A LENlNl NEMZETISÉGI POLITIKA MEGVALÓSULÁSN
L. VOLODARSZKIJ
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása óta hatvan év telt el. Az emberiség története a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel- mét megelőzően nem ismert ilyen államalakulatot. A forradalom győzelme. a terme- lési eszközök társadalmi tulajdonba vétele. az ember ember általi kizsákmányolásá- nak megszüntetése, a lenini nemzetiségi politika megvalósítása lehetővé tették az egységes soknemzetiségű szovjet állam létrehozását.
A szocialista forradalom győzelmével Oroszországban örökre végetért a nem- zetiségek elnyomása. és létrejött valamennyi nemzet szabad fejlődésének. szoros egységének és barátságának szilárd alapja.
Lenin mondotta: ,.Mi a nemzetek önkéntes szövetségét akarjuk, olyan szövetsé- get. amely nem tűrné meg egyik nemzet erőszakát sem a másikkal szemben, olyan szövetséget. mely a legteljesebb bizalom. a testvéri egység világos tudatán, teljesen önkéntes megegyezésen alapulna."l llyen szövetséggé vált 1922. december 30-án az ország népeinek akaratából létrehozott Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet- sége, a munkások és a parasztok a világon első egységes szövetségi soknemzetisé- gű állama.
Az imperialista világháború és a polgárháború. a külföldi intervenció okozta sebek még be sem gyógyultak. és a fiatal állam már igen nehéz feladat előtt állt.
Ezt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló nyilatkozat is kiemelte: ... . .a háború évei nem múltak el nyomtalanul. Feldúlt szán—
tóföldek, leállt gyárak, szétzúzott termelés és kimerült gazdasági források marad—
tak a múlt háború örökségeképpen. s elégtelenné teszik az egyes köztársaságok el- különített erőfeszítéseit a gazdasági építőmunka területén. A népgazdaságot az egyes köztársaságok különállásának feltételei között nem lehetett helyreállítani."2 A Szovjetunió története —— mutatott rá L. !. Brezsnyev — ... .. olyan állam példa nélkül álló növekedésének és fejlődésének története. amely a szocialista forradalom gyermeke, és amely ma a világ egyik legerősebb hatalma. Ennek az államnak a tőr—
ténete a zászlaja alá tömörült köztársaságok. az országot benépesítő összes nemze- tiség gazdasági, politikai és kulturális megerősödésének és valódi felvirágzásának
története."3
" Vesztnik Sztatisztiki. 1982. évi 12. sz. 6—15. old. A cikk eredeti címe: ,,Zsivoe voploscsenle leninszkoj nacionai'noj politiki".
iV. !. Lenin összes művei. 2. kiad. 40. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1980. 40. old.
2A Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, :: polgárháború és az újjáépítés időszaká- ban. (1917—1926). Válogatott dokumentumok. Szerkesztették: Honfí József, Józsa Antal, Popovics György. Tan—
könyvkiadó. Budapest. 1961. 547. old.
3 L. I. Brezsnyev: A szovjet társadalom politikai rendszerének fejlődése. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
1979, 201. old.
i
A Szovjetunió létrejötte előfeltétele a tervgazdasági rendszeren. a szocialista tulajdon hegemóniáján alapuló egységes gazdaságpolitikának.
Az első szovjet alkotmány előírta. hogy a Szovjet Szocialita Köztársaságok Szö- vetsége legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinek hatáskörébe tarto—
zik ,.. .. az egész népgazdaság alapelveinek és általános tervének megállapi-
tása . . ."4
Az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének első tudományos terve a GOELRO volt, amelyben szervesen egyesültek az ágazati és a területi szempontok, ami a lenini nemzetiségi politika, a termelőerők szocialista telepítésének elveit tük—
rözte.
Tökéletesítették mind az ágazati, mind a területi tervezést, különösen az ötéves tervekben. Már az első ötéves terv részletes anyagokat tartalmazott mind gazda- sági körzetek, mind igazgatási—területi egységek szerint. Amint a terv rámutatott.
már a Szövetség körzetesítési elveinek megszületésekor világos volt, hogy a nemzeti- ségek önrendelkezésének elve és a gazdaság körzetesítési elve kiegészítik egymást.
Az első ötéves terv hangsúlyozta a területi tervezés jelentőségét. mondván, a Szovjetunió nem építheti és fejlesztheti népgazdaságát anélkül, hogy teljes mérték- ben figyelembe ne venné nagykiterjedésű egyesülésének valamennyi természeti, gaz—
dasági és nemzeti sajátosságát, és ne szakosítaná annak egyes részeit. Csak így le- het elérni a társadalmi munka hatékonyságának legnagyobb fokát.
A párt gazdaságpolitikája a régi nemzetiségi határvidékek gyors fellendítésé- nek. a szövetségi köztársaságok minden irányú fejlesztésének szükségességéből in- dult ki, figyelembe véve gazdasági és társadalmi sajátosságaikat, egymás közötti gazdasági kapcsolataik bővítését az ország egész népgazdasága dinamikus és ha—
tékony fejlődésének biztosítása érdekében.
Ily módon tehát a Szovjetunió népgazdasága az egységes népgazdasági komp—
lexum létrehozásával alakult ki.
,,A köztársaságok gazdasági potenciáljának és erőforrásainak integrációja —- mondotta N. A. Tyíhonov, a Szovjetunió Mínisztertanácsának elnöke —— meggyorsítja valamennyi — mind kicsi. mind nagy — köztársaság fejlődését. A termelési esz- közök társadalmi, mindenekelőtt össznépi tulajdona és a központi tervezés lehetővé tették a termelőerők telepítésének ésszerű végrehajtását, biztosították a gazdasági manőverezés szabadságát. lehetővé tették a szocialista munkamegosztást, a terme—
lés szakosítását és kooperációját a köztársaságok között. A központosítás magas fo- ka. valamennyi alapvető erőforrásnak az állam kezében való összpontosítása meg- teremtették az objektiv előfeltételeket a népgazdasági komplexum dinamikus, foko-
zatos fejlesztéséhez."
A dolgozók testvérisége, megbonthatatlan lenini barátsága, a szovjet társada- lom valamennyi osztálya és rétege, a kommunista párt vezette valamennyi nemzet és nemzetiség érdekeinek egysége a tömegek alkotóerejének kimeríthetetlen forrá- sa, a Szovjetunió gyors társadalmi—gazdasági haladását biztosító szilárd bázis volt.
Milyen volt a Szovjetunió népgazdasága 1922—ben? A társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem ebben az évben feleakkora volt. mint 1913-ban, az ipari ter-
melés két és félszer kisebb. A mezőgazdasági termelés volumene közel másfélszer
volt kisebb 1922—ben, mint 1913—ban. (Lásd az 1. táblát.)A Szovjetunió aránya a világ ipari termeléséből 1922-ben körülbelül egy száza—
lékot tett ki. A kommunista párt a nagy nehezségek ellenére határozottan hozzáfo-
4 Az októberi dekrétumok és az első szovjet alkotmány. Szerk: dr. Kovács István. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1980. 234. old.
A LENlNl NEMZETISÉGI POLITIKA 343
gott a szocializmus építéséhez. Évről évre. ötéves tervről ötéves tervre erősödött az ország, megvalósítva az iparosítást, a mezőgazdaság kollektivizálását, a kulturális forradalmat, edződött és erősödött a nemzetek és nemzetiségek egysége. A népgaz- daság rövid idő alatt elérte a háború előtti szintet, megvalósultak az első ötéves tervek előirányzatai. sikerült biztosítani a gazdasági növekedés gyors ütemét.
1. tábla
A legfontosabb ipari és mezőgazdasági termékek alakulása
!
. . Kéo'ai Hús
giga? eskgi'ggjf' Szén Acél Gabona [(vágó—
EV (milliárd zátum sulyban)
kWh)
millió tonna
1913 . . . . 2.0 103 292 4.3 86.0 5.0
1917 . . . . 2.2 8,8 3,1,3 31,1 54,6 4.3
1918 . . . . 0.6 4.1 1;3,1 0,4 l49.5 4.2
1919 . . . . O,5 4,4 9.4 02 50.5 4.1
1920 . . . . 0.5 3,9 8,7 lD,19 452 2.6
1921 . . . . 0.5? 3.8 9.5 0.22 36.35 3.3
1922 . . . . 0.8 4,7 11.3 O,32 50.33 2.2
A Szovjetunió gazdasági és védelmi téren egyaránt a világ egyik nagyhatalmú- vá lett; az ipari termelés színvonalát tekintve megelőzött olyan fejlett tőkés orszá- gokat, mint Nagy—Britannia. Franciaország, Németország. és jelentősen csökkent a
lemaradása az Egyesült Államok ipari termeléséhez képest.
Valamennyi szövetségi köztársaság népgazdaságának fellendítését és a koráb- ban elmaradott körzetek fejlődésének meggyorsítását célzó politikai irányvonal meg- valósításával alapjában véve már a háború előtti években sikerült leküzdeni a né—
peknek a cári időkben fennálló gazdasági egyenlőtlenségét.
Különös erővel nyilvánult meg a népek barátsága a Nagy Honvédő Háború éveiben. A fronton és a hátországban önfeláldozóan. erejüket nem kímélve küz- döttek az ellenség feletti győzelemért a szovjet emberek. A fasizmus szétzúzása a Szovjetunió valamennyi népének történelmi érdeme, a lenini nemzetiségi politika nagyszerűségének igazolása. L. I. Brezsnyev rámutatott: .,A szovjet nép egysége a legmeggyőzőbben a szocialista haza védelmében véghezvitt hőstettekben jutott ki- fejezésre. Országunk nemzeteinek és nemzetiségeinek szövetsége és barátsága ki—
állott egy olyan mérhetetlenül nagy megpróbáltatást. amilyen súlyos a Nagy Hon—
védő Háború volt. Ebben a háborúban az egységes szovjet haza fiai és lányai nem—
csak szocialista vívmányainkat védték meg becsülettel, hanem a civilizációt is meg—
mentették a fasiszta barbárságtól, s egyúttal hatalmas segítséget nyújtottak a népek felszabadító harcának."5
A veszteség óriási volt. Az ország elvesztette nemzeti vagyonának körülbelül 30 százalékát és több mint 20 millió szovjet embert.
A háború tüzében megedzett testvériség és kölcsönös segítség. a szocialista állam tervezési rendszerének hatalmas sikerei új tettek szilárd alapjává váltak a
népgazdaság helyreállításáért folytatott harcban.
Már 1948—ban sikerült elérni az ipari termelés és 1950-ben a mezőgazdasági ter—
melés háború előtti szintjét. A népgazdaság helyreállítását szolgáló ötéves terv tel—
5L. I. Brezsnyev i. m. ?i7. old.
jesitésének eredményeképpen az ország gazdasága jelentősen megerősödött. A nemzeti jövedelem 1950-ben 1940-hez viszonyitva 1,6-szeresére növekedett, az ipari termelés pedig 1.7-szeresére.
A népek összeforrása a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetése alatt olyan fejlett szocialista társadalom sikeres felépítésének záloga. amely erős gazdasági és
tudományos—műszaki potenciállal, magas szakképzettségű káderekkel rendelkezik.
A gazdasági fejlődés mértékét általában a nemzeti jövedelem jellemzi. amely
a bővített szocialista újratermelés és a nép jóléte növekedésének alapvető forrása.
A nemzeti jövedelem 1981-re 1922-höz képest 167—szeresére, az 1940. évihez képest 14.6-szeresére növekedett. Jelenleg 2.2 nap alatt termel a szovjet népgazdaság annyi nemzeti jövedelmet, mint amennyit az egész 1922. évben termelt.
A hatalmas szovjet állam köztársaságaiban és járásaiban (a rajonakban) fej-—
lett a társadalmi termelés valamennyi ágazata: az ipar. a mezőgazdaság, a köz-
lekedés, és óriási méretű a beruházás. A szövetségi köztársaságok a termelőerők
fejlődésének körülbelül azonos szintjét érték el.Ezt a gazdasági fellendülést mindenekelőtt a szocialista ipar rohamos fejlődése biztositotta. 1982—ben az ipari termelés volumene 537-szeresére növekszik 1922—höz és 23-szorosára 1940-hez képest. A szovjet népgazdaság jelenleg egy nap alatt ter—
mel annyi villamos energiát. mint amennyit 1940-ben 27 nap alatt, mint amennyi acélt 8. műtrágyát 33, gépkocsit 15, traktort 18. cementet 22, kőolajat (beleértve a földgázkondenzátumot) 20 nap alatt, gázt közel 5 hónap alatt termelt.
Gyors ütemben fejlődnek azok az ágazatok. amelyek jelentős mértékben bizto—
sítják a tudományos—műszaki haladást. igy a gépipar és fémmegmunkálás terme—
lése 1982-ben 1940—hez képest 81-szeresére, a vegyiparé és petrokémiájé 64-szere—
sére, a villamosenergia—iparé 35—szörösére növekszik. Nagymértékben növekszik a fogyasztási cikkek (az ipar B csoportjának) termelése; egy hónap alatt e cikkekből annyit termelnek. mint amennyit az egész 1940. évben.
2. tábla
Az ipari termelés növekedése köztársaságonként
Az 1982. évi termelés Mff_lg_2_2_'____lya1_9L
(fe'-V) : - . n ! .
Szövetségi köztársaság fá'urfgrílet'eézgfélgilz
van;-le;: 1 321395: szükségaizagabpeonk száma
:1 :1
Szovietunió . . . 537 23 GJ 16
Oroszországi SZFSZK . . . 500 20 0.7 18
Ukrán SZSZK . . . 286 15 1.3 24
Belorusz SZSZK . . . 730 32 0.5 12
Uzbég SZSZK. . . 462 18 0.9 420
Kazah SZSZK . . . . . . . . 938 34 0.4 11
Grúz SZSZK . . . . . . . . 305 18 l,2 20
Azerbajdzsán SZSZK . . . 145 14 24 27
Litván SZSZK . . . —— 63 — ó
Moldovai SZSZK . . . 969 56 0.4 7
Lett SZSZK . . . — 47 —- S
Kirgiz SZSZK . . . 712 40 0.5 9
Tadzsik SZSZK . . . . . . . 898 20 0.4 19
Örmény SZSZK . . . 1048 50 0.4 7
Türkmén SZSZK . . . . . . . 209 12 1.7 30
Észt SZSZK . . . — 50! —— 7
A LENlNl NEMZETISÉGI POLITIKA 345
Hatvan év alatt az ipari termelés valamennyi szövetségi köztársaságban roha- mosan növekedett.
A forradalom előtti Oroszország távoli vidékei, amelyek az ipari központokba nyersanyagot és mezőgazdasági termékeket szállítottak, a Szovjetunió fejlett ipari körzeteivé váltak. Ennek meggyőző igazolásául szolgálnak a közép-ázsiai köztársa- ságok és Kazahsztán.
Az Uzbég SZSZK-ban jelentős fűtőanyag—energetikai bázist, vas—, és színes- fémkohászatot, vegyipart és petrokémiai ipart. gépipart teremtettek (traktorgyártás, a gyapot művelésére és betakarítására szolgáló csaknem valamennyi gépfajta, gya- pottisztító és pamutfonóipari gyárak részére szükséges gépek, dízelmotorok. kotró- gépek. vegyipari. emelő—szállító gépek stb. gyártása).
Sokágazatú ipara van a Kirgiz SZSZK—nak. A köztársaságban bányásznak kő—
olajat, gázt, szenet. színesfémeket, gyártanak villamos erőgépeket, fémforgácsoló szerszámgépeket. az állattenyésztés és a takarmányozás céljait szolgáló gépeket.
Az óriási energetikai erőforrásokkal rendelkező Tadzsikisztánnak a forradalom előtt egyetlen villanytelepe sem volt. Jelenleg a köztársaság villamosenergia-terme- lése annyi. mint amennyit az első ötéves terv végén az egész Szovjetunió termelt.
Nagy. sokágazatú ipar létesült.
A Türkmén SZSZK-ban kőolaj-feldolgozó ipart, vegyipart, cement-. üveg- és konzervipart létesítettek. a köztársaság villamosenergia-termelése 3.6—szerese a for—
radalom előtti Oroszország termelésének.
A lenini nemzetiségi politika diadalának fényes igazolása a nagyipar létreho—
zása és fejlesztése Kazahsztánban. A köztársaságban igen gazdag természeti erő- források alapján korszerű nagyipar létesült. A Kazah SZSZK jelenleg az ország szi- nesfém-kohászatának egyik fő bázisa. Jelentős fejlődésnek indult a vaskohászat, a villamosenergia-termelés. a szénbányászat. a kőolajtermelés. a vegyipar és petroké- miai ipar, a gépipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar. A köztársaság jelenleg öt—
ször annyi iparcikket gyárt, mint az egész forradalom előtti Oroszország.
A közép-ázsiai köztársaságok és Kazahsztán óriási eredményeit értékelve L. !.
Brezsnyev ezeket mondotta: ..A tőkés világban ennél is sokkal szerényebb eredmé—
nyeket gyakran csodának neveznek. De mi. kommunisták semmi természetfölöttit nem látunk abban. ami a Szovjet—Közép-Ázsiában és Szovjet-Kazahsztánban történt. Ez, mondhatni, természetes csoda. természetes a szovjethatalom. a szocializmus szem- pontjából, a népek közötti barátság és testvériség országunkban megvalósult kap—
csolatai szempontjából."6
Az iparosítással alapvetően megváltozott az ország helyzete a világgazdaság- ban és a világgazdasági kapcsolatok rendszerében. A Szovjetunió részesedése a vi- lág ipari termeléséből az 1922. évi egy százalékról a jelenlegi egyötödére nőtt. Az első ötéves terv elején országunkban egy főre számítva 40 százalékkal kevesebb iparcikket gyártottak, mint a világban átlagosan, most pedig több mint háromszor
annyit.
Alapvető változások mentek végbe a mezőgazdaságban. A sok millió apró pa- rasztgazdaság helyett minden szövetségi köztársaságban nagy szocialista mezőgaz—
dasági vállalatok létesültek, [amelyek korszerű anyagi-műszaki bázissal rendelkez-—
nek.
lme egy lenyűgöző példa. A közép-ázsiai köztársaságokban, ahol a forrada—
lom előtti időben a mezőgazdaságban a megerőltető kézi munka uralkodott, jelen- leg száz hektár szántóföldre kétszer annyi energetikai kapacitás jut, mint az orszá-
6L !. Brezsnyev i. m. 211. Oft'l.
agas átlag. A gépesítés, kemizálás. talajjavítás, a tudomány vr'vmányainak bevezeté- se a mezőgazdaságban szilárd alappá vált. mely a belterjesités szüntelen növeke—
dését biztosítja gazdaságunk mezőgazdasági szektorában. Mindez még a mezőgaz-
dasági dolgozók létszámának csökkenése mellett is lehetővé tette a termelés volu-
menének állandó növelését. A mezőgazdasági termelés 1981-ben 1922-höz képest 5.2-szeresére nőtt, 1940—hez képest pedig 2.4—szeresére. Az egész termelésnöveke-dést a munkatermelékenység növekedése biztosította. A munkatermelékenység c:
társadalmasított mezőgazdaságban a háború előtti időszakhoz képest 4-szeresére nőtt.
3. tábla
A mezőgazdasági termelés növekedése köztársaságonként
Az 1981. évi termelés
Szövetségi köztársaság index: 1922. index: 1940.
évz1 év::1
Szovjetunió . . . . . . . . . 5.2 2,4
Oroszországi SZFSZ—K . . . 4,1 2.3
Ukrán SZSZK . . . 5,0 2.1
Belorusz SZSZK . . . 5.7 2.1
Uzbég SZSZK . . . 1198 4.6
Kazah SZSZK . . . 12,8 7,4
Grúz SZSZK . . . . . . . . 13.5- 4.3
Azerbajdzsán SZSZK . . . 12,3 5.9
Litván SZSZK . . . . . . . . -— 20
Moldavai SZSZK . . . — 353
Lett SZSZK . . . — 1.5
Kirgiz SZSZK . . . lO,8 3.8
Tadzsik SZSZK . . . . . . . 142 4.4
Örmény SZSZK . . . 9,7 5,3
Türkmén SZSZK . . . . . . . 1057 4.7
Észt SZSZK . . . — 1i7
A mezőgazdaság fejlesztése szempontjából óriási jelentőségük van az SZKP Központi Bizottsága 1965. márciusi plénuma határozatainak, amelyek megalapoz- ták a párt korszerű agrárpolitikáját. amit következetesen meg is valósítanak. A me- zőgazdaság fejlesztésében új határokat szabott meg az SZKP Központi Bizottságá- nak 1982. májusi plénuma. Ezeknek a dokumentumoknak a jelentősége az ország gazdaságának fejlesztése szempontjából nem kisebb mint az említett 1965. márciusi határozatokénak. A májusi plénum jóváhagyta a Szovjetuniónak az SZKP XXVl.
kongresszusa határozatai alapján az 1990—ig terjedően kidolgozott élelmezési prog-
ramját. Ez a mezőgazdasági termelés jelentős növelését biztosító intézkedések egész
komplexumát határozta meg. Az élelmezési problémának — a tizenegyedik és a ti—zenkettedik ötéves tervidőszakban a párt és az állam központi feladatának —- meg- oldásához maximálisan hozzá kell járulnia valamennyi köztársaságnak. határterü—
letnek. területnek, kerületnek. valamennyi népgazdasági ágnak. valamennyi vá—
ros és falu dolgozó kollektivájának.
A Szovjetunió korszerű építőiparra! rendelkezik. Jelenleg naponta átlag 1,5-szer több állóalapot helyeznek üzembe, mint az egész 1922. évben. A Szovjetunió fenn—
állásának 60 éve alatt 2,1 trillió rubel összegű állóalapot helyeztek üzembe. s a be—
ruházások összértéke 2.2 trillió rubelt tett ki.
A LENlNl NEMZETlSÉGl POLITIKA
347
A beruházások óriási lendülete jelentős mértékben előmozdította valamennyi szövetségi köztársaság gazdasági potenciáljának növekedését, és segítette gazda-
sági fejlettségi szintjeik kiegyenlítését.
4. tábla
A beruházások és az üzembe helyezett állóalopok értéke köztársaságonként
(összehasonlító árakon. millió rubel)
, , Az üzembe helyezett
s _.zovetsegl, . .. , . Befuhdmsok állóalupok értéke
koztarsasag
1922—ben ! 1940-ben ! 1981-ben 1940—ben 1981-ben
Szovjetunió . . . . . . . . . . . 249 6433 138 818 5901 132 596
Oroszországi SZFSZK . . . 156 41326 86 964 4050 82 857
Ukrán SZSZK . . . . . . . . . 51 928 18 970 831 18 639
Belorusz SZSZK . . 9 185 4 553 174 4 3115
ÚZbég SZSZK 7 21012 5914 147 5 667
Kazah SZSZK 8 260 8 262 243 7 700
Grúz SZSZK . . . . 6 134 1 8513 1118 1 767
Azerbajdzsán SZSZK 6 166 2 232 137 1 935
Litván SZSZK . — 2 1 743 2 1 721
Moldovai SZSZK 0.1 9 1 490 8 1 407
Lett SZSZK . —— 11 1 379 10 1 365
Kirgiz SZSZK . 2 42 979 35 1 026
Tadzsik SZSZK . — 45 976 33 854
Örmény SZSZK 1 50 1 225 50 1 295
Türkmén SZSZK 1 42 1 317 38 1 121
Észt SZSZK . 2 32 814 25 766
Egységes közlekedési rendszer alakult ki. amely felöleli az ország valamennyi köztársaságát és gazdasági körzetét.
Az ország gazdasági erejének növekedésével jelentős társadalmi változások mentek végbe, folyamatosan emelkedett a szövetségi köztársaságok dolgozóinak anyagi és kulturális életszínvonala.
A lakosság gazdasági életviszonyaiban. a társadalmi struktúrában, a közokta—
tásban és kultúrában — akárcsak a termelőerők fejlődése terén —— a szövetségi köz- társaságok lényegében azonos szintet értek el. Valamennyi szövetségi köztársaság- ban létrejött a nemzeti munkásosztály és értelmiség, mélyreható változások mentek végbe a kolhozparasztság társadalmi arculatában. kulturális színvonalában és élet-
viszonyaiban. ,
Napjaink figyelemre méltó társadalmi és társadalompolitikai jelensége a sok- nemzetiségű termelő, tudományos és alkotó kollektívák kialakulása, amelyek sike—
resen dolgoznak a kommunista épités hatalmas feladatainak teljesítésén.
A Szovjetunió gazdag tapasztalatokra tett szert a népek együttműködéséből a nagy népgazdasági problémák megoldásában. Példa erre a turkesztáni—szibériai vasút, az urali-kuznyeckí szénmedence. hatalmas vízművek épitése Közép—Ázsia és a Kaukázusontúl hegyi folyóin, a szűzföldek művelés alá vétele Uzbegisztánban és 'Türkméniában. Taskent Újjáépítése stb. A szövetségi köztársaságok közös erőfeszí- téssel oldanak meg olyan hatalmas népgazdasági feladatokat. mint Szibéria. a Tá- vol—Kelet, Észak, valamint a Bajkál—Amur vasút (BAM) övezete tüzelőanyag- és nyersanyagkincseinek kiaknázása. a nem feketeföld övezet fejlesztése. A tyumeni kő—
olaj— és gázlelőhelyeken több mint 80 nemzetiség képviselői dolgoznak. a BAM épí- tésében 80 nemzetiség munkásai és szakemberei vesznek részt.
A társadalmi termelés legmagasabb célja a szocializmusban az emberek nö—
vekvő anyagi és szellemi szükségleteinek legteljesebb kielégítése. Ettől a humánus céltól vezérelve a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam a szocialista építés minden szakaszában megtett mindent a szovjet emberek életszínvonalának folyamatos emelése érdekében. A feladatot rendkívül nehéz viszonyok között kellett megoldani. Meg kellett védeni a szocializmust. történelmileg rövid idő alatt le kel- lett küzdeni az évszázados elmaradottságot. nagyipart kellett teremteni. meg kellett valósítani a mezőgazdaság kollektivizálását. a kulturális forradalmat. A világon az első szocialista ország történetében körülbelül 20 évet tettek ki a háborúk és a nép—
gazdaság helyreállításának évei. Természetes. hogy ez korlátozta a népjólét fellen—
dítésére irányuló. tartalmilag sokoldalú feladat megoldásának lehetőségeit.
A fejlett szocialista társadalom felépítésével a szovjet állam erőforrásai jelen—
tősen megnövekedtek. ami lehetővé tette —- a nép anyagi és kulturális életszínvona—
la gyors fellendítése feladatának szem előtt tartásával — a gazdasági fejlődés táv- lati tervezését.
Egyre teljesebben tárul fel a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam szociálpolitikájának össznépi jellege, amely a dolgozók jólétének, képzettségének és kulturális színvonalának emelésére, munkakörülményeik és pihenésük feltételeinek javítására, a társadalombiztositási rendszer. az orvosi ellátás, a környezetvédelem továbbfejlesztésére irányul. E téren kiemelkedő jelentőségű volt az 1970-es évtized.
amelyben a lakosság életszínvonala emelésének az ország történetében legszéle—
sebb körű programja valósult meg.
Nézzünk csak néhány adatot és tényt. Ebben az időszakban 32 milliárd rubelt fordított a Szovjetunió a népjólét emelését célzó országos intézkedések megvalósi—
tására. ami majdnem kétszer annyi, mint az előző évtizedben. Az egy főre jutó re—
áljövedelem majdnem másfélszeresére növekedett. Az 1970-es években épült új la- kóházak alapterülete meghaladja az 1960—es évek elejének egész városi lakásalap—
ját. Több mint 107 millió dolgozó lakásviszonyai javultak, jelenleg a városi lakosság körülbelül 80 százaléka külön lakásban lakik.
Nagy szociális vívmány az ifjúság általános kötelező középiskolai oktatása: nö—
vekedtek a középfokú szak- és a felsőfokú képzettség elnyerésének lehetőségei: a középfokú szakiskolák száma az 1922. évi 932—ről 1981-ben 4393—ra növekedett. míg a felsőfokúaké 248-ról 891-re; valamennyi szövetségi köztársaságban és az autonóm
köztársaságok többségében vannak egyetemek.
A közoktatás óriási haladása jellemző vala—mennyi szövetségi köztársaságra, kü- lönösen a közép-ázsiai köztársaságokra és Kazahsztánra. Ismeretes. hogy a forra—
dalom előtt itt a 9—49 éves lakosság írni—olvasni tudása nem haladta meg a 2—8
százalékot, nem voltak felsőfokú tanintézetek. Jelenleg ezekben a köztársaságok-
ban 126 felsőfokú tanintézet van, amelyekben körülbelül 705000 hallgató tanul. Ez lényegesen több. mint volt az egész forradalom előtti Oroszországban. A hallgatók aránya e köztársaságokban magasabb. mint számos tőkés országban. Például az Uzbég SZSZK és a Kazah SZSZK e mutató terén megelőz olyan országokat. mint Olaszország, Kanada, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Japán. Nagy társadalmi jelentősége van a férfiak és a nők, a város és a falu lakosai. a fizikai ésa szellemi dolgozók képzettségi szintje közeledésének.
Virágzik (: baráti népek kultúrája, létrejött (: kulturális—népművelési intézmé—
nyek széles hálózata, gyors fejlődésnek indult a televízió és a rádió. A Szovjetunió vezető helyet foglal el a világon a nyomdai termékek termelése terén. Mindez lehe- tővé tette, hogy a lakosság hozzáférhessen a kultúra legjobb alkotásaihoz. hogy a
művészeti alkotásokat a tömegek közkincsévé tegyék.
A LENINI NEMZETiSÉGI POLITIKA 349
A Szovjetunió kulturális vívmányai elragadtatást váltanak ki az egész világon.
Erről írta C. Velo mexikói közéleti személyiség: ,,A szovjet embereknek van mire büszkének lenniük. Az egész világ ismeri irodalmukat és festészetüket, zenéjüket.
színház— és filmművészetüket. színes és virtuóz népművészeti együtteseiket. A szovjet valóság legnagyobb csodája és vívmánya azonban az, hogy a szovjet emberek mil- liói magukévá teszik a világ művészeti kincseit. a haladó szocialista kultúra hordo—
zóivá válnak. A személyiség ilyen harmonikus, mindenoldalú fejlődése kétségtelenül csak szocialista társadalomban lehetséges."
A tények meggyőzően bizonyítják, hogy a társadalmi életnek nincs olyan terü- lete, amelyben ne nyilvánulna meg világosan a szocialista társadalom jelszava:
minden az ember nevében, minden az ember javára.
A szocialista építés, a társadalmi termelés fejlesztése, a népjólét emelése bo—
nyolult és sokrétű feladatainak megoldása megkövetelte. mint erre Lenin rámuta—
tott. hogy az egész állami gazdasági mechanizmust egységes hatalmas gépezetté, gazdasági szervezetté változtassuk. mely úgy működik. hogy az emberek millióit egy terv vezérli. Az utat ehhez Lenin a termelés és a termékelosztás legszigorúbb nyil- vántartásának és ellenőrzésének megteremtésében látta. Rámutatott arra: ,,Nyil—
vántartás és ellenőrzés —— ez a legfontosabb, ami a kommunista társadalom első
fázisának helyes működéséhez kell."7
Ebben igen fontos szerepe van a statisztikának. amely a szocialista társadalom—
ban alapvetően új vonásokat kapott, központi állami szolgálattá. az államigazga—
tás és a népgazdaság tervszerű irányításának egyik alapvető eszközévé vált. A st:—
tisztika szorosan kapcsolódik a szovjet társadalom fejlődésének konkrét társadalmi—
gazdasági feladataihoz, annak valamennyi szakaszában.
A Szovjetunió első alkotmánya kimondotta, hogy a Szovjet Szocialista Köztár—
saságok Szövetségének legfelsőbb államhatalmi és irányítási, köztük államigazgatá- si szerveinek hatáskörébe tartozik az országos statisztika megszervezése is. Ezáltal kiemelten fontos szerepet kapott a központosított statisztika a szocialista államban.
A szövetségi köztársaságokban létrehozott statisztikai hivatalok aktív részvételével már a Szovjetunió megalakulásának első éveiben jelentős statisztikai munka folyt.
ilyenek voltak többek között az 1926. évi népszámlálás. (: parasztgazdoságok össze—
írása 1927—ben, a szovhozok és kolhozok összeírása 1928—ban, (: kisipar összeírása 1929—ben. A szovjet statisztikusok vetették meg a népgazdasági mérleg tudományos alapját első ízben az 1923/24. évekről összeállított mérleggel. Megszervezték a gaz- dasági és kulturális építés folyamatos statisztikáját. A szovjet állami statisztika szün—
telenül fejlődött és tökéletesedett a lenini szervezési és módszertani elvek alapján, amihez nagymértékben hozzájárult a pártnak és a kormánynak a számvitel és a sta—
tisztika iránt tanúsított állandó figyelme. A szovjet állami statisztika az adatgyűjtés és —feldolgozás szervezése területén vezető helyet foglal el az országban.
Nagy figyelmet fordítanak a statisztikai szervek az adatoknak a népgazdaság, a népgazdasági ágak és területek szerinti feldolgozására. Ez lehetővé teszi a gaz- dasági és társadalmi fejlődés eredményeinek. az állami tervek teljesítésének méré- sét és elemzését. a szövetségi köztársaságok népgazdaságában rejlő tartalékok fel—
tárását és azt, hogy a statisztika aktívan részt vegyen azok anyagi és szellemi po- tenciálja további növelésére vonatkozó tervek megvalósításában.
Az állami statisztika jellemző vonása a köztársasági statisztikai szervek állandó szilárdítása. munkaterveik konkretizálása, (: szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlődésének sajátosságaiból kiindulva.
7 V. I. Lenin összes művei. 2. kiad. 33. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1965. 92. old.
Az állami statisztika dolgozói mindenkor a párt hűséges segitőtársai voltak a gazdaság tudományos irányításában, a népgazdaság tervszerű. arányos fejlesztésé—
nek. a tervteljesítés ellenőrzésének biztosításában, a tartalékok feltárásában.
A szovjet statisztikusok az egész szovjet néppel együtt. aktívan részt vesznek a
Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa. az SZKP Központi Bizottsága
1982. májusi plénuma határozatainak teljesítésében. munkasikerekkel ünneplik a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját.Felelősségteljes feladatokat állítanak az állami statisztikai szervek elé a sta—
tisztika továbbfejlesztése terén az SZKP Központi Bizottsága 1982. novemberi plénu—
mának határozata. Ju. V. Andropovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá—
nak beszédében kifejtett tételek és következtetések. Ezek az SZKP XXVI. kongresz—
szusa által kitűzött legfontosabb feladat teljesítésére irányulnak: a társadalmi ter—
melés belterjesitésének fokozására és a népgazdaság hatékonyságának növelésére.
A plénumon külön hangsúlyt kapott. hogy jelenleg a legfontosabb feladat a gazda- ságirányítás egész területének —- az irányítás. a tervezés, a gazdaságimechaniz—
mus — tökéletesítésére irányuló munka meggyorsítása.
PE3l'OME
Hacroauas CTaTbH name-res aeHrekanM BBpMaHTOM ouepka, HanucaHHoro npencena- reneM Heurpanbnoro crarucruuecuoro ynpaanermn Coaercxoro Coroaa Ana 12 nomepa myp- Hana ((Becruuk Crarncrunw) sa 1982 ron (crp. 6—15) non sarnasueM ((Huaoe Bonnomenne neHuHCKoü Hauuonanbnoü nonurukm).
SUMMARY
The study is the Hungarian version of an article by the President of the Central Statis—
tical Office of the Soviet Union, published in Vestnik Statistikí 1982, No. 12. (pp. 6—15.) en- titled ..Zhivoe voploshchenie leninskoy natsionalnoy politiki" (Realisation of Lenin's policy towards the nationalities).
