 1937/38. évi munkatervére! elinditott adatgyűjtés szolgált, amely az aratási, 1940-től pedig minden mezőgazdasági munkáira vonatkozó szerző- déseik gyűjtését tűzte ki célul. Farrásul szol—
gólt többelk között a Magyar Gazdaságku- ta'tó lnrtézet 1933—ban megjelent kiadványa a mezőgazdasági m—umlkarnéllküllsréogről. A nagyarányú vándorlás jellemzője. hogy (:
leglböblb munkást kibocsátó megye Zala, Borsod, és Helyes, a felh/evők (között az élen Fejér megye állt. Az előadó részletesen is- mertette az idénymiu—nlkásak szállására, élel- mezésére, főképpen pedig muníkaibérére vo—
natikozó korabeli rendeleteiket, azalk követel- ményeit és a megkövetelt szinttől messze el- maradó lényleges helyzetet.
Dr. Bali János, az Országos Levéltár mun- katárs—a ,,A magyar királyi Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési statisztikái, 1928—1944" c. előadásaiban a minisztériumi levéltárban a megadott é'wkörörn belül -—
1942 kiMémaI—éyetl — megtalálható 460 yélkony kötetből álló, minden év március 1-én el- készített államszáfmláláislt ils—mentette; A szám- lálás kiterjedt az ország szarvasmarha-, bi—
valy-, ló—, sertés—, juh-, szamár—, keoske- és öszvérálltlamányáirar. A hozzáfűzött reménye—
ket ugyan — részben a miáraius hi időpont- hroz való ragaszkodás miatt — nem váltotta be. a községsoros adataik és a hozzájuik fű—
zött jelentések mégis igen értékes forrásai a két világháború közötti mezőgazdaság-Mör- ténetnek.
Délután a Vándorülés rélsrzwevői autóbusz- kiráinduláson vettek részt. Megiteikln'oettélk a
kiskörei Tisza ll. vízlépcsőt, majd J—óssze- Tröszt készítette — adatgyűjtésesi és közlési réunyt és a jászberényi múzeumot—;
Június 35-án, az 5. murmkaüilésen, melyen dr. Horváth Gyula, a KSH főosztátlyvezetőijíe elnökölt, dr. Walleshausen Gyula, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat igaz- gatóhelyett—ese tartott előadást "Mezőgazda—
sági szakember—ellátottságUtnlk (: XilX. szá- zaaoan (a fonráislkiutatás gondjai)" címmel. A hiányos és pontatlan adatok miatt —— a szá- zad első feléből Fényes Elek Magyarország giazd-atiszti ném/tana (1847), a ikorsczaikválltás után pedig az 6 Gazdasági naptára (1854) az_ egyetlen támpont — a kutatók eddig nem foglalkoztak a szakemberek fontos szerepé- nek yizsgáilatával. Meglehetősen megbízha- tatlanok e tekintetben a népszámlálások adatai. azért másodlagos forrásokhoz (cím- és nevtárak) kell fordulni, hogy megállapít- hassulk a mezőgazdasági termelésben és egyéb ágazatokban (oktatas, kutatás, lpar, közigazgatás) foglallkaztaftattaik létszámát.
Dr. Csepínszky Andor, a KSH csoportve- zetője ,,Néll'lólny gondolat az input—output modellezésről: elméleti alapok és fejlődés az elmúlt félévszázadban" c. előadásában bemutatta a modellezés első alla—pivetőxjiéiniek.
Ouesnay-nek a Tableau Eoonomiaue-ibanzkú- fejtett elméletét, amely első—nek fogalmazta meg a gazdasági lolyamatoik valamennyi sz*eiktorára és elemzésére az általános inter- duependenaia elvet. Az input-output modell a mami muxnka'é'rtélk—elméllet alapján egyér—
telműen származtatható. A polgári közgaz- daságftanvban Guesnay elméletét Leon Wal- ras fejlesztette tovább, ő készítette elő az utat Leontíef számára, aki biztosította a vál—
t—ozák és paraméterek statisztikai alkalma- zását, és megkísérelte a Walras-módszer gya- korlati alkalmazása gátlálnak kiküszöbölését.
Magyarországon az 1950-es évelkben kezd- telk ln—pu't—ouitput-szeirű modelleket hasznosí- tani. A Központi Statisztikai Hivatal 1957-től kezdve állít össze, és 19742-től ad ki rend- szeresen ágazati kapcsolati mérnlegelk—et.
Dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb ügyészség fő- osztályvezető ügyésze ,,A cigánybűnözés ne—
hany kérdése" c. előadásában azokat a problémáikat ismertette, amelyek a cigányok sz-ámáinaik megállapításával, társadalmi in—
tegrációjuikkal és a körükben elkövetett bű- nözéssel kapcsolatban merül—nek lel.
Halkovics László, a Nehézipari Mllnlllslllilé- niuim osztályvezetője ,,A ylllamosenergli'a-sta- tisztilka fejlődése a felszabadulás után" c.
előadásában ismertette a villamosenergia- ipar háborús veszteségeit, majd termelésé- nek felfutását és az egész országban egy—
séges elosztó hálózat, illetve fogyasztó—rend—
sze-r fejlődését 1975-ilg. A statisztika —— melly- ne'k egy részét a Központi Statisztikai Hri—
yatal. másik részét a Nehézipari Miniszté- rlum, illetve a Magyar VilllllürmOS Műveik
rendszere sikerrel álltak rendelkezésre, és se—
gítették elő az iparág nagyarányú tejilődié- sét, és ma már kiadványait/tail minden rész- területre kimerítő tájékoztatást tud biztosí- tani.
A váindarüllés utolsó ülésére dr. Lukács Pál elnöklete alatt került sor. Elsőnek Kele—
men lózsef, a KSH munkatarsa tartott meg—
emlékezést Fényes Elek halálának (1876. jú- lius 23.) 100. évfordulója alkalmából.
Dr. Mádai Lajos, az Ország-os Közegész- ségügyi ln—tézet tudományos osztályvezetője ,,Az iparosodás hatása vidéki városaink te- lepülés—egészségügyi viszonyainak változásá- ra, 1949—1970" c. előadásán—alk beyezetőjé—
ben rámutatott arra, hogy 82 vidéki város lakosainak száma a vizsgált időszakban 51 százalékkal szaporodott. A vizsgált 18 mie—
gyeszélkhelyi és 18 járási jogú városban a település-egészségügyi viszonyok (lakóépüle- tek minősége, lakások felszereltsége, közmű—
vesítés, úthálózat, gondozott parkterüleit stb.) pozitív irányban és jelentős aranyban v—c'tl—
toztak meg, bár a dinamikus lakásépítés a 15 éves kormányprogram keretében csak a hatvanas években valósult meg. A vidéki városok egykori elmaradottság—ára jellemző higiénés mutatóik (a megye—székhelyek lelkiá—
saiinak 75 százalékában, a járású jogú vá- rosakénxak 85 százalékában nem volt víz- vezetélk) WTO-rre jelentősen javultak (40, illetve 60 százalélkra csökkentek), de a szó- rás még mindig igen nagy, főképpen az al- földi varosok hátrányára. Az iparosodás ked—
vezőtlen hatásokkal (a talaj és a felszíni vizek. a levegő szennyeződése, fokozódó zaj- ártalom, a közlekedési balesetelk gyalkoníxsá—
ga, a városi élet lnigerdús környezete stb.) is járt, ezeik hátténbecszorítá'sa ma a város—
fejleaszrtési politika egyik központi Lklécrtclélse Kármán Tamásné, a KSH osztályvezető-he- lyettese ,,A nemzetközi összehasonlító ne'- pesodzéssztatlsztilka a megmalósírtás útján" c.
előadásában F. T. Bergnek, a Svéd Központi Statisztikai Hivatal első igazgatójának szer- kesztésében 100 évvel ezelőtt készült ,,Nom—
zeftközi statisztika. A népesség állapota. l.
tálblálk" c.. az 1876. évi budapesti nemzet- közi statisztikai kongresszuson bemutatott kötetéről adott ismertetést. Bergneik Silke- rü—lt olyan átgondolt tervet készítenie, amely alkalmas volt nemzetközi európa-i népesedés- staitisztilka összeállítására. Ezt a statisztikát olyan szerk—ezetben tudta felépíteni (témák szerint és ezen belül országonlkénrtli adat- közlés), amivel megvetette a modern, ma is használatos nemzetközi statisztikai-die- mognráái—al évkönyvek alapját.
A tudományos ürlé'seik után került sor a Fügedi Szakcsoport ügyelnek tárgyalására.
SZEMLE
897
Erik megemlékezett a Statiisztilkai Szakosztály előző váindorüllése óta elihúnyt tevélkeny tag—
járól, Dely Zoltánról.
Ezután a Szakcsoport választás útján ki- egészítette az elnökséget. A Szakcsoport el—
nökségének új tagja lett dr. Hoóz István kandidátus, egyetemi tanár, a Pécsi Tu- dományegyetem Közgiazdasávgtuwdosmiányi Kar Módszertani Tanszékcsoport vezetője. A Szark- csoport elnökségének tagjai tehát jelenleg:
dr. Vukovich György, dr. Fügedi Erik és dr.
Hoóz István.
A Váindorülés dr. Gyulay Ferencnek,a Sta- tisztikai Szalkosztály titlkáráinak záxnszavával ért véget, alkii ölsszeloglalóan éintélkelrbe a tanácskozás mumloá—já—t, és köszönetet mon- dott Szolnok megye és város vezetőségének azért az értékes támogatásáért, amellyel (:
Vándorüléis sikeres lebonyolításához hozzá- j—árulmalk.
MAGYAR SZAlKlRODAlLOM
HOOS JÁNOS:
FEJLÓDES - STRUKTÚRAVALTOZÁS — GAZDASÁGIRA'NYlTAS
Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 245 old.
MÚSZAKl
Hoós lános széles körű szakirodalmi te—
vékenység-e 'nem ismeretlen a gazdasági kér- dések imént érdeklődők növekvő táborában.
Most megjelent könyvének ismertetésével nem is annyira az érdeklődők számlát akar- juak bőv—íteni. hanem inkább azt szenetnéinlk bemutatni, hogy a könyv millyen bizonyító erővel használja (! gazdasagismtisztilk'a esz- köztárat a műszaki—gazdaságai folyamatok elemzésére.
A könyv elsődleges célja ugyanis az, hogy bebizonyítsa: a műszalci iejlődés óhatatla- nul maga után vonja a termelési strulktú—
rák megváltozását. és e kettő együtt meg—
követelni a gazdálkodás irányításán-alk átala- kulását. fejlesztését. Ha első pillantásra ki- csit talán zavaró is a könyv hosszú és ta- golrt címe. annak elolvasása után kiderül, hogy még a legimllivnosabb szerkesztő sem tudott volna a tartalom alapján ennél talá—
lóbb, kllej'ezőibib címet adni.
A könyv tulajdonképpen a XVlll—XlX. szá- zad ipart fonradzalimlától kezdve kíséri végig (! műszalci fejlődés/t. az ezt követő struktu- rális átalakulásokat és a gazdaságiráxny—í- társ ennek megfelelő változásait a tudomány és a technika mai f-omnadalimálg, a magyar gazdasági struktúra és gazdasiáglró'nyítá-s maxi prob'l'éimállg. A témakör gazdagsága ncsá- bi't az áltarlásnosításuokra. a gazdaságtörténeti, statisztikai l'eiráisolkna. Hioós azomban ezt a veszélyt szerencsésen klikerül—i, illetőleg csak annyiban él ezekkel a .,há'ttbér"—inlanmácíök—
kal. hogy a könyvében még a történjen l'e- írá'sok is a jelen problémá-inak megértését segítik.
A könyv négy részre tagolódlfk. Az első rész a műszaki fejlődés történetét és mai jellemzőit írja le. A második rész azt a ha—
tást elemzi, amit a legújabb műszaki fejlő- dés gyafkonolt a tőkés gazdálkodás mecha- nizmusáno. A harmadik részben a szerző a műszaki fejlődés szocialista gazdálkodásra
gyakorolt hatásait elemzi. Végül a negyedilk részben a szerző anra próbál választ adni.
hogy a műszalkli fejlődés nemzetközi naaa—sz—
talatal milyen hatással voltak fejlesztési po-
lliltliklólnlkllo-
E fejezetcízmek is jelzik, hogy a könyv mi—
lyen nagy te'malkönt fog át. Már csak ezért sem vállalkozhatunk a könyv tartalmi ismer- tetésére. E helyett az alábbiakban csupán néhány — óhatatlanul onkenyesen — kiraga- dott témát, problémát emeljünk ki.
Szinte magával ragad a könyvnek azon része, amelyben a szerző a műszalkl fejlő- dés legújabb jellemzőit tekinti át. ltt sikerült fogalmi meghatározását is adja koinuinlk mű- szaki—technikai lornadalimáinaik. A leírtak messzemenően meggyőznek arról. hogy e forradalmi lendületű tenmrelésteehnalógiai változásaik lényegesen befolyasoljak ..a gaz- dasárglrónyítás konlkmét rendjét. meclhanlzmxu- sót". Nyilvánvaló, hogy más gazdaságimá- nyitási mechanizmust igenyelt például egy vitonláslhajó és ismét most egy Polanis ten- geralattjáró megépítéee. Ez utóbbihoz 10 millió alkatrészt kell tervezni, gyártani, ösz- szeszerelnl és 11000 alvállalkozó munkáját kell összehangolni.
A tudomány hatásairól a szerző megállapit—
ja: ,.A termelés és általában a gazdasági struktúra változása mindenekelőtt abban fe- jeződik ki. hogy az úgynevezett tudomány- bázisú ágazatok veszik át a termelés és álma—laban (: gazdasági növekedés előnelen- clítőjének szerepét". ilyen ágazatok például a vegyipar és a gélpgyámtáis, az aitomlipla-r és (: rnalkleüateahnlldal l'plOll'.
llyen'fronmáin a tudomány játszik szerepet abban. hogy .,Az országok termelésének nö- melkedése évs slbnuktuirálliis változása egyne lai—
seblb mértékben függ a nenidieltk-ezélsme álló muniklaerő (mennyiségétől, valamint a hagyo—
mányOs enengia- és nyersainyaglonrá—solktól, azok földnajzi elihelyezlaedésétől".
A tudományos—technikai fejlődés felgyor- sulása egyilk jelentős tényezője a gazdasá- gi növekedésnek és a termelékenység lako- zódásáinvalk is. A szerző mindezt gazdag sta- tisztikai anyaggal bizonyitja, idézve S. Kuz-
