Az 1981. évi eredmények és az 1982. évi feladatok

(1)

AZ 1981. ÉVI EREDMÉNYEK ÉS AZ 1982. ÉVI FELADATOK*

NYlTRAl FERENCNÉ DR.

Az 1981—es év sok szempontból meghatározó jelentőségű volt a Központi Statisz-

tikai Hivatal életében. Több olyan esemény adódott az év folyamán, amely általában

csak ritkább időszakonként fordul elő, de amely alkalmat nyújt arra, hogy önvizsgá- latot végezzünk, számba vegyük az elmúlt évek során elért eredményeinket. és fel- mérjük. feladatainknak hogyan tettünk eleget. Az elmúlt évben így elvégzett önvizs- gálat mellett arra is lehetőségünk volt, hogy az ország széles nyilvánossága előtt megméressünk. Ezek közül az események közül kiemelkedik az 1981. júniusi parla—

menti beszámoló.

A parlamenti beszámoló előkészítésekor célul tűztük ki, hogy nemcsak a sta- tisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtásáról adjunk számot, hanem a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalnak és intézményeinek 8—10 éves munkájáról és a jövőre vonatkozó elképzeléseinkről, terveinkről is. A parlamenti ülésszak előkészítése során a megyei képviselőcsoportok ülésein beszámoltunk a Központi Statisztikai Hivatal és megyei szerveinek tevékenységéről. az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bi- zottságának ülésén az egész Hivatal munkájáról, majd ezt a folyamatot betetőzte a parlamenti ülésszak. Az ülésszak alatt és azt követően a sajtó és a hírközlő szer—

vek a korábbinál többet foglalkoztak a Központi Statisztikai Hivatallal, egyes témái-

val, egyes részlegeivel.1

A beszámoló előkészítése a Hivatal dolgozóinak közös munkája volt. A feladattal megbízott dolgozók nagy alapossággal végezték el az említett önvizsgálatot. ami alkalmat adott arra, hogy megállapítsuk: mely területeken kell hatékonyabban dol-

goznunk, gyorsabban előrehaladnunk a következő évben. években.

Hasonlóan nagy jelentőségű volt a Hivatal életében az, hogy alkalmunk volt az Állami Tervbizottságnak beszámolni a statisztika szerepéről, fejlődéséről a gaz—

daság intenzív fejlesztési szakaszában. Ez a munka a Közgazdasági főosztály szer- vezésében főként a gazdaságstatisztikával foglalkozó főosztályok és a Gazdaságku- tató lntézet közös munkáját igényelte, de többet is annál. hiszen az anyagnak a Fő—

osztályvezetői Értekezleten történt megtárgyalása során megvizsgáltuk azt is, hogy

a gazdaság fejlődésének intenzív szakaszában a társadalom- és a gazdaságsta—

tisztika együttműködésében milyen további lehetőségeink vannak. Nem mondhatjuk azonban azt. hogy ez a munka lezárult. Az Állami Tervbizottság határozata új sza-

* A Központi Statisztikai Hivatal 1982. január 28—án tartott aktivaértekezletén elhangzott előadás kissé rövidített változata.

1 ..A statisztikai törvény végrehajtásának tapasztalatai" címmel az Országgyűlés nyári ülésszakán, 1981.

június 26-án elmondott tájékoztatót. az említett beszámolót és a parlamenti vitáról készült összefoglalót lásd a Statisztikai Szemle 1981. évi 10. számában (949—979. old.).

(2)

230 NYITRAI FERENCNE DR.

kasz kezdetét jelenti, továbbgondolkodásra ösztönöz mindnyájunkat, és e témá- ban még 1982—ben is lesznek jelentős feladataink. Hosszú távú elképzeléseinket rö- * videsen tárgyalja az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Közgazdasági

Munkaközösség.

Bár nem ennyire az egész Hivatalt érintő kérdés, de számos területére megha- tározó jelentőségű volt a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program (SZKFP) benyújtása az Állami Tervbizottsághoz és a kormányhoz. Ez a munka alkalmat adott annak áttekintésére. hogy a számítástechnika alkalmazásában, az alkalmazás orszá- gos szintű koordinálásában meddig jutottunk el, megállapítsuk. hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a közeli jövőben magunk elé tűzhetünk a sikeres végrehajtás

reményében, és milyen feladataink lesznek a távolabbi jövőben.

A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program kidolgozását megelőző viták

alkalmat adtak arra is. hogy számítástechnikai intézményrendszerünket áttekintsük,

és előkészítsük a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) létrehozását.

továbbá biztosítsuk az új vállalat működésének fő feltételeit; (A vállalat 1982. január

1-vel megalakult.)

Úgyszintén országos jelentőségű volt, bár a Hivatal törzsgárdáját kevésbé érin- tette az állami népességnyilvántartás helyzetéről készített minisztertanácsi jelentés.

Úgy vélem, széles körben ismert, hogy e jelentés előkészítése nem volt probléma- mentes. A népességnyilvántartásban érdekelt társminisztériumokkal. főhatóságokkal át kellett tekintenünk az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ANH) létrehozásakor megfogalmazott koncepciót, meg kellett vizsgálnunk. hogy vajon napjainkban a kon- cepció mely elemei érvényesek. hol szükséges változtatnunk, hogyan lehet az érde- kelt szervek közötti együttműködést megfelelően biztosítani. Mindez együtt járt sze- mélyi változással is az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetésében. Örömmel mondhatom. hogy a minisztertanácsi jelentés előkészítése sikeres volt. Abban, hogy ez sikeres lehetett, nagy része volt annak a jelentős segítségnek. amelyet a kormány illetékes vezetőitől kaptunk. Talán nem túlzás azt mondani. hogy az Állami Népes—

ségnyilvántartó Hivatal 1981-ben újjászületett. behozta jó néhány éves lemaradá- sát. Megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyeket a népességnyilvántartással el kell érnünk, meghatároztuk az utakat és a módokat, ahogyan haladnunk kell a jövő- ben. Úgy vélem, hogy az új feltételeket az apparátus megértette, a reális feladatokat maradéktalanul végre tudja hajtani.

E nagyszabású munkák mellett számos olyan feladatot végeztünk el az elmúlt év során, amelyek a Hivatal egyes kulcsterületein több évre jelentős hatásúak. Ilye—

nek voltak többek között a népesedéspolitikával kapcsolatos munkáink, a legmaga—

sabb szintű pártfórumokra készített anyagaink és a kormány részére az Egészség—

ügyi Minisztériummal közösen készített jelentésünk. A népesedéspolitikai akcióink között kiemelkedő jelentőségű a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szerve- zett tudományos konferencia előkészítése. lebonyolítása és az ott elhangzott előadá—

sok rendkívül gyors megjelentetése.2

Úgyszintén hosszabb időszakon át tartó jelentős feladat volt az 1981. évi me—

zőgazdasági összeírás, amelyet zajtalanul és sikeresen hajtottak végre az elmúlt évben. Előkészítésében a Mezőgazdasági Statisztikai főosztály, végrehajtásában pedig a területi statisztikai apparátus végzett kiemelkedő munkát.

Úgy vélem. már e néhány csomópont felvázolása is jelzi, hogy a Központi Sta—

tisztikai Hivatal életében az elmúlt év nehéz, de kétségkívül eredményes év volt. és ezt nemcsak a Hivatal vezetősége értékelte így. hanem eredményesnek ítélte mun-

2 Népesedés és népesedéspolitika. Szerk.: Monigl István. Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya — Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 176 old.

(3)

EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK 231

kánkat az Országgyűlés és — az előbb említett jelentések kapcsán — a Miniszterta-

nács és az Állami Tervbizottság is.

Az, hogy munkánkat eredményesnek találták. érzékelhető abban a bizalomban

is, hogy több új feladatot kaptunk, éspedig olyan feladatokat. amelyek korántsem

csak egy évre, hanem sok évre szólnak.

A legjelentősebb feladatkör, amellyel munkánk bővült a központi fejlesztési programok nyomon követése, e programok megvalósulásának megfigyelése. nem—

csak statisztikai eszközökkel, hanem azokon túlmutató közgazdasági értékeléssel, folyamatelemzéssel is. Kétségtelen, hogy ez olyan típusú munka, amely kevésbé nö—

veli a Hivatal népszerűségét, hiszen kritikai elemzést vár tőlünk az Állami Tervbi- zottság, a kormány. Úgy is megfogalmazhatnám a feladatot, kifejezetten azt várják a Hivataltól, hogy mutasson rá a központi fejlesztési programok menetét elősegítő vagy akadályozó tényezőkre, a menet közben elkövetett hibákra, tehát a kormány a hatodik ötéves tervidőszakban egyik kulcsfeladata megoldásának segítését várja a statisztikai apparátus dolgozóitól.

Nem kevésbé fontos feladatot rótt ránk az Állami Tervbizottság. Ez a feladat a

rövid távú gazdasági előrejelzés, amivel egyébként évek óta foglalkozunk, de most kissé intenzívebben került előtérbe, és várhatóan az érdeklődés előterében marad a következő években is. Bár ez elsősorban a Gazdaságkutató Intézet feladata, de már 1981-ben is e feladatot igen helyesen a Hivatal érdekelt főosztályaival együtt-

működve oldotta meg. Nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Gazdaságkutató

intézet és a Hivatal gazdaságstatisztikai. társadalomstatisztikai főosztályai közötti együttműködésben jelentős az előrelépés. Első ízben fordult elő, hogy az év utolsó negyedében készített előrejelzésünk nemcsak az Állami Tervbizottság elé került, hanem azt az éves terv minisztertanácsi tárgyalása előtt a kormány tagjai is meg—

kapták.

Az 1981-ben elvégzett feladatok között nagy súlyt képviselt az életszínvonal, életmód vizsgálata. Az e témakörben készült tanulmányok nagy része közvetlenül csatlakozott a felső szintű tárgyalási anyagokhoz. például a lakástémában az MSZMP Központi Bizottsága ülésének előkészítéséhez vagy az életszínvonal-kutatás témakörében a középtávú és a hosszú távú kutatási terv anyagaihoz. Az 1960 és 1980 közötti fejlődést elemző kiadvány, amelyet a Közgazdasági Főosztály gondo- zott, s melyben több főosztály munkája is tükröződik, alapmunkának minősül ebben a témakörben.3 Ezzel egyidejűleg közreadtunk rétegvizsgálatokat tartalmazó anyaga—

kat, újszerű elemzéseket (népszámlálási adatok alapján) bizonyos foglalkozási cso—

portok (közgazdászok, jogászok) helyzetéről és az ifjúságról is./*

A közvélemény tájékoztatásának továbbfejlesztése érdekében is jelentős lépést tettünk előre. A Közgazdasági főosztály munkatársainak szerkesztésében sorozatot indítottunk, amelynek első jól összeállított, ügyesen fogalmazott füzete az év fo- lyamán megjelent,5 és már a következő füzetek tématerveit is elkészítették. Úgy vé—

lem, hogy a szerkesztők az első füzet összeállítása során igen sok tapasztalatra tettek szert elsősorban a tekintetben. hogyan kell közérthetően megfogalmazni bizonyos kérdéseket. Kérem a szerkesztőket. hogy tapasztalataikat hasznosítsák a követ-

3 Életszínvonal, 1960—1980. Statisztikai időszaki Közlemények. 488. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Bu- dapest. 1981. 298 old.

4 A felsőfokú közgazdasági kereskedelmi végzettségűek demográfiai és foglalkozási jellemzői. Központi

Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 90 old. _ ,

A jogtudományi végzettségűek demográfiai és foglalkozási jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. Buda- pest. 1981. 62 aid.

Az ifjúság demográfiai és foglalkozási jellemzői az 1980. évi népszámlálás 2%-os képviseleti mintája alapján. Központi Statisitikai Hivatal. Budapest. 1981. 111 old. ' ' '

5 Eietszínvonaiunk a felszabadulástól napjainkig. Életszínvonalfüzetekf 1. sz. Központi Statisztikai Hiva-

tai. Budapest. 1981, 61 old. , ' ' , . —,

(4)

232 NYiTRAl FERENCNE DR.

kező füzetek szerkesztésében is. Ez a kezdeményezés egyébként azért is jó volt, mert

arra inspirálta a gazdasági kérdésekkel foglalkozó főosztályokat, köztük elsősorban a Tájékoztatási főosztályt. hogy fontolóra vegyék hasonló jellegű, a közvéleményt tájékoztatni kivánó füzetsorozat megindítását gazdasági kérdésekről is.

Másik nagy jelentőségű, több főosztály együttműködésével készült tanulmány a

,,Társadalmi folyamatok az V. ötéves terv időszakában" cimen megjelent kötet, amelynek összeállításában a szintetizáló tevékenységet a Társadalmi Statisztikai fő- osztály végezte.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási koncepciójának kialakításában az 1981. év fontos eredményeket hozott. Eljutottunk oda, hogy a tájékoztatási koncep—

ció legfőbb elemei készen vannak. Az összhivatali tájékoztatási elképzelések és a te—

rületi szintű tájékoztatás koncepciója között létrejött a szükséges összhang. Kialakult

a szakmai évkönyvek, zsebkönyvek, adatgyűjtemények egységes rendszere. Az elem- ző kiadványok köre gazdagodott. Létrehoztuk a sajtószolgálatot. amelynek első ered—

ményei közismertek. Létre kívánunk hozni egy olyan információszolgálatot is. amely tájékoztatást tud adni az érdeklődőknek arról. hogy milyen adatok. adatállományok hol, milyen formában állnak rendelkezésre. hogyan lehet hozzájuk jutni stb.

Eredményesen haladtunk előre a statisztikai módszerek fejlesztésében. Koráb-

ban elhatározott szándékunk volt a teljes statisztikai rendszer tartalmi felülvizsgá—

lata. Ez szoros együttműködést igényelt a közemúltban létrehozott Statisztikai Rend-

szerfejlesztő és Koordináló főosztály. valamint a témában érdekelt főosztályok között.

Az együttműködés csoportmunka keretében sikeres volt. A tartalmi felülvizsgálat ér- tékes eredményeket hozott, a munka folytatásához jó alapot teremtett.

Jelentősnek értékelem az árstatísztika fejlesztése érdekében megkezdett mun- kát, az első összehangoló lépéseket. Hangsúlyozom, hogy az első lépéseket, hiszen közel tízéves lemaradásban vagyunk saját terveinkhez képest. Az indulás sikeres, a munkacsoport jól értelmezte feladatát. Természetesen még sok módszertani ku- tató. feltáró munkára van szükség ahhoz. hogy ez a feladat látványos eredményeket hozzon. Szerencsésnek tartom. hogy a Hivatal e témakörben érdekelt munkatársai jól együttműködnek a feladat megoldásában a tudományos kutatókkal, egyetemi dol- gozókkal.

Tovább haladtunk az elmúlt időszakban az egységes ágazati osztályozási rend—

szer fejlesztésében is.6

Külön szeretnék szólni az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) to-

vábbfejlesztéséről. Az e téren végzett munkától a következő években nagy eredmé—

nyek várhatók. Azok a főosztályok. amelyek az ELAR továbbfejlesztésében érdekel—

tek, tudják, hogy az együttműködés. a megértés korábban jóval kisebb volt, mint

1981—ben. Ma már ott tartunk, hogy a feladatot meghatároztuk. és az új mintára va- ló áttérés folyamatban van. A feladat megoldásában a területi apparátus messze- menően érdekelt. Az új ELAR kialakítása a társadalom- és gazdaságstatisztika kap- csolatrendszerének. valamint a gazdaságstatisztikán, illetve a társadalomstatisztikán belüli kapcsolatrendszernek továbbfejlesztése szempontjából elsődleges jelentősé- gű. Az ELAR lehetővé teszi, hogy azonos költségvetési ráfordítással lényegesen több eredményhez jussunk, mint a régi minta alapján, sőt talán az egyetlen eszköz arra, hogy az igényelt rétegvizsgálatoknak a jövőben jobban eleget tudjunk tenni.

Fejlesztettük az adatfeldolgozást, az adattárolást. Előre léptünk az adatbázis- fejlesztés terén. Csupán egy példát akarok kiemelni: az adatbiztonság és az adat-

6 A* módosított ágazati osztályozási rendszer! a Statisztikai Közlöny 1981. évi 12. számának melléklete tartalmazza. Lásd továbbá: ..Az egységes ágazati osztályozási rendszer és az ágazatok tartalmi meghatá—

rozása" (Statisztikai fogalmak. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 91 old.) c. kiadványt.

(5)

EREDMÉNYEK ES FELADATOK 233

védelem érdekében hozott intézkedések a következő évtizedre is meghatározó jelen- tőségűek. A fejlődést jól mutatja, hogy néhány évvel ezelőtt még agitálni kellett az

adatbázis—rendszerek kialakítása érdekében, ma viszont annyi a jelentkező. hogy a

prioritás meghatározása a fő gond.

A Hivatal nemzetközi tevékenysége is tovább bővült az elmúlt évben. Nemzet-

közi hírnevünk erősítését szolgálta a lll. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege Kon-

ferencia. A konferencia előkészítésében. lebonyolításában a Hivatal számos érdemi dolgozója részt vett nemcsak előadások tartásával, hanem szervezési munkával is, amiért köszönet és elismerés illeti őket. Ez a tanácskozás is egyike volt azoknak az akcióknak. amelyek külső megméretésünket célozták, és a nemzetközi elismerés nem is maradt el. Leontief professzor szép szavakkal emlékezett meg a Központi Statisz—

tikai Hivatal munkájáról, az input-output technika tekintetében elért eredményeink- ről, és hasonló elismerést kaptunk nemzetközi és nemzeti szervek képviselőitől is. A siker természetesen nem kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal ÁKM—tevékenysé- gének köszönhető, hanem az egész magyar ÁKM—gárda együttes jó munkájának.

Mint ismeretes, 1981—től kezdődően ismét tagja vagyunk az ENSZ Statisztikai Bizottságának és Népesedési Bizottságának. Mindkét Bizottság ülésén részt vettünk, és igyekeztünk ott nemcsak hazánk, hanem a szocialista tábor érdekeit is megfele- lően képviselni. Elmondhatom. hogy ezeken az ülésszakokon is elismeréssel találko- zott a munkánk.

Említést érdemel az a tény is, hogy az Európai Statisztikusok Értekezletének leg—

utóbbi ülésén a tájékoztatási rendszerünkről készített beszámolóval szerepeltünk.

Ennek előkészítésében nagy szerepe volt a Tájékoztatási főosztály dolgozóinak. A beszámolót követő vita igen gazdag és gondolatébresztő volt. Megismertük közel 15 partnerország elképzeléseit és tájékoztatási gyakorlatát. A vita anyagát magyar nyelven is kiadjuk.

Az elmúlt évben megkezdtük a nemzetközi statisztikai értekezletek anyagainak szélesebb kör részére való közreadását annak érdekében, hogy ezeket azok is meg- ismerhessék és tanulhassanak belőlük, akik nem vettek részt a konferenciákon. lgy például a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) legutóbbi Buenos Aires—i ülésszakának anyagából is közre fogunk adni magyar nyelvű válogatást. A teljes anyagot nem tudjuk kiadni, mert ez egyrészt igen terjedelmes. másrészt számos olyan elméleti—gya—

korlati részproblémát is tartalmaz, amelyek nem kapcsolódnak a hazai gyakorlathoz.

A Hivatal munkája szempontjából fontos témacsoportok anyaga azonban meg fog jelenni magyar nyelven. Ezt a gyakorlatot a jövőben más konferenciák anyagai te-

kintetébn is követni fogjuk. ,

Említést érdemelnek a Központi Statisztikai Hivatal és a hozzá tartozó intézmé- nyek szervezetében bekövetkezett változások is. 1981. január 1-vel kezdték meg mű- ködésüket a Statisztikai Rendszerfejlesztő és Koordináló főosztály, valamint a Szá- mítástechnike-alkalmazási főosztály. E két főosztály összetétele. feladatköre újszerű.

Első évüket sikeresnek értékelem. A sikert elősegítette az. hogy a két főoszályt szá—

mos feladat megoldásának igénye hozta létre. A Statisztikai Rendszerfejlesztő és Koordináló főosztálynak már megalakulása pillanatában foglalkoznia kellett a hely- zetelemzéssel, a statisztikai munka témaelemzésével. emellett az adatbázis—rendszer továbbfejlesztésével és sok más feladattal. A Számítástechnika-alkalmazási főosz- tálynak pedig azonnal hozzá kellett fognia a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program alkalmazási részének előkészítéséhez és az egész munka koordinálásához.

Meg kellett oldania az árhatósági funkcióinkból adódó feladatok gondozását, a

számítástechnika titokvédelmi feladatait. Mindkét főosztály elsőéves működése azt igazolta. hogy az új szervezetek lendületes működésének kialakításához a legjobb

(6)

234 NYITRA! FERENCNE DR.

módszert választottuk: megfelelően nagy terheléssel kezdték meg munkájukat. Ez

minimálisra csökkentette az ilyenkor elkerülhetetlen személyi súrlódásokat. a mun-

kában kölcsönösen megismerték és elismerték a kollégák egymás szakmai hozzál—

értését, ami végül is hozzásegítette a szervezeteket. hogy megtalálják helyüket a Hivatal közösségében. és jól vizsgázzanak. Ez természetesen nem ok az elbizako- dottságra. sőt szerénységre int, hiszen még korántsem oldották meg az előttük álló feladatok nagy részét. de már volt olyan is, amit sikeresen teljesítettek. és ez nagy eredmény.

Egész évben folyt a Nemzetközi Számítástechnikai és Oktató Központ (SZÁ—

MOK). a Számítógép—alkalmazási Kutató Intézet (SZÁMKI) és az Országos Számító-

géptechnikai Vállalat (OSZV) összevonásából kialakuló új vállalat, a Számítástech-

nika Alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) szervezése.

E munka sem volt problémamentes, hiszen három olyan intézményről volt szó.

amelyek eddig részben párhuzamosan. egymástól függetlenül. részben egyes terü—

leteken együttműködve éltek és dolgoztak. Mindegyiknek más és más hazai és nem—

zetközi kapcsolatrendszere volt. Az új vállalat szervezeti—működési rendjének elő-

készítése mellett meg kellett oldani a három intézmény 1981. évi feladatait. s az

intézményeknek természetesen eleget kellett tenniök szerződéses kötelezettségeik- nek. Ez sikerült is. Mindez abban az időben történt. amikor a tudományos kutatás felülvizsgálata is folyt, amelynek kapcsán a SZÁMKl—nak csökkentenie kellett lét- számát, és profiltisztításra is sor került.

Az eltelt év az előkészítésre elegendő volt. Az új vállalat úgy kezdheti életét, hogy van alkotmánya még akkor is, hogyha ezt ideiglenesnek tekintjük. Ilyen típusú ,.komplex engineering" jellegű fejlesztő vállalatunk ugyanis eddig nem volt. s leg- alább egy év gyakorlati tapasztalatainak ismerete kell ahhoz, hogy a végleges alkot—

mányt, szervezeti, működési rendet kialakíthassuk. Ismerve az apparátust, a helyi vezetőket. azokat, akik a pályáján elindították a vállalatot. bízom abban. hogy már az első évük eredményes lesz. Annál is inkább bízom ebben. mert az új vállalat szá—

mára a Számitástechnikai Központi Fejlesztési Program nagy feladatokat ad, és még inkább növeli az új vállalat jelentőségét az is, hogy mindinkább fokozódnak az ESZR rendszerű gépek hazai telepítésével. software—ellátásával kapcsolatos igények.

A hivatali tájékoztatási munkában a korábbi gyakorlatot és a tájékoztatási kon- cepcióban elfogadott irányt folytattuk. Ennek szellemében elég sok külön témát (szám szerint l7-et) közöltünk a havi jelentésekben. Bevált az a gyakorlat, hogy ezek az anyagok egyfelől az aktuális témákhoz kapcsolódjanak, másfelől az országos.

népgazdasági jelentőségű kérdések mellett esetenként területi problémákkal is fog—

lalkozzanak.

A tájékoztatás külön feladatai között nagyjelentőségű volt az országgyűlési be- számoló mellékleteként készített számszerű anyag. melynek sikere is volt a képvi—

selők körében. A mini-zsebkönyvet,7 amely hat nyelven jelenik meg. a korábbinál hamarább állította össze a Tájékoztatási főosztály. Úgy vélem, hogy ez dicséretes.

Kevésbé dicséretes viszont az. hogy a Mai Magyarország c. kiadvány nem jelent meg az elmúlt évben.

A népgazdaság egészére vonatkozóan készített kiadványaink közül különösen

jelentős volt a főbb népgazdasági folyamatokat bemutató kiadvány,8 amelyben újí-

tani igyekeztünk: a szokásos tartalom mellett aktuális kérdésekről is számot ad- tunk.

'

7 Magyarország. 1981. Statisztikai adatok. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 39 old.

8 Főbb népgazdasági folyamatok az V. ötéves terv időszakában. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1981. 136 oid.

(7)

EREDMÉNYEK ES FELADATOK 235

Mint ismeretes. több év óta feladatunk az ipari termelési szerkezet változásának vizsgálata. és több év óta jelentős erőfeszítéseket is teszünk annak érdekében, hogy a szerkezetváltást részletesebben is bemutassuk. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű az elmúlt évben készített és a közeljövőben nyomdába kerülő kiadvány.

amely 10 évet tekint át. és az ágazatnál mélyebben. termékcsoport, esetenként ter- mék bontásban mutatja be az ipari termékek termelésének és külkereskedelmi for- galmának strukturális változásait.

Jó összeállítások készültek 2—2 főosztály együttes munkájaként az építőipar és az ipar kapcsolatáról, az ipari növények termeléséről és felhasználásáról.

Nagyon fontosnak tartom az elmúlt évben készült mezőgazdasági statisztikai ki—

adványokat. lgy például azt a kiadványt. amely 15 évre tekinti át az állattenyésztés fejlődését,9 illetve a gyepgazdálkodásról, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok földterületéről készitett jelentéseket is.

Sikeres munka az energiagazdálkodás fejlődésének másfél évét bemutató ope- ratív jellegű kiadvány is. amelyet az lparstatisztikai főosztály több más főosztály közreműködésével állított össze. Folytattuk az anyagmozgatás bemutatását a külön- böző népgazdasági ágakban. köztük a mezőgazdaság és a szállítás területén. Azt hiszem. hogy ez a munka nem vesztette aktualitását különös tekintettel arra. hogy a

munkaerő-tartalék ma is főként ezen a területen található meg.

Sikeres munkáink között említhetem a nem rubel elszámolású export koncent—

rációjáról készített tanulmányt és azokat az elemzéseket is, amelyeket a Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztály készített. Ezek között volt olyan tanulmány, amelyet egyes külső szervek vitattak (például a konvertálható exportárualapok bővítését szolgáló beruházásokról készített elemzés). és volt olyan. amelyet egyértelmű siker koronázott külső szervek részéről is (például az építőipar háttériparáról készített anyag). Emellett jónéhány olyan operatív jellegű kisebb elemzés is készült, amelyek egy-egy kérdésről fontos háttér-információikat nyújtottak.

Külön szeretnék szólni a területi statisztikai apparátus elmúlt évi munkájáról.

Mint említettem. a parlamenti beszámoló előkészítése a területi statisztikai appará- tusra jelentős feladatokat rótt, a jogszabályellenes statisztika felmérése ennek ke- retében a korábbinál szélesebb körben történt meg. lsmeretes, hogy ezzel a sajtó központi szervei és a megyei sajtóorgánumok is elég gyakran foglalkoztak, sőt a kormány előtt is napirendre került a kérdés.

A területi tájékoztatás tovább gazdagodott az elmúlt évben. A központi tema- tika és elemzési program alapján készített jelentések mellett egy-egy igazgatóság a terület sajátos igényeinek megfelelő elemzéseket is közreadott. Ezek közül néhány olyan színvonalas elemzés is volt, amelyet a Központi Bizottság illetékes osztályának, egyeseket a Minisztertanácsnak is megküldtünk.

A magyar népszámlálások történetében első ízben fordult elő, hogy a megyei adatokat tartalmazó köteteket a felvételt követő 19 hónap alatt sikerült publikálni.

sőt nemcsak számszerű adatokat tudtunk közreadni, hanem elemzéseket is. A sajtó. a rádió. a televízió képviselői több esetben elismeréssel szóltak e tevékeny- ségünkről.

A Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutató Intézetének 1981. évi tevékeny- ségét az Állami Tervbizottság egyértelműen eredményesnek értékelte. és hasonló ér- tékelés kaptunk a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályától is. Ezek az el- ismerések azt jelentik, hogy a Gazdaságkutató Intézet felnőtt a feladatokhoz, meg- találta a helyét a központi döntések elősegítésében, sikerült a tevékenységét úgy

" Az állattenyésztés fejlődése, 1965—1980. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1981. 107 old.

(8)

236 NYITRAI FERENCNÉ DR.

kialakítani, hogy szorosan kapcsolódjék az ország irányításának. tervezésének rend-

jéhez.

A Népességtudományi Kutató Intézet profilja 1981—ben némileg változott. és változás történt az Intézet vezetésében is. Az Intézet 1981—ben már valamivel tisztább profillal, nagyobb szervezettség. erősebb. célratörőbb irányítás mellett dolgozott. Az elmúlt év az Intézet szempontjából sikeres volt: a korábbinál lényegesen több ku- tatási eredményt jelentettek meg, lényegesen jobban koncentrálták a kutatási erő- ket. és aktívabban vettek részt a különböző nagyjelentőségű akciókban. Az Intézet jó úton halad, ezen az úton kell az eddigieknél is célratörőbben, jó belső munka—

megosztással tovább menniök.

Említettem, hogy az elmúlt év az Állami Népességnyilvántartá Hivatal életében

túlzás nélkül mondva a fordulat éve volt. Elkezdődött, kialakult a régóta nélkülö-

zött. együttgondolkodás" az intézményen belül. A munkában érdekelt valamennyi szervezet és helyi képviselőik felismerték. hogy jól működő központi bázis nélkül nem lehet előrehaladni. Nagy örömmel mondom, hogy az év végére a személyi szá- mok több mint 99 százalékát kiadták. ami már nemzetközi szinten is elfogadott ered- mény. Most azt várjuk az Állami Népességnyilvántartó Hivataltól, hogy ez év köze- pétől az adatok naprakész szolgáltatását is biztositani tudják. (A naprakész szol—

gáltatás itt egy hónapos átfutási időt jelent.)

Eredményesen dolgoztak a Hivatalhoz tartozó szervezetek, intézmények is. Sze-

retném kiemelni a Számítástechnikaí és I'ngvitelszervező Vállalat (SZUV) te-

vékenységét, amely elismerésre méltóan eredményes volt az elmúlt évben is, és a Statisztikai Kiadó Vállalat munkáját, amely az egyre növekvő tájékoztatási felada—

tokkal lépést tudott tartani, továbbá az Állami Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) munkáját, amelyről a Szolgálat vezetője tavaly a Hivatal Főosztályvezetői Értekez—

letén is beszámolt.

*

Az elmúlt évi eredményeket értékelve megállapíthatjuk. hogy a Hivatal és in- tézményei 1981-ben eleget tettek a párt és a kormány által kiszabott feladatoknak.

Megvan minden alapunk arra. hogy az 1982. évre olyan tervet dolgozzunk ki. amely minőségben gazdagabb, de a lehetőségekhez mérten azonos mennyiségű feladatot ró ránk. A legfőbb feladatokat tartalmazó hivatali munkaterv már ismeretes, rész- letes tárgyalására nincs szükség. Csupán néhány különösen fontos feladatot sze- retnék kiemelni.

Az elmúlt évi munka elemzése során említettem azt az újszerű feladatot. ame—

lyet a központi fejlesztési programok megvalósulásának figyelemmel kísérése, elem—

zése számunkra jelent. E tekintetben 1982 elején kell az első lépéseket megten-

nünk. Öszintén meg kell mondani, hogy e kisérleti szakasztól is sokat várnak a fel—

sőbb szervek. Remélem, hogy az érintett főosztályok együttes munkájával eleget fogunk tenni e várakozásoknak.

Hangsúlyozni kell, hogy itt korántsem csak a gazdasági jellegű programok tel- jesitésének megfigyeléséről, elemzéséről van szó, hanem a társadalmi jelentőségű programokról, igy a lakásprogramról, az általános iskolai, kórházfejlesztési prog-

ramról is.

Fontos feladatunk — mint emlitettem — a gazdaság intenzív fejlesztési szaka- szára meghatározott statisztikai munka terén való előrelépés. Az első lépéseket már itt is megtettük. A kormány elnöke erről adott jelentésünket elfogadta. Ebben a je- lentésben azonban még sok minden jövő időben szerepelt. 1982—ben ígéreteinket valóra kell váltanunk.

(9)

EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK 237

Nem kis feladat lesz a környezetvédelmi tevékenységek statisztikai rendszeré-

nek továbbfejlesztése. amit 1982—1983—ban kell megoldanunk.

Tovább kell korszerűsítenünk a kutatás—fejlesztés statisztikáját is a Tudomány- politíkai Bizottság határozatának megfelelően.

Az új típusú gazdálkodó szervezetek statisztikai adatainak megfigyelése terén végzendő munkánk nagymértékben függ attól. hogy ezek a szervezetek milyen kör—

ben. hogyan jönnek létre. 1982-ben azonban már számot kell adnunk róluk is.

ismeretes. hogy megnőtt felelősségünk a számítástechnika országos alkalmazása

tekintetében. Ez azt igényli, hogy ajánlásokat dolgozzunk ki a számítástechnikai

szolgáltató intézmények tevékenységének korszerűsítése. a számítástechnika-alkal- mazás gazdasági és jogi szabályozási rendszerének továbbfejlesztése érdekében.

A tájékoztatási feladatok közül csak néhány olyat emelek ki, amelyek nem rend—

szeresek, és kifejezetten 1982. évi feladatot jelentenek. llyen például a nemzetközi statisztikai zsebkönyv összeállítása, amely ritkább időközönként jelenik meg és álta-

lában nagy várakozással fogadják.

Szokásos zsebkönyveink és évkönyveink mellett gazdagítanunk kell az elemző kiadványok körét. A népgazdaság importigényességének témakörében tízéves idő- szakot óttekintő kiadványt kivánunk közreadni az ágazati kapcsolati mérlegek alap—

ján, és e témakörben a Gazdaságkutató Intézetnek 1981—ről áthúzódó feladatai is vannak.

Tovább kell vizsgálnunk az ágazati és a termékszerkezet változását az ipar kü—

lönböző területein, és nagyon fontos feladatunk az elmúlt évtized anyaggazdálko—

dása néhány jellemzőjének vizsgálata természetesen oly módon, hogy ebből a kö—

vetkező évtizedre is következtetéseket lehessen levonni.

Tekintettel arra. hogy az 1982. évi népgazdasági terv az életszínvonal megőrzé—

sét a feladatok között a középpontba állította. jónéhány elemét be kell mutatnunk a következő évben. lgy például az egészségügyi helyzetről. az életmód különbségei- ről és változásairól, a különböző lakótelepek adatairól kívánunk kiadványt megje-

lentetni, és egy népesedéspolitikai zsebkönyvet akarunk kiadni.

Módszertani feladataink között kulcsjelentőségű a Hivatal árstatisztikai rend- szerének továbbfejlesztése. Az elmúlt évről áthúzódott a népgazdasági hatékonysági számítás mutatószám-rendszerének fejlesztési feladata. Ezt a Hivatalon belül több főosztály együttműködésével, a Közgazdasági főosztály vezetésével kívánjuk megol—

dani. természetesen oly módon, hogy a témában érintett tervező és pénzügyi szer—

vekkel is szorosan együttműködjünk.

Az új ELAR-mínta kialakításával és 1983. évi alkalmazásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat 1982 folyamán meg kell oldanunk. Tovább kell lépnünk a megyei statisztikai évkönyvek kiadásának meggyorsítása területén. A megoldást végső soron a területi statisztikai szervek gépesítésétől várjuk, de úgy vélem, hogy még vannak olyan tartalékaink, amelyeket már 1982-ben is hasznosíthatunk.

Az adatbázis-rendszer fejlesztésével kapcsolatosan kitűzött feladatok között vannak olyanok. amelyeket 1982—ben már meg tudunk oldani, és vannak olyanok is.

amelyeket ez évben csak megkezdünk. Fontosnak tartom, hogy munkatervünknek megfelelően haladjunk a különböző témakörök adatbázisainak kialakításában. és ugyanakkor megkezdjük az on-line elérés feltételeinek biztosítását is. Fontos feladat

a Hivatal és a társszervek, az ún. v.,négyek"10 adatbázis—rendszerének összehangolt

1" A Pénzügyminisztérlum (Pénzügyi Számítóstechnikai intézet), az Országos Tervhivatal (OT Számítás—

technikai Központ). a volt Munkaügyi Minisztérium. jelenleg Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (MüM Szá- mitástechnikoi Intézet) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH Számítóközpont). (Bővebben lásd: Statisztikai Szemle. 1981. évi 11. sz. 1147—1148. old.)

(10)

238 NYITRAI FERENCNE DR.

fejlesztése. és talán még 1982-ben sor kerülhet arra, hogy a négyekhez ötödik szerv

is csatlakozzék.

Ahhoz, hogy feladatainkat a jövőben hatékonyabban tudjuk megoldani, kulcs-—

kérdés a területi statisztikai igazgatóságok számitógép-rendszerének fejlesztése. Ez

a munka lényegében megkezdődött, és ha nem is eredeti elképzeléseink szerint,, de az adott lehetőségek között tervszerűen folyik.

Nemzetközi kapcsolatainkból is egy sor feladat adódik. 1982—ben kevesebb cm

Magyarországon rendezendő nagyjelentőségű értekezlet. Részvételünk a KGST Sta—

tisztikai Együttműködési Állandó Bizottságának munkájában továbbra is természet-—

szerűen intenzív lesz. és az ENSZ Statisztikai Bizottságának, valamint az Európai

Statisztikusok Értekezletének munkájában sem csökkenő jelentőségű.

A Központi Statisztikai Hivatal és intézményei rendszerének szervezeti tovább-.

fejlesztésében úgy vélem. hogy megoldottuk mindazokat a kulcsfeladatokat, ame—

lyekre elkerülhetetlenül szükség volt. Nem tervezünk további lényeges átszervezése—- ket. szervezeti módosításokat a következő évben. Természetesen ez nem jelenti azt..

hogy egyes szükségszerű egyedi változtatásokra nem kerülhet sor. Felmerülhet pélw dául ilyen változtatás a területi statisztikai apparátus keretében, felmerülhet a vál-f toztatás igénye egy—egy főoszálynál vagy egy-egy intézménynél. Az általános azon—v ban a stabilitás igénye és a dolgozók biztonságérzetének növelése, szervezeti ren—4 dünk megszilárdítása.

Ami a hivatal személyi állományát illeti, a legfontosabb feladatunk az, hogy a káderképzési és továbbképzési tervnek megfelelően haladjunk a szükséges káder—A cserék útján. E tekintetben számításba kell vennünk azt. hogy a következő években—

sokan vonulnak nyugdijba a Hivatalból. és így újabb káderek beállítására kerül

sor. Bevált az a módszerünk, hogy a káderutánpótlást elsősorban felsőfokú végzett-' ségű pályakezdőkből biztosítjuk. 1981—ben 39 felsőfokú végzettségű pályakezdő állt—

munkába a Hivatalban és a hozzá tartozó intézményeknél. A központi keretbe vont, a különböző statisztikai szakterületekkel ismerkedő. úgynevezett ,,rotáló" fiatalok foglalkoztatása eredményesnek mondható, ezt folytatni kívánjuk a következő idők-—

ben is. k

'A Hivatal jelenlegi káderállománya pályakezdő és nagyobb gyakorlattal ren-

delkező. magas szinten képzett közgazdászok. s'zámítástechnikus szakemberek sorát

foglalja magában. Káderállomónyunk alkalmas arra, hogy feladatainkat a közeli;

jövőben is meg tudjuk oldani. 1982-ben is eleget tudjunk tenni az irányunkban is, megnövekedett követelményeknek. Ehhez természetesen állandó képzés, továbbképi

zés szükséges. A továbbképzés intézményrendszere biztosítva" van. A Marx Károly

Közgazdaságtudományi Egyetemmel kötött szocialista szerződés jelentősen segíti a.

továbbképzés eredményességét és színvonalának emelését.

Dolgozóink jó közérzetéhez elsősorban az szükséges, hogy legyen elegendő ér—

telmes. vonzó feladat. 1982. évi munkatervünkben ez biztosítva van. Ehhez a munka-'

feltételeket a megszokott szinten biztosítanunk kell. amire megvannak a lehetősé-'—

geink. A Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálattól (GMESZ) azt várjuk, hogy az anya—

gi lehetőségek keretei között tovább cSinosítsa a munkahelyeket * *

Az 1982. év nagyon sok, nagyon szép régi és új feladatot ad számunkra. Nem) lehet nagyobb öröm, mint olyan intézményben tevékenykedni. ahol van miért dol-

gozni. ahol érzi az ember azt, hogy az_állam'yezetés munkáját közvetlenül segiti.

ahol azelemzésekre, a statisztikai információkra, a munka eredményeire olyan gyom

a válasz, a ..visszacsatolás", mint a mi munkánkban. * ' '

(11)

EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK 239

PE3iOME

Craven nanne'rcsi HeCKOHbKO coxpamenusm napnal-nom onnaAa, npencraaneHHoro Ha napmi'tHoM coaemanuu pyxoaonmeneü LLeHTpansr—roro cramcmuecxoro ynpaanenm or 28 HHBBPS 1982 r.

B nepaoü uacm Aonnana "anal-aroma Bamueümne pesynb'rarbl nemenbnocm Llem—

panbnoro cra'mcmuecxoro ynpaaneuna, nonyuer—mue COBMeCTHbIMH ycnnuamu corpyn- HHKOB acex opranuaauuouublx emmnu, VnpaaneHm. TaKuMu naunucs nom-rag npegcenarenn [J.Cy :; napnameme o Bbll'lonHeHHH nn'roro sakona no crarucmke or 1973 r., o nemenbnocm LLCy aa ncrextuee Aecmuneme " o Aanbueümux Hanpaaneumx paőoru; gonna/4 Focy- Aapcraem—romy nnaHoaoMy KOMHTETY o ponu " pazar—rum cramcrmm :; cream HHTeHCHBHOl'O pasa—ms anouommm; oőcymAeHue u.empanbnoü nporpaMMH paasm'm abrancnmenbnoü Texnmm a l'ocynapcraeHHoM nnanosom Kommere " B Flpaamenbcrse, a Taioxe oruer Coae'ry MHHHCTpOB o cocrommu rocynapcraem—roú perMCTpauHM Hacenemm.

3Ha'4l4Teany1-o pont. urpanu c romot eper-ms öynymux saAau : KHIOHeBle oőnacrnx gemenbuocm LleHTpanbr-ioro cra'mcruuecxoro ynpasner—mn aHannau " omen: no cpopMi—n—

posaHmo neMorpammeCKoü HOHHTHKH, npoaenenue Hay—moi Konmepenum no 3105: reme, araioKe YCKOPEHHBH nyőnnxaum cooraerc-rayrouwx marepuanos. K YCI'IeLUHO BblnonHeHHblM sanauaM nonuepnny'roro anauennn momuo omecm raxme cenbcxoxoanücraennyio nepe- nucra 1981 roAa.

O anSHaHMM suaueunn nenTeanocm LleHTpaanoro ctamcmuecxoro ynpaanem—m can—

nerenbcrsyior H Te HOBbIe, MHOI'OHETHHe aanaun, Bbll'lanEHHe KOTOprX nopyueHo emy.

TaKHMH nanmorcn Memgy npOHMM Haőmoneune aa XOAOM BbmonHeHm u.empanhnbix npor- paMM paaaumn " ux 3KOHOMHHeCKaH oueHKa, a TaKme nogroroaxa Kparxocpounblx npor—

Hoaoa.

l/I3 sena—4, ycnemHo Bbll'lOJ'lHeHHbIX B 1981 r., norman I'IOAHEPKHBBGT paőorbl no mccne—

p.aaaHmo )KMSHeHHOI'O ypom—m n oőpasa )KH3HM, uaAaHne ,,TeTpaAei—t no )KH3HeHHOMy ypos- mo", nonbsyroumxcs nonynanocrblo, oőaop 06 oőmecraeHHblx npoueccax.

Msnaraa pesynbrarbi no pasammo cramcmuecnnx Merogoa, Aonnan nonuepxnaaer zura—remote paőor no nepeCMorpy cramcmuecxoü CHCTeMbI, paasm'mo cramcmxu u.eH, co- aepmeHcmoaaHmo EAHHOH CHCTeMbI cőopa ABHHbIX o Hacenemm, ocnosannoü Ha npnme- nem—m BbIÖOpOI-IHOI'O meroga, passmmo 6a3 .nem-lux.

onnap, orMeuaer usMeHei-mn : opraHuaauuor—moü crpym'ype LleHTpaanol'o cramc—

muecxoro ynpaanenm, o BbICTynneHHH LLCy Ha memnynapoAHblx (popymax n ero memny—

HöPOAHbIX caneax. l'logpoőHo paCCManuBaeTcn :; Aonnane HHCPOpMöUMOi-IHBSI nemem,—

HOCTb, a uacmocw aamHeűLune usAaHm sa npoweALuue FOAH; .naercsi oueHKa nemem,—

HOCTH TeppHTOpHaanblx cramcmuecxux opraHoa " pa3Hle opraHuaaui—iü, paőorammux npu LLCV.

Manaran nnal-ibn Ha 1982 r. norman aaHuMae'rcn, KpOMe uanomeHHux Bume, Taxme Bon- pOCBMH coaepmeHcrsoaaHus crarucmxn HayuHblx uccnerBaHuü " pa3BHTHSI, yueTa xosnücr- Ber—mux opreuusaunü HOBOI'O Tuna; nyőnnxaunü, npeAYCMOTPEHHle :; oőnacm norpeőHocm HapOAHOI'O xosaücraa s nMnop're, nemei-lenn; orpacnesoú CTpYKTYpr n CTpYKTypbl npo—

nyoman, HeKOTOprX aneMeHToa )KHSHeHHOI'O ypoarm; pasawmn CHCTeMbl nonasareneü mm pacue'roa aKOHomnuecxoü ammex'rnanocm.

Aarop ,aoxnana ormeuae'r, nro mm BsrnonHeHns cronumx nepep. LLCy őonbumx aanau

" nnaHos "Mereven HeOÖXOAHMbIe ycnoaus. Bblcokouaanucpuu,"pesaHHbrü Kanpossiü cocras LleHTpaanoro cramcmuecxoro ynpaaneHm-i nannercg sanoroM TOI'O, uroőbl ueH'rpaanmú opraH rocypapcraennoü cramcmku ycneumo ocymec'rann csoro genrenbnocrb u a 1982 r.

SUMMARY

The article is a slightly abridged version of the lecture delivered at the meeting ol the Central Statistical Office held on 28th January 1982.

The first part of the article points to the achievements of the Central Statistical Office in 1981 which were of decisive importance and reauired the joint activity of those working in various fields of the office. To these belonged the report of the President of the Central Statistical Office at the Parliament on the enforcement of Act V of 1973 on Statistics, on the work performed in the last decade and on further plans; the report submitted to the State Planning Committee on the role and development of statistics in the period of intensive development of the economy; the debate of the Central Development Program of Computer

(12)

240 NYITRAlNE DR.: EREDMÉNYEK ES FELADATOK

Technics at the State Planning Committee and at the cabinet; the report on the conditions of state registration of the population which was prepared for the Council of Ministers.

The activities of the Central Statistical Office hod notable influence ,on certain fields which occupy a dominant position in view of the future tasks, as for instance the analyses and report underlying the formation of population policy; the organization of a scientific conference on this topic and the publication of the related documents in short time. The census of agriculture successfully taken in 1981 also belongs to the large—scale projects.

As a token of appreciation of its work. the Central Statistical Office was commissioned to perform new duties covering several years. Such are. among others. the consideration and economic evaluation of the realization of the Central Development Programs and the elabo-

ration of economic forecasts on the short run.

From among the duties completed in 1981 the lecture stressed the investigations of the living standard and way of life respectively. the launching the effectual ,,Living standard pub-

lications". and a study discussing social processes.

Dealing with the improvement of statistical methodology the lecture evaluated the re- vision of the system of statistical information. the improvement of price statistics. the further development of the Uniform System of Population Surveys based on sampling methods and

the work on the extension of data bases. ,

The lecture dealt with the organizational changes in the Central Statistical Office and with the international activity and relationships of the Office. The dissemination of data.

the most important publications in the last year were discussed in detail; moreover. the eval—

uation of the work of the regional statistical organs and of the various institutions of the

Central Statistical Office was given. _ : !

ln the course of discussing the plans for 1982 the lecture mentioned. in addition to the novel tasks, among others. the modernizotion of research and development statistics, the re- cording of the economic units of new type, the projected publications covering certain aspects of the import intensity of the national economy. the structural changes of branches and prod- ucts, the living standard and, finally. the elaboration of the system of indicators used for computing economic efficiency at the national level.

The lecturer painted out that the conditions necessary for realizing the large-scale tasks and plans are ensured. Excellent cadres in the Central Statistical Office provide a security that the central organ of state statistics will be able to solve tasks with success also in 1982.