9. szám
———-599——— 1942
A többi tehertételek közül kiemelhető még az árutartozásoknak félmilliárdot meg—
haladó tétele, mely 8'8%-át teszi az egész tehernek. Ennek főleg az ipari és kereske—
delmi részvénytársaságok mérlegeiben van jelentős szerepe. A többi tehert—e'telekre vo-
natkozólag utalunk a táblázatokban között adatokra.
A részvénytársaságok ősszes bevétele 1940—ben 4.474 millió pengő volt, mely ösz-
szegből 4.036 millió pengő, vagyis 90396 esett az eladott áruk után befolyt jövedel-mekre. A többi bevételek kisebb tételekben megoszlottak. A kiadásoknál első helyen áll
a felhasznált anyagokért (1.501 millió pengő), azután a beszerzett árukért (938 mil—lió pengő) fizetett összeg. Munkabérek fejé- ben 445 millió, tisztviselői fizetések és tisz—
teletdíjak fejében pedig 230 millió pengő ke—
rült kifizetésre. Az adók és egyéb közterhek—
összege meghaladta a 352 millió pengőt.
A 9. sz. táblázat a nyereségekről és vesz—
teségekről is megfelelő felvilágosítást nyujt.
Látni, hogy 1940—ben a részvénytársaságok nyeresége elérte a 187 millió pengőt, amihez még 174 millió pengő áthozott nyereség já—
rult. Ezzel szemben az 1940. évben veszteség gyanánt kimutatott összeg mindössze 47
millió pengő, ellenben az előző évekről át- hozott veszteségek még mindig 84"). millió pengőt érnek el.
Az összes 2047 millió pengő felosztott nyereségből 50'5 millió pengő, azaz 24'7%
került osztalék gyanánt kifizetésre, s ennek mintegy felét kitevő Összeget 26'5 millió
pengőt vittek át a részvénytársaságok a kö- vetkező év számlájára. A rendes tartalékok dotálására közel 40 millió pengőt fordítot-
tak, míg a rendkívüli leírások (értékcsökke—nési tartalékok) több, mint 54 millió pengőt
emésztettek fel.Szőnyi Gyula dr.
Könyvismertetések. —— ' Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut rend compte en frangais, dans sa ,,revue (les publications hongroises", des ouvrages statistigues public's en Hongrie.)
Magyarország mezőgazdaságának főbb üze- mi adatai az 1935. évben a gazdaságok (üzemek) nagysága szerint.
Principaum renseignements, pour 1935, sur les exploitation: agricoles de Hongrie, indigue's suivant l'importance des emploitotions.
Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 112. kötet.
Publications Statisíigues Hongroises. Nouvelle sén'c, 112: volume.
Budapest, 1941. —— 81'4—731 l. — pages.
A Magyar Statisztikai Közleményeknek eza vaskos kötete az 1935. évi általános mezőgazdasági statisztikai összeírás anyagát tartalmazó kiadvá—
nyok sorozatának hatodik és egyben utolsó száma.
Az 1935. év tavaszán az akkori trianoni terü—
leten végrehajtott általános mezőgazdasági őssze—
írás különbséget tett a földbirtok, mint tulajdon—
jogi és a gazdaság, mint üzemi egység között.
A most megjelent kiadvány kizárólag a gazdasá—
gokra —— azaz a közös felszereléssel kezelt és önálló gazdasági egységet alkotó üzemekre — vonatkozó összeírási eredményeket tartalmazza.
Az %adatok csoportosítása gazdaságnagyságkategőv riák és törvényhatóságok szerint történt, a gazda—
ságok jellegének (tnlajdonban lévő, haszonbérelt, vagy vegyes jellegű gazdaságok) szétválasztásával.
Az összefoglaló és a törvényhatósági táblák a gazdaságok számát, mívelósi ágankint részletezett
területi adatait, a szántóföld és szőlőterület meg—
oszlását tüntetik fel, majd a tulajdonban lévő és haszonbérelt terület megoszlásáról, a trágyázott területekről, továbbá a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott személyek számáról, ezt követően pedig a gazdaságok gyümölcsfa-, mezőgazdasági gép- és eszköz-, valamint állat— és járóműállomá—
nyáról találunk igen nagy részletességgel adatokat.
A mezőgazdasági gépek erő— és munkagépek, ez utóbbiak pedig inótoros- vagy állati és emberi erővel hajtott munkagépek szerint részletezőldnek.
Összesen 71 féle mezőgazdasági erő- és munkagép vétetett számba s a talajmívelő-, vető—, arató—, rséplő- és takarmányelőkészitő gépeken felül az üzemek tej—, szőlő- és bor-, valamint gyümölcs- gazdasági gépeiről és a keltetőgépek számáról is pontos adatokat kapunk. Végül a gazdaságok szarvasmarha—, lő—, sertés-, juh-, kecske-, szamár-, őszvér— és baromfi állományát —— részben fajta,
kor és ivar szerinti részletezésben —, továbbá az
üzemek járóműállományát magábafoglaló táblákat közli a kötet.
A kötet előszava megemlíti, 'hogy az ország—
gyarapodással és a rendkívüli viszonyokkal kap- csolatos sürgős feladatok ellátása közben készült el ez az igen nagy munkát igénylő kötet. Felhívja tovább:": az előszó a figyelmet arra is, hogy a most
9. szám
közzétett adatoknak az 1895. évi nagy mezőgazda- sági összeírás eredményeivel való összehasonlítás—
nál kiviláglik mezőgazdaságunknak az elmúlt 40 év alatt történt nagy fejlődése és mezőgazdaságunk üzemi intenzitásának erős emelkedése.
A trianoni megcsonkítást sinyló', de már magáratalált és a felemelkedés útjára lépő Csonka—
Magyarországnak ez az értékes adattára nagy érdeklődésre tarthat számot az ország mezőgazda—
ságának állapotával és fejlődésével foglalkozó
szakemberek körében. F. E. dr.
Az 1930. évi népszámlálás. VI. rész. Vég- eredmények összefo lalása, továbbá az 1931, 1938. és 1939. évi nép sszeirások végeredményet.
Recensement de la population erre'cute' en 1930.
VIe partie. Récapitulation des résultats définitifs;
résultats de méme serte des Dénombrements de 1935, de 1938 et de 1939.
Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat, 114. kötet.
Publicatz'mzs Stalisligues Hongroísrs. Nouvelle sém'e.
114e volume.
Budapest, 1941. VIII—l— 21* 4-— 265 l. —- pages.
Az 1930. évi népszámlálás zárókötete 5 adat- gyüjtés végeredményeit hozza nyilvánosságra. A Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1930—
tól IMO—ig terjedő évtizedben ugyanis a következő népességi számbavételeket eszközölte:
1. az 1930. évi népszámlálást,
2. ,, 1985. ,, nepösszeirást,
3. ,, 1938. ,, felvidéki népösszeirást,
l. ,, 1939. ,, kárpátaljai lliétpÖSSZelI'áSl',
5. ,, 1939. 5, novemberi népösszeírást (az or-
szág trianoni területén).
Az 1930. évi népszámálálás túlnyomóan orszá—
gos és törvényhatósági végeredményeit 94 _ kom—
binációkhan és arányszámokban bővelkedő —— ter—
jedelmes táblázat tartalmazza, 'A 95. táblázat a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 96.
kötetének 38—79. lapjain közölt adatok pótlása.
Tárgya a jelenlévő népesség néhány fontosabb tog- lalkozási t'őesoportjára (véderő; k. m. n. napszá- mosok, tőkepénzesek stb.; házi cselédek; egyéb is- meretlen foglalkozásúak; összes népesség) vonalv kozó 1980. évi adatok, egybevetve a korral, művelt- séggel, anyanyelvvel és vallással törvényhatóságon—
kint. A többi 24 statisztikai táblázat a felsorolt nép- összeirások végeredményeit tartalmazza.
A kötetben felsorakoztatott számanyag nem—
csak az 19—30—4940. évtized történetéhez nyujt be- 1941, évi
eredményeinek értékelésénél is mellőzhetetlen adá!
kincs, mely a korábbi nepszt'imláiások zárókötehi- nek táblázatos ányagánál bővebb és rendszeresebb.
eses adatokat, hanem az llépuSZt'llnlí'llás
tűzzel a tartalmas kötettel lezárul az 1930. évi népszámlálás eredményeinek közlése, (le nem azok egybevetése, elemzése és kiértékelése, mire a leg—
—60_O——
1942
újabb népszámlálásunk eredményeinek közlése adja majd az alkalmat.
; A kötetthez Dobrovíts Sándor dr., a M. kir.
Központi Statisztikai Hivatal elnöke írt előszót. A könyv szerkesztője, Thirríng Lajos dr. a számtáb—
lák előtt ,,Bevezetö megjegyzések't—ben az 1930. éV—i népszámlálást és a többi népösszeírást ismerteti s _ néhány olyan szempontra hivja fel a figyelmet, amelyekre az adatok felhasználásánál célszerű, sőt szükséges figyelni. A bevezető megjegyzésekhez az.
1930. évi népszámlálással és az utána végrehajtott népösszeirásoklml foglalkoz-ó forrásművek jegyzéke járul.
Végül meg kell említeni, hogy a kötetben lav látjuk az 1930. évi népszámlálás nyomtatványminv
táit es gépkártyáját, valamint egy térképet, mely a, népesség szaporodását vagy fogyását járásonkint
tünteti fel. Gy. F. dr. '
Vagyonadóval megrótt egyének száma és vagyona a székesfővárosban, 1937. "
Jövedelemadóval megrótt egyének száma és jövedelme a székesfővárosban, 1937.
Az általános kereseti adóval megrótt egyé- nek (adóalanyok) száma és jövedelme a székes—
fővárosban, 1937.
Nombre et fortune des personnes assujettifs, a Budapest, a lltmpót sur la fortune, 1937.
Nombre et revenus des personnes assujetties, (Tt- Budapest, iz l'impót sur le revenu, 7937.
Nombre et revenus des personnes assuietties, it' Budapest, ;; l'impőt général sur le gain, 1937.
StatisztikaiKözlemények.(Szerkesztí: Illyej'alvy Lajos dr.) 90. kötet 2. 3. és 4. szám. Kiadja: Budapest Székes- főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statislíguzs (rédigées sous la direction du Dr Louis lllyefalvy) du Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest, 90:- volume, 1105 2, 3 et 4.
Budapest—Budapest, 194t. mia-144, IV 4— 151, lV-t—
167 l. — pages.
E három xkötetben Budapest Székesfőváros
Statisztikai Hivatala egy igen jelentős és értékes statisztikai felvételének eredményeit adta ki. Ezt a felvételt a fővárosi statisztikai hivatal az 1938.
évben hajtotta végre az 1937. évi adókivetési lajstromok alapján. Illye/alvy Lajos dr. igazgató a vagyonadó kötethez irt bevezetésben ismerteti ezt az adatgyűjtést. Az adatgyűjtés alapjául a kerületi audószámviteli osztályokon kezelt 1937. évi adókive- tési lajstromok szolgáltak és ezeknek az adókive—
lési lajstromoknak megfelelő rovatait másoltatta le a fővárosi statisztikai hivatal a feldolgozás cél—
jaira szolgáló statisztikai lapokra.
Az adatgyűjtés kiterjedt elsősorban az átló—
álányokra, részletezve azokat foglalkozás, nem és vallás szerint. A vallás szerinti feldolgozás égen érdekes módszerrel, oly módon történt, hogy :!
lmnásolt statisztikai lapokat a hivatal kiegészítette az 1935. évben végrehajtott népszámlálás alkalmá—
val kiállított lakásszelvények hitfelekezeti adatai—
val. Az adóálanyokrá, tehát az adózó egyénekre
