Az iparstatisztikai oktatás néhány módszertani kérdése

(1)

SZEMLE

Az iparstatisztikai oktatás néhány módszertani kérdése

Egyre szélesebb körben és egyre fejlettebb módszerekkel folyik az 'iparstatiszti'kusok képzése. A Közgazdaságtudományi Egyete- men, Számviteli Főiskolán, technikwmokban és különböző szintű tanfolyamokon képzik az (ipari/általatok és a- vezető szerveik stea—

statisztikusait. A Központi Statisztikai Hiva- tall— felsőfdkú iskoláján, valamint annak le—

velező tagozatán tanulnak úelenileg azok, akiknek a legmagasabb iparstatisztikai kép- zettség elismeréseképpen a Központi Sta- tisztikai Hivatal felsőfokú oklevelet adhat.

Ez a legmagasabb képzettség elsősorban a,;kiegészitő" tárgyaik vonalán jelent magas követelményeket. A felsőfokú okievellel. ren- delkező iparstlatisztilkusolmak a politikai gazdaságtanfban, könyvelési és technológiai

kérdésekben is járatosa-knak kell lenniök Magától értetődő azonban, hogy a felső- fokú statisztikai oklevél statisztikai tudás tekintetében is magasabb követelményekkel lép fel. Ez azt jelenti, hogy a Hivatal iskoláián a statisztikai oktatásnak is nagyobb igényeket kell önmagával szemben támasztanía. A magasabb színvonalú tudás biztosítására szükség van tehát néhány újabb és helyes módszer megáfllleapítására és alkalmazására. _

A módszerek kiválasztását megelőzően világosan fel kell tennünk a kérdést: Mit kivánunk attól az iparstatisztikuetól —— statisztikai tudás terén —, akinek iellsőíiokú ok- 'levelet adunk?

a) ismernie kell mindazokat az általános bpm—gazdasági kérdéseket, melyeket -— a jelenlegi tankönyvek és tematikák szerint

— az ipaarstatisztika keretében oktatunk.

Ilyen általános ipargazdasági kérdés pélá—

dául az üzemrészek vertikális és horizon- tális kaocsolódásán-ak kérdése, a bérrend—

szerek csoportosítása a béniizetés módja szerint stb.

b) Ismern'ie és értenie kell vállal ati és magasabb szinten a tervezés és számba—

vétet egységes rendszerét. Itt szintén nem

kifejezetten statisztikai ismeretekről van szó, hiszen a tervezés és számbavétel egy—

séges metodikáját nemcsak az iparstatisz-

tikusnak, hanem a 'tervmunkásoknak is is

merniök kell. ilyenek például a termelési mutatószámok (kész, befejezett és teljes termelés), valamint 'a mutatószámokkaal és magasabb szinten történő összesítésúkkei kapcsolatos problémák. _

0) Szükséges az iparst—atÉsztikal egyes

részterü! etein alkalmazható elemzési mód"

szerek ismerete. **

Fentiek jelentik megközelítőleg azokat az igényeket, melyeket a Központi Statisztikai 'Hivatal az i'pxansta-t'isztsikai oklevéllelw ren- deli—kezűldkel' szemben eddig is támasz-tott.

A szóbeli vizsgán a; s'atiszltikus megmutat,ia hogy birtokában van e a kívánt isme—

reteknek, tisztában van- e a dolgok jelené—

s-ével és összeiii-ggésével. (Példánk meg

tudja-e indokolnia, hogy a befejezetlen és iélkésztenmelést miért állomány—különbözet ionmáljában vesszük számba, stb.) Az írás—

lii vizsgán ici—dolgozott példák megmutat- ták, hogy a; vizsgázó tudja-e alkalmazni a tanult elemzési módszereket (például; átla—

gos bénkartegória kiszámítása); valóban érti—e az egyes kérdések lényegét.

A felsőfokú oklevél elnyerését a Köz—' ponti Statisztikai Hivatal a ientieknéi magasat) ieitétetekliez köti. Ezek:

!. Megkívánja, hogy a vizsgázó a bonyo—

lultabb összefüggéseket is ieltétlen-ül meg- értse. Súlyt (helyez arra, hogy az elsajátí- tott gyakorlati ismeretek széles és biztos elméleti alapokra támaszkodjanak (például ismerje a vizsgázó egyes kérd—ésekkel kap.

csolatban a különböző álláspontok harcát, a gyakorlati megoldás helyességét és fogya-

tékosságait). .

2.1A vizsgázótól önállóságot és ötletes—

séget kíván az elemzési módszerek "kiválasz- t-ásában és alkalmazásában.

3. Megkiván-ja, hogy a vizsgázó az önál- lóan végzett számszerű elemzés eredmé—

nyeit tömör, szabatos szöveggel értékelje.

(2)

SZEMLE

4. A vállalatnál lfolyó statisztikai munka bizonylati alapjaira nézve tájékozottságot vár a vizsgázótól.

Nézzük meg, milyen eszközökkel, mód- szerekkel törekszik a Hivatal iskolája a magasabb célkitűzések elérésére, a hall- gatók nagyobb ielrkészültségiének biztositá- sána.

ad 1. Néhány összefüggés alaposabb meg—

értését számos olyan példával lehet elérni, melyek megoldásához az összefüggés isme- retére szükség van. Például 'a teljes ter- melés kiszámításához megadott adatok kö- zött nem szerepel a iélkészterme'kek nyitó- és zárókészlete. A hallgató kénytelen az állom'ányváltozást' a termelés, továbbiell- használás és értékesítési adatok alapján megállapítani. Néhány ilyen példa biztos módszer arra, hogy ez az összefüggés szi- lárd tudássá váljék a hallgatókban. Fel- tehető azonban az is, hogy éppen egy ilyen példán keresztül érti meg tökéletesen a tél- késztermékek álílományváltozásának szere- pét a teljes termelés mutatószámában. Az összefüggések megértésének elmélyítésére szolgáló példák gyakran nem hasonlítanak a gyakorlatra. Ilyenek például az ü. n.

iogihijtjas példák, melyekben a megadott számok kombinációjából kell a hiányzó ada- tokra következtetni. Egyes vélemények szerint ihelytelen ilyen példák alkalmazása az oktatásban. Álláspontunk ezzel szemben az, hogy az ilyen példa hathatós eszköz arra, hogy a hallgató által már egyszer megértett összefüggések elmélyüljenek és megszilár—

dulljanak. Néhány problémával kapcsolat- ban a hallgatók megismerkednek a tan- könyvön kivüli irodalommal, különböző

álláspontokkal és azok lharoával (például

szóródási együtthatók számításának indo- koltsága a termelés egyen—letességének vizs- gálatánál). Az ilyen elméleti kérdések meg- vitatása nemcsak az ismeretek bővítését szolgálja, hanem a központi kérdés lényegé- nek még tisztább megragadását és biztosabb elsajátítását.

ad 2. Ugyancsak nagyszámú példa segít- ségével lehet a hallgatókat statisztikai fel—

adatok önálló megoldására előkészít—eni. Al- talánosságban megfogalmazott statisztikai feladatot kell kitűzni, mint például ,,Vizs- gá—lja meg vállalatánál, hogy a munkások keresete és szolgálati éveinek száma kö- zött van—e valamilyen összefüggés! A kár- dést vizsgálja szakmánként és a képzettség

771

szemszögéből is!" A pe'ldamegadja a vál—

lala-t munkásaira vonatkozó —— a feladat megoldásához szükséges —— adatokat. A hallgatónak meg kell szerkesztenie a vizs—

gálat eredményeit feltáró és egyúttal az elemzés céljait szolgáló kombinációs (köz-

lési) táblát. Számitáso'kat kell végeznie az átlagos képzettség kiszámítására korcsopor- tonként stb.... A teladatot a szabványos statisztikai példáktól; megkülönbözteti az, hogy a hallgató maga választja meg az elemzés és közlés módszereit. Ebből követ- kezik, hogy a rf—eladat helyes megoldása sem egységes és mód van arra, hogy a hallgató egyéni ötleteket is vigyen a kidolgoz—ásba. .

ad 3. lparstatisztikusaink munkájának igen ,,szűk keresztmetszete" az elvégzett elem—

zés eredményeinek szöveges összefoglalása.

A Hivatal iskolája iparstafisztikai oktatásá—

ban súlyt helyez ennek gyakorlására és tej- lesztés-ére. Ezt részint úgy oldja meg, hogy az elemzési itel-adatok értékelését is meg—

kívánja, részint kifejezetten az értékelés gyakorlására serkentő teladatot szab meg.

Utóbbi azt jelenti, hogy .a hallgatónak az elemzés eredményei kész mutatószámok, táblázatok tormájá-ban állnak rendelkezésre.

A ieladat kizárólag az, iliogy a számokban helyesen olvasson és az értékelés tömör és szabatos legyen.

ad 4. A vállalati bizonylati rend-szerrel ——

általában a vállalati adminisztrációval ——

kapcsolatos tudnivalók ismertetése a statisztikai anyagba nincs szervesen beépítve.

Ez részben magyarázható azzal, hogy a bizonylati rendszer szinte vállalatonként ei- te'rő. Másíelől feltétlenül szükségesnek lát- juk, hogy az iparstatisztikai oktatás az el—

térő rendszerek trasonlóságainak, helyes

oldalainak kiemelésével ioglalkozzék ezzel

a kérdéssel is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy jelenlegi tankönyveink és oktatásunk, mely a magasabb szinten jelentkező kérdé- seket megfelelően és részletesen tárgyalja,

vállalati szinten még nem ad kielégítő isme-

reteket. Ezen a téren a Hivatal iskolája sem tette meg az előirányzott lépést.

A Központi Statisztikai Hivaíal egyéves iskolájának első féléve alatt célkitűzéseinket _ még csak kis méntéldben sikerült elérni. A

félévi vizsgák már részben tükrözik az L'

és 2. pontban rtoglalt célkitűzés eredmé' nyelt. Hal-lgatóínk nagy része a bonyolul- tabb kérdéseket világosabban látja, elméleti tudásuk biztosabb, mint azt a vizsgára ke-

(3)

rülő iparstaitisztikuasoknál eddig tapasztal- tuk. Hallgatóínk egy része képes arra, 'hogy egy általánosságban körvonalazott statisztikai deladalt megoldásához önállóan lás—

son hozzá, és az elemzés eszközeit maga válassza (meg az eddig tanult anyag lehe—

iőse'gein belül. Az értékelés gyakorlására az I. í'élévtbren még nem Ltektetti'mk kellő súlyt, így ezen a téren nem tudtunk kielé- g—í—íő eredményeket telmutatni. (3. célkitű- zés.) Legkevesebbet tehetünk —— mint már említettük —— a 44 pontban foglalt célkitűzés érdekében. A statisztikai beszá'mol'ójelenté- sek bizonylati rendszerével ;hallga-tóin'k haz, vonta egyszer szervezett üzemiátogaiásokon

ismerkednek meg

A 4. pont céíkitűzésével kapcsolatos ne—

hézségen kívül még meg kell említenünk a

SZEMLÉ

,,példaszege'nyfség'ből" (folyó nen—ézség'einkef,

Az I., 2. és 3. pont célkitűzés—e terén már az 1. félév dolyamán nagyobb eredményeket énhettünk volna el, ha; a magasabb szin- vonalú péidák kellő számban rendelkezé- sünkre álltak volna.

A Hivatal ielsőlfokú iskoiá'jaw tél-évi ipar—

siatisztikai vizsga—eredményei általánosság- ban igazoijxák azoknak .a módszereknek ire- lyesaégét, melyeket oktatásunk a íeleőifokú szint elérése érdekeken alkal—maz. A vizs—gá—

ban megmutatkozó hiányosságok ezeknek a módszereknek fokozottabb és helyesebb mó—

don való alkalmazására serkentenek, és arra, hogy a vállalati szinten való gyakor—

lati oktatá—s fel—é határozottabb lépést te- gyünk a II. délévben.

Kornis P. Andorné

A Központi Statisztikai Hivatal ipari főosztályának lapja, az

IPARSTATISIZT'IKAI ÉRTESITO

az iparstatisztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdé—

seivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisz- tikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az iparstatisztikusok mindennapi munkájának segítőtársa

Megjelenik minden hónapivégén

Előfizetési ára egy évre 24 Ft, félévre 12 Ft Egyes szám ára: 2 Ft

Megrendelhetö a Posta Központi Hírlapirodánál (V., József nádor—tér 1)