12. szám —— 1039 —— 1937 3b) A csecsemőhalandóság szekuláris megjavulása (o,/,).
Diminution séculairc de la mortalité de nourr'issoms ("/.,).
H () n a p — M 0 i s
0 l 1 l 2 l 3 ] 4 l 5 i 6 l 7 l s l 9 l 10 l 11
. , , ü ' l
933333? %% 9—0 695 697 729 7á-1 73-2x 73-3 735 739 75-0 74-5 749
* — / nő 1901 SOM 932 34
l 1 / %f. 309 717, 721 739 75-3 73-7174-4 74—7 74-5 77-4 76-6 763
l h ! !
Németalföld sm , l " r. . . , , t t ,. ." .
?!!st ,"fác' 91§ 4.6 472 482 496 476, 454l — § 435 —— 437 1)474,
0' 2 (
Ulm—19150 %Sí 8—5l 47-9 49-8t 492 1-6 50448-—9l l 471 —— 50—5 598
x) 12 hó —— 12 mois.
;fált sorozatoknak halálozási okok szerinti széttagolt (dinamikus statisztikai) tárgya—
tagolásáv al volna csak megillapítható; vagyis azzal, hogy a csecsemőhalandóság leginten- zívebb. illetőleg leggyengebb Összetevői, melyek a Knil)Im-Burkhurdt-fele felfogás értelmében a legmagasabb, illetőleg a leg- kisebb fiútúlarányokat eredményeznek, a csúcs—, illetőleg a Int'rlyér'tekekhez tartozó szakaszokon, továbbá országok szerint a halandóság nagyságával ellentétes sorako—
zásban érvényesülnek leghatározottabb-an.
A feldolgozott kt't példa természetesen nem elegendő aran hogy a felvetett kérdé—
sekről határozottabb véleményt nyilvánít- sunk. Fejtegetéseink második részében csak újabb bizonyítékát (')hajtoltuk adni annak, hogy a halandósági jelenségeknek időben
lásával lényegesen el'mélyí—thetjiik a gyüjté—
seiben a multból merítő de rendezéseiben ésalkalmazásaiban a jövőre is tekintő sta—
tisztikai vizsgálódásokat. A magyarországi csecsemőhala'ndóság túlarányainak várható alakulására nézve feltételesen több tanu—
ságot vonhatnánk le a fenti tárgyalásból:
igy például azt, hogy mint a legnagyobb esecsemőhalandóságú esetben feltehető, az 1 hónapon aluli fiútúlarányokban erősebb fogyás várható, "to'ábbá, hogy a többi sza—
kaszon lényegesebb emelkedes nem vár- ható, Végül. hogy a 10. hónapban jelent—
kező mérsékelt leánytúlarány előrelátható—
lag el fog tűnni.
Goldziher Károly dr.
cucc.-unn-unonno-nnnno-nu.n.-...anna-...-un..-un.-ln..-..nnc-on-ul'ncnccnv.tanult.-noonucnlnn-
SZOCIÁLIS STATISZTIKA
unni-ont
uno-lnio...-Luccununc-ncucan-....-...--n-t!'n'-oelIon-llcoc-n-I-nnInn-'ll-AOIU-lllll
6 E
:
Öngyilkosság és gazdasági válság.
Les suicides et la crise économigue.
*It'e'sumé. Pmdanl la grande crise éronomigue de 1930—32, le nombre et la proporfíon des sui- L'ilIÉS'd augmenté par rapport chi/,"res (va onnécs voisines. Depuis environ 1933, 011 la arise É'c'on'o'míguc mondiale cammengu () faíblir, on voyaít baisscr un'peu la proportion (it's snítfides. Contrairc—
ment () cela, il y avait sous ce rapport anti—cicis, [: partit (lu (lébut du XIXe siecle, une augnwntation continuelle. En Hongrie, la proportíon des suicides, ayant monté presgue sans vesse depuis la Grande a attcint on 1932 son maximum: 352 poul' 1 million d'habilants, et de 1933 EI 1936, elle (1 (miss?) [: 308. Pendmzt la arise économigue, le ma- .rimum de Hongrie, si on ;] comprend les cas de merts violentes de cause imonnue, a été de 382 pour 1 million dlmbi'tants; avec les tenta'tives de suier'do; il a représrrnt'é 686.
(Illilf
Guerre,
décu'de de 1927—1936,
[ion des suicirles montrail en Hongrie un parallé—
lisme frappant avec les ('aractéristigues de la vie économiflue (proportíon (les chómears, nombre des
l'aillites et des matérielles, détournements de ionds, pertes (en capitaux et en revenus), elle y avail par contre une allurc (*onlrairo ('I l'e/fectíi de [Institut Général des Assuranccs Ce parallélísme tenait au fait (]ue les suicirles eurent alors pour cause pour une grande
P(mflant le la propor-
mincs
des membres Soriales.
part (les soucís matériels amenés parla crise; on voit en effet (juc (lopuis 1933, oil la crise a commencé les suit-idos étaíent moins nombreux.
()uant aux suicides dus () des motiís non matériels (chagrin (l'omour, de'goüt de vivre, deuíl, maladie inrurable, causes diies altruistes, ete), ia fréguenc'e
n'en a pas changé pendant la crise. On a donevu () (límínuer,
12. szám — 1040 —— 19337
en Hongrie un par-allélisrne margue' entre les sui- cides et les indices de la crise économigue; il y aeu lá, par exemple, une forte corre'lation entre les sui- cides et la proportion des chómeurs. Cette derniére, ayant représente' e111928 172 pour 1 million dkhabi- tants, amonte' en 1932 11351, maximum enregistre' ces derniers temps, pour retomber a 183 de 1933 a 1936. En Hongrie, entre la fráguence, pour 1 mil—
lion dlhabitants, des suicides et celle des chómeurs, le coefficient de corre'lation (r) est, de 1927 a 1936, d'un degré bien haut: $0'7907; llerreur probable (e) g est seulement 3: 00865.
Dans la plupart des pays (l'Europe, le nombre proportionnel des suicides accusait également guel—
gue régression depuis 1933. A partit de cette année—
lá, les statistigues concernant l*ltalie, lllrlande, la France, la Lithuanie, la Suisse, montrentá cet égard une diminutíon progressive. En Tchéco-Slovaauie, la proportion des suicides, ayant atteint son maximum en 1933, de'croissait á partir de 1934. Jusgulá la crise économiaue mondiale de 1930—32, la pro- portion des suieides a la population montait dans la plupart des pays, et comme nous Pavons dit plus haut, il en était de méme en Hongrie.
En analysant la statistiaue des suicides, on voit de curieux changements pour la crise de 1930——
1932 et pour les temps passés depuis. Par exemple, pendant la crise, la proportion des suicidés a dé—
passe' les chi/fres correspondants de toutes les autres années. En Hongrie, elle a monté a 53 ou 54% en 1930—32, baissant () 47% dans les années voisines de cette période. Il est evident (luien raison des soucis matériels amenés par la crise, les suícides dus a des causes graves e'taient alors bien plus nombreux gue les suicides pour motifs peu sérieux. — II faut souligner aue parmi les fem- mes, ilyaeu en Hongrie moins de suicides pendant la erise gue pendant les autres années. En 1930—32, la proportion des femmes y e'tait de 28 a 29%
parmi les suicidés, contre %% auparavant; depuis 1933, on Pa vu monter a 38%. Pendant la crise, la plupart des hommes suicidés étaient a Page particulierement frappé par le chómage, oii lyon est le plus capable de travailler. Un autre fait notable est gue parmi les hommes fails, la proportion des tentatives de suicide était infe'rieure a celle notée pour les jeunes gens.——En emaminant la répartition pa!
profession des suicides en Hongrie, on voit gue la proportion des agriculteurs, gens gravement frap
pés par la crise, était en 1932 plus forte (28'7%)
gue dans les autres années. Sous ce rapport, le nombre proportionnel de l'industríe montait en 1932 a un niveau (29'2%) dépassant ceux de toutes les anne'es precedentes, et méme il a continué a augmenter apres 1933. Ceei tenait peut-étre pour une certaine part a' lyindustrialisation et a lyurbani-
sation. 1933 il n'y
de recensement, on peut pas encore savoir si dans l'industrie, la proportion des suicidés á la popu—
lationadiminue' ou non. Il est a remarguer encore gue parmi les domestigues et dans la catég'orie de la defense nationale, ou il y a toujours le plus de suicídes pour causes (l'orrlre psychigue (chagrin il'amour, etc.), la proportiou des suicides nya pas monté pendant la crise.
Comrne depuis a pas eu
D'aprés les statistigues liongroises concernant;
le mode de perpe'tration (les suicides, les suicides par pendaison ou par arme a íeu e'taient pendant la crise les plus frérluerzts; depuis gue la situation économigue s'est mise a améliorer, on a un baisser la proportion de ces deux sortes de suicides. Ve—
naient ensuite, sous ce rapport, pendant la crise, les suicídes par empoísonnement ou par précipi—
tation d'un lieu e'leve', dont la proportion a monté depuis 1933. — Il ressort nettement, des statistiaaes relatives aux causes probables des suicides, gue la proportion des suicides dus a des soucis maté—
riels, aprés avoir iort monte' en 1932, baissait de—
puis sensiblement jusgulen 1936, derniere année ngrant dans les statistigues dont nous parlons ici. La proportion des suicides pour
chómagc avait représente' en 1930 en
8'5% du total des suicides et, ayant monte en 1932 a 12'7%, ehiffre supérieur a ceux de toutes les autres elle accusait une régression, tombant a 9'8% en 1936. —— En ce aui concerne les suicides par (légoűt de la vie (gut peut aussi avoir pour cause (les soucis matériels), en 1932 la proportion (9'áv%) en a été également supérieure
á celles des années voisines. Dans la méme année, il en a été de méme des suicides de gens ayant eommis un délit contre la propriété (1'2%). —— Si l'on met ensemble, dans le tableau des causes pro—
bables, les suieides pour revers de fortune, ceux commis pour dlautres causes matérielles et ceux de mobile inconnu, la proportion en a monté a 41'7%
en 1932, dépassant celle constatée précérlemment (37), et de 1933 a 1936, elle est tombe'e a 3670—
Panni les hommes, particuliérement atteints par la crise, les suieides attribuables () des causes ma—
térielles ont représenté en 1932 une proportion tres iorte : prés de la moitie' (47'6%) (itt nombre total des hommes suieide's.
misére el Hongrie
années,
Az Öngyilkosok számának és arányá- nak a mult század eleje óta egyre tartó kö—
vetkezetes gyarapodásában néhány éve némi enyhülés mutatkozik. Az 1930 32.
évi nagy gazdasági válság után, 1933—
tól kezdve a gazdasági bajok és a munka-
nélküliség inérséklőde'sével, a csődök szá—
mának csökkenésével meglepően párhuza—
mosan csökken az öngyilkosok száma és aránya is. Amíg 1932-ig, különösen 1930——
1932-ben, a gazdasági világválság idején a gazdasági élet bajainak fokozódásával kap—
csolatban a munkanélküliség is egyre na- gyobb arányban jelentkezett s ezzel párhuza- mosan az öngyilkosok régóta tartó gyara—
podása is új lendületet vett, azok évről- évre gyakrabban fordultak elő, mert hiszen az élet önként való eldobásánál mindig igen jelentékeny a megélhetés gond- jaival megküzdeni nem tudó elemek ará—
nya, —— addig 19343 óta a gazdasági és meg- élhetési viszonyok javulásával az Öngyil—
kosságok is gyérebben fordulnak elő. Bi- zonyos, hogy úgy a halálosan végződő, mint az utóbb csak kísérletnek minősülő öngyilkosságoknak a gazdasági okokon, tönkremenésen, csődön és egyéb fizetési nehézségeken, adósságokon, sikkasztáson, egyéb vagyon— vagy jöv-edelembeli meg- rázkódtatásokon kívül számos más okuk is van, mint pl. szerelmi bánat, gyógyítha- tatlan betegség, altruisztikus okok stb.;
ezen okok száma, illetve gyakorisága azon- ban a nagy gazdasági válság idején nem változott, míg a gazdasági okoké az—
zal párhuzamosan hullámzott. Vannak aztán részben gazdasági okkal is bíró, avagy olykor anyagi okokkal is magyaráz—
ható öngyilkossági esetek. Ilyenek pl. az életúntság esetei, amelyeknél a pszichikai okokon kívül materiálisaknak is lehet szo—
repük. Ilyenek az ismeretlen okú öngyil—
kosságok, amelyek körében az anyagi okúak száma csak előttünk ismeretlen. Ezen át—
meneti jellegű, részben anyagi. részben er- kölcsi okok 1930—32—ben kevésbbé gyara—
podtak; változatlan, sőt csökkenő volt ekkor a materiális, gazdasági okot fel nem niu—
tató öngyilkossági esetek száma és aránya.
Ilyképen megállapítható, hogy az 1930—32.
évi gazdasági válság tüneteivel, fokmérőivel, igy pl.a munkanélküliség arányaival is miért oly meglepően párhuzamos az elő- fordult öngyilkosságok száma és azoknak .a fejlődő népességhez viszonyított gyakori—
sága is. Egyben világossá válik előttünk a néhány év óta tartó gazdasági fellendülés hatása az öngyilkossági arány enyhülésére is, mert hiszen az öngyilkosságok egy része is gazdasági, anyagi okokra vezethető Vissza.
Bármennyire érdekesnek is látszik az (öngyilkossági arány legújabb enyhülése ésrérdekes megvizsgálni ennek okait, te—
rül-et, idő s a demografia szempontjai (kor, nem, családi állapot, vallás, foglalkozás stb.) szerint részletezett néprétegekben való ki- alakulását, mégis nem áltathatjuk magun- kat azzal. hogy ez a legújabb enyhülés az öngyilkosságok szárnsorában már mint-- egy két évszázada tartó döbbenetes hatású emelkedés végpontját jelenti. Már Mor—
sellif) Sedlaczekf) Mayrf) nálunk Földe—sőt foglalkoztak a XIX. század végéig mutat-
kozó emelkedéssel, azzal, hogy az öngyilko-
sok akkori aránya, a XIX. század első ne-
gyedéh—ez hasonlítva, mint—egy háromszoros emelkedést mutat és hogy a mult század (SO—as éveitől kezdve annak végéig is lát- szik az arány megkétszereződése. Földes azt mondja még a XX század elején, hogy ,,alig remélhetni, hogy ez a felmenő vonal már elérte tetőpontját.. Azon irány, mely—
ben a társadalom jelenleg halad, okvetle- nül maga után vonja az öngyilkosságok
szaporodását, melyen az itt—ott előforduló
csökkenés, egészben véve., jellegében nem változtat". Jóslása a XX. század eddig el- mulott néhány évtizedében beigazolódott.
Újabb lendületet vett azután az öngyilko—
sok számának gyarapodása a nagy világ—
égés után következő esztendőkben, az akkori nagy gazdasági válság, szervezetlen-
ség és munkanélküliség közepette, különö-
sen pedig Közép—Európában, a legyőzött központi hatalmaknál s így hazánkban is.
E legújabb jelenségekről s az öngyilkosok demografiájáról azóta is ismételten volt szó Szemlénkbenö) is; ismeretesek a Ma—
gyar Statisztikai Társaság idevágó kiad—
ványaie) és Melly7 ) erre vonatkozó könyve.
Azóta azonban már ismét közel tíz esz- tendő telt el. Azóta történt, hogy az öngyil—
kosok arányának tőrténeti idősorai az or- szágok legnagyobb részében az 1930——32.
évi, olyik államban még 1933—1'21 is kiter—
1') L. Morselli: Der Selbs'tmord. Leipzig, 1881.
'*') L. Sedlaczvk: Statisttisehe Monatsehrift,
Bécs, 1879.
3) L. Mayr: Selbstinordstatistik (Handwörter—
bneh d. Staatswissenschal'i), VI. kötel.
4) L. Földes B.: Statisztikai előadások (Budapesti, 1905.) '2. l.
5) L. Magy. Stat. Szemle 1924. évi 7—8. sz.
267. I., 1926. évi IV. évi". 346. s k. l., 1928. évi VI.
évf. 715. és k. I., 847. s k. l.
6) L. Magyar. Stat. Társaság kiadványai 2. és 3. sz. (Debrecen 1927). Bernát és Laky munkái.
7) Melly J.: Az öngyilkosok Budapesten és az európai nagyvárosokban. Budapest 1930.
IL
12. szám
_—— 1042
193 7jedő nagy gazdasági válság ————— világválság
"__ éveiben, eddig sohasem látott maximu- mot értek el, így hazánkban is. E válság után, az új gazdasági javulás időszakában azután az öngyilkosok arányának némi enyhiilése mutatkozik, éppen a gazdasági
viszonyok javulásával szoros korrelációban;
statisztikusnak felette érdekes foglalkozni ezzel s kimutatni azt, hogy a demogratia különböző szempontjai szerint készült rész- letezésrekben a legutolsó évtizedbeli öngyil—
kosok statisztikája minő törvényszerűsége—
ket mutat fel.
Azt, hogy az öngyilkosok száma, ezer halálesetre, illetve millió lélekre eső aránya a népmozgalom által kimutatott halálos ki- menetelű esetek szerint hazánkban tSSl-től 1936—ig miképen alakult, az 1. táblázat tárja elénk. Az anyakönyvezetőktől szár- mazó ,,halálozási lapokh haláloki rovata alapján immár 1896 óta készülő ezen, csak a halálos esetekre vonatkozó adatokon kí—
vül —— amelyet az 1881-———81 és 1892——t—)5
évekből származó belügyminiszteriumbell
haláloki adatgyüjtés eredményeivel egészít—
hetünk ki —— van a statisztikának immár 8 esztendeje másik, az (")ngyilkossági kísérle—
teket is, tehát nemcsak :) halálosan végző—dő eseteket számbavevő adatgyiijtése is. Ez az 1928. évi 253000 számú belügyn'iinisz—
teri rendelet értelm(')ben történik, amely az életúntak megmentéséről és védelméről szól E rendelet 4. §a szeiint ,,a rendőrhatósá- gok a tudomásukra jutott öngyilkossági esetekről, a rendelethez mellékelt minta szerint, minden fontosabb körülményre ki—
terjedő és bizalmasan kezelendő rendszeres nyil *ántartást kötelesek vezetni". A rend—
őrhatóságok kötelesek az egyéni nyilván—
tartó űrlap egyik p(')ld:')n_w'1t a Statisztikai Hivatalnak esetenkint beküldeni. E rende- let kötelezte (1 Statisztikai Hivatalt, hogy az adatokat feldolgozza és az összesítő ki- mutatásokat :) belügyminiszternek és az ak—
kori népjóléti és munkaügyi miniszternek félévenkint felterjessze. Újabban azonban a Statisztikai Hivatal javaslatára az adatok a rendeleti minta helyette hivatal által meg—
tervezett szakszerű és alapos egyéni lapokon gyüjtetnek. Ez az egyéni lap a személyi és demografiai adatokon kívül kérdőpontokal tartalmaz az öngyilkos egyén honosságára foglalkozására, egészségi és vagyoni alla—
potára, a cselekmény valószínű okára, esz—
közére és időpontjára valamint helyére, továbbá a cselekmény kimenetelére és a tett intézkedésekre vonatkozólag, Végül egy kérdőpont a visszaeső öngyilkosok tünetére
(évi XXXVIII. ('Wtf. 100.
évi. 100.
kiván világot vetni. Azóta, hoUy 1928 má—
jus 4-én az új öngyilkossági statisztikai adatgyűjtést megindító belügyminiszteri rendelet életbe lépett, tehát közel egy év—
tizede :) Statisztikai Hivatal ezeket az ön—
gyilkossági kísérleteket is számbaveszi, va—
gyis nemcsak a halálos kimenetelű öngyil-—
kosságok statisztikáját készíti el Az emlitett jelentések azonban a rendőrhatóságoktól eleinte csak szórványosan és meglehetős hiányosan futottak be, úgyhogy a Sta- tisztikai Hivatal az új anyagot első íz- ben csak az 1928 július 1—től ezen évi december 31-ig terjedő félévre dolgozta fel, amelynek tanulságait Szemlénkben.
Kovács Norbert ismertette. 1) Az első tel—
jes évi (),rednn'myek 1929-1'ől készültek el és az 1936. év végéig a Statisztikai Havi Közleményekben tétettek köl7é 21 Ehhez az anyaghoz azonban eddig szöveges jelen- tés nem készült. Éppen ezért alább a hala—
losan végződő öngyilkossági eseteket szám—
bavevő népmozgalmi statisztika adatait a kísérletekre vonatkozó adatgyüjtés eredmé- nyeivel is kiegészítjük. Előzőleg korrigáiast végzünk az ismeretlen természetű erőszakos halálesetek számával is. Ezek az esetek a IV. revizión átesett nemzetközi halál—
oki nomenklatúra "195. tételszáma (:,Erő- szakos haláleset, melynek természete, hogy öngyilkosság, gyilkosság, vagy baleset-e, ismeretlenu) közé soroztatnak. A korrigálást itt azért végezzük el mert az idesorozott egyének között ma;as lehet az életüket önkezükkel kioltók aránya. Korreláeiós számításokat fogunk azután végezni az ön—
gyilkosok történeti idősorai'nak legutolsó szakaszával m— az HMM—32. évi gazdasagi világválság (')s az azt körnvező évek statisz- tikájaval — aria vonatkozolag, hogy az anyagi helyzetnek a válságos években való—
rosszabbodását jellemző arányokkal, pl. a n'nmkane'lküliség adataival az Öngyilkosoké mennyiben mutatkozik párvonalasnak, il—
letve párhuzamosnak. E korrekciós és korre- lációs számítások előtt azonban először te- kintsiik meg a nyers adatokat. kimutatva
1) L Kovács Noibert: ,,Az új ()ngyilkossagista) tisztikai adatgyüjtés elsó eredményei", Magy Sta—
lisztikai Szemle 1929. évi VII. kötet, ll. rész 953.
s k. l
'*'t I,. Statisztikai XXXII, évf. 320. s k. l.,
Havi Közlemények 1929. évi 1930. évi XXXIII. )évtf, 127.
s k. I.. 1931. évi XXXIV. )éth. 97. s k. J., 1932. évi) XXXV, 102. s k. I., 1933. évi XXXVI. évtf. 100.
s *k. l., 1934. évi XXXVII. évf. *100. s k. I., 1935.
s k. I,, 1936. évi XXXIX.
s k. l. és végül 1937. évi XL. ént". 16.
s 'k. l. ;
12. szám _ 1043 — 1937, 1. Az öngyilkosságok száma és aránya hazánk— e' ' e' s m 17 ' ; .; ,, ' ,
ban1881-t611936-ig. seg arany mai is mint llibb azt res7l(
tesen elemezni fogjuk ,, meglepoen pár-
Nombre et propartion des suicides en Hongrie, de 1881 d 1936.
, , § Az öngyilkosok — Suicides
Ev atlag _) § , leur proportími wil,"
Amesee m
perzodes C.. (* leur nombre eső aranya
1881— 87 _ 1.848 4—0 95
1892— 95 faj—; 2.052 .4'5 131
1896—900 § § 2.906 624 178
1901—n 05 ÉSZ: 3.310 733 192
1906— 10 § 3 555 81) 199
1911— 15 f*— í—H'Bö 8'4 201
1919—20 1.948 1115 238
1921 ;: 2.088 1723 260
1922 § 2.200 12'7 271
1923 § 2.399 15-1 393
1924 : EN 2.313 [SW 280
1925 : % 2.443 17'2 294
1921—25 o 33 2.289 ., 141 280
1926 : § 2.558 183 _ 304
1927 É 2.480 161 286
1928 *V : 2.605 17—19 304
1929 *" § 2.504 16'4 292
1930 ** § 2.680 208 310
1926——30 : %. 2.556 171; 299
1931 § 3.000 207 344
1932 '*' § 3.083max.l 196 351 max.!
1933 a É 2.808 ,21'6 319
1934 ; SE 2.883 2213 325
1935 § 2.777 203 311
1931—35 § 2.914) 20-35 324
1936 _ 2.764 21 '5 308
1) Az egyes évek évközepi kiszámított népes- ségéhez viszonyítva. — Par rapport á la population (calculée) du milieu de l'anne'e.
azt, hogy a régen számbavett arányszám, a halálosan végződő Öngyilkossági eseteknek az egyes évek kiszámított évközepi népessé- géhez viszonyított aránya miképen alakul és hogy a hosszú évtizedek óta állandó gya—
rapodásban (progresszióban levő számsor—
ban minő visszaesést (regressziót) hozott az 1930— 1932. évi nagy gazdasági válság ut'm bekovetkezett javulás. Ezt tárja elénk az
táblázat. *
Az 1. tábla szerint 1929—től 1932-ig,,év—
ről-évre emelkedik az (öngyilkosok ' száma és aránya, míg 1933-tól kezdve azután ismét alacsonyabb arányokkal találko- zunk. A gazdasági világválság tetőfokán, 1931—ben és 1932—ben azelőtt soha nem; lá- tott magas színvonalú az öngyilkosok gya- koriságának aránya: a maximum 1932-ben következik be. Az öngyilkosok arányának ez a kialakulása a gazdasságilválság tünetei- vel, fokmérőivel, így pl. a munkanélküli—
huzamos. Azok is 1932--ig gyarapodnak s 1933-tól kezdve enyhülnek.
Mielőtt az (öngyilkosság arányának leg- újabb kialakulását a válság tüneteivel kor- relációba hoznánk, előbb az arány némely korrekcióját mutatjuk be. Az ismeretlen okú erőszakos halálesetek folytán meghaltak között elég gyakran fordulhatnak elő olyanok is, akik életüket (")nkeziikkel oltották ki! Eze—
ket 1930 óta a IV. revizión átesett nemzet—
közi haláloki nomenklatúra 195. tételszáma veszi tekintetbe; az ezekkel való korrekció után a következő képhez jutunk:
i "szakos (' : . , .. .
! iiiglynek textil??? kgsgsyáiggssgfaní—sggsgg-
. ggg; pÉÁÉÉÉÉkÉgSIáÉÉS retlen természetű erösza- E v 8 'ismeretlen kos halálesetekkel együtt
szám millió szám 1 millió
szerint lélekre szerint lélekre
1
1931 i253 )i210 3.253 i373'2
1932 1266 (max.) 1803 (max.) 8.349(max.) 882'1(max.)
1933 147 ;16 7 2.955 3854
1934 ) 55 1 6 2 2.938 *331—3
1935 1102 111 4 2.879 3227
1938 i 61 l 68 2.825 8150
l
Látható, hogy e korrekció után is 1932—
ben mutatkozik az ongyilkosok száma és aránya a legmagasahhnak, s hogy 1933—
tól évről—évre enyhülnek az így kiegészí—
tett, korrigált adatok is. Érdekes hogy e
javítás után az ongyilkossag 1932. évi, mil- lió lélekre 382 öngyilkost felmutató maxi- mális aránya innen kezdve, a legújabb (1936. évi) adatig (millió lélekre 315 ön- gyilkos) évről-évre folytonosan fogy,_ minden visszaesés nélkül, rámutatva a gazdasági (Élet újabb és újahi, em'ísödéséro.
Az a korrekció. mely a halálosan Vég- ződő öngyilkossági eseteken kívül a kísér—
leteket is számba veszi, azt mutatja, hogy az 1930——32. (')vi nagy gazdasági válság ide—
jén magasabb volt a komolyabb öngyilkos—
sági esetek aránya. Azóta aztán ismét ki—
sebbe vált az öngyilkosságok közül halálos san Végződő esetek százaléka Az öngyilkos- sági eset ek számaakísérletekkel együtt, va- lamint a halálos vógúek száma és utóbbiak aránya 1929— től 19361g ugyanis akövet- kező kepet mutatja:
12. szám —— 1044 —— 1937
!. AZ MEVILKUSSÁGI ÉS A MUNKAIÉLKÚUSÉGI "Willt
KURRELÁCIÚM.
CORRÉLAIION ENTRE lES PRDPORTIONS DES SUIClUES ET CELLES DU CHGMAGE
370 37
360? --- - . § § 35
%ee :
350 — : § 33
§ s'
5
aao— § % 3 1
TM Öngihsságmilliólélekre—-—-—-—Suictdespour1milliond'hahuilnh
330 —
29
a 320 ? 4— 27
V 340 l ! N 01
300 !
Szakszervezetimunkanélkülitime!lélekre—-——-—- $ (43
290— '*'), 42'4
' / rz%%z.07907 X e
250— 1 a 1
/ 220'5745LL210'0065 X
270 XV ; : W : ; 17
1921 was19291930!ismhsazlwaalmulwas ms
' "SISI,wil "N4!81.Ha
É v 1_W Öngyilkossági eíetekl lggíiagglág'
, . " t '.
; l az vég;
1929 l 3.991 i 1.873 ! 46'9
1930 4.902 ! 2.647 540
1931 ; 5.976 ; 3.062 51-2
1932 5.796 ; 3.090 53-3
1933 5.913 ; 2 817 48'5
1934 5.988 . 2.941 495
1235 5.820 2.830 486
1936 5.953 2.821 47-4
Látható, hogy 1930—32-ben a halálo—
san végződő öngyilkossági esetek aránya 53—54%!—ra emelkedett. A súlyos anyagi helyzet közepett—e több a komoly eset, mint a tudatosan, csak hatásvadászatra irányult színjátszás. 1936-ig azután ismét csök—
ken a halálos esetek aránya s egészen 47
%-ig esik vissza. Ez a jelenség is rámutat a nagy gazdasági válság hatására és nyil—
vánvalóvá teszi a válság tüneteivel való szo—
ros korrelációt.
Az 1930———32. évi válság éveiben és az azt környező években (megelőzőleg 1927—től, követőleg pedig 1936-ig) a gazdasági bajok tünetei közül a munkanélküliség millió lé- lekre eső arányát ragadjuk ki s bemutat- juk a népmozgalomban számbavett, két- ségtelenül súlyos öngyilkossági eseteknek hasonlóképen millió lélekre eső arányával való párhuzamos kialakulását. Az öngyil- kos—sági arány említett korrekciói ugyanis 1927-ig nem vihetők vissza és egyéb- ként is célszerűbbnek látjuk a halálos
esetek régóta jegyzett, elismert arányá—
val rajzolni fel a vonatkozó [. grafikont s azzal végezni el a korrelációs számításo- kat is. I. grafikonon kívül az országos szám—
sorok párhuzamos alakulása is tanulságos:
§ Az öngyilkosok A munkanélküliség
; . - lindexe ha . ., 'elszáma
LV , , mühó z 1 727. 'mlllIO fiaazl 2 l
szama lelíkárrelyeíő éliíaiginy lelaeliáig;íő!éű 113537
1927 2.430 286 i100 183 [100
1928 2.605 304 106 172 94
1929 2.504 292 102 188 103
1930 2.680 310 108 258 141
1931 3.000 344 120 328 1 79
1932 3,083(mux_) 352("MX-) 123(max.)351[mux.) 192(max.)
1933 2.808 319 112 315 172
1934 2.883 5125 114 263 143
1955 2.777 311 109 216 118
l936 2.764 308 108 183 100
Abban az évben, tehát 1932-ben, ami—
kor az öngyilkosok aranya maximális, a nnu'ikanélküliség aránya is annakelőtte so—
hasem látott mértékű volt. Az is meg—
állapítható, hogy 1930—m32—ben, a nagy gazdasági válság időszakának legsúlyo—
sabb három esztendejében úgy a mun- kanélküliek aránya, mint az öngyilkosoké a környező évek megfelelő adataiinál magat sabb. Látható azután az is, hogy úgy 1930 előtt, mint 1932 után egyre alacsonyabbak mindkét számsor megfelelő adatai.
Az (öngyilkosság valószínű okára vonat—
kozó statisztika, amely hazánkban 1929 óta
folyik s nemcsak a halálosan végződő, ha—
nem az utóbb csak kísérletnek minősülő öngyilkossági eseteket is számbaveszi, szin—
tén azt igazolja, hogy az anyagi okok, az 11. n. materiális kauzák, a nagy gazdasági válság éveiben a valószínű okok körében nagyobb arányt képviseltek, mint azóta és egyébként. A valószínű okok statisztikája szerint ugyanis az anyagi okokra az Összes esetek következő százaléka esett:
: mol 1931 , 1932 1933f1934119asl 1930
A nyomorra és kere. § f(max.) (
, se'mélküliségre . . 8'510'1'12'912'7! 9'011'0 9'8 Eletuntságra, aminek ]
anyagi oka is lehet-' 8—3 7-9 94 8-5! 8-1 86 78
Vagyon elleni bűn— l * * l . cselekményre
1
Az egyéb anyagi baj- § jal magyarázott és
az ismeretlen okúl esetekkel együtt a §
. § l
11 1-0 1-2 1-0; 0-9, o'9l 1—0
valószinű anyagi l % § , ,
okok aránya ösz— 1 ! [ l
szesen ... i37'5]39'9, 41'7 39'6 85'7339'BEBB'4
Látható, hogy a nyomorra, keresetnél—
kiilisgre és egyéb anyagi okokra visszave—
12. szám — 1045 — i937 .zethető esetek aránya 1932—ig gyarapodik,
onnan kezdve fogy. Hasonlóképen 1932-ig gyarapodó az anyagi okkal gyakran bíró életuntság és az ismeretlen okok százaléka, azóta azonban fogyó arány'úak. Az anyagi okok hatása különösen a férfiak körében nyomasztó s körükben 1932—ben ezek aránya 47'6%,—ig szökik fel, vagyis az eseteknek
közel felére. igy az öngyilkosságok okára
közvetlenül vonatkozó statisztika is azt iga—
zolja, hogy az 1930—32. évi gazdasági vál—
ságnak az öngyilkossági arány emelkedésé- ben szerepe volt s az öngyilkossági arány—
nak azóta mutatkozó némi enyhülése éppen az anyagi helyzet javulásának következ—
ménye.
A munkanélküliség és az öngyilkosság arányainak számsora között, az 1930—32.
évi gazdasági válság idején lévő párhuza—
mos kialakulásnak, matematikai statisztikai—
lag igazolhatóan magasfokú a korrelációja. A két számsornak, az 1926 és 1936 között lévő tízesztendős időtartam alatt mutatkozó ér—
tékei ugyanis pusztán formailag, súlyuk nélkül számítva a következő korrelációs koefTieiensre (r ) vezetnek:
:; , ) ,— _ ? .
r : ——————T,,JÉTY) ji- 0-6740 1 L : MÉ? 1
x2 §; x/ n 11 X VÉÉÉÉ" 4019
n n 11 ! Wii"—
_ 1—0'6257 1054-1 0-343
'i' ' ; § ' 'i" ' '
___ () 6740 VT 11 x 6.34 X 19.11 W, öm -l— 0 7907 0 0860
__—
1332-7
Minthogy pedig %O'ö és _i—l'O között változó értékű r esetén magasfokú korrelá- cióról beszélünk, amit bizonyos értelem- ben, az angol—amerikai matematikai sta- tisztika szellemében, magasfokú összefüg—
gésnegk szokás venni, nyilvánvaló a mun- kanélküliség arányának az (öngyilkosságok alakulására való hatása. A kiszámított való- színű hiba (_a), amit, mint szokás, t jellel
fűzünk a korrelációs koefficienshez, nyilván- valóan nem olyan fokú, hogy a korrelációs koefficienshez akár hozzáadva, akár ab—
ból levonva, annak értékét a jelzett ha—
tárokon kívülinek minősítené. Kétségtelen, hogy a mai túlzásig vitt materializmus és még mindig erősen "tartó individualizmus, amely anyagi javakra építi boldogságát, ilyen laza alapzaton könnyen összedől. Múló gazdasági válság, mely megnehezíti az élet küzdelmeiben való kitartást, meggyengíti a jellemet s napjainkban számszerűen kimu- tathatóan szaporítja az öngyilkosokatl Pe—
dig hát az öngyilkosság ,,Nexpire rien, ill aggrave", mint Ren'an mondta. A csőd vagy sikkasztás miatt öngyilkossá lett apa em- lékének híre és átka életfogytiglan ott függ a gyermek és az unoka felett.
Az öngyilkosok leg—újabb országos ará—
nyainak nemzetközi összehasonlítása, —- amelyet a 2. táblázat tár elénk, —— egyrészt ismét szemlélteti az egyes államok népmoz- galmi statisztikáiban előforduló halálos ön- gyilkossági esetek arányának szá'mvonala —
között lévő állandó különbségeket, másrészt érdekesen elénk tárja azt is, hogy a kül- államok nagy részében is látható az öngyil—
kosok legújabb gyérülése, a nagy gazdasági válság elmúlásával az életüket Önkeziikkel kioltók arányszámának enyhülése. (L. a 2.
táblázatot.)
Ami az egyes országok ongyilkossagi arányának színvonala között állandóan meglévő különbségeket illeti, most is lát- ható az az általános szabályszerűség, hogy az öngyilkosok a népesség számához képest Középeurópában fordulnak (( leggyakrab- ban elő. Elsősorban a volt Monarchia utód- államaiban, különösen Ausztriában, ha- zánkban és Cseh-Szlovákiában, azután Né- metországban és Svájcban. Igen magas még az észt és a francia arány is. Déleurópában és keleten, a szláv államokban, nemkülönben az északnyugateurópai igen magas átlagos népműveltséggel bíró kis államokban, vala- mint az angol szigetországokban az öngyil—
kossági arány alacsony. A legkedvezőbb ará- nyokat most is az Ir szabadállam és Spanyol—
ország mutatják. Tudjuk, hogy a földrajzi csoportosítást némikép megengedő ezen zó—
nákat nem lehet csak az egyes országok mű—
veltsége vagy vallása között levő különbsé—
gekkel magyarázni. A kultúra terjedésével általában emelkedik az Öngyilkosok aránya, de a legmagasabb átlagos népműveltségi fo—
kon álló északnyugateurópai kis országokban a legritkább az öngyilkos. Másrészt alacsony a még mindig igen sok an'alfabétát felmutató
