H E N R I K B I R N B A U M S Z L A V I S Z T I K A I M U N K Á S S Á G A *
— KITEKINTÉS EGY GYUGATI SZLAVISZTIKAI KÖZPONT MŰHELYÉBE —
DR. BIHARI JÖZSEF
i .
A t u d o m á n y o s k ö z v é l e m é n y a v i l á g legképzettebb nyelvészei k ö z ö t t t a r t j a számon H e n r i k B i r n b a u m o t , és ha e t é r e n rangsorolás e g y á l t a l á n lehetséges, őt az első öt között szokták emlegetni. Jelenleg a Los A n g e l e s - i e g y e t e m szláv n y e l v i és i r o d a l m i tanszékének a professzora és vezetője, a k i 1925. december 13-án született Németországban. E l e m i és g i m n á z i u m i t a n u l m á n y a i t V a r s ó b a n végezte, de m á r S t o c k h o l m b a n érettségizett és u g y a n i t t fejezte be e g y e t e m i t a n u l m á n y a i t is. A n y a n y e l v i szinten beszéli a németet, a lengyelt, az oroszt, az angolt, a s k a n d i n á v n y e l v e k e t , és az oroszon k í v ü l t ö b b szláv n y e l v e t is. Első- sorban a k ö z é p k o r i szlávok n y e l v é v e l , i r o d a l m á v a l és k u l t ú r á j á v a l f o g l a l k o z i k , de f i g y e l m e k i t e r j e d a m a i orosz és l e n g y e l n y e l v p r o b l é m á i r a , n y e l v j á r á s a i r a és archeológiájára is. A szláv n é v t a n e g y i k jeles k u t a t ó j a . E d d i g t ö b b m i n t 175 hosszabb lélegzetű t a n u l m á n y t í r t , k i s e b b p u b l i k á c i ó i n a k a száma — , a m e l y e k k ö z ö t t m a g y a r vonatkozásúak is v a n n a k — m e g h a l a d j a a 200-at. P u b l i k á l szinte a v i l á g összes n y e l v t u d o m á n y i f o l y ó i r a t a i b a n és m u n k á s s á g á b a n j e l e n t ő s helyet f o g l a l n a k el a s z o c i o l i n g v i s z t i k a i p r o b l é m á k . A z a l á b b i sorok — é r t h e t ő o k o k m i a t t — n e m t a r t h a t n a k i g é n y t a teljességre és csupán n é h á n y k i v á l ó t a n u l m á n y á v a l és r e c e n z i ó j á v a l k í v á n j u k m e g i s m e r t e t n i a m a g y a r olvasót.
1. E g y i k t a n u l m á n y á n a k a címe: Zur Problematik der zeitlichen Abgren- zung des Urslavischen ( Z f s l p h , Bd. X X X V , 1.) A l c í m e : Ü b e r die R e l a t i v i t á t der B e g r i f f e Baltoslavisch ( F r ü u h r s l a v i s c h bezw. Spátgemeinslavischer D i a l e k t , Ureinzelslavine). M i n d e n e k e l ő t t a n y e l v és n y e l v j á r á s hagyományos d e f i n í c i ó t
i g y e k s z i k pontosabban k ö r ü l h a t á r o l n i . E l i s m e r i , h o g y a n y e l v és n y e l v j á r á s szoros kölcsönhatást f e j t e n e k k i egymásra, n e m k ö n n y ű azonban m e g á l l a p í t a n i , h o l k e z d ő d i k a n y e l v j á r á s és m i l y e n jellegzetes vonások k ü l ö n b ö z t e t i k m e g a n y e l v t ő l . A s k a n d i n á v n y e l v e k k ö z ö t t p l . 3 északi f ő n y e l v e t szokás m e g k ü l ö n - b ö z t e t n i : a svéd, dán és n o r v é g n y e l v e k e t . M i v e l e 3 n y e l v igen közel á l l egy- máshoz, egyesek h a j l a m o s a k v o l t a k a m ú l t b a n g e r m á n n y e l v j á r á s o k n a k t e k i n - t e n i őket. Csakhogy e „ n y e l v j á r á s o k " - n a k még a m ú l t században e l k e z d ő d ö t t egységesítési törekvései oda vezettek, h o g y m a a svéd, d á n és n o r v é g 3 k ü l ö n - böző n y e l v n e k számít. I g e n p r o b l e m a t i k u s t o v á b b á az ú n . k a j - h o r v á t , a k a s u b és még sok más n y e l v j á r á s . T u l a j d o n k é p p e n a n y e l v i k o n v e r g e n c i a és d i v e r - gencia f o l y a m a t a i m e n n e k végbe szinte a szemünk l á t t á r a . Éppen ezért, a m i k o r H e n r i k B i r n b a u m a n y e l v és n y e l v j á r á s f o g a l m a k k a l o p e r á l az ősszlávval k a p -
* Egy hosszabb tanulmány lerövidített változata
10 161
c s o l a t b a n ( k ü l ö n ö s e n a m i a b a l t i - s z l á v o t és az a b b ó l k ö z v e t l e n ü l eredő közös szláv n y e l v e t i l l e t i ) , t e l j e s e n t i s z t á b a n v a n azzal, h o g y ezek a f o g a l m a k n e m n é l k ü l ö z i k a k é t é r t e l m ű s é g e t és viszonylagosságot. B i r n b a u m s z e r i n t az ősszláv i d ő b e l i e l h a t á r o l á s á v a l szorosan összefügg a n n a k t é r b e l i e l h a t á r o l á s a is — , a m e l y u t ó b b i m é g m a is t e l j e s e n n y i t o t t k é r d é s . U g y a n c s a k v i t á s az ősszláv h e l y é n e k , az őshazának a k é r d é s e is.
2. A szláv a l a p n y e l v , i l l e t v e ősszláv v a g y közös szláv p e r i o d i z á l á s á t i l l e t ő e n e d d i g m é g n e m a l a k u l t k i egységes v é l e m é n y a n y e l v t u d ó s o k k ö z ö t t . A h a z a i s z l a v i s z t i k a , á l l á s p o n t j á t l e g ú j a b b a n P a p p F e r e n c a k a d é m i k u s összegezte Könyv az orosz nyelvről c. m ű v é b e n ( G o n d o l a t , 1979:301). E s z e r i n t az őshaza (1. l e j - j e b b ) t e r ü l e t é n az i. e. I I . é v e z r e d t ő l s z á m o l h a t u n k a s z l á v o k és a v e l ü k szorosan e g y ü t t é l t b a l t i n é p e k őseinek m e g j e l e n é s é v e l . A z i. e. I I — I . évezredre s z o k t u k t e n n i a b a l t i és a s z l á v népek őseinek szoros e g y ü t t é l é s é t , a m e l y n e m csupán közös s z a v a k b a n , de n y e l v t a n i h a s o n l ó s á g b a n is m e g m u t a t k o z i k . A z ősszláv k o r t e n n e k m e g f e l e l ő e n az i. e. i d ő k r e tesszük — ez a m a i s z l á v o k őseinek szorosabb e g y ü t t é l é s é t j e l e n t i . A t é r b e l i e l h a t á r o l á s t i l l e t ő e n p e d i g a k ö v e t k e z ő k e t í r j a P a p p F e r e n c : „ . . . a s z l á v o k ősei a Balti-tenger déli része és a Kárpátok között éltek: n e m északabbra a m a i R i g a i - ö b ö l n é l , n y u g a t o n t a l á n . . . az O d e r á i g , k e l e t e n a Gyeszna f o l y ó i g t e r j e d ő t e r ü l e t e k e n , n e m h a t o l - va a K á r p á t o k é s z a k i v o n u l a t á t ó l délre és n e m é r v e e l a m a i F e k e t e - t e n g e r t . "
P a p p F e r e n c a d e k v á t é r t e l e m b e n h a s z n á l j a az ősszláv és közös szláv k i f e - jezéseket, B i r n b a u m a z o n b a n lényegesnek t a r t j a , h o g y e l h a t á r o l j u k e g y m á s t ó l a k é t e m l í t e t t k i f e j e z é s t , m e r t szerinte az ősszláv és a közös szláv csak részben f e j e z i k k i u g y a n a z t , t e h á t n e m s z i n o n i m á k . E t é t e l e l l e n sok neves nyelvész k i f o g á s s a l élt. B i r n b a u m részletesen m e g c á f o l j a e l l e n v e t é s e i k e t , m i k ö z b e n k ü - lönbséget tesz az ősszláv e g y k o r a i és késői k o r s z a k a k ö z ö t t . Összefoglalóan azt á l l í t j a , h o g y s e m m i l y e n k o m o l y m e g g o n d o l á s n e m szól az ellen, h o g y ne t e g y ü n k k ü l ö n b s é g e t az ősszláv és k ö z ö s szláv t e r m i n u s o k k ö z ö t t . A z első t e r m i n u s t a szláv a l a p n y e l v a l a p v o n á s a i t f e l t á r ó s t á d i u m á r a a l k a l m a z z a , a m á s o d i k a t p e - d i g a késői, az egyes szláv n y e l v e k összehasonlítása á l t a l a szláv írásbeliség e l ő t t i f e l t á r t szakaszára v o n a t k o z t a t j a . De m é g az ősszlávnak és közös s z l á v n a k e g y i l y e n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e esetén is p r o b l e m a t i k u s m a r a d a p o n t o s i d ő b e l i e l - h a t á r o l á s f e l f e l é és l e f e l é e g y a r á n t a k o r a i ősszlávval, i l l e t v e a sok tudós á l t a l f e l t é t e l e z e t t b a l t i - s z l á v v a l szemben.
3. H a e l f o g a d j u k , h o g y a k o r a i ősszláv m e l l e t t m é g egy t á v o l a b b i b a l t i - szláv egység is b e i l l e s z t h e t ő az i n d o g e r m á n n y e l v e k f e j l ő d é s t ö r t é n e t é b e — f e j t e g e t i B i r n b a u m — v a g y p o n t o s a b b a n : h o g y a k o r a i - ő s s z l á v h e l y e t t i n k á b b e g y b a l t i - s z l á v e g y s é g r ő l k e l l b e s z é l n ü n k , a k k o r t é t e l ü n k — látszólag — l o g i - k á t l a n n a k t ű n i k . C s a k h o g y a d o l o g m é g s e m egészen i l y e n egyszerű, m e r t a k o r a i ősszláv, i l l e t v e a közös b a l t i - s z l á v e g y m á s t ó l v a l ó v i l á g o s e l h a t á r o l á s a azt a feltételezést s u g a l l h a t n á , h o g y a b a l t i - s z l á v n y e l v i egység m i n d a b a l t i r a , m i n d a s z l á v r a v o n a t k o z t a t v a e g y f o r m a j o g ú s z á r m a z é k k é n t v o l n a f e l f o g h a t ó ( a m i t m a n e m v i t a t senki), de ez állítás, m i n t M e i l l e t Les dialectes i n d o e u r o p é e n s (Paris, 1908) c. m u n k á j á n a k megjelenése ó t a t u d j u k , t ö b b é n e m á l l j a m e g a h e l y é t .
E k é r d é s n e k t e n g e r n y i i r o d a l m a v a n , B i r n b a u m n e m b o c s á t k o z i k részle- tekbe, csak n é h á n y t e r m i n o l ó g i a i és m ó d s z e r t a n i megjegyzéssel él. Egészben véve azt m o n d h a t j u k — í r j a — , h o g y m i n d e n ü t t o t t , a h o l az összes b a l t i n y e l - v e k k ö z ö t t közös m e g f e l e l é s e k v a n n a k és í g y egy ő s b a l t i a l a p s t r u k t ú r á r a
k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , ez az a l a p s t r u k t ú r a n a g y o n - n a g y o n r é g i v e r e t r e u t a l , a m i v i s z o n t a s o k k a l t e l j e s e b b e n k i k ö v e t k e z t e t h e t ő ősszláv h a n g - és f o r m a r e n d - szerről, v a l a m i n t az ős-, i l l e t v e közösszláv s z ó k i n c s r ő l n e m m i n d i g m o n d h a t ó el. A h o l ősszláv és ő s b a l t i s t r u k t ú r á k k ö z v e t l e n ü l megegyeznek egymással, r e n d s z e r i n t az d e r ü l k i , h o g y az ősszláv h a n g o k és f o r m á k l e v e z e t h e t ő k az ő s b a l t i b ó l , ezzel s z e m b e n ez f o r d í t v a a l i g h a á l l f e n n . Ezért e g y kissé leegy- szerűsítve a d o l g o k a t , azt á l l í t h a t j u k , h o g y a m e n n y i r e csak k ö v e t k e z t e t n i t u - d u n k , az ő s b a l t i n y e l v m o d e l l r é g i b b m i n t az ősszláv. E b b ő l p e d i g az k ö v e t k e z i k '— f e j t e g e t i B i r n b a u m — , h o g y a b a l t i n y e l v e k a d a t a i j e l e n t ő s e n m e g v i l á g í t - h a t j á k a szláv n y e l v e k e l ő t ö r t é n e t é t . A m í g t e h á t e g y b a l t i - s z l á v k ö z é p s ő f o k felvetése — a késői-közös i n d o e u r ó p a i f e j l ő d é s m e n e t é t ő l a k o r a i ősszlávig — a m e t o d o l ó g i a i és t e r m i n u s b e l i nehézségek ellenére m é g i s h a s z n á l h a t ó m u n k a - h i p o t é z i s m a r a d , u g y a n e z a l i g h a é r v é n y e s a késői-közös i n d o e u r ó p a i t ó l az ő s b a l t i n y e l v e k i g v a l ó n y e l v t ö r t é n e t i f o l y a m a t helyes megértéséhez.
4. H . G. L u n t s z e r i n t az ó e g y h á z i szláv n y e l v az ősszláv e g y i k n y e l v j á r á s a v o l t . R. A u t y m a j d n e m hasonló nézetet v a l l , a m i k o r azt m o n d j a , h o g y C i r i l l és M e t ó d n y e l v é t b i z t o n t e k i n t h e t j ü k egy késői közösszláv n y e l v n e k . Ez a véle- m é n y e B. H a v r á n e k n e k is. A z i d é z e t t e k v a l l o m á s a i b ó l az d e r ü l k i , h o g y az „ős- e g y h á z i s z l á v " k i é r t é k e l é s é n é l az e g y i k l e g n a g y o b b nehézséget e k ü l ö n b ö z ő m ű s z a v a k használata okozza, t e h á t az, h o g y az ó e g y h á z i szláv n y e l v n y e l v , i l l e t v e n y e l v j á r á s v o l t - e . B i r n b a u m az ősszláv n y e l v j á r á s o k r a v a l ó t a g o l ó - dását az ősszláv n y e l v f e l b o m l á s a j e l é n e k t e k i n t i és e l i s m e r i , h o g y az ősszláv k o r s z a k o n egy hosszú f o l y a m a t é r t e n d ő , a m e l y e t (az ősszlávot) egészként csak az i. u. első évezred m á s o d i k f e l é b e n k é p z e l h e t ü n k el, m i k ö z b e n — szerinte a n y e l v i v á l t o z á s o k b a n később b i z o n y o s e x t r a l i n g v i s z t i k a i , m é g p e d i g e t n i k a i , p o l i t i k a i és k u l t u r á l i s t é n y e z ő k is szerepet j á t s z h a t t a k . A r r a a k é r d é s r e pedig, h o g y késői-közösszláv n y e l v j á r á s r ó l és (vagy) egyes ősszláv n y e l v e k r ő l k e l l - e b e s z é l n ü n k , B i r n b a u m azt v á l a s z o l j a , h o g y az „ é s " érvényes, m í g a „ v a g y "
t ö r l e n d ő . E m e l l e t t az „ é s " m e l l e t t v a l ó k i á l l á s á t ú g y é r t i , h o g y e l ő b b egy bizonyos késői-közösszláv n y e l v j á r á s létezett, a m e l y csak később v á l t egy most m á r ö n á l l ó n y e l v v é m é g az egyes szláv n y e l v e k írásbelisége e l ő t t i k o r s z a k b a n . B i r n b a u m n e m é r t egyet V . N . T o p o r o v v a l , a k i s z e r i n t az e x t r a l i n g v i s z t i k a i t é n y e z ő k e t f i g y e l m e n k í v ü l h a g y h a t j u k egy n y e l v t ö r t é n e t é n e k a t á r g y a l á s á n á l . H a n g s ú l y o z z a , h o g y az e x t r a l i n g v i s z t i k a i , m i n d e n e k e l ő t t a p o l i t i k a i t é n y e z ő k igenis n a g y szerepet j á t s z a n a k egy ö n á l l ó n y e l v keletkezésénél, h a n y a t l á s á n á l , a m i t a z t á n természetesen az i l l e t ő n y e l v f e j l ő d é s t ö r t é n e t é b ő l , azaz m a g u k b ó l a v á l t o z ó n y e l v i a d o t t s á g o k b ó l é r t h e t ü n k meg.
5. A t o v á b b i a k b a n az a r c h a i z m u s o k n a k m i n ő s í t e t t n y e l v j á r á s i jelenségek v a l l o m á s é r t é k é t f e j t e g e t i B i r n b a u m t a n u l m á n y á b a n . Ü g y v é l i , e l t ú l z o t t a k néha azok a k ö v e t k e z t e t é s e k , a m e l y e t a r é g i és az ú j a b b n y e l v á l l a p o t összehason- lítása a l a p j á n v o n n a k le egyes t u d ó s o k . I l y e n s z e m p o n t b ó l tüzetes v i z s g á l a t n a k v e t i a l á az ú n . „ t o r t " h a n g s o r t és az ú n . l e n g y e l „ m a z u r á l á s t " . S z ó l az ó n o v - g o r o d i n y e l v j á r á s n é h á n y „ í r á s b e l i a r c h a i z m u s á r ó l " is. A z e g y i k n y í r f a k é r e g r e í r o t t f e l i r a t b a n szereplő , , a t c e " a l a k o t n e m t a r t j a ősszlávnak f o n o l ó g i a i o k o k m i a t t . N e m á l l j a m e g szerinte az s e m a helyét, m i n t h a a v c h u a v b s u h e l y e t t ősszláv h a n g z ó t ő r z ö t t v o l n a m e g egy m á s i k n y í r f a k é r g e n . A z észak- orosz n y e l v j á r á s i a l a k : v i g d e „ m i n d e n ü t t " t a l á n r é g e b b i * v b c h i d e a l a k r a vezethető vissza.
A m i az orosz (és belorussz) ú n . akan'e j e l e n s é g k o r á n a k a keletkezését
10* 163
i l l e t i , v a l ó s z í n ű — í r j a B i r n b a u m — , h o g y ez a jelenség i g e n r é g i vonására u t a l . H a n g s ú l y o z z a , h o g y az ősszláv a - v a l j e l ö l t h a n g lényegében a j a k k e r e k í t é s n é l k ü l j ö t t l é t r e az i n d o e u r ó p a i o, a, a - b ő i és ezt a k i e j t é s t m e g ő r i z t e a b a l t i - szláv is. Csak az ősszláv, i l l e t ő l e g az i t t i n k á b b d i a k r o n i k u s é r t e l e m b e n közös- s z l á v k é n t j e l z e t t k o r s z a k vége f e l é , t e h á t ú g y a 8—9. században k e r e k í t e t t é k és s z ű k í t e t t é k k i e m a g á n h a n g z ó k i e j t é s é t egy szabályos o - v á . A l a p v e t ő e n a z o n b a n ez a k i e j t é s m i n d e n ü t t s z l á v n y e l v t e r ü l e t e n m e n t végbe és éppen ezért m é g késői-közösszláv j e l e n s é g n e k k e l l t e k i n t e n i e l l e n t é t b e n V . G e o r g i e v v e l , a k i ezt a változást egy csak n e m k ö v e t k e z e t e s e n v é g r e h a j t o t t , m a g á n y o s jelenség- n e k v é l i , a m e l y e g y á l l í t ó l a g o s ősszláv a r c h a i z m u s t ő r z ö t t v o l n a m e g .
6. A z e d d i g i e k b e n v á z o l t h a s o n l ó t é m á v a l f o g l a l k o z i k B i r n b a u m Über unterschiedliche Konzeption der slavischen Ursprache und ihrer mundartlichen Gliederung c. t a n u l m á n y a is ( A n z f s , Bd. V I I : 1974, 146—152), a m e l y b e n most m é g részletesebben v á l a s z o l D r . H . W e i h e r ellenvetéseire.
H . B i r n b a u m 4 d o l g o t h a n g s ú l y o z :
a) A k é t t e l j e s e n e g y f o r m á n é r t e l m e z h e t ő (és n é m e l y k o r í g y is használt) f o g a l o m n á l m i n t az „ ő s s z l á v " ( U r s l a v i s c h ) és „ k ö z ö s s z l á v " ( G e m e i n s l a v i s c h ) f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y az „ U r s l a v i s c h " egy k o r á b b i (a b a l t i - s z l á v b a n y ú l ó ) , a „ G e m e i n s l a v i s c h " egy k é s ő b b i k o r s z a k o t ö l e l f e l . A k é t k i f e j e z é s t e h á t i d ő - b e l i k ü l ö n b s é g e t j e l ö l és m e r e v h a t á r v o n a l n i n c s k ö z ö t t ü k .
b) A „ b a l t i s z l á v " és „ k o r a i ősszláv" ( F r ü u r s l a v i s c h ) k i f e j e z é s e k legalábbis részben f e d i k e g y m á s t és csak a k u t a t ó s z e m p o n t j á t ó l és az a d o t t p r o b l e m a - t i k á t ó l f ü g g , h o g y a k e t t ő k ö z ü l m e l y i k e t részesíti e l ő n y b e n .
c) H a s o n l ó k é p p e n u g y a n e z é r v é n y e s — m u t a t i s m u t a n d i s — az igazán viszonylagos „ k é s ő i - k ö z ö s s z l á v n y e l v j á r á s " ( S p á t g e m e i n s l a v i s c h e r D i a l e k t " , i l - l e t v e az „ U r e i n z e l s l a v i n e " t e r m i n u s o k r a is, és v é g ü l :
d) A z írásosan i g a z o l t , i l l e t v e n y e l v j á r á s i l a g m é g f e n n m a r a d t „ a r c h a i z m u - s o k " túlságosan messzire n y ú l ó k i v e t í t é s é t ő l a szláv ő s n y e l v i k o r s z a k b a óva- k o d n u n k k e l l . F e l ü l e t e s n e k t a r t j a B i r n b a u m W e i h e r ama d e f i n í c i ó j á t , a m e l y s z e r i n t „ a z ősszláv a z o k n a k az ő s s z l á v o k n a k a n y e l v e , a k i k az őshazában él- t e k " . E l v e t i az ú n . t ö r z s f a e l m é l e t e t is (Schleicher). Szerinte a n a g y o r o s z t (vagy e n n e k egy részét) e g y b e v e t v e a szláv összterület p e r i f é r i k u s n y e l v é t j e l l e m z ő v o n á s o k k a l , a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t u n k , h o g y azok n e m v e z e t h e t ő k le egy- szerűen a h á r o m k e l e t i - s z l á v n y e l v t u l a j d o n s á g a i b ó l .
7. A k ö v e t k e z ő k b e n H . B i r n b a u m Noch einmal zur Problematik des Laut- wandels idg. s > usl. x . c. ü n n e p i megemlékezését összegezzük, a m e l y e t Peeter A r u m a a 70. s z ü l e t é s n a p j a a l k a l m á b ó l t e t t közzé (ScSl, T o m u s X V I I , m u n k s g a a r d C o p e n h a g e n 1971, 233—247).
A z a feltevés, h o g y a z ö n g é t l e n g u t t u r á l i s x (— ch) r é s h a n g m é g a k o r a i ősszlávban, i l l e t v e az ősszláv e l ő t t i i d ő b e n az i d g . s - b ő l f e j l ő d ö t t k i , eddig m é g n e m t e l j e s e n t i s z t á z o t t . K ü l ö n ö s e n e h a n g t ö r t é n e t e és a v á l t o z á s feltétele n e m világos még. B i r n b a u m összefoglalja az e d d i g i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i t és r á m u t a t a lehetséges m a g y a r á z a t o k r a .
8. A z e g y i k l e g r é g i b b szláv n y e l v e m l é k , a Kijevi Lapok ( K L ) h a n g a l a k j á v a l és eredetének k é r d é s é v e l f o g l a l k o z i k Birnbaum Noch einmal zur Lautgestalt der Kiever Blatter und zur Frage nach ihrer Herkunft c. t a n u l m á n y a . ( Z f s l P h , B d . X X X V I I I , H e f t 2, H e i d e l b e r g 1975:335—348). A K L - a t s o k a n t a n u l m á n y o z - t á k m á r , de m é g m i n d i g sok a v e l e kapcsolatos m e g o l d a t l a n p r o b l é m a . Á l t a l á - b a n ú g y v é l i k , h o g y a 10. század I I . f e l é b ő l v a l ó , de v a n n a k , a k i k a 9. századból
s z á r m a z t a t j á k . K ü l ö n ö s e n v i t á s e n y e l v e m l é k keletkezésének h e l y e és m ó d j a . A n y e l v e z e t e is p r o b l e m a t i k u s . V a j o n v a l a m e l y i k n y e l v j á r á s b a n v a g y v a l a m e l y k e v e r é k s z l á v , esetleg ö n á l l ó szláv n y e l v e n í r ó d o t t - e ? V a n n a k , a k i k az e r e d e t i - ségét is k é t s é g b e v o n j á k , és ezek v é l e m é n y e s z e r i n t csak az e r e d e t i k é s ő b b i i d ő b ő l származó m á s o l a t a i m a r a d t a k r á n k . B i r n b a u m ú g y v é l i , h o g y az e g y i k l e g r é g i b b e r e d e t i óegyháziszláv n y e l v e m l é k r ő l v a n szó, de n e m á l l j a m e g a h e l y é t az az állítás sem, m i n t h a a r á n k m a r a d t p é l d á n y a 19. századból v a l ó h a m i s í t á s lenne.
B i r n b a u m s z e r i n t Stieber e l m é l e t e n e m h e l y t á l l ó és részletesen m e g c á f o l j a é r v e i t . H o g y csak e g y r e m u t a s s u n k r á : a f e n n m a r a d t k é z i r a t m á s o l ó j a k e v e r i a z ( < g az e előtt) és a 2 (< d j, a m i sajátosan cseh és d é l n y u g a t i s z l o v á k , i l l e t v e
„ m o r v a " r e f l e x ) h a n g o k a t . Ha a K L nyelvezete h ű és h a m i s í t a t l a n v i s s z a t ü k r ö - ződése l e n n e egy v a l a m i k o r beszélt n y e l v j á r á s n a k , m i n t ahogy ezt S t i e b e r f e l - tételezi, a k k o r a m á s o l á s n á l i l y e n b i z o n y t a l a n s á g a l i g h a f o r d u l h a t o t t v o l n a elő, m e r t a g>z (e e l ő t t ) h a n g v á l t a k o z á s , m i n t ismeretes, az egész szláv n y e l v t e r ü - leten v é g b e m e n t . H o g y a K L e r e d e t é v e l k a p c s o l a t b a n H o r v á t o r s z á g és k ü l ö - nösen D a l m á c i a j ö h e t számításba, n e m c s a k az a t é n y szól. h o g y i t t egy r ó m a i s z e r t a r t á s ú g l a g o l i c á v a l í r o t t m i s e k ö n y v r ő l v a n szó, h a n e m az a t ö r t é n e t i m e g - f o n t o l á s is, h o g y M e t ó d t a n í t v á n y a i k i ű z e t é s ü k u t á n a N a g y M o r v a B i r o d a - l o m b ó l , ezek egy része ideiglenesen, mások b i z o n y á r a t a r t ó s a n H o r v á t o r s z á g - b a n és k ü l ö n ö s e n a h o r v á t D a l m á c i á b a n t a l á l t a k m e n e d é k e t . E g y t o v á b b i erős b i z o n y í t é k arra, h o g y a K L f e n n m a r a d t p é l d á n y a h o r v á t ( k ö z e l e b b r ő l m e g h a t á - r o z v a : d a l m á t ) t e r ü l e t e n k e l e t k e z e t t , természetesen m é g az a k ö r ü l m é n y is, h o g y a K L első o l d a l a m i n d e n valószínűség s z e r i n t , s z i n t é n e r r ő l a t e r ü l e t r ő l , a 12. század e l e j é r ő l s z á r m a z i k .
9. A z orosz n y e l v t a n o k v i t a t o t t p r o b l é m á i k ö z é t a r t o z n a k az ú n . p r e d i k a t i v határozószók. B i r n b a u m ezekkel is f o g l a l k o z i k . E z e k e t a v a l ó d i h a t á r o z ó s z ó k - k a l e l l e n t é t b e n — a m e l y e k m e l l é k n e v e k , igék és f ő n e v e k j e l e n t é s é t csak m ó - d o s í t j á k — az j e l l e m z i , h o g y ö n á l l ó b b f u n k c i ó k a t is szoktak k a p n i , esetleg m o n d a t é r t é k k e l is f e l l é p n e k (1. P a p p Ferenc Könyv az orosz nyelvről, G o n d o l a t , 1979. 241) ezért ezeket a l e g ú j a b b orosz n y e l v t a n o k k ü l ö n s z ó f a j i k a t e g ó r i a - k é n t k e z e l i k . R e n d s z e r i n t á l l a p o t o t f e j e z n e k k i és v a l a m e l y segédigével e g y ü t t m o n d a t o t a l k o t n a k , p l . mne nado, mne nuzno. Ezek a határozószók a l k a l m a s a k a m o d a l i t á s k i f e j e z é s é r e , r a g o z h a t a t l a n o k és — m i n t l á t t u k — á l l í t m á n y i é r t é - k ü k v a n . (T e p l o , rano, udobno stb.) B i r n b a u m ezt a p r o b l é m á t v i z s g á l j a m e g a l e n g y e l n y e l v a n y a g á n Über einige Ansatze zu einer prádikativen Zustande- kategorie im Polnischen c. t a n u l m á n y á b a n ( W d S L , K ö l n — W i e n , 1976: 6—21).
10. A nyelvészet e g y i k legérdekesebb ágazata a n é v t a n , a m e l y nemcsak széles k ö r ű nyelvészeti, h a n e m i g e n alapos t ö r t é n e l m i és n é p r a j z i i s m e r e t e k e t is k ö v e t e l a vele f o g l a l k o z ó t ó l . B i r n b a u m k u t a t á s a i e r r e a t e r ü l e t r e is k i t e r - j e d n e k . A k ö v e t k e z ő k b e n k é t e f f a j t a t a n u l m á n y á n a k az i s m e r t e t é s é r e k e r ü l sor, a m e l y e k k ö z ü l az e g y i k c í m e : Der österreichische Jasomirgott und die frühere Verbreitung der Alpenslaven (Urslovenen) — A n z f s l P h , G r a z 1977:33—48.
Ismeretes, h o g y Bécs e g y i k l e g r é g i b b városrészében, az I. k e r ü l e t közepén v a n egy k i s utca, a m e l y n e k k i c s i t sajátosan h a n g z ó neve v a n : Jasomirgott- strasse. E t i m o l ó g i á j a m i n d m á i g h o m á l y o s , á l l í t ó l a g A u s z t r i a első hercegének, a b á b e n b e r g i n e m z e t s é g b ő l származó I I . H e n r i k v o l t a m e l l é k n e v e , a k i 1177.
I. 13-án h a l t meg. A z utca n e v é t egyesek szláv, l e n g y e l és k ü l ö n ö s e n cseh
.165
hercegi házassági k a p c s o l a t o k k a l hozzák összefüggésbe. F r i t z É h e i m egy régi k ó d e x b e n t a l á l k o z o t t e n é v v e l , a m e l y n e k jelentése szerinte á t o k v a g y eskü l e h e t e t t és így k e l l é r t e n i : Ja so mir Gott helfe. Ez a m a g y a r á z a t azonban, a m e l y az 1800 u t á n i é v e k b ő l való, i n k á b b csak n é p e t i m o l ó g i a lehet. E g y másik k r ó n i k a I I . H e n r i k n e v é t í g y idézi: „iste Hainricus dictus Jochsamergott".
B i r n b a u m szerint a n é v első h i t e l e s e l ő f o r d u l á s a J a n E n i k e l Fürstenbuch- á b a n t a l á l h a t ó m e g a 13. századból és csak a 15. század v é g é r ő l v a l ó ez az értelmezése: „Ja so mir Gott". A r e j t é l y t a z o n b a n ez sem o l d j a m e g . Ha u g y a n i s , , J a s o m i r g o t t " - t a l k a p c s o l a t b a n eredetileg v a l ó b a n egy b a j o r — o s z t r á k herceg n e v é r ő l v a n szó a késői k ö z é p k o r b ó l , és h a t o v á b b á f e l t é t e l e z z ü k is, hogy a k ü l ö n b ö z ő , b i z o n y í t o t t í r á s m ó d o k (joch sam mir got, joch so mir got, jochsamergot, jachsomirgot) v a l a m e n n y i egy r é g e b b i h a n g a l a k g r a f i k a i - f o n e t i - k a i a l a p j a , még a k k o r is f i g y e l m e t é r d e m e l n e egy m á s i k m a g y a r á z a t is az e d d i g i e k k e l szemben, t i . i t t egy n y a k a t e k e r t , jelentését i l l e t ő e n n e m egészen világos bizánci, i l l e t v e a r a b a l a k r ó l v a n szó; de a r r a is g o n d o l h a t u n k , h o g y ea az a l a k levezethető a szlávból, b á r h a n g t a n i o k o k m i a t t az o l y a n k ö z v e t l e n összetételt m i n t — m o n d j u k — Jaromir, a m e l y j ó l b i z o n y í t h a t ó a csehből, s biztos, h o g y közösszláv e r e d e t ű (vö.: ősszláv jar-b .tavasz', cseh: jaro, szlovák jar, jarz 'tavasz') n e m t e k i n t h e t j ü k a szóban f o r g ó m é g csak e l t o r z u l t szláv a l a k j á n a k sem. E n n e k ellenére a Jasomir(gott) szláv — m é g p e d i g szlovén
— eredete n a g y o n v a l ó s z í n ű m é g a k k o r is, ha az összetétel első t a g j a (Jaro-) még meggyőző e t i m o l ó g i a i m a g y a r á z a t r a szorul. A m á s o d i k tag esetén (-mir) u g y a n a z o n a l k o t ó r é s z r ő l l e h e t szó, a m e l y számos más szláv n é v b e n m e g v a n — pl. Vladimir, Velimir, Kasimir v a g y Slavomir stb. M é g i s B i r n b a u m ú g y véli, hogy e m á s o d i k t a g végleges m a g y a r á z a t a t o v á b b i k u t a t á s o k a t i g é n y e l . Ismere- tes az is, h o g y az óoroszban, v a l a m i n t az orosz e g y h á z i - s z l á v b a n a Volodimir, Vladimir m e l l e t t m e g t a l á l h a t j u k ezek v a r i á n s a i t i s : Volodimir, Vladimer;
V a s m e r szerint ( R E W I , 209) „ a m á s o d i k tag a g ó t — mers-szel ' n a g y ' , ófn.
m a r i v a l 'híres' és a mir-b végződése az orosz mir ' b é k e ' ' v i l á g ' szóval kapcsola- tos n é p e t i m o l ó g i a i illeszkedés ú t j á n j ö t t l é t r e " . (Vö. m é g a g e r m á n : V a l d e m a r - t , V a l d i m a r ( r ) - t és a n é m e t Dietmar t í p u s ú szót is!)
A m i a d u n á n t ú l i e g y k o r i szláv lakosság eredetét, n y e l v é t i l l e t i — e r r ő l a k é r d é s r ő l m é g m a is f o l y i k a v i t a . L e h e t , h o g y a B a l a t o n k ö r n y é k i szlávok a 9. században m é g e g y v a g y t ö b b á t m e n e t i szláv n y e l v j á r á s t beszéltek. B i r n b a - u m s z e r i n t , a P a n n ó n i á b a n l e g k o r á b b a n letelepedett szlávok egy k é s ő i ősszláv n y e l v j á r á s t beszéltek, a m e l y n e m n a g y o n k ü l ö n b ö z ö t t a t t ó l a szlávtól, amelyet u g y a n a b b a n az i d ő b e n a határos északi és d é l i t á j a k o n beszéltek. E kérdés k r i t i k a i és t á r g y i l a g o s s á g r a t ö r e k v ő k i t ű n ő összefoglalását A . Cs. Sós: Die slavische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert (München, 1973) c.
t a n u l m á n y á b a n o l v a s h a t j u k , a m e l y n e k lényege a k ö v e t k e z ő :
A D u n á n t ú l lakossága h e t e r o g é n j e l l e g ű v o l t . Szláv, avar, b a j o r és r o m a n i - zált n é p c s o p o r t o k k a l k e l l s z á m o l n u n k , a k i k k ö z ü l t ú l n y o m ó többségben v o l t a k a szlávok. A 9. század f o l y a m á n m i n d északról, m i n d d é l r ő l t e l e p e d t e k le szláv csoportok a D u n á n t ú l o n . Sem n y e l v e m l é k e k , sem t ö r t é n e t i adatok n e m n y ú j - t a n a k k e l l ő alapot ahhoz, h o g y a k ü l ö n b ö z ő e r e d e t ű szláv c s o p o r t o k a t t e r ü l e t i - leg e l t u d j u k e g y m á s t ó l h a t á r o l n i . B i r n b a u m is osztja ezt a v é l e m é n y t .
M é g b o n y o l u l t a b b az ún. ősszlovének p r o b l é m á j a . B i r n b a u m részletesen i s m e r t e t i az e g y m á s n a k h o m l o k e g y e n e s t e l l e n t m o n d ó v é l e m é n y e k e t , a m e l y e k b e n p o l i t i k a i , é r z e l m i t é n y e z ő k is n a g y szerepet j á t s z a n a k . M i n d e n e s e t r e a n n y i
bizonyos szerinte, h o g y az alpesi-szlávok (ősszlovének) a m a i N y u g a t - M a g y a r - országba n y ú l t a k be, m é g a k k o r is, ha messzemenően m á r n e m csupán n e m - k e v e r t „ t i s z t a " ősszlovákról, h a n e m i n k á b b e t e r ü l e t szláv n y e l v j á r á s o k a t be- szélőiről v a n szó, a k i k k ö z ü l a m a i szlovén és k a j h o r v á t t u l a j d o n k é p p e n ezeknek e g y i k f ő alkotórésze v o l t .
11. B i r n b a u m m á s i k n é v t a n i t a n u l m á n y á n a k címe: Slavisches Namengut a us dem friihmittelalterlichen bayerischen Raum (WSIJb, W i e n , Bd. X X I , 1975:34—42).
E b b e n az a n y a g g y ű j t e m é n y b e n v a n t ö b b o k i r a t is, részben o l y a n k o r a i időből, m i n t a m i l y e n a 8. és 9. század f o r d u l ó p o n t j a , a m e l y e k n a g y o n sok szláv t u l a j d o n n e v e t t a r t a l m a z n a k , s a m e l y e k e t a szláv n y e l v t u d o m á n y eddig a l i g v e t t t u d o m á s u l . K ü l ö n ö s e n k é t o k i r a t szövegére v o n a t k o z i k ez: 1. az ún.
Salzburger Verbrüderungsbuch-ra (SV) — a 8. század vége és 2. az 1827-ből d a t á l t B u c h e n a u - i ( L i n z m e l l e t t ) Placitum-ra (PB.). Ezekben szláv személy- neveket t a l á l u n k , a m e l y e k m é g a m á r többször megvizsgált Evangeliar von Cividale-ben e l ő f o r d u l ó szláv s z e m é l y n e v e k n é l is régebbiek és a szláv apos- t o l o k e l ő t t i i d ő k r e m e n n e k vissza.
II.
1. E b b e n a részben még B i r n b a u m k é t nyelvészeti és k é t k u l t ú r t ö r t é n e t i recenzióját f o g j u k i s m e r t e t n i . Első recenziója Peeter A r u m a a , Urslavische Grammatik c. k ö n y v é n e k I I . k ö t e t é r ő l szól, amely a szláv k o n s z o n a n t i z m u s t f o g l a l j a magában. ( I J S L P , 1980:1—19). B i r n b a u m recenzióit n e m szabad a szokványos r e c e n z i ó k k a l azonosítani. Ö nemcsak a recenzált m ű v e k t a r t a l m á t i s m e r t e t i ezekben, h a n e m igen g y a k r a n v i t á b a száll a szóban f o r g ó k é r d é - sekben, ú g y hogy a végén szinte m i n d e g y i k b ő l egy önálló t a n u l m á n y k e r e - k e d i k k i .
M i v e l A r u m a a k ö n y v é n e k az alcíme: Einführung in das vergleichende Stu- dium der slavischen Sprachen, feltételezhető, hogy szerző m ű v é t elsősorban a felsőoktatás céljára t a n k ö n y v n e k szánta, a recenzens szerint azonban k i t ű z ö t t célját aligha érte el, m e r t k ö n y v e tele v a n o l y a n nyelvészeti részekkel, a m e l y e k n e m t a n k ö n y v b e v a l ó k . B i r n b a u m azonban elismeri, h o g y A r u m a a , a s t o c k - h o l m i szlavista és b a l t i o l ó g u s k ö n y v e ennek ellenére is m i n d m e n n y i s é g i l e g , m i n d minőségileg m e g n y e r ő , messzemenően önálló k u t a t á s o k r a támaszkodó t u d o m á n y o s t e l j e s í t m é n y . A z t a f e l a d a t o t t ű z t e k i maga elé, h o g y szembeállítsa a szláv n y e l v e k vonásait az i n d o g e r m á n nyelvcsalád más ágainak m e g f e l e l ő t u l a j d o n s á g a i v a l , m i a l a t t természetesen a k ö z e l i r o k o n b a l t i á l l az előtérben.
A k ö n y v t e h á t i n k á b b a b a l t i s z l á v v a l f o g l a l k o z ó i n d o g e r m a n i s t á k , és n e m a szláv n y e l v e k e t k u t a t ó k , t a n u l ó k érdeklődésére számíthat. V i s z o n t az i n d o g e r - m a n i s t á k számára — í r j a B i r n b a u m —, A r u m a a k ö n y v e valóságos kincses- bánya.
E n n e k ellenére B i r n b a u m hangsúlyozza, hogy az ősszláv korszak e l ő t t i és az ősszlávkorszakbeli mássalhangzó-kapcsolatoknak, és azok változásainak a vizsgálata m i n t önálló k u t a t á s i e r e d m é n y , A r u m a a k ö n y v é n e k legértékesebb részét a l k o t j a , m e r t i t t m é g i n k á b b m i n t m á s h o l A r u m a a a b b a n a h e l y z e t b e n v o l t , h o g y a saját megfigyeléseit és a t o p o - és h i d r o n i m i k u s l e l e t e k r e v o n a t k o z ó
.167
feljegyzéseit, v a l a m i n t a r é g i f o r r á s o k b ó l összegyűjtött b i z o n y í t é k a i t is b e v o n j a vizsgálódásai körébe.
B i r n b a u m n e m sorolja f e l részletesen, h o g y m i b e n é r t egyet v a g y n e m A r u m a a v e l . Csakis o l y a n p r o b l é m á k t ö m ö r k i v á l o g a t á s á r a szorítkozik, m e l y e k e t érdemeseknek v é l a v i t á r a , v a g y i s m i n d e n e k e l ő t t a m ű első 13 fejezetét f o g j a v a l l a t ó r a , m e r t ezek i n k á b b t a n k ö n y v j e l l e g ű e k , m í g a t ö b b i e k csupán a szak- e m b e r e k részére s z o l g á l t a t n a k i g e n érdekes, ö n á l l ó k u t a t á s o k o n n y u g v ó anyagot.
Bizonyos hangjelenségek e l t e r j e d é s é v e l k a p c s o l a t b a n A r u m a a elég g y a k r a n használja a „ L e b e n s r a u m " f o g a l m á t . B i r n b a u m j o g g a l v e t i a szemére, h o g y e szó használatát rossz p o l i t i k a i íze és a m é g k e l l e m e t l e n e b b reminiszcenciái m i a t t is j o b b l e t t v o l n a e l k e r ü l n i e és h e l y e t t e i n k á b b a „ S i e d l u n g s r a u m " - o t használnia.
I g e n tanulságos A r u m a a n a k a szláv dvizb-re, trizb-re v a l ó utalása, m e l y a l a k o k m i n d e n e k e l ő t t a szláv licft/L-ra (leiksos-ra) és tich'b-ra (teisos-ra) m e n n e k vissza.
N e m egészen következetes viszont A r u m a a — j e g y z i meg B i r n b a u m — , a m i k o r azt á l l í t j a , hogy az i d g . a l a p n y e l v n e k az S m e l l e t t v o l t egy ennek megfelelő zöngés Z p á r j a is a f o n é m a á l l o m á n y á b a n , de k ö n y v é n e k egy m á s i k h e l y é n (48. old.) m á r azt í r j a , h o g y a Z a szlávban is az ö r ö k ö l t Z D , Z G k a p c s o l a t o k b ó l v o n ó d o t t el és f e j l ő d ö t t ö n á l l ó f o n é m á v á , a m i a n n á l is k ö n y - n y e b b e n ment, m i v e l az i d g g((h,)-ból i t t Z l e t t . És n e m s o k k a l később ismét a r r ó l beszél, h o g y a Z f o n é m a a szlávban és a b a l t i n y e l v e k b e n viszonylag ú j a b b eredetű. M i n t ismeretes — m o n d j a B i r n b a u m — , r e n d s z e r i n t t é n y l e g f e l t é t e l e z i k , h o g y az idg. a l l o p h o n Z a szlávban csak a g(h) > z változás b e f e - jeződése u t á n v á l t a f o r m a r e n d s z e r tagjává, a m i azonban a m á r t u l a j d o n k é p p e n i szláv n y e l v f e j l ő d é s e n b e l ü l meglehetősen k o r á n m e h e t e t t végbe.
Tanulságosak t o v á b b á A r u m a a m e g f o n t o l á s a i a magánhangzó-protézist i l l e - t ő e n is, a m e l y e k t ö b b e k k ö z ö t t egy m á s i k r é g i p á r h u z a m r a m u t a t n a k r á a szláv és h e t t i t a k ö z ö t t a szó- és szótagkezdő st~, sk-, sp- eltűrésében. A szláv izba < *istrb-ba g e r m á n kölcsönszó (vö. n é m e t : Stube) csak látszólagosan k i v é - tel, m i v e l a m a g á n h a n g z ó - p r o t é z i s t i t t b i z o n y á r a e vándorszónak a kölcsönzési ú t j a magyarázza meg.
Összefoglalóan m e g á l l a p í t j a B i r n b a u m , h o g y A r u m a a k ö n y v é n e k t u d o - mányos és pedagógiai é r t é k é t a n n a k kisebb h i b á i v a g y e l l e n t m o n d á s a i s e m m i - esetre sem c s ö k k e n t i k . H a t a n k ö n y v n e k kevésbé is alkalmas, t u d o m á n y o s értéke a n n á l nagyobb, m e r t a m ű sok j ó , önálló k u t a t á s o n a l a p u l ó e l m é l e t i fejtegetést t a r t a l m a z , és k ü l ö n ö s e n j ó l m e g v i l á g í t j a m i n d e n e k e l ő t t a szláv és b a l t i n y e l v e k - re vonatkozó e d d i g i i s m e r e t e i n k e t .
2. B i r n b a u m alább k ö v e t k e z ő recenziójában I l y a T a l e v , Some Problems of the Second South Slavic Injuence in Russia című, eredetileg d o k t o r i disszer- tációnak, j e l e n l e g i f o r m á j á b a n kissé átdolgozott m ű v é r ő l m o n d k e m é n y , de mégis elismerő b í r á l a t o t . ( I J f S R L , 59—65).
A bolgár származású I l y a T a l e v 1972-ben védte m e g d o k t o r i értekezését a Los Angeles-i E g y e t e m Szláv N y e l v i és I r o d a l m i Tanszékén. A f i a t a l tudós n a g y h é v v e l száll szembe szovjet m a r x i s t a tudósok v é l e m é n y e i v e l , a m i a saját íté- leteinek n y i l v á n bizonyos s z u b j e k t í v - p o l i t i k a i színezetet kölcsönöz, s a m i B i r n - b a u m szerint n e m h e l y é n v a l ó egy t u d o m á n y o s m u n k á b a n , még a k k o r sem, ha az olvasó a szerző nyomós é r v e i n e k hatására h a j l a m o s Talev nézeteit e l f o g a d n i . A h a g y o m á n y o s felfogás s z e r i n t 1453, K o n s t a n t i n á p o l y eleste f o r d u l ó p o n t o t
j e l e n t e t t az orosz i r o d a l m i n y e l v , f ő l e g az elbeszélések és a p u b l i c i s z t i k a n y e l - vezetének k i f e j l e s z t é s é b e n , m e r t sok b o l g á r és szerb tudós e k k o r teszi át székhelyét a M o s z k v a i Á l l a m b a , s m ű k ö d é s ü k i g e n n a g y k i h a t á s s a l v o l t az ún.
orosz—szláv n y e l v g r a f i k á j á r a ( ú j r a b e v e z e t t é k a n a z á l i s o k a t , a h b e t ű t m a g á n - hangzó u t á n az a v á l t o t t a f e l , az o és e h e l y e t t k e z d t e k 1,-1 és b - t í r n i , a r c h a i - z á l ó d o t t a szókincs. S o k fölösleges g r e c i z m u s k e r ü l t a n y e l v b e stb. (és egész szerkezetére). Ez az a k o r s z a k , a 15—16. század, a m e l y e t a I I . délszláv b e f o l y á s - n a k szokás nevezni.
A szóban f o r g ó disszertáció címe p o n t a t l a n — á l l a p í t j a m e g B i r n b a u m — m e r t l é n y e g é b e n n e m a f e n t e b b f e l s o r o l t j e l e n s é g e k k e l f o g l a l k o z i k , v a g y leg- alábbis n e m ezekre h e l y e z i a f ő s ú l y t .
T a l e v k ö n y v e első f e j e z e t é b e n k i t a r t a m a v é l e m é n y e m e l l e t t , h o g y az á l t a l a t a n u l m á n y o z o t t j e l e n s é g b e n elsősorban a k ö z é p - b o l g á r n y e l v és az ezen a n y e l - v e n f o l y t i s t e n t i s z t e l e t i írásbeliség j á t s z o t t n a g y o n f o n t o s szerepet, m é g i s tá- m o g a t j a azt az e l v i t a t h a t a t l a n t é n y t , h o g y m é g n e m s i k e r ü l t és ú g y l á t s z i k , n e m is f o g soha s i k e r ü l n i m e g h ú z n i egészen p o n t o s a n a h a t á r v o n a l a t egyrészt a k ö z é p - b o l g á r , másrészt az egyháziszláv n y e l v (és i r o d a l o m ) ószerb v a r i á n s a i k ö z ö t t .
B i r n b a u m is e l i s m e r i , h o g y e t é r e n m é g j e l e n t ő s h i á n y o k m u t a t k o z n a k és a t é m á t t o v á b b k e l l m é g t a n u l m á n y o z n i .
A I I . f e j e z e t b e n T a l e v a k ö z é p - b o l g á r i r o d a l m i n y e l v bevezetésének a r é s z l e t e i v e l f o g l a l k o z i k a késői k ö z é p k o r i M o s z k v a i Á l l a m b a .
T a l e v a k é s ő b b i e k f o l y a m á n ( I I I . fejezet) h a s o n l ó a n a bolgár t u d ó s o k leg- t ö b b j é h e z , az ószláv k a n o n i k u s szövegeiben éppen a b o l g á r n y e l v l e g r é g i b b em- l é k e i t l á t j a , t a g a d v a e m e l l e t t — és B i r n b a u m s z e r i n t is teljes j o g g a l — egy ó - k ö z é p k o r i k o r s z a k sajátos m a k e d ó n n y e l v é n e k a létezését. ( V a n n a k , k ü l ö n ö s e n a j u g o s z l á v t u d ó s o k k ö z ö t t más v é l e m é n y e k is, hiszen szinte m i n d e n n e m z e t k ö z i n y e l v é s z e t i k o n f e r e n c i á n éppen ezen k a p n a k h a j b a a k é t f é l e á l l á s p o n t k é p v i - selői.) E b b ő l természetesen m é g n e m k ö v e t k e z i k — m i n t ahogy ezt n a p j a i n k i g e n sok b o l g á r t u d ó s a á l l í t j a — a m a i i r o d a l m i m a k e d ó n n y e l v tagadása, a m e l y e t , m i n t ismeretes, J u g o s z l á v i a d é l i részén beszélnek a M a k e d ó n N é p - köztársaságban. U g y a n e k k o r T a l e v n e m t é r k i a v i t a elől. E l s ő s o r b a n j u g o - s z l á v i a i ( p o n t o s a b b a n : m a k e d ó n i a i ) k o l l é g á i v a l v i t á z i k , a k i k az u t ó b b i i d ő b e n , k é t s é g t e l e n ü l f ő l e g p o l i t i k a i o k o k m i a t t i g y e k e z t e k b e b i z o n y í t a n i e g y sajátos ő s i v a g y k ö z é p m a k e d ó n i r o d a l m i n y e l v létezését.
B i r n b a u m T a l e v m u n k á j á n a k á l t a l á n o s értékelését 3 p o n t b a n f o g l a l j a össze, m e l y e k a k ö v e t k e z ő k :
(1.) A z ún. I I . d é l s z l á v befolyás Oroszországban a 14—15. században — a h o g y T a l e v h e l y e s e n í r j a — , elsősorban n e m a t ö r ö k ö k h ó d í t á s á n a k a k ö v e t k e z m é n y e a B a l k á n - f é l s z i g e t r e és n e m is a délszláv (bolgár és k i s e b b m é r t é k b e n szerb) t u d ó s o k tömeges á t t e l e p ü l é s é n e k a k ö v e t k e z m é n y e a M o s z k v a i Á l l a m és D é l - n y u g a t - O r o s z o r s z á g (azaz L e n g y e l o r s z á g — L i t v á n i a ) h a t á r a i közé.
(2.) B á r az orosz e g y h á z i s z l á v i s t e n t i s z t e l e t i k ö n y v e k n o r m a l i z á l á s á n a k m o - d e l l j e k é n t f ő l e g a k ö z é p b o l g á r k é z i r a t o k szolgáltak, m i s e m m i t sem t u d u n k — á l l a p í t j a m e g T a l e v — a b o l g á r k é z i r a t o k tömeges m é r t é k ű i m p o r t j á r ó l Orosz- országba. A 14—15. századbeli b o l g á r k é z i r a t o k többségét az oroszok az A t h o s z - h e g y i k o l o s t o r o k b a n és K o n s t a n t i n á p o l y b a n v a l ó t a r t ó z k o d á s u k i d e j é n m á - s o l t á k le.
(3.) A z i r o d a l m i ( v a g y a b o l g á r szerkesztésű egyháziszláv) k ö z é p b o l g á r n y e l v
.169
szabványosítása és egységesítése, a m e l y n e k c é l j a n y i l v á n az v o l t , h o g y h e l y r e - á l l í t s á k az ószláv n y e l v ű k l a s s z i k u s szövegek n o r m á i t , a l a p j á b a n véve m é g a f ü g g e t l e n B u l g á r i a u t o l s ó p a t r i á r k á j a , J e v f e m i j T i r n o v s z k i j t e v é k e n y s é g é n e k v a l a m i k o r az e l e j é n k e z d ő d ö t t el. Ez u t ó b b i p a t r i á r k a szerepét a k ö z é p b o l g á r i r o d a l m i n y e l v n o r m a l i z á l á s á n a k a f o l y a m a t á b a n m o s t a n á i g i g e n erősen e l t ú - l o z t á k .
I. T a l e v m u n k á j á n a k e l e g f o n t o s a b b t é t e l e i , a m e l y e k m e g b í z h a t ó a d a t o k o n és a szerző á l t a l f e l h o z o t t m e g g y ő z ő é r v e k e n a l a p u l n a k , k é t s é g e n k í v ü l m e g - é r d e m l i k a s z a k e m b e r e k f i g y e l m é t — h a n g s ú l y o z z a B i r n b a u m .
3. M i u t á n csak n e m r é g h a g y t a e l a s a j t ó t H . T ó t h I m r e n a g y s z e r ű k i s összefoglaló m u n k á j a a szláv a p o s t o l o k é l e t é r ő l és m ű k ö d é s é r ő l , b i z o n y á r a é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t számot n á l u n k F r a n t i s e k D v o r n i k t ö b b n y e l v e n is m e g - j e l e n t e g y i k m u n k á j á n a k ( „ B y z a n t i n e M i s s i o n s A m o n g the S l a v e s " ) a l á b b i s m e r t e t e n d ő r e c e n z i ó j a B i r n b a u m t o l l á b ó l . ( W S l j b , t. 17:55—66).
A z t h i h e t n ő k — í r j a B i r n b a u m — , h o g y F r a n c G r i v e c K o n s t a n t i n u n d M e t h o d , L e h r e r d e r S l a v e n ( W i e s b a d e n , 1970) c. összefoglaló m ű v e u t á n k i m e - r ü l t a szláv a p o s t o l o k k ö r ü l i p r o b l e m a t i k a . Ez a z o n b a n csak l á t s z ó l a g v a n í g y , a m i n t ezt a m o r v a o r s z á g i szláv misszió v e z e t ő i n e k 1100. é v i j u b i l e u m a a l k a l - m á b ó l m e g j e l e n t számos t a n u l m á n y és k ö n y v is b i z o n y í t j a , m i n d E u r ó p á b a n , m i n d A m e r i k á b a n . E g y w a s h i n g t o n i s z i m p o z i o n (1964) is ezt a t é m á t i k t a t t a be p r o g r a m j á b a , a m e l y e n F . D v o r n i k , a t u d ó s c s e h — a m e r i k a i b i z a n t i n i s t a és k ü l ö n ö s e n a s z l á v o k ő s t ö r t é n e t é n e k k i v á l ó i s m e r ő j e v o l t az e g y i k előadó ési a k i n e k a f e n t e b b i k ö n y v é v e l p o l e m i z á l B i r n b a u m .
D v o r n i k l e v é l t á r i és a r c h e o l ó g i a i l e l e t e i ú j f é n y b e n v i l á g í t j á k m e g a szláv a p o s t o l o k m u n k á s s á g á t . K ö n y v e n a g y részét t u l a j d o n k é p p e n a S z a l o n i k i - i t e s t - v é r e k szláv m i s s z i ó j á n a k s z e n t e l i M o r v a o r s z á g b a n (és P a n n ó n i á b a n ) , v a l a m i n t r ó m a i t a r t ó z k o d á s u k n a k . M e g j e g y z e n d ő , azonban, h o g y a S z a l o n i k i - i t e s t v é r e k é l e t m ű v é r e v a l ó h i v a t k o z á s a i i g e n f e l ü l e t e s e k — á l l a p í t j a m e g B i r n b a u m . A b i z á n c i k e r e s z t é n y b e f o l y á s t l e í r ó v á z l a t a i b a n p l . c i r i l l i - — m e t ó d i n y o m o k r ó l és v i s s z h a n g o k r ó l O r o s z o r s z á g b a n szinte a l i g esik szó.
Összehasonlítva a szlavista G r i v e c k ö n y v é v e l D v o r n i k o t — B i r n b a u m azt á l l a p í t j a meg, h o g y G r i v e c n a g y f i g y e l m e t szentel i r o d a l m i és f i l o l ó g i a i p r o b l é m á k n a k , és k ü l ö n ö s e n a p a p t e s t v é r e k í r ó i és f o r d í t ó i t e v é k e n y s é g é t m é l t a t j a b e h a t ó a n . A c i r i l l i — m e t ó d i k u t a t á s o k n a k ezt a c e n t r á l i s jelentőségét v i s z o n t D v o r n i k kissé m o s t o h á n k e z e l i , és m é g h o z z á n e m is m i n d e n n e l é r t h e t e g y e t a m o d e r n f i l o l ó g i a . Számos esetben p l . — í r j a B i r n b a u m — h i b á s a n v a g y p o n t a t l a n u l idéz, v a g y á l l í t , a szláv n e v e k e t e l t o r z í t j a , h a m i s oldalszá- m o k r a u t a l s. i. t.
D v o r n i k s z e r i n t a M o r v a o r s z á g b a n m e g t a l á l t r é g i k ő t e m p l o m o k r o m o s m a r a d v á n y a i i n k á b b h a s o n l í t a n a k a d a l m á t , m i n t a régebben í r e r e d e t ű n e k f e l - t é t e l e z e t t e g y h á z i építészetre. É r v e i a z o n b a n — m o n d j a B i r n b a u m —- n a g y o n szegényesek és e g y á l t a l á b a n n e m veszi f i g y e l e m b e pl. e k é r d é s e g y i k n a g y s z a k é r t ő j é n e k , A . V . I s a c e n k ó n a k f i l o l ó g i a i l a g is j ó l m e g a l a p o z o t t v é l e m é n y é t , a k i az „ í r " e l m é l e t h í v e .
A 107. o l d a l o n azt í r j a D v o r n i k , h o g y a f o r d í t á s o k a t t a r t a l m a z ó E u c h o l o - g i u m S i n a i t i c u m a 10. századból s z á r m a z i k , ezzel szemben n a g y o n is kétséges, h o g y e k é z i r a t i l y e n r é g i l e h e t n e . B i r n b a u m s z e r i n t i n k á b b a 11. századból v a l ó és óegyháziszláv szövegeket t a r t a l m a z .
D v o r n i k á l l í t á s a (308. old.), h o g y a g l a g o l i t a ábécé a l a p j a a g ö r ö g m i - n u s c u l u m , s z i n t é n v i t a t h a t ó , m e r t pl. E. G e o r g i e v szerint a glagolit,a ábécé K o n s t a n t i n önálló, szabad alkotása. (Vö. H T , 77).
És v é g ü l B i r n b a u m r á m u t a t a r r a is, h o g y r o p p a n t z a v a r ó l a g h a t az o l v a - sóra D v o r n i k n á l az i d e g e n szavak és n e v e k n a g y o n p o n t a t l a n és h a n y a g visz- szaadása.
A f e l s o r o l t h i á n y o s s á g o k e l l e n é r e is B i r n b a u m hangsúlyozza, h o g y P á t e r D v o r n i k C i r i l l — M e t ó d m a g n u m opus-a k é t s é g t e l e n ü l n a g y é r d e m e k k e l is d i c s e k e d h e t ; a szerzőnek sok t e r ü l e t e n v a l ó n a g y és r e n d k í v ü l i t u d á s á r ó l t a n ú s - k o d i k , és azon s z l a v i s t á k n a k , a k i k kevésbé j á r t a s a k a b i z á n c i és p á p a i t ö r t é - n e t e k l a b i r i n t u s a i b a n , f e l b e c s ü l h e t e t l e n segédeszközül f o g s z o l g á l n i .
4. A z orosz írásbeliség l e g r é g i b b n y e l v e m l é k e i k ö z ö t t f o g l a l h e l y e t az ú n . Nyesztor-krónika, a m e l y a X I I . század első é v t i z e d e i b e n k e l e t k e z h e t e t t , de csak k é s ő b b i i d ő b ő l származó m á s o l a t o k m a r a d t a k r á n k k ü l ö n b ö z ő k i a d á s o k b a n . T r ó c s á n y i Z o l t á n s z e r i n t a I X . századtól az 1100-ig t e r j e d ő e s e m é n y e k e t m o n d j a el. A szerző (szerzők?) t o l l a a l a t t é l e t r e k e l a m ú l t , m e r t n e m c s a k l e í r j a , h a n e m a szó v a l ó d i é r t e l m é b e n d r a m a t i z á l j a , a s z e m ü n k e l ő t t j á t s z a t j a e l a f o n t o s a b b eseményeket. ( T r . Z. 14.).
B i r n b a u m L u d o l f M ü l l e r és m u n k a t á r s a i n a k , , H a n d b u c h z u r N e s t o r c h r o n i k "
c. 3 kötetes m u n k á j á t is i s m e r t e t i , a m e l y n e k egyes k ö t e t e i 1926 és 1977 k ö z ö t t j e l e n t e k meg. ( W d S l , 405—411). Ez a n a g y o n igényes m ű 9 év k u t a t á s a i n a k az e r e d m é n y e i t t a r t a l m a z z a . A neves t ü r i n g i a i szlavista, L u d o l f M ü l l e r , a k i k i v á l ó i s m e r ő j e a k ö z é p k o r i orosz k u l t ú r á n a k és e g y h á z t ö r t é n e t n e k , a szóban f o r g ó m ű ú j , k r i t i k a i k i a d á s á b a n a t u d o m á n y m a i á l l á s p o n t j á r ó l t e k i n t i át a k r ó n i k á - k a t , a m e l y e k j e l e n t ő s f o r r á s é r t é k k e l b í r n a k a szláv k ö z é p k o r számára.
M ü l l e r e g y i k m u n k a t á r s a , L e o n o r e S c h e f f l e r a I I . k ö t e t b e n a t e c h n i k a i e l g o n d o l á s r a v o n a t k o z ó a n k i f e j t i azokat az a l a p e l v e k e t , a m e l y e k e t a s z ö v e g k r i - t i k a i a p p a r á t u s összeállításánál a l k a l m a z o t t . I t t B i r n b a u m m e g j e g y z i , h o g y
„ t a k a r é k o s s á g i i n t é z k e d é s e i " a z o n b a n n e m f o g j á k k i e l é g í t e n i a f i l o l ó g u s t . í g y p l . n a g y o n s a j n á l a t o s , h o g y á l t a l á b a n az e l t é r ő o l v a s a t o k m e g a d á s á n á l m é g csak a t ö b b n y i r e o r t o g r á f i a i (részben azonban f o n e t i k a i ) v á l t o z a t o k a t sem j e - l ö l i , p l . az e és é, e és b, o és t>; i és b, i l l e t v e y és t> b e t ű k n é l , azaz n e m j e l ö l i a „ f e s z í t e t t " h a n g o k a t a „ g y e n g é n " r e d u k á l t m a g á n h a n g z ó k k a l e l l e n t é t - ben, t o v á b b á a k ö v e t k e z ő h a n g c s o p o r t o k e g y m á s m e l l e t t i s é g é t , m i n t ky, gy, chy és ki, gi, chi, v a l a m i n t a zy, zy-t a zi, z i - v e l szemben f i g y e l e m b e v e h e t t e v o l n a .
B i r n b a u m í g y f o g l a l j a össze v é l e m é n y é t :
Egyes — k é t s é g t e l e n ü l n e m s z á m o t t e v ő — s z ú r ó p r ó b á k az összeállított a n y a g pontosságát és m e g b í z h a t ó s á g á t i l l e t ő e n egészben v é v e i g e n k i e l é g í t ő k é p e t n y ú j t a n a k . A m e g á l l a p í t h a t ó v i s z o n y l a g kevés h i b a v a g y elnézés t ö b b e k k ö z ö t t a g ö r ö g a l a k o k p o n t a t l a n á t í r á s á b a n m u t a t k o z i k meg.
E g y s z ó v a l : ez a h a l l a t l a n u l n a g y s z o r g a l m a t és m u n k á t i g é n y l ő m ű , „ t e l j e s s z ó j e g y z é k " - é v e l n a g y o n j ó s z o l g á l a t á r a lesz m i n d a z o k n a k , a k i k a N y e s z t o r - k r ó n i k á v a l t u d o m á n y o s a n k í v á n n a k a j ö v ő b e n f o g l a l k o z n i .
* * *
Ü g y v é l j ü k , az e d d i g i e k eléggé b i z o n y í t j á k , h o g y H e n r i k B i r n b a u m a szla- v i s z t i k a k i v á l ó m ű v e l ő j e v i l á g v i s z o n y l a t b a n is. A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n n e m v o l t o l y a n n e m z e t k ö z i n y e l v é s z e t i kongresszus, a m e l y e n 1—1 előadással ne
.171
szerepelt volna. E sorok í r ó j a nagy szerencséjének t a r t j a , hogy többször is t a n ú j a l e h e t e t t B i r n b a u m nagyszerű előadóképessége m e g n y i l v á n u l á s á n a k . É r - deklődési k ö r e r o p p a n t széles t e r j e d e l m ű . M u n k á i b a n az ősszlávtól kezdve a m a i orosz n y e l v i g szinte m i n d e n f o n t o s a b b p r o b l é m á v a l f o g l a l k o z i k . G y a k r a n kap m e g h í v á s o k a t k ü l ö n b ö z ő egyetemekre, j e l e n l e g (1981) is a z á g r á b i egyetem vendégprofesszoraként m ű k ö d i k f é l éven át. H e l y h i á n y m i a t t csak n é h á n y f o n - tosabb m ű v é t e m l í t e m m é g m e g :
Untersuchungen zu den Zukunftsumschreibungen mit dem Infinitiv im Altkirchenslavischen. S t o c k h o l m , 1958, 326 pp. — Zur Sprache der Methodvita."
Cologne-Graz, 1964:329—61. — Studies on Predication in Russian. Santa M o - nica, 1965, 251 pp. — Syntagmatische und paradigmatische Phonologie. Böhlau, 1967: 307—52. — Byzantine Tradition Transformed: The Old Serbian Vita.
The H a g u e : M o u t o n , 1972:243—84. — Common Slavic: Progress and Problems in Its Reconstruction. C a m b r i d g e , 1975: X I I — 4 3 6 pp. — How Deep is Deep Structure? Bologna, 1975:459—75. — On the Significance of the Second South Slavic Influence of the Russian Literary Language. I J S L P X X I , 1975:23—50.
— Social Factors in Sound Change. Copenhagen, 1980, 237—245 stb.
A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZEKE Anzeiger für slavische Philologie
H. Tóth Imre, Konstantin-Cirill és Metód élete és működése, Magvető, Budapest, 1981.
International Journal for the Study of the Russian Language International Journal of Slavic Linguistics and Poetics
Marburger Abhandlungen zur Geschichte und Kultur Osteuropas, Bd. 14.
Scando—Slavica
Trócsányi Zoltán, Az orosz irodalom kincsesháza, Budapest, Athenaeum 1948.
Die Welt der Slaven
Wiener Slavistisches Jahrbuoh Zeitschrift für slavische Philologie AnzfslPh
HT IJF IJSLP MAzGO ScSL TrZ WdSL WSljb ZfslPh
P E 3 I O M E
Í J E f l T E J I B H O C T B I E H P M K A E M P H E A Y M A B O E J I A C T P I C J I A B M C T M K P I
h a y m h a n 0 6 m e c t b e h h 0 c t b c h m t a e t t e h p m k a b m p h ö a y m a o ^ h m m m 3
caMbix noflroTOBjieHHbix j i m h f b m c t o b MMpa. B Hanie b p e m j i o h HBjiaeTCii
n p o ( J ) e c c o p o M m ^ n p e K T o p o M G n a B í i H C K o r o i i H C T M T y T a n p n y H M B e p c M T G T e
ropofla JIoc AmKejiec. 06meii3BecTHo, m t o o h BjiaAeeT h c m c u k h m , aHr-
J I M M C K M M , p y C C K M M M H O J I b C K H M J I 3 b I K a M M H a y p O B H e p O ^ H O r O H 3 b I K a , p a 3 -
ÖMpaeTCíI B O Bcex O C T a J T b H b l X CJiaBíIHCKMX 33bIKaX M BJia^eeT CKaHflMHaBCKM-
m m ü 3 b i k a m n raate. b nepByio o h e p e ^ b 3 a h m m a e t c a í b m k o m , j i m t e p a t y p o h m K y j i b T y p o M c j i a B i i H c p e / j H e B e K O B b i i , h o e r o b h m m^ h m c p a c n p o c T p a H a e T c a m H a n p o Ö J i e M b i c o B p e M C H H o r o p y c c K o r o h nonbCKoro í i 3 h k o b pi Ha m x RVLa- jieKTbi. Oh x o p o u i o 3HaeT m: o t h o c í i m , m e c í i k 3TMM ii3biKaM apxeojionmecKMe HaxoflKM. Oh o^mh M3 caMbix BbiflaiomMxcii Mccjie^OBaTeneM cjiaBHHCKoro yneHMH 06 MMeHax. J^o 3Toro Hanncaji 6ojiee 175 HaynHbiK Tpy^oB, cTaTew Sojibinoro oö'béMa, a ^ m c j i o e r o MajieHbKMx nySjiMKaijHM — cpe/jii x o T o p b i x
ecTb m CTaTbM, MMetomne OTHomeHMe ic BeHrepcKOMy íObiicy n k BeHrpaM
— n p e B b i c n j i o i j n c j d p y 2 0 0 . n y ö j i m k y e t c í í i i o m t m b o B c e x h 3 b i k 0 b e f l h e c k m x
> K y p H a j i a x M n p a , o e r o Hay^Hoíi spyAnqnM m o > k h o c y^ m t b no HecKOJibKMM
e r o KHMraM, m b ero TBop^ecTBe 3HaMMTejibHoe m c c t o 3aHMMaK)T c o i j m o - j i M H r B M C T M H e c K n e n p o Ö J i e M b i .
b ^aHHoii paöoTe coo6m,aeTCH o 8 CTaTbiix 11 4 peu;eH3iiHx b n p h s a y m a , iiTo6bi nponjijiiocTpiipoBaTb, KaKOM iiinpoKMM Kpyr oxBaTbiBaK)T HayHHbie wHTepecbi Bi-ipHSayMa H KaKHM orpoMHbiM Hay^HbiM annapaTOM oh pa6o- TaeT. 3aHMMaexcii, nanpMMep, nepM0/jM3aE(MeM npacjiaBímcKoro iObiKa, b paMKax SToro m npoÖJieMaMu TaK na3biBaeMoro BajiTMCJiaBíiHCKoro ne- pilóta, fliiajieKTaMM npacjiaBHHCKoro ii3biKa, pa3HbiMH MH,ij0repMaH0—cjiaB-
h h c k m m h c j x HeTMHeCKMMM M3MeHCHMiIMM, CaMblMIl CTapblMM CJiaBflHCKMMM
33bIK0BbIMM naMHTHMKaMM M T3K Ha3bIBaeMbIMM IIpCflMKaTMBHblMM Hape- qMiiMM. o q e h b MHTepecHO t o , h t o o h roBOpMT o Tex MMeHax cjiaBHHCKoro rip0MCX05KfleHMH, KOTOpbie OTMe^eHbl B STMMOJIOrMM BeHCKOTO #30MMp- roTiiiTpacce m ynoTpeSjiiuincb b paHHCM c p e^ h e b e k o b b e Ha TeppirropMM BaBapnn. Oh 3HaeT m h o t o HOBoro m 0 Tex KyjibTypHbix 11 T0pr0Bbix c b h3h x ,
KOTOpbie S m j i h ycTaHOBjicHbi H0Br0p0fl0M c ropo/jaMH XaH3a.
Ero p e i í e h 3 m m xapaKTepn3yK)TCíi t ö m , m t o o h m He o t h o c í t t c a k pHfl,y oöbiHHbix peu,eH3Mii, n0T0My TiTo o h He t o j i b k o M3jiaraeT co,o;ep^caHMe npo-
LiMTaHHoro m m npoM3BefleHMH, h o m 3 a t e b a e t ocTpbie cnopbi c aBTopaMM m b Ka>k^oii peL^eH3MM b c b h 3 m c flahhom n p o ö j i e m o m M3JiaraeT c b o k ) TOHKy 3peHMÍT.
BnpHÖayMy MfléT y>Ke 5-brn ^ecHTOK jieT. 3a nocne^HHe ^ec^TMjieTMii npMHMMaji y^acTMe b paöoTe Ka^K^oií M e ^ y H a p o ^ H o n KOHc|)epeHqMM no íi3biK03HaHMK), M cyrrecTMBHocTbK) c b o m x j i e K U, m m o h 3axBaTbiBaeT cjiyina- Tejieíí. HacTo ero npHrjiamaiOT b pa3Hbie yHMBepcMTeTbi HMTaTb JieKU,MM, M cew^ac (1981) o h y>Ke nonro^a HMTaeT j t c k i ; m m b 3arpe6cKOM y h m b e p c n t e t e .
.173
