Bevezető előadás

KÖRNYEZET(VÉDELM)I BIOTECHNOLÓGIA

Bevezető előadás

 Környezeti biotechnológia

Célja: a környezeti problémák gyors és hatékony kimutatása, megoldása biotechnológiai módszerekkel

Mivel foglalkozik: bioremediáció, hulladékkezelés, víztisztítás, környezeti monitor, nyersanyag-, termék

kinyerés, bioüzemanyagok

 környezet

A bennünket körülvevő élő és

élettelen világ

 biotechnológia

biológiai anyagok, folyamatok ipari szintű

ki/felhasználása

 környezetvédelem

környezetünk megóvása, rendbetétele

‘RRR’ (reduce, reuse, recycle)

• A természetes környezet fő elemei:

Föld, víz, levegő, élővilág

• A környezet fogalma azonban az ember által mesterségesen létrehozott elemeket is tartalmazza kölcsönhatás

• A civilizáció terjedésének következménye az egyensúly felborulása környezet károsodása

• Számos, látványos környezeti katasztrófa kellett ahhoz, hogy az ember komolyan foglalkozzon környezete védelmével

• Környezetvédelem feladata:

megelőzés, megszüntetés, újrahasznosítás, fejlesztés

A környezet és védelme

A baj akkor kezdődött, amikor az ember többet termelt, mint

amennyire szüksége volt, és az iparosodással rohamosan romlott a helyzet

Fejlődő ipar felhalmozódó hulladék veszélyes anyagok szintetikus anyagok

Két fő probléma: - hogyan és hova helyezzük - hogyan távolítsuk el

A Föld mikroflórájának válasza

az újonnan megjelenő anyagokra: adaptáció

Miért van szükség a környezetvédelemre, a

környezeti biotechnológiára?

• Szervetlen, szerves, biológiai anyagok

• Gáznemű, oldott, szilárd

• Talaj, víz, légszennyezők

• Gyakran „öreg” szennyezésekről beszélünk, ha régóta jelen van a környezetben

pl. bezárt gyárak területén, mezőgazdasági eredetű- peszticid, herbicid maradványok, vagy megbújó, sokáig nem felfedezett esetek

• Lehet „friss” szennyezés

ipari, mezőgazdasági, kommunális tevékenységek során folyamatosan keletkeznek

üzemi, kereskedelmi/transzfer balesetek során

• Manapság egyre több esetben a keletkező hulladék

újrahasznosítható (clean technology = tiszta technológia)

Környezeti szennyezések

Környezeti szennyezések

szervetlen: fémek, radioaktív anyagok,

nitrát, nitrit, foszfát, cianidok, azbeszt, stb…

szerves: természetes eredetű (mezőgazd., kommunális hulladék),

szintetikus (peszticidek, PAH, halogén tart-ú vegy.-k),

petrokémiai (olaj származékok, BTEX), … biológiai: mikroorganizmusok (patogének, vírusok…)

gáznemű

anyagok: gázok (kén-dioxid, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok…)

illékonyak (VOCs, CFCs)

Mikor kell foglakozni a szennyezésekkel?

• Minden esetben, de

– Amennyiben a természetes lebontási, átalakítási folyamat megindul, akkor csak figyelünk (monitor) – Ha nincs, vagy nagyon lassú a természetes út, akkor

kell aktívan beavatkozni

• Xenobiotikumok = természetidegen vegyületek

– Lebontásuk általában nehézkes

• Lebontásnak ellenálló vegyületek (recalcitrant)

– Lehet természetes eredetű (pl. klórmetán, fluoracetát) vagy szintetikus

• Xenobiotikum vagy sem?

– Klórmetán: lebontása nem ismert illetve nagyon lassú, pedig természetben kb 5x10⁹ kg/év (talaj gombák)

szintetikus úton 2x10⁷ kg/év

– Fluoracetát: a legtoxikusabb (1 g/kg emlős letális dózis) ismert szerves vegyület, mégis 34 növényi faj (pl. Gastrolobium,

Oxylobium) termeli, és találtak a természetben olyan baktériumokat, melyek bontani képesek

• A lebonthatóság vizsgálatához célszerű a vegyület alapszerkezetét, funkciós csoportjait megvizsgálni, és nem feltétlen azt elemezni, hogy xenobiotikum vagy sem

példák

Környezeti biotechnológia

• A környezet megóvására nagyon régóta használunk bio- technológiai módszereket

• Több ágra osztható:

– Bioremediáció – Megelőzés

– Detektálás és monitorozás – Genetikai mérnökség

Utóbbi években erőteljes kutatás-fejlesztés folyik a – Bioüzemanyagok előállítása

– Nyersanyag kinyerése (pl. biobányászat) terén

Bioremediáció

• Remediáció = gyógyítás

– A szennyezőanyagok környezet károsító

hatásának csökkentése, vagy megszüntetése, a szennyezett talaj, vizek „meggyógyítása”

• Bioremediáció

– olyan technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket használ a környezet megtisztítására a (toxikus)

szennyezőanyagoktól. Általában mikroorganizmusokat és növényeket használunk e célra. Hatékonyságát számos környezeti tényező befolyásolja

– Biodegradáció a szennyezőanyagok biológiai úton történő lebontása, mely környezetvédelmi szempontból a

legmegfelelőbb megoldás, ez esetben nem marad vissza káros

Megelőzés (tiszta technológiák fejlesztése)

• Modern világunkban a korszerű, környezetbarát technológiák jelennek meg az iparban

– Előnye:

• kisebb a környezet terhelése, kevesebb veszélyes terméket állítunk elő, kevesebb a hulladék, toxikus melléktermék, stb.

• A cégeknek kármentesítésre kevesebbet kell költeni – Folyamatok fejlesztése

pl. enzimek használata nem biológiai katalizátorok vagy korrozív vegyszerek helyett

– Termék fejlesztés:

pl. bioműanyagok bioüzemanyagok

• Figyelni kell a szennyezések megjelenését, változásait. Monitorozzuk a mikrobiális

aktivitást, az ökológiai hatásokat

• Számos kémiai módszer létezik

• In situ monitorozásra a legmegfelelőbb megoldás

bioindikátorok, biomarkerek, bioszenzorok alkalmazása

– A bioindikátorok ép szervezetek, melyek természetesen előfordulnak az adott környezetben, és a populációjukban történő változás ad információt a környezetet ért szennyezés hatásáról

– A biomarkerek egy szervezet fiziológiai, biokémiai, vagy molekuláris jellemvonásai, melyekre hat a szennyezés

– A bioszenzorok módosított, vagy specifikus enzimek, akár

teljes (esetleg genetikailag módosított) katabolikus utak, melyek a környezetben megjelenő szennyezések, toxikus anyagok korai

Szennyezések kimutatása,

monitorozása

Monitorozás

• A szennyezések kimutatása mellett, a kármentesítő

folyamatokban résztvevő mikróbákat is figyelemmel kell kísérnünk, valamint az ökológiai hatásokat is meg kell vizsgálnunk

– Mikroorganizmusok detektálása, monitorozása:

gyakran alkalmazunk laborban felszaporított mikroorg-kat (bioaugmentáció), melyek (különösen, ha genetikailag

módosított) jelenlétének, aktivitásának nyomonkövetése fontos a hatékonyság megállapítása érdekében. Gyakran

a mikróbák jelölésével segítik a detektálást – Ökológiai hatások vizsgálata:

a bioremediációs eljárás alkalmazható-e az adott környezetben, a technológia lépései, és a keletkező intermedierek nem

veszélyesek-e az ökoszisztémára, az alkalmazandó mikróba nem termel-e a növények, a környezet számára toxikus anyagokat

Genetikai mérnökség

• A különböző szervezetek genomjának feltérképezése kapcsán olyan lehetőségek birtokába jutottunk, melyet felhasználva pl. környezeti hatásoknak ellenálló

növényeket, aktívabb mikroorganizmusokat stb. tudunk létrehozni. Ennek előnye, hogy kevesebb vegyszert kell használnunk, rövidebb idő alatt megy végbe a

bioremediáció…

Szennyezések eltávolítására megoldások

• Fizikai-

• Kémiai- módszerek

• Biológiai-

• Kombinált megoldások

Miller Environmental Technologies Working For a Green Future

Bioinformatika szerepe a környezeti biotechnológiában

• az ismert reakciók csoportosítása,

• hipotetikus lebontási útvonalak felállítása a funkciós csoportok alapján,

• egy/több mikróba kiválasztása

• A kísérletes munkát segíti, rövidítheti

A Minnesota Egyetemen létrehozott rendkívül hasznos internetes oldal:

http://umbbd.ahc.umn.edu/index.html

(Welcome to MetaRouter)

Dibenzothiophene Degradation Pathway

[Compounds and Reactions] [BBD Main Menu]

This pathway was started by Gulin Oz and completed by Dong Jun Oh, University of Minnesota.

Dibenzothiophene (DBT) is representative of a group of sulfur-containing heterocyclic organic compounds. No organism has been shown to degrade DBT completely.

Mormile and Atlas (1988) examined the degradation of 3-hydroxy-2-formylbenzothiophene and reported release of CO₂ from the ring structure of DBT under aerobic conditions. This study suggests that a succession of microbial organisms is neccesary to degrade 3-hydroxy- 2-formylbenzothiophene further.

The exact names of the enzymes in the pathway are not cited in the literature, only the DOX operon which encodes them in its 9 open reading frames (ABDEFGHIJ). The

pathway is very similar to the one of naphthalene and the corresponding names have been used for the enzymes.

This pathway can be contrasted to the Dibenzothiophene Desulfurization Pathway, which retains the full fuel value of the compound while eliminating the sulfur.

The following is a text-format dibenzothiophene degradation pathway map. An organism which can initiate the pathway is given, but other organisms may also carry out later steps.

Follow the links for more information on compounds or reactions. This map is also available in graphic (13k) format.

Metarouter represents data derived, with permission, from the University of Minnesota Biocatalysis/Biodegradation Database (UM-BBD, http://umbbd.ahc.umn.edu/), obtained on May, 2002.

Biotechnológia

(+ mikrobiológia, biokémia)

alapok

Biológia Kémia

Mérnöki tudományok

Biokémia

Bio-

technológia

mérnökségBio- Kémiai mérnökség

A biotechnológia fogalma

• “biotechnologie - (EREKY Károly, 1917) all lines of work by which products are produced from raw materials with the aid of living

things” - egy olyan munkafolyamat, melynek során keletkező terméket élő szervezetek segítségével állítjuk elő

• 1961 után (Carl Göran Hedén nevéhez fűződve) úgy fogalmazták meg:

„the industrial production of goods and services by processes using

biological organisms, systems, and processes.” – biológiai szervezetek, rendszerek, folyamatok használatával történő ipari termelés

• Ma:

EFB (= Európai Biotechnológiai Egyesület) definiciója szerint: a

biokémia, mikrobiológia és mérnöki tudományok integrált alkalmazása azért, hogy a mikroorganizmusok, állati-, növényi sejttenyészetek,

vagy részeik képességét használni tudjuk az iparban,

mezőgazdaságban, egészségügyben, és a környezetvédelemben

OECD (= Szervezet a Gazdasági Együttműködésért és Fejlesztésért) definiciója: tudományos és mérnöki alapelvek alkalmazása az anyagok biológiai ágensekkel történő „megmunkálására” termék nyerése

A biotechnológia 3 ága (és színe)

• Piros biotechnológia = humán egészségügyi biotechnológia

– Gyógyszerek, terápiás szerek biotechnológiai megoldásokkal történő előállítása pl. inzulin, interferon, védőoltások

• Fehér biotechnológia = ipari biotechnológia

– Termékek előállítása biotechnológiai

módszerekkel pl. bioműanyagok, bioetanol, szerves savak, mosóporokba enzimek

• Zöld biotechnológia = növényi biotechnológia

– A környezeti faktorokkal szemben ellenállóbb növények létrehozása biotechnológiai

módszerek segítségével

Bioműanyag lökhárító

• A biotechnológia biológiai rendszereket használó technológia

• Bármely biológiai rendszer alapegysége a sejt

• Vad típusú vagy

genetikailag módosított sejteket

illetve a sejtalkotók valamelyikét alkalmazzuk céljainktól

függően

Mikroorganizmusok és kimutatásuk

• algák, baktériumok, gombák, protozoák

• Fajok csoportosítása, sejtfelépítés, metabolikus folyamatok,

enzimek mikrobiológia, biokémia

• Egyesek szabadon élnek, mások biofilmet képeznek, vagy kevert közösség tagjai.

• Előfordulnak a természetes környezetünkben a felszíni, felszín alatti vizekben, talajban, növényeken és a rizoszférában, sőt

bennünk, emberekben is, pl. a béltraktus nélkülözhetetlen segítői.

• A környezetvédelem szempontjából nagyon fontos, hogy a mikroorganizmusok jelenlétét, a konzorciumok összetételét, változását nyomon tudjuk követni.

LPS

(lipopoliszaharid)

Prokarióta sejtköpeny

A sejteket védő takaró a mikroorganizmusok

szempontjából rendkívül fontos, különösen biotech- nológiai folyamatokban, bioremediációs eljárásokban

Gram festődés

Bacillus cereus Eschericia coli

Gram pozitív baktérium Gram negatív baktérium

Inclusion bodies

• a sejtek anyagtárolására szolgáló képződmények, főleg tartalék

tápanyag raktározására szolgálnak, –PHA = polihidroxi alkánsavak

pl. polihidroxi-butirát

(akkumulálódhat aerob, anaerob, heterotróf, autotróf baktériumok- ban is)

–Egyéb: protein, glikogén granu- lumok, polifoszfát granulumok, …

• Ipari-, bioremediációs jelentőség

Bacillus megaterium PHA inclusion-body kapcsolt

fehérjéje = PhaP (zöld gyűrűk).

A fehér granulumok az ‘inclusion

metabolizmus

• Alapvető fontosságú a sejtek metabolizmusának ismerete, ha sikeresen akarjuk használni biotechnológiai célokra

• Mi a metabolizmus: reakciók sorozata, mely során a sejtek

energiát nyernek, és alapanyagokból felépítik sejtépítő elemeiket

• Az energia metabolizmus anabolikus és katabolikus reakciókkal kapcsolt

• Energianyerés szempontjából két osztály: fototrófok-

energiájukat közvetlenül a napsugárzásból nyerik, kemotrófok redox reakciók segítségével nyernek energiát, melynek forrásai szerves anyagok

• A sejtekben a kémiai reakciók nem spontán következnek be, hanem enzimek (katalizátorok) segítségével

membrántranszport

• Egy-két kivételtől eltekintve (oxigén,széndioxid, víz,

ammónium) a molekulák specifikus transzport

segítségével jutnak be a

sejtekbe, ebben a membrán proteinek fontos szerepet játszanak

• A makromolekulák

transzportja történhet exo-,

endocitózissal

Sejtek számának meghatározása

• A biotechnológiai eljárásokban fontos, hogy ismerjük az aktív/élő sejtek számát, melyek résztvesznek a biotechnológiai folyamatokban

• Sejtek számát meghatározhatjuk közvetlen mikroszkópikus számolással (össz- sejtszám, élő és holt együtt) vagy lemezelés módszerrel, mely során csak az élő, telepet képző sejteket detektáljuk, illetve az un. MPN (most probably number), mely a legvalószínűbb élő sejtszámot adja. De meghatározhatjuk a sejtek száraz súlyát, turbiditását (ált.

600 nm), esetleg összfehérje, specifikus enzimaktivitás meghatározással.

Buerker számláló

CFU = colony forming unit Telepképző sejtszám

A Coulter számláló (Coulter Counter)

• A részecskék mennyisége, mérete

meghatározható a kapillárison áthaladó sejtek kapcsán keletkező elektromos jelek alapján

• Rokona az áramlási citométer, mely festett sejteket érzékel (pl. fluoreszcens festés)

Ipari biotechnológia kulcslépései

3. Downstream processing:

a kívánt termék tisztítása, kiszerelése

Nyersanyag

Nyersanyag előkészítés

Fermentáció, biotranszformáció

Termék termék

kinyerés, kiszerelés

1. Upstream processing: a nyersanyag előkészítése a fermentációra, vagy

transzformációra

2. Fermentáció,transzformá- ció: bioreaktorokban

sejtszaporítás,

antibiotikum, fehérje, stb.

előállítás

Az ipari biotechnológiai eljárásokban leggyakrabban használt mikroorganizmus

csoportok

• Pseudomonas

• Sphingomonas

• Bacillus

• Rhodococcus

• Clostridium

• Streptomyces

• Methanotrófok

• Methanogének

• Tejsav baktériumok

• élesztők

Pseudomonas fajok jellemzése, jelentősége

• Proteobacteria – törzs

– Gammaproteobacteria - osztály

 Pseudomonadales – rend

Pseudomonadaceae – család

 Pseudomonas – nemzettség

- A talajmikroorganizmusok legdominánsabb csoportja, többségük képes több xenobiotikus anyagot bontani (> 100 kül. szerves vegyület)

-Gram negatív, aerob pálcák, főleg a mezofil körülményeket kedvelik

- ált. a molekuláris oxigént használják, de néhány faj képes végső e^- akceptorként a nitrát oxigénjét használni

- Kemoorganotrófok (energianyerés szerves anyagokból) - Flagellum, főleg poláris

- Pigment, két csoport: fluorescens ill. nem fluorescens - Felületaktív anyagok (rhamnolipidek)

-fitohormonok – siderophore pl. pyoverdine (vas felvételben fontos szerep)

Biotechnológiai jelentőségük

• Plazmidok – számos fenotipikus tulajdonságért felelősek pl. rezisztencia, degradatív enzimeket kódoló gének

• PHA akkumuláció (tartalék tápanyagként) a nem fluorescens pseudomonasokban - biopolimerek előállításában fontos szerep (biodegradálható műanyagok)

• Bioremediáció, biodegradáció – xenobiotikumok bontása: aromás-, halogén tart. vegyületek, műanyagok, oldószerek…

szerepük jelentős, részben, mert szaporításuk ált. egyszerű, nem finnyásak

lebontásban oxigenázoknak kulcsszerep, ill. zsír- (lipázok, észterázok), cukorbontó (-amiláz) enzimek

• Felületaktív anyagaikkal a hidrofób jellegű vegyületek hozzáférését segítik elő (szénhidrogének, halogén tartalmú vegyületek)

• Sejtfal felépítésben több faj esetén alginátot találunk – védő funkció

• Növény-talaj-mikroorganizmus kapcsolat (rhizoszféra)

• Növények számára előnyös a pseudomonasok jelenléte, ezért, mint biokontroll ágens használják is a mezőgazdaságban (főleg a P. fluorescens-t), általuk kiválthatók lehetnek bizonyos

gyom-, rovarírtó szerek

– Egyes fajok képesek többféle másodlagos metabolitot termelni, pl. HCN, 2,4-diacetil-floroglucinol, indol-3-ecetsav, stb, melyek a növényeket

támadó patogének ellen hatásosak

– Siderophore-ok termelése, a vas-felvételben fontos szerep

→ pioverdinek – vízoldékony fluorescens, sárgászöld pigmentek, kiváló vas-komplexálók

→ ferrioxamin – hidroxamát típusú, a P. stutzeri termeli

Mezőgazdasági jelentőségük

Jellemző képviselők

• P. fluorescens, P. putida, P. stutzeri, P. cepacia

• P. aeruginosa, P. mallei – ember-, állatpatogén

• P. syringae – növénypatogén

• P. putida és P. aeruginosa teljes genom szekvenciája ismert, ezeknek a fajoknak a bioremediációban vezető szerep jutott

Világító karaj Ausztráliában 2005. november 17. 08:31

Sötétben világít a sertéssültem! - újságolta ijedten egy ausztrál férfi egy sydneyi rádióban, és mivel közlése meglehetősen széles körű riadalmat váltott ki, az élelmiszerbiztonsági hatóságok szükségesnek találták, hogy nyugtatólag

hozzászóljanak a furcsa felfedezéshez.

A szakemberek elmondták: a jelenséget a Pseudomonas fluorescens nevű világító baktériumok okozhatják, amelyek gyakran megtalálhatók a húsban és a halban.

Fogyasztásuk - mármint megevésük - ártalmatlan.

"Természetes meghökkentő, ha egy étel világít" - ismerte el szerdán George Davey, az egészségügyi szolgálat vezetője.

Hozzátette azonban: "A fényt kibocsátó mikroorganizmusok nem okoznak

ételmérgezést." Mint a továbbiakban elmondta, a közegészségügyi hatóságokhoz havonta átlagosan két telefonhívás érkezik riadt fogyasztóktól, akik azt jelentik, hogy a

hűtőszekrényükben tartott hús világít. Davey teljesen megalapozatlannak nevezte azokat a feltevéseket, amelyek szerint ezt radioaktív sugárzás okozza.

Arra azonban nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy amint a hús romlani kezd, az említett baktériumok rohamosan szaporodni kezdenek, és ilyen esetben a fénylő húst feltétlenül ki

A baktériumok szaporodás közben a cukrokat felhasználják, és így a kéregszövet, beleértve a kambiumot is, cukortartalma lecsökken. A kéregszövet alacsony

cukortartalma fagyérzékennyé teszi a kajszifát. A baktériumfertőzött kajsziágak kérgében a cukorszint a nem fertőzött ágakhoz viszonyítva 19-48 %-kal csökkent, ami elegendő volt a fertőzött szövetek fagykárosodásához.

Mindezek ismeretében most már érthetőbbé válik a kajszi-gutaütés teljes kórfolyamata:

• A Pseudomonas syringae baktérium képes a csonthéjas gyümölcsfák kéregszövetében télen felszaporodni.

• Szaporodás közben a cukrokat hasznosítja, így a lecsökkent cukorszint miatt a jégkristályok keletkezése már gyengébb téli fagyok hatására is megindul, és ezáltal a fertőzött szövetek megfagynak. A betegség kórképe azonban csak tavasszal vagy nyáron realizálódik, amikor a törzsben és a vastagabb ágakban a víz- és tápanyagszállító szövetek a téli károsítás miatt már nem tudják feladatukat betölteni.

Kajszibarack gutaütés betegségének hátterében egy Pseudomonas faj áll

Mesterséges hó nulla fok fölött

Cikk dátuma: 2007.06.07. | Szerző: Stani

Hol vannak már azok az ötvenes évek, amikor is az Egyesült Államokban feltalálták - egyébként teljesen véletlenül - a hóágyúzást, és néhány év

múlva elkészültek az első hóágyúk. Az elmúlt fél évszázad alatt óriási fejlődésen ment keresztül a brancs; így napjainkban már az sem lehetetlen,

hogy valamelyik pálmafás tengerparton készítsünk havat!

P. syringae hasznos is lehet!

Plazmidok

- Kettős szálú cirkuláris DNS molekulák, nem eszenciálisak

- Önálló replikáció, de a gazdaszervet fehérjéire, enzimeire szüksége van

- 1-200 kb (legkisebb 874 bp - hipertermofil mikroorganizmusból), léteznek megaplazmidok (500- kb)

- Lineáris plazmidok is léteznek, pl. Streptomycesekben - Alacsony v. magas kopiaszám

- Biodegradációs utak enzimeit kódoló gének

kromoszómán plazmidon - Ismertebb „katabolikus plazmidok” pseudomonasokban:

TOL (pWWO), NAH, SAL, CAM, …

A Sphingomonasok

• Proteobacteria – törzs

– Alphaproteobacteria - osztály

 Sphingomonadales – rend

Sphingomonadaceae – család

 Sphingomonas – nemzettség

• Gram negatív, aerob pálcák, szinte mindenhol megtalálhatók

• Kemoorganotrófok, rendkívüli metabolikus képesség

• Flagellum, egy poláris

• Pigment – nem fluorescens, karotinoid pigment = nostoxantin, jellegzetes sárga színt ad a sejteknek (egy-két faj kivétel)

• Egyedi membrán struktúra – glikoszfingolipideket tart., de a G-negatív fajokra jellemző lipopoliszaharidokat (LPS) nem. A sejtfelszín így savas karakterű, mely tul. az eukariótákra jell. Ez a tulajdonságuk fajmeghatározó bélyeg is

– poláris lipid profil – az egyes fajokra nagyon jellemző, ami az azonosításban nagy segítség

– zsírsav profil szintén jellegzetes

• Biodegradáció:

– xenobiotikumok bontása pl. aromás-, szulfonált-, halogén tart.

vegyületek, furánok, dibenzodioxin

– Legtöbbször oxigenolitikus reakciók oxigenázok

• Ipari biotechnológia:

– Gellán, exopoliszaharid, melyet elsősorban az élelmiszeripar hasznosít (sűrítő, emulgeáló szerként). Viszkózus, és rendkívül stabil (pH=2-10 tart.). A Sphingomonas elodea termeli, vízben oldható, az agar-agar helyett mikrobiológiai munkákhoz is alkalmazzák

– alginát liáz (alginát polimer bontása) citoplazmatikus, endolitikus enzim.

Az élelmiszer-, textiliparban használt alginát kémiai szerkezetének megismeréséhez, fizikai tulajdonságainak felderítéséhez használják, valamint egészségügyben az alginátot tartalmazó patogének ellen, azok vizsgálatához

• Jellemző képviselők:

S. paucimobilis, S. capsulata, S. elodea, S. subarctica, S. diminuta, S. adhesiva

Biotechnológiai jelentőségük

Van szája a Sphingomonasoknak?

Bacillus-ok

• Firmicutes – törzs

– Bacilli - osztály

• Bacillales - rend

Bacillaceae – család

 Bacillus – nemzettség

•Gram- pozitív, aerob (fakultatív anaerob) pálcák

néhány faj képes a NO₃^--ot, mint végső e^- akceptort haszn.

•Kemoorganotrófok, mezo-, termofilek, alkalofilek (pH > 8,0)

•Elterjedtek a környezetben

•hőstabil endospóra

•Extracelluláris enzimek: proteázok, lipázok, amilázok

•Toxinokat termelnek

– baktériumok ellen – polymyxin B (B. polymyxa) pseudomonasok ellen – gombák ellen – gramicidin S (Brevibacillus brevis)

– növények ellen – peptid tipusú toxin (B. cereus)

– rovarok ellen – -endotoxin, szúnyoglárvák fejlődését gátolja (B.

thuringiensis)

– ember, állat ellen – antrax (B. anthracis)

B. licheniformis

Sporuláció

endospóra

•Un. kitartóképlet (túlélési stratégia)

•Külső tényezők

•Spóra fala spec.

dipikolinát tart.

Az endospóra a baktérium sejtben lehet:

-terminális

-szubterminális -centrális

helyzetű

• Ipar

– Mosószer ipar: subtilisin (alkalikus proteáz, B. subtilis termeli), nagyon stabil magas hőmérsékeleten, lúgos körülmények között

– Hús-, és baromfifeldolgozó iparban keratináz (B. licheniformis) – a keletkező keratin tartalmú szőr ill. toll hulladék feldolgozása/elbontása

– Élelmiszeriparban, szesziparban -amiláz ( több faj is termeli, pl. B. subtilis, B. licheniformis, B. amyloliquefaciens) – keményítő bontása

– gyógyszeripar, környezetvédelem – glükanotranszferáz (B. macerans) a keményítőből ciklodextrint képes előállítani, mely stabilizáló, csomagoló anyagként haszn.

– Bacillus clausii különböző vitaminok, különösen a B-vitamin csoport

termelésére képes. A készítmény alkalmazásával antitoxikus hatás érhető el.

• Mezőgazdaság

– Elsősorban a B. megaterium-ot haszn., szervesanyagok lebontására,

átalakítására: a növények számára felvehető formára hozzák azokat mono-, oligomerekre hasítják

• Bioremediáció

– felületaktív anyagok hidrofób jellegű vegyületek bontása

Ipari, mezőgazdasági, biotechnológiai jelentőségük

B. subtilis

Alkalikus proteázok a mosószeriparban

B. licheniformis

Toll biodegradáció

szunyogírtás

Te jó ég, megjöttek a -endotoxinos

bacik

Szegény csemetéink!!!

ingiensis

Ismertebb képviselői:

• B. megaterium, B. licheniformis, B. subtilis, B. clausii, B. stearothermophilus

• Rovarpatogén: B.thuringiensis

• Növénypatogén: B. cereus

• Ember, állatpatogén: B. anthracis

Érdekességként megemlítjük, hogy bizonyos anyagok több

funkcióval bírnak, pl. subtilisin, enzim és felületaktív anyagként is viselkedik. Több felületaktív anyag toxikus vegyületként hat más szervezetekre

Streptomyces-ek

• Actinobacteria – törzs

– Actinobacteria - osztály

• Actinomycetales - rend

Streptomycetaceae – család

 Streptomyces – nemzettség

•Gram-pozitív, aerob, kemoorganotróf baktériumok

•Gombaszerű hifákat képeznek, spóráznak (de ez nem endospóra!!!!)

•Extracelluláris enzimek, főleg proteolitikus és szénhidrát bontó enzimek

•Antibiotikus-, gomba ellenes-, bioaktív anyagok

- eddig mintegy 10 000 féle antibiotikus tulajdonsággal bíró vegyületet írtak le, melyeket e fajok termelnek, pl. streptomycin, erythromycin, neomycin,

puromycin, oxytetracycline, chloramphenicol…

- antifungális anyagok, pl. nistatin, amphotericin - rákellenes anyagok, pl. migrastatin

•Bioremediáció: fehérje, szénhidrát, szénhidrogén bontás

•Képviselők: S. fradiae, S. griseus, S.albidoflavus, S. pactum, S. coelicolor, S.

•Gram-pozitívak, aerobok, nem mozognak, elterjedtek a körny-ben

•Morfológiailag pálcák és coccus szerű formák, micéliumos szaporodás

•Sejtfal egyedi, mikolátot tartalmaz hidrofób jelleg

•Felületaktív anyagok: celluláris, extracelluláris

•Flokkulánsok: polipeptid és lipid rész

•Nagy lineáris plazmidok

•Bioremediációban: olajos szennyeződések komponenseinek bontása, főleg alifás szénhidrogéneket, deszulfurizáció

•Bioszenzorként is használják

•Képviselők: R. rhodochrous, R. erythropolis, R. globerulus, R. roseus, R.

ruber

Rhodococcus fajok

• Actinobacteria – törzs – Actinobacteria - osztály

• Actinomycetales - rend

Nocardiaceae – család

 Rhodococcus – nemzettség

Biotechnológiai jelentőség

• Bioremediáció

– Alifás, aromás szénhidrogének bontása

• Felületaktív anyagok részvételével

• Oxigenáz enzimeik segítségével – Deszulfurizáció

• Szerves kötésben lévő kén eltávolítása a szerves vegyületekből (üzemanyagokban tiofének)

• Ipari jelentőség

– Nitriláz enzim, fontos transzformációkat katalizál, pl akrilsavból akrilamid, segítségével amidok, antimikobakteriális ágensek, vitaminok előállíthatók

• Környezeti monitor

– Bioszenzorként

• főleg szénhidrogén szennyezések detektálására

• Egyik törzs heroin észteráz enzimet képes termelni, ezzel a heroin detektálható

• Egy másik törzs fenilalanin dehidrogenáza segítségével a fenilketonuria

Rhodococcusok hidrofób jellege

• Jelentősége: a sejtek hidrofób jellegét a sejtfalban található alifás mikolinsav láncok okozzák, melyek lehetővé teszik a hidrofób szennyeződésekhez való jobb hozzáférést

• Több típusú felületaktív anyagot is termelnek:

– Celluláris – mikolinsavak (két fázis határán felületnövelés) – Extracelluláris – diszpergálják a hidrofób komponenseket

• Bioflokkuláns anyagokat is termelnek

– A szuszpendált szilárd anyagok flokkulációja, polipeptid és lipid (főleg mikolát tartalmú glikolipidek) részből állnak

– Habképzők, ez a bioreaktorokban gondot okozhat, a levegő diffúzióját gátolja

Metilotróf baktériumok

• Nagyon heterogén társaság

• „C1 baktériumok” –nak is nevezzük őket, mert 1 vagy 2 szenet tartalmazó (legtöbbször metánt, vagy metanolt) vegyületeket hasznosítanak fő szén- és energiaforrásként

• Mikroaerofilok, olyan helyeken terjedtek el, ahol egyszerre találnak metánt és oxigént

• Képviselők: metanotrófok, metilotróf baktériumok (főleg G-),

 Metilotróf élesztők pl. Pichia, Candida fajok – alkohol oxidáz enzim (alkoholból hidrogén-peroxidot képez)

Fakultatív metilotrófok, pl. Methylobacterium sp., metanol hasznosítók

Metanotrófok (metán oxidáció) pl.Methylosinus, Methylomonas

Monooxigenázok: sMMO, pMMO

Metanol dehidrogenáz metanolból formaldehid képzést katalizálja

Ipari biotechnológiai jelentőség

• Metanolgyártás

CH4 + O2 CH3OH + H2O HCHO HCOOH CO2

• Bioremediáció: Metán hasznosítók, klórozott szénhidrogének (pl.

TCE) bontása

• Egy sejt fehérje termelés (C₁ szubsztrát olcsó, így olcsó biomassza állítható elő)

NADH+H⁺ NAD⁺

Metán monooxigenáz

Metanol dehidrogenáz

Metanogének

• Euryarchaeota – törzs

– Methanobacteriales, Methanococcales, Methanomicrobiales - rendek

•Felfedezésük: lángoló mocsár történet

•Archaea, obligát anaerobok, nikkel igény

•Sokféle megjelenés – pálca, kokkusz

•Előfordulnak metanogén környezetben pl. anaerob emésztők, üledékekben, szennyvíziszapban, talajban,

de élő szervezetekben is (emésztő rdsz.)

•Közös ismertető, hogy a CO₂-ot (esetleg metil csoport tartalmú vegy.-t) redukálják,

ahol az e^- donor H₂, formiát lehet, szénforrásként az acetátot kedvelik

•Pseudomurein tart. sejtfal (antibiotikum rezisztencia),

sejt membrán is egyedi (nincs tipikus zsírsav észter)

•Szulfát, nitrát limitált környezetben

•Hidrogén termelő törzsekkel szintrófiában élnek

•Biogáz előállítás

4 H₂ + CO₂ CH₄ + 2 H₂O CH₃COOH CH₄ + CO₂

Volta (1776)

Clostridiumok

• Phylum: Firmicutes

– Class: Clostridia

• Order: Clostridiales

 Family: Clostridiaceae

» Genus: Clostridium

• Nagyon heterogén nemzettség (több, mint 120 faj), mindenhol előford.

• Pálca formájúak, mozgékonyak –peritrich flagellumokkal

• Gram pozitív sejtfal struktúrával rendelkeznek

• Szigorúan anaerobok, tehát metabolizmusuk szigorúan fermentatív, és oxigénérzékenyek

• Hő rezisztens endospórával rendelkeznek

• Molekuláris biológiai vizsgálatok szerint nagyon heterogén társaság

• Néhány faj patogén – fehérje természetű exotoxin az idegi transzmitterek- kel interferál (C. botulinum, C. perfringens, C. histolyticum, C. tetani)

• Biotechnológiai jelentőségük nagy: fermentatív metabolizmus, oldószer termelés (ABE fermentáció), ammónia asszimiláció, poliszaharidok bontása (cellulóz)

• C. acetobutylicum, C. thermocellum, C. butyricum, C. sporogenes, C.

kluyveri…

Tejsavbaktériumok

• Gram pozitív, nem spóra formáló, anaerob baktériumok, plazmidjaik vannak

• Tejsav – fő fermentációs termék, a fermentáció spontán lezajlik, ha a rendelkezésre álló állati és növényi szervesanyag tartalmaz elegendő mono-, és diszaharidokat

• Létfontosságú alkotói az emberi mikroflórának, de bárhol megtaláljuk őket

• bakteriocinek (nisin) termelése rokon és más baktériumok ellen, szelekciós előny

• Néhány faj patogén (haemolitikus streptococcusok; enterococcusok)

• Ipari jelentőség – tejipar, gyógyászat,

már K. előtt 3-4 ezer évvel ismerték és haszn. a kovászt, ill. sajt előállító sumérok

• Pl. Lactococcus lactis, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus delbrueckii,

Streptococcus thermophilus, Streptococcus pyogenes (streptokinase) Enterococcus faecalis, Bifidobacterium bifidum, Leuconostoc mesenteroides, Pediococcus sp.

• Phylum: Firmicutes – Class: Bacilli

• Order: Lactobacillales

 Family: Lactobacillaceae Enterococcaceae Leuconostocaceae

Streptococcaceae Lactobacillus acidophilus Lactobacillus brevis

Ipari, biotechnológiai jelentőségük I

• Joghurt-gyártás: a Lactobacillus bulgaricus proteolitikus

aktivitásának eredménye, peptidek, melyekből egy Streptococcus hangyasavat képez, ez stimulálja a Lactobacillust. A joghurtban a fő aromakomponens az acetaldehid, melynek termelődéséért a L.

bulgaricus specifikus aldoláz enzime felelős, treoninból keletkezik. A folyamat 40-45°C-on zajlik

• Kefir-gyártás: a kefir ‘gomba’ élesztőt (Candida), Lactobacillus- okat, mezofil Lactococcus-okat és időnként ecetsav

baktériumokat is tartalmaz. A Lactobacillus kefiranofaciens glikokalixot termel, ez tartja egybe a kefir’gombát’.

• Sajt-gyártás: klasszikus, kemény sajtokban: a sajtalapot 50-55 fokra melegítik, melyet a termofil Lactobacillusok túlélnek, és a lehülés során fermentálják a sajtalapot. A sajt íze, minősége attól függ, milyen Lactobacillus van jelen.

• káposzta savanyítás: szeletelt káposzta + NaCl, a fermentáció Lactobacillusokkal kezdődik

• Kovász készítés: az élesztő mellett homo-, és

heterofermentatív Lactobacillusok is részt vesznek

• Takarmány silózás: aprított gabona, kukorica – először aerob mikroorganizmusok elhasználják a zárt térből az oxigént, majd anaerob környezetben tejsav baktériumok, tejsavat állítanak elő, egészen alacsony pH környezet kialakulhat, akár 2% tejsav konc. is lehet, melyet ezek a mikróbák túlélnek

Ipari, biotechnológiai jelentőségük II

Élesztők

• Fungi (Gombák)

– Ascomycota (tömlős gombák)

• (Saccharomycetales

– Saccharomycetaceae

» Saccharomyces cerevisiae)

• Eukarióták, gombák

• Szaprofita vagy parazita, (csak egy-két patogén), megtaláljuk őket bárhol, ahol szerves szénforrás biztosított

• Egyes fajok képesek un. killer toxinok termelésére más fajok ellen

• Savanyú környezetet kedvelik

• Metabolizmusuk: cukor fermentáció, alkohol és CO₂ keletkezik

• Több ezer éve ismerik, használják – kenyér, bor, sör előállítás

• Hasznosítás: élelmiszeripar, gyógyászatban is

Mikroorganizmusok szaporítása

Labor méret ipari méretek

lombik m³ fermentor Tápanyagok, oxigén ellátás, pH

Folyadék kultúra szilárd fázisú fermentáció (SSF)

Tápanyagok vízben oldottak szilárd mátrix:

szerves: szervetlen:

biopolimerek perlit, homok

A mikroorganizmusok kijuttatása a szennyezett területre

• Folyadék kultúra

• Szárított forma

• Immobilizált (hordozóhoz kötött) forma

• Vagy eleve ott vannak, csak a szaporodásukat segítjük elő