ICI—IIIIIIIIIIOIIIIIIIIIl....llllliúlidll...llIII-Illllll'll'l'l-I'Il-ll'Ill-.lllllllI-lillillllnl-
a TERÚLET És NÉPESSÉG o
Az analfabetizmus területi képe.
La répartition des illettr'és en Hongrie.
Re'smne'. Dans la Hongrie d'avant—guerre, Ia proportion des íllettrés (auxauels la statistiaue [ion- groise comprend aussi les demi-illettrés) a, de 1880 a 1910, baisse' considérablement, tombant de 58'7"o a 38'3%, ()uant au territoire de la Hongrie actu- elle, ,_ guí est dtun niveau culturel relatívement plus e'levé, en partie a cause de l'importance de'mographiaue accrue, par rapport au territoire dlaujourd'hui, de Budapest, —— le pourcentage des illettrés, aprés y avoir baisse' de 19700 en 1910 a 15'2% en 1920, descendait a 9600 depuis 1920.
Ce dernier fait tenait () un fort aceroissement du nombre des écoles (creation diécoles de hameaux dans les agglozne'rations e'parses, d'une population purernent hongroise, de la Grande Plaine, dont les intéréts scolaires e'taient les plus négligés, etc.).
Toutefois, on voit par les données du recensement de 1930, relatives a la répartition par localités des habitants sachant lire et e'crire, aulil y a encore, a cet égard, des differences notables entre les divers points du pays; 'en diassez nombreux endroits, on irouve relativement trop dü'llettre's.
En raison des conditions particuliéres de la Hongrie, nous indiguons sépare'ment, dans la plupart des tableaux ci-dessous, Ia population (agglome'rée) des territoires intérieurs, et la popu—
lation (éparse) des territoires extérieurs. -— En examinant le nombre des illettrés par catégories de villes et de communes (tableau 1), on constate aue la situaton est la moins favorable dans les communes de moins de 10.000 habitants; elle nlest pas non plus satis/aisante dans les tres grandes communes, bien gue Panalphabe'tisme y diminue a un rythme bien plus rapide. —— Parmí les parties du pays (tableau 2), la Haute-Transtisza est la plus arriérée et la Haute-Transdanubie la plus avancée (abstraction faite de Budapest). —— Entre les comi- tats (tableau 3), les comitats de Sopron (4'1%i) et de Szabolcs—Ung (20'0%) représentent les extrémes;
si I'on ne considere gue les territoires extérieurs, clest dans le Szatmár-Ugocsa-Bereg aue la propor—
tion des illettrés atteint son maximum (34'6%). ———_
Naturellement, sur plusieurs points du pays, Ia situation s'améliorera avec la disparition des oieil—
les gens, auoigue, dans le comitat de Szatmár- Ugocsa-Bereg, dont nous venons de parler, les jeunes générations merne laissent a désirer au point de vue de leur instruction. —— En examinant les deux catégories de villes (autonomes et départementales), on voit (tableaux !, et 5), aa point de vue de la pro- portion des gens ne sachant ni tire ni écrire, une (li/- férence marauée entre les villes (Fun caractére
urbain, commercial et industriel, et les ville's ugri—
coles. Parmi celles—la, c'est a Sopron (2'5%) et a Budapest (3300) (jue cette proportion est la rnoindre;
parmi les villes agricoles, elle est la plus faible a Kőszeg (3-0%J, dont Ia banlie'ue, peuplée par colo—
nisation inte'rieure, a également une proportíon mi—
nimum diillettre's (1-3%.), et la plus forte dans la
ville autonome de Kecskemét (1/1'7%) et a Kiskunha- las (22'500), ville départernentale ayant une oaste banlieue et une population éparse. —— La carte ci—apres, représentant les arrondissements, les villes autono- mes et départementales, et les 226 cornmunes cornptant plus de 20% d*illettrés, donne une idée complete de lianalphabétisme en Hongrie. On voit, a cet égard, une difference caractéristigue entre la Transdanubie, ou, surtout vers la frontíere nord- ouest, les masses sont les plus caltive'es, et les regions, diune superficie totale supérieure a la Trans—
danubie, situées () llEst du Danube. Les arrondis- sements du Nord-Est sont les plus arriére's; on trouve également, le long de la Tisza, nombre diarrondissements et de vílles cornptant trop diil—
lettrés; en général, cela est dű, pour une bonne part, au fait, de'/avorable au point de vue de Fen- seignement primaire,
des habitants y vivent,
ritoires exte'rieurs des Selon
le tableau 6, représentant les arrondisse—
ments, les données extrémes, relatives a ceux-ci, sont 3'4%. et 30'0% (pour les territoires intérieurs, 31 et 26'0%—,- pour les territoires extérieurs, 38 et 39-0%). —— Le tableau 7 montre la répartition, suivant les degrés de íréauence de la culture prirnaire, des 3417 villes 'e't communes de Hongrie.
Il indigue en outre la population moyenne des communes, faisant ressortír par la les grandes dif- ferences ()ue ren/"erme la notion de la commune.
—— Des 226 communes comptant, au moins, 1 illettre' par 5 habitants, 83 appartiennent (tableau 8) aux catégories ayant plus de 25% d'illettre's, oil Panat—
phabétisme est le plus considérable. —— Du teste, les enseignements offerts par les données relatives aux communes et montrant nettement les sym- ptómes Iocaux, concordent en gros avec les ensei—
gnements tirés de la carte des arrondissements.
gutune partie considérable épars, sur les ter-
localite's. ——
— Mentionnons encore (luc, lors du re- eensement de 1930, deux communes — eomptant, il est orai, peu dlhabitants — rfavaíent point diil- lettrés de plus de 6 ans, tandís gu7un village, pul- lulant de tziganes vagabonds, en avait 54-0%. ——
Bien gue le tableau de llanalphabétisme montre, méme pour 1930, diassez taches sombres, la situ—
40
7. szám.
ation slest fort améliorée () cet égard entre 1920 et 1930, ear dans la population de plus de 6 ans, le nombre des personnes sacllant lire et écrire s'est élevé de 6,10/I-.727 () 6,886.7!l9, soit de 12'8%, tandis aae celui des illeltrés, baissant de 1,093.187 a 735076, accusaít une dimínaiion de 32'8%.
*
A nemzeti kultúra terjesztése és emelése szempontjából ma is még az írástudatlanság csökkentésére irányuló kűzdelemé a le — fontosabb szó. Minél szélesebb rétegek és minél hiánytalan-abbul sajátítják el az írás—
olvasás ismeretét, annál szilárdabb, fejlődés- képesebb alapokon nyugosznak a művelt- ség felsőbb fokozatai is. Nemcsak a jel—
szóvá lett kultúrfölény megőrzésének, ha—
nem többek között a gazdasági, az egész- ségügyi kultúra növelésének is az alap- műveltség fokozása, kiterjesztése az elő- feltétele. Ennek tudatában kísérelte meg a Trianon utáni Magyarország hivatalos kul—
túrpolitikája az analfabétizmus térképén éppen a leglmagyarabb alföldi tájakat el- csútfító sötét foltok minél rövidebb idő alatti eltüntetését. A Klebelsberg Kunó gróf em—
lékét hirdető iskolaépítési akció s különös—
képen a tanyai iskolák hálózatának sűrí- tése, valamint a beiskolázásnak és az isko- lánkíviili népművelés intenzitásának foko—
zása egyformán eaz alapismeretek terjesz- tését, az általános kultúrszínvonal fejlesz—
tés—ét célozta.
1930. évi népszámlálásunk megállapí- tása szerint a nem egyszer túlságos nagynak ítélt áldozatok bőségesen meghozták gyü- mölcsüket. A mult népszámlálás óta lepergett tíz esztendő alatt a ,hat évnél idősebb népes -- ség körébenl) az írni és olvasni tudók arány—
száma országos végeredményben 8/4v'8%—ról 90'4%-ra szökött előre. Más szóval, míg 1920-ban a megcsonkított Magyarország csaknem minden hatodik lakosa volt íráss- tudatlan, ma nem is egészen minden tizedik
—— (9'6%) —— tartozik csak az analfabéták táborába?) Kultúrpolittikánk pozitív sike—
rei mellett 1920 körül .:ható negatív ténye- zőknek, főleg a háborús és világháborúvégi 1) A viszonyítás a továbbiak folyamán is min- dig .a 6 évnél idősebb (pontosabban: 6 éves és cn- nél idősebb) népesség számán alapul.
2) Hivatalos statiszxtikánk rendszerint ide- számítja a csak olvasni tudó ü. n, szemianalfabétá—
kat is. Utóbbiak létszáma (62.036) nélkül 8'800-m csökken a teljesen analfabéták pontosabb és be- lyesebb hányadosa. Jelen cikk keretében azonban mindvégig az írni és olvasni nem tudók adatai al—
kotják a vizsgálódások alapját.
——566—-— l934
beiskolázás elmaradottságánakl), valamint itt nem részletezhető strukturális (kor- megoszlási stb.) eltolódásoknalk is van rá—
szük az írástudatlanság víisszaszoruzlásában.
Az elmult tíz év alatt a javulás számszerű—
leg is egyenesen imponáló méreteket öltött, hiszen .az írni és olvasni tudók számának 6,1()4.727-ről 6,886.749—re emelkedésével,
vagyis 782022 főnyi (12'8%-os) megduzza—
dásával szemben a hat éven felüli írni—ol- vasni nem tudók serege 1,093.187 főről
735076 főre apadt, tehát 358111 lélekkel
kisebbedett meg, ami igen tekintélyes:— 328
%-os visszahanyatlásnak felel meg! Mi—
ként az 1930. évi népszámlálási mű első részében közölt bevezető szöveg és törvény- hatósági tábla is már 'kimutatftaf) megyén- kint szintén kielégítő volt az írástudatlanság visszaszorításának a képe. Az elmaradot- tabb törvényhatóságok népművelts—égi alap—
számának ugrásszerű javulásával (az ország műveltebb és kevésbé kulturált vidékei kö—
zötti kiegyenlítődés is jókora lépéssel ha- ladt előre. 1930-as adataink részletesebb vizsgálata mégis arról győz meg, hogy mi—
nél kisebb közigazgatási egységekre ter—
jesztjük ki a megfigyelést, annál szélesebbre nyílik a legműveltebb és a legműveletle- nebb lakosú egységek közötti térköz. A rész- letkutatás tehát a további fejlődés előmoz—
dítására is igen értékesnek látszó mérő—
eszközt adhat a kultúrpolitika és a nép- oktatásiigyi igazgatás kezébe. A népszámlá- lási közleményben országrészek és megyék szerint taglalt adatkép tudvalévőleg már akkor is változatosabb, mélyebb színeket nyer, ha a vizsgálódások során a járási egy—
ségekig hatolunk le; még szembeötlőbb el- térések tárulnak azután fel az egyes közsé—
gek igen eltérő analfabétizmus-át megvilá- gító számokból. Az alábbiak során főleg ilyen keretek között mozgó adalközléseink mellett magyarázó számsorként fontos sze—
repet tölthetnek be a bel— és külterület sze—
rint tagolt adatok.
*
Fejtegetéseink során e szerint nem az időbeli fejlődés általános vonásait és topo- gráfiai tüneteit kutatjuk, hanem csupán az
1) A háborús visszaesés káros eredményét az 1920. évi népszámlálás alapján Kovács Alajos dr.
mutatta ki. V. 6. A magyar nyelvismeret és az írni- olvasni tudás fejlődése 1910 óta. M. Stat. Szemle 1923. évf. 219—227. ].
2') Az 1930. évi népszámlálás I. rész. Demo—
gráfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. (A bevezető szöveget írta Mozolovszky Sándor dr.) 9,* és 28.* !.
7, szám. ————567— 1934
1
1930. évi népszámlálás időpontjában meg—
lévő térbeli eltérések vázoláwsát kíséreljük megf) Hogy azonban a legújabb állapoto—
kat megrögzítő helyzetrajznak valamelyes történeti háttere is légyen, mindenekelőtt: a megcsonkítás előtti és utáni Magyarország néhány fő adatával jellemezhetjük az elemi műveltség terjedésének és egyben az írás—
tuda-tlanság visszaszorulásának lépesőfokait:
1 1 n i é s o 1 v a s 11 i
tudók ] nem tudók
ÉV § aránya (%) a hat évnél idősebb népességben 7 a tj. va " (, _ a tj. vá- "
Éxifggen mask egyutt §;glíaí rtiasaolk egyutt
' !
1880 I 9 392 ] 649 413 608 351 587 1890 át;-§ 48'6 72'1 506 514 279 494 1900 ( x_s 568 798 593 43'2 202 407 1910 6452 854 66"? 35'8 ; 146 333
1910 _; 782 889 80—8 218 111 197
1920 % §? 83'1 91"? 848 169 8'3 152
1980 3 892 950 90'4 10'8 5'0 9'6
1) Az időbeli eltolódásokat és az iskolaüggyel kapcsolatos egyes eseményeket igen világosan fog- lalja össze Benisch Artúr dr. tanulságos járási tér-
Ez az összeállítás nemcsak a népművelt—
ség gyors fejlődésének és a városi és vidéki viszonyok fokozatos nivellálódásának jel- lemzésére alkalmas, hanem világot derít a (Budapest és a nyugati határszél magasabb műveltsége révén kedvező helyet elfoglaló) mai Magyarország s az —— iskolákkal ugyan a Tanyavilágnál többnyire jobban dotált ——
hegyes—völgyes elszakított terület írástudat- lansága között észlelt elég jelentékeny kü—
lönbségekre.
Tulajdonképen még nem jelent területi tagolást, de ahhoz közelebb hoz s a város és a vidék, továbbá a nagyobb és kisebb Icözségtipusok eltérő alapműveltségi viszo—
nyait elég éles vonásokkal ktarakterizálja az 1930. évi népszámlálás első közlemé- nyén alapuló 1. sz. összeállítás, mely az 1920 óta elszállt tíz év fejlődési tüneteit is visszatükrözi?)
Érdekes az a Ie'pcsőzetesse'g, mely az
rábbi fejleményeket illetőleg még főleg a M. kit.
Vallás— és Közoktatásügyi minisztérium ,,Magyar népoktatás" e. gyűjteményes kiadványára (Buda—
pest, 1928), ill. ennek különösen Szombatfalvy György dr. és Benisch Artúr dr. tollából származó értekezéseire utalunk.
képpel is díszített cikke. V. 6. Az analfabétizmus az 1930, évi népszámlálás tükrében. Néptanítók Lapja. 6361 évf. (1933) 10. sz. 339—343. l. —— A ko-
1) Az idevágó bel- és külterületi arányszámokat a M. Stat, Szemle 1932. évf. 1060. lapján közöltük!
1. Irní- és olvasnitudás 1920—ban és 1930-ban város és vidék szerint.
Nombre et proportion, en 1920 et 1930, des personnes sachant lére et e'cm're et des illettre's, suivant les villes et les campagnes.
írni és olvasni — Personnes Azdiígífiozliffid;őngZZÚZÉ-ÉW
tud — sachant life et nem tud— ne sat—hant ni tudó— suhan! nemtudó— nem- Kategória écrirc life m' écn're líra et écríre plmnlm'lx're m'érríre
Catégories a hat évnél idősebbíeníéjgíísáíbőenm—g dans la populalíon népes;ÉgysíítgkálíxákésigöyÉ—íedése szám —— en nombres '-'/,, szám—ennombres "% 1 9 2 0 —— 1 9 3 0
1020 1930 1920 1930 1920 1930 1920 1930 93333"; 0/0 85532"; %
Vármegyék —- Comitats . 4,798.187 5,418.871 831 8922 973347 656651 160 108 620684 12!) "816696 -—32'5 Tj. városok —— Villes
autonomes ... 1,306.540 1,46'I.878 91'7 95' 119.840 78.425 8'3 5" 161.388 12*3— 41.415 ——34'6 Megyei városok — Villes
départementales . 854614 978312 86'0 91'6 139.601 90.117 140 8'4 128.798 14'5— 49.484 ——35'4 Városok együtt: — Total
des villes ... 2,161.054 2,446.190 89'3 93'5 259441168542 107 65 285136 13'2 —— 90.899 —35'0' 10.000-nél népesebb
% községek —- de plns !
§ de 10.000 habítants . 546271 648445 81'6 888 123.604 81.891 18'411'2102.174 18'7— 41.713 —38'7'
§ 10.000-nél kisebb köz—
§ ségek —- de moins
O de 10.00071abitants . 3,397.402 3,792.ll4 827 88'7 710.142 484.643 17'311'3 394112 11 6 -225.499 —31'8 Járások (községek) együtt
Arrondíssements (com-
munes), an total . 3,943.673 4,440.559 826 88"? 833746 569534 17'411'3496.886 12'6—267212—32'01 Magyarország összesen:
Hongrie cntiere . 6,104.727 6,886.749 84'8 90'4 1,093.187 735076 15'2 9'6 782022 128 —358.111 —32*8
40*
7. szám. —568—— 1934 egyes VáI'OS— és községkategóriák analfabéta
asrányszánraait jellemzi. A tízezren rallllli és felüli községek írni-olvasni nem tudóinak hányadosa között azonban még 1930—as adataink szerint is csupán árnyalati kii- lönbség (mutatkozott. Figyelemreméltó Vi—
szont az is, hogy 1920 óta az óriásközse'gek népműveltsége terén jóval nagyobb volt a fejlődés, mint az ország tízezernél kevesebb lakost számláló közületeiben. Vagyis Ma—
gyarország községeinek ez a jor—észben az Alföld, a Tanyavilág területén fekvő tekin- télyes csoportja érezte meg legüdvösebben az iskolaügy fejlesztésének hatását. Erre a fejlődésre valóban nagy szükség volt, hi—
szen a mammutközségek csoportja az írni-
olvasni tudók létszámának kiemelkedő 4187 76-05) növekedésével tudott csak az 1920.
évi utolsó helyről előbbre vergődni! A jövő népoktatásügyi akcióinak legfontosabb mun-
kat—eret az 1920_1930. folyamán legkisebb fejlődési hányadost produkált tízezren aluli ko'zségcsoportban láthatjuk; igaz, hogy ez a kategória az (önálló) iskolafenntartásra elégtelen népességű törpeközségeket is ma—
gában foglalja. Egyébként ezidőszerint még megyei városaink analfab—etizmusa is túl magasnak látszik, bár kétségtelen, hogy a külterületi iskoláik állításának üdvös ered- ményét alföldi agrárvárosainkbán is inkább csak a következő népszámlálások fogják visszatükrözni.
*
Az 1930. évi népszámlálás adatainak területi részletezésénél régi hivatalos sta—
tisztikai gyakorlathoz híven a nagyobb ter—
beli egységek, az országrészek analfabéta- viszonyainak ismertetéséből indulhatunk ki.
A szokásos három ú. n. gazdasági vidék jellegű országrész összehasonlításra nem 2. írni- és olvasnitudás 1930-ban országrészek szerint.
Nombre et proportion, en 1.930, des personnes sachant lire et e'crire et des illettre's, suivant les parties du pays,
Belterület — Terrítojres intérieurs Külterület — Territoires extéríeurs Együtt — Ensemble
É S: É Ebből írni és olvasni § é § Ebből írni és olvasni § $ 2 Ebből írni és olvasni
% 5; ág Dont % a; §§ Dont % a %B Dont
v ' , . ta e le ___
Orszagresz %% ha nem tud %% ah nem tud áá E,) nem tud
-— NEÉ tud - -—- 3": tud - —— Se tud —
_ m ,, , , nesavazent ;;gm . . nesavateuí § , , ne savazenl
Pay—Mes du pays 13; 5135 savatent_ltre m' lire ní ;; § § savazent'lzre ni lire ni a; %% § savm'enllzre ni líre ni
, %% § § el ecrtre écrire §§§§ el ccrtre Én" ki;—% §; et ccrtre écrire
:: ZÉ'É'G , szám g'Én szám o $§'§ , szám
fac—_— szam—en 0; e,, 0/ CD e.g.; szám—en o/ m 0/0 co ggg szam—en 0/0 ", 0/
e: 2253 nombres ") "cm;". 0 4ng nombres 0 "mlm 4325 nombres "mlm 0
A) Három országrész szerint—Les? regions
Dunántúl—Transdanubl 1,973.460 1,829.159 92'7144301 73 875622 82550! 867 50.121 13'3 2,349.082 2,154.660 91'7194.422 8'3 Alföld—Grande—Plaíue 3,17b.604 2,900.160 913 275444 87 1,115.691 967402 86'7148589 13'5 4291295 3,867.262 5101 424033 93!
Észak — Nord . . 862.598 766610 88!) 95.988 117 118.850 98.217 826 20.638 17'4 981.448 864.827 881 11652] 11' B) Hét országrész
szerint — Les 7 sub- divísons territoriales Felsődunántúl - Haute—
Transdanubic .. . 996.518 987.054 94'0 59.464 (i' 177186 158688 896 18.498 104 1,173.704 l,095.742 934 77.962 06 Alsódunántúl — Basse'
Transdauubíe 976942 892105 913 84.837 8-7 198436 166813 841 31.623 15' 1,175.378 1.058.918 90'1116.460 9-9 Budapest .. .. ,. .. 680371 660536 97] 19.835 29 266053 254304 956 11.749 4'4 946.424 914.840 96'7 31.584 3'.?
Duna- l'isza köze - Entre
le Danube ella Tisza 1,072.801 981627 92] 85.174 79 309339 250132 838 50.207 161 i,382.140 1,246.759 90'21354381 9'8 Alsótiszántúl _ Basse—
Trausíisza . .. .. 743052 66356189'3 79.491 107 358030 312468 873 45.562 12'7 l,101.082 976029 88—6125053 11'4
Felsőtiszántúl — Haute- (
,Transtisza .. .. .. .. 679380 588436 86'6' 90.944 134 182.269 141.198 775 41.071 226 861649 729634 84'7132.015 153 Eszak -— Nord" 862598 766610 88-9 95.988 II'I 118.850 98.217 82'6 20.633 174 981A48 864827 8631 116621 11'9
Magyarország össz. [
Hongrie entiere .. .. 6,011.662 5,495.929 914 515.733 8' 1,610.163 1,390.820 86'4 219343 1516 7,621.825 6,886.749 904 735.076 9-6 Országrész módosi-
tások —— Subdivisíons modíűées Nagy—Budapest 1)
Grand-Budapesti) . t,085.086 l,000.010 966 35.076 34 282900 270358 956 12.542 44, l,317.986 1,270.368 904 47.618 3-6 Duna—Tisza köze a 22
szomszédos község nélkül — Le territoire d'entre le Danube et la Tisza san-sles 22
cómmunes voisines de ' *
Budapest .. .. ,. .. .. 718086 648153 90'3I 69.933! 97 292492! 243078183-1 49.414116'9
1,010.578 891231 88'2i119347 Hűű 1) Budapest és a 22 11. n. szomszédos község. * Budapest el 22 communes voísines.
7'. szám. —569— 1934 egészen alkalmas volta miatt hét nagyobb
területrész szerint is bemutatjuk főbb ada—
tainkat, megjegyezve hogy ez a hetes tago- zódás is csak fogyatékos bázis a ponto.abb területi egybevetésekref) 2. sz. összeállítá- sunk egyébként nemcsak az egész terület- ről, hanem bel- és külterület szerint tagolva is ismerteti a lakosság írástudását.
Táblázatunk felső része csupán gyen- gén szemlélteti az egyes vidékek népművelt- sége terén fennálló különbségeket. l'latáro—
zottabban domborodnak ki a népi kultúra fény- és árnyoldalai a hét országrész szerint haladó csoportosításból Adataimk szerint a magyar művelődésügy fáklyavivőjónek, Budapestnek) 33% -os analfabéta hánya- dosa és a legelmaradottabb Felsőtiszántúl 15'3%-os arányszáma között egy emberöltő alatt is csak nehezen áthidalható űr van. A 2. sz. tábla végoszlopaiban elénk táruló kép még színwdúsaabb lesz, ha a belterületen tömören és a Icültelkeken szétszórtan tele—
pült nép kultúrviszonyait külön—külön vesz—
szük szemügyre. A minimumot mondhatni teljes analfabétanélküliséggel Budapest bel- telkén találjuk, ahol a népesség 97 I% -a ír—olvas és csak 2'9% nincs az alapművelt- ség birtokában. A maximum viszont 226
%-ra rúgó írástudatlansággal a Felső- tiszántúl tanyáinak, majorjainak sajátja.
A külterületi adatsor természetesen az egész vonalon lényegesen kedvezőtlenebb, mint a belterületi; csupán az Al—sótiszántúl tömören élő népességének 107 %-os analfabetizmusa nem sokkal alacsonyabb tanyai lakosságá—
nak 12'7%—os irástudatlanságánál. Ez, to- vábbá az Észak és a Felsőtiszántúl valami—
vel még magasabb belterületi analfabétiz- musa, és általában a belterületi hányado—
sok közötti elég nagy különbségek arra is figyelmeztethetnek, hogy a kultúrközigaz—
gatás számára még a belsőségek-en is elég nagy feladatok akadnak. Elvégre az írni és olvasni (nem tudók arányát éppen a váro- sok és községek agglomerált lakótelepiilé—
sein lehet és (kell a minimumra lenyomni!
ai:
1) A hetes beosztásról v. 6. ,,A törvényhatósá- gok és országrészek népszaporod—ási, népsűrűségi és tömörülési viszonyai" 0. cikket. M. Stat. Szemle 1932. évf. 4. és köv. ].
2) A székesfővárosbeli analfabetizmusról l.
Áfra Nagy János dr.: Az írástudatlanok Budapesten c., újabban, de az 1930-as népszámlálás előtt meg- jelent nagyobb művét. (Statisztikai Közlemények.
Szerkeszti: Illyefalvi I. Lajos dr. 63. kötet 1. sz.
Kiadja—: Budapest székesfőváros StatisztikaiHivatala.)
A bemutatott országrészadatok mögött természetesen tekintélyes helyi eltérések rejtőznek. Már a törvényhatóságok analfa- béta-rangsora is jóval szélsőségesebb, tar—
kábtb képet mutat, mint a nagy terület- egységeké. A 3. sz. tabella a vármegyék egész népességére vonatkozó arányszámok (együtt—rovat) emelkedő sorrendjében ha- lad; némi ;m—agyarázatképen azonban az egyes megyei törvényhatóságok bel- és kül- területéről *kiszátmított hányadosokat és (zá- rójelben) ezek nagyság szerinti sorrendjét is felöleli:
3. Az anatfabetízmus a megyei törvényhatósá- gokban 1930-ban.
L'analphabétísme 6711930, dans les comita/s.
Imi és olvasni nem tudók —— Illetlrés a 6 évnél idősebb népesség (Vo—ában x)
ar rapport a la opulalion de
Vármegye neve p plus de (? (ms,pen %, 1)
Comítats
a belterüle— a külterüle- ..
ten — surles ten - sur les egyutt territoíres territoires au total iutérieurs exlérímrs
Sopron vm. 2). 4'1 (1) 5'0 (1) 41 (1)
Vas vm. . 5-3 (2) 84 (2) 56 (2)
Győr-MosonPozsony
vm. . . 61 (3) 90 (4) 66 (3)
Komárom-Esztergom
vm. . . 6-5 (4) 96 (5) 7-2 (4)
Veszprém vm. 6'9 (5) 103 (6) 7'4 (5)
Békés vm 79 (8) 8'8 (3) 8'2 (6) *
Tolna vm. . . . . T? (7) 14'1 (ll) 8'8 17) P. -P. -S. Kiskun vm.. 72 (6) 15'6 (13) 89 (8) Fejér vm. . 8'5 (%)-10! 137 (9) 100 (9) Baranya vm. 8'5 (9—10) 20"! (19) 103 (10)
Somogy vm. 8'6 (11) 1722 (16) 104 (11)
7ala vm. . . . 100 (14) 138 (10) 106 (12) NógrádaHont vm. 98 (13) 168 (14) 108 (13) Borsod Gömör és
Kishont vm. 107 (16) 128 (7) 110 (14)
Hajdu vm. . 97 (12) 1913 (18) 11'4 (15) Abaúj- Torna vm. 116 (17) 220 (21) 121 (16) Bihar vm . _ 106 (15) 22'3 (22) l2'3 (17) Csanád. Arad és
'lorontál vm 18'1 (21) 14'5 (12) 13'5 (18) Csongrád vm. 138 22) 184 (8) 1365 (19—20) Heves vm . . 127 (18520) 206 (201 13'6 (19-20) lász- Nk. —Szolnok vm. 12'7 (1820) 16'9 (15) 13'9 (21—22) Zemplén vm. _ , 12'7 (18—20) 231 (23) 139 (21-22) Bács—Bodrog vm_ , 150 (23) 192 (17) 161 (23) Szatmár, Ugocsa és
Bereg vm. . . . . 1'3'6 (24) 34'6 (25) 17'7 (24) Szabolcs-Ung vm. , 177 (25) 27'2 (24) 200 (25)
1) A zárójelben lévő szám az ill. megye rangsorát jelzi. —— Les chiffres entre pureníhéses indiauent la place (lu'occupcn! les comitats respectiis azz point de vue de
la proportion des Izabílants saclmnt lire el écrirc.
2) Vm, 1 comitut.
Tudvalévő, hogy az egyes vidékek nép- műveltse'gi állapota—iban mutatkozó feltű- nőbb eltéréseknek kultúrtörténeti, nép-
szokásokon alapuló, települési, faji, feleke—
zeti, nemek szerinti, kormegoszlási, fog—
lalkozási, vándormozgalmi stb. okok és té—
nyezők adják a nyitját. Persze a Trianon utáni Magyarországon e tényezők kevésbé változatosak s a különbség a kedvező és
7. szám. —— 570 — 19349—
kedvezőtlen vég—let között sem olyan "nagy, Sopron 513233;
mint a Magyarblrodalom egesz teruleten. vm- Bereg
Bár az 1910-es maximális adati) 193040 k'e'e'vm'
. , ,, , , ' , , , '? Terület (km?) 1.810 2.116
szmten erosen leforgacsolodot-t, az elen allo Lélekszám 143366 149342 Sopron vármegye 4'1%—os analfabetizmu- Községek szama . . 117 114
sának azonban még mindig csaknem ötszö- 552233; 513380; ieiüllgete (ha) 133? ági;
.. , , , , ) ( , ( _ O ge 3) 800 88 szama . . . t) .
míg"? rPg ÖWÖOICS'U"? UHF-'"?k áz alap Külterületi lakott helyek (tételek) ,
muveltseg eleg nagy hianyatlt jelzo adata Száma _ . . 111 187
(20%). Népszaporo—dásunk dúsan ömlő ős- Kulterulennepessegaranyszamawo) 5-8 11"?
forrásának színhelyén tehát minden ötödik NéPSüfűSég (1 kmz'fe) — ; - - - 79'2 79'7
b) 'lt l"b "'t't it 1 6—11 éves tankötelesek szama . 20.259 22.235 eln U— egya a (1 an nem s'a—ld l 0 a fe', vagy Elemi mindennapi iskolák száma
mar elfelejtette a betuvetes mesterseget. Az (1930/31, _ _ _ _ 152 169 ugyancsak szapora népességű és iskolákkal Elemi mindennapi iskolák tansze— ( ;
elég jól ellátott Szatmár-Ugocsa-Bereg k. e. mélyzete (1930/31) - 544 350
," ' l'k' [ , , Analfabétak a 6 éven felüli népes-
e. varmegye hwa—sont) epen a sor egvegen ség % ában _ _ _ . _ . _ . _ 4.1 17.71 helyezkedik el s rossz a helye a határszélen
elég népes —— és amellett az új határok ál- tal az anyaközségektől is részben elvágott
—— külterületi településekkel bíró Bács-Bod- rogé is. A legalsó—bb kategóriában sorakoz- 4 nak méga Tisza mentén elterülő vármegyék.
Valamivel kedvezőbb az északi dombosvidé- kén és az ország (keleti felén fekvő többi törvényhatóság helyzete. A Duna jobbpart—
jáunak legműveletlenebb, egyben mozgéko—
nyabb népességű megyei törvényhatóságai viszont már a közép felett lévő csoportban foglalnak helyet! Eléjiik till. közéjük) a Tiszántúlról csak Békés, valamint a duna—
balparti Pestz) megye ékelődik be. A mű—
veltség dolgában a vezetőcsoportot az észak—
nyugati határszél négy megyéje alkotja.
Hozzájuk ötödiknek a Dunántúl szívében elterülő Veszprém csatlakozik jóval a 9 6%——os országos átlagnál kedvezőbb arány—
számával 3)
Nem terjeszkedihetünk itt ki az istkotlaiigy és az analfabetizmus közötti kapcsolatok keresgélésére.
Hogy az iskolák (egyébként egymagában nem is eléggé kifejező) száma és .a népesség műveltségi foka közti Összeíz'iggés nem mindig következetes, erre példaképen az ország nyugati, ill. keleti szeg- letének egy—egy megyéjét, Sopront és Szo/már—
Ugocsa-Bcregct említhetjük fel. A két megye elemi közoktatásügyére legjellemzőbb
fontosabb általános adattal
számokat néhány is kiegészítettük:
1) Az 1910—es maximumot a régi Magyarorszz'r gon Máramaros vm. képviselte 73'2%-kal, míg a mai Magyarország területén az 1910—es legkedve- zőtlenebb adat (a régi megyei beosztás szerint) Sza- bolcs vármegye 35'8%—os arányszáma.
2) A Nagy—Budapesthez számítható 22 város és község levonása után azonban Pest um, ll't—re
romló hányadossal jóval lejjebb, Borsod-Gömör
és Kishont megye mögé csúszik le!
3) A Veszprém vm. mögött sorakozó Békés?
Tolna és Pest megyék adata is jobb az országos átlagnál,
Az igazság kedvéért meg kell itt említeni, hogy a két megye analfabétizmusa közti feltűnő ditle—
rencia nagyobb részben az idősebb korcsoportok eltérő írni- olvasni tudásának (következménye. Szat;—
már megye elmaradottabb helyzetét tehát elsifisorv
ban a mult De nem
egyedül, hiszen a fiatalabb generáció műveltsége még ma is alacsonyabb szinten áll, mint Sopron megyében. Kitűnik ez a háthül'lúS és közvetlenül há—
ború utáni iskolázás hiányasira (lásd Szatmár;
19 évesek) is fényt
mulasztásainak köszönheti.
]; ; deríti") következő adatokból:
Szatmár—
U gocsa—Bereg Vármegye Sopron
Analfabe'ták arányszáma (*)/0)
a G—v 91) 12'1 13'4 '
a 10—11 , évesek 08 3'1
a 12—14[ körében 0'7 5'5
a 15—19 1'1 9'2
Kuriőzumképen arra is utalhatunk még, hogy Vas és Veszprém megyék együttesen 68.901 tőnyi mindennapi tanköteles korú (()—11 éves) népessé—
gének értelmi és lelkivilágát 631 iskolában 1.219 tanerő fejlesztette, Szabolcs—Ung
60.606—ots tanköteles létszámát ltl20/21'ben csak 317) iskolában személyzet vezette be az elemi Ugyancsak a
nyok további pótlásának hogy Bács—Bodrog
viszont megyék
csupán 392 860 főnyi
tudás rejtelmeibe.
isőt tan—
népoktati'isiigy terén észlelhető hiá- sziiksógességóre mulat.
megyében _ annak ellenére.
1) A 6—9 éves analfabéták magasabb arány—
száma csaknem egyedül arra vezethető vissza, hogy ezt, a korcsoportot az írni-olvasni tudást korunlmál fogva még jórészben elsajátítani sem tudó 6 évesek is terhelik, (Néhány erre jellemző nemzetközi ada- tot ,,Analfabetizmus" címen a Közgazdasági En—
ciklopédia l. kötetében (a 186——192. hasábon _, kö—
zöltiinkl —— Olyan vidékeken, amelyeken a települé—
sek túlságos szertesz(')ródottsága miatt az iskolába- járásnak nehezen elhárítható természeti akadályai is vannak a 7, sőt 8 évesek jelentékeny része szin- tén az írástudatlan tömegek között foglal helyet
