Äz 1282. évi hódi csata helye és lefolyása.

Äz 1282. évi hódi csata helye és lefolyása.

I.

Források.

Az Á r p á d k o r i csaták közül soknak az ideje és helye m a i n a p i g sincsen pontosan megállapítva.

Ilyen I \ . László k i r á l y n a k 1282-ben az országból kiköl- tözni a k a r ó k u n o k k a l Hócl f a l u n á l vívott c s a t á j a , amelyet a t ö r t é n e t í r á s b a n eddig Hódtaui és hódmezei csata néven tár- g y a l t a k és egyik felfogás szerint a Hód-Mező-Vásárhely mel- lett elterülő Hód-tó p a r t j á n , a másik nézet szerint a Makó h a t á r á b a n f e k ü d t Hódmezön v í v t á k volna, de az egykorú hi- teles a d a t o k máshova vezetnek.

Ehhez a vitához ó h a j t o k hozzászólani ebben az írá- somban.

E r r ő l a csatáról az egykorú források közül Kózai Simon mester k r ó n i k á j a , a Képes Krónika és IV. Lászlónak 19 ok- levele szól.

Kézai Simon mester IV. László k o r t á r s a és u d v a r i törté- n e t í r ó j a erről a csatáról hézagos és h i á n y o s tudósítást adott, még a csata idejét és helyét sem említi fel.

A Képes k r ó n i k a előadása pedig zavaros: .,Azután az U r n á k 1282-dik esztendejében' Odamur K u m á n i a¹ főembere (dux), a k u n o k seregét az úgy nevezett Hód tava körül (circa lacum Hood vocatum) összegyűjtötte, ellenség m ó d j á r a a k a r - ván Magyarországba betörni, hogy azt u r a l m a alá h a j t s a . "

E szerint a Hód tava nem f e k ü d t Magyarországban, ha- nem Magyarországon kívül, a k u m á n i a i részekben, mert a Képes k r ó n i k a szerint O d a m u r csak készült az ország ba törni, de a k r ó n i k a szerint nem törhetett be: mert, mint a k r ó n i k a m o n d j a : ,,László király, mint vitéz Józsua, O d a m u r - ral megküzdeni a k a r v á n , a m a g a és országa hadi népével ellene vonula", vagyis K u m á n i á b a vonult ki ellene.2

1 Régi Etelköz, később Moldvaország, 1282-ben az Olt-folvóig, a Szörényi bánságig terjedt.

2 Mátyás Flórián: Fontes Dom. II. 226 lap.

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — IV. 25

I ehát a Képes Krónika sem n y ú j t elég világos és hatá- rozott értesítést a csata helyére nézve.

I úróczi és a Budai k r ó n i k a szórói-szóra átvette a Képes k r ó n i k a szövegét, ellenben Bonfini T ú r ó c z i n a k és a Budai k r ó n i k á n a k csak a tartalmút írta á t : . . . Oldamir, a kunok fe- jedelme, m i u t á n a seregét összegyűjtötte a tó körül, melyet Hódnak h í v n a k , (circa lacum Hood vocation) t á b o r b a szál- lott, azért, hogy m a j d ellenség m ó d j á r a Magyarországba üssön be.'"^:í

Heltai G á s p á r Bonfininek ezt a tudósítását m a g y a r r a f o r d í t o t t a : „Mikoron pedig í r á n a k Krisztus U r u n k születése u t á n 1282., Oldemir, n a g y néppel indula és t á b o r b a szállá az Hód álló vize mellett és onnét bé-akarna ütni M a g y a r Or- s z á g b a " . . . A győzelem u t á n a m a g y a r o k a k u n o k n a k ..el- rabolván minden t a r t o m á n y u k a t , n a g y örömmel haza térének M a g y a r Országba."⁴

Az elszámolt k r ó n i k á k n a k az 1282. évi k u n - m a g y a r csa- t á r a nézve a Képes k r ó n i k a a közös f o r r á s a és szerintük a Hód tava az országon kívül feküdt, azonban 500 esztendő múlva Hold tana és Hold vize néven bekerült az ország kellő közepébe, még pedig Hód-Mező-Vásárhely mellé és most m á r az a kérdés, hogy ki hozta Hód-Mező-Vásárhely alá?

Mária Terézia k o r á b a n Szőnyi-Nagy Benjámin hódmező- vásárhelyi híres r e f o r m á t u s p a p n a g y h u m a n i s t a volt és elő- ször foglalkozott H ó d m e z ő v á s á r h e l y m ú l t j á v a l és történe- tével: ismerte a m a g y a r k r ó n i k á k a t és olvasta Bonfinit s a protestánsok által kedvelt Heltai k r ó n i k á j á t és 1753-ban a hódmezővásárhelyi r e f o r m a t a eklézsia jegyzőkönyvében megírta versben Hódmezővásárhely régi dolgait és akkori állapotát. Leírásához a város levéltárában levő régi iratok közül n é h á n y a t fel is használt. Hódmezővásárhely m ú l t j á t

„Scytha eleinkig" vitte és a h u n o k . . t a n y á j á t " Hódmező- v á s á r h e l y h e z tette a következő v e r s s z a k b a n :

Egyfelől a' Várast nagy Tó mosdogállya, Hold vizének h í v j á k ; fél Hold a f o r m á j a , Itt vólt egykor Scytha eleink t a n y á j a . Mint B o n f i n i u s n a k megírta p e n n á j a .3

Ez a d a t említi először írott m ű b e n a Hódmezővásárhely

3 Bonfini: Decad. If. Liber. 8.

4 Heltai Gáspár: Magvar krónika. Nagv-Gvőr, 17S9. Első darab.

255 lap.

5 Szőnyi-Nagy Benjaninnak 1753-ban szerkesztett verses leírásából az első rész: „Hold-Mező-Vásárhely hol létéről és régi dolgairól" először Nagy Ferenc adta ki „Hód Mező Vásárhely Városa rövid r a j z o l a t j a "

című leírásában. Tudományos G y ű j t e m é n y 1819. évfoly. II. kötet.

42—45 lap.

alatti Hold oizét. Szőnyi N a g y B e n j á m i n a Hód tavát Bon- f i n i b a n és Heltaiban olvasta és ő helyezte Hódmezővásárhely alá és ő í r j a először, hogy a tó vizének fél hold f o r m á j a v a n és ő állapította meg először, hogy ez a félhód Hódmezővásár- hely címerében is előfordul a N a p és h á r o m nyílvessző mellett:

Egy kézben h á r o m nyíl, s' fél Hold Czimeriink, Melyik k i r á l y a d t a , nints rólla Leveliink!

Szőnyi N a g y B e n j á m i n a l k a l m a z t a tehát először Bon- fini Hód tavát és Heltai Hód álló vizét a H ó d m e z ő v á s á r h e l y a l a t t i Nagytóra és azért írta Hold vizének a Hód tó helyett, mert a város címerében és a tó a l a k j á b a n a félhold és a vá- ros pecsétjének k ö r i r a t á b a n a Hold benne foglaltatott és ez a h á r m a s m o t í v u m szolgált bizonyítékul Szőnyi N a g y B e n j á - m i n n a k Bonfini és Heltai mellett a r r a . hogy a város alatt f e k v ő Nagy tónak igazi ősi neve a Hold vize és a n n a k a Hold vize nevet ő adta. Ez annál i n k á b b bizonyos, mert a Hód- mezővásárhely alatt h u l l á m z ó félhold f o r m á j ú t a v a t sem Szőnyi Nagy B e n j á m i n előtt, sem ő u t á n a a vásárhelyi la- kosság soha Hold tavának v a g y Hold vizének nem nevezte, h a n e m Nagy tónak hítta. Maga a városi tanács és hatóság sem írta hivatalos i r a t o k b a n Hold tónak, h a n e m Nagy tónak és a belőle kiszakadó és messze keletfelé elhúzódó keskeny kiágazó részét Kis tónak hítta.6

E z u t á n most m á r az a kérdés merül fel. hogy a Képes k r ó n i k a Hód tója. mikor, m i k é p p e n és kik által került a tér- képekre?

Hódmezővásárhely h a t á r á n a k első térképezése is Szőnyi N a g y B e n j á m i n idejében történt és a város f ö l d e s u r á n a k , a Károlyi-család számára Vertits József, Csongrád v á r m e g y e ,.hites F ö l d m é r ő j e " 1774-ben H ó d m e z ő v á s á r h e l y határrészei- ről és vizeiről n a g y térképet készített7 és Vertits a hódmező- vásárhelyi Nagy és Kis tavat Lacus Hudus vagyis Hodostó és Kis Tó néven iktatta térképébe. Szőnyi N a g y B e n j á m i n n a l b a r á t s á g b a n állott és tőle hallotta a Hold vizét és Hold tavát, de a Tisza mellett levő valamelyik Hoclos tóval tévesztette össze, mert hiszen még a k k o r a Tisza mentében több Hodos

H A Ii ód mező vásárhelyi városi tanácsi jegyzőkönyvében 1759-ben:

„A nagy Tó szélén egy ház 17. r. fit." II kötet. 298 lap. A következő városi törvénykezési jegyzőkönyvben: Prothocollum Judiciale ab A"

1794 usque Annum 1802. A 7 köt. 147. lapon: a Nagytóban léendő Nagy Hálóval való Halászatról. A 219. lapon: 1794 4 Aug.: 2° az IS agy-Tóban levő Halászatról. A 295. lapon: 1799 12 J u l y : a Kendernek és Lennek az Kis Tóban való áztatásáról.

7 Hiteles másolata Hódmező-Vásárhely város mérnöki hivatalá- ban van.

tó volt és volt olyan is, a m e l y tavaszi á r a d á s k o r hasonló- k é p p e n a Tiszából nyerte a vizet.8 mint a vásárhelyi N a g y tó, de Yertits m á r Csongrádmegyéről 1801-ben rajzolt térké- pén a t a v a t Hód vize néven nevezi meg, amiből kitíinik. hogy a tó megjelölésére nézve a Képes k r ó n i k a előadását fo- gadta el.⁹

Itt felsorolt indoknál fogva tehát a Képes krónika, T u - róczi, Bonfini és Heltai FI ód tóját, amelyről egyértelműen azt á l l a p í t o t t á k meg, hogy Magyarországon kívül feküdt, nem iehet egynek venni a hódmezővásárhelyi N a g y tóval.

Hódmezővásárhelyről az első rendszeres f ö l d r a j z i le- írást Szőnyi N a g y Benjámin u t á n 1819-ben Nagy Ferenc szerkesztette, aki Szőnyi N a g y B e n j á m i n verses l e í r á s á n a k első részét először a d t a ki és Szőnyi N a g y B e n j á m i n azon állítását, hogy Hódmezővásárhely mellett volt „Scytha eleink t a n y á j a " , t o v á b b fejtegette és Priscus Rhetorból k i m u t a t n i igyekezett, hogy H ó d m e z ő v á s á r h e l y t á j é k á n volt Attila

„ N a g y f a l u " nevű szállása. A t a v a t N a g y Ferenc félhold for- m á j ú Nagy tónak nevezi, de a Hold Tavát is említi már. de á l l a n d ó a n a N a g y tó nevet h a s z n á l j a még, azonban az 1821.

évi ú j a b b l e í r á s á b a n azt Hold tó névvel váltotta fel: „Fek- szik ezen Mező Város a Hold nevű Tó p a r t j á n " és a Hold tó elnevezés állandó m a r a d t ezen dolgozatában a N a g v tó helyett.^{1 0}

N a g y Ferenc ezen értekezései szolgáltak forrásul mind- a z o k n a k . akik ő u t á n a Hódmezővásárhelyről leírásokat szer- kesztettek. Gelsei Biró Lajos is az 1855. évi leírásához merí- tett N a g y Ferenc dolgozatából és Hódmezővásárhely „alatt i n k á b b veszteglő, mint folyó, félhold f o r m á j ú Nagy Tavat hasonlóképpen Hold Tava néven említi fel.11

Szőnyi N a g y B e n j á m i n Hold vize és N a g y Ferenc Hold Tava a t ö r t é n e t í r á s b a is beférkőzött és m á r 11 év múlva,

1830-ban Podhráczky József egész határozottan azt v i t a t j a , hogy a Hódtó Csongrádvármegyében, a Tisztántúlon. Hód- Mező-Vásárhely mellett, a Mezőségen fekszik és félhold for- m á j a u t á n Hód tónak híjják.1 2

G y á r f á s I s t v á n P o d h r á c z k y felfogását megbövítette és abba n a véleményben van, hogy a Képes k r ó n i k á n a k az a

c V. ö. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XÍV. századig.

I. kötetben, a // betű alatt a Hodos tónál.

H Comitatus Csonngradiensis Per Josephum Yertits Ejusdem Com.

ord. Geom. I. Winter reduxit. Berken incidit 1801. Kiadva Görög és Már- ton: Magyar Átlás, 55.-dik lérkép.

10 Tudományos Gyűjtemény: 1821 évfolv. V. kötet 6? lap.

11 Uj Magyar Muzeum: 1855. évfolv. I. kötet. 564 lap és 1857. évfolv.

1. kötet 422 lap.

12 Podhráczky József: Cronicon Budense, Biulae, 1850. 208 lapon a jegyzetben.

szerkesztője, aki a k r ó n i k á b a IV. László történetéről szóló részt 1558 körül bele illesztette, IV. Lászlónak v a l a m e l y i k ok- leveléből dolgozott és tévedésből a régi a és o b e t ű k hasonló- sága miatt a locust lacus-nak olvasta és a H ó d helység (locus) helyett Hódtó (lacus) ferdítést jegyzett a Képes k r ó n i k a szö- vegébe13 és G y á r f á s István szerint H ó d m e z ő v á s á r h e l y mellett nem Hód tó (lacus), h a n e m Hód helység (locus) f e k ü d t s az E r d é l y felől bevonult Oldamér k u n serege a m a i Hódmező- vásárhely mellett, a Tisza mocsarai által védett H ó d falunál szállott táborba, hogy itt a hon m a r a d t k u n o k k a l e g y e s ü l j ö n és Hód f a l u mellett történt 1282-ben a k u n c s a t a . " ^

Szabó K á r o l y e l f o g a d j a G y á r f á s István nézetet, n á l a m á r a tó és helység is Llód, tudniillik Vásárhely mellett és Szabó Károly szerint H ó d m e z ő v á s á r h e l y közelében folyt le a csata.¹⁵

Pesty Frigyes m i n d e n b e n osztja Szabó Károly érvelését, sőt m e g t o l d j a azzal, hogy a csongrádmegyei Hód nevű f a l u a Hód tó mellett f e k ü d t és ez a helység a későbbi s z á z a d o k b a n a m a i Hód-Mező-Vásárhellyel egy várossá olvadt össze.16

Azonban még eddig senki se tudott olyan bizonyítékot f e l m u t a t n i , amellyel be lehetne igazolni azt, hogy a' Képes k r ó n i k á n a k az országon k í v ü l f e k v ő Hód tava azonos volna a H ó d m e z ő v á s á r h e l y mellett elterülő Nagy tóval és hogy a Képes k r ó n i k a Hód tava az Á r p á d o k k o r á b a n v a g y a szat- m á r i béke (1711) előtti i d ő k b e n Hód tó, v a g y Hold tava v a g y Hold vize néven szerepelt volna. Általában a Hód t a v a a s z a t m á r i béke előtti korszakból nyilvánosságra j u t o t t törté- neti f o r r á s o k b a n sehol elő nem f o r d u l és e g y á l t a l á n nincs említés arról, hogy valahol az országban Hód tó nevű vízállás létezett volna. Szeremlei S a m u , H ó d m e z ő v á s á r h e l y monográ- f u s a is úgy vélekedik, hogy „a Hód vize neve a legrégibb századok okleveleiben, tudtommal, sehol sem f o r d u l elő."¹⁷

Az I860 u t á n nyomtatott t é r k é p e k e n kezd szerepelni a H ó d tó Vásárhely mellett, m i u t á n a Tiszaszabályozási társu- lat a Tiszavölgyet térképeztette és ezen m u n k á l a t h o z a régi városi és megyei térképeket f e l h a s z n á l t á k és ezen hivatalos t é r k é p e k e n került a Hódtó és hódtavi csatorna kifejezés hasz- n á l a t b a a f o l y a m m é r n ö k i hivatalok t e r v r a j z a i b a n és u t á n u k készült h e l y r a j z i térképeken, de a bennszülött vásárhelyi n é p a Nagy tó v a g y Tó nevet h a s z n á l j a szemben a Kis tóval, melyben a vasúti állomás és vasúttöltés h ú z ó d i k végig egész

13 Gyárfás István: jászkunok története, II. kötet, 355 lap.

14 Gyárfás István: U. ott II. köt. 353 lap.

15 Szabó Károly: Kun László (Magv. Tört. Életrajzok) 102 lap, 6 jegyzet.

16 Pesty Frigyes: Magyarorsz. helvnevei. I. köt. 156—137. lap.

17 Hód-Mező-Vásárhely tört. I. köt. 96 lap.

hosszában. Ma m á r a lecsapolt és kiszárított Nagy tó medré- ben a vásárhelyi ember szántja-veti a tói földeket, melyekre a tói csősz vigyáz.

A hódmezővásárhelyi népköltészetben sem bírt gyökeret verni a Hód tó elnevezés és a nép d a l a i b a n is Nagy tó sze- repel. Nótás Szabó Pál hódmezővásárhelyi híres népköltő1 8

a .„Tőkés k a n á s z verse" című d a l á b a n , amelyet 1811-ben írt, ezt az állóvizet N a g y t ó n a k nevezi:

Kis P ö r j é s h á t a N a g y Sziget p a r t j a . Eszem-iszom, a hol kedvem t a r t j a . A Nagy tó előttem nem n a g y árok, Csolnakomon borért haza járok.

A megvénült népköltő életének végén, midőn az ármente- sítő t á r s u l a t a tavat m á r kiszárította és m á r nem j á r h a t o t t r a j t a csolnakon haza borért, m e g m a r a d t a régi név mellett és t o v á b b is a Nagy tó nevet h a s z n á l j a és a felszántott tó fe- nekéről. a m e l y b e n azelőtt még senki sem látott ekét. azt énekli:

V e g y ü k itt például a szögedi Sziliért.

I ermett olyan búzát, hogy sokszor n y a k i g ért.

Néha l á t t u n k r a j t a vizet, három ölest, A Nagytó fenék is teremhet hát kölest.19

A mohácsi vész előtti h a t á r l e í r ó oklevelekben számos Flodos nevű folyó, tó, helység és f a l u található, melyek az osztatlan nemzetségi birtok idejében valamelyik hadnak, vagyis nemzetségnek a l k o t t á k közös birtokát, v a g y valame- lyik had ülte meg először és tette lakott hellyé, de egyetlen egy történeti a d a t Hód tónak v a g y Hód tavának nem tartotta fenn emlékét és még eddig semmiféle a d a t nem merült fel a r r a nézve, hogy valahol az országban Hódtó nevű vízállás létezett volna, minél fogva az érintett k r ó n i k á k a l a p j á n az ország h a t á r a i n kívül f e k v ő H ó d t ó és 1282. évi kun-csata nem helyezhető Hódmezővásárhely mellé, miért is a k r ó n i k á k előadása a l a p j á n a szóban levő csata helyét megállapítani nem lehet és hódtavi csatának sem lehet nevezni.

Most nézzük IV. László király okleveleit abból a szem- pontból, hogy azok a l a p j á n meg lehet-e á l l a p í t a n i a t á r g y a l t csata helyét?

Erről a csatáról IV. Lászlónak 19 oklevele emlékszik meg

18 Szül. 1789-ben, meghalt 1869-ben.

19 Vetró Lajos hódmezővásárhelyi tanácsnok gyűjteményéből. 1897 ben vásárhelyi öreg polgártól hallottam, hogy a tavat csak a „tanulrná- nyosok" h í j j á k Hódtónak, mi nálunk a nép csak Nagytónak nevezi.

és köziilök 10 azt állítja, hogy a csatát Hód helységnél vív- ták. E 10 oklevél közül a csata esztendejében (1282) 5 okle- vél. a csata u t á n egy év (1285) m ú l v a 2-, két év múlva (1284)

1-, öt év múlva (1287) 2 íratott, minélfogva ezen oklevelek hitelességét — az 1280. évi augusztus 21-én kelt és hamisítás- n a k bizonyult Mokcsay-féle oklevél kivételével2 0 — még eddig senki se vonta kétségbe és a Mokcsay-család oklevelét hami- sító egyén 100. illetőleg 200 esztendő m ú l v a is jól t u d t a , hogy az érintett csata Hód helységnél történt.

E helvséget IV. László k i r á l y k a n c e l l á r i á j a következete- sen Hod, Hood, Hoot, Houd és in Houd-on a l a k b a n írta.'¹

Most m á r az a kérdés, hogy melyik volt ez a Hód helység és hol f e k ü d t az?

A XIII századi oklevelek egy Hód helységről tesznek említést, amely a k k o r A r a d megyében, Vinga közelében f e k ü d t és a XIY. századbeli oklevelek egy Hold nevű hely- séget említenek, amely a k k o r C s a n á d megyéhez tartozó

\ ásárhely mellett létezett és egyik indoka volt a n n a k , hogy többen oda tették a kun-csata terét.

Most m á r nézzük azt, hogy mind a két helység f e n n állott-e a hódi csata idejében. 1282-ben?

Előbb Held helység keletkezési idejét veszem vizsgálat alá, amely idővel H m v á s á r h e l v utcájául (vicus) csatlakozott ezen városhoz és egyik része lett.

A hódi csata idejében. 1282-ben Vásárhely sem volt még lakott hely. E helység Árpádkori t o p o g r á f i á j á r ó l két hiteles oklevél m a r a d t fenn. egyik a hódi csata előtt 16, a másik 6 évvel előbb kelt. Vásárhely k ö r n y é k e a honfoglalás u t á n i megszállástól kezdve nemzetségi birtok volt; a XIII. század- ban a honfoglaló Ond vezér törzséből származó K a l á n - nemzetségbeli Nána ispán u r a d a l m á h o z tartozott. A Kalán- nemzetség ősi birtokát Szer város képezte C s o n g r á d megyé- ben (ma: Pusztaszer), ahol a nemzetségi monostora: a Szer- monostor (Zermunustra) és közös nemzetségi temetkező helye is állott.

A Kalán-nemzetségbeli Pósa ispán (a Pósfi-család ala- p í t ó j á n a k ) fia. A ána ispán Moys nádor l e á n y á t vette nőül és

20 Ebben az oklevélben IV. László Cseme fiát, Dénes ungi v á r j o b - bágvot a Hód helységnél vívott csatában tanúsított vitézségéért a Csepel és Mokcsa nevű falujával együtt a várjobbágyságból felszabadította és meg nemesítette (Hazai Okmtár, VIII. köt. 207. 1.) és erről az oklevélről Karácsonyi János kimutatta, hogy ügyetlen hamisítás és ezzel a vitát a hódi csata idejére nézve végképpen eldöntötte és kimutatta, hogy a hódi csata idejére nézve egyedül a Képes Krónika előadása hiteles és a hódi csata tényleg 1282-ben történt. A Iwdtavi csata éve, Századok 1901.

évfoly.

21 Az in Houd-on alakhoz az on helyrag van hozzá ragasztva, mint a tihanyi alapító oklevélben Hodu itt ti rea, ad Holinodirea

f i ú - g y e r m e k ü k nem lévén, óriási u r a d a l m a i k a t 1266-ban a Nyulak-szigeti a p á c á k n a k a d t á k s ezt az a d o m á n y u k a t V.

Ince p á p a tíz év múlva. 1276. évi m á j u s 20-án kelt b u l l á j á b a n á t í r t a és megerősítette.2 2

E két oklevél szerint Vásárhely vidéke 1266—1276-ban N á n a ispán b i r t o k a volt és 1276-ban V isarahel néven szerepelt, de még n e m volt lakott hely, h a n e m csak szántó- föld (terra), de mint neve m u t a t j a , a v á s á r o k a t ott tartották, mert a vele határos Kera v a g y Kara m a j o r s á g (predium) s a hozzátartozó Fejér juh. György, t a l á n Györk (Gurg), Sód, (Soud), Dáma, Körívélyes, Pispeki és Beregd nevű szántó- földek közt központilag f e k ü d t2 1 és K a r a m a j o r s á g h o z tarto- zott és é p p e n azért, hogy v á s á r h e l y volt, c s a k h a m a r túlszár- n y a l t a Kara majorságot, mert a m i n t a többi vásárhelyen tör- tént, itt is korcsmák s az á r ú s o k n a k éjjeli menedékhelyül emelt fészerek, szinek. kocsi- és ló-állások, törökösen karaván szerájok, v e r t f a l ú nádtetős h á z a k épültek és 50 év m ú l v a fa- t e m p l o m a és plébánosa volt. Ősi m a g y a r szokás szerint, ha m a j o r b a , székbe, ülésbe, szállásba templom épült, a k k o r ez ennélfogva falu (villa) nevet k a p o t t .

N á n a i s p á n n a k ez az adománylevele pontos határleírás- sal készült és látszik, hogy a k a r a i m a j o r s á g a az elsorolt s z á n t ó f ö l d e k b ő l állott és 1276-ban Vásárhely még f a l u se volt és a vele szomszédos Hold helységet az adománylevél nem említi, m i u t á n ott még legelő volt, földműves ekéje még nem hasította fel, nem volt megült és művelés alá fogott hely. Ha N á n a ispán p a r a s z t j a i Holdot Vásárhellyel együtt eke alá fog- t á k volna, a k k o r a szóban levő adománylevél é p p e n úgy fel- sorolta volna, mint a Vásárhellyel szomszédos szántóföldeket.

Kétségtelen tehát, hogy Hold f a l u az 1282. évi k u n csata előtt nem állott a v á s á r h e l y i Nagy-tó p a r t j á n , csak később vált lakott hellyé. Hold a csata u t á n lefolyt 50 év alatt népe- sült be, de soha sem vált önálló f a l u v á , hanem a vásárok által előbb f a l u v á növekedett és a gyorsan terjeszkedő Vásárhely- nek csak egyik részévé serdült, minél fogva Hold soha sem volt önálló k ü l ö n f a l u .

\ ásárhely. mint templommal biró falú, a XIV. század első negyedében, a p á p a i tizedszedők jegyzékében (1332—1357) - Csanád megyében — a Marosontúli főesperesség területén 1333-ban Warashel és 1334-ben Wasrahel néven t ű n i k fel elő- ször és plébánosa a k k o r Mihály pap volt. akire előbb 5 garas, a z u t á n 4 garas p á p a i adót vetettek ki.²⁴

22 Az Orsz. Levéltárból hibátlan szöveggel fíorooszkij Samu adta ki.

Csanád vármegye tört. I. köt. 74 lap ,1. jegyzet.

23 U. ott, I. 74. és Árpádházi Űjokmánytár IX. 155.

24 Fraknói Vilmos: Monumenta Vaticana Series 1. vol. I. pag. 148.

154 és 156.

Hold mint lakott hely, szintén a p á p a i t i z e d j e g y z é k b e n merül fel először és vásárhelyi Mihály p a p volt a plébánosa, akit Hold u t á n 2 garassal a d ó z t a t t a k meg a p á p a i szék javára."⁵ Hold 1333—1355-ben igen gyér népességű helynek m u t a t k o z i k és közös bírá ja és plébánosa volt Vásárhellyel és az, hogy Hold a p á p a i tized j e g y z é k b e n k ü l ö n f o r d u l elő, nem bizonyíték a r r a . hogy k ü l ö n f a l u is volt, a m i n t hogy a szom- szédban, Szeged mellett Felső Sziget (ma felső város) is a tized jegyzékben k ü l ö n fordul elő és d a c á r a , hogy k ü l ö n plé- bánosa volt, mégis egyik házcsoportja (locus, piatea) volt Szeged városnak és a n n a k b í r á j a alatt állott.

Vásárhelynek is Hold nevezet mellett k ü l ö n névvel biró házcsoportja alakult, közös p l é b á n u s u k v a n és a n n á l f o g v a egy parochiát és helységet képeznek és megkülönböztetésül más Vásárhelytől, 1585. és 1396-ban egy név a l a t t : Holduasar- hel és Hodwasarhel közös név alatt h i t t á k és a XV. s z á z a d b a n is hasonlóképpen mindig egy várost értettek alatta.2 6

T e h á t összefoglalásul megállapítom, hogy 1282-ben Vásár- hely nem volt benépesített hely, csak szántóföld. Hold pedig még szántóföld se volt; a k u n csata idejében Hold nevű ház- csoport nem állott fenn, azért nem t e h e t j ü k ide a szóban forgó csata helyét és azt hód-tavi c s a t á n a k se nevezhetjük.3 7

De h a 1282-ben Hold helység fennállott volna is, még se v í v h a t t á k volna k ö r n y é k é n a csatát, mert a k k o r Vásárhelyt c s u p a tó, láp, n á d a s és vízállás fogta körül 20—25 kilométer körzetben: dél felől a gorzsai és b a t i d a i laposok és f e r t ő k Lele és F ö l d i á k i r á n y á b a n , kelet felé O r o s h á z a felől a csomor- k á n y i morotvák és nádasok, észak felé Szentes i r á n y á b a n a rárósi nagy kéktó szikes vize, n y u g a t felé a T i s z á n a k meg- számlálhatatlan k i s z a k a d ó ága, foka, ere zárta k ö r ü l és ezek a terjedelmes kiöntések a kakasszéki, mágocsi, C z i r j é k , Fekete, Kontra és más számtalan kisebb-nagyobb ér által vol- t a k összekötve egymással és az elszámolt ereken sokszor még a júniusi á r a d á s k o r is a Tisza vize Tele, Földiák, Sámson, Orosháza, Mágócs. D e r é k e g y h á z a és Szentes alá kalandozott el"'⁸ és az 1282, évben vívott lovas-csata h a r c t e r é ü l Hold és Vásárhely k ö r n y é k e nem volt alkalmas.

Mint a l á b b látni f o g j u k , a k u n o k k a l vívott csata 1282. évi április végén v a g y m á j u s elején történhetett és ilyenkor a tiszai v í z á r a d á s o k idejében a Tisza, Maros és Körösök a velük

25 U. ott és Ortnaii Tivadar: Magvarország egyházi földleírása a pápai tizedjegyzék alapján. I. köt. 425. lap.

20 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a H u n y a d i a k korában. I. köt. 695 lap.

27 Karácsonyi János: A hódtavi csata éve. (Századok: 1901. évf.

634—636 lap.)

28 Dr. Bodnár Béla: Hódmezővásárhely és környékének régi víz rajzi térképe. Szeged. 1928.

összeszolgáló Mágócs. K a k a s és Szárazér kiöntése miatt, a Holdot és Vásárhelyt körülvevő számtalan láp. tó. kopolya.

fertő, csöpörke és n á d a s megduzzadt, kicsapott medréből és ezen vízborította területen a megdagadt t a v a k , mocsarak és n á d a s o k miatt még a k ö n n y ű lovas k u n sereg sem vergődhetett volna harckész á l l a p o t b a n a vásárhelyi tó p a r t j á r a , a n n á l kevésbbé I \ . László k i r á l y serege, amelyben m á r nehezebb páncélos fegyverzetű f ő ú r i és nemesi nemzetségi zászlóaljak (bandérium), málha- és sátor-szállító szekerek voltak. Ilyen időben a vízborította árterület kellő közepén f e k v ő Vásárhely t á j é k a a h a d r a kelt seregeknek megközelíthetetlen volt. A vizek által többszörösen bezárt teriilet erektől átszegdelt süp- pedékes. mocsaras t a l a j a a lovas tömegek előre-hátra szágul- dását lehetetlenné tette.

Az 1867. évi kiegyezés u t á n is az ilyen tavaszi á r a d á s k o r egyes emberek h a j ó n j u t h a t t a k el legkönnyebben Hmvásár- helyre, az 1876—1877. évi tiszai árvizek a l k a l m á v a l a torontál- megyei Kis-Zomborban lakó Rónai) La jos csongrádmegyei fő- ispán Makón át Lele f a l u i g h i n t a j á n utazott, ott a m á r t é l y i halászok c s ó n a k á b a szállt és h a j ó n tette meg az útat Km v á s á r h e l y r e és Szentesre; ahol a megyegyűléseket tar- tották.

A Képes K r ó n i k a szerint O l d a m é r k u m á n i a i törzsfőnök v a g y fejedelem (dux) az országot el a k a r t a foglalni és IV.

László királyt, akit előbb nem régen a f ő u r a k letettek trón- járól .el a k a r t a űzni, az országba tört és mielőbb seregét a magyarországi k u n o k k a l a k a r t a egyesíteni és szaporítani, miért vonult volna é p p e n H m v á s á r h e l y alá. hiszen a n n a k vidékén nem voltak k u n szállások, amelyekből lovat, fegy- vert. élelmet és harcosokat k a p h a t o t t volna s a A ásárhelvhez legközelebb eső kunágotai kunszállásra is csak az 1282. évi csata után települtek a k u n o k . Szóval nem merült fel semmi olyan katonai érclek, a m e l y a betörő kun sereget Hmvásár- hely ingoványok, lápok, fertők és erek által keresztül-kasul hálózott k ö r n y é k é r e vonzotta volna, amely teljesen alkalmat- lan volt a szabad mozgást k í v á n ó lovassági h a r c r a .

Bőségesen megindokoltam tehát, hogy a szóban levő csata k ü z d ő h e l y e nem tehető a vásárhelyi Nagy-tó p a r t j á n később a l a k u l t holdi házcsoport mellé.

Pauler G y u l a is érezte azt. hogy ez a t á j é k a lovas csa- t á r a a l k a l m a t l a n hely lett volna, azért a csata helyét a Makó város szomszédságában f e k ü d t Hódmezöre (Campus Hod) vitte át és a fegyveres mérkőzést a m a g y a r és kun között hódmezei csatának nevezte el."9 A hódi csata (1282) u t á n ötven

Pauler Gyula: A magy. nemzet tört. az Árpádházi királyok korá- ban. II. kiadás. II. köt., 371. lap.

Anjoukori Okmánytár: III. köt. 365. lap.

év m ú l v a . 1337-ben a Csanád-nemzetség osztálylevele említi először a Hódmezöt, a ..hadmezőt" vagyis a nemzetség közös mezejét, a m e l y Makó faló a (később Makó város) közelében f e k ü d t , de IV. László k i r á l y n a k egyetlen egy oklevele sem említi, hogy a m a g y a r és k u n között a n a g y küzdelem a Hódmezőn zajlott le.

Most t é r j ü n k át a Vinga melletti Hód helységre, a m e l y a hódi csata idejében 1282-ben m á r fennállott és az Á r p á d o k idejében A r a d megyében f e k ü d t .

Az Á r p á d k o r i oklevelek c s u p á n egy Hód nevű helység- ről tesznek említést, amelyről be v a n igazolva, hogy m á r a t a t á r j á r á s előtt (1241.) lakott hely volt és a t a t á r j á r á s u t á n , IV. László k o r á b a n , a Maros és Temes közötti k u n szállások közelében, a Marostól délre. Szécsény (ma Szécsány) és Vinga szomszédságában feküdt.^{3 0}

1230-ban IL E n d r e fia. Béla koronázott i f j a b b k i r á l y parancsára, a C s á k nembeli Miklós ispántól a k ö v e t k e z ő királyi f a l v a k a t vették vissza C s a n á d m e g y é b e n : Bes- senyő. P a n y (Pong) Teleki és Csenej. Arad m e g y é b e n : A n y a Sziond és Hódi (Hudi)31 és Temes v á r m e g y é b e n : S z a n á d birtokot: de úgylátszik, hogy Miklós ispán elsorolt k o n f i s k á l t birtokait részben visszakapta, mert 1231-ben végrendeletet tett és két f i á r a a következő f a l v a k a t h a g y t a : Csesztereg, Simánd. Székaszó, A inga és Hód (Houd) helységeket és vég- rendeletében Hódot együtt említi Vingával.³² Miklós ispán 1257. évi oklevelében ismét Winga szántóföldet (terra) említi együtt Houdu földjével (terra), amelyben a k k o r neki öt sza- badosa lakott.³³ de ez oklevélben nemcsak Houdu, h a n e m Houd n é v a l a k b a n is előfordul és a k k o r Vingán és Hódon ösz- szesen 35 szabados állapotú földművese lakott.3 4

A t a t á r j á r á s alatt Vinga. Szécsénv és H ó d elpusztultak- de a z u t á n ú j r a benépesültek s a C s á k nemzetség kezéből a C s a n á d nemzetség b i r t o k á b a mentek át és a b b a n is t a l á l j u k Szécsényt és Hódot a XIV. század első felében is és az 1337.

évi oklevél Szécsényt és Hódit (Szechen et Hody) a C s a n á d nemzetség egymás mellett f e k v ő b i r t o k á n a k mondja,^{3 5} de a mohácsi vész u t á n , a török h ó d í t á s idejében Hód elpusztult és h a t á r a a szomszéd Szécsény területébe olvadt, melynek nevét Szécsány (Szécsánu) a l a k r a ferdítették el az oláhok, akik megülték és az ősi tipusos m a g y a r f a l u oláh fészekké

30 Borooszky Samu: U. ott. II. köt. 211. lap.

31 . . . I n Comitatu Orodiensi villám Anlia Zehud et Hudi, . . . Hazai Okmánytár: I. köt. 25. 1.

32 Cod. Dipl. III. 2.1227. 1.

33 Hazai Okmánytár: 111. k. 596. 1.

34 V. ott. I. köt. 18. 1.

35 Anjoukori Okmánytár: 111. k. 569. 1.

süllyedt. E n n é l f o g v a a mai Temes-Szécsány oláh falu határá- ban kell keresni a hódi csata helyét.

Az Á r p á d k o r i Hód falu neve, mint láttuk, az oklevelekben Hudi, Houd, Houdu és Hody a l a k b a n f o r d u l elő és megfelel a IV. László k i r á l y okleveleiben szereplő Hood, Hout, Houd és Hömel n é v a l a k n a k és nincsen t u d o m á s u n k arról, hogy ezen k í v ü l az Á r p á d o k k o r á b a n még más Hód nevű f a l u létezett volna az országban. A L i p p á n á l és Vingánál kezdődő domb- vidék lábánál f e k ü d t . Hódtól és Szécsénytől n y u g a t r a népes k u n szállások voltak a mai V a l k á n v és Mokrin vidékén. Sok harcost állítottak ki és Hód és Szécsény földesurai, a Csaná- dok. sokat szenvedtek a k u n o k rablásaitól.3 6 Hódot és Szé- csényt, a C s a n á d nemzetség törzsbirtokaitól, melyek Csanád város k ö r ü l f e k ü d t e k , a k ö z é j ü k ékelődött k u n o k elszakí- tották.3 7

E g y m á s közelében fekvő Hód, Szécsény, Zsadány és Murány f a l v a k területe m á r az a v a r o k idejében jelentős had- színhely volt. itt vonult át Temesvár, A r a d , L i p p a i r á n y á b a a római sánc neve alatt ismert római katonai út és errefelé sok helyt l á t h a t ó k a régi a v a r és szláv földvárak m a r a d v á - n y a i és e vidéken a Temes és Maros vize között négy hatal- mas f ö l d v á r körtöltése ismerhető fel. A Szécsény (ma: Szé- c s á n y ) falu közepén f e k v ő f ö l d v á r igen erős a v a r v é d m ű le- hetett: h á r o m m a g a s körtöltés veszi körül az ottani mély tó- n a k szélébe építve. A víz nemcsak körül folyta, h a n e m még a h á r m a s körtöltés közé is be volt eresztve. A szécsénvi föld- v á r m a is a tó medrétől a legfelső körsánc k o r o n á j á i g szá- m í t v a 20—25 méter magas. A szomszédos zsadányi a v a r föld- v á r r o p p a n t n a g y körsáncai és n a g y k i t e r j e d é s ű körtöltései m é l t á n keltik fel a bámulatot. A belső körsánc 115, a máso- dik 345 és a h a r m a d i k körtöltés 997 holdnyi területet ölel körül és a h a t a l m a s f ö l d v á r b a n tekintélyes védőrség nyer- hetett oltalmat. A s ű r ű besenyő, k u n és t a t á r betörés idejé- ben. az e t á j o n birtokos C s á k és C s a n á d nemzetség földmű- vesnépe a k ö r n y é k b e l i kis nemesekkel g y a k r a n húzódott vé- d e l m ü k alá. Mindenik f ö l d v á r mellett egv-egy község: Szé- csény, Zsadány és M u r á n y a l a k u l t és Hód is a szécsénvi föld- v á r védelme alatt lett lakott hellyé.³⁸

Szent László k i r á l y óta (Í0~5—1094) a Magyarország rab- lására j á r ó k u n seregek a Havasalföldről kivétel nélkül az Aldunától Orsova mellett a Cserna völgyében és onnan a Temes és Pogányos (ma: Paganis) völgyébe átkelve, rontottak

36 Ár pádkori Üj Okmánytár: IX. 419. ,

37 V. ö. Karácsonyi János: A kunok Délinagyarorszagon. (1 orte- nelmi és Régészeti Értesítő. Temesvár, 1882. évf. 95—107. lap.)

38 Péch József: A zsadánvi avar telepek Temes vármegyében (Tör- ténelmi és Régészeti Értesítő. Temesvár. 1877. évf. 42—59. lap.)

Magyarországba és a t a t á r j á r á s u t á n a K u m á n i á b a n m a r a d t és a Magyarországba települt f a j r o k o n k u n o k között ezen az úton, Lúgoson, Karánsebesen és O r s o v á n át történt a közle- kedés a Havaselvén m a r a d t k u n a t y a f i a k között, a k i k u g y a n egymástól e l s z a k a d t a k , de azért érintkezésben m a r a d t a k és a D u n á n még hajókat is tartottak. H a v a l a m e l y i k alföldi k u n nemzetség rossz f á t tett a tűzre és a szomszédos m a g y a r o k közt nemcsak közönséges lókötést, h a n e m egyszersmind bes- tiális öldöklést vitt véghez, az ellenük indult v á r m e g y e i ispán vitézei elől ezen az úton szöktek ki O r s o v á n át H a v a s a l f ö l d r e és viszont a k u m á n i a i k u n o k ezen az úton lopózkodtak b e Dél-Magyarországba rablásra. A kereszténység felvételére szorított k u n o k 1266 t a v a s z á n ki a k a r t a k szökni az ország- ból, hirtelen összegyülekeztek, erdőn, berken csellengve, gyorsan az A l d u n á h o z v o n u l t a k és m á r hajókat is gyűjtöt- tek, amelyeken kunországi rokonaikhoz a k a r t a k kievezni, de a serény harcos István koronázott i f j a b b k i r á l y sereggel gyorsan u t á n u k száguldott, h a j ó i k a t elszedte és a k u n o k a t elhagyott szállásaikra kísértette vissza.

Az előadottakból látható, hogy Hód, Szécsény, Z s a d á n y és M u r á n y f a l v a k h a t á r a ú g y az avarok, mint a m a g y a r o k idejében jelentékeny k a t o n a i értékkel bírt, ú t j á b a esett a n n a k az ellenséges seregnek, amely Lúgostól A r a d és N a g y - v á r a d i r á n y á b a törekedett v a g y a Maros völgyén át E r d é l y b e t a r t o t t : Hód f a l u a Maros és Temes völgye között egyenlő távolságban f e k ü d t és bizonyos, hogy a Képes k r ó n i k a O d a - m u r k u n főnöke (dux) a k u n o k megszokott ú j á n , az A l d u n á - tól Orsova mellett, a Cserna és Temes völgyén tört be az országba a K u m á n i á b ó l m a g á v a l hozott harcosokkal és IV.

László k i r á l y n a k 1282. évi szept.—december hó között kelt oklevele szerint: „venit in HouJo/i" vagyis Hód faluhoz jött35* és ott g y ű j t ö t t e össze a magvarországi k u n o k csapatait.

Az 1282. évi k u n - m a g y a r küzdelem csatatere t e h á t nem lehetett másutt, mint Hód f a l u h a t á r á b a n . A helyszínen lát- tam, hogy ez a dombokkal, hullámos f ö l d h á t a k k a l és itt-ott m á r leszántott a v a r körsáncok m a r a d v á n y a i v a l borított vidék kedvező h a r c t é r volt a részben m á r nehezebb fegyverzetű ma- gyarság számára. A lovascsata megvívására felette a l k a l m a s teriilet előnyös volt a r r a , hogy a m a g y a r sereg a kivándor- lásra gyülekezett k u n o k a t megkerülje, ú t j u k a t a Temes völ- gye felé e l z á r j a , k i v o n u l á s u k a t megakadályozza, mert a ma- gyar király a k u n o k felkoncolásától tartózkodott, mivel az országnak a n y u g a t i ellenségek, német, stájer, cseh-morva ellen n a g y szüksége volt a k i t ű n ő k ö n n y ű lovas, nyilas se- regre, a n n a k nem megsemmisítése, h a n e m k i v á n d o r l á s á n a k

30 Hazai Okin tár: VIII. 451. lap.

m e g a k a d á l y o z á s a volt a h a d j á r a t célja, amit IV. László a hódi győzelemmel el is ért.

II.

A csata előzményei.

A t a t á r j á r á s után IV. Béla k i r á l y a Bulgáriából vissza- költöztetett k u n o k hét nemzetségét Kemejbe — a Nyirség szikes mezőségén, a Zagyva két p a r t j á n , a Hármas-Körös

között, a Maros- l emes közének puszta t á j a i n és Bácsme- g y é b e telepítette le. A legelésző baromcsordáival ide-oda ván- dorló és sátorozó nomád k u n n é p n e k legnagyobb ellensége az egyhelyben maradás, a települt élet; n o m á d u l kóborolt a legelővé tett szántóföldeken és számuk félelmesen elszaporo- dott a t a t á r járást követő húsz évi békésebb idő alatt. \ állá- suk a s á m á n h i t és b a b o n á k k a l fertőzött m o h a m e d á n i z m u s romlott vegyüléke. A családi életük alanti jellegű, a rablott nőkből eredő soknejűség b u j á l k o d o t t a f ő n ö k ö k és gazda- g a b b nemzetségfők sátraiban. Pásztoraik és m u n k a e r e j ü k rabolt pogány és keresztény rabszolgák, elfogott keresztény m a g y a r o k és h á b o r ú b a n szerzett hadifoglyok. És ez a nagy d a r a b Ázsia sehogy se volt e g y h a m a r a keresztény m a g y a r á l l a m keretébe beilleszthető és félszázadon át örökös volt a k ü z k ö d é s ezzel a pogány k u n világgal.

A p á p a i szék a t a t á r j á r á s óta állandóan követelte a ma- g y a r királyoktól a k u n o k megtérítését és letelepítését, ke- resztény rabszolgáik kiszabadítását, a sátorozás elhagyását, állandó h á z a k b a telepítését, keresztény öltözet felvételét, bo- zontos szakálluk levágását, üstökös, csimbókos h a j u k lenyí- rását a m a g y a r o k d i v a t j a szerint és f ő k é p p e n nemez sátraik e l h a g y á s á t .

A t a t á r j á r á s óta a legkényesebb és legégetőbb k o r m á n y - zati probléma volt a királyi u d v a r b a n , hogy a félelmes f a j - rokon k ö n n y ű lovas, nyilas vitéz pogány k u n o k a t , akik nél- kül a k k o r az ország német, s t á j e r , cseh. morva és lengyel ellen védhető nem volt. a keresztény m a g y a r államba és t á r s a d a l o m b a illesszék be.

Ennek eleinte legyőzhetetlen a k a d á l y a i voltak és ez a beolvadás nem volt rövid idő alatt elérhető, b á r m e n n y i r e szo- rították is a k u n o k a t . Ehhez idő kellett, az akkori pogány k u n nemzedék kihalása és ú j keresztény nemzedék születése, amely már keresztény szellemben növekedett, de ezt a pápai szék nem látta be és tűzzel-vassal és fegyverrel a k a r t a rövid idő alatt kereszténységre téríteni a kunságot. Azonban a pusztai nomád élethez szokott pásztorkodó kunok görcsösen r a g a s z k o d t a k b a b o n á k k a l telt ősi hitükhöz, p a p j a i k h o z ,

niiiezzin jeikhez (kántoraikhoz), a többnejűséghez, a sátorhoz, ősi r u h á j u k h o z és szakállviseletükhöz. T u d t á k azt is. hogy a m a g y a r k i r á l y n a k szüksége van r á j u k és m i n d u n t a l a n fe- nyegetőztek. ha szorították őket, hogy nincsenek Magyar- országhoz kötve és visszavándorolnak K u m á n i á b a , a régi Etelközbe, f a j r o k o n a i k h o z . K i h í v ó k k á , v a k m e r ő k k é váltak, mint olyanok, akik t u d j á k , hogy szükség v a n r á j u k és n á l u k nélkül nem élhet a m a g y a r k i r á l y .

Ellenállásukat az még i n k á b b fokozta, hogy előkelő k u n főemberek sógorságban állottak a k i r á l y i c s a l á d d a l : az ud- v a r b a n Y. István k i r á l y felesége, a k u n Erzsébet k i r á l y n é mindig p á r t f o g ó j u k volt, a k u n o k a t r a b l á s a i k m i a t t panaszt tevő p a p o k és nemesek v á d j a i ellen védelembe vette fiánál, az i f j ú IV. László királynál, mire az elégtételt n e m n y e r t p ü s p ö k i kar a p á p á h o z f o r d u l t p a n a s z á v a l . Emiatt a p á p a i szék 1279. évi szept. 22-én Fülöp fermói püspököt t e l j h a t a l m ú p á p a i követül küldte Magyarországba, azzal a f e l h a t a l m a z á s - sal. hogy esetleg szükség esetén a szomszéd országokban to- borzott keresztes sereggel űzze ki a k u n o k a t Magyarországból.

Erre a m a g y a r k o r m á n y z ó u d v a r i főtisztek és királyi tanács eszélyesen engedett és az 1279. évi tétényi gyűlésben meghozták a k u n o k megtérítésére vonatkozó t ö r v é n y t és en- nek értelmében a k u n o k n a k keresztény rabszolgáikat s az e g y h á z a k , monostorok és z á r d á k elfoglalt földeit ki kellett volna adniok.

A k u n főemberek. Tolon és Uzur, Erzsébet királyné rokonai (?). akik az u d v a r b a n és a tétényi gyűlésen megfor- d u l t a k , a kun szállásokon tanácsolták, hogy a király és a pápai követ által követelt ú j dolgokat f o g a d j á k el. de a k u n közrend hallani se a k a r t róla és az 1279. év vége felé elhalt Alpra k u n főnök fiai még j o b b a n szították az ellenállást.

A k o r m á n y első komoly akciója a megkeresztelés. a ke- resztény rabszolgák kiszabadítása s az e g y h á z a k és nemesek bitorolt földeinek visszaszerzése volt v á l t s á g d í j és k á r p ó t l á s nélkül. I udta a király és tanácsa, hogy ennek k u n l á z a d á s lesz a vége. de mielőtt a végrehajtáshoz f o g t a k volna, előbb az 1280. év elején az Alföldre, a k u n szállások közelében f e k v ő monostorokba, apátságokba és v á r a k b a erős őrségeket küld- tek. Ennek a k a t o n a i erőnek védelme alatt fogtak a k u n o k megkereszteléséhez és a keresztény rabszolgák kiválogatá- sához.

Az Alföldre, a I cun szállások közelébe küldött katonai őrségek vezetőit, akik mind a királyi u d v a r szolgálatában álló tisztek és úgynevezett udvari katonák (aule nostre miles) vol- tak. mind ismerjük. Csanádmegyébe, a Maros p a r t j á n fekvő egresi monostor védelmére, ahova a kunok elől a királyi ház

bizonyos kincseit (talán n a g y o b b összegű a d ó k a t ? ) szállítot- ták, 1 \ . László k i r á l y kipróbált kivét, Bölény fő Andrást k ü l d t e vitézeivel.40 Mellé rendelte a pestmegyei Rátót nem- zetségből való Lóránt (Roland) kir. lovászmestert és testvérjét Dezsőt és a Rátótok másik ágából Rénold és Miklós földes- urakat.4 1 akik mint érdekeltek kész örömest mentek, mert Pest-, Szabolcs- és Biharmegyei birtokaik széjjelszórva a k u n o k szállásai szomszédságában f e k ü d t e k s a k u n o k pusztí- tításától sokat szenvedtek.

A T i s z a — D u n a közötti k u n o k megfékezése céljából Sze- ged közelében f e k v ő Sövényvár (később Sövényháza nevű f a l u épült ott) vesszőből font sövénykerítéssel védett föld- v á r b a Rubin vasmegyei ispánt parancsolta, az u d v a r szolgá- l a t á b a n álló vépi szabadállapotú és katonáskodásra kötelezett királyi udvarnokokkal4 2 és a bodrogmegyei Haj-Szent-Lörincz (Szonta közelében fekvő) monostor oltalmára Bányai (Banai) Mihály u d v a r i katonát, a királyi lovászok i s p á n j á t , a h a d r a - kelésre kötelezett királyi lovászok vitézeivel és Mihály test- vérjét. Miklós galgóczi ispánt küldte, aki a galgóczi vár kato- náit vitte magával.4 3

A többi kisebb őrség felsorolását itt a hosszadalmasság miatt mellőzöm.

Az e g y h á z a k és nemesek földeinek visszaszedésére s a keresztény rabszolgák kiszabadítására a kiküldött bizottsá- gok: egy f ő ú r és két nemes t á r s a s á g á b a n a kalocsai érsek, váczi, egri. v á r a d i és csanádi püspök megindultak. A k u n o k csak a vásárolt és külföldről behurcolt pogány szolgáikat tar- tották meg, de azokat is csak megkeresztelt állapotban.

A k u n o k a t képviselő Tolon és U z u r és más k u n nemesek, akiket a királyok hadi érdemeikért m a g y a r módra nemesí- tettek meg és Tétényben mindenbe beleegyeztek, a szálláso- kon tanácsolták is a k o r m á n y követelésének teljesítését, de a k u n nemzetségek felbőszülve a keresztény rabszolgák és az elfoglalt földek kiadását megtagadták.

E miatt a bizottságok katonai erővel álltak neki a dolog- n a k , amire a k u n o k az Alföldön Csanádtól Szolnokig és a Duna—Tisza közt Tételtől Váczig fellázadtak. A f e l b u j t ó k és vezetők Alpra fiai voltak, kiknek neveit nem ismerjük.4 1

40 Borooszky: U. ott I. 77—78.

41 V. ö. Árpádkori Üj Okmánytár: XII. 382. 1. Cod. Dipl. V. 3/207. 1.

42 Hazai Okmtár: VI. 289. 1.

43 11. ott. VI. 190—191.

44 Alpra a csehek elleni háborúban a kunok vezére volt. ebben szer- zett hadi érdemeiért V. István a komárom megyei Mócs helységet adta neki. de Alpra 1279-ben meghalt és lázadó fiai a kunok közt vezetők voltak, amiért tőlük a p j u k birtokát elkoboztatta IV. László. (Cod. Dipl.

V. 3/258. lap.)

A l á z a d á s b a n a k u n o k azt a t a k t i k á t igyekeztek követni, liogv mindenik nemzetség a szállása közelében lakó f ő u r a k r a tört, liogy a zászlójuk alatt szolgáló kisebb nemes hadiszol- gáikat és katonáikat (servientes et familiares) ne gyiijthessék össze és ne csatlakozhassanak a katonai őrségekhez, miköz- ben a kisebb nemeseket is öldökölték.

A Maros és Temes közti k u n szállások népe az egresi monostor ostromához fogott, a m e l y kőfallal volt körülvéve és 1241-ben a t a t á r o k csak faltörő gépekkel b í r t á k elfoglalni, de a z u t á n a monostor falait k i j a v í t o t t á k és most, mint v a l a m i vár, meg volt erősítve. A k u n o k n a k az erősségek vívásához nem voltak ostromgépeik és b á r m e n n y i r e szerették volna a királyi kincstárt kézrekeríteni, nem boldogultak; a m a g y a r őrség, a Rátót-hadbeli u r a k és vitézek visszaverték a t á m a d á - sokat. de hős Bölényfö András a k u n o k nyilától halálos sebet k a p o t t és életébe került a monostor védelmezése.⁴⁵

A Tisza—Duna közötti k u n telepek a csongrádmegyei Sövényháza t á j á n f e k ü d t Sövényvárt ostromolták, de Rubin ispán a vasmegyei vépi u d v a r n o k o k k a l minden t á m a d á s u k a t visszaverte.46

A bodrogmegyei k u n szállások elvakult d ü h ü k b e n a Szonta f a l u helyén f e k ü d t Haj-Szent-Lőrincz monostort ro- h a n t á k meg, hova sok köznemes és más m a g y a r menekült.

A k u n o k v a k m e r ő támadással vívták a monostort, az á r k o n á t r o h a n v a tőitek a véd művekre, de Bányai Mihály mester királyi lovászai és a galgóczi vár k a t o n á i d e r e k a s a n helyt állottak a véres küzdelemben és á m b á r Mihály i s p á n n a k és három testvérjének, Miklós galgóczi i s p á n n a k s Benedek és Imre u r a k n a k 57 nemes hadiszolgája (servientes) esett el. a m a g y a r o k a jól védett kolostort megtartották.4 7

A k i r á l y udvari hadi tanácsa, a nádor és a többi királyi főtiszt az alföldi várőrségek erősítésére n a g y o b b csapattal bíró udvari katonákat küldött vitézeikkel, akik a h o z z á j u k

IV. László király Bölényfő András érdemeiéit testvéreinek, Imré- n-k 'V'k-isnak 's Kozmáink ;> K n c - ó r-^tj- ei ^/'n-^ok és Drásruladaí?) f a l v a k a t adta. Borovszkij: u. ott. I. 77—78. 1. A Rátót nembeliek egresi vitézségére vonatkoznak: Árpádkori Ujokmtár: XII. 582. 1. Cod. Dipl.

V. 5./207. lap.

í 8 V. 3./207. lap.

E hősi tettéért a király 1283. é\ i márc. 10-én Zala megyében Szent Erzsébetfalván Rubin ispánt kir. udvarbíróvá tette. Hazai Ökmtár. VI.

289. 1.

47 IV. László 1284. évi j a n u á r 12-én Miliálv és Miklós ispánoknak, valamint testvéreiknek, Benedek és Imrének a Komárom megyei las- faloát adta. (Árpádkori l jokmtár: IX. 580.) — IV. László 1285-ban Bányai Mihályt még külön Vasi és Zelebég birtokban (Komárom in.) erő- sítette meg. Az oklevél tévesen van 1275-ról keltezve. (Hazai Okmtár: VI.

191. 1.)

H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k . — IV.

gyülekező bosszuszomjas nemeseket magukhoz csatolva, a szétszórva és közös vezetés nélkül pusztító k u n o k a t többfelé megverték és szétkergették 1280 év n y a r á n .

Aba nembeli Amadé úr — 1280-ban szebeni ispán — na- gyobb k u n csapatot vert szét a I iszántúlon. sok k u n t elfogott és őket a királyhoz küldte.4 8

Maga I \ . László k i r á l y is sereget vezetett a pusztító k u n o k ellen és egy másik k u n sereget vert szét. A csatában Talpas Tamás mester — régi kipróbált vitéz — három k u n t tett fogollyá és a királyhoz kísérte őket.49 A sóvári Soós- család a l a p í t ó j a . Baksa Simonfia György n a g y h í r ű hős ud- vari katona, a k i r á l y szemeláttára „mint oroszlán'" rontott a k u n o k r a , á m b á r lovát leszúrták, mégis gyalog tovább küzdött, nyíltól és lándzsától több sebet kapott.⁵⁰ Ismeretlen szárma- zású Prótáz fia László mester nemes úr, rokonait vezette s a j á t k a r d j a alatt, de az első h a r c v o n a l b a n k u n nyíltól találva hős halált halt.⁵¹

A levert lázadás u t á n a k u n o k a kivándorlás gondolatával b a r á t k o z t a k meg: a p á p a i követ, a téténvi gyűlés, érsekek és p ü s p ö k ö k örökösen az országból való kiűzéssel fenyegették őket. úgy hogy a k u n o k a kivándorlásra a d t á k f e j ü k e t . A k u n f ő n ö k ö k ú t j á n ismeretes volt előttük a p á p a i széknek az a fenyegetése is. hogy ha a megtérésnek és letelepülésnek ellen szegülnek, a k k o r keresztes háborút i n d í t a n a k ellenük. Sor- suk hadi téren m i n d e n ü t t rosszra fordult, minden felől elle- n ü k v o n u l t a k a keresztény h a d c s a p a t o k ; a pápai szék s a f ő p a p o k fenyegetését beváltva látták, azt hitték, hogy kiűze- tésükre v o n u l n a k ellenük a h a d a k és elhatározták, hogy ku~

mániái f a j r o k o n a i k h o z v á n d o r o l n a k ki.

N y o m b a n nekiálltak a k u n nemzetségek a készülődésnek:

szállásaikat elhagyva, a kivándorlásra serényen összegyüle- keztek. N y á j a i k a t , b a r m a i k a t és g u l y á i k a t a rabszolgáik által m a g u k előtt terelve, a Temes és Cserna völgyén át az Alduná- hoz vonultak. Orsovánál az országot elhagyva. Havasalföldre vándoroltak, onnan tovább, az Olt folyónál kezdődő Kurná- niába igyekeztek. K i v á n d o r l á s u k a t az e g y k o r ú a k szökésnek

4S Árpádkori Űjokmtár, V. 2. és XIÍ. 4%. lap. Cod Dipl. VI. 2./43. 1.

•B Már a morvamezei csatában (1278) egy cseh lovagot fogott és a királyhoz vezette és ezen érdemeiért a zólyom-megvei Pojtiik erdőt adta neki László király 1284. évi július 24-én. (Hazai Okmtár, VI. 303. 1.)

50 IV. Lászlónak 1285. évi j a n u á r 1-én kelt két oklevele nem az 1282.

évi hódi csatát, hanem az 1280. évben a kunokkal vívott csatát érti.

(Árpádkori Űjokmtár: XII. 434—435.. 438—439. lap.)

51 IV. Lászlónak 1289. évi adománvlevele Vetési (Wethvhi) Konrád fia Sebestyén számára, ebben í r j a Prótáz fia László halálát. (Deák Farkas és Nagy Imre: Hazai oklevéltár: 116. lap.)

minősítették és méltán mondta a k i r á l y okleveleiben, hogy a k u n o k az országból titkon szöktek ki.³²

IV. László király Székesfejérvárról aug. 18-án a szöke- v é n y k u n o k ellen indult, hogy visszahozza őket szállásaikra.

Országos közfelkelést (generalis insurrectio) hirdetett: a ku- nok ellen t á b o r b a hívott c s a p a t t u l a j d o n o s f ő u r a k , személyes felkelésre kötelezett nemesek, u d v a r i k a t o n á k és vármegyei k a t o n a s á g gyülekező helyéül Szegedet jelölte ki. ahol meg- jelentek nemzetségi címerükkel díszített zászlaik alatt veze- tett csapataikkal Baksa György, Talpas Tamás mester,⁵³ T a m á s fia Fülöp mester,54 I v á n fia László Lesztemér helyen lakó nemes és négy testvérje,5 5 a pestmegyei Rátót u r a k közül négyen, a nógrádmegyei Márton nemes két fia:5 6 ezek mind udvari katonák: ismeretlen helyen birtokló Csépán ispán57 és b i h a r m e g y e i Macel fia Severid ispán és testvérje Miklós ibrányi nemes hadi szolgáikkal (servientes).58

László k i r á l y maga is Szegedre vonult u d v a r i tisztjeivel, testőreivel és a p r ó d j a i v a l , ott október 18—25-án a f ő u r a k k a l , alvezérekkel, nemes tisztekkel a csapatokat rendezte, felsze- relést. eleséget, m á l h á t r e n d b e szedette, a z u t á n a k u n o k visszahurcolása céljából seregével Szegedről megindult5 9 Lú- goson és Karánsebesen át — a k u n o k is ezen az úton szöktek ki — Orsovához vonult; azon túl az Olt felé a k u n o k a t utol- érte. üldözőbe fogta őket, mielőtt az Olt folyón átkelve, k u n - országi rokonaikhoz érkezhettek volna. Amint a királyi kan- cellária írta, ..az A l d u n a mentében H a v a s a l f ö l d r e vonult a k i r á l y olyan messzire, a m e n n y i r e elődei közül még senki se

52 1280. évi nov. 11-én Szalánkeményben azt í r j a , hogy épen a Magyarországból kiszökött kunok visszahozatalára indított h a d j á r a t b ó l tért vissza és ott az Alduna mellett táborba állott. (Cod. Dipl. V. 3./31. 1.) Ezt az oklevelét 1286-ban ú j r a kiadta. (Hazai Okmtár: VI. 318. 1.) — 1286.

évi június 27-én azt f r j a , hogy a kunok visszahozatala céljából, kik orszá- gunkból titkon megszöktek tatárok határszélére, ahol őseink közül még senki se járt, az Alpokon túlra országunk báróinak és nemeseinek nagy sokaságával eljutottunk. (Cod. Dipl.: V. 3./410—416. lap.) Ugyancsak 1286.

évi júniusban kelt másik oklevelében is írja, hogy sereggel j á r t túl az Alpokon (Kárpátokon) a tatárok határszélein, de azt már nem mondja, hogy a kunokért j á i t ottan. (Cod. Dipl. V. 3./516. 1.).

5:í Baksa Györgyre László király 1285. évi jan. 1-én kelt levele.

(Árpádkori Üjokmtár: XI1. 454—455., 458—459.) — Talpas T a m á s r a : (C'od.

Dipl. Y. 3./410—416. 1.)

55 Hazai Okmtár: VI. 303. 1.

35 Hadi érdemeikért az ungi kir. várhoz tartozó Jenke nevű földet k a p t á k 1288-ban. (Hazai Okmtár, VI. 530—352.)

56 Cod Dipl.: V. 3./516. 1.

57 Deák Farkas és Nagy Imre: Hazai oklevéltár, 116. 1.

58 Cod. Dipl.: V. 3./31. 1. Hazai O k m á n y t á r , VI. 318. 1.

89 IV. László 1280. évi okt. 18—23-án Szegeden tartózkodott, a főurak- kal és nemesekkel gyűlést tartott. (Hazai Okmtár, VI. 261. — Árpádkori Üjokmtár: IX. 591. 1.)

j á r t , az Alpokon, vagyis a Déli-Kárpátokon túl, a k u n o k a t összefogdosta, a t a t á r o k határszéleiről visszafordította" és őket maga előtt terelte Szörényvárig, onnan seregének egy részével, ugyanazon úton, amelyen u t á n u k ment, visszakísér- tette őket szállásaikra;6 0 IV. László a magánál tartott csapa- tokkal a sereggel be nem j á r h a t ó Kazán-szoros miatt Szörény- v á r t á j á n átkelt a D u n a jobb p a r t j á r a , és az A l d u n a mellett fölfelé haladva Kucsón és Barancson át vonult föl N á n d o r - f e h é r v á r felé és november 11-én Szalánkeményhez érkezett, ahol a mellette levő sereget feloszlatta.^{6 1}

A k u n térítés, letelepítés, keresztény rabszolgák kiválo- gatása s a p a p o k és nemesek által igényelt földek visszu- szedése a következő 1281. évben kezdődött el. azonban a b b a kellett hagyni, mert 1281. év n y a r á n maga Aba nembeli Finta n á d o r lázadt fel a szövetséges f ő u r a k k a l és I \ . László király a lázadó n á d o r n a k Gede, Göncz és Szaláncz várait ostrommal foglalta el 1281. évi augusztus elején.

A polgárháború által okozott ezt a zavart a k u n o k vezetői f e l h a s z n á l t á k : követséget küldtek a k u m á n i a i k u n o k főnöké- hez (dux), O l d a m é r h e z és szövetséget kötöttek vele, hogy kö- zös erővel IV. László királyt elűzik a trónról, a m a g y a r Alföl- det elfoglalják s az egész k u n nép oda telepszik O l d a m é r felsősége alatt.^{6 2}

O l d a m é r 1282. évben, amint kitavaszodott, a folyó völ- gyekben az u t a k r ó l leolvadt a hó és jég, március hóban a Szörényi bánságon keresztül az Aldunától a k u n o k szokott útján hirtelen bevonult seregével, a Maros-Femes közben, a szécsényi és zsadányi f ö l d v á r a k b a n táborba szállott, mire az alföldi k u n szállások népe gyorsan hozzá gyülekezett.6 3

60 Pauler Gyula: U. ott. II. 572. 1.

61 Cod Dipl.: V. 5./51. 1. Hazai Okmtár. VI. 518. 1.

62 IV. László kiiálv ogvik oklevele » hódi csat'1 után félév múlva. — 1282. szept. 1. és dee. 25-ike között — azt írja, liogy Oldomerus a kun nép- nek összes nemzetségeivel fellázadt, hűtlenségre vetemedett, IV. Lászlót el a k a r t a űzni az országhói és Magyarországot saját hatalma alá akarta hajtani, nagy kun sereggel Hód hoz jött és ott személyesen csatát vívott László királlyal. (Hazai Okmtár: VIII. 451. 1.) — 1285. szept. 1. után pedig azt írja, hogy a kun lázadókkal Hódnál vívott csatát, akik nemcsak az országot a k a r t á k maguknak alá vetni, hanem László királynak koronáját is el a k a r t á k ragadni. (Cod. Dipl.: V. 5./124. 1.)

6:t A hódi csata 1282. év április \égén vagy m á j u s elején történt és Oldamér bevonulásának március végén kellett történnie. (Karácsonyi János: Századok 1901. évf. 654—656.'1. )

I I I .

A magyar hadbahívás és gyiilek ezes. i 4 csata lefolyása.

A k u m á n i a i kun sereg betörését a jól szervezett m a g y a r hírvivő szolgálat értelmében a krassói-, temesi- és a r a d i vár- megyék királyi és megyei hírnökei — megyéről-megyéről h a l a d v a egymásnak á t a d v a a jelentést — lóvágtában megvit- ték az u d v a r b a s a k i r á l y p a r a n c s á r a a mozgósítás v é g r e h a j - tására alkalmazott főtiszt, a királyi és királynői hírnökök ispánja, emberei ú t j á n gyorsan szétküldte a h a d b a hívó pa- rancsot a vármegyékbe, a főispánokhoz, a k i k a megyei hír- nökök ú t j á n továbbították a nemzetségi czimerükkel ékesített katonai zászlóval b í r ó c s a p a t t u l a j d o n o s f ő u r a k h o z és u d v a r i katonákhoz, a megyei h a d n a g y o k h o z és sz ázna gyökhöz, akik- nek csapatai a m á r fejlődésben levő főtiszti, f ő ú r i és megyei bandériumok első a l a k u l a t a i voltak s az u d v a r t szolgáló, sza- bad állapotú és h a d r a kötelezett udvarnokok, lovászok, soly- márok, vadászok, tárnokok, bajvívók, erdőcsöszök és várme- gyei katonaság (úgynevezett vár jobbágyok és vár szolgák)

gyülekező helyéül a H á r m a s - K ö r ö s és Maros közét. A r a d és Szeged közötti vidéket jelölte meg a h a d j á r a t o t intéző szű- k e b b királyi haditanács, mint m a m o n d j u k , az u d v a r vezérkara.

Meg kell hagyni, hogy a fiatal 21—22 éves. mulatságot kedvelő asszonyos IV. László k i r á l y a p j á h o z . V. Istvánhoz méltó erélyes hadvezető volt, az 1278. évi morvamezei had- j á r a t n á l feltűnt és fényes eredményéhez hasonló gyorsaságot és energiát fejtett ki. A hadrakelést ügyesen intézte szemé- lyesen. Március vége felé Budáról, Pestről megindult udvari tisztjeivel, testőreivel, a p r ó d j a i v a l . fegyverhordóival, kik parancsvivő tisztjei is voltak. Heves megyéből Borsódba ment át és március végén A b a u j v á r m e g y é b e n intézte a hadköte- lesek összegyűjtését. Innen délfelé fordult, T o k a j és R a k a m a z közt a Tiszán átkelt. Szabolcsvármegyében, B i h a r b a n és Zarándmegyében, a m e r r e a szökevény k u n o k elhagyott szál- lásai f e k ü d t e k , g y ű j t ö t t e a hadkötelesek csapatait és igazol- tatta a betegség miatt e l m a r a d á s r a jelentkezők t a n ú i t s az illetőknek az o t t h o n m a r a d á s r a engedélyt adott. Nem is egé- szen egy h ó n a p alatt, április vége felé Aradmegyében állott a h á b o r ú r a kelt csapatokkal. Ide vonultak hozzá az erdélyi v a j d a b a n d é r i u m a , az aranyosi és kézdi székbeli székelyek, akik az oklevelek szerint a Maros völgyén vonultak ki Er- délyből és 80 lovassal tartoztak katonáskodni Erdélyen kívül.⁶⁴

H4 IV. Lászlónak 1289. évi adománylevele az aranyosszéki székelyek számára. V. István kezdte a kézdi székelveket Aranyos földjére áttele-

píteni. (Cod. Dipl. V. ?./452. 1.)