7. szám. —810—
1928
kának. hogy az egyes tényezőket ú. m_ sZántól'öld,
búza. rozs. áron, zab, stb., kis közigazgatási egysé-
ludja által
nemcsak gazdaságpolitikai, hanem gazdasággeogra—
gekre vonatkoztatva bemutatni, ami
l'iai jelentőséget is nyer. Az állatállomány szemlél—
telése után a mezőgazdasági ipar kártografikus be- mutatása következik. Ezekhez kapcsolódik az illető cikkek külkereskedelmi forgalma. Végül országon- ként a külkereskedelmi forgalom alakulását ismer- teti. Szükséges, hogy az ismertetett munkát kártogra—
fiai szempontból is vizsgáljuk. Itt elsősorban bizo—
nyos szerkesztési egység hiányát kell észrevennünk, ami kiilönhöző alaptérképek használatában helyen-
ként az egész világ helyzetével való összehasonlí, lásban jelentkezik. Ki kell azonban emelnünk, a nyomtatás és a színezés finomságát és fejlett tech—
nikáiál.
A felhozott kifogások nem kívánnak semmit sem elvenni a munka értékéből és a szerző érdemé—
hűl, melyet főleg az értékes és terjedelmes szám- anyag összegyűjtésével és feldolgozásával szerzett.
hézagpótló jelentőségű a szakirodalomban és remélhetőleg igen sok idegen Az ,,Új Közép-Európa"
számára fog felvilágosítással szolgálni az elkövetett súlyos gazdasági és politikai hibákat illetőleg.
S,-P. A. dr,
Folyóiratszemle.
Revues.
A r chi!) für S az i a Z e Hygiane % n (1 D e— A francia autemobilipar. —— (1928; 24. sz.). —— A nem- mographie (3. két. 2. f., Berlin—Charlottenbury zetközi kartellmozgalom. —— Nemzetközi külkereske—
1928, némi). — Atzler E, : Munkaüziológia. — Thiken delmi forgalom 1927-ben. -— Paraguay gazdasági és J.: Alkoliolbetegek és veszélyeztetettek egészségügyi kereskedelmi fejlődése. -— (1928. 25. sz.). —— A balti gondozása mint a közegészségügyi gondozás egy iela- államok fejlödése. — Az 1927. évi brit-amerikaifize- data. —— Kappes Fr.: Társadalomorvosi vizsgálatok a
schwarzwaldi gyermekpásztorkodásról. — Rocsle E.:
Javaslatok a megbetegedési statisztika nemzetközi kiépítésére. — Brenkman 0. J.: Statisztikai anya—
gok gépi feldolgozásának értéke a szociális egészség- ügy szempontjából. —— Kasten A.: Adalék a társa—
dalmi gondozás statisztikájához. —— Hartwig J.: Lii- beck városi elvetélések 1926-ban. — Domedden H..
A járva-nyos gyermekbénulás elterjedése a Német—
birodalomban és az ellene életbeléptetett hatósági intézkedések. — Frey H.; A vándor—gondozás mai állapota Németországban. —— (3. köt. 3. f.). -— Klose
F. és Wurm 0 : Állami tejellenörző szervek: a vá.—
rosi tejellátás javításának egy útja, — Peiser J.:
Gyermekek kihelyezésének (nyaraltatásánaki eredmé—
nyessége kor, időjárás és évad szerint. — Meier E.:
A németbirodaliii lakásviszonyok, —— Roesle E : A csecsemő- és gyermekbalandóság jelentősége anép' mozgalom szempontjából. — Markus—on Th.: A tar—
sadalombiztositási megbetegedési statisztika Szovjet- Orcszországban. — Philippsthal H.: A zsidóság álla- pota és mozgalma kémetországban.
Archivfür Sozialwissenschafüund
—Sozialpolitik (59. köt. 3. f., Tübingm 1928, ném.). —— Ammon A.: Oppenheimer tiszta és politikai gazdaság—elmélete. —— Wittek P.: Törökség és isz- lám. — Sargant Florence P.: Statisztikai megala- pozás nélküli gazdaságelmélet tévedései. —— Baracs J.:
Kamat, hitel és konjunktúra.
Co m m e r c 6 R ep () 7' ts (1928. 22. sz., VVash—
ington, aug.). _, A latin—amerikai kereskedelem ten—
deneiája. —— Alaszka gazdasági fejlődése. — Latin- amerikai VÉI'OSC knak és tartományoknak mujtott kÖlCSÖí'Ök. —— (1928. 23. sz.). —— Algir fejlődése. ——
tési mérleg.
Deutsches Statistisches Zentral—
blatt (1928. máj.—jún., Lipcse, ném.). —— Staedtle'r F. A.: Statisztikai kutatómódszerek alkalmazása a modern természettndományokban. —— Feld W.: Kii—
lönféle grafikai kérdések. —— Gumbel E. J.: Mende- lizmus és statisztika. — Az idegenforgalom és az idegenforgalmi statisztika irodalma
Föld és ember (7. évf. 3-4. sz., Szeged-Bu-
dapest, m.). —— Vang/ó A. T.: A Vulka völgyének településföldrajza. -— Márton Gy.: A Maros síksági szakaszának folyómenti települései: Osanádvára és Makótelepülése. —— A szegedi altöldkutató bizottság,
Jahrbüeher für Nationalőkonomie und Statistik (1928 jún., Jéna, ném.). " Kat- ser L.: A gazdasági beszámítás kérdése a német közgazdaságtanban, —— Vogel H. E.: A közgazda- sági lejlődésfolyamat elmélete és továbbfejlesztése egy evolucionáris koninnktúra-elmélettel.— Will—eke E: A német szindikalizmns eszmevilága. —— Winkler W, : A Nemzetközi Statisztikai Intézet XVII. ülése.
Közgazdasági Szemle (1928 ápr.-máj., Budapest, m.). —— Neubauer Gy.: Tőke, vagyon, gaz- dagsag. —- Fülei—Szántó E.: A valorizáció törvény—
bozásunkban, különös tekintettel az 1928. évi XII.
t.-c.'re. _— Zelovich L.: Kereskedelmi mérlegünk kér-
déséhez. -—— Buday Gy.: A newyorki értéktőzsde és
pénzpiac. —— Az új román banktervezet. —— Zelovz'ch L.: Világgazdasági Visszapillantás 192T—re.
Kwa'rtalnz'k Statystyczny (1.928. 2. f., Varsó, lengyel-fr.). —— Hamburger M,: Az eltérések szabályszerűsége. —— Sokalowski C.: A fogyasztási szövetkezetek Lengyelországban 1925 ben és 1926- ban. _ Szulc S: Lengyelország és Varsó régebbi
7. szám.
—811— 1928
halandósági táblai. —— Moszczynski H.: A legfonto—sabb lengyel varosok kiadásai és bevételei. —— Rui- kowski S.:Lengyelország 1926. évi fizetési mérlege.
— Sztnrm de Szrem E.: Állatállomány az 1927. évi állatszámlálás szerint. — Sztnrm de Sztrem E'. 1927.
évi töldárak. — A nyugatlengyelorszagi és sziléziai tartományok természetes népmozgalma 1927-ben. ——
Law/an L.: A iövedelmi adó Lengyelországban és a öbbi tartományban. —— Janiszowszki T.: Az 1927.
évi világkereskedelem. —— Piekatkiewicz J.: A Nem—
zetközi Statisztikai Intézet XVII. ülésszaka. —— Sztnrm ( de Sztrem E.: A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet melletti Nemzetközi Mezőgazdasági Tudományos Ta!
Hárs.
Magyar Kisebbség (192812. sz.Lugos, m.). —— Fritz L.: Románia egyenesadórendszere, minta kisebbségellenes politika egyik harci fegyvere. — Cogitator: A szatmárvidéki asszimiláció.
Nation and Staat (1. évf 1. f.. Bécs 1927, ném.). Hasgselblatt W.. A szlovének kultúrautonómiája Karintiában. — Schiemann P.: Népközösség és állam- közösség. — A magyar kisebbség helyzete Románia—
ban. — Európa szervezett nemzeti csoportjainak Ill.
kongresszusa. _ (1. évf. 2. f.). —— Brandsch R. : Ötévi
német kisebbségi tevekenyseg. — Robinson J.: Kelet—
Enrópa zsidósága mint nemzetiségi kisebbség ——Az agrár-reform Nyugat-Lengyelorszagban. -— (1. évf. 3. f.),
— Beck-Manauetta: A német iskolaautonómia ügye Cseh-Szlovákiában — (1. évf. 4 f,). —— Connert F..
Az erdélyi agraerlorm kérdéséhez. — Lewicki D.:
Az ukrán kérdés. — Jakab/fg E.: A magyar kisebb- ség politikai helyzete Romániában. — (1. évf. 5.— f.).
—- Wii/an J : Ethnika és Ethnokrácia. — Lück K.:
A wwlhiniai német kisebbség jogi helyzete. —— (1.
évf. 6. f.). — Jnnghann O.: A népszövetségi társula- tok világszövetségének kisebbségpolitikai munkás—
sága. * N'gy Et: Területi és kisebbségi kérdések.
—— Epstein L.: A prágai németség. —— (1. évf. 7. f.).
— Braunias K.: Az országgyűlési választójog az európai államokban és a nemzetiségi kisebbségek. ——
Zienann 0: A német települések a Szovjet-Unióban.
—— Flachbart E.: A magyarság Szlovákiában. — (]. évf. 8 i). —— Boetteher A.: Lettország német la- kosságának önkéntes önadóztatása. _ Brannias K.:
Az országgyűlési választójog az európai államokban és a nemzetiségi kisebbségek. — Kisebbségstatisz- tikai Intézet a bécsi egyetemen. — (1. évf. 9. f.). — Török A; Alapvető kisebbségpolitika. —— Brannias KA Az országgyűlési választójog az európai álla- mokban és a nemzetiségi kisebbségek. —— (1. évf.
10. f). Berg H.: Nemzetiségi politika a cári Orosz- országban. —— Braunias K.- Az országgyűlési vá—
lasztójog az európai államokban és a nemzetiségi kisebb—égek. — Csekey I.: A magyarság első nagy összehvetele a fajrokon nemzetekkel háromezer év után.
Nép eg és 2 s ég üg y (9. évf. 12. se,, Budapest, m.). — Lénárd I.: Tapasztalataim a trachoma elter—
jedéséről és az ellene való küzdelem.
Revue internationale du travail (1928 jún., Genf, fr.). —— Manrette F.: Ankét a kő- szénbányai munkaviszonyokról. —— Fuss H.: Racio- nalizáció és munkanélküliség. —— Rabinovitch H.:
A kisipari üzemek újabb fejlődése és problémái. ——
Munkabérek hullámzása különböző országokban (Franciaorszag, Belgium). —— A foglalkozási beteg—
ségek.
Schmollers Jahrbnch (52.e'vf. 2. f., Mün- chen és Lipcse 1928, ném.). — v. Beokerath E.:
Eszme és valóság a fascismusban. —— Stephinger L.:
A közgazdaságtan módszertana. —— Oppenheimer F.:
A hozadék elmélete. — Stahle H: A ,,Harvard Uni- versity Lommittee on Economic Research" megfigyelési eljárása. —— Jensen J.: Küzdelem a fagyasztott— és hűtött húspiae uralmaért. —— Horne/fer E.. Birodalmi alkotmány és a városok gyűlése.
Sociale Pramz's (1928. 24, f., Jóna, nem.)
—- Stanning Tb: A szociális törvényhozás az északi allamokban. _ Berger: A nemzetközi szociálpolitika 1927-ben. — (1928. 26. f.). — Berger: A nemzetközi szociálpolitika az 1927. évben. —— Wolff H. :A munka—
piac konjunkturális szempontból. — Marcuse H.:
Mezőgazdasági gyermekmunka és a háborús években elmaradt születések.
Th 6 E' (: o no m is t (106. kot. 4425. sz., London 1928, ang.). —— A bennszülött munkáskérdés Dél—
Afrikában. — (4.426. sz.). — A korporatív olasz állam, —— (4.427. sz.). -— A Kellogg—szerzödés követ—
kező fázisa. —— (4.428. sz.). — Ipari béke felé. ——
Az indiai mezőgazdaság kérdése.
The Rewiew of Economic Statistics (10. köt. 2. sz., Cambridge 1928, ang ). — Szemle az 1928. l. negyedévről. —— Bouniation M.: Gazda- ságeiklusok elmélete a túlkapitalizáció irányzatára alapítva. — Persons M W.: Mérlegele'sek és viszony- számok közti korreláció hatása az indexszámok össze—
állítására. *
Vzerteljahrshefte znr Statistik des Deutschen Reichs (1928. 1. f., * Berlin, ném.). — A Birodalmi Statisztikai Hivatal, munka- köre 1928 elején. — Az 1927. évi termés. — Hajó—
épitések az 1927. évben. —— A német tengeri halá- szit 1917-ben.
Wirtschaf-tsdienst (1928. 24. f., Ham—
burg, nem.). —— Standinger H.: Együttműködés a né- met villamossági gazdasagban. — Weis/tog R.: Ázsia a vilagkereskedelemben. — Plum G.: A német ce- mentipar 1927-ben. —— (1928. 25. fil —— Birner 0.2 A mezőgazdasági válság. — Cohen A.: A mezőgaz- daság eladósodásának statisztikája, —— Jasny N.:
Németország rozskivitele a háború előtt és után. ——
Angell N.: Az amerikai jólét okai. — Az új ame- 56
7. szám.
——812— 1928
rikai hajózási törvény. —- (1928. 26. f.). —— Keynes M. J.: A frank stabilizálása, -— Krámer C,: Az új birodalmi pénzügyi statisztika eredményei. —— Nas- sen P,: A németbirodalmi üzemek 1927—ben. — Erd- mtmn R.: Konszernképződés a világhajózásban. ——
(1928. 27. f.). _ Aseh B.: A községi külföldi köl—
csönök, —— Michels B.: Az olasz idegenforgalom
alapjai. — Weisftog R; Skandinávia mint fogyasztó- területiWirtschaft und Statistik (8. évi. 11.
sz., Berlin 1928, ném.). — Az 1927. május 15-i biroe dalmi lakosszámlálás újabb eredményei: az albérlők rokonsági Viszonya a lakástulajdonoshoz. —— Anémet selyemipar 1925—ben és 1926-ban. — Az összes ,for- galom a német belvizeken s a fontosabb kikötők forgalma 1927-ben. —— A földhitelintézetek 1927-ben.
—— A halandóság kor— és családi állapot szerint a Németbirodalomban 1924—1926.
Magyarország mozgóképüzemei 1927-ben.
Les cinémas de Hongrie en 1927.
Résumé. Les eine'mus ayant, au 1" oc- tobre 1.927, une autorisation en régle for-
ment liobjet du premier relevé statistiguefait sur les cinémas de Hongrie par POffiee hongrois de statistigue.
Les résultats en sont les suivants:
Au 1" oetobre 1927, dans les 3.473 com-
munes (villes) de la Hongrie, y compris Budapest, 501 cinémas étaient en aetivité;
en outre, 80 permissions de cinéma étaient en vigueur. Des 501 cinémas en activité, 89 étaient a Budapest et 130 (25'9%) a Grand- Budapest (Budapest et sa banlieue). La plus grande moitie' (254) des cinémas en
octivite' était dans les eommunes (viltes) de moins de 10.000 habitants (tableau 3). La capacité de contenanee de ces 501 cinémasen aetivíte' s7élevait, au total, a 171.717 pla- ces, de sorte guiil y avait 16.000 habítants pour un einéma et 46 pour une place; (dans le territoire de Grand—Budapest, en moyenne 9.000 habitants pour 1 cinema et 20 pour 1 place) (tableau 8). Si l'on ne considere gue
la population des communes (villes) ayant des cinérnas, de leur population totale(4282637) en moyenrm 8.549 habitants
reviennent a 1 cine'ma et 25 a 1 place; sur les habitants de 6 ans et au-dessus, il y avait en moyenne 7.769 pour 1 cine'ma et 23
pour 1 place; sur la population de 16 ans et au-dessus, 5.912 habitants pour1 cínéma et 17 pour 1 place (tableau 7).
388 personnes privées (plrysígues) el
166 personnes eiviles e'taient concession- naires des 501 cíne'mas de Hongrie, dont 60 personnes privées et 4—2 personnes civiles pour Budapest (tableau 9). Le nombre desconcessionnaires dépasse celui des cine'mas, parce gue, en vertu des régles en vigueur.
plusieurs personnes peuvent aussi obtenir une autorisation pour un méme cine'ma ét
gue les personnes civiles peuvent étre con—
cessionnaires de plusieurs cínémas.
4.422 personnes étaient, au total, em-
ployées aaa: cine'mas, dont 585 (13'2%) comme employe's proprement dits ( ta-
bleaux 12 et 13).Parmi les cine'mas, 161 (32195) avaient une scene et 120 (23'9%) une estrade. A
Budapest, 95'5% et dans la province 94'7%
des cinémas utilisaient lie'leetricíte' pour les lanternes o projeetion; dans les autres (:inémas on employait llace'tylene. Le sys—
téme des lanternes a projeetion était á Bu-
dapest pour 96'6 % (en province pour80'3%) la lanterne spéeulaire; dans les autres on employait la lanterne Aar
(tableau 14). Pendant la saison de1926—27, des 89 e i n é m as d e B u- (1 a p e s t, 4—3'8 % ont joué pendant lannée entiere; 51'7% ont chömé pendant [*été et 3'//% en hiver; 1 cinéma jouait avec interruption; 76'4% ont joue' chague jour;
231595 seulement certains jours de la se- maine; les representations étaient consecuti—
ves en 71'9% et non consécutives en 28'1 %
des einémas. Des 412 cinémas de pro—
v i n e e, 53'9% ont joue' pendant Fannée cntíere; 34'970 ont ehömé l'éte', 8% en hiver;
3'2% jouaient avec interruption, 7%
chaoue jour, 9370 seulement certains jours de la semaine; 14'3% donnaient des
representations conse'eutives, 85797; des re'-_présentations non consécutives (tableau 15). —
