A NEMZETISÉGI KÉRDÉS

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .

AZ I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

S Z E R K E S Z T I

G Y U L A I P Á L ,

O S Z T Á D Y T I T K Á I Í .

III. KÖTET. VIII. SZÁM. 1 8 7 3 .

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS

AZ ARABOKNÁL.

DE- GOLDZIHER IGNÁCZTÓL.

Ars 50 kr.

BUDAPEST, 1873.

EGGENBERGER FERDINÁND, M. AKAD. KÖNYVÁRÜSNÁL.

(Hoffmann és Molnár.)

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . Első kötet. 1867—1869.

I. Szám : Solon adótörvényéről. T é l f y I v á n t ó l . 1867. 1 1 1. . Á r a 12 kr.

II. Szám: A d a l é k o k az a t t i k a i t ö r v é n y k ö n y v h ö z . T é l f y l v á n t ó l . 1868. 161. 12 k r . III. Szám: A l e g ú j a b b m a g y a r Szentírásról. T a r k á n y i J . B é l á t ó l .

1 8 6 8 . 3 0 1 2 0 k r . IV. Szám: A Nibelung-ének keletkezéséről és g y a n í t h a t ó szerzőjéről.

S z á s z K á r o l y t ó l . 1 8 6 8 . 2 0 1. 15 kr.

V. Szám: T u d o m á n y b e l i h á t r a m a r a d á s u n k okai, s ezek tekintetéből Akadé-

m i á n k feladása. T o l d y F e r e n c z t ő l . 1368. 15 1 12 kr.

VI. Szám : A keleti t ö r ö k nyelvről. Y á m b é r y Á r m i n t ó l . 18GS. 18 1 . . 12 k r . VII. Szám : G e l e j i K a t o n a I s t v á n főleg mint nyelvész. I m r e S á n d o r t ó l .

1869. 98 1 60 kr.

VIII. Szám: A m a g y a r e g y h á z a k szertartásos énekei a XVI. és X V I I . szá-

z a d b a n . B a r t a 1 u s I s t v á n t ó l . H a n g j e g y e k k e l . 1869. 184 1. 1 f r t 20 k r . IX. Szám : A d a l é k o k a r é g i b b m a g y a r irodalom t ö r t é n e t é h e z . (1. Sztárai Mi-

h á l y n a k eddig i s m e r e t l e n s z í n d a r a b j a i 1550—59. — 2. E g y népirodalmi e m l é k 1550—75-böl. — 3. B s l d i Magyar-Olasz S z ó t á r k á j a 1583-ból. — 4. B á t h o r i I s t v á n országbíró m i n t író. — 5. S z e n c z i Molnár Albert 1574—1633). T o l d y F e r e n e z t ö 1. 1 8 6 9 . 1 7 6 1. . . . 1 f r t 20 k r . X. Szám. A m a g y a r b ő v í t e t t m o n d a t . B r a s s a i S á m u e l t ő l . 1870. 46 1. 30 k r . XI. Szám: J e l e n t é s a felső-ausztriai k o l o s t o r o k n a k M a g y a r o r s z á g o t illető

k é z i r a t a i - és n y o m t a t v á n y a i r ó l . B a r t a l u s I s t v á n t ó l . 1870. 43 1. 2 5 kr.

Második kötet. 1869-1872.

I. Szám. A Konstantinápolyból l e g ú j a b b a n érkezett n é g y Corvin-codexröl.

M á t r a y G á b o r 1. t a g t ó l . 1870. 16 1 10 k r . II. Szám. A t r a g i k a i felfogásról. Székfoglaló. S z á s z K á r o l y r. tagtól.

1 8 7 0 . 3 2 1 20 k r . III Szám. A d a l é k o k a m a g y a r s z ó a l k o t á s kérdéséhez. J o a n n o v i c s G y .

1. t a g t ó l . 1870. 43 1 30 k r . IV. Szám. Adalékok a m a g y a r rokouórtelmü szók értelmezéséhez. F i n á 1 y

H e n r i k ! , t a g t ó l . 1870. 47 1 30 kr.

V. Szám. Solomos Dénes k ö l t e m é n y e i és a hétszigeti g ö r ö g népnyelv. T é l f y I v á n lov. t a g t ó l . 1870. 23 1 20 kr.

VI. Szám. Q. Horatius s a t i r á i ( E t h i k a i t a n u l m á n y ) . Székfoglaló. Z i c h y A n t a l 1. tagtól. 1871. 33 1 20 kr.

A NEMZETISÉGI KÉRDÉS

AZ ARABOKNÁL.

ARAB KÚTFŐK NYOMÁN

DR G O L D Z 1 H E R I G N A C Z T Ó L .

B U D A P E S T , 1873.

E G G E N B E R G E R F É L E M. AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉS.

( H O F F M A N N É S M O L N Á R . )

(Olvastatott a m. t. akadémia 1878. jan. 7-én tartott ülésén.)

1.

Muhammed vallási alkotása l e g j e l e n t é k e n y e b b mozza- natainak egyike, — de melyet sem a k u l t u r - sem a vallás- történet nem emel ki eléggé, azon kosmopolitikus eszme, mely t a n a i n a k l e g k ö z v e t l e n e b b kifolyása és melynek k i f e j e - zése által a k e l e t i é s közelebbről az a r a b világot g y ö k e r e s - tül reformálta. Mi volt az arab n é p az iszlám fellépése előtt? Csupa kisebb n a g y o b b törzsekből álló, és csak a közös nyelv és a k ö z ö s mekkai szentély által bizonyos laza e g y s é g b e fűzött néphalmaz.; a törzsek mindegyike csak s a j á t k ü l ö n é r d e k e i t h o r d t a szivén, a n é l k ü l hogy m i n d n y á - j u k a t valami közös e s z m e kötötte volna e g y b e . E z e n közös

eszmét Muhammed é b r e s z t é b e n n ü k legelőször: az iszlám volt az.

Rendesen azon n é z e t uralkodik — és ezt R e n a n hozta divatba — hogy az a r a b p r o p h é t a vallási alkotása által a s é m i g e n i u s l e g h í v e b b k i f e j e z ő j e v o l t . Ezt t a g a d n i m e r n é m . M u h a m m e d , az a r a b o k sémi k u l t u s a i n a k r e f o r - mátora, azon n é z e t e k helyébe, m e l y e k e t mint sémi n é p birtak, tökéletesen u j és az a r a b o k közt hallatlan t é t e l e k e t állított, és igy e g y e n e s e n megtörte a z t , a mit földiéi mint sémiek vallottak. ') D e nem törhetett tökéletesen szokásaival ') Muhammed előtt tisztább monotheistieus eszméket az arabok közt csak ritkán hirdetett vagy vallott valaki; az a r a b történetírók név- szerint emiitik fel ezen kivételes szellemű embereket. E szerint alig

1*

és nézeteivel azon k ö r n e k , melynek t a n í t á s á r a és m e g g y ő - zésére irányult t ö r e k v é s e . Neki t e r m é s z e t e s e n é r d e k é b e n állott, azt hitetni el véreivel, hogy ő semmi u j a t nem m o n d , és h o g y csak a r é g i igaz vallást állitja h e l y r e — de a k r i t i k a ezen m e s t e r f o g á s s a l számoloi nem köteles.

A m o n o t h e i s m u s o n kivül, azon eszme, m e l y n e k kimon- d á s a által m e r e v e l l e n t é t b e h e l y e z k e d e t t a sémi világnézettel általában és az a r a b b a l k ü l ö n ö s e n , azon kosmopolitikus világnézet, m e l y n e k sorsa a k ö v e t k e z ő l a p o k b a n fog ben- n ü n k e t f o g l a k o d t a t n i . A sémieket politikai tekintetben jellemzi az exclusivitás egy j ó k o r a a d a g a ; a származás, a g e n e a l ó g i a a politikában épen ugy mint a társadalmi élet- ben a l e g l é n y e g e s e b b tekintetek k ö z é t a r t o z n a k . A Genesis X . fejezete, az ú g y n e v e z e t t n e m z e t i s é g i t á b l a (Völker- tafel), hol az e m b e r e k legelőször o s z t a t n a k fel s z á r m a z á s u k szerint, és hol legelőször találkozunk azon nézettel, hogy az e m b e r e k egy r é s z e — a sémi és a j a p h e t i s z á r m a z á s ú a k — előkelőbb a n n a k egy másik részénél, a c h á m i t á k n á l , vala- mint azon n a g y n y o m a t é k , mely ezen fölötte fontos törté- neti o k m á n y b a n az e g y e s n é p e k „ c s a l á d j a i k , nyelveik, és n e m z e t s é g e i k " szerinti felosztására f e k t e t t e t i k : c s u p á n csak a sémi n é p e k emiitett szempontjából é r t h e t ő át a n n a k egész l é n y e g e szerint.

A h é b e r e k n é l a sémi exclusivitás n e m a n n y i r a társa- dalmi t e k i n t e t e k b e n mint inkább a n e m z e t k ö z i viszonyok- b a n j e l e n t k e z e t t — oly pont, mely mint ezen előadás k e r e t é b e nem tartozó, itt c s a k röviden érinthető. A z exclusivitás t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i azonban sehol sem lépnek any- nyira előtérbe mint az a r a b o k n a k iszlám előtti történetében.

Minden törzs a m á s i k n a k természetes e l l e n s é g e ; az a r a b t ö r t é n e t emiitett r é s z e nem egyéb mint az a r a b törzsek egy- helyeselhető azon e s z m e , melyet legújabban E w a l d mondott ki egy érte- kezésében ( U e b e r d i e g e s c h i c h t l i c h e F o l g e d e r s e m i t i s c h e n S p r a c h e n . G ö t t i n g e n 1871 p. 61): „Nun ist a b e r u n v e r k e n n b a r , dass

„Muhammeds Auftreten u n d Wirken selbst n u r der letzte und gewaltigste

„Schwung einer lange fortgesetzten grossen geistigen Bewegung war,

„welche sich von der übrigen Welt bis zum Schlüsse völlig unbeachtet

„in j e n e n weiten W ü s t e n vollzog."

másközti h á b o r ú i n a k j e g y z ő k ö n y v e . ') H a a h é b e r e k a többi nagy n é p e k i r á n y á b a n kiváló s z e r e p e t t u l a j d o n í t o t t a k ö n m a g u k n a k , úgy az a r a b o k t o v á b b m e n t e k ; az előbb- revalóság k é r d é s é t u g y a n az egész a r a b f a j j a v á r a d ö n t ö t - t é k el, de aztán m e g i n t e g y e s törzseik között nem s z ű n t e k m e g u g y a n a z o n k é r d é s t f e s z e g e t n i , és ebbeli s z ű k k e b l ű n é z e t e i k n e k k ö l t e m é n y e i k b e n k i f e j e z é s t adni. K ü l ö n ö s e n az éjszaki és déli törzsek (Kab£an és rAdnán ivadékai) t ö r e k e d t e k e g y m á s t g ú n y o l n i , és az ethnographiai elsőbb- séget egymástól m e g t a g a d n i . 2) L á t k ö r ü k sokkal s z ű k e b b volt, és e g y é b n é p e k k e l sokkal r i t k á b b a n j ö t t e k é r i n t k e z é s b e , semhogy ezen nemzetiségi k ö v e t e l é s e k e t egészen idegen szár- mazású f a j o k ellenében emelhették volna. Innen é r t h e t ő , hogy az iszlám előtti a r a b s á g t u d o m á n y a i között a g e n e a - l ó g i a t u d o m á n y a n a g y szerepet viselt, mert épen ezen t u d o m á n y b ó l merítették azon a n y a g o t és azon a d a t o k a t , melyekre az egyes törzsek alapiták követeléseiket.

Az iszlám által h á t t é r b e szorult az arabok n e m z e t i oldala. M u h a m m e d küldetését k i t e r j e s z t é az általa ismert világ valamennyi n é p e i r e , és azon példátlan siker által, mely törekvését és közvetlen utódaiét koronázd, azt vitte ki, hogy az iszlám t a r t o m á n y a i b a n n e m szóltak sem a r a b - ról, sem perzsáról, sem t a t á r r ó l ; h a n e m szóltak m u h a m - m e d á n r ó l . Az a r a b nyelv n a g y s z e r e p e az iszlámot valló v a l a m e n n y i néptörzs között, bizonyos e g y ö n t e t ű s é g e t kölcsön- zött ezen hatalmas n é p t ö m e g n e k , mely daczára a n n a k , h o g y sémi, altaji és i n d o g e r m á n elemekből állott, mégis ') Az arab törzsek egyináshozi viszonyát igen csinosan irja le K l e m e r : G e s c h i c h t e d e r h e r r s c h e n d e n I d e e n d e s I s l a m (Leipzig 1868) p. 342—350. Mnhammedet igen találóan nevezi „Arábia Cavour- j á n a k " (u. o. 348. 1.)

2) Kzen vetélkedés az a r a b o k a t Spanyolországba is elkísérte, hol sokféle egyenetlenségnek volt oka az arab lióditók között. L. egy neve- zetes példát al-M a k k a r í nál II. kötet. I f lap. Ugyanott a f j lapon említtetik, hogy azon egyenetlenség, melyet Spanyolországban Abu-l-Chatár szított az éjszaki és déli származású arabok között, oly harcznak szol- gáltatott okot, „melynek p á r j a sem keleten sem nyugaton nem fordult elő soha. Udáig ment a dolog, hogy fegyvereiket eldobták, egymás h a j á b a kaptak és egymást p o f o z t á k " .

China határától a K ö z é p t e n g e r i g , M e k k á t ó l a n é g e r e k i g egy n a g y e s z m é b e n találkozott. E z az eszmék egyesítő h a t a l m a . Ezáltal t ö r t e m e g M u h a m m e d az a r a b particula- rismust. K ü l d e t é s é t ő e g y e t e m e s n e k , az egész emberiséget á t ö t e l ő n e k vélte; n e m az a r a b o k p r ó p b é t á j a k é n t a k a r fel- tűnni, h a n e m a v i l á g a r a b a j k u p r ó p h é t á j a k é n t . H a n é p é -

/ a t\ • - • -1

r ő 1 (^jOo!) szól. nem véreire, hanem liiveire gondol. „ E n g e m k ü l d ö t t Allah a f e h é r e k h e z és f e k e t é k h e z e g y a r á n t " igy jellemzi h a t á s k ö r é n e k t e r j e d e l m é t . „Az i g a z h i v ő k " igy szól egy traditionalis m o n d a t b a n „testvérek, k i k n e k v é r e tökéletesen e g y e n l ő ; ők u r a l k o d n a k e g y a r á n t azok fölött, kik kivülök v á g y n á k " . E g y k o r , így beszéli M u h a m m e d egy életirója, egy a e t h i ó p e m b e r lép b e a p r ó p h é t á h o z , és igy szól h o z z á : í m e , ti a r a b o k felülmúltok minket m i n d e n t e k i n t e t b e n ; a l a k r a n é z v e s z e b b e k , szinre nézve c s i n o s a b b a k vagytok ná- l u n k ; t i t e k e t méltatott Allah a r r a , hogy p r ó p h é t á t ébreszszen k ö z ü l e t e k . Mit g o n d o l s z ? ha hiszek b e n n e d és abban, mit

h i r d e t s z , helyet foglalhatok-e aethióp l é t e m r e az igazhitű a r a b o k k a l együtt a p a r a d i c s o m b a n ? „ T e r m é s z e t e s e n , feleié a p r ó p h é t a , sőt t ü n d ö k ö l n i fog az igazhitű aethiőpnak f e h é r testszine annyira, h o g y ezer évnyi út t á v o l s á g á r a is r e á i s m e r n e k " . ') A f e k e t é k , kik az a r a b o k által rendesen mint, r a b s z o l g á k a l k a l m a z t a t t a k , M u h a m m e d ily nézetei által az uj t a n erős t á m á s z a v á lettek. I r á n t u k való r o k o n s z e n v e m i n t e g y ellensulyul szolgált azon l e n é z é s ellen, mely- lyel az ősei n e m e s s é g é v e l b ü s z k é l k e d ő t ő s g y ö k e r e s a r a b

m á g n á s déli szomszédai i r á n y á b a n viseltetett. N é m e l y k o r n e m csekély ostentatióval m u t a t t a ki M u h a m m e d s a j á t m a g a v i s e l e t e által azt, hogy az ő b i r o d a l m á b a n megszűnt a s z á r m a z á s j o g e z i m é n bitorolt e l ő b b r e v a l ó s á g , és ilyenkor r e n d e s e n a f e k e t e f a j egyik p é l d á n y á n tüntette ki azon oppositiót, m e l y b e az a r a b o k p a r t i c u l a r i s m u s a ellen lépni s z á n d é k o z o t t . „ M i n d e n k o r — így szól egy traditio — él a f ö l d ö n hét k e g y e s ember, k i k n e k k e d v e é r t Allah fenn-

t a r t j a a világot; lia ők nem léteznének, r o m b a dőlne a föld lakosai bűnei miatt, és elpusztulna minden, mi r a j t a v a g y o n . ')"

Chalai, ibn H ú r é i r a n e v é b e n azt beszéli az ernlitett traditió- val k a p c s o l a t b a n : E g y k o r igy szólt hozzám Allah prophé- t á j a : „ L á s d ! ezen ajtón f o g belépni hozzám egy férfiú, kiben egyikét látandod azon hét férfiúnak, k i k n e k a világ fenn- állását köszöni", és b e l é p e t t egy aetbiop, kire r e á m u t a t v á n M u h a m m e d igy szólt: „Ot véltem". 2).

H a m e g g o n d o l j u k , hogy mily n a g y szerepet viseltek az aethiópok az iszlám első i d e j é b e n ; hogy o r s z á g u k b a n v e n d é g s z e r e t ő f o g a d t a t á s r a és biztos m e n h e l y r e találtak Mu- h a m m e d üldözött apostolai a dölyfös a r a b o k engesztelhetlen dühe elől; hogy M u h a m m e d legelső társai között, mily dú- san van képviselve a f e k e t e aethiópok hű f a j a ; ha v é g r e m é g e g y é b érintkezési pontot veszünk s z e m ü g y r e , mely az ifjú iszlámot az aetbióp n é p p e l összeköttetésbe b o z t a : 3) — a k k o r nem f o g j u k f e l t ű n ő n e k találni, hogy M u h a m m e d min-

') Ellenben a talmud Proverb X. v. 28-hoz azt jegyzi meg:

nbijt n o ' p ' - m i ö x j i p D " p n a o b i y n i n x p n s ' r a t r a i ' t b n p n v -iax J ő m a l'ol. 38, b

2) Lipcsei egyetemi könyvtár, Kef. 357. sz. a.) Jjjm^ J L j ' o c* 0 . ** í~ "

^yo ^jLaJI IlXS> Jó^iXj jvJtd.A= aüJI

ú3 I ^ L s i j ó ^ l ^ y c £ÍÍXJ í j J t k J I IÍXSS YO JLÜI D I S

3) Valamint azt is, hogy az aethiopok a keresztyén valláshoz tar toztak. Az arab nemzetiségi elbizakodottság az iszlám első idejében sok kai kisebb mértékben hozatott érvényre keresztyének irányában mint ké- sőbb, midőn már inkább vallási türelmetlenség mint nemzetiségi exclnsivitás forgott fenn. Nagyon é r d e k e s ezen tekintetben azon tapasztalás, bogy a keletrómai birodalom h á b o r ú j a alkalmával a persák ellen, a muhammedán arabok rokonszenve a római birodalom mellett volt, niig a pogány araboké a persák mellett. L. D u r r a t - a l - j a w w á s p. |vt" I ^ j l v i U ó j

W y it <tt

y Ü í ' J j c ! ^ i l u ^ L i J ^ r íy l j - g J ä J , j l l y j ^

^ J L J J ' J J C I u - j ü J l ^ y W : ? c ^ r v. ö. még a l - B e i d a w í - t II. p. |»f

den a l k a l m a t felhasznált a r r a , h o g y híveinek szivére kösse, miszerint az ő r e n d s z e r e nem ismer kiváltságos f a j o k a t , nem i s m e r oly k i v á l t s á g o k a t , m e l y e k c s u p á n földrajzi és g e n e a l o g i c u s k ö r ü l m é n y e k b e n találják a l a p j u k a t . — L e g - tisztább és l e g n y o m a t é k o s a b b k i f e j e z é s é t n y e r t e Muham- m e d ezen m e g g y ő z ő d é s e és tana, egy n e v e z e t e s beszédé- ben, m e l y e t azon alkalomból m o n d o t t el, midőn halála előtt híveitől búcsút v e n n e . E b e s z é d é t , mely szintén csak a traditióból és nem a k o r á n b ó l i s m e r e t e s , így z á r j a b e :

„O e m b e r e k ! í m e Allah eltávolította tőletek a gáhillijja ( t u d a t l a n s á g , hitetlenség k o r s z a k a ) h i r e s k e d é s é t és a szár- m a z á s r a v o n a t k o z ó p ö f f e s z k e d é s t . M i n d n y á j a n Ádámtól szár- m a z t o k , Ádám p e d i g porból v e t t e e r e d e t é t . Az a r a b n e m bir semmiféle előbbrevalósággal a n e m - a r a b f ö l ö t t ; csak az A l l a h b a n való hit m é r t é k a d ó " . ') Sőt mi több, Muham- med azon m e g g y ő z ő d é s b e n é l t , hogy csupán csak azért oszlik szét az egy szülőpártól s z á r m a z ó e m b e r i s é g külön- féle n é p t ö r z s e k r e : hogy az e m b e r e k ezen t ü n e m é n y b ő l azon t a n u l s á g o s k ö v e t k e z t e t é s t v o n j á k le, miszerint semmi k ö r ü l m é n y az egész e m b e r i s é g e g y ü v é t a r t o z á s á t nem za- v a r h a t j a meg. M a g á b a n a k o r á n b a n félreérthetlen szavak- ban ad ezen e s z m é n e k k i f e j e z é s t : „O e m b e r e k — ú g y m o n d isten n e v é b e n — mi t e r e m t e t t ü n k titeket férfitől és nőtől, és csináltunk belőletek n é p f a j o k a t és t ö r z s e k e t : miszerint e g y m á s i r á n y á b a n e l i s m e r j é t e k , h o g y k ö z t e t e k a legneme- sebb a z , ki a l e g i s t e n f é l ő b b " .2) N ö l d e k e ezen vershez azon m e g j e g y z é s t ftizi: „ E s ist sicher äusserst schwer zu bestimmen, auf wen g e r a d e ein Vers gehe, der einen der H a u p t c h a r a k t e r z ü g e aller echten A r a b e r betrifft, den Stolz o d e r die Eitelkeit auf ihren S t a m m "3) ; de ha összefüggésbe h o z z u k ezen v e r s e t M u h a m m e d n e k e g y é b a k o r á n b a n és azon kivül a traditióban f e n n m a r a d t mondataival, neveze- tesen b ú c s ú b e s z é d é n e k imént idéztem z á r s z a v á v a l : a k k o r nem f o g j u k s z ü k s é g e s n e k találni, h o g y a k é r d é s e s korán-

') A szöveget lásd a függelékben. II.

Sura X L I X v. IS.

3) N ö l d e k e T i v a d a r , Geschichte des Qoráns. (Güttingen 1860) p. löó.

v e r s valami specialis alkalomra v o n a t k o z z é k , mint N ö l d e k e a k a r j a egy p á r a r a b c o m m e n t á t o r n y o m á n . *) Altalános po- l é m i á n a k f o g j u k tartani az a r a b törzsek particularismusa ellen. E g é s z e n a mi f e l f o g á s u n k k a l m e g e g y e z ő l e g értelmezi a k é r d é s e s verset m a g a egy a r a b e x e g e t a , a l - B e i d a w í .2) A szóban forgó eszme azonfelül nincsen elszigetelve a ko- rán ezen egy h e l y é n ; a j ó z a n e x e g e t a v i s z h a n g j á t m é g a k o r á n e g y é b helyein is fel f o g j a találni.3) Muhammed a proplietismus egyik f e l a d a t a k é p f o g t a fel ezen eszme való- sítását, azt tudniillik, hogy ott, hol fellép, a rideg politikai p a r t i c u l a r i s m s j e g é t m e g t ö r j e és egy általánosabb, egyete- m e s e b b világnézetet állitson a kizárólagos s z ű k k e b l ű s é g helyébe. „Az e m b e r e k -— ú g y m o n d — egy n é p v a l á n a k (de késó'bb s z é t v á l t a k ) , és k ü l d ö t t e Allah a p r ó p h é t á k a t mint intőket és hirdetőket és k i n y i l a t k o z t a t t a általuk a k ö n y v e t , hogy Ítéljen az e m b e r e k között azon d o l g o k a t illetőleg, m e l y e k é r t szétváltak e g y m á s t ó l ; nem á g a z t a k szét az e m b e r e k közül azok, kikhez a k ö n y v küldetett, miután a világos j e l e k é r k e z t e k h o z z á j u k , m á s okból mint csupán gyűlölségből." 4)

E z e n k o r á n h e l y e k e t csak azon ö s s z e f ü g g é s méltányo- lása után é r t j ü k át egészen, mely k ö z t ü k és a m u h a m m e - dán traditio m á r idézett és m é g azokon kivül felhozható helyei között létezik. A traditio m o n d a t a i még jellemzők bek mint azok, m e l y e k e t magából a k o r á n b ó l h o z t u n k fel.

1) N. azt állítja, hogy az említett vers m i n d j á r t Mekka meghódí- tása után mondatott el ós a Kureiéiták elbizakodottsága ellen irányul.

J) B e i d h a w ii Commentarius in Coranum ed F l e i s c h e r I I p. f y f

3) S u r a V V. 53; X v. 20; XI v. 120; XVI v. 95; XXXIII V. 54.

4) Sura II. v. 209. Kiemelem, hogy értelmezésem ellentmond a szdltásos exegesisnek. En úgy fordítottam, m i n t h a közvetlenül L y * J -

-ra vonatkoznék (Így: J^C j J I AJLS LOJ LAÍLJ l i y L á L j I j v ^ j f U a . L o ) ; másként, minden magyarázat

elferdíti a vers józan értelmét. Nem tartom lehetetlennek, hogy a szer- kesztés alkalmával az szócska más helyre j u t o t t , mint a mely azt joggal megilleti Hisz nmguk az a r a b k o r á n m a g y a r á z ó k is elősorolják a k o r á n h e l y e k egész rakását, melyek csak szóáttétel után magyarázhatók helyesen!

Ugy gondolom, nem lesz fölösleges, ha a hagyományból m é g e g y - k é t j e l e n t é k e n y m o n d a t t a l egészítem ki az eddi- gieket. „Ne szidjátok — ú g y m o n d M u h a m m e d — a per- zsát, m e r t a ki szidja őt, azon boszűt vesz Allah a földi és túlvilági életben." ')

A z a r a b nézet szerint az e m b e r i s é g feloszt.atik : ara- b o k r a , n e m - a r a b o k r a , és p á r t f o g o l t a k r a (azaz olyan idegen s z á r m a z á s u n k r a , kiket v a l a m e l y a r a b törzs m a g a közé fel- vett). 2) É p e n úgy mint M u h a m m e d az a r a b és ágam közti k ü l ö n b s é g e t megsemmisítette, épen ú g y mondotta ki a har- madik rend, a j l y o , e g y e n j o g ú s í t á s á t a patrícius a r a b b a l :

„A pártfogolási viszony épen olyan mint a vérrokonságból s z á r m a z ó " ;i), „A nép p á r t f o g o l t j a közüle való" és ezen elvek szerint nemcsak egyenlő j o g o k k a l , hanem egyenlő k ö t e l e s s é g e k k e l is bir a s z a b a d a r a b emberrel.5) Ugyan- azon n é z e t n e k adott M u h a m m e d kifejezést, midőn az E g y p - tom meghódítására készülő híveinek szivére k ö t ö t t e , hogy az E g y p t o m lakosait ne n é z z é k l e , mert ők is dicseked- h e t n e k nemes s z á r m a z á s u k k a l .0)

') D e r v e r t r a u t e G e f ä h r t e d e s E i n s a m e n von a t - T a ' á l i b í , ed.

F l ü g e l (Wien 182t>) Nr. 313 U i L v ^ l s 'S!

KIII

» ü Ä i ! 2) i b i d . p. 266 Nr. 310 J y ^ ó ^ k o l L T ^ Ü l Az a r a b o k szerint: a mániát nem szabad n e m e s n e k nevezni, hanem

ti ^ 0

c s e l s z ö v ő n e k : L j s l j N j ^ j í j s L J N j Q

S^Ü *J ^ j J j Ü J

3) X ^ S 'CL e S í ^ J I

51 a t - T a ' á l i b í ibid.

" i i

c) J á k ö t geograpbiai s z ó t á r a s.

v i _ y < J t rl I P- (".«I, J

S j A - J ! J j » ! j Ü J J t JtS>! xJJI J Ü Ü yCuts jvJcsÄJCit lÓt

E z e n szempontból kiindulva, k ö n n y ű m a g y a r á z a t á t f o g j u k fellelni M u h a m m c d egy igen n e v e z e t e s n é z e t é n e k , mely által az összes a r a b szellemmel h o m l o k e g y e n e s t ellen- kező helyzetbe j u t o t t . M á r kiemeltük, h o g y a régi, azaz az iszlámelőtti a r a b o k egyik l e g k e d v e l t e b b t u d o m á n y a volt a g e n e a l ó g i a . Őseiről, a m e n n y i r e csak lehet, számot adni, ez volt a régi keleti, de nevezetesen a sémi e m b e r n e k egy kiváló t ö r e k v é s e . É s ez igen természetes. Ilisz ősei s z á m á - tól és nemességétől f ü g g saját e g y é n i é r t é k e és becse.

Innét m a g y a r á z h a t ó , hogy az O - T e s t a m e n t o m b a n is oly n a g y fontosságú szerepet visznek a genealógiai kimutatá- sok, és h o g y a fogságból visszatérő zsidók is első gond- j u k k é n t t e k i n t e t t é k , Babylonból m a g u k k a l hozni a h a z á b a

genealógiai f e l j e g y z é s e i k e t és származási k i m u t a t á s a i k a t . ') A régi a e g y p t u s o k is hasonló gonddal j e g y e z t é k fel g e n e a - lógiai kimutatásaikat, a miről az E g y p t o m keleti sivatagjá- ban talált h i e r o g l y p h e m l é k tesz t a n ú s á g o t , hol R a n u m h e t építész h u s z o n n é g y generatióig számlálja elő őseit, inig ős- a n y j á i g , N o f r a t m u asszonyig é r .2)

Az a r a b o k közt a genealógia m á r az iszlám előtt, divott mint t u d o m á n y és az iszlám u t á n n a g y irodalmi fon- tosságot vivott ki m a g a s z á m á r a . L e g n e v e z e t e s e b b k é p v i - selői: I b n - a l - K e l b í , S a ' i d b. al M u s a j j a b , D a g f a l - a n - n a s s á b a , A b u ' U b e i d a , kik a régi traditio u t j á n meg- őrzött a d a t o k a t g y ü j t é k e g y b e . A g e n e a l o g i e u s k ö n y v e k czimeiből is k i t ű n i k , hogy n e m c s a k puszta a d a t o k k a l foglal k o z t a k , hanem hogy a z e g y e s törzsek k i v á l ó s á g á n a k és előbb- revalóságának kiemelése legelső f e l a d a t a i k k ö z é t a r t o z o t t ; m e r t már a czirnekben is: J o L ó i iwiLií' a z a z : „N. törzs kiválóságainak k ö n y v e " olvasható3) vagy J - l s ^ L á j o

') Nehemja VII. 5 tPHTI I B B V. ö. J o s e p h u s F l a v i n s , Contra Apioiiem I. 7.

2) L e p s i uR. The Chronology of the E g y p t i a n s ; (angol kivonat) a Letters from E g y p t , Ethiopia etc. függeléke, ford. L e o n o r e and J o a n n a H o r n e r (London 1853) p. 458.

3) Ah u - l - B a c h t a r t , Híirűn ar-Rasíd kortársa, az összes ^ J o L ó j - 1 g y ü j t é e g y b e ^ x j j C I I J o L ó á J I t j L x S ' czimii m ü v é b e n . F i h r i s t a l ' U l ú m ed. Flügel (Lipcse 1872) I p. ( . . , 22.

a z a z : „ N . törzs d i c s e k v é s e " s a t .1) . A genealógiai tudo- m á n y h o z tartozott t o v á b b á a J o L á j - n a k (kiválóság) m e g - feleló'leg a , a z a z a t ö r z s e k gáncsolása, mely irodalom- á g n a k l e g f ő b b k é p v i s e l ő j e ' Á l l á n a s - S u ' ü b í , ki H á r ü n - a r - R a s í d idejében élt, és az összes azaz a t ö r z s e k e g y m á s k ö z t i g á n c s o l ó d á s a i t egy n a g y k ö n y v b e n

3 ( j ' b - y J I2) g y ü j t é ö s s z e , m e l y b e n nem tisztán objectiv g y ű j t ő volt, h a n e m subjectiv é r z e l m e i n e k is a d o t t k i f e j e z é s t . — N a g y o n n e v e z e t e s , hogy sokszor ezen g e n e a - logok, k i k más e m b e r e k nemzetiségi t ö r z s f á j á t b o l y g a t t á k , m a g u k é p e n l e g k e v é s b é d i c s e k e d h e t t e k a s z á r m a z á s n e m e s - s é g é v e l ; tán ép e z é r t a k a r t a k más e m b e r e k n e m e s s é g é n is m i n d e n f é l e hiányt f e l f e d e z n i . „ A b u ' U b e i d á h o z , a hires ge- n e a l o g h o z " — így tudósít I b n N e d í m3) — „ e g y k o r igy szólt egyik t á r s a : T e az e m b e r e k e t s o r r a előszámlálod és n e m e s s é g ü k e t b o l y g a t o d ; hát az isten s z e r e l m é é r t , u g y a n m o n d d m e g n e k e m , ki volt a te a p á d és honnét s z á r m a - zott ő ? E r r e a g e n e a l o g : „ E n g e m a p á m arról tudósitott, h o g y ö r e g apám m é g zsidó volt B á g e r w á n b a n . " E z e n nyilt v a l l o m á s a által a n e m z e t i s é g i tiszta s z á r m a z á s szigorú ellen- őrzője csak n e v e t s é g e s s é a k a r t a tenni azon előítéletet, mely- n e k k i a k n á z á s á r a é p ü l t az ő s a j á t h í r n e v e .

M u h a m m e d k o s m o p o l i t i k u s eszméivel nem f é r t össze e g y oly t u d o m á n y m ű v e l é s e , mely, ha a g y a k o r l a t i é l e t b e n a n n a k e r e d m é n y e i és elvei i r á n y a d ó k m a r a d n a k , ú t j á b a n áll az ő eszméi g y ő z e l m é n e k az a r a b o k között. „A ki a ') F i h r i s t 1. c. p. 14. — I f v , 15 S ^ U w o U í '

^ J ! 3 J O I a ä J I S j - i U x i j

2) i b i d . p. (.0 v. ü. i b i d . p. | f v , 8, hol A b u H u s e i n M u h a m - m e d a d - D i m a r t í m u n k á j a : » l| J j L w ^ * öS ^JLiibo említtetik. - ' '

s j -

3) F i h r i s t 1. c. p. 1 1 ^ b » J ^ y - C e b ? * ;

ÜL a J ü ' L i JV^JJLVJ! 3 o^ U ^ L i J I T K I SLVAXÄ JLÄS AJJŰI LOJ J^JI ^

tt 9

^ I j ^ L a j b o ^ - g j s b l

gáhilijja k o r s z a k á b ó l való őseit dicsekvőleg számítja f e l "

ú g y m o n d egy traditiómondatban „ a n n a k h á n y j á t o k sze- m é r e (szószerint: azt m a r j á t o k meg) a p j a gyalázatát." ') E g y másik helyen igy szól: „ A ' g e n e a l ó g i a oly t u d o m á n y , melynek ismerete mit sem használ, és n e m t u d á s a mitsem árt", tehát egy szóval haszontalan valami. T ö b b s z ö r ö s e n h a z u g e m b e r e k n e k nevezi a g e n e a l o g o k a t , és n e m tűri kü- lönösen, hogy a n é p e k különböző s z á r m a z á s á r ó l szóljanak hivei. I b n C h a l d ű n2) , azon kevés m u h a m m e d á n történet- írók egyike, k i k r e a k r i t i k u s m e l l é k n e v e t lehet alkal- mazni, n a g y s z e r ű m u n k á j a II. k ö t e t é n e k elején igen töri fejét azon, hogy a M u h a m m e d n e k t u l a j d o n í t o t t m o n d a t o k a t egyeztesse ki a k é s ő b b i praxissal, mely a genealógia tudo- m á n y á n a k igen előkelő helyet j u t t a t a t u d o m á n y o k s o r á b a n .

D e azok szerint, a miket k i m u t a t t a m , nem m o n d h a t ó feltűnőnek M u h a m m e d viszonya a g e n e a l ó g i a tudományá- hoz. I g e n t e r m é s z e t e s n e k találom, hogy azon e m b e r , ki nem ismer el t e k i n t e t b e v e e n d ő n e k m á s f é l e származási vi- szonyt, mint azt, mely m i n d n y á j u n k a t a bibliai paradicsom lakóira vezet vissfca, m o n d o m hogy ezen e m b e r veszélyes- nek és saját irányával ö s s z e f é r h e t l c n n e k m o n d j a azon tudo- mányt, mely a törzsek és n e m z e t i s é g e k n e k e g y m á s irányá- ban érvényesített b ü s z k é l k e d é s é t istápolja. H o g y a későbbi iszlámot a genealógia tekintetében m á s elv g y a k o r l a t á b a n t a p a s z t a l j u k , az nem z a v a r j a a k é r d é s e s traditio m o n d a t o k authentieus voltát.

') C o d . Lugd. B a t a v . W a r n e r Nr. 597 föl. 154. ^JJO a u u l ÍLLÜfcl4-f t d y X & U

2) A szöveget lásd a Függelékben: 11. — Megjegyzendő, liogy a későbbi praxis a genealógiát tiszteletbeli helyére visszahelyezte, és eljárását Muhammednek egy mondatával igazolta, melynek azonban szin- tén meg van a tendentiája A chalifátusban léteztek a mi statistikai államhivatalainknak megfelelő genealogicus hivatalok, melyek berende- zéséről lásd a l - M á w e r d í , Constitutiones politicae. ed. E n g e r (Bonn 1843) p. ( f f |vt

II.

Muhamnied utódai azonban n e m f o g t á k fel t ö k é l e t e s e n a p r ó p h é t a e s z m é i t ; h a n e m , mint az iszlám története e z e r bizonyítékkal m u t a t j a , csak egyoldalúkig é r v é n y e s í t e t t é k a z o k a t . O k az iszlám u r a l m a alá k e r ü l t n é p e k e t azáltal a k a r t á k e g y g y é tenni, h o g y e l n y o m t á k minden az a r a b o n kívüli n e m z e t i s é g e k e t . E szerint M u h a m m e d eszményei csak a n n y i b a n v a l ó s u l t a k , h o g y a nemzetiségi k ü l ö n b s é g meg- szűnt a politikai é l e t b e n szerepet j á t s z a n i az iszlám hivői k ö z ö t t ; de másfelől a nemzetiségi e s z m e m a g a n e m t ü n t el.

M u h a m m e d á n és a r a b körülbelül e g y b e v á g ó f o g a l m a k k á váltak '), elősegítve a z o n n é p e k ö n t u d a t l a n s á g a által, m e l y e k között az iszlám t e r j e s z k e d e t t .

E z e n n é p e k n e m b i r t á k beesülni azon kincset, m e l y e t n e m z e t i lételükben b i r t a k , és m i u t á n már l e m o n d o t t a k róla, k é s ő n ébredt b e n n ü k t u d a t a a n n a k , hogy mit áldoz- t a k fel — m i é r t ?

D e nem s z a b a d másrészről t a g a d n u n k , hogy Mu- h a m m e d utódai é p e n u g y mint k o r t á r s a i között találko- z u n k a nemzetiségi t o l e r a n t i a és elismerés legszebb jeleivel.

— Az a g a m ( n e m - a r a b ) m e g s z ű n t g ú n y n é v l e n n i2) ; sőt a n n a k t a p a s z t a l a t a , h o g y a n e m - a r a b elemek képviselik a m u h a m m e d á n t á r s a d a l o m b a n a t u d o m á n y t és tinóin művelt- séget, ők lévén az i r o d a l o m főművelői és különösen m a g á - n a k az a r a b philologiának l e g n a g y o b b előmozdítói3) és a tbeologiai t u d o m á n y o k l e g j e l e s e b b képviselői azon szellemi m o z g é k o n y s á g n á l és r u g a n y o s s á g n á l f o g v a , mely ő k e t oly előnyösen különbözteti m e g a t u l a j d o n k é p e n i a r a b e m b e r - től, az elismerés leplezetlen k i f e j e z é s é r e ösztönözték az ara- bok legelőkelőbbjeit.

') L á s d : Beiträge zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern I. füzet 3 l a p (jegyzet).

2) Ellenben v. b. I b n A r a b s a h F á k i h a t al c h u l a f ä ed. F r e y t a g (Bonn 1832) p. 9 ^ m j J L ) ' ^ A a ^ s ! if az»»: a n e m - a r a b nem dicsekedhetik sem személyes érdemekkel sem pedig nemes származással.

L. épen emiitett m u n k á m a t 1. c.

M u h a m m e d k ö z v e t l e n u t ó d a A b ú B e k r ugy látszik legjobban f o g t a föl k ö z t ü k a tanitó eszméit. „ E g y k o r igy szól a traditió — M u h a m m e d azt á l m o d t a , hogy ő u t á n a egy f e k e t e szinti j u h o k b ó l álló n y á j i n d u l , melyet megint f e h é r j u h o k követik oly nagy számmal, bogy a f e k e t e j u h o k egészen e l e n y é s z n e k a f e h é r e k s o k a s á g a mel- lett. „Mit j e l e n t ez á l o m ? " k é r d é A b u Bekr-től. „A f e k e t é k

— ú g y m o n d ez — az a r a b o k ; a fehérek a n e m - a r a b o k , kik amazok után f o g n a k az iszlámra áttérni, oly számmal, h o g y az a r a b n e m z e t i s é g egészen elvész mellettük." ') ' O m a r , a m u h a m e d a n i s m u s ezen erőteljes k i f e j e z é s e , ám- b á r műveletlen f o r m á b a n , de mégis közel j á r t M u h a m m e d elveihez.2) S u l e i m a n b. ' A b d - a l - M e l i k , egy példás jószi- v ü s é g ü fejedelem, kit az u t ó k o r „a j ó s á g k u l c s á n a k " (mif- tab- al-cheir) nevezett el ( m e g h . 99 h.), a p e r s á k érdemei méltánylásának igen praecis és félreérthetlen kifejezését adta, midőn igy szólt: „Csodálnunk kell ezen p e r s á k a t ; ') a t - T a ' ál i b 1 I. c. Nr. 313. XjoLuo £ p J u L o ^ j - O I k f ' j ?

> i s S , o- ,r S > o , , , , - i í J , J ^ w J I ^ j j C o N3-0 L^Xl^^i M J ^ Ä.JD ó p ! J U i y L L I d ü j o ^ ^ A U I ^ S ^ L L g ó y t f J L ^ p s

9 - 0 9 ' 9 Lc

^ ß V y j j O I I (? " * ^ZjZ- Az utolsó szót, mely F Iii g e l ki- adásában igy hangzik ^ ß V y í ü i és igy van fordítva „wegen ihrer Schlech- tigkeit" jónak láttam ^ gt^-íCl-mé. emeiulálni ( = s o k a s á g u k miatt); mert Fliigel felfogása épen ellenkezőjet fejezi ki a n n a k , mit az egész össze- függés szerint v á r h a t u n k .

2) Helyén van itt kiemelni, mily helyesen fogta fel Voltaire O m a r jellemét épen a mi tárgyunk tekintetében, a midőn e szókat mon d a t j a el vele:

Die Sterblichen sind gleich, nicht die G e b u r t , Die Tugend n u r macht allen Unterschied.

Doch Geister giebts begünstiget vom Himmel Die durch sich selbst sind, alles sind nnd nichts Den Ahnen schuldig.

( G ö t h e : Mahomet I. felvon. 3. jelen.)

midőn ők birták a h a t a l m a t , nem s z o r u l t a k mi r e á n k , a r a - b o k r a ; most midőn mi u r a l k o d u n k ő fölöttük, mi nem lehe- t ü n k el n é l k ü l ü k ; m i n d e n dologban, m é g saját a n y a n y e l - v ü n k elsajátításában is r e á j u k s z o r u l u n k " '), mit az a r a b irodalomtörténet b ő v e n erősit.

D e mint m o n d á m , minél i n k á b b t e r j e s z k e d e t t a mu- h a m m e d á n hatalom Á z s i á b a n és A f r i k á b a n és minél t á g a b b á vált M u h a m m e d v a l l á s á n a k b i r o d a l m a : annál i n k á b b fejlő- dött az oly r e n d s z e r r é , m e l y b e n az a r a b nemzetiség, á m b á r nem voltak b e n n e f e l t a l á l h a t ó k azon értelmi t é n y e z ő k , me- lyek a p e r s a elem fölé emelhették volna, elnyomta politi- kai önállóságával e g y ü t t n e m z e t i s é g é t is azon n é p e k n e k , m e l y e k ö n k é n t v a g y a k a r d e r e j é n e k e n g e d v e , a k á r való- sággal, a k á r csak k ü l s ő l e g alávetették m a g u k a t a m u h a m - m e d á n k e t t ő s c r e d o n a k . Az iszlám á m b á r eredetileg nem a k a r p r o p a g a n d a lenni az a r a b n e m z e t i s é g mellett, mégis i l y e n n é nőtte ki m a g á t a művelt p e r s a elem r o v á s á r a .

Van-e f é n y e s e b b bizonyíték a r r a nézve, hogy az isz- lám későbbi f e j l ő d é s é b e n tökéletesen o d a h a g y t a az alapító irányát, mint az, hogy e g y k ü l ö n b e n társainál s o k k a l sza- b a d e l v ü c b b imám2) A b u H a n í f a , kinek iskolája és egy- h á z j o g i r e n d s z e r e az o s z m á n birodalomban is u r a l k o d ó v á vált, a g i z j á r a n é z v e (türelemadó) azt határozza, h o g y azt a r a b embertől m é g a k k o r sem szabad követelni, ha n e m is lépett volna az i s z l á m r a3) , á m b á r M u h a m m e d nyiltan kijelenti, hogy az iszlámon belül az a r a b n e m z e t i s é g n e k mint i l y e n n e k semmi j o g a különös k i v á l t s á g o k r a és kivéte-

* les k e d v e z m é n y e k r e ? V a g y i d é z h e t n é k c világosabb tanu- jelet az iszlám a r a b j a i n a k nemzetiségi t ü r e l m e t l e n s é g é r e n é z v e , mint Z i j á d nyilatkozatát, melyet a l - A h n a f irányá-

') a t - T a ' í U i b i ibid.

2) L á s d P a l g r a v e , E s s a y s on Eastern Questions (London 1872):

Islamisme in L e v a n t I.

a l - M a w e r d i Constitutiones politieae ed. E n g e r p. C^a LsttXi»!«

Lj-t ló!

ban tett, miszerint neki az volna k e d v e n c z e s z m é n y e , bogy a v ö r ö s ö k ( p e r s á k ) felét megölje, másik felét pedig csak azért kímélje m e g , b o g y a vásártól ne m a r a d j o n el azon h a s z o n , melyet a vállalkozó p e r s a a k e r e s k e d ő szellemű a r a b n a k h a j t h a t ?1)

De a p e r s a és e g y é b n e m - a r a b elem sem tűrte ellent- állás nélkül az a r a b o k részéről tapasztalt elnyomást. Ellent- állásukat vallási s c h i s m á k á l c z á j á b a b u r k o l t á k , és az iráni elem visszahatását egy t ő s g y ö k e r e s a r a b e m b e r személyé- hez f ű z t é k : ' A l í - é h o z : R é g ismert d o l o g , hogy azon sok- szorosan f e l t ű n t és m i n d é g ismétlődő vallásos m o z g a l m a k , melyek eleinte csak az egyszerű s í ' i z m u s - b ó l kiindulva, k é s ő b b az inearnatio e s z m é j e körül c s o p o r t o s u l n a k , n e m j e l e z n e k e g y e b e t mint az a r y a elem visszahatását az iszlám arabismusa ellen. Az i n d o g e r m á n e m b e r vallásos érzelmeinek a p u s z t a p r o p h e t i s m u s nem n y ú j t k i e l é g í t é s t ; az indoger- mán genius pantheisticus iránya, mint azt az e k ö r b e tar- tozó vallások t ö r t é n e t e eléggé bizonyítja és mint azt u j a b b időben B u r n o u f Emil ú j b ó l k i e m e l t e2) , az incarnatió fel- tevése felé hajlik. É s midőn az irániak k ö z ö t t időről időre újból és ú j b ó l az imámféle tanok és az incarnatió eszmé- j é b ő l kiinduló f e l e k e z e t e k minden üldözés és elnyomás da- czára léptek e l ő : ez nem volt e g y é b , mint az iranismus visszahatása az a r a b i s m u s által g y a k o r o l t nemzeti túlsúly ellenében. B a b e k hivei, a K a r m á t h o k , Iszmailiták, Mezdaki- t á k , Jeziditák sat. a p e r s a nép közt mindig l a p p a n g ó iráni

i) A t - T a ' á l i b í I c. Nr. 315. ^ j J ^ J ő t Jy tA - \ SJkSO

^ j v U 1| A p e r s á k néha f e h é r e k n e k neveztetnek a r a b íróknál, más- ' 9 o »

kor v ö r ö s ö k n e k , ^ , mely kifejezés sokszor a feliér-rel felváltva for- dul elő, a mint. ezt különösen H a r i r i Hurrát al-gavvás; ed. T h o r b e c k e p. ICa emeli ki.

2) L a s c i e n c e d e s r e l i g i o u s . Paris 1872.

2

visszahatás egyes j e l e n t é k e n y e b b kitöréseit j e l e z t é k , és in- k á b b nemzeti j e l e n t ő s é g g e l b i r n a k , mint vallásival; utób- bit C h w o l s o h n á l l í t j a , ki ezen v a l l á s r e n d s z e r e k e t mint a régi p o g á n y s á g m a r a d é k a i t fogja fel.

E g y é b ü t t a n e m z e t i visszahatás a c h á r i g i t á k feleke- z e t é b e n lelte t á m a s z á t , mely á m b á r oppositiója nem tisztán n e m z e t i jellegű, m i n t az a r a b chalifatus elleni oppositió szívesen felkaroltatott azon k ö r ö k által, hol a nemzetiségi ö n t u d a t k i f e j e z é s é r e e g y ellenzéki testülethez való s z e g ő - dés mulhatlan s z ü k s é g l e t k é n t m u t a t k o z o t t . K r e m e r A l - f r e d szellemdús m u n k á j á b a n2) azon eszmét állítja föl, h o g y a régi babyloni b i r o d a l o m lakói a z é r t voltak u t a l v a az imámféle t a n o k r a , m e r t ősidőktől f o g v a földmivelő n é p lévén, mindig d e s p o t i c u s á l l a m f o r m á k n a k voltak alávetve, mely k o r m á n y f o r m á t most az iszlámon belül a n e m ke- v é s b é szolgalelkekhez forduló f e l e k e z e t e k3) é r v é n y e s í t e t t é k ; mig másrészről a c h a r i g i t a t a n o k az é j s z a k a f r i k a i b e r b e r t ö r z s e k nomád é l e t m ó d j a által nevelt é l e t n é z e t e k n e k ked- vezett.

E z e n igen s z é p e n kigondolt m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t a z o n - ban a történelem n e m igazolja. M a g a K r e m e r a d j a elő k ö n y v e egy k é s ő b b i f e j e z e t é b e n a siűsmus és i m a m i s m u s t e r j e d é s é t az é j s z a k a f r i k a i törzsek között. Másrészről, ha K r e m e r a régi B a b y l o n l a k o s a i n a k „ a r a m a e u s származásá- b a n " leli a si'ismus k e l e t k e z é s é n e k m a g y a r á z a t á t , ezzel mái- a n n y i b a n sem é r t h e t ü n k egyet, m e r t n é z e t ü n k szerint, me- lyet röviden k i f e j t e t t ü n k a f e n n t e b b i e k b e n , az imámita tano- k a t az i n d o g e r m á n genius v i s s z a h a t á s á r a kell vissza- vezetni.

Az iráni elem az arabismus ellen m é g egy másik, nem k e v é s b é j e l e n t é k e n y módon g y a k o r o l t hatalmas reactiót.

') D i e S s a b i e r u n d d e r S s a b i s m u s . (St. Petersburg 1856.) I. p. 284—296.

2) G e s c h i c h t e d e r h e r r s c h e n d e n I d e e n d e s I s l a m s (Leip- zig 1868) p. 362.

3) „Einer also verkommenen Bevölkerung mussten die shiytischen L e h r e n mit ihrem starren Legitimitätsprincipe, mit ihrer Vergötterung der Nachkommen Alys als e t w a s ganz naturgemässes erscheinen" i b i d .

A scliismaticus visszahatás által a nemzeti czélzat nem j u t o t t közvetlen k i f e j e z é s r e ; de j u t o t t ilyenre egy rendszer megalapítása által, m e l y n e k alapeszméje épen az volt: hogy az a r a b s nemzeti k ö v e t e l é s e k tökéletesen j o g t a l a n o k ; azon állí- tásuk, hogy nekik j u t o t t minden e g y é b nemzetiség előtt egy kiváló világtörténeti hivatás és küldetés, tökéletesen alap- talan. Azon iskola, melyben ezen n é z e t e k tápláltattak, á u' ö b i j j á n a k , azaz k ö r ü l b e l ü l : n e m z e t i s é g i p á r t n a k v a g y A h l - a t - t a s v i j a , a z a z : a z e g y e n j o g ú s á g v a l l ó i , neveztetett. Mikor lépett fel ezen iskola l e g e l ő s z ö r ; ki volt a l a p i t ó j a ? azt egész pontossággal m e g h a t á r o z n i nem lehet.

D e annyit t u d h a t u n k , hogy ezen p á r t n a k szilárd megala- k u l á s a és f é n y k o r a az iszlám harmadik s z á z a d á b a (a ke- resztyén számítás szerint a kilenczedik századba) esik.

Nyomait visszavezethetjük ugyan az iszlám k é t első száza- dain keresztül egészen a n n a k keletkezéseig; mert m á r Mu- h a m m e d k o r á b a n említtetik A n - N a d r b. al H á r i t , ki va- lószinüleg persa b e f o l y á s által ösztönöztetve M u h a m m e d n e k a sémi mythologiából kölcsönzött elbeszélései ellenében a per- sák hősmondáit, Rustem és Isfendiár történetéit hozta fel, mely merészsége életébe is került a szegény persakedvelő- n e k . ' ) A k o r á n k o m m e n t á t o r o k szerint ő r e á v o n a t k o z n á n a k M u h a m m e d e s z a v a i : „ V a n n a k e m b e r e k , kik hiú története- k e t vásárolnak, hogy másokat Allah útjáról t é v ú t r a vezes- senek".'2) — Ide t a r t o z n a k még a régibb időkből az „ a £ a m k i t ű n ő s é g e i r ő l " vagy |*-á«Jt J o L ö i ) czimü mun- k á k szerzői, kik közül egy névtelen j v ^ J ! ^5>Lftx-szerzőjén kivül3) m é g a fennt m á r felhozott g e n e a l o g o t A b ü U b e i d ä t a k a r o m említeni.4) J ü n u s b. H a b i b ' r ó l is, a nevezetes

') a l - B e i d á w í I I p. | | f 44. Nevezetessé vált a persa mytho- logia ezen martyrja nővérének gyászkölteménye a martyr halála fölött 1. I h n C h a l l i k ä n V p. ( . 1 Nr. 501; H a m ä s a p. f f4) - M a w e r d í 1. c.

P-

ITv

2) Sura XXXI v. 5.

3) F l ü g e l . Grammatische Schulen der Araber p. 34. F i h r i s t 1- P- f f .

*) F i h r i s t I p. ö f .

2*

g r a m m a t i k u s r ó l , ki a hi£ra 185. é v é b e n halt meg, azt be- szélik, hogy persa s z á r m a z á s á t m i n d i g dicsekvőleg emii- t e t t e volna fel.1) A s i ű u b i j j a k ö r ö n kivül felhozható m é g S a ' í d b. H u m e i d , b. B a c h t i k á n , ki azzal dicsekedett, h o g y régi persa t ö r z s b ő l származik, és kinek művei közt említtetik egy ily czimü is: „A p e r s á k k i t ű n ő s é g e az ara- b o k fölött és d i c s e k e d é s ü k " .2) M a g a az emiitett Su'ubijja- iskola azonban k ü l ö n ö s e n a t u d o m á n y k e d v e l ő B a r m e k i d á k k ö r é b e n élő t u d ó s o k k ö z ö t t alapult m e g ; tehát a h a r m a d i k s z á z a d b a n .

E d d i g nem igen b í r h a t t u n k t á j é k o z o t t s á g g a l ezen mű- velődéstörténeti s z e m p o n t b ó l fontos iskola körül. Csak H a m m e r - P u r g s t a l l irt 1848-ban róluk egy nem igen alapos c z i k k e t3) , melyben a z o n b a n az iskola történetéről s képvi- selőiről semmit sem m o n d . Miután I b n a n - N á d i m Fihrist- a l - ' U l ű m cziinii n a g y f o n t o s s á g ú m u n k á j a a boldogult F l ü - g e l k i a d á s a által h o z z á f é r h e t ő v é vált, ezen k é r d é s körül is lehet némi felvilágosítást s z e r e z n i ; m a g a r a is ezen m u n k a t a n u l m á n y o z á s á n a k köszönöm abbeli t u d o m á s o m a t , hogy kik voltak az iskola főképviselői? A m u n k á b a n tudniillik felemlittetnek ' Á l l á n a s - S u ' ü b í , ki mint hires g e n e a l o g és ^ J L ó o - i s m e r ő élt a B a r m e k i d á k k ö r é b e n4) ; S a h l b.

H á r ü n Ma'mün c h a l i f a k ö n y v t á r n o k a , egy persa szárma- zású t u d ó s és költő, az a r a b f a j n a g y ellensége, k i e z e n g y ű l ö l e t é b ő l e r e d t t ö b b k ö n y v e t i r t5) ; M u h a m m e d b. a l - L e i t a J - C h a t í b , ki iranophiliája által p á r t f o g ó i n a k

') F l ü g e l 1. c. p. ( " 1 .

2) F i l i r i s t I p. IPt" kétszer. I b n Oh a l i k á n IV p. f T . A munka kétféle czim alatt idéztetik a felhozott két kútfőben, először:

f ^ J » ^ V / * -1' v j L a a x j t ; a z t á n : J ^ c J ^ ü L c T

3) l i e b e r d i e M e n s c h e n k l a s s e , w e l c h e v o n d e n A r a b e r n

„ S c h o u b i j e " g e n a n n t w i r d . (Sitzungsberichte der k . Akademie der Wissenschaften, Phil. hist. CÍasse I. kötet [1848] p. 330 kk.,

>) F i h r i s t I p. | .d.

") i b i d . I p. ( p . .

h a r a g j á t vonta m a g á r a ' ) ; t ö r z s f á j á t D a r i u s királyra v e z e t t e vissza. Mindezekről azt m o n d j a s z e r z ő n k , hogy S u ' ű b i t á k voltak. E z e n a d a t o k b ó l k ö v e t k e z t e t t e m azon korra, melyet mint a S u ' ű b i j j a virágzási k o r s z a k á t említettem. Meghatáro- zásom mellett szól az is, hogy — mint k é s ő b b látni f o g j u k

— a 276-ban m e g h a l t I b n K u t e i b a irodalmi polémiába b o c s á t k o z o t t a n e v e z e t t iskolával, és h o g y e n n e k képviselői az emiitett tudós érveit megczáfolták. S z ü k s é g e s tehát, hogy a Su'űbijja-iskola e g y k o r ú volt légyen I b u K u t e i b á v a l . Megemlítendő m é g az i s , hogy mint a k ú t f ő k b ő l k i t ű n i k2) a su'űbijja-iskola csakis ezen egy s z á z a d b a n virágzott, ké- sőbb p e d i g mint r e n d s z e r e s i s k o l a nem fordul elő a mu h a m m e d á n irodalomban.

N é z z ü k m á r m o s t , miben állott r ö v i d e n a S u ' ű b i j j a v a g y T a s v i j a - i s k o l a t u l a j donképeni t a n a . — H á r o m r é s z r e oszthatók azon n é z e t e k , m e l y e k k e l az a r a b nemze- tiség f a n a t i k u s tömjénezői ellen kikeltek.

A ) Mindenekelőtt azt t ö r e k e d t e k bebizonyítani, hogy az iszlám valódi szelleménél fogva a m u h a m m e d á n hivek k ö r é n belül nem lehet szó a s z á r m a z á s r a hivatkozó nemes- ségről. E n n e k bebizonyítására felhozzák M u h a m m e d tanai- ból a l e g c s a t t a n ó s a b b m o n d a t o k a t3) , m e l y e k e t a z o n b a n azok s z e r i n t , mit ezen é r t e k e z é s I. f e j e z e t é b e n m u t a t t a m ki, m é g sokszorosan ki lehet egészíteni. V a n n a k u g y a n a M u h a m m e d n e k tulajdonított mondatok k ö z t olyanok is, me- lyek az a r a b nemzetiség fanatikusai s z e m p o n t j á b ó l a szár- m a z á s r a hivatkozó n e m e s s é g követeléseit helyeselni látsza- nak. í g y pl. ha M u h a m m e d azt m o n d j a : „ H a a n é p n e k ne- mese j ő hozzátok, tiszteljétek őt r a n g j a szerint", „ L e g y e t e k elnézéssel a tekintélylyel biró férfiak hibái i r á n y á b a n " ;

1) F i h r i s t I. c . d U J I l ^ l o ^ J J l AU-w-J 3 J ^ a Ä J y Ide tartozik még B á h A b u 'A bit a l l á h , egy bagdadi államtitkár, ki ily

ezimii müvet i r t : áj^-wvjd! (JÄXJ ^ ^ - u i ^ X J I ^ I^JLXS"

Ä a j y u Ü I ^ A J i b i d . p. I f i .

2) L. a IV. Függeléket.

3) L. Függelék I, a.

A

v a g y ha M u h a m m e d K a i s b. A s i m o t az „ a r a b o k u r á - n a k " nevezi1). D e , szólnak a s u ' ú b i t á k , ily m o n d a t o k n a k és n y i l a t k o z a t o k n a k egészen más az é r t e l m e : „Mi n e m t a g a d j u k azt, h o g y az emberek közt k ü l ö n b s é g létezik, és h o g y egymást k i t ű n ő s é g r e f e l ü l m ú l j á k ; nem t a g a d j u k , h o g y létezik ur és szolga, n e m e s és nem n e m e s2) ; h a n e m a mi v é l e m é n y ü n k a z , h o g y az e m b e r e k n e k n e m e s s é g szerinti k ü l ö n f é l e s é g e n e m t á m a s z k o d h a t i k az illetők őseire és szár- m a z á s á r a , h a n e m e g y e d ü l tetteiktől és t u l a j d o n s á g a i k t ó l , valamint lelkük nemességétől és t ö r e k v é s e i k czéljától f ü g g . "

Ily é r t e l e m b e n kell felfogni M u h a m m e d n e k a n e m e s s é g r e v o n a t k o z ó n y i l a t k o z a t a i t .3) Ily é r t e l e m b e n nyilatkoztak ma- g u k az a r a b o k k ö z ö t t is azok, kik á m b á r n e m e s ő s ö k r e diesekvőleg m u t a t h a t t a k volna, mégsem k e r e s t é k n e m e s s é - g ü k e t ezen k ö r ü l m é n y b e n , hanem nyíltan k i m o n d j á k : hogy s a j á t tetteikben p i l l a n t j á k azon j o g c z i m e k e t , m e l y e k n é l f o g v a e m b e r t á r s a i k tiszteletét k i v á n j á k . ') T ö b b e k közt egy k ö l t ő igy szól: „ Á m b á r a mi elődeink n e m e s e k voltak,

„ m é g s e m t á m a s z k o d u n k a s z á r m a z á s r a ; h a n e m építünk mi- k é n t építettek e l ő d e i n k5, és c s e l e k e d j ü k azt, a mit ők c s e l e k e d t e k . "

Hasonló é r t e l e m b e n nyilatkoztak az iszlám első hivei és k ö l t ő i : „Tsam l e l k e tette 'Isámot ú r r á — szól egy költő —

„ a z t a n í t j a őt a r r a , h o g y a n kell a h a r e z b a n t á m a d á s t in- tézni és előlépni, á l t a l a vált t e k i n t é l y e s királylyá". „Az

„én v a g y o n o m " szól egy másik „az én e s z e m , és t ö r e k v é - s e m b e n áll n e m e s s é g e m , nem v a g y o k én sem maulá, sem

') Függelék I, b.

2) H a m m e r e hely fordításában félreérti az arab szöveget és jelentésének épen ellenkezőjét tulajdonítja n e k i : „Wir läugnen die Ver- schiedenheit der Menschen und den Vorzug der Einen vor den A n d e r e n ; es gibt keinen H e r r n und keinen der von Natur aus einem H e r r n u n t e r worfen, keinen Edeln und keinen G e a d e l t e n (! sie, S i t z u n g s- h e r i c h t e 1. c. p. 337.

3) Függelék I, a.

4) L. az idézett költeményeket a függelékben 1. c. és f o r d í t á s u k a t , H a m m e r - n é l 1. c. p. 337.

5) H a m m e r 1. c. p. 338 e helyet igy f o r d í t j a : „Wir wissen wie sie schirmten vor G e f a h r e n " , a miről az egész költeményben szó sincsen.

„ a r a b ; ha m á s e m b e r m á s r a hivatkozik, ú g y én lelkem

„műveltségére h i v a t k o z o m " . „Az e m b e r n e m e s s é g e " szólt Mohammed, „ v a g y o n á b a n , vallásában és l e l k é n e k szépségé- nben áll". „ H a v a g y o n o d v a n " szólt ' O m a r b. 'Abd-al 'Azíz,

„ a k k o r v a n n a k ő s e i d ; ha vallásod van, v a n n e m e s s é g e d . " ' ) Nem kell csodálkozni a z o n , hogy ez u t ó b b i m o n d a t o k b a n a p é n z a r i s t o k r a t i a elve é p e n a k k o r m o n d a t i k ki, midőn a s z á r m a z á s szerinti n e m e s s é g tagadtatik. A v a g y o n szerzése az a r a b o k n á l n e m j á r h a t o t t merészség, h a r c z o k b a n i b á t o r - ság és hősiesség n é l k ü l ; innen van, h o g y a n n a k birtoka a birtokos személyes k i t ű n ő s é g e mellett t a n ú s k o d i k .

B) M á s o d s z o r , a su'űbíjja-iskola a n n a k bebizonyítá- sával f o g l a l k o z i k , hogy ha egyáltalában v é v e l e h e t n e szó egyes nemzetiségekről, melyek g e n e a l ó g i á j u k n á l f o g v a na- g y o b b k i t ü n t e t é s r e méltók, mint az e m b e r i s é g többi r é s z e : úgy bizonyosan é p e n az a r a b nem volna a z , melyet ezen kivételes állás illetné. — H a pillantást v e t ü n k azon é r v e k r e , m e l y e k e t az a r a b o k követeléseik mellett fel szoktak hozni, úgy igen sok valóban n e v e t s é g e s p o n t r a f o g u n k a k a d n i . I b n - a l K a l b í például azon tiz jeles t u l a j d o n s á g közt, me- lyekkel csupán csak az a r a b o k d i c s e k e d h e t n e k , felemlíti azt is, hogy csak az a r a b o k választják el f é s e l k e d é s alkal- m á v a l h a j u k a t , csak ők piszkálják f o g a i k a t , csak ők kur- títják b a j u s z u k a t , ha n a g y r a talál nőni, csak ők v á g j á k m e g k ö r m ü k e t és m é g több ily dolgot.2) Mások ily alka- lommal reflectálnak az a r a b o k állitólagos szellemi t u l a j d o n - s á g a i r a is. I b n - a l M u f c a f f a ' — igy beszéli Abű-1 ' A j n á al Hásimi — e g y k o r több társával találkozott és k ö v e t k e z ő k é r d é s t veté f e l : „Melyik a legeszesebb a föld v a l a m e n n y i n é p e k ö z ö t t ? " E z e n k é r d é s r e — f o l y t a t j a tudósítónk — b á m u l v a nézett e g y i k ü n k a másikra. Azt g o n d o l v á n , h o g y a k é r d e z ő s a j á t p e r s a s z á r m a z á s á r a gondol, a persát mond- tuk a világ legeszesebb n é p é n e k . „Nem ú g y " , viszonozá I b n - a l M u k a f f a ' ; „a p e r s á k ugyan s o k á i g u r a l k o d t a k a világ egy n a g y része fölött, és sok n é p e t hódítottak hatal-

') Függelék I, c.

2) a l - ' I k d - a l F a r í d bécsi kézirat I 172 recto.

m u k alá, de semmit n e m találtak fel eszükkel, és a szel- lemi t é r e n soha k e z d e m é n y e z ő k nem v o l t a k . " „ H á t a k k o r a g ö r ö g ö k " szólánk mi. „ A z o k s e m " felelte k é r d e z ő n k ,

„mert ők csak m ű v é s z e t e k b e n tiintek ki." Most a chinaia- kat h o z t u k f e l ; de k é r d e z ő n k nekik csak felületes szellem- d ú s s á g o t a k a r t t u l a j d o n í t a n i . Midőn az i n d u s o k a t hoztuk fel, e g y o l d a l ú b ö l c s é s z e k n e k nevezte ő k e t ; az a e t h i ó p o k a t sem ismerte e l , midőn e z e n n é p e t véltük a világ l e g e s z e - s e b b i k e k é n t felhozhatni, sőt Allah t e r e m t m é n y e i között a leges- l e g r o s z a b b a k n a k m o n d t a ő k e t ; a t ö r ö k ö k e t pedig r a g a d o z ó k u t y á k n a k nevezte. „ H a s i m törzse" ú g y m o n d , „a l e g n e m e - sebb, ha egyes kiváló e m b e r e i t veszszük t e k i n t e t b e ; mi pe- dig (az a r a b o k összesége) a kitűnők n a g y s z á m á r a n é z v e v a g y u n k a l e g k i v á l ó b b a k . " ')

A áu'übijja-iskola e z e n pontra nézve m á s k é p véleke- dik. „A n e m - a r a b o k k ö z ü l — ú g y m o n d s z ó s z ó l ó j u k2) — a föld b á r m e l y részén voltak k i r á l y o k , kik a n n a k s z á m o s országát h a t a l m u k által e g y b e g y ü j t é k ; voltak városaik, me- l y e k e t uralniuk által e g y b e k a p c s o l t a k3) ; t ö r v é n y e i k , me- lyek szerint Í t é l t e k ; bölcsészeti r e n d s z e r e i k , m e l y e k e t ők g o n d o l t a k k i ; t a l á l m á n y a i k , melyeket ök hoztak létre, m i n d s e g é d e s z k ö z ö k b ő l , mind p e d i g m ű v é s z e t e k b ő l á l l ó k ; igy pl.

ők találták fel a finom s z ö v e t e k készítését, és ez a talál- m á n y o k l e g h i r e s e b b i k e ; ők találták fel a sakk- és e g y é b j á t é k o k a t ; ő nekik k ö s z ö n j ü k a g ö r ö g bölcsészeket, kik a m i n d e n s é g l é n y e g e és a t ö r v é n y e k fölött e l m é l k e d t e k ; ne- kik k ö s z ö n j ü k az a s z t r o l á b o t , mely eszköz által a csillago- kat lehet felmérni és a t á v o l s á g o k ismeretéhez lehet j u t n i , a s p h a e r á k k ö r m o z g á s a i r ó l4) számot adni és a n a p f o g y a t - kozást megismerni. M i n d e z e k b ő l az a r a b o k n a k semmi sem j u t o t t . N e m volt nekik u r a l m u k , mely a föld különféle hely-

ségeit e g y hatalom alá g y ű j t ö t t e , legtávolesőbb részeit

') ibid. I fob 173.

2) F ü g g e l é k I, a.

3) H a m m e r 1. c. 335, ki ezen egész d a r a b o t fölötte h a n y a g o n f o r d í t o t t a : „ Die Nichtaraber h a b e n auf der Oberfläche der ganzen E r d e S t ä d t e erbaut, Herrscher u n d Philosophen hervorgebracht".

4) H a m m e r 1. c. egészen helytelenül: den Umkreis der Himmel.

e g y b e k a p c s o l t a volna, mely m e g t ö r t e volna az igazságta- lanokat és v é g e t vetett volna az esztelenek h a t a l m á n a k ; nem volt n e k i k semmi felmutatható e r e d m é n y ü k valami m ű v é s z e t b e n , sem m a r a d a n d ó művök a b ö l c s é s z e t b e n , ha eltekintünk a költészettől, melyben a z o n b a n túltettek r a j t o k a n e m - a r a b o k . Mert a g ö r ö g ö k b i r t a k csudálatos k ö l t e m é - n y e k k e l , m e l y e k szabályos m é r t é k szerint k é s z i t t e t t e k . Mi tehát a z , mivel az a r a b o k a n e m - a r a b o k ellenében dicse- k e d n e k ? Hiszen ők nem e g y e b e k m i n t orditó f a r k a s o k és száguldozó v a d a k , mert e g y i k ü k f e l f a l j a a másikát és egyi- k ü k ellenségeskedik a másik ellen." T e r m é s z e t e s e n az a r a b nemzetiség f a n a t i k u s a i ily s z e m r e h á n y á s o k a t , különösen az a r a b költészet ily m e g g y a l á z á s á t el n e m t ű r h e t t é k . Az ara- bophilok egy n a g y szószólója, I b n F á r i s , egy nevezetes m u n k á j á b a n ') egy egész f e j e z e t e t szentel azon állítás be- bizonyításának , mely ellen su'űbita s z e r z ő n k oly s z e n v e d é - lyesen száll s i k r a .2) „ C s a k az a r a b n y e l v " — m e r t a n y e l v sajátságaira a l a p i t j a Ibn F á r i s az a r a b o k első s z e r e p é t a c u l t u r t ö r t é n e t b e n — „bir oly e s z k ö z ö k k e l , melyek által a

„beszéd világossá és minden f é l r e é r t é s t kizáróvá válik . .

„Oly e m b e r e k , k i k n e k állításaiba n e m szabad bizni, azt

„állítják u g y a n , hogy a bölcsészek ( g ö r ö g ö k ) is birtak ily

„nyelvtani e s z k ö z ö k k e l ; ily t u d ó s í t á s o k r a a z o n b a n n e m sza-

„bad h a j t a n u n k . A z o n e m b e r e k , kik ilyes dolgokat állita-

„ n a k , eleinte igazhitüséget színleltek , úgy hogy bizalmunk

„folytán t u d ó s a i n k könyveiből s o k f é l é t k ö l c s ö n ö z h e t t e k , a

„mit aztán — miután egyes s z a v a k a t e l f e r d í t e t t e k — oly

„ n é p r e v e z e t t e k vissza, melynek n e v e a t ö r t é n e l e m b e n

„aligha ismeretes, és oly nyelvvel biró, m e l y n e k kifejezései

„ a n n y i r a é k t e l e n e k , hogy igazhitű e m b e r szája alig ejtheti

„ki azt. Azt is állítják, hogy ezen n é p n e k van k ö l t é s z e t e ;

') X j u U l s J Ü . Minthogy ezen m u n k á r ó l egy épen tollam alatt levő dolgozatban bővebben éltekezem, azért itt csak a legszükségeseb- bekre szoritkozom.

A s - S u j u t í , Muzhir (Bülakt nyomtatvány) I p. |ö <5.