STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
1 275
vékenység eredményét a GDP-be bevonni és a közgazdászokra bízni az aggregálás és az elhatárolás lehetőségét.
(Ism.: Ékes Ildikó)
JONES. C. M. — GARSTON. 6. J. — ANSMITS, A. E.:
AZ ÉPITÖIPAR VOLUMEN- ÉS ÁRINDEXEI (Guantity and price indexes tor construction.) -- The Review ot Incame and Wealth. 1976. 3. sz. 257—
281. p.
Szerzők tanulmányuk bevezetőjeként felhív- ják a figyelmet az építőipar speciális jelle—
gére, amely az ipari ár- és volumenstatisz- tika kidolgozásánál problémát okoz. A ne—
hézségek főleg az építőipari kibocsátói ár- indexek meghatározásánál jelentkeznek, ahol a létesítmények egyedi jellegéből adódóan a kibocsátói árindex csak a felhasználói típusú
árak alapján dolgozható ki.
Az építőipar statisztikai számbavételénél az alapvető problémát abban látják. hogy a statisztikusok az építkezést általában csak az állóalapke'pzés (beruházás) egyik tényezőjé—
nek ,,tőkefelhasználásnak" tekintik, s a be—
ruházás árának és volumenének meghatáro—
zását fontosabbnak tartják, mint az építő- ipar által termelt javakat és szolgáltatásokat.
Az építőipari árindex számítása az ipari érték-, ár- és volumenrendszer egyik legbo—
nyolultabb területe, ezért a szerzők tanulmá- nyukban részletesen foglalkoznak az építő- ipari árak különböző megközelítésével, más árrendszerekkel való kapcsolatukkal és ismer- tetnek néhány kidolgozott árindexet.
A szerzők az építőipar főtevékenységének az anyagok átalakítását, összeszerelését és a szolgáltatásokat tekintik, amelyek árucikk for—
májában jelennek meg.
A közelmúltban a kanadai Statisztikai Hi- vatal közel 100000 létesítményre kiterjesztve elkészítette az építőipar osztályozását, a kö—
vetkező két főcsoportra: a generálvállalko- zók és a kereskedelmi vállalkozók tevékeny—
ségére bontva.
A generálvállalkozásba tartozik a külön- féle épületek, utak. hidak stb. építése.
A kereskedelmi vállalkozáson belül valósul—
nak meg a különböző szerelési és egyéb te- vékenységek.
A generálvállalkozók az építőipari bruttó árbevétel 50—60 százalékát adják, amelynek jeientős része alvállalkozói munka. Bár alap- vető különbség nincs a generálkivitelezők és az alvállalkozók építőipari tevékenysége kö- zött, a probléma az alvállalkozói munka ára- zásából adódik. A generálvállalkozásban végzett munkák ármeghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a generálkivi- telező általában nem tekinthető a gyár vagy
az épület teljes előállítójának, mivel a sze- relési és egyéb tevékenységet a kereskedel- mi vállalkozók végzik.
Az építőipari kereskedelmi vállalkozók az építőipari bruttó bevételnek 40—50 százaléká—
ban részesednek. s azokat a többféle tevé—
kenységet végző szerelő vállalkozók kivételé- vel az építőipar specialistáinak tekintik. A kereskedelmi vállalkozók bevételének csak kb. 10 százaléka az alvállalkozás.
Az építőipari tevékenység egységárainak és mennyiségének részletes vizsgálatánál kü—
lönféle tervanyagokat használnak fel; költ- ségvetési jegyzéket, munkaidő- és költség—, gépidő— és költség—, önköltség- stb. kimuta- tásokat.
Az árképzésnél figyelembe kell venni, hogy az ipari szervezetek területi jellege megha- tározza az árak területi jellegét is. Továbbá a viszonylag kis méretű építőipari vállalatok- nál az árat elsősorban a piacon uralkodó árszínvonal határozza meg, a nagyvállalatok esetében — a munka nagy volumenéből adó- dóan -— a költséget a vállalkozó alakítja ki, beleszámítva egy meghatározott profitszintet
IS.
Kanadában a jelenlegi vállalkozói ármeg—
figyelés több mint 1000 adatszolgáltatóra ter- jed ki. s a generál és kereskedelmi vállalko- zók bruttó bevételének kb. a felét érinti.
A korábbi években elkészített, több mint 100 ipari üzem kibocsátására vonatkozó árin—
dex elkészítésével egyidejűleg felmerült a beruházási ráfotdítási árindex kidolgozásá- nak igénye is. Ezeknek a ráfordítási árin- dexeknek a kidolgozását az építőipari kibo-
csátói áraknak a vizsgálata előzte meg.
A továbbiakban a szerzők ismertetik azokat a módszereket és kísérleti számításokat, ame- lyeket az útépítkezések, az elektromos szere- lések áralakulásának megfigyelésére az el—
múlt időszakban kidolgoztak.
(Ism.: Molnár Lajosné)
LIBERMAN. B.:
A KÖRNYEZETVÉDELEM
HATEKONYSÁGÁT JELLEMZÖ MUTATÓK (O pakazateljah éffektivnoszti meroprijatij po ohra- ne okruzsajuscsej szredü.) -—- Vesztník Sztatisztikí.
1979. 4. sz. 42—47. p.
A Szovjetunióban az utóbbi tíz évben jelen—
tős előrehaladást értek el a környezeti ártal—
mak megelőzésében. Gyors ütemben emelke—
dik a környezetvédelmi célokat szolgáló álló—
eszközök értéke, és mind nagyobb összegeket fordítanak ezek üzemeltetésére. l974-től kez- dődően a népgazdasági tervek a környezet- védelmi feladatokra vonatkozó számításokat is tartalmaznak. s ezek mérésére kialakult a levegő és a vizek tisztaságának megvédésére
