6. szám
—249—— 1944
A továbbiakban szerző ismerteti a községek kiadásait. Ebből a fejezetből mindenekelőtt meg—
tudjuk, hogy milyen kiadásokat hárított a reform az államra. Ezek szerint az állam átvette például az összes iskolak fenntartásához az autonómiák részéről eddig fizetett hozzájárulásokat, az autonóm
községek tanítóinxak fiz-etését, is még néhány költ—
ségtételt. Habár magyar viszonylatban nem nagyon lehet ilyen vonatkozásban az olasz példát lkővetésre alkalmasnak tekintcmd,az azonban kétségtelen, hogy az olasz rendezés jelleinltős lépéssel vitte elő—re azt az elveit, hogy az állami érdekű feladatokkal járó költségeket az állam viselje,ahelyii, lokális érdekű feladatok költ-ségeit pedig a helyi közületek vál- lalják, Ilyen értelmezésben pedig már az olasz példa kétségkívül követendő a magyarországi községek pénzügyi viszonyainak rendezése tekintetében.
A kiadások kiderül, hogy az
olasz községeknek obligatorius jellegű kiadásai kö- rülbelül kétszeresét teszik a fakultatív kiadások—
nak. Ezt tehát az olasz községekre nézve legalább tudjuk, ami mindjárt mélyebb bepizl-lanrtásxt' tesz lehetővé az olasz községi autonómia belső tartal- mára nézve. Magyarországon ilyen éntelmű vizsgá- lódást — mint már fentebb is kifejtettük ,_ nem
ismertetéséből
lehet végezni.
Szerző külön tárgyalja a tartományi szélkhe- lyek pénzügyi viszonyait is, ez által a nagyobb olasz városok pénzügyi helyzetének ismertetését is nyújtja s lehetőségét adja annak, hogy a kutató városi és községi tanul- könnyen sizembeállílhassa a
autonóm pénzügyeket. Kiegészí'vi az egész
ményt a községek s a tartományi törvényhatósá-
gok kölcsönügycímk. eladó'sodotnságámak, vala- mint az utóbbiak köl'tségvetéseiinek belhantó ismer- tetése.
Az olasz autonómiák pénzügyeinek átvizsgá- lásából az a konklúzió állapítható meg, ahová szerző is elérkezik, hogy az imgastlnnjövedelmek (ingatlanok és üzemek) túlnyomó részben a tarto-
mányok és községek (körébe tartoznak
(ezek a közületek közel három és félszer annyit adóztatási
vesznek be évente ilyen címen, mint az állam). Ez—
zel szemben az ingójavak jövedelmének adóztatása főképpen az államot illeti (amelyből tehát az állam részesedése közel két és félszer magasabb, mint az autonóm köziile'teké). Az egész reformon keresztül húzódó vezérelv tehát világosan megmutatja a ren- dezés alapvető módszerét.
Szerző nagyon hasznos munkát végzett azzal, hogy a nagy olasz autonóm pénzügyi reform lé- nyegét és eredményeit magyar olvasók részére is hozzáférhetővé tette, ezzel a magyar nyelven a külföldről megjelent amúgyis elég gyér szakirodal- mat értékes művel gyarapitotlha. G. E. dr.
Szőnyi Gyula dr.: Nagykereskedelmí árak alakulása a székesfővárosban 1929—1940.
Dr Jules Szőnyi: Les variations des prim de gros á Budapest en 1929—40.
Statisztikai Közlemények (Szerkeszti: Illvefalvy Lajos dm 94. kötet 2. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistiguzs (rédig. sous la direction du Dr Louis Illyefalvv). 945 volume, mtméro 2. Pubi. par le Bureau de Slatístígue de la Ville de Budapest.
Budapest, 1943. 256 l. —— pages.
Szerző a magyar árkérdések egyik legalaposabb ismerője, s a magyar gazdaságkutatás egyik erős- sége. A gaz—daságstlatisztikai szakirodalomnak min- denkor nyereséget jelent az ő tollából eredő átfogó jellegű fejtegetések közzététele, különösen az ár—
ahol mindezideig
összefoglaló munkák nem nagyon láttak napvilá—
got. Sem a hivatalos, sem a magántevékenység az árak adatainak nyilvánosságralhozatala
indexszámítás—ok mezején, ilyen
részletes
tekintetében nem tesz kellőképen eleget annak a publikációs feladatnak, amelyet pedig az áralakulá—
sok kérdésének vizsgálata a konjllnkllll'akullílláS'l módszerek sorában első helyen [követel meg.
Hosszú idők mulasztását pótolta szerző ezzel a munkájával, amikor a hivatalos magyar nagy- kereskedelmi a'rindexszámitások egész rendszerét közkinccsé tette. Az 546 árucikkre kiterjedő nagy- kereskedelmi árindex elméleti és szerkezeti meg- alapozása, az index megkonstruálása, teljes egé- szében szerző szellemi produktuma. Ebben a mű- ben olvasható elsöízben teljes részletességgel a lo—
gikai élességgel, s tökéletes elméleti felkészültség- gel és bárgyismerettel történő indokolása és kllfeú- tése az index megépítésének s az egész számítási módszer megalapozásának.
A könyvben szerző sok teret áldoz az árindex—
számítások történeti és elméleti áttekintésének: a munka szöveges részének mintegy egyharmadát szenteli erre a célra. Sorra veszi a statisztikai jelző- számokat s kritikai érzékkel jellemzi val-amennyit az árin-de—xszámításra való alkalmasságuk tekinte- tében, Ezek a fejtegetések különösen érdekesek, s az olvasó előtt világossá teszik az indexszámítások- nak nagy, főkéipen külföldi irodalommal rendel- kező, problematikáját.
A könyv harmadik fejezetében szerző ismer—
teti mindazokat a ható okokat, amelyek nagy—
keredkedelmi indexének megkonstruálásában irányí- tották. Először a magyar indexszámítások multját ismerjlüfk meg ebből a fejezetből, azután pedig a számítási módszer alapvető elveivel jövünk tisz—
tá'ba, folytatólag pedig ismertté válik előttünk maga a számítási módszer, mégpedig a bevont árucikkek
csoportositásának, a kiindulási időpontnak, az
indexek átlagolásánek és mérlegelésének, végül a számításba bevont cikkek teljes lajstromának egé- szen részletekbe menő taglalásával.
6.szhn
-— 250 —— 1944
A negyedik fejezet az egyes gazdasági főcso- portok indexeit ismerteti bőséges számanyag kisé- retében s ebben a (fejezetben szerző a konjunktu—
rális hullámzásoknak a vizsgált időszakban végbe ment változásait vizsgálja egyrészt a nagykeres—
kedelmi (fűindex és mezőgazdasági s ipari csoport- indexek, másrészt pedig más közgazdasági tényezők
— mint a mezőgazdasági, ipari termelés, bankjegy—
-forgalom, váltótá-rca, takarék- és folyószámlabeté- tek, a MÁV személyi és telkei-forgalma, a behozatal és kivitel stb. — számadataibói súnnított indexek- nek párhuzamba állításával.
Az ötödik fejezetben pedig bőséges kommen- tárral látja el a nagykereskedelmi árindexek 1929——
1940. évi adatait, az árak havonkénti alakulásának ismertetésével. Maga az adatmagyarázat módszere- sen terjed ki az index n'wy főcsoportjára (mező- gazdaság és állattenyésztés termékei, mezőgazda- sági ipar termékei, gyarmatáruk, ipari anyagok és termékek). Ez a fejezet mindegyik csoportban az összes alapcso'portokra nézve a 12 éves vizsgált időszak folyamán havi ár-, illetőleg indexadatokat tartalmazó táblázatokat is felölel.
Általában szerzö munkáit mindig is az jelle- mezte, hogy elméleti fejtegetései és s'vakorlati is—
mertetései mellé bőséges adatanyagot is nyujt, s ezzel minden olvasónak lehetővé teszi, hogy az egyoldalú ifeúttegetések gyakorlati értelmezését mind- járt a közölt szá-madatoklbó] a legkülönfélébb kom—
bimáoiókban magának megvilágítbassa. Szerzőnek ez a gyakorlata minden munkáját bizonyos tekin—
tetben egyidejűleg jól összeállított, könnyen kezel—
hetö és hozzáférhető fmásmunkává is avatja.
A munka végén egy függelékben megtalálható mind az 548 árucikknek 1929—1940. évekre vonat- kozó é'vi nagybani átlagára, majd pedig egy másik felsorolásban mindezeknek a oikkeknek ]? évi indexszámai olvaslhartók. Az egésznek a végén egy praktikusan összeállított, szinte statisztikai tábla- formába Öntött tárgymutatót találunk, amely ismét az összes árucikkekre nézve tájékoztat a cikkek minőségéről, valamint arról, 'hogy a könyv melyik
oldalán található a keresett cikk havi, vagy évi
ára. avagy pedig havi. vagy évi indexe.
G. E. dr.
Török Pál: Pest-Buda 1850—ben.
Paul Török : Pest et Buda en 1850.
Statisztikai Közlemények, (Szerkeszti Illyefalvy Lajos dr.) 98. kötet 4, sz. Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisz—
tikai Hivatala.
Pnblzmlíons Statístigues (rédigées sous la direction dit Dr Louis Illyefalvy). 986 rolume, numéro 4. Puhl, par le
[harm/l de Statístlgue de la Ville de Budapest.
Budapest 191 1. — pages.
Szerző, aki BudaPest lof'ú'allbkori0 ) történelmén dolgozik, nmnkásságának kiindulo pontjain az
1849—50. e'v Pest—Budájámak megrajwlá—sát vá- lasztotta. Ebben, a szabadságharc és az azt követő katonai megszállás folytán roppant válságoktól ter- hes évben ugyanis különös élénkséggel mutat- koztak a történelem formáló erői éppúgy, mint a városépítő erők. Szerző vizsgálódásaiban nem kő- vet időbeli krónikás sorrendet. Figyelmét az é.,et legkülönbözőbb vonatkozásai ragadják meg, s ezek- ből mintegy mozaikszerűen varázsolja elénk a száz év előtti Budapest hatalmas körképe't.
Tanultmányát az 1849. évi katonai megszállás alatt vergődő, zaklatott életű, pénzügyi válságokkal küzdő város megrajzolásával kezdi, majd bennt-' tatja az 1850. év lábbodozó Pest—Budájá't. Szól eb- ben a Dunának a város életében betöltött, akkor még ura.kodó szerepéről, sok apró szinfoltból rakja össze a külvárosok és a belváros képét, melyben még sok furcsaság és visszásság akad, de megtalál- juk már benne a nagyvárossá való fejlödés csi- ráit is.
Statisztikai adatok kíséretében bemutatja to- vábbiakban Budának és Pestnek ma is felismer—
hető keltős arculatát, a csendes, akkor főként bor-
tei'melesből élő kisvárosias Budát és a kétakkora lélekszámú Pestet, a lüktető életű vásárvárost, ahol
egy ország termékei cserélnek gazdát. Megrajzolja a kor politikai és közgazdasági ele—tét, szól a kor- mányzati rendszerről, a nyomában járó nyugtalan- ságról és bizonytalanságról, bemutatja az új rend vezető embereit.
Statisztikai adatokban különösen az 1850. évi Pest—Buda hétköznapjait vázoló fejezet bővelke- dik, melyből megismerjük a város gazdálkodását, az árszabályozás akkori kérdéseit. a kor iparos és kereskedő társadalmát s a fejlődésnek indulo Pes-
ten összpontosuló gyáripart.
A következő fejezeteket a kor szellemi és tár—
sadalm'i életének szenteli. Beszámol a pesthudai egyházak és iskolák küzdelmeiről nemzeti jellegük megtartásáért, a fokozottan nemzeti öntudatra éb- redő társadalomról, a sajtó szerepéről, a társada-
lom hangulatáról, elemzi az akkor oly nagy szere—
pet játszó ,,úri ember'" sajátos fogalmát, figyel- met szentel az egyesületi és társasélevtnek, bemu- tatja a színházak világát, azok nemzeti törekvé- seit. Végezetül reámullat azokra az erőkre és tú- nyezőkre, melyek szükségszerűen a két város egye- süléséhez vezettek.
Bár a tanulmány elsősorban történelmi jel- legű. szerző ott, ahol arra lehetőség nyílik., él a statisztikai adatok nyujtotta jellemző erővel.
líönvve szakszerűsége mellett minden egyhangú- ságtól ment, mindvégig lebilincselő olvasmány.
Szt. Gy. dr.
