"I-'loo*
TERÚLET És NÉPESSÉG
Az Oroszbirodalom nemzetiségi és nyelvi statisztikája.
La statistigue des nati'onalités et des langues de l'U.R.S.S.
Résume'. Le recensement de la population 1926 dans l'Union des Souiétigues a été la premiere opération de ce gent-e (lui ait porté sur tout le territoire de l'Union, Avant la Revolution, il n'y a en au'nn recensement général en Hussie, executé le 5) iéurier 18923
e/"iectué le 17 (lecembre Republioues Socialistes
1926 ont eli"
publiés en 56 volumes de langue russef) compte Les résultats du reeensement de
nant des tableaux établis en russe et en francais.
Nous par-lerons ici des 17 pren'zíers oolumes.
Pour la nationalite et les laugues, le bulletin ineiuíduel coulenait en 1.926 3) 3 auestions, congnes en ces termesz—3)
,,Nationalité. Pour les etranaers: de auel Iftat sont—ils sujetsil
Lang/ue maternrlle.
()uelles langues l'indinidu en (;ueStion suit—il lire et ézfrire9, ou seulement lit-ez?, ou ne soit-il ni lire m' écríre?"
Des deux termes rizs-ses, traduits par le mot ,,nutionalité", le recensement se servait ,,(le celui
plutót
non les lieus eulturels, (lui unissent l'individu (:
une nation gueleongue." (,,Re'sume's abrégés", page V).
A ce sujet, Ilinstruetion relatíve aux anestions du bulletin individuel portait: ,,Il faut noter ici guelle est la nationalitó one liínterroge' s'attribue' (?
lui—méme. Dans le cas oü celui—ci est embarrassé de répondre, la preference doit étre (lonnée a lu nati—
but du contingent
(lui precise l'o r i g i n e e t 11 n i a n e, el
onalité de sa mere... (Jomme le recens-a ment est de
races (contingent
admissible de remplaeer dans la re'ponse a la (guani- éme guestion le terme de nationalité par ceux de religion et sujétion, ou par le fait one ["interrogé habíte le territoire de telle ou telle Répzibliaue. La réponse a la guatriéme (]uestion peut ne pas co'in—
('ider avec celle á la cinauiéme auestion sur la
déterminer le des
ethnographigue), il est in-
lanyue maternelle . . . La
1) ,,Recenseznent de la population de liU. R. S.
S." 1926. Moscou, 1928———29. (Le texte russe a été
truduit en ltongrois, pour Panteur de cet article, par M. Alexis Reis-man, magister philo- sophiae estonien.
)
'—) ,,Recensement de la population du 17 dé—
cembre 1926. Itésume's abre'ge's. Populution de I'U. If. S. S." Moscou, 1927 (en frangais), page
III.
") Onestions 4, 5 et 9 du hulletin individuel.
tongue maternelle est'
celle one l'intcrroge' parle le plus couramment ou celle dont il fait usage rommunénwnt". ('Résumés abrégés, page VII).
Lu !)? (]uestion du bulletin individuel (,,(Juelles lanyues suit-il lire et écríre", etc.) éta'it une inno- uation d'une grande importance, permettant de
dans laauelle Findivídul recensé savait Iire et écríre était sa langue mater—
nelle, si elle correspondait a son origine ethnigue.
constater si la Iangue
Par ,,la langue du groupe etlmigue" du recensé, il íallait entendre en général celle dont le nom cor- iespondait á (*origine ethnigue de celui-la. Cepen—
dant, [instruction précitee spéciíiaít les yroupes ethniaues pour lesouels, outre les langues dont le nom est identiaue () celui de la nationalité corres- pondant a ces langues, une autre langue pouvait etre considerée comme langue du groupe etlmiaue du recense'.
Des yroupes etlmirlues de l'U. R.S.S., et dont le nombre est de plus de 190, nous n'indiguons, dans, le ta blea u 1, aue les gronpes les plus importants ou les plus ('urieur. Nous ;) confrontons les don—!
nées, detaillées suivant les langues et le habitants suchant et écrire, concernant la maternelle,
nombre des
les,
avec cel—
obtenues lire
langue sur la base de ce
d euait
princi pe considéree
one comme un
dépendaní' et non ("vinnie un symptözne de par—
tieipation () tel ou lel groupe etlmiaue." (Jo tableau permet, en outre, de se rendre compte de [lassimi— : lation de certaines populations. A cet égard, il est
dommaye (lue le recensement de 1926, ui d'ailleurs celui de 1897, ne demanrlait pas si on parlait, en dehors de sa
(Fazitres langues.
,,la lanyue
(tre indice in—
langue
Au point de Passimilatíon,
materuelle, vue de'
la langue, commen-
eee des (]u'on se met a apprendre
une langue étrangére, est complete
lorsoalon a tout a fait oublié Io
Iangue oulon parlait auparaoant.
Pour contrőler les données relatiues a la lam/ue maternelle, il est également souhaitable dlobteuir des renseignements sur la ou les langues müon parte en (lehoz-s de sa langue Hutter-nettel)
Dans le tableau 2, nous
répartition. par langues et groupes ethnigues, des iudiauous la
") Voir ,,La connaissance de long/nes comme contróle de la statistigue des nationalitéx", par Aloiise Kovács, ,,Bulletin de l"Institut Inter—
national de Statistigue", tome XXIII, ?e' livraisonj 39
8.Aszanr
———562——
1933
peuples des 6 Etats membres de l'U. R. S. S.?) avec indication des populations urbaines et rurales.
Des données concernant les Répabligues et territoires autonomes de FU. R. S. S., nous oí/rons, dans le tableau 3, celles relatives aux pays les plus peuple's ou les plus importants au point de vue hongrois, en détaillant les chif/res conformé—
ment au tableau 2.
1926 december 17—én tartotta a Tanácsköztár—
saságok Szövetsége legutóbbi népszámlálását?) Előtte csak az 1897 februári népszámlálás terjedt ki az Oroszbirodalom akkori egész területére.
56 kötet!) ad számot az eredményről. Tanul—
mányunk alapja az első 17.
Számlálólapja 3 kérdéssel akarja tisztázni a nemzetiségi erőviszonyokat:
Első a narodnost' (a francia táblafőn ,,groupes ethnígues"), melyre nézve az l. köt-et a következő magyarázatot nyújtja. (287. l): ,,ld'e írják, hogy mi—
lyen nemzetiséghez tartozónak számítja magát a kérdezett." Kétes esetben az anya4) nemzetisége irányadó. Célja népi eredet megállapításaf) tehát a felelet nem helyettesítheti azt vallással, lakóhely—
lyel vagy állampolgársággal. A népi ered'et eltérhet az anyanyelvtől.
A 2. kérdés a ,,rodnoi jazyk" a magyarázat sze- rint az a nyelv, ,,melyet a kérdezett legjobban bír vagy amelyen rendszerint beszél;" (u. 0. 290. l.), ha pedig rendszerint más nyelven beszél mint ame- lyet legjobban bír, akkor az, amelyet legjobban hír.
(XI. k. 197. 1.) Ez az utólagos kiegészítés még nem állt Stleda rendelkezésére, mikor úgy vélte, hogy az orosz utasítás a (házi) társalgási nyelv irányában elhajlik a tágabb értelemben vett anyanyelv he—
lyes meghatározásától")
3. a ,,Gramotnosti" (: betűképesség) kérdése:
Milyen nyelveken ír és olvas, —— vagy csak olvas — vagy egészen analfabéta". Ez jelentős újítás. Eddig csak azt kutatták, hogy mely népekhez vagy nyel—
1) Ce nyest gu'aprés le recensement de 1926 gue la Répablígue autonome des Tadjíks, ani fail partie de la R. S. S. des Usbecs, devint (en 1929) membre de l'U. R. S. S., de sorte gue, maintenant,
celle-ci comprend 7 Etats membres.
2) L M. Stat. Szemle 1928. 3. sz. 267. ].
3) Vsesojuznaja perepis' naselenija 1926 goda lzdanije ZSU Sojuza SSR, Moskva 1928—29. Az orosz szöveget Reisman Elek észt bölcsész (magister philosophiae) fordította magyarra.
4) Mater semper oerta est.
5) Ezért használja a francia táblafőn a ,,grou- pes etlmigues" kifejezést a vitásértelmű ..nemzeti- ség" (,,nationalité") helyett.
8) Volkszáhlung in der U. S. S. R, Allgem, Stat.
Archiv 19. kötet. 442. ].
vekhez stb. tartozók közt több az irásutudóJ) pedig nem kevésbbé fontos kérdés, hogy azok a nyel-
vek, melyeken a megszámlált írni-olvasni tud,
mennyiben felelnek meg az illető anyanyelvének és népi eredetének; (sőt esetleg egyéb nyelvismere- tének is) .
*
A ,,narodnostm értelmét és jellegét bővebben magyarázó külön utasítások szerint a nemzetiség meghatározását a kérd'ezettnek engedték át és a feljegyzőnek nem volt szabad rajta változtatni?)
,,Aki ősei nemzetíuse'gével elvesztette a kapcsolatot,
azt a nemzetiséget nevezhetigmeg, melyhez jelenleg számítja magát". (l. köt. 287. 1.)
Ez utóbbi meghatározás áttöri a leszármazás elvet és épp ott rontja meg a népi eredet ada-tát, ahol ez nem egyezik az anyanyelvvel. Pedig főkép csak az eltérés indokolja, hogy az anyanyelv sta—
tisztikája mellett, külön kimutassák a népi erede- tet?) Nyilvánvaló, hogy ilyenkor az anyanyelvvel ellentétben a lehető legtávolalbbra visszamenően kellene megállapítani a származást, (Úgy is szűk korlátot szab a rendelkezésre álló eszközök és mód- szerek tökéletlensége és hogy sokan érdekből, sőt néha érzelmíik-től indíttatva leplezni igyekeznek eredetüket. Méginkább összeibonyolítja a kutatást az egyre fokozódó vérkeveredés.) *)
A feldolgozáshoz szükséges nemzetiségi jegyzé—
ket az orosz Tudományos Akadémiának faji össze- tételt tanulmányozó bizottsága kuészítétte és a nép- számlálási osztály —— az anyag könnyebb feldolgo—
zása végett —— némileg módosította. a) A különféle népies megjelöléseket szótár tisztázza (L. XVII. k.
107. 1.)
,,A nemzetiségek sorrendjét főkép földrajzi szem—
pontok határozzák meg és nem a fajro—konság. A demográfiai osztály óvakodott minden néprajzi osztályozástól. A feldolgozás részletessége a nemze- tiségek csoportosítását bármely rendszer
lehetővé teszi." (1. kötet VI. 1. 3. jegyzet.)
szerint
1) Magyar vonatkozásban l. Mozolovszky Sán—
dr.: Népünk műveltsége egybevetve a korral, anya—
nyelvvel és vallással. M. Stat, Szemle 1924. 7—8. sz.
2) A ,,Résumés Ahrégés" ezt így indokolja: ,.A legnagyobb veszély nem a nép értelmetlensége, ha- nem némely számlálóbiztos irányzatossága."
3) Viszont éppen a kettő közti lényeges különb—
ségből következik, hogy a népi eredet adatai az anyanyelviekét nem helyettesíthetik. (Bővebbet 1.
Kovács Alajos dr.: A nemzetiségi statisztika pro- blémája. M. Stat. Szemle 1929. 2. sz.)
4) V, 6 Kovács Alajos dr.: A nevek és névvá—l- toztatások statisztikája. M. Stat. Szemle 1930, 3. sz.
228. ]. és Földes Béla dr.: A kisebbségek és a nem, zetiségi statisztika. M. Stat. Sz. 1931. 3. sz.
") A módosított jegyzékben is külön szerepel a cseh (5. sz.) és a tót (6. sz.), de a feldolgozásnál
már összevonva, holott a moldovánt elválasztja az
oláhtól. sőt még a pétervári finnt is a többi filmtől.
8. szant
—— 563 —— 1933
A valóságban a földrajzi szempont csak az euró- pai és ázsiai népek szétválasztásában nyilvánul.
Ezen belül népi—nyelvi csoportosítást találunk. E felemás rendszer a tájékolzódást és összesítést, pl. az osztjákot és vogult elszakítja a
többi finn—ugortól,
megnehezíti
A nemzetiségi táblák nemcsak az egyes nem- zetiségekhez tartozók számát nyujtják nemi meg-
oszlásban,
hogy ezek
vükül őseik nyelvét, hogy az illető nemzetiségiböl mennyi tud olvasni összesen és hogy közülük há—
hanem azt is igyekszenek kimutatni, milyen fokban őrizték meg anyanyel—
nyan képesek olvasni népi eredetüknetk megfelelő nyelven.
,,A saját nyelve" alatt az a nyelv értendő, melynek neve a nemzetiség meg—
jelöl—ésével azo—nosi A szovjet statisztikája azomban nemzetiségük
e téren sem következetes, mert egész sor népnél idesoroz emellett még egy más nyelvet is.1) (Pl.
a krími zsidóknál a tatárt.) Sőt he'ber nyelvnek (,,jevreiskij") egész egyszerűen a német—zsidó nyel—
vet (jiddisch) tekinti, mely második nyelve a zsidó—
ságnak.
,,A saját nyelvén írni-olvasni
tudók kiemelésénél is, úgy kell érteni a saját nem—
nemzetiségük
zetiségük nyelvét, mint ahogy az az anyanyelvkér—
dés feldolgozás—i utasításában tisztáztatott. A saját nemzetisége nyelvén való írás tudás nem tévesz—
tendő össze az anyanyelven való írástndással.
Ezért pl. annál, aki zsidó nemzetiségűnek, de orosz anyanyelvűnek vallotta magát, a saját nemzetisége nyelvén való irástudásnak a zsidó írás ismerete tekintendő és nem az oroszé." Ha az illető csak oroszul ír, úgy nem lehet őt a saját nemzetisége nyelvén írni-olvasni tudókho-z sorolni, hanem az ,,egyéb írni-olvasni tudók" csoportjába. (I. k.
292. l.)
Vessük ezt össze a kötet előszavával: (VII. 1.) ,,A számlálólap kitöltés—ére vonatkozó utasítás nem
követelte meg minden nyelv felsorolását, amelye- ken az illető írni-olvasni tud, hanem elsősorban az anyanyelven való írni—olvasni tudást jegyezték fel és csak ha azon nem tudott írni-olvasni, jegyez- ték fel azt a másik nyelvet, amely—en tudott." Te—
hát az előbb említett orosz anyanyelvű, de zsidó nemzetiségű egyénnel, ha oroszul olvasni is tud, csak ezt jegyezték fel, ámbár valószínű, hogy a héber betűt?) szintén ismeri; ennek következtében
az illető kimarad a saját nemzetisége nyelvén ol- vasni tudók közül, holott kétségtelenül oda tar—
tozik.
1) I. k. 291. ]
'*') Imakönyvük rendszerint héber és e mellett a német-zsidó nyelv is a héber abéeé módositott alak—
ját használja,
I. táblánk a több mint 190 nemzetiség közül csak a fontosabb vagy érdekesebb népeket mutatja be;
azonban e népeknek nyelvi megoszlás és olvasni- tudás szerint részletezett adatait összevetjük az et- től függetlenül feldolgozott anyanyelvi adatokkal is.
Az összehasonlítást több tényező zavarja:
A nemzetiségi adatok —— és így nem-, nyelv- stb. szerinti részletezésük is —— csak a szovjet- alattvalókra vonatkoznak. (A külföldi honosokat nemzetiségük helyett állampolgárságuk szerint osztályozták.) Ezzel szemben az anyanyelv-statisz- tika az összes népességet egywbefoglalja,
A másik baj, hogy _— mint már fentebb em- lítettük — sok esetben olyanokat is oda soroztak a saját nemzetiségük nyelvén beszélők közé, akik—
nek más az anyanyelvük, mint ,,a nemzetiségük nevével azonos megjelölésű nyelvu. Viszont a túl)—
lázatunk utolsó oszlopában ezek az anyanyelvük- nek megfelelö rovatba kerültek.
Az előbbi a kisebb hiba. A külföldiek aránya csak O'266%. A mintegy 150 féle nyelv nagyobb fele kizárólag az Oroszbirodalo—m terület—én hasz- nálatos, így jóformán elő sem fordulhat a külföl- diek között. Más esetekben viszont az állampol-
gárság többé-kevésbbé megfelelő
anyanyelvvel.
HZOHOS egy
Teljesen pontos képet csak az oroszoktól nyer- hetünk: Az orosz nemzetiségű szovjetalattvalók száma 77,791.124. Ebből ,,saját népi eredetének megfelelő nyelvű", tehát orosz anyanyelvű 77,586.179. A más nemzetiségű belföldiek közül orosz anyanyelvű 6,593.248. Ez együtt 84,179.427.
Az orosz anyanyelvűek össz—es száma 84,195.653.
Tehát az orosz anyanyelvű külföldi honosok száma 16.226 főt tesz ki. Hogy ezek mely országhoz tar- toznak, azt már homály fedi?)
A többi esetben már bizonytalanabb a számí- tás. Pl. 5.476 magyar származású szovjetalattvaló- ból 3.936 a magyar anyanyelvű. A magyar anya-
nyelvűek összes száma (5282, A különbözet 2.346.
A magyar állampolgárok száma csak 1.899. Ezek közül is pár száznak bizonyára más az anyanyelve—
Az így fennmaradó mintegy 6—700 magyar anya- nyelvű egyrésze magyar eredetű más külföldi (pl.
román) állampolgár, másrésze nem fajmagyar, de azért magyar nyelvű szovjetalattvaló vagy idegen honos?)
1) A magyar statisztika az állampolgárság és anyanyelv kombinációját is feldolgozza. 1. Kovács Alajos dr.: Külföldi honosok és külföldi születé—
sűek Magyarországon. M. Stat. Szemle. 1933. 3. sz.
') Más lapra tartozik, hogy valóban csupán ily kevés magyar él—e szovjet területen? Valószínű.
hogy sokan már csak politikai okokból is, eltitkol- ták magyarságukat. Vitéz Nagy Iván dr. említi (A magyarság világstatisztiukája. Jancsó Benedek em- lékkönyv 382. l.), hogy a magyarság számát a haza- tértek ennél jóval többre, még ma is mintegy 20.000—re becsülik.
39*
8. szám,
——564———
1. Birodalmi adatok. —— Donnéee sur l'U. R. S. S.*)
.).
19
De.Szövetségi állampolgárok — Cítoyms de FU. R. S. S. '
, . ! , _ w; Összes népes-
Ebbói — Nombre des per—§ Olvasni tud —— A'ombre des ség (szövetségi sonnes ayant la langue ' personnes sachaní [irc és külföldi
, M a sz' mazásá ak É állampolgárok)
. .
ar n ._. 1 ' .
Nem eredet, " megfelelgő nyelven § nyggzllárgsg
honosság, Osszesen saját népi ere— ágynpnshístpg; : Populatian
' A ' (r.. -' 'es sac. n ; s, a
111. nyelv TOMI ?gxtáÉeíyíglíai osszesen dans la languefis ggg így??? 5
; f de leur groupe orosz" ; Tofa! leurgroupe ethrnzgue ' § 5 et étrangers),
Groupes ethmgues, . ethnígue nyelvu ? ___,_..,._,____;,: o *** _ distribue'c sons
l ; :: § § ; * [e rapport de
pays, angues Russe ;, , %x ** 33; :: a. la langne
szam ne 3—5; :: (,)
-
—————* szerint e"; § % %n 2 ;: ._.__,,,_-,-,,_. _
, . , szám nom- 5 H 5 e"? : § §
szam szerint 0.1 szam szerint 0/0 szerint 0/ bres ggg : § : ég ;: szám szerin! o
nombres 10 nombrcfs . ! nombrcs 9 § $$$—É ÉS geg nbmbres f'U
Orosz —— Russce 77,791.124 5291 7",586.179 99"? — 35,078.872 45'1 34,990.700 99'7 __ 84,195.653 57'3 Ukrán — Oukra'míens 31.194976 ZI'L 27,171.539 87'1 3,926.585 12,872.059 41'3 6,686.761 51'9 —— 27,570.081 18'7 Fehérorosz—Bélorusses 4,738.923 3'2 f ,404.934 71'9 1,307.002 1,767.662 37'3 709820 4122 _ 3,465.651 241 Lengyel — Polonaísx. 782334 05 335663 42'9 162.155 421.103 538 220154 523 10.137 362904 02 Cseh és tót — Tehe-
gues et Slovagues 27.123 0'0 21.570 796 3.754 20.152 743 11.981 596 3.548 25.079 00 Szerb —— Serbes. . 2.561 0' 1.505 588 823 1.633 638 795 48"? 1.563 3.130 01) Bolgár _ Bulgares 111296 01 102878 9241 5.908 57.275 51'5 20.960 36'6 2715 106072 01 Lett _ Lettcs 141.708 01 110938 781? 28.201 105.583 74'5 70.019 662? 2829 116002 0'1 Litván — Líthuanims 41.463 0' 19.461 46'9 17.549 29.215 705 8.223 281 1.245 21.810 0'0 I.ettgalleni—Laigalims 9.707 0'0 7.904 814 1.015 3.589 377) 1.642 451? i —— 8.061 O'!) Német 4— Allemands . 1,238,549 0'8 1.175.061 94!) 54.150 745.465 60'2 683434 91"? ; 1)15,789 1_193.210 (18
Angol —— Anglais . 732 0' 846 473 341 664 90'7 335 50'5 " 2) 849 1.183 0'0
Svéd — Suédoís . . 2.495 0' * 1.433 .57' 864 2.122 851 1 141 53'8 326' 1.881 00
Hollandi f Hollandaís 1.430 01) 538 373 87 1.015 710 76 75 1051 777 0'0
Olasz — Italicns 2.328 0' 991 42-6 1.210 1.873 80'5 610 326 1.268 1.582 0'0
Francia —— Frangais . 2.461 0'! 1.547 620 791 2.255 91'6 1.466 650 (191 2.521 (M!
Oláh -— Roumains . 4.651 0' 2.415 51'9 1.794 2.625 56-4 1.150 438 2.241 4.026 00 Moidován—Molduvcs 278905 (A. 257882 923 8.947 76.887 276 29.780 387 — í 963638 0"?
Görög —— Grecs. 213765 0"! 155.414 727 28.974 107.487 50-3 23.005 214 45075; 202620 0-1
Albán —— Albaniens 8.057 0" 2.932 959 37 1.423 46'5 15 I'] .. 31"; 3008 (10
Zsidó —— Israc'lites. . _ 3) 2,599.978 1'8 1,870.102 710 700.649 1,880.076 72-3 1,043.564 55'5 ; —— 188424?) 13 Karaim —— (fam'ímes . 8.324 0" _ 3.027 36'4 5.086 7.070 84-11 771 107; ! — — ——
Finn -—— Fínnoís 19.467 0' 16.588 N*!) 2.408 14.795 700 11.710 797 4.090 1
Pétervári finn ——
153472; 0—1 Finnoz's de Leningrad 115234 D*! 112566 97"? 2.503 81.286 706 74.259 914 _ :
Karjalai — Cai/éles 248120 () ? 236971 956 10875 102077 41'4 * —— — 239564 02
Eszt —— Eslhonieus 154666 U'I 136688 884 16.467 111.947 72'4 86.493' 773) 1.297 139486 07
Lapp _ Lapons . . ; 1.720 0-0 1.671 972 20 221 12'8 * — -— — 1.674 (1-0
Zürjón — Zyrianes 226383 O'] 218459 5165 7696 86.346 38'] 48539 50 .) ,, 220420 07
Permi _ Permiukes . 149488 01 140322 93'!) 9.039 39.056 267 _ —— —— 143818 (J'I
Votják — Voiiakes 504187 03 498870 98'9 3.971 128883 250" 97.394 75'5 —— 508762, ()'3
Cseremísz Mary 428399 0'3. 425.340 99'3 1.685 114016 306 79.184 69'4 _. 425722 02?
Mordvin —— .Vordva . _ 1,340.415 0'9 1,260.388 94'0 77.138 306.792 22'9 88.538 280 —— 09
Magyar — Hongrois 5.476 0" 3.986 71'9 1.130 4.513 824 3.004 6517 1.899§ 6.282; IN)
csuvas — Tchonuavhes 1.117419 0— 1,102.952 987 12069 359540 32-2 322374 896 A ' 1.104446 11-7
Tatár —— Tartares . 2,91ő.536 2' 2,884.222 98'9 21.292 979393 3371 906306 !)2'5 —— § , 0 81 74 Misár _ Michares 242640 a')- 197073 812 38.425 62 164 256 52.171; 8341 —— * 196" 1 *
Baskir — Bachkhíres, 713693 0-5 384082 53'8 474 173356 34'.? 69.269; 400 w— 393695' Ox?
Cigány —— Tziganes 61 234 0' 39285 642 13.101 5.067 8'5' -— — — 41.562 0'0
Kalmük — Kalmouks 129321 0-1" 128380 993 787 14.158 100 5.424 3193 —— 180977. (H Bux—ját —— Bmu'íates 237501 0-2 233094 98'] 3.238 55.207 232 —— — -— 235.714' 0":
Vogul — Vogoules 5.754 011. 5.115 88'9 634 358 6'2 — ! _ —— 5.173 001
Osztják " Ostiakes 22.306 (l' 18.617 835 322 1.540 6-9 — —— — 19.365 0'0
Szamojéd - Samojédes 15.462 0' 13.738 889 258 429 239 _. -— —— 17.817 (M)
Jakut —— Jakoutcs . 240709 ()'23 240098 9537 333 14.043 .5'8 12.029 85"? .— 250384 17'2
Kinai — Chinais 10.247 (l' 8.826 86'1 1.21 4.316 421 3.677 851 81.783 100.733 (Pl
Kóreai —— (fnréens . 86.999 0'1 86.072 98'9 764 34.601 3.9'8 29977 36'6 l74)83.073—j 170642 01
Japán —— Japonais 93 0' 62 66"? 3 70 75'3 48 68'6 . 4) 2.274! 1.140 00
Géorgiai (Grúz) " §
Georgiens 1,821.184 PZ: 1,757.840 96'5 7.452 719.097 396 706.687 983 — 1.909.164 1'3
Avar —— Avariens . 158769 ()'1 157.593 993 37. 10.750 (PS 9.206 (951; — 158922 /)'1
Örmény _ Arméniens 1,567.568 1-1 1,449.120 92-41 36.531? 533.631 34-0 131530 80-57 — i,475,250§ m
*) Le texíe et les uhiffrcs de cvs tabkaux sont ('mpwmte's aux publications russes prúm'tées.
') Beleértve az osztrák és svájci honOSpkat. —— Y compris les citoyens auh'ichims c't suisses.
2) Beleértve írország, Kanada. az Egy.A1Iamok és Ausztrália polgárait. ,_ Ymmprís lfs ressoríissams :Plrlande, du (,)an'ada,
(its États-zim el de Mustmzie.
3) Ezenkívül összesen 72.526 krími, hegyi, georgiai és középázsiai zsidó.
de la Crimée, de la Géorgíe ct dr I'Asz'e centrale.
4) A külföldi honos kóreai nemzetiségűek számát csak távolkelexen állapították .meg: ezeket vontuk le a számából. —— Le nombre des ressorlíssants éimngm's d'originr' efhnigur cnréenne 11111 utá rrahlí
Orient; 110113 Pmmns dífalgná du nombre des ressm'lissanls japonuís.
—— En 011111. 72.526 (Plsraélíírs montagnards, japán állampolgárok 17113 dans la région de Plíxh'ümv-
8; szám.
——565— 1935 —
Szövetségi állampolgárok —— Citoyens de l'U. R. S. S. __
—— Osszes népes—
Ebből — Nombre des per— Olvasni tnd — Nombre des ség (Szövetségi sonnes ayant la langne personnes sachant líra ,) és külföldi
§ k § állanipotgárok)
- — t a származásána o nye vi meg-
Nem eredet, __ megfelelő nyelven ?) oszlása
honosság, Osszesen saját népi ere- v comprishleszpler- _! (Papulatío;
_ ' _ -- sonncs sac an tre :! 01 o ens e
Ill. nyelv Total ?áffáeíy'gffű _ osszesen dans la langue de §); l'U. . S. S. e!
_ de leur groupe GYOSZ" Total leur groupe ethm'gue % § étnangers), dis—
G'roupes ethmgues, clhm'gue nyelv" "nm—§: §; 732232;sz
. ' o s: '
pays, lanyues Russe , 'Bx sg; ;: % langu:
szam —o %m; ,! m
______________ - szerint %? § § §; 2 % __..m M___,M._
, nom- ?, "' ': m 19. 39
szám szerint 0er szám szerint 0/0 SÉZGÉ'lÉÚ 0/0 bres % "%%; § § § § szám szerint 0/0
nombres ' nombres nombres § $$$. 33 EG nombres
Osszét —— Ossétiens . 272272 0'2 266437 97!) 1.982 57.705 21'2 22.221 38'5 —— 267.019 0'2
Perzsa —— Perses 43.971 (J' 29.797 67'8 1.109 6.215 14'1 2.884 463( 92.299 84.837 01
Török —— Turcs . 1,706.605 1'2 1,601.643 93'8 1.047 138221 8'1 133031 96'2 -— 1.751.965 12 Oszmán- török— Turcs-
Osmans . . 8.570 0' 7.392 86'3 483 1.698 198 977 577 25 885 18.542 00
"lurkomán Turcmi'nes 763340 0'5 743640 973 72 17.434 2-3 15.884 91'1 —- 745859 0-5
Kirgiz — Kirghíses 762736 06 755070 990 141 34.798 4'6 32.669 93'9 " 757517 0'5
Karakalpak —— Kara-
kalpakes . . 146317 01 128098 875 18 1.970 1'3 1.307 663 _ —— 130514 0.1
Kozák -— Cosagues 3,968.289 2'7 3,951.316 99'11' 2.758 280920 71 271097 965 —— 3,965.764 2.7
Özbég % Usbecs 390/1622 2'7 3,869.741 991 1 149302 38 146357 980 — 4,062.859 2'8
Tadzsik — ladjíkes . 978680 0'7 961389 98'3 18 22.019 2'2 15.401 699 —- 1,012.853 0"?
Egyéb —— Autres 234286?) 1'6 Lili-35.444 847 56.471 246.966 10'5 58.307 23'6' 8.464; 2.1()5.888 1'4
Belföldi honos össz. ' § § ' §
Total des citoyms de . ;
PII. R. S. S. 146.(i37.ö30 99'7 13S,292.139 94'3 6,593.248 58,102.195 39'6 48,244.906 537) —— —-— —-
Külföldiek - Élrangcrs 390385 0-;. — —- — 142617 36'5 —— W l 390385 _ —
Mindössm —— Talal , . ' .
général . § 147,027.915 100' — —— — —— §58,244.812 39'6 — — —— § 147,027.915 100'0
§ i E' §
A magyarok zömét az ottmaradt hadifoglyok eltérő nyelven, "_ legtöbbnyire kizarolag oroszul képezik. Erre mutat a magyar nők szinte példátlan
alacsony aránya is. (Ezer ferfira 230 nő.)
*
Már az általános előszó hogy ,,az 1926.
rendes adatain
(1. k. kiemeli.
népszámlálás
V. l.)
évi a demográfia
kívül néhány különleges kérdés
tanulmányozását is lehetővé teszi. Ilyenek pl. . . az elnemzetietlenede'si folyamatok (melyeket gyakran a cárizimus erőszakos oroszositó
zott).. stb."
A 68,846.406 nem orosz származású belföldi
közel (6,593.248l el-
S e két számban —— mint láttuk ——
politikája oko—
honos tizedrésze nyelvében
oroszosodott.
csak azok sZerepelnek, akik ,,me'g nem vesztették el az eredeti népükkel való kapcsolatot." A teljesen beolvadtak szama jóval magasabb.
Ha az olvasni tudóknál is levonjuk az oroszok adatait a szovjetalattvalók Összegéliől, úgy kitűnik.
hogy bár a nem orosz származásúak köziil is 23,023.323 tud de ebből csak 13,2ö—l.206 olvas népi eredetének megfelelő nyelven,
tudó nemzetiségűeknek több mint 4000-1
olvasni,
míg kö—
zel tízmillió; vagyis az olvasni nem orosz származásától
—— olvas?)
Kár, hogy az anyanyelven kívüli nyelvismere—
tel nem kérdezte ez a nópszámlz'ilás sem. A nyelvi áthasonulás folyamata már egy nyelv tanulásával megkezdődik és csak a régi nyelv teljes elfelejtésé—
vel ér véget.
Hogy a nyelvismeret mily gyakran összefügg a népi eredettel, azt nem kell a Szemle olvasói előtt bővebben fejtegetniink, Hiszen maga Kovács Alajos dr. nyujtott rá jellemző példát e hasábokon
(1924. 9—10. sz.):
,,Nyiregyházán lólsag számra zsugorodott össze.
azt,
a teljesen jelentéktelen liz azonban nem jelenti hogy a tot nyelv teljesen kiveszett volna, ha- nem, hogy a nyíregyházi tirpákok ma már minden
eröszakolás nélkül magyar vall!
ják magukat és a tót nyelvet még, amennyiben tud—
ják, csak mint egyéb beszélt nyelvet vallják be.
Természetesen a magyar nyelv terjedésével a tót nyelv ismerete is
anyanyelvűeknek
mind jobban háttérbe szorul.
1) A nemzeti kisebbségek nyelve ma sem érvé- nyesül teljesen kielégítően a közoktatás terén. L.
,,Zu den Schulverháltnissen der Minderlieiten i—n
Ruststand." Nation und Staat 1933 julius. 685. l.
