A tőkekoncentráció a nyugat-német iparban

a,

A tőkekoncentráció a nyugat—német iparban

'A második világháború befejezésekora szövetséges hatalmak megegyeztek abban, hogy megszüntetik azokat a német mono- polista szervezeteket (kartelleket, trösztö-

* ket stb.), amelyek a német imperializmus fő támaszai voltak az elmúlt évtizedek—

ben. A közösen hozott határozatokat azon- ban csak a Szovjetunió hajtotta hatéko—

' nyan végre, a nyugati hatalmak által meg—

valósított ,,dekartellizálási" rendszabályok formálisak voltak, s látszatrendelkezéseik

mamm— razza

nem a német monopóliumok megsemmisí- tését, hanem átmentését célozták. Ennek következtében a Német Szövetségi Köz—

társaság gazdasági élete ma már ismét a nagy monopolista szövetségek uralma alatt áll.

A ,,Statistisches Jahrbuch für die Bun- desrepublik Deutschland, 1955" szerint az ipari üzemek megoszlása az üzemek és a foglalkoztatottak száma szerint 1953—ban az alábbi volt.

Az ipari üzemek százalékos megoszlása az üzemek és a foglalkoztatottak száma szerint (1953. szeptember)

* Élelmiszer- és élvezeti cikk ipar nélkül.

1000

1—9 10—49 50—99 100—199 200—499 500—999 és annál

Megnevezés több Összesen

munkást foglalkoztató vállalatok százalékos megoszlása

Eaéaz ipar

Uzemek száma ... 45,6 33,5 9,4 5,5 3,9 1,2 O,9 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 2,8 11,8 9,9 11,4 17,6 11,9 34,6 100,0

Bányászat

Územek száma ... . . 16,7 24,5 12, 8,6 13,2 5,1 19,S 100,0

Foglalkoztatottak száma . . . 0,1 0,9 1, LS 6,0 5,1 84,9 100,0

Feldolgozó ipar

üzemek száma ... 45,9 33,6 9,4 5,4 3,9 1,1 0,7 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 3,1 13,2 10,9 12,5 19,0 12,7 28,6 100,0

Nyers- és alapanyagok termelése

üzemek száma ... 49,6 345) 7,2 '3,8 2,8 0,9 0,8 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 3,4 13,6 8,6 8,8 14,1 10,7 40,8 100,0

Termelési eszközöket gyártó iparának

Územek száma . . . ... 34,5 34,6 12,9 8,2 6,2 1,9 1,7 100,0

Foglalkoztatottak száma. ... lyó 8,4 8,9 11,1 18,3 12,8 39,0 100,0

Gé ártáa

zemek száma ... . . . . . 24,2 37 ,1 16, 10,0 7,8 2,4 2,2 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 0,9 7,4 9, 11,2 19,1 13,0 39,2 100,0

Elektrotechnika

üzemek száma ... 28,1 32,0 13, 10,2 8,8 3,'7 3,3 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 0,8 5,4 6, 9,0 17,2 16,7 44,5 100,0

Rom/asztán" cikkeket Márió

iparágak"

üzemek száma ... 42,5 35,3 10,6 6,2 3,9 1,1 0,4 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 3,5 16,1 M,]. 16,5 22,8 14,6 12,4 100,0

Tmüipar

Ummek száma ... 33,5 33,6 12, 8,6 7,8 2,8 1,0 100,0

Foglalkoztatottak száma ... 1,6 9,0 9, 13,4 26,2 21,9 18,1 100,0

Élelmiezer— és élvezeti cikk ipar

Uzemek száma ... 61,5 27,1 5,9 2.8 2,0 0,5 O,2 100,0

Foglalkoztatottak száma 8,1 21,1 14,4

14,2 21,9 11,0 9,3 100,0

Forrás: Staúistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland. 1.965. 214. és 216. old.

A nyugat-német ipar koncentráltságá- nak fokát mutatja, hogy míg az 50 mun- kásnál kevesebbet foglalkoztató üzemek—

ben, amelyek az összes ipari üzemek szá-

mának 79,1 százalékát teszik ki, az összes ipari foglalkoztatottaknak csupán 14,6 szá-

zaléka dolgozik, az 1000 munkásnál többet '

foglalkoztató üzemekben, amelyek'az ösz—

srAnsz'rikAi TÁJÉKOZTATÓ , 89

szes üzemek számának 0,9 százalékát al—

kotják, az összes ipari foglalkoztatottak 84,6 százaléka dolgozik.

belül főleg a nyers- és alapanyaggyártás—

ban.

Érdekes képet kapunk a nyugat-német ' gazdaság koncentráltságának fokáról? ha

szemügyre vesszük a részvénytársaságok—

ra vonatkozó legfontosabb adatokat.

Az egész iparon belül igen erős a tőke—

koncentráció a feldolgozóiparban, ezen

A részvénytársaságok megoszlása az alaptőke nagysága szerint

1938. december 31. 1954. december 31. 1955. július 31.

részvény- részvény- ' részvény-

Nagysagesoportok társaságok alaptőke társaságok alaptőke társaságok alaptőke

millió millió millió

száma % márka % száma % márka % száma % márka %

10 millió mát-kán alul. 5187 94,0 6168,9 32,9 2204 87,1 4025,1 19,9 2199 86,9 40483 18,3 10—50 millió márka .. 278 5,0 56149 30,0 240 9,5 5799,3 28,7 238 9,4 5686,8 25,6 át)—100 millió márka. 28 0,5 2267,0 12,1 52 2,1 3759,4 18,6 54 2,1 3777,1 17,0

100 milló márkám felül 25 (),5 4694,0 25,0 34 1,3 6617,9 32,8 41 1,6 8686,0 39,1 Összesen 5518 100,0 18444,8 100,0 2530 100,0 20201,7 100,0 2532 100,0 22198,1 100,0 Forrás: Deutsches Wirtschaltsinstitut, Bericht 1'3.,i955.

Mint a fenti adatok mutatják, a Német Szövetségi Köztársaságban 1955 közepén a részvénytársaságok döntő többségét (87 százalékát) kitevő kis alaptőkéjű társasá—

gok az összes alaptőkének csupán 18 szá- zalékával rendelkeztek, a társaságok 11,5 százalékát kitevő 10—100 millió márka alaptőkéjű részvénytársaságokhoz tarto—

zott az alaptőke 43 százaléka és a legna—

gyobb részvénytársaságok, amelyek pedig csak 1,6 százalékát alkotják a részvény- társaságok együttes számának, az összes alaptőke 39,1 százalékát mondhatják ma—

gukénak;

A tőkekoncentráció növekedését mu- tatja, hogy a Német Szövetségi Köztársa- ságban 1954 végén a második világhá- ború ntán bekövetkezett változások ered- ményeként ugyan 54,2 százalékkal keve—

sebb részvénytársaság működött, mint 1938 végén, azonban ezek alaptőkéje 7,8 százalékkal magasabb volt a háború előt—

tinél. A centralizáció fokának növekedé—

sét mutatja a nagyobb alaptőkével ren—

delkező részvénytársaságok számának nö—

vekedése a kisebb alaptőkéjű társaságok rovására; Megemlítendő végül, hogy 1954 végétől 1955 júliusáig, tehát összesen hét hónap alatt a részvénytársaságok alap- tőkéje két millió márkával növekedett és a részvénytársaságok alaptőke szerinti megoszlásánál újabb eltolódás következett be a nagyobb részvénytársaságok javára.

A tőkekoncentráció növekvő foka kitű—

nik a nyugat-német részvénytársaságok átlagos alaptőkéjének emelkedéséből is.

Míg 1938—ban a részvénytársaságok átla- gos alaptőkéje 3,4 millió márka volt, az átlagos alaptőke 1954 Végére 7,98 millió márkára és 1955 júliusára már 8,73Vmillió

márkára emelkedett.

A 41 legnagyobb (100 millió márkán fe—

lüli alaptőkével rendelkező) részvénytár- saság 14 nagy csoporthoz tartozik. E 14 csoporton belül ott vannak a régről ismert, hírhedt háborús konszernek: az I. G. Far—

benindustrie, a Vereinigte Stahlwerke, a Krupp—konszern, stb. A csoportokon belül a legnagyobb szerep az államkapitalista vállalkozásoknak jut és jelentősen része—

sedik a külföldi tőke is. Az államkapita—

lista vállalatok körébe állami konszernek tartoznak, amelyeknek elnökségében és felügyeleti szerveiben a monopóltőke

képviselői vesznek részt.

A külföldi monopóliumok vállalatai kö—

zött találhatók a General Motors Corpo- ration (USA), a Royal Dutch Shell-kon- szern (Anglia-Hollandia), a Standard Oil Company of New Jersey (USA), a Con—

sortium Sidéchar (Franciaország) és az Unilever—konszern (Hollandia) vállalatai.- E monopóliumok révén jelenleg a nyugat- német szánbányászatnak mintegy 26 százaléka, a kokszgyártásnak 23 százaléka és a nyersvastermelésnek 25 százaléka a külföldi tőke ellenőrzése alatt áll.

A vezető részvénytársaságok, a leány-

90, ;

vállalatok és a különböző részesedési rendszerek segítségével, amelyek szoros kötelékekkel fűznek hozzájuk más, a 14

A legnagyobb nyugat—német részvénytársasdgok csoportjai

csoporton kívüli vállalatokat, ténylegesen az összes részvénytőke 66,3 százalékával rendelkeznek.

Részvénytőke (beleértve a leányvállalatok és részvállalatok részvénytőkélét)

Megnevezés

az összes nyugat—német

millió márka részvénytőke százalé-

kában

1. I. G. Farbenindustrie (festékipar, fotóipar, vegyipar, rob- ,

banósnyagok) ... 1 933,7 * 8,7 2. Vereinigte Stahlwerke (bányászat, kohászat, fémfeldolgozás? 2 367,0 10,7 3. Mannesmann-konszern (szénbányászat, vas- és acélipar,

gépgyártás) ... 8603 3,9 4. Hoesch-konszern(bányászat, vas— és acélgyártás, közlekedés) 881,7 4,0 5. Haniel-konszern (bányászat, kohászat, gépgyártás)" ... 551,5 2,5

6. Klöckner- konszern (bányászat), kohászat, járműgyártás, "

biztosításügy) ... 536,3 2,4 7. Krupp--konszern (banyászat, kohászat, motor- és teherautó—

gyártás, vegyipar, műtrágyaipar) ... 33353 1,5 8. Flick—konszern (kohászat, vegyipar, autógyártás) ... 157,3 D,?

9. Siemens- konszern (villamosenergia, elektromosipari termé-

kek, kábelgyártás) ... 566,2 2,6 10. AEG-konszern (villamOsenei-gia, elektrokémia, kvarclámpa,

dinamó) ... 204,4 0,9 11. Wintershall-Guandt (bányászat, vegyipar, ásványolalfino-

mitás, akkumulátorok) ... 372,5 1,7 12. Metallgesellschaít- Degussa (fémgyártás, bányászat, vegy-

ipar, műrost) ... 259,8 1,1

13. Államkapitalis ászat, villamoeenergia,

kohászat) ... 4 8552 21,9

14. Külföldi monopóliumok vállalatai 8293 3,7

Összesen 14 708,5 öö,—3

* A Vereinigte Stahlwerke csoportjához tartozik a Thyssen csoport is.

** A l—laniellkonscoern csopoxtjába tartozik a ,,thehoifnungshütte" (Jóreménység-kohó) nevű részvény—

egyesülés is.

Forrás: Deutsches Wirtschaftsinsütut,

E csoportok nagyságára jellemző, hogy az L G. Farbenindusttie csoportjának ér- dekkörébe 82 vállalat (részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság), a Ver—

einigte Stahlwerke érdekkörébe l08 tár- saság tartozik.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az egyes csoportok között is szoros összefonódás van, íg például az I.

G. Farbenindustrie szoros kötelékben van a Vereinigte Stahlwerke—vel, a Siemens—

konszern az AEG—konszernnel. így a ve- zető nyugat-német pénzoligarchiag csupán négy hatalmas egyesülésből áll:

1. I. G. Farbenindustrie és a fémipari részvénytársaságok,

2. a Montan (bányászati) konszernek, 3. AEG és Siemens,

4; külföldi tőke.

Lényegében tehát ez a négy csoport tartja kezében a nyugat—német részvény- tőke kétharmadát és uralja gyakorlatilag

* az egész nyugat-német gazdasági életet.

A monopóliumoknak a nyugat—német

iparra gyakorolt befolyását mutatja, hogy

Bermht IB., 1955.

a Vereinigte Stahlwerke körébe tartozó vállalatok, a hat Montam—konszern, az ál—

lami vállalatok és a külföldi tőke által el—

lenőrzött üzemek termelik a nyugat-né- met szén 90 százalékát és ezeknél a válla—

latoknál koncentrálódik a nyersvas— és acéltermelésnek több mint 80 százaléka.

A termelés többi része nagyszámú kis- üzem között oszlik meg, így helytálló az az állítás, hogy a konszernek érdekkörén kívül nincs említésreméltó szénbányászat, továbbá vas— és acéltermelés a Német Szövetségi Köztársaságban.

A nyugat—német gazdaságnak nincs ma egyetlen jelentősebb ága sem, amelybe a monopóltőke ne nyomult volna be és ne biztosította volna magának a kulcspozí—

ciókat. A kevésszámú monopólium hatá- rozza meg a nyugat—német gazdaság fej—

lődésének irányát és ezek állapítják meg a szén, vas, acél, villamosenergia stb. árát.

A nyugat-német Vállalatok többsége ma az anyagbeszerzés és a beruházások terén teljesen a monopóliumok függvénye.

Kármán Tamásné