• Nem Talált Eredményt

Helyi tanterv,átfogó témakörökés tartalmakÓraterv, további tartalmak Tanulói tevékenységformák Ismeretszerző-, feldolgozó éskifejezőképességek, tér és idő: Megjegyzés1–2. óra

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Helyi tanterv,átfogó témakörökés tartalmakÓraterv, további tartalmak Tanulói tevékenységformák Ismeretszerző-, feldolgozó éskifejezőképességek, tér és idő: Megjegyzés1–2. óra"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

Helyi tanterv, átfogó témakörök

és tartalmak

Óraterv, további tartalmak Tanulói tevékenységformák Ismeretszerző-, feldolgozó és kifejezőképességek, tér és idő:

Megjegyzés

1–2. óra Bevezetés

Érettségi teszt 3–4. óra

Politika- és eseménytörténet Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

A napóleoni háborúk fordulópontjai.

A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.

Az idei tananyag és módszer ismertetése, komplex esszé, komplex tesztfeladat megírásának

tanítása

Hadjáratok, területi

változások nyomon követése atlasz alapján.

Előzményként a 17-18.

századi nagyhatalmi konfliktusok

5–6. óra

Eszme- és

vallástörténet Politikai ideológiák

A korszak főbb eszmeáramlatainak

(liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és

szocializmus) jellemzői.

Ábraelemzés. Táblázatos összehasonlítás.

Előzményként a

parlamentarizmus és a felvilágosodás

7–8. óra Gazdaság- és technikatörténet Az ipari

forradalmak

Az ipari forradalmak és társadalmi hatásaik

Táblázatos összehasonlítások:

céh, manufaktúra, gyár, gyáripar fejlődése

Összehasonlítás: a két ipari forradalom

Előzményként a céh és a manufaktúra

9–10. óra Politika- és eseménytörténet Gyarmatosítás

Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig.

Összehasonlítás: Amerika 16.

századi és India a 18–19.

századi gyarmatosítása

Előzményként a

A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása 11–12. óra

Politika- és eseménytörténet Németország világhatalommá válása

Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása.

A szövetségi rendszerek kialakulása.

Összehasonlítás: Németország és az Egyesült Államok kialakulása (okok, körülmények, hatása, államszervezet)

Előzményként Az

Egyesült Államok

létrejötte

13–14. óra Politika- és eseménytörténet Az 1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.

A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései.

Részvétel a Mansfeld Péter emlékversenyen

15–16. óra Politika-, állam-, jog- és

intézménytörténet Eszmetörténet A reformkor

1. Témazáró (esszé) A nemzeti eszme a reformkorban.

A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése.

A reformkor fő kérdései.

Összehasonlítás: Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

A jobbágykérdés a 18-19.

században

Előzményként Mária Terézia és II. József intézkedései

17–18. óra Politika-, állam-, jog- és

intézménytörténet Eszmetörténet Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc.

A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények.

A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei.

Népek, nemzetiségek (pl.:

németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben.

Összehasonlítás: A Rákóczi- szabadságharc és az 1848/49- es szabadságharc

Előzményként a Rákóczi- szabadságharc

19–20. óra Politika-, állam-, jog- és

intézménytörténet A kiegyezés

A kiegyezéshez vezető út.

A kiegyezés tartalma és értékelése.

A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás,

Összehasonlítás: A német és a magyar polgári állam

(2)

közegészségügy, iskolahálózat).

21–22. óra

Társadalomtörténe t

A dualizmus

társadalma

A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági

jellegzetességei, sajátosságai.

Népek, nemzetiségek (pl.:

zsidók, németek) szerepe a modernizációban.

Etnikai viszonyok és a

nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.

Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában.

Egyenlőség és emancipáció.

Összehasonlítás: A magyar nemzetiségi politika a reformkorban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában, valamint a dualizmus korában

Előzményként a 18.

századi demográfiai és etnikai változások

Előretekintés:

Társadalmi rétegződés és társadalmi

egyenlőtlenségek.

Nemzetiségek Magyarországon.

23–24. óra

Gazdaság- és technikatörténet

A dualizmus

gazdasága

Gazdasági változások a dualizmus korában.

Budapest világvárossá fejlődése.

Összehasonlítás:

Magyarország ipara a kiegyezéstől 1929-ig!

25–26. óra

Pénzügyi és

gazdasági ismeretek

2. Témazáró (esszé) Az állam gazdasági szerepvállalása.

A pénzpiac működése.

A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése.

27–28. óra

Gazdaság- és technikatörténet vagy

munkaügyi alapismeretek

Múzeumi óra

29–30. óra I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek 31–32. óra I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek 33–44. óra II. Népesség, település, életmód 35–36. óra II. Népesség, település, életmód 37–38. óra III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek 39–40. óra III. Egyén,

2

(3)

közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek 41–42. óra IV. Politikai berendezkedések a modern korban 43–44. óra IV. Politikai berendezkedések a modern korban 45–46. óra V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 47–48. óra

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 49–50. óra

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 51–52. óra

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 53–54. óra

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 55–56. óra

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 57–58. óra

Év égi ismétlés, rendszerezés

Témazáró (57. óra) A legfontosabb tudnivalók, esszéválasztás módja, jelenségek leírása

59-60. óra

Év égi ismétlés, rendszerezés

A tanév zárása

Továbbhaladás feltételei:

A témazárók megírása mellett mindenkinek kell legalább kétszer felelnie szóbeli mintatételekből is, illetve a tanév során egy történelemmel kapcsolatos versenyen kötelező elindulnia.

Az értékelést az érettségi követelmények szempontjai szerint végezzük. Az értékelés pontozása:

100 -75 % - 5 74-60 % - 4 59-46% - 3 45-35% - 2 34 – 0 % - 1

3

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

6-án, a nemzeti gyásznapon az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc kivégzett áldozataira emlékeztünk..

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

A tisztikar irataiban azonban ebben az időszakban az ifjabb Boxberget sem hadnagyként, sem egyéb beosz- tásban nem találtam meg a méneskari tisztek között, ezért a magam

Az elmúlt évtizedekben örvendetesen gyarapodott mind az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, mind pedig a 19. századi egyháztörténetre vonatkozó