A 29. sz. Építőipari Tröszt 1954. évi önköltségvizsgálati módszere

DOHÁNY PÁL —— KOVÁCS BÉLA:

A 39.— sz. ÉPíTÖIPARI TRÖSZT

1954. ÉVI ONKOLTSÉGVIZSGÁLATI MÓDSZERE—

Az utóbbi években a költségvizsgálati módszerek kialakitására több próbálkozás történt és így sokféle elképzeléssel különféle ,,önköltség—

mérési" rendszerek jöttek létre. (ÉTI költségnem vizsgálat, munkahelyi költségösszesítőív, befejezett építkezések költségelszámolása, másodlagos költségmérés, költségelemzőlapok stb.).

Ezek az önköltségmérési rendszerek azonban a célnak nem feleltek meg. A feldolgozott adatok jobbára magasabb szintű elemzéseket és vizsgá—

lati célokat szolgáltak, egyes építkezések költségvizsgálatára azonban nem voltak alkalmasak, mivel a létesítmények költségalakulását vagy egyáltalán nem, vagy megbízhatatlanul mutatták ki.

A könyvelés sem tudja kellően biztositani a költségvizsgálatot, adatai

—-—— a nem kielégítő alapadatszolgáltatás miatt ———- nem megbízhatók, a költ- ségnövelő tényezők megállapításánál csak feltevésekre szorítkozhat.

Ezek a jelenségek a 29. sz. Építőipari Tröszt vezetőségét arra az elhatá—

rozásra késztették, hogy egy olyan önköltségvizsgálati módszert dolgozzon ki és vezessen be, amely tartalmilag és formailag mentes az eddigi hibáktól.

Fő szempont volt, hogy a költségvizsgálat egyszerű megoldásokkal, menet—

közben a munkahelyen legyen elvégezhető, adjon lehetőséget az operatív beavatkozásra és nyújtson hathatós segítséget különösen az építésvezetők—

nek a gazdaságos kivitelezés érdekében.

E cikkben röviden ismertetni kívánjuk azokat a szervezési, adatgyűj- tési és elemzési munkákat, melyeket 1954. évben célkitűzésünk megvalósíf tása érdekében a Tröszt igazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal és az Épitésügyi Minisztérium támogatásával végeztünk. '

I.

Az előkészítő és szervező munkát azzal kezdtük, hogy a Tröszt által ki—

jelölt dolgozókkal 3 hónapos tanfolyamon ismertettük mindazokat az alap—

fogalmakat, melyek az önköltségméréshez elengedhetetlenül szükségesek (műszaki, számviteli, könyvelési és tervgazdasági alapfogalmakat, a költség- vetés felépítését, egységárelemzést, az elő— és utókalkuláció műveleteit alsófokú operatív tervezést, tervfelbontást stb.).

A sikeresen levizsgázott hallgatók —— akik mint technikusok vagy terv- felbontók dolgoztak —— a vállalatok által kijelölt munkahelyeken, költség- mérői megbízást kaptak. Munkájuk ellenőrzését és irányítását a vállalat

, 760 DOHÁNY mu. —— KOVÁCS—BELA

műszaki osztályának egydolgozója látta el, aki mintegy összekötő szerepet is töltött be a munkahely, a vállalat, illetve a tröszt műszaki és számviteli osztálya között. A trösztben a—munkahelyi önköltségmérés megszervezésére és irányítására a műszaki osztály olyan dolgozója kapott megbízást, aki az önköltségvizsgálat terén megfelelő gyakorlattal rendelkezett.

Az előkészítés és a szervezés után —— a vállalatok javaslatainak figye—

lembevételével — 14 darab egymillió forinton felüli folyamatos munkán kezdtük meg az önköltségmérést, illetve vizsgálatot.

Az önköltségmérés szempontjai a következők voltak:

a) A keresetben és a munkautalványon elszámolt munkamennyiségek

vizsgálata. . ,

b) A ténylegesen elvégzett munkák normaszerinti anyagszükséglete és a havi anyagfelhasználási jelentésben megadott anyagok mennyiségi össze—- hasonlítása és ellenőrzése.

c) Az egységre eső költségvetési bérek és szállítási költségek össze—

* hasonlítva a ténylegessel. .

d) A keresetben érvényesített, illetve a ténylegesen felmerült rezsikölt—

ségek vizsgálata.

e) A könyvelés által kimutatott és a munkahelyen kigyűjtött tényleges költségek közötti eltérések feltárása, és ezen keresztül a számviteli adatszol—

gáltatás megjavítása.

Az önköltségvizsgálathoz az alábbi nyomtatványokat használtuk fel:

1. Az egységárak felbontása.

2. A költségvetési tétel egységére eső anyagmennyiségek megállapí—

tása.

, 3. A havi számlákban elszámolt mennyiségek alapján kimutatott költ—

ségek felbontása költségtételekre. .

, 4. A havi számlákban elszámolt mennyiségek alapján felhasználható anyagmennyiségek megállapítása.

5. A kereseti értékek és tényköltségek összehasonlítása.

Az egyes nyomtatványok formájánál és kitöltésénél tekintettel voltunk a Tröszt speciális mélyépítőipari profiljára. A tényleges költségek össze—

hasonlitásának és értékelésének alapjául a költségvetés alapján összeállított ,,keresete " vettük, abból kiindulva, hogy a ,,műszaki tervek alapján kidol—

gozott és jóváhagyott költségvetés az egyetlen törvényes okmány, amely az építkezés költségét meghatározza". (Építésügyi Értesítő. 1953. II. 28).

A havi számla végösszegének összehasónlítása a ténylegesen felmerült költségekkel csak ,,globálisan" mutatja az eltérést (nyereséget, illetve vesz—

teséget). Részletes, költségtételenkénti elemzés csak a számlázott tételek fel-—

' bontása útján lehetséges.1 A költségvetési tételeket az ,,Egységárlap"_—-ok felhasználásával az 1. tábla szerint bontottak fel. '

' 1. tábla

, gőltséit- Költségvetési tétel Mérték- Költségvetési tétel egvsegre esö nyers egységár

Sorszám vetfziááftel' megnevezése 983163 anyag szállítás rakodás bér I gép !összesen

1 ; 2 "! 3 j 4 ; 5 ; 6 1 7 ; s ; 9 1 10

l 4/b Földkiterm. III. oszt. )

0—1,5 m ... —. m3 _ 4,88 433

2 43 Betonozás (akna) ms )l78,64 sem 18,69 33,72 3,48 27054

3 ! 49 Aknák mintadeszkázata ma 17,48f 0,38 O,26 437 22.99

1 V. 6. Abonyi István: ,,Az építőipari költségmérés jelenlegi módszeréről (Statisztikai Szemle, 1953.

1—1, sz.) és ,,Az építőipar önköltség—méréséről" (Statisztikai Szemle, 1954. 4. sz.) c. cikkét.

G Statisztikai Szemle

2.tábla Költ- ség- vetési tétel- szám

Költ— ség- vetési mennyiség

Mérték- Sorazámegység HavitermelésiértékFtTárgyhó anyagszállí- tás

rako- dásbérgépösszesen

elejéig-banvégéig keresetekmennyiség Munkavállalóknakelszámolt nyers bér- költség összesen Ft

mennyiség tárgy- hó elejéig

tárgy- hóban

tárgy— hó végéig

1 4 / b 1 2 5 0

4182 3215332

10 4182 25792

11 335 9

112113 8571192 95,33104,33

1415 4233 2661

1617 322893 9,580

18 1215 89,5 3491310 stb.

16204352241451521312749271001425680883963 Összesentárgyhavi33234378520231191233251286

X

X

, 6 9 5

**68199 4092 5630 77921 2338

1 1 1 3 3 __ _4 31 _ . 3 3 9

M

239

75313 4519 6066 85898 2577 80259821688475

A 29. 82. ÉPITOIPARI TRÖSZT ONKÖLTSÉGVIZSGALATA

761

762 ' DOHANY PAL —— KOVACS nem

Ezt a bontást csak egyszer, a munka megkezdésekor kell elvégezni a költségvetés egészére és havonként az így felbontott egységárakat szorozzuk meg a keresetelt mennyiségekkel (pl. 893 - 4,88), hogy ezáltal a kereset költ-—

ségtételenként összehasonlítható legyen az önköltséggel. (Lásd a 2. táblát.) A szociális terhet és a rezsiköltséget az azonos vetítési alapok összesí—

tése után kell elszámolni. A 2. tábla ,,Szociális teher" sorában a rakodás és bérköltségek (7. és 8. rovat) összegei után 28%-ot, a ,,Munkahelyi rezsi"

, sorban a szállításra (6. rovat) 8%, a rakodásra (7. rovat) 610/0, a bérre (3.

rovat) 730/0 munkahelyi rezsit számítunk. A központi rezsi a munkahelyi költségnek mindenkor 60/0—3, mig a haszon az összes költségnek 30/0—3. Szük- ségtelen tehát a bérekre költségvetési tételenként elszámolni a 28%—os szo—

ciális terhet és a munkahelyi rezsit, mivel a vetítési alap az összesített bér.

Igy kapjuk meg az önköltségi sornak megfelelően a költségtényezőket.

Nyomtatványunkat úgy szerkesztettük meg, hogy a tárgyhavi és a halmo- zott kereseti adatokat is tartalmazza.

A költségvizsgálók egyik fontos feladata a dolgozók részére elszámclt munkamennyiségek és munkabérek vizsgálata. E vizsgálathoz szükséges ' adatokat dekádonként a munkautalványokból gyűjtik ki, nyomtatványra

a 3. dekád zárása után vezetik fel. Ugyanakkor készül el a 15—18. rovatok—

ban az értékelés is, melynek alapján összehasonlítható a keresetben elszá—

molt bér összege a dolgozónak kifizetett összeggel, valamint a dolgozóknak utalványozott, illetve számfejtett mennyiség (például m3 betonozás, m2 dú- colás, fm csőfektetés), az ún. ,,keresetelt" mennyiséggel.

Egy másik összeállításon a költségvetési tétel egy egységének kivitele—

zéséhez szükséges anyagmennyiség megállapítása történik. A munka meg—

kezdésekor az összes költségvetési tételekre kell itt megállapítani az iparági országos költségszámítási normák alapján felhasználható anyagmennyi-

ségeket.

3. tábla

é kannian- 80/75

Költ é té ' t tel ,, ( tt d - t 30 45

S míg—783556 palló gombfa MÉG ?: kavics homok cement gogy nám b. [cső Én!

_a ' e b. cső gy

N

a': _

ao) egysége mi; m'l' mi; m3 in3 m3 (; (; db db

l' Függőleges dúeolás . . 0,0028 0,002 0,0039 2 Tisztító akna beton

, kész. ... l,30 3,0S)

3 300 mm 9 karmantyús ,

betoncső beszerelés ; §

és beépítés ... § 0,0024 0,0091 1,03 §

I :

Az összeállítás felhasználásával lehet kiszámolni (a keresetben elszá—

molt munkamennyiségek szerinti) az ún. ,,felhasználható" anyagmennyi—

ségeket.

A ténylegesen felhasznált anyagmennyiségeket —— az anyagkezelő lel—

tározása és a műszaki felmérés alapján készített, a könyvelésnek is meg—

adott —— anyagfelhasználási jelentésekből kapjuk meg. (A szabadon tárolt anyagok műszaki felmérését és leltározását minden hónapban más-más 1—2 anyagra vonatkozóan végzik el, ami természetesen többletmunkát és

A 29. SZ. EPITOIPARI TRÖSZT ONKOLTSEGVIZSGALATA 768

nehézséget nem igen okoz.) A felhasználásként jelentett mennyiségeket (4. tábla b) rovat.) összehasonlítjuk az elvégzett munkák műszakilag meg—

alapozott anyagszükségletével.

4. tábla

karman-

tyúa 80175

— faragott desz- - cement 30 45

Költségvetési Keresetelt palló gombfa , ia ka kavics homok (3__54) Soogmm b. [cső ná "

tétel mennyiség

(; By ru

megnevezése

b' cs

Sorszám

m m m* in m' m3 (1 (; db db

...:

Függőleges

dúcolás . .. 830 m2 2,32 l,66 3,24 2 Tisztítóakna

betonozás 26,5 m3 8,45 20,09

3 300 mm 9 betoncső beszerelés

és beépítés 320 fm 0,77 2,91 330

Stb.

a ) összes norma szerinti felhasz-

nál" 2,32 1,66 3,24 s,45— 0,77 23,oo 330

b) tényleges

felhasz- nálás c ) megtaka-

rítás -—— 0,66 2,00 9,00

d ) túllépés J;—

e) költség- vetési száll.

egységár 17,26 17,26 I7,26 22,78 22,78 l,72 4,80

f) tényleges

egységár 19,10 19,10 19,10 23,50 23,50 l,86 7,10

3,00 l,00 4,00 10,00 l,00 21,00 321

O,68 O,76 1,55 O,23

Ugyanitt értékeljük a fontoksabb anyagokra vonatkozóan a költségvetés- ben elfogadott és a ténylegesen felmerült szállítási költségeket is. A szállí—

tási költségek kigyűjtése folyamatosan történik és csak a hónap végén kerül sor az anyagegységre eső tényleges költségek értékelésére. Az értékelés azért történik anyagegységre, mert a keresetben, a beépített anyagra eső szállítási költségek, a tényleges költségeknél pedig a helyszínre érkezett anyag fuvarköltsége állapítható meg és így természetesen az összesített költ—

'——ségek nem hasonlíthatók össze. *

A havi számlákban érvényesített költségeknek a tényleges költségekkel való költségtételenkénti összehasonlítása egy külön .kimutatáson történik.

Az elemzés lényege abban áll, hogy a ,,keresetelt" havi, illetve az építkezés kezdetétől halmozott értékeket összevetjük külön a munkahely szerint meg—

állapított és külön a könyvelés által megadott összegekkel.

a!

' mmm pm, _Kövmsfnem

íMegjegyezzük, hogy a mutatók :: kumulált adatokra vonatkoznak.)

5. tábla

1000 Ft

Tárgylmví Kumulált

"§ Költségnemek kereset önköltség önköltség kereset önköltség önköltség

! ' szerinti munkahely , könyvelés szerinti munkahely könyvelés

% érték szerint szerint érték azal—int szerint

1 2 3 4 5 s 7 's

1 Anyag ... 107 90 144 113

2 Szállítás ... 16 21 110 38 47 170

' 3 Rakodás (bér) ... 5 4 10 17 ,

4 Bér ... 7 2 6 2 6 2 l 00 8 7 8 7

5 Szociális teher ... 2 2 l 0 10 31 17 l— 7

6 Gép ... 1 1 1

7 Egyéb ...

8 Nyersköltség összesen . . 2 22 187 182 3 24 27 6 275

9 Munkahelyi rezsi ... 5 7 37 3 7 8 2 86 86

10 Központi rezsi ... 17 34 34 24 59 59

l ] Remiköltség összesen . . 74 71 71 ! 106 l 45 145

12 Munkahelyi adottságokból

származó költség ... 10 10 9 l 3 13 l l

13 Összesen (8—l—ll—l—12) . . 306 268 262 443 434 431

14 Haszon ... 9 1 3

15 Mindössze ... " 315 268 262 456 434 431

16 Eredmény ... $ 47 Jf— 53 $ 22 %— 25

6. tábla

A kumulált

kereset sze- munkahely sze- könyvelés aze-

Mutatók rlntl érték irintl , önköltség rinti önköltség

alapján

1. Nyersanyag költség az összes érték %-ában 3 l ,6 24,8 § m

2. Nyers munkabér költség az összes érték %-é.ban 24,4 21,5 , , 19,l 3. Szociális teher a nyers munkabér %-ában . . . . 28,0 17,3 19,5 4. Munkahelyi rezsiköltség a. nyers munkabér (%,-ában 74,5 88,9 98,9 5. Központi rezsiköltség az összes helyi költség

(yo-ában ... 6,0 16,3 _ 16,3

A munkahely az önköltségi adatokat az elsődleges bizonylatokból gyűjti ki. Ilyen módon állapítják [meg a nyersköltségbe tartozó anyag, szál- lítás, rakodás, törzsbérköltség és szociális teher összegét.

A gépköltségek kigyűjtését a következőképpen végeztük: a gépkezelők

nálási jelentésből és a villanyszámlákból; a gépek bérleti díját a kölcsön- bérleti számlákból, ennek hiányában a gépek eredeti beszerzési értékének

! ,80/o—át vettük. A saját gépek értékcsökkenési leírásánál gépenként évi 7,59/g-os a dumpernél ZOO/ros országosan előírt amortizációs kulce'ot számí—

(

tettunk. A kisebb javítási és karbantartási költségeket pedig a beérkezett számlákból állapítottuk meg.

A 29. SZ. EPITÓIPARI TROSZT ONKÖLTSEGVIZSGALATA 765

Ez a külön munkahelyi gyűjtés a könyvelési adatok megbizhatatlansága miatt volt szükséges. Ennek alapján tudta a munkahely felhívni a központi ) könyvelés figyelmét az adatok eltérő voltára. Ilyen esetben az adatokat

egyeztettük és a hibásakat kijavítottuk.

Az ismertetett rendszer eredményes alkalmazása érdekében minta—:

munkahelyet is létesítettünk. Itt történt a költségvizsgálattal megbízottak gyakorlati kiképzése és az új megoldások, módszerek kipróbálása. Negyed- évenként önköltségvizsgálati értekezletet tartottunk a Központi Statisztikai Hivatal és az Építésügyi Minisztérium képviselőinek, valamint a Tröszt és a vállalatok vezetőségének részvételével. A munkahelyek költségvizsgálóí-a nak eredményes gazdasági működését, helyezési sorrendben a Tröszt ver—

senyhiradójában havonta nyilvánosságra hoztuk.

II.

Mielőtt az ismertetett önköltségvizsgálati rendszer által feltárt hibákat, észrevételeket és eredményeket ismertetnénk, meg kell említeni azokat a káros, az eredményes munkát gátló jelenségeket és megnyilatkozásokat, amelyekkel kezdetben találkoztunk. Az építésvezetők figyelme a termelés mennyiségi fokozására irányul, egyéni érdekeltségük (a prémium által) ahhoz kapcsolódik, viszont a gazdaságosság háttérbe szorul, mert abban egyéni közvetlen előnyeik biztosítását nem látják. így egyes vezetők egye-*

nesen feleslegesnek és a tervteljesitést gátló jogtalan beavatkozásnak minő-.

sítették például azt, ha a költségvizsgálat megállapította a túlkeresetelést, az anyagpazarlást, a szervezetlenséget stb. Sőt előfordult olyan eset is, hogy a költségvizsgáló helyzetét ,,kényelmetlenné" "tették, ha kedvezőtlen adato—

kat szolgáltatott. Ezért, hogy ezt elkerüljék, egyes költségvizsgálók a tények elferdítésével igyekeztek munkahelyükről kedvező képet mutatni. A Tröszt vezetőségének közbelépésére volt szükség, hogy ezeket a káros jelenségeket megakadályozza.

*Az első értékelést a Tröszt rákospalotai mintamunkahelye szolgáltatta.

Az elkészített kimutatás által mindjárt felszínre került több olyan tény, amely a létesítmény költség—emelkedését előidézte.

A költségvetési és a tényleges egységbérek között nagyarányú eltérés mutatkozott a tényleges bérek rovására. Például: 1,5 méterig a III. osztályú talaj kiemeléséért köbméterenként 9,——- forintot fizettek ki a költségvetési II.

osztályú talaj 4,35 forintos egységára helyett (sűrű dúeolás- és földosztály—e különbség miatt). A vízszállításhoz gumitömlő állt rendelkezésre. A tömlők

100 méterre való szállításáért mázsánként 2,—— forintot számoltak el a munf

számolták 250 m—ig. (Ha gumitömlő volt, miért kellett vizet vödörrel szál-re lítani?)

A könyvelés és a munkahely által kimutatott anyagfelhasználás között nagy eltérés mutatkozott. Például 34 000 Ft fogyóeszköz felhasználást a könyvelés helytelenül az anyagköltségben számolt el, holott az rezsiköltség—

nek számít; a költségvetés a kavicsszállítást TEFU kocsival írta elő, ugyan- akkor dumperrel szállítottak, ami a Margit—híd és Rákospalota között nem gazdaságos.

Mindezek feltárása nem maradt csak egyszerű megállapítás, hanem közvetlen intézkedés követte azokat. A vállalat műszaki vezetője a teljesít—

766 DOHÁNY PAL — KOVÁCS BELA

!

mény— és normaelszámolás ellenőrzését rendelte el, a dumperral való szállí—

tást megszüntették, a könyvelés helyesbítette a 34 000 Ft-os tévedést.

A további munkák során, amikor már több munkahely önköltségvizsgálatát is megkezdtük, számos olyan veszteségforrást tártunk fel, amelyet mind—

eddig nem ismertünk és felszínre hoztunk több olyan gátló körülményt is, amely az önköltségvizsgálat eredményességét akadályozta. Mindezek bizo- nyítékául költségtényezőnként néhány példát hozunk fel.

Anyagköltségek

A tényleges anyagköltségek megállapításánál nehézséget okoz az, ha egy munkahelyen belül több létesítmény épül. Ugyanis az anyagkezelők vagy a munkavezetők a közös deponiából vagy a központi raktárból kivéte—

lezett anyagoknál csak a legritkább esetben tudják megjelölni, hogy azt me—

lyik létesítményen fogják felhasználni. De előfordult olyan eset is, mint pélf dául a Tröszt kazincbarcikai munkahelyén, ahol 15 munkavezető közül 12 felhasználási jelentést egyáltalán nem adott.

A tényleges anyagfelhasználás ideje nagy mértékben eltért a kereset—

ben jelentkező anyagköltségek elszámolási idejétől. Ezt az okozta, hogy a raktáros, vagy az anyagkezelő a kivételezett anyagot felhasználásként jelen—

tette függetlenül a beépítés idejétől. Az egyik hónapban például a Tröszt kazincbarcikai munkahelyén a keresetben elszámoltak 132 db 400—as csövet,

"ugyanakkor a tényleges anyagfelhasználásban csak 4 db szerepelt, a már előzőleg jelentett felhasználás miatt; vagy például a Tröszt kecskeméti víztorony építkezésénél a keresetben csak elhasználódási értékként jelent—

hető ideiglenesen beépített faanyagot a munkahely tényleges felhasználás—

ként teljes mértékben jelentette és így 1954, I—X. hónapig 964 000 forintos

** költséggel szemben csak 47 8 000 forintos kereseti érték jelentkezett.

Az önköltségvizsgálat helyes kialakítására zavarólag hatott a helyi ki—

termelésű anyagok által elért megtakarítások értéke, mert ez az elszámoló árkülönbözet helytelen szemléletű könyvelése, illetve kimutatása miatt a vonatkozó létesítmény eredményében nem mutatkozott. Például a Tröszt kazincbarcikai útépítésénél a salak helyi kitermelésével mintegy 488 000 forintos megtakarítást értek el. A könyvelési rendszer alapján azonban a megtakarítás nem mutatkozott, mert ez csak globálisan az elszámolóárkü—

lönbözetben jelentkezett, az anyagfelhasználási érték arányában történő le—

esztással pedig olyan létesítmény anyagköltsége is csökkent, amely megta—

karítást egyáltalán nem ért el. (Megjegyzendő, hogy az 1955. évi ÉPISZ a 79.

_számlacsoport beiktatásával változtatni igyekezett ezen.)

A helyes önköltségmérést akadályozta, hogy főépítésvezetőségenként minden létesítményre a rayonár alkalmazása a kötelező, ugyanakkor a kere—- setben helyi deponia áron történik az elszámolás. A létesítmény önköltsége e rendszerből kifolyólag teljesen hamis, a tisztánlátást és a közvetlen be—

avatkozás lehetőségét akadályozza. Ezért a munkahelyi vezetést legrit—

kább esetben érdekli, hogy honnan, mivel és mennyiért szállítják az anya—

got. Továbbá a fuvarleveleken feltüntetett mennyiségek és távolságok ellen—- őrzése vagy lazán történt, vagy pedig gyakran elmaradt, mint ahogy a tel—

jes raksúly-kihasználást sem kísérték figyelemmel. Meg kell említenünk

l

A 23. sz. ÉPITÖJPARI 'raoszr ONKOLTSÉGVIZSGALATA 767

még a központi raktár szerepét is, mint szállítási- és rakodási költségnövelő tényezőt, mert a költségvetés a szállítási távolságot legtöbb esetben csak a rendeltetési állomás és a munkahely között számolja el, a központi raktár közbeiktatása nélkül, minthogy a rakodási többletköltségekre nincs tekin—- tettel. Például a kazincbarcikai építésvezetőség 1954. I. félévében 389 000 forintos munkahelyi szállítási többletköltséget mutatott ki. Érthető e nagy szám, minthogy voltak olyan anyagok, amelyeknél a felmerült szállítási költség négy—ötszöröse volt az anyagárvetésben megadott szállítási egység—

költségnek. Például: a biológiai derítő építéséhez szükséges cement szállí—

tása 50 fillérrel, a rakodása 58 fillérrel volt magasabb mázsánként. A deszka szállítása 90 fillérrel, a rakodása 3,60 forinttal több köbméterenként a fenti

ok miatt. —

E felsorolt súlyos mulasztásokat és objektív akadályokat igyekezett meg—

szüntetni, vagy megoldani a tröszt, amikor elrendelte:

az anyagkivételezési és felhasználási bizonylatokon a munkahelyi szá—

mok feltüntetését és csak azon anyagok felhasználásként való jelentését, amelyek valóban beépítésre —— tehát nem csak kivitelezésre —— kerültek;

a helyi kitermelésű anyagok felhasználásakor azok külön megjelölését;

a szállítási távolságoknak a szállító vállalattal való újrafelmérését; a rak- súly-kihasználás és a szállításvezető munkájának fokozott ellenőrzését stb.

Bérköltségek

A bérköltségek vizsgálatánál elsősorban a béralap túllépések okait kerestük. így fedeztük fel a felmérés nélküli igazolásokat, a többletteljesít—

mény-igazolásokat, a ténylegesnél magasabb földosztályú munkák elszá—

molását, a szervezetlenségből eredő, felesleges belső anyagmozgatásokat stb.

Mindezeket számos esetben megfelelő eredménnyel tudtuk megsZüntetni.

Béralaptúllépést okozott több munkahelyünkön az anyagok helyi kiterme—

lése (kavics, homok) és az előírt gépi munka helyett kézierővel végzett mun—

kák. (Ózdon az előírt gépi szivattyúzás helyett vödörrel mertek nagymeny—

nyiségű iszapot, amelyért több ezer forintos munkabért fizettek ki.) A bér- elszámolási lapokon általában hanyagságból nem volt megjelölve a létesít- mények száma és így a könyvelés a bérköltségeket százalékosan osztotta fel.

(Pl.: Inotán 4 létesítményre 40, 25, 25 és 10 százalékos arányban.) A könyveléssel párhuzamosan begyűjtött alapadatok összehasonlításával a hibát megszüntettük és ezáltal a bérköltségek gyűjtését leegyszerűsítettük.

A ténylegesen kifizetett bérköltségnek a keresetben elszámolt bérekkel való összehasonlításakor a fő nehézség abban volt, hogy az 1952. I. 1—i árszinten készült költségvetési egységbérek legtöbb esetben nem egyeznek meg a dol—

gozók részére számfejtendő bérekkel. A helyes bérgazdálkodás és a bérkölt- ségek eredményes vizsgálata érdekében a Tröszt elrendelte, hogy

minden bérelszámolási lapon tüntessék fel annak a létesítménynek a szá—

mát, amelyen a munkás dolgozott;

a mennyiségek munkautalványról való visszavezetésén túl a teljesít—

ményekkel párhuzamosan a béregységárakat is vizsgálják felül;

a teljesítmények felmérésének és igazolásának, az időbéres órák szük- ségességének fokozottabb ellenőrzését, a munkahelyi költségvizsgáló külön feladatává tette.

DOHANY pm, —— KDVACS fasta ,

a!

Gépköltségek

A munkahelyek — a gépnyilvántartások elhagyásával, vagy a gépnapló pontatlan vezetésével, a gépi anyagfelhasználás jelentésének elmulasztásá—

val — a gépköltségek vizsgálatát igen megnehezítették. Különösen a nagy munkahelyeknél fordult ez elő, mint például Ózdon, ahol hosszabb idő után sem tudták megmondani, részben a nagyszámú gép, részben a nyilvántartá—

sok hiánya miatt, hogy milyen és hány darab gép van a munkahelyen.

A gépköltségek kimunkálásánál igen gyakran a dumperekkel végzett elsőd—

leges szállítást is gépköltségnek vették, ezáltal magasabbnak látszott a gép—

költség, mig az anyag, illetve a szállítási költség alacsonyabbnak. Megállapí—

tottuk továbbá, hogy bár a kézierővel végzett földmunka nem egy esetben a bérnél túllépést okozott, az önköltségalakulást tekintve kifizetőbb volt,

mint a gépi munka. Például a Tröszt tiszapalkonyai munkahelyén az előírt gépi munka (exkavátor) helyett kézierővel végzett földkiemelés és szállítás köbméterenként 7 ,56 Ft megtakarítást eredményezett. Több esetben tapasz-, taltuk, hogy a béralapmegtakarítás céljábólolyan munkát is géppel végez- tettek, amelyet a költségvetés kézimunkával írt elő és ez önköltségnöVe'ke—

dést idézett elő.

Rezsiköltség

A rezsiköltségek fokozottabb vizsgálatát az tette szükségessé, hogy a vállalatok a megadott kereteket lényegesen túllépték. Például az oroszlányi vájáriskolához vezető út, vagy a tatabányai bányászlakás bekötőút építésé—

nél felmerülő rezsiköltségek a termelési érték 60—700/0-át tették ki. A beve—

4 zetett vizsgálati módszerrel közvetlenül inkább csak a munkahelyi vizsgá- latokra szorítkoztunk és így a központi igazgatási rezsiköltségek elemzésé- vel kevesebbet foglalkozhattunk. Ennek ellenére mégis több olyan megálla—

pítást tettünk, amelyek alapján a rezsiköltségek elemzési módszereit tovább tudtuk fejleszteni. így megállapítottuk például, hogy a Tröszt inotai mun—

kahelyén június hónapban a keresetben érvényesített 2300 forintos köz- ponti rezsivel szemben a könyvelés által elosztott tényleges központi rezsi—

költség 70 000,—-—- Ft, vagy például a Tröszt 26 kút építkezésénél november hónapban a kereset szerinti 11 000 forinttal szemben 111 000 forintos köz- ponti rezsiköltség jelentkezett. A nagyarányú eltérés okát keresve megálla—

pítottuk, hogy a ténylegesen felmerült rezsiköltségeknek —— az előre kere—

setelések miatt — a tárgyhavi keresetekben csak kis hányada került elszá- molásra.

Ezek az eltérések másrészt onnan is eredtek, hogy a tényleges rezsikölt—

ségeknek a létesítményekre való elosztása nem a költségvetési előírásokhoz hasonlóan történt. Például a rezsiköltségek arányos elosztását a keresetben a bérekre vetítve számolják el, míg a könyvelés a nyersköltség alapján osztja azokat fel. A helyes megoldás: ha a könyvelés is a kereset szerinti vetítési alapot alkalmazza.

A rezsiköltségek emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult általá—

ban a kötött állományúak magas létszáma, a nagyobb súllyal jelentkező személyi— és dologi kiadások és a rezsijellegű szállítási költségek, kötbérek.

kamatok, bírságok stb.

A 29. sz. EPITOIPAHI raoszr onmasashzsozun 769

' III.

Sok példát lehetne még felsorolni vizsgálati módszerünk eredményes-

ségének igazolására. , '

A munkautalvány szerint elvégzett mennyiségek kigyűjtése által az építésvezetőnek nyújtottunk segítséget. Az építésvezető mindig láthatta az"

előrekeresetelést és a tartalékolást, de ellenőrizni tudta a költségvetéstől ' eltérő munkák végzését is, mely különösen a végszámlák készítésénél nyúj—

tott hasznos támpontot. , _-

A költségvetési egységár felbontásával egyidejűleg a tulajdonképpeni egységárellenőrzést is végrehajtottuk. A keresetben és a költségvetésben ez- által a tévesen árazott tételeketés a gyakran előforduló szorzási hibákat megtaláltuk és minden esetben helyesbíteni tudtuk azokat.

Alaposabb béralapellenőrzésre adott lehetőséget, hogy a bértételeket (mennyiségileg és forintértékben) költségvetési tételenként vizsgáltuk, s ez- által megállapítottuk, hogy mely munkáknál, miért van eltérés és ennek következtében a további béralap túllépésnek is elejét tudtuk venni. Tisza- palkonyán a költségvizsgálatnál tűnt ki például, hogy a vasbetonszerkezetek készítésénél a költségvetés sokkal kevesebb munkafázis végzését, s ezzel, kevesebb bért biztosított, mint amennyi a valóságban a műszaki szükséges— * ség határán belül felmerült. A kidolgozás [alapján módosították az egység- árakat és mintegy 138 000 Ft munkabérkülönbözetet ismert el 'az építtető. A — ' tervosztály is az elkészített költségvizsgálati értékeléseinket használta fel a béralapvizsgálatkor.

A folyamatos havonkénti anyagellenőrzéssel, elszámolással elértük, hogy az anyaggazdálkodás, anyagnyilvántartás terén javulás állt be. Az anyagkezelők a lehetőségekhez képest munkaszámonként tüntették fela _ felhasználást, a helyi kitermelésű anyagokat (kavics, homok) külön jelentet— * "

ték, a visszatérüléseket is figyelembevéve. A folyamatos anyagelszámolás elősegítette az anyagtakarékosságot.

A szállítási távolságok újrafelmérésével többletszállítási költségek ki—

fizetését akadályoztuk meg. Az ilyen újrafelmérési eltérésekből eredően több helyesbítés történt a Tröszt javára. A szállítóvállalat és az általuk 1 igazolt távolságok, tarifák kimutatásával ellenőriztük a fuvarleveleket.

Például a miskolci szállítóvállalat tévedésből az idegen munkahelyet terhelő szállítási költségeket a Tröszt egyik munkahelyére terhelte.— A szállítási egy- ségár értékelésénél rámutattunk a' hibaforrásokra és így leállítottuk Sajó—

ládról a kavics — a költségvetési kiírástól eltérő —— gépkocsin való szállítá— _ sát, ami 179 forintba került köbméterenként, és elrendeltük — a költség— _

vetés kiírásának megfelelően — a Nyékládházáról történő olcsóbb vasúti szállítást. A költségvetések adaptálásánál figyelmeztetésünkre a központi raktárak már említett szerepét is figyelembevették a szállítási és rakodási

egységárak megállapításánál.

*

A 29. sz. Építőipari Tröszt munkahelyi önköltségvizsgálat eredményei-

dásra váró feladatokat is:

[csak egy-egy kiemelt nagyobb építkezést vizsgáltunk, így vállalati összesítést nem is végezhettünk, emiatt kezdetben a vizsgált munkahelyek 'e—rf

770 DOHÁNY —— KOVACS: A— 29. SZ. ÉPITOIPARI'TRÖSZ'I' ÖNKOLTSÉGV'IZSGALATA

több létesítménye közül is csak egynek az önköltségét elemeztük. Ezt a helytelen megoldást még idejében megszüntettük és a Vizsgálatunkat a vizs—

, gált munkahelyek egészére kiterjesztettük;

több helyen az? alapadatok gyűjtése a könyveléssel párhuzamosan tör—

tént (ez az elemzések megalapozottsága érdekében szükséges volt és a könyvelés munkáját csak ilyen módon tudtuk bírálatainkkal eredménye- sebbé tenni és ezáltal önköltségvizsgálati munkánkat leegyszerűsíteni);

az önköltségi tervezés vagy tervteljesítés vizsgálatára kevés gondot for—

dítottunk.

Ugyanitt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy az egész önköltség- mérést és önköltségvizsgálatot alapjában megnehezíti költségvetési rendsze—

rünk szerkezeti felépítése: az egyoszlopos költségvetés. Megnehezíti, mert rendkívül sok munkára van szükség ahhoz, hogy azt az egységárat, amelyet

— elemeiből és költségtételeiből egyszer az előkalkuláció folyamán már felépí—

tettünk, a költségmérésnél ismét felbontsuk, s így az önköltségi sornak meg—

felelő összehasonlitási alapot (tervszámot) megkapjuk. Sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb lenne és kevesebb adminisztrációt is igényelne, ha a bér-, anyag—, szállítás-, gép- és rezsiköltségeket nem különböző kombinációs fel—

bontásokkal kapnánk meg, hanem közvetlenül a költségvetés szolgáltatná ezeket. Ezért teljesértékű és mégis kevesebb adminisztrációval járó önkölt- ségvizsgálat csak az egyoszlopos költségvetési rendszer módosítása esetén lehetséges.

*

Cikkünkben tájékoztatást igyekeztünk nyújtani az általunk alkalma—

zott módszerről s egyben bebizonyítani: az építőipari önköltségmérés és vizsgálat nem megoldhatatlan feladat, ha az önköltségcsökkentés fontossá—

. gát szem előtt tartva megfelelő szervezéssel az adott lehetőségeket ki—

használjuk.