Stack, S.: Öngyilkosság: összehasonlító elemzés

(1)

1 050 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

TÁRSADALOMSTATISZTI KA

STACK. S.:

UNGYILKOSSÁG: OSSZEHASONLITÓ ELEMZÉS V

(Suicide: a comparative analysis.) — Social Forces.

1975. 2. sz. 644—653. p.

Az öngyilkosságok szociológiai magyaráza- tánál számos visszatérő elmélet bukkan fel:

a szerzők utalnak anómiára, társadalmi el- :szigeteltségre, társadalmi dezorganizáltság- ra. az iparosodás mértékére, valamint a stá—

tusintegráciá relatív hiányára. A legtöbb vizs- gálatot azonban egyetlen ország adataira támaszkodva végzik, ilyenformán az öngyil- kosságra vonatkozó szociológiai elméletek (hitelességét igazolandó összehasonlító kuta-

tásokra van szükség.

Stock tanulmánya 45 ország öngyilkossági adataiból kiindulva az öngyilkosság három—

féle elméleti magyarázatának próbáját vég- zi el. Durkheím megállapítását (az öngyilkos—

ságok száma fordítottan arányos a társadalmi integráció mértékével) Gibbs és Martin kiter- jesztették az öngyilkosságoknak a státusinteg- ráció hiányával kapcsolatos magyarázatára.

Bizonyos csoportok (az elváltak, a nagyon fia- tal házasok stb.) szerepükkel kapcsolatosan .a valóság és a társadalmi elvárások, illető- leg korábbi és jelenlegi szerepük között je- lentkező feszültséget élnek át. Olyan népes—

ségen belül. ahol a szerepkonfliktusokkal küz—

dő személyek aránya magas. viszonylag magas az öngyilkossági arány.

Stock támaszkodik Newman és társai ered- ményeire, amelyeket Chicago és Fulton me—

gyék öngyilkossági adatainak többszörös reg- ressziós elemzése során kaptak, s amelyek szerint a nők foglalkoztatása és az öngyilkos—

ságok között erős szignifikáns kapcsolat ál- lapítható meg még akkor is. ha hat másik tényező hatását kiszűrték. Ezt a tényt a stá- tusintegráció elmélete szemszögéből kétféle- képpen lehet magyarázni: a nők munkába állása növelheti az öngyilkosságok számát a nők körében a háztartás és a munkahely okozta kettős feszültségek miatt, vagy megnő az öngyilkosságok száma a férfiak között, mi—

—vel úgy érzik, hogy a kenyérkereső szerep el- várásait képtelenek teljesiteni, és ezért kell

feleségüknek dolgozni.

Ezekre az eredményekre támaszkodva Stock a nők munkában való részvételét a státusin- 'tegráció speciális jelzőszámaként használja.

Feltételezése szerint minél magasabb a nők foglalkoztatása, annál alacsonyabb a státus- integráciá foka, és annál magasabb az ön-

gyilkossági arány.

Durkheim anómia fogalma hasznos eszköz lehet a szociológusok számára az öngyilkos- ság tanulmányozása során; az elmélet ope—

racionalizálása a munkanélküliségi adatok

"felhasználását kínálja, de a nemzetek közötti

vizsgálódást lehetetlenné teszi a munkanél- küliségi arányokra vonatkozó, összehasönli—

tásra alkalmas adatok hiánya. Stock szerint az anómia mértékét a gazdasági növekedés és az öngyilkosságok számának alakulása kö—

zött fennálló kapcsolattal is meg lehet álla- pitani. amiről összehasonlíthatá adatok álla- nak rendelkezésre. A gazdasági növekedéssel együtt jár a munkavállalási lehetőségek nö—

vekedése és a nők foglalkoztatásának fokozó- dása. Ezt a megközelítést Stack még kiegészí—

ti Morse/Iinek és Porterfieldnek az öngyil- kosságok alakulásának a társadalmi fejlett—

ségi szinten, illetőleg az iparosodás mérté- kén alapuló elméletével. Az iparosodás álta—

lában csökkenti a társadalmon belül a stá—

tusintegráció mértékét. mivel a magatartást szabályozó értékrend egyre bonyolultabbá vá—

lik. A fejlettségi szint fordítottan arányos (:

státusintegráció mértékével és egyenesen az öngyilkosságok számának alakulásával. Stack modellje szerint az iparosodás és a gazda- sági növekedés egyaránt közvetlen és közve—

tett, a nők foglalkoztatása útján érvényesülő hatással is van az öngyilkosságok számának alakulására.

A szerző az elemzésbe bevonta mindazon országok adatait — összesen 45 országét —, amelyeknél az 1970. évi öngyilkossági ará- nyokra vonatkozó adatok rendelkezésre áll—

tak. Elvégezte az adatok regressziáelemzését három független változóval. Az adatok alap- jául az ENSZ által közölt öngyilkossági ará- nyok (százezer főre jutó öngyilkosságok szá- ma) szolgáltak. Köztudott, hogy az öngyilkos- ságra vonatkozó hivatalos adatok gyakran nem megbízhatók, Stack azonban elemzését a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján végezte. A nők foglalkoztatását a bérért és fizetésért dolgozó nőknek az összes bérért és fizetésért dolgozókhoz viszonyított arányával.

a gazdasági növekedési arányt az egy főre jutó bruttó nemzeti terméknek 1960 és 1972 között bekövetkezett átlagos növekedésével mérte. Az utóbbi adatok a Világbanktól szár- maznak. Az iparosítás szintjét Stock az egy főre jutó bruttó nemzeti termékkel mérte. kü- lönféle bankok adataira támaszkodva, mivel a Yale-féle nemzetközi adatarchivum szerint a társadalmi fejlettségi szintnek ez a legjobb egyedi jelzőszáma. A bruttó nemzeti termék alakulása erősen összefügg különféle olyan tényezőkkel. amelyek a kulturális homogeni- tást akadályozzák, és aláássák a státusinteg—

rációt.

Az iparosodás. a gazdasági növekedés és a nők foglalkoztatása, valamint az öngyilkos- ságok számának alakulása között fennálló ötféle közvetlen és közvetett összefüggést Stock (: Pearson-féle ,,productmoment" kor—

(2)

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ

relációs koefficiensekből álló matrixban fe—

jezte ki. Négy összefüggés bizonyult statisz—

tikailag szignifikánsnak, az ötödik nem (a gazdasági növekedés és a nők foglalkozta- tása közötti összefüggés vizsgálatánál hasz—

nált jelzőszám jellege miatt). A három té—

nyező többszörös regressziós elemzését elvé- gezve az eredmények t próbája azt mutatta, hogy mindhárom esetben az összefüggés sta- tisztikailag szignifikánsnak bizonyul még ak- 5kor is. ha a másik két tényező hatását kiszű- rik. A gazdasági növekedés, az iparosodás és a nők munkába állása szintjének növeke—

dése külön-külön is egyenes összefüggésben van az öngyilkosságok számának növekedé- sével. Az egyes tényezők fontossági súlyá- nak megállapitására Stack a béta koeffici—

ensek elemzését használta fel, amelyek egy független és egy függő változó összefüggé—

sének viszonylagos erősségét mutatják. Az elemzés során az öngyilkossági arányok ala—

kulása legfontosabb tényezőjének a nők munkában való részvétele bizonyult, második helyen az iparosodottság szintje, harmadikon pedig a gazdasági növekedés szintje áll.

A szerző az öngyilkosságokat magyarázó

?három fontos szociológiai elmélet szempont-

1051

jainak viszonylagos fontosságát kívánta meg- állapítani. Az elemzés minden szintjén (: stá- tusintegráció jelzőszáma bizonyult az öngyil- kosságokat legerőteljesebben meghatározó tényezőnek, vagyis a nők foglalkoztatása. Ez a jelenség az Egyesült Államok népszámlá- lási körzeteiben szerzett adatokon végzett próbát, majd a nemzetek közötti összehason- lító kutatás próbáját is kiállta. igaz, hogy a nők munkában való részvétele a státusinteg- ráció azonosítható és mérhető összetevőinek csak egyike, Stack ezen a komponensen ala—

puló eredményei azonban annak az igénynek a viszonylagos fontosságát bizonyítják, hogy interpretálásához további kutatásokra van szükség. Stack elvégezte a nők munkában való részvétele és az öngyilkossági arányok nemek szerinti alakulása zéró rendű korrelá- ciójának számításait is. Eredményül azt kap- ta, hogy a nők jimunkába állása több férfi, mint nő öngyilkosságát vonja maga után, je—

lezvén, hogy ez a folyamat inkább a férjben, mint a dolgozó feleségben (anyában) vált ki a saját alkalmatlanságára és sikertelensé-

gére vonatkozó érzéseket.

(Ism.: Vásárhelyi Judit)

KU LFULDl FOLYÓIRATSZEM LE

B—gcrlum

[:urucrunm

A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAl HlVATALÁNAK FOLYÓIRATA

1979. ÉVl 6. SZÁM

Manjakín, V.: A szűzföldek birtokbavételének ne- megyedévszázada.

Driucsin, V.: A mezőgazdaság a mérlegben.

Veneckii. I. — Mhitarian, V. — Trosin, L.: Gazdasá- gi mutatók statisztikai elemzése nem parametrikus kritériumok segitségével.

Ter-Izraelian, T.: Sikeresen befejeződött az össz—

szövetségi népszámlálás. Beszélgetés A. A. lszupov- népgazdasági

val, az Össz-szövetség Népszámlálási Igazgatóság vezetőjével.

Ohrímjuk, T.: Befejeződött a nagy országos szám- lálás.

*

Ruszszanov, N.: Hogyan hajtottuk végre a népszám- lálást.

Korosztelín, I. — Pronin, V.: A számitóközpantok diszpécsevszolgálatának létrehozása segíti az elekt—

ronikus számítógépek hatékonyabb kihasználását.

Borhunov, N.: Az újratermelés pénzügyi mérlegé- nek felhasználása a mezőgazdasági számításokban és vizsgálatokban.

Burba, V. — Zadiraka, K.: Az öntőműhelyek mun- kájáról szóló üzemi beszámolók tökéletesítése.

1979. ÉVI 7, SZÁM

Tovább kell fejleszteni az állami statisztikai szer- vek munkáját.

Vascsukov, L. —- Domanszkíi, V.: A termelési ka- pacitások tartalékai a mezőgazdaságban.

Kamencev, A.: A gazdasági osztályozások össze- függései.

Ancííerova, L. — Tarleckaia, L.:

köztársaság 35 éve.

A Lengyel Nép- _Gorbatov, N.: A szocialista állami termelő válla- at szervezetének alkalmazásaa számítóközpontokra.

Zotov, P.: A Novoszibirszki terület statisztikái szer- veinek munkatapasztalatai.

Petroszian, G.: Az Örmény SZSZK Központi Statisz—

tikai Hivatala számitástechnikai rendszerének munkatapasztalatai.

D'iacskov, M.: Az építőipari termelés statisztikájá—

nak néhány kérdése.

Molokanov, V. — Goremükina, V.: Az állattenyész—

tési termékek számbavételének sajátosságai az Orloví terület gazdaságközí vállalataiban.

Busz'ko, V.: A béralap és a társadalmi fogyasztási alapok elosztása.

Malínszkíi, D.: A termékminőség becslése statisztikai módszerekkel.

mammon!

._.S'IBWS'WGIIL

A LENGYEL STATISZTIKAl FÓHIVATAL FOLYÓIRATA

1979. ÉVI 6. SZÁM

Raiewski, Z.: Az anyagi javak és a nem anyagi szolgáltatások összfogyasztásának regionális különb- ségei.

Samsel, Zb.: Az árak és az fluktuációja mérésének alapelvei.

Kowa/ska, H.: A mezőgazdasági gépek és felsze- relések számbavételével kibővített 1979. évi mező- gazdasági összeírás.

élelmiszer—költségek