Bilis, epe (1. e.), biliphaein, biliphrasin, bilirubin, biliverdin : epefestenyek (1. e.).
Biliárd (francz., bijard, a bille = teke szóból), teke
játék, általánosan elterjedt társas mulatság, melynél elefánt golyókat löknek erre szolgáló bot (dákó) segé
lyével zöld posztóval bevont asztalon. Közönségesen játszott nemei: a c a r a m b o l a g e és a k é g l i v. báb
játék (lyuk nélküli, francz. asztalon) és a c a r o l i n e - játék (hat lyukú, német asztalon). A XVI. sz.-ban találták fel s Francziaországból terjedt el.
Billaud-Varennes J e a n N i c o l a s franczia forra
dalmár, szül. 1756. ápril. 23. 1785. ügyvéd Parisban.
1792. aug. 10. zendülés főinditója. A convent tagja.
1795. a girondista mozgalom után elitéltetett s 1816.
nyerte vissza szabadságát, f 1819. jun. 3.
Billault A u g u s t e A d o l p h e M a r i é francz. állam
férfi, szül. 1805. nov. 12. Vannesban. 1837. a kamara liberális tagja. 1840. alállamtitkár. 1848. radikális tagja a nemzetgyűlésnek. 1851. elnök, 1854—58-ig senator. 1859. belügyminiszter. 1860. tárczanélküli miniszter, f 1863. okt. 13.
Billegényfélék v. billegetők, motacillidae, madár
család az éneklők rendjéből; csüdjök vékony, magas, elül táblás, 9 első rendű evezőtollal. Többnyire a földön élnek, lépkedve futnak és rovarokkal táplál
koznak. Ide tartoznak a barázda b., m. álba (1. e.) ; az erdei b., ni. boarula, a sárga b., m.flava és a ké
nes b., m. sulfurea, igy nevezve kénsárga hasáról ; nálunk völgyekben, patakok mellett tanyáz.
Billenő kocsi vagy talyiga az, melynek szekrénye vízszintes tengely körül forgatható; — különösen földszállításra használják, a felbillentés után a felra
kott föld önmagától kihull.
Billentyű, 1) távirdánál (Mayer-féle) v. házi távir- dánál érintkező nyomó gomb, melynek érintésével a villamos áramkört bezárjuk vagy megszakítjuk. — 2) C l a v e s , hangszernél (zongora, orgona stb.). Kes
keny fadarab, melyet megnyomnak, hogy a hur v. síp megszólaljon (összes b. zongoránál claviatura, org.
manuál); fuvóhangszernél ezzel szabályozzák a lég
kiáramlást.
Biliét (francz. -jé), levélke, czédula ; belépti jegy (1.
e.), B. d'amour (damur) vagy b. doux (du), szerel
mes levél.
Billiarde, 1000 milliárdéból, azaz milliószor millió
ból álló összeg. L. billió.
Billikom, eredetije a német der Willkommen, mely szó alul csúcsos kelyhet jelentett, melyet kiüritetlenül nem lehetett letenni. A magyarban ált. díszesebb ivó
edényt jelent, többnyire aranyból v. ezüstből.
Billió, nálunk és Németországban milliószor millió (1 és tizenkét zérus), Francziaországban ezerszer millió (1 és kilencz zérus), de ez összegre nálunk szo- kottabb a m i l l i á r d é elnevezés; a mi billiónkata francziák trilliónak v. billiarde-nak nevezik.
Billot J e a n B a p t i s t , franczia tábornok, szül. 1828.
aug. 15. Chaumeilben. 1849. Algirben szolgált és a mexikói hadjáratban részt vett. 1871. a nemzet
gyűlés tagja, 1875-ben senator, 1879. hadtestpa
rancsnok Marseilleben, 1882 — 83. hadügyminiszter, 1884. a lillei I. hadtest parancsnoka, azután római nagykövet.
Billroth T ó d o r , orvos,szül. 1829. ápril 26.Bergen.
1860. tanár Zürichben, 1867. óta Bécsben. Jeles, Ma
gyarországon is ismert sebész. Főművei: »Coccobac- teria septica«, »Allgemeine chirurgische Pathologie und Therapie«, »Die Krankenpflege«, Pithával kiadta
»Handbuch der allgemeinen u.speciellen Chirurgie«-t.
Biló, hegység, tulajdonképen keskeny dombsor, mely a Csazma felső völgye és a Dráva között terjed el.
Legmagasabb pontja 228 m. magas, kelet felé az Ilo- váig terjed. Ezen fővonalhoz mindkét oldalon ala
csony dombhátak csatlakoznak. Legnagyobb része lösz és kavics.
Bilochus (lat.), a szolgabíró régi latin neve.
Bimana (lat.), kétkezüek; állatrend az emlősök cso
portjában, egyetlen családdal, melyet az ember (homo sapiens) képvisel.
Bimbasi (tör., bin-basi = ezernek feje), ezredpa
rancsnok, őrnagy.
Bimbó, 1) a virág fejlődésének azon stádiuma, mi
dőn a kehely még nem nyílott ki ; b i m b ó z á s , a b.
kinyilási szaka; — 2) barnásszinü dudor a női emlő közepe táján, mely a tejkivezető csöveket foglalja magába, csecsbimbó ; b i m b ó u d v a r , a csecsbimbót gyürüalakulag környező, barnásán festenyzett bőr
részlet.
Bimbódzás propagatio gemmipara, a szaporodás azon, alsóbbrendű állatoknál előforduló, neme, melynél az anyaállat testén a növények rügyeihez hasonlóan kis szemölcs keletkezik, mely folyton növekedve végre az anyaállathoz hasonló egyeddé fejlődik és vele összefüggésben marad, vagy kifejlődését befejezve tőle elválik.
Bimetallismus, kettős (pénz-)érték, vmely ország
ban törvényesen megállapított oly valuta, melynek alapját az arany és az ezüst teszi. Jelenleg Franczia
országban, Belgiumban, Németalföldön és Svájczban van elfogadva ; de rendszerint nem érvényesül hatá
rozottan, mert a két nemes fém egymáshoz való érték
viszonya, a törvényes megállapítás daczára, változik s igy hol az egyik, hol a másik értékéhez simul a pénzérték, de többnyire az aranyéhoz.
Binder A n d r á s dr. theologiai tanár, szül. 1842.
nov. 17. Mármaros-Szigeten. 1874. óta a szatmári papnevelő intézet lelki igazgatója.
Binding K á r o l y jogtanár és történész, szül. 1841.
jun. 4. Majna-Frankfurtban. Előbb Baselban, Frei- burgban, 1872-ben Straszburgban, 1873. óta Lipcsé
ben a büntetőjog tanára. Am. tud. akadémia kültagja.
Bingen, hessen-darmstadti város a Rajna mellett és a Nahe torkolatánál. Szőlőmüvelés. A Rajna itteni sziklaszorulata Mausethurm név alatt ismeretes.
Bingler G y u l a lovag, altábornagy, szül. 1832. A bécsi 2. hadtestparancsnokság műszaki főnöke.
Binocle (francz., -nokl), a két szemre való szemüveg v. távcső, ellentéte: m o n o c l e (Le.). Binocularis, kettős szemre való.
Binom (görög és lat.), a mathezisben vmely 2 tag
ból álló mennyiség, pl. x-\-y, 3 — 2; — b i n o m i n a l i s t a n t é t e l , analytikai képlet, mely vmely b. tetszőle
ges hatványát véges v. végtelen sor által fejezi ki, mely az 1. tag eső és a 2. tag emelkedő hatványai szerint van rendezve ; segítségével vmely számnak gyöke bármii}' megkívánt pontossággal kiszámítható.
Binz K á r o l y orvos és pharmokologus, szül. 1832.
jul. 1-én, 1868. tanár Bonnban. Az ottani pharmoko- logiai intézet alapitója. Irt több orvosi és pharmoko- logiai szakkönyvet.
Bioarithmetika (görög), az átlagos emberi élettar
tamnak kiszámítása, különösen a valószínűségi szá
mításnak a halálozásra, élettartamra stb. való alkal
mazása által.
Biochemia (gör.), az élő test anyagcseréjének tana;
b i o d y n a m i k a , az életerők tana ; b i o m a g n e t i s - m u s , állati delejesség ; b i o m e t r i a , az emberi élet-
kor kiszámítása valószínűség számítása szerint ; az idő kimérése és felosztása, annak bölcs felhasz
nálása czéljából.
Biographia (gör.), életrajz, életirás, a történetírás
nak egyik formája, vmely kiválóbb személy életének elbeszélése, működésének, munkáinak és tetteinek rajzával. A klasszikus irodalomnak leghíresebb ily
nemű termékei : Plutarchus Párhuzamos életrajzai és Tacitus Agricolája. Kitűnő az angol Lewes György
től Goethe élete (magy. ford. Szász K.) ; irodalmunk
ban a kiválóbbak : Pázmány Péter és Mátyás király életrajzai Fraknói Vilmostól, Rákóczy Zsigmond és II. György Szilágyi Sándortól stb., Vörösmarty és Katona életrajzai Gyulai Páltól, Révay és Kisfaludy K. élete Bánóczi Józseftől, stb. Kisebb életrajzokat Toldy F. irt nagy számmal.
Biológia, é l e t t a n , azon tudomány, mely a szerve
zetek életjelenségeiről és a külvilágnak az életfolya
matra való befolyásáról szól.
Biomantia, b i o m a n t i k a (gör.), 1) törvényszéki orvostani meghatározása annak, vájjon születésekora magzat élt-e, a mit bizonyos jelekből (p. o. tüdő
próba) lehet megtudni. — 2) Az élettartam megjós
lása bizonyos jelekből: babona.
Bion, görög idyll-költő Smyrnából, Theokrit után
zója, 200 körül Kr. e. Csak töredékeket bírunk tőle, melyekből magyarra ford. Révai, Elegyes vesék, 1787.
Biostatika, a közép élettartamról szóló tan.
Bipedes (lat.), kétlábú állatok.
Birák könyve, az ó-szövetségi kánon azon könyve, mely Izrael történetét Józsue halálától Eli koráig tárgyalja. Szerzője a talmud szerint Sámuel próféta vagy ennek tanítványa.
Bírálat, k r i t i k a , itéletmondásvmely dolog, munka, műalkotás stb. felett. (Csak hódolat illet meg, nem bírálat, az Ur szava Madách »Ember tragédiája «- ban.) Van t ö r t é n e l m i , p h i l o l o g i a i és a e s t h e t i k a i b. A tört. b. a kútfők hitelességének megálla
pítására törekszik, a phil. a régi írók fenmaradt szövegének hitelességét vizsgálja (szövegkritika 1. e.), az aesth. b. pedig az iró ítéletét fejti ki vmely mű felett. A megbírált mű lehet bármely művészeti tárgy:
festmény, szobor, zenemű, irodalmi mű stb. Ha az előbbi háromra vonatkozik, m ű k r i t i k a a neve.
Mikor a birálat egy más bírálat állításait czáfolja, e l l e n b i r á l a t (antikritika) a neve. Az aesth. b.-ot még a szépirodalomhoz szokás számítani, s irodal
munkban Kölcsey Ferencztől, a magyar kritika meg
alapítójától, napjainkig számos kiváló képviselője volt. Kölcsey bírálatai Csokonai, Berzsenyi és Kis költeményei s Korner »Zrinyi«-je felett ma is minta
szerűek.' Az ő nyomába lépett Bajza József, ki mel
lett Vörösmarty és Toldy működtek e téren is.
A következő nemzedék soraiból Arany János, Gyulai Pál, Salamon Ferencz, Greguss Ágost, Erdélyi János és br. Kemény Zsigmond jutottak tekintélyre a ma
gyar kritikában. Említendők még: Züahy Károly, Dömötör János, Vadnai Károly, Beöthy Zsolt s az ujabbak közül : Szana Tamás, Ötvös (Silberstcin) Adolf, Péterfy Jenő, Keszler József, Pasteiner Gyula, Keleti Gusztáv, Palágyi Menyhért, Ambrus Zoltán, Mihály József, Gáspár Imre, Bartók Lajos, Rákosi Jenő, id. Ábrányi K. stb.
Bíráskodás, az a működés, melyet a biró, állásá
nál fogva, végez, midőn vitás jogviszony iránt dönt;
a törvénykezésben a bíróság előtti összes eljárás (tehát a nem peres is) értendő. A b. költségeit nálunk az állam, a törvényhatóság, a község viseli.
Birch-Pfeiffer S a r o l t a , német színésznő és termé
keny drámairónő, szül. Stuttgartban 1800., 1844-től a berlini udv. színház tagja, f 1868. Színművei közül magyar színpadokon gyakran játszották : Angelo, Pádua zsarnoka (ford. Kiss János), Halottrabló (ford.
Pály Elek), Notredamei toronyőr (ford. Fáncsy Lajos), Mézeskalácsos Róza (ford. Baranyai Péter), Hinkó a hóhérlegény (ford. Kiss János), Szapáry Péter (ford.
Komlóssy F.) stb. cziműeket.
Biri, község Szabolcs megyében 798 lakossal.
Biribi, olasz szerencsejáték 36 mezőre osztott táb
lán, zacskóból kihúzott kártyákkal.
Birk, magyarul : Petele (Maros-Torda m.).
Birka, gyapjúra nevelt juh (1. juh).
Birk-codex, a bécsi udv. könyvtárban pár év előtt fölfedezett XV. századbeli magyar nyelvemlék, me
lyet 1889. jan. mutattak be a magyar történelmi tár
sulat ülésén s Birk Ernő könyvtári igazgatóról, a magyar tud. akadémia kültagjáról, neveztek el. A codex első része Szt. Ágoston reguláját, második része a nyulak-szigeti dömés apáczák 1474. évi reguláit tartalmazza, melyeket Váczi Pál dömés for
dított magyarra. Ismertette Kluch János a M. Könyv
szemlében. (1889.)
Birkenfeld, Oldenburg nherczegség része a Nahe mellett, ter. 502 km2., 41.334 lak. Főhelye : B.
Birkenhead (-hid), Liverpoollal szemben a Mersey m., Cheshire-ben, kikötő város, 99.597 lak., nagy
szerű dockok, hajógyár. Dohány-, gyapotkereskedés.
Birkózás, a görögöknél a harezjátékok egyik neme.
A birkózók egészen meztelenül álltak ki és testüket bedörzsölték olajjal, hogy sikamlós legyen. Győztes
nek azt tekintették, a ki ellenfelét 3 izben földre teri
tette. Más neve a b.-nak az a k r o c h e i r i s m o s volt, midőn a birkózók csupán kezeiknél fogták egymást s igy iparkodott egyik a másikat a földre leszorítani.
Korunkban a testgyakorlásnak sazathletikának egyik formája ; a magyar athl. klubok viadalai közt szintén szokott szerepelni.
Birlaló, az a személy, ki vmely dolgot tényleg birto
kában tart, a nélkül, hogy tulajdonának tekinthetné.
Birma (Barma), Hátsó-India é-ny.-i részén, azelőtt császárság, mely 1886. óta Angliához tartozik. Fo
lyamai : az Iravadi, a Salvin és k. részén a Mekong.
Fővárosa : Mandale. 1) Brit Alsó-B., ter. 236.251 km9., 4,569.170 lak. - 2) Brit Felső-B., ter. (a Lushai, Kachin és San államokkal együtt) 500.000 km2., 4,984.730 lak. A birmaiak harcziasak, Buddha hivei.
Birmingham (börminghem), angol város Warwick grófságban a Rea m., 429.906 1., Manchester után az ország első gyárvárosa. Vas, aczél, sárgaréz, broncz- tárgyakat és eszközöket gyártanak (gomb, csavar, csat, szög, lámpa, horgony, láncz, tű, réz- és aczél- toll, fényezett pléhtárgyak, fegyver és üveggyártás).
Hozzá tartozik S o h o külváros, a legnagyobb gőz
gépgyárral, melyet még Watt alapított. Kath. püspök székhelye. Műegyetem (1872.).
Birnam (birnem), 422 m. magas hegy Skócziában, Perth grófságban, Dunkeld közelében, Shakespeare
»Macbeth«-jéből ismeretes. M e g i n d u l t a k a bir- n a m i e r d ő f á i : baljóslatú jel.
Birnbaum, magyarul : Oláh-Girbó (A.-Fehér m.).
Birnthor, magy. : Körtvélykapu (Maros-Torda m.).
Biró, az a személy, ki a törvény által nyert felha
talmazás következtében elébe terjesztett vitás jogvi
szonyok iránt határoz akként, hogy e határozata a vitatkozó felekre kötelező erejű, melynek kényszer utján is foganatot szerezhet. Nálunk a birák rend-
szerint kinevezés, kivételkép választás utján nyerik tisztjöket. Utóbbiakhoz tartoznak a községi bírásko
dás alá eső kisebb polgári ügyekben az 1877 : XXII., a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihá- gási ügyekben az 1880: XXXVII.t.-cz. 4 1 . §.-a, a vá
lasztott biróság elé vitt ügyekben az 1881: LIX. t.-cz.
7 4 _ 7 9 - i k §§-ai (s 1868 : LIV. tcz. III. fejezete), utób
biak közül különösen a budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága az 1881 : LIX. t. cz. 94—99. §§.
értelmében bírói teendőket teljesítők. Bíráink jelenlegi elvi szabályzatát az 1879: IV., az 1871 : VIII., XXXI. és XXXII., az 1890 : XXVII. s az 1891 : XVII.
t.-czikkek tartalmazzák.
Biró, 1) B é l a , kanonok és kolozsvári plébános, szül. 1839. máj. 20. Mádéfalván (Udvarhely m.), 1863. Gyulafehérvárt a papnövelde lelkiigazgatója, 1874. u. o. gymnasiumi igazgató, 1890. kolozsvári plébános, irodalmilag is működik. — 2) P á l , kertész Debreczenben, szül. 1852. aug. 10. Hódmező-Vásár
helyen, 1875—1888. a debreczeni gazdasági taninté
zet főkertésze és tanára. Azóta Önálló kertész. Szakíró.
Birodalmi gyűlés, több belügyíleg önálló ország közös képviselete ; ilyen a magyar országgyűlés is, melyben Szent-István koronája összes országai kép- viselvék ; különösen e nevet viseli a német birodalom központi parlamentje. Egykor igy nevezték a német rendek gyűlését is, mely a legtöbbször Regensburg- ban ülésezett.
Birodalmi tanács, külömböző állami testületek czime. Néhol azonos az államtanácscsal (1. e.). Orosz
országban a b. t. elnöke egy nagyherczeg; tagjai több nagyherczeg, minden miniszter, számos tábor
nok, titkos tanácsos stb., összesen 50—60 a czár által kinevezett kiváló egyéniség, kik időnként ple
náris ülésekben tanácskoznak. Van három fő s egy külön szakosztálya. Hatásköre első sorban birói. Egé
szen más természetű az o s z t r á k b. t. (Reichsrath).
Ez törvényhozó testület s a koronával együtt a tör
vényhozói hatalmat gyakorolja. Az 1867. decz. 21.
törvény szerint a b. t. hivatva van az osztrák korona
országok közös képviselésére. Áll az urak (főrendek) és a képviselők házából. Az urak házának tagjai : a császári ház nagykorú herczegei, születés czimén azon nagybirtokos főúri családok fejei, melyeknek a császár az örökös tagságot adományozta; mindazon érsekek és püspökök, kik herczegi rangot viselnek s végül a császár által élethossziglan kinevezettek. A képviselő
ház 353 választott tagból áll; minden koronaország meghatározott számú képviselőt választ bizonyos osz
tályrendszer — nagybirtokosok, városok, keresk.- és iparkamarák és vidéki községek — szerint. Választ
ható minden választóképes állampolgár, a ki 30. élet
évén tul van. A képviselők 6 évre választatnak. Az urak háza elnökét a császár nevezi ki, egyébként a két ház tisztviselőit maga választja. A b. t.-ban k é p v i s e l t o r s z á g o k teszik a monarchia Lajtán túli részét, illetőleg az ausztriai császárságot.
Birodalom, közös állami fenhatóság alatt, rendesen több országból v. tartományból álló közszervezet.
Birói, b e c s ű v. becslés az a perbeli eljárás, melynél a biró a per tárgya értékét kipuhatolandó, azt annak közvetlen megszemlélése s szakértők véleményének meghallgatása után állapítja meg. Nálunk az 1868 : LIV. t.-cz. (perrendts) 19. §-a intézkedik róla. — B.
e g y e z s é g a peres felek közt a biró előtt a perbeli követelésre nézve létrejött megállapodás. ítélet erejé
vel bir. (1868: LIV..t.-cz. 124.257. §§.) Nálunk a som
más s az örökösödési eljárásnál az e.-t a biró a felek
közt megkísérlem tartozik (1868: LIV. t.-cz. 117.585.
§§.). — B. f e l e l ő s s é g a biró azon kötelezettsége, mely szerint az általa b. hivatásában elkövetett hibák
kal másoknak okozott kárt saját vagyonából megté
ríteni tartozik. Nálunk az 1871 : XIII., az 1881 : LIX.
t.-cz. 99. §. szabályozza. — B. f o g l a l á s azon cse
lekménye a bírónak v. birói kiküldöttnek, hogy bizo
nyos tárgyak elidegenítésétől birtokosukat eltiltja s azokat egy más személy követelésének biztosítására zálogul veszi (1881 : LX. t.-cz.). — B. f ü g g e t l e n s é g e biró azon joga, hogy állásától a törvényben megállapított eseteken kivül el nem mozdítható, s akarata ellenére máshová át nem helyezhető ; végül, hogy csak illetékes felső bíróságnak lehet s nem pedig közigazgatási hatóságnak alárendelve (1869:IV. l.§.)
— B. i l l e t é k e s s é g a biró azon joga és kötelessége, hogy a törvény által hozzá utalt jogügyekben törvé
nyes módon intézkedjék. — B. i l l e t ő s é g , az a jog
kör, melyben a biró s biróság a törvényben meg
határozott területen a jogügyek bizonyos nemére nézve igazságszolgáltatást teljesíthet. — B. ítélet, a biró az a határozata, melylyel az elébe bitt.vitás jogügy kérdését eldönti. — B. k é p e s í t é s , azon elő
feltételek, melyeket a törvény a b. hivatal gyakorlá
sára megkíván. Nálunk az 1869 : IV. és az 1883 :1.
t.-cz. intézkednek róla. — B. k é z h e z letenni v.fizetni, annyi, mint a bíróságnál valamit letéteményezni, v. pedig valaki részére teljesítendő fizetést a bíróság
nál eszközölni, hogy ez a fizetés összegét a hitelező
nek adja á t ; ez utóbbi czélja, hogy a fizetés meg
történtéről (s igy a kötelezettség megszűntéről) a bíróságnak tudomása legyen. — B. k i k ü l d é s vagy kiküldetés ; ha biró vagy b.-i hivatalnok a bírósági hivatali helyiségen kivül teljesítendő cselekvények elvégzésével bizatik meg, ez b. k. Nálunk e részben bírákra nézve a b. ügyviteli szabályok, bírósági végrehajtókra nézve az 1871 : LI. és az 1881 : LX.
t.-cz. intézkednek. Ehhez járul közjegyzők által telje-' sithető bírósági cselekvények ellátása czéljából kiküld- hetésökre nézve az 1874 : XXX. t.-cz. 11. és 12. fej.
— B. k ü l d ö t t s é g a biróság több tagjának kikülde
tése egy a hivatali helyiségen kivül foganatosítandó b. cselekvény teljesítése végett. — B. l e t é t az ügy
felek részéről a bíróságnak átadott minden pénz- s értéktárgy (birói letétbe helyezett összegek), melyet a biróság, v. utasítása folytán külön állami letétpénztá
rak az 1881. decz. 6. 39425. sz. igazs. ügym. rend. ál
tal szabályozott módon kezelnek. — B. m e g h a g y á s , minden utasítás, melylyel a biró valamely cselekmény v. szolgáltatás teljesítésére hívja fel az alája rendelt hatóságokat, bírósági hivatalnokokat v. ügyfeleket.
— B. m e g s e m m i s í t é s 1. amortisatio. — B. pecsét, biróság által oly czélból használt pecsét, hogy az alatta kiadott okiratok nagyobb hitelességüek legye
nek. Most a végrehajtás megtörténtének jeléül egyes végrehajtási tárgyakra is alkalmaztatik. Nálunk haj
dan a magyarorsz. nagybirák s az erdélyi kir. tábla elnöke és itélőmesterei közhitelességü pecséttel bírtak, s ezért hiteles személyek (1. e.) voltak. — B. s z e m l e (ocularis inspectio), mely által a biró a per alatt álló tárgyat megvizsgálja, annak tulajdonságait, minősé
gét, értékét a szükséghez képest megállapítja. Nálunk az 1868 : LIV. t.-cz. 5. fejezete intézkedik róla. — B. ú t vmely jogcselekménynél a biróság közbenjárá
sánakigénybevétele. — B. v é g r e h a j t á s , vmely jog
igény teljesítésének bírósági közbenjárás mellett kény
szer alkalmazásával kieszközlése. Nálunk az 1881 : LX. t.-cz. intézkedik róla. Imling Konr., a végrehajtási
törv. magyarázata. 1891. — B. z á l o g azon zálog, mely birói intézkedés következtében szolgál a hitelező követelésének biztosítására. Ilyen a b. végrehajtás {1. e.) útján szerzett b. z. (Zsögöd Benő, a b. z. némely kiterjedéséről.) — B. z á r az a hivatalos cselekmény, mely által a b. foglalás (1. e.) alá vett tárgyakra egy
szerű papir- v. zsinegzár alkalmaztatik, melynek két vége lepecsételtetik, v. e tárgyak zárható tartályba helyeztetnek el (szoros zár). Ez esetben zárgondnok nevezhető ki. (1881 : LX. t.-cz. 75. §.) - B. z á r l a t az a birósági intézkedés, melv által valamely dolog a törvényben megállapított esetekben egy zárgondnok kezelése alá, számadástétel kötelezettsége mellett, bocsáttatik. (1881 : LX. t.-cz. 267. s következő §§.)
Birói á l l a m v i z s g a , birói hivatal viselésére képesítő vizsga. Nálunk 1874. előtt a jogi tanfolyam végén leteendő elméleti államvizsgák egyikét birósági elmé
leti államvizsgának hivták, az 1874 : XXIV. és 1891 : XVII. t.-cz. értelmében birói hivatal viselésére képesítő vizsgát pedig birói gyakorlati v. gyakorlati birói vizs
gának nevezik.
Biróküldés, a biró érdekeltsége (1. e.) folytán egy másik bíróságnak kijelölése s a per eldöntésére meg
bízatása. Az 1868: LIV. t.-cz. 57. §. szabályozza.
Biró Márton, regény B e ö t h y Zsolttól. (1872.) Bíróság, hivatal, mely a törvény alapján igazság
szolgáltatást gyakorol. Elsőfokú b., mely egy jogügy
ben eredetileg jár el; f e l s ő b., mely egy más b. által eldöntött ügyet felülvizsgál (másodfokú, harmadfokú
b.) — L e g f e l s ő b., az a b., melyhez felülvizsgálás végett terjesztetnek fel jogügyek, ugy hogy e b.-tól további felső b.-hoz nincs már felebbvitel. (Fegyelmi, keskedelmi, pénzügyi, közig. b. 1. külön.)
Birósági szervezet, azon szabályok összege, me
lyek a bíróságok alkatát, felosztását, tagjai létszámát, jogait s kötelezettségeit meghatározzák. A b. sz. meg
állapítására vonatkozó törvények alaptörvények jelle
gével bírnak. Nálunk a jelen b. sz.-re vonatkozó főbb törvények az 1869 : IV., 1871 : XXXI. és XXXII., az 1877 : XXII., az 1886 : XXIX. t.-cz. 78. §-a, az 1890:
XXVII., és az 1891 : XVII. t.-czikkek. Elvei: hogy a bírákat a király, a b. segéd és kezelő személyzetet az igazságügyminiszter nevezi ki. A biró elmozdithatlan s át nem helyezhető akarata ellenére, büntetendő cse
lekménye és a b. sz.-ben teendő általános törvényi intézkedés eseteit kivéve. Birósági tagok felelősségéről az 1871 : VIII. t.-cz. szól. Rendes bíróságaink — köz
polgári és büntető ügyekben — első-, másod- és har- madfokuak ; első f. a kir. tszkek és járásbíróságok ; ezekhez járulnak a tőzsdei választott bíróság Bpesten és a kisebb polg. peres ügyekben eljáró külön bírósá
gok (községi elöljáróság, szolgabíró, békebiró); má- sodfokuak : a királyi táblák s királyi törvényszékek ; harmadfokuak : a királyi curia Budapesten és a kir.
táblák. Szakbiróságokként rendszerint bizonyos ren
des törvényszékek járnak el (sajtóügyi, bánya-, birtok-, hitbizom.-, pénzügyi stb. b.). Bpesten van külön kereskedelmi és váltótörvényszék. A bíróságok, melyeknek tagjai számát egyenkint költségvetési tör
vény állapítja meg, a törvények és az azokat pótló rendeletek szerint tartoznak eljárni. Felettök a főfel
ügyeletet a király igazságügyminisztere által, a fel
ügyeletet a kir. táblák s a kir. tszékek elnökei gya
korolják. A bíróságok ügyvitelét az ebbeli szabályok (melyek egyelőre a szolgálati szabályokat pótolják) az ezeket kiegészítő rendeletekkel állapítják meg.
Majovszky V. a magyar igazságügyi igazgatás tkve, Lázár-Reiner, a magy. kir. biróságok szervezete és
területi beosztása. 1889. Tóth Gáspár, a polg. biró
ságok szervezéséről. Herczeg Mih., A polg. bíróság szervezése. Podhorányi Gyula, a birói szervezet.
Jellinek A. a büntető biróságok szervezete és ható
sági köre. Magy. jogászegyl. vita az előbbi felett. 1883.
B i r ó v á l a s z t á s , a községi előljáró választása nálunk, az 1886 : XXII. t.-cz. 63. és 68. §§. szerint.
B í r s á g (birsagium), bizonyos pénzbüntetés vmely rendszabály megsértése miatt; a magy. és erd. ma
gánjogban a magánjogi bántalmak (1. e.) jogsértéseért járó elégtétel egyik neme ; pénzbeli elmarasztalásból állt, a felosztási elv szerint a biró s sértett fél közt részben felosztatott.
B i r s á g n a p , a Halotti Beszédben : ítéletnap.
Birsalmafa, cydonia vulgáris, az almafélék (poma- ceae) rendjébe tartozó gyümölcsfa, mely állítólag a Kréta szigetén lévő Cydon városból származik. Le
velei tojásdadok, alul bolyhosak. Gyümölcsének ösz- szehuzó ize, nagyon kellemes szaga van ; főzve elveszti fanyarságát. A magvak nagyon sok mézga- szerü nyákot tartalmaznak; szemvizek készítésénél alkalmaztatnak. A birsalmából készül az u. n. birs
sajt, marmelo. C. japonica, díszcserje, a finom illatú essé*nce de K a n a n g a parfümöt szolgáltatja.
B i r s e k ó r v. b i z s e k ó r , ergotismus, szt. Antal tüze, anyarozsmérgezés folytán beálló betegség, l.ergotism.
Birsolaj, pelargonsavas amylaether; bőv. 1. gyü
mölcs-olajok.
B i r t h e l m , magyarul Berethalom (N. Küküllő m.).
Birtok (lat. posessiq), tág és teljes értelemben : a személynek tényleges és jogi közvetlen uralma vala
mely dolgon, melyet tulajdonának tekint. Ettől külön
bözik a birlalás (detentio), mely a dolognak más sze
mély részére v. tulajdonaként való birása. A b. j o g s z e r ű , ha érvényes jogczimen (1. e.), j ó h i s z e m ű , ha ilyen hiányában csak a birtokos azon vélelmén alapszik, hogy a birtokolt dolog az ő tulajdona.
Nálunk annyi is, mint földbirtok. B . - b i r ó s á g az a bíróság, mely jogosítva van ingatlan vagyonra vo
natkozó dologjogi kérdéseket közvetlenül eldönteni;
nálunk a kir. tvszkek, mint b.-b.-ok hatásköréhez tartoznak mindazon keresetek, melyek vmely ingat
lan vagyonra vonatkozó dologi jog érvényesítését v.
megszüntetését czélozzák. (Uzoni S., a b.-ról s annak védelméről. Kováts Gyula, a b.-elméletek.) B.-elkob- z á s , vagyonnak, különösen ingatlannak a tulaj
donostól az állam általi elvétele, rendszerint bünte
tés kapcsán. B . - h á b o r í t á s , jogellenes cselekvény, mely vmely dolog tulajdonából folyó birtokjognak behatolás által történt zavarásából áll. Nálunk ellene a s o m m á s v i s s z a h e l y e z é s i p e r (1. e.) szolgál.
B . - k i i g a z í t á s , vmely ingatlan tulajdonának helyes
bítése területi fekvésének v. mennyi- és minőségének szaporítása, jobbal kicserélése folytán. B.-per, oly I per, melynek tárgya valamely ingatlan tulajdonát v.
birtokát érdeklő kérdés eldöntése. B . - r e n d e z é s , ingatlanok, különösen föld iránti tulajdon szabályo
zása, a föld területi nagyságának a tulajdonosok részére kijelölése által. Nálunk az urbériség megszün
tetésének folyományát képezte a b. és b.-i eljárás.
Erdély b.-re nézve az 1880. XLV. t. cz. intézkedik.
(Zlinszky magy. magánjog 3. kiad. 370. 1., Kereszt- szeghy L., Gyakori, ismertetése az úrbéri perekbeni elj. Tóth Lajos, Úrbéri kalauz. Horváth Kálm., B.-i tvek és rendeletek gyűjteménye 1881.) B . - v á l t o z á s , helyesebben birtokosváltozás, vmely ingatlan tulaj
donosának személyében történt változás. B.-v. esetén az államkincstár részére bizonyos díj fizetendő.
16*
Birtok-képző rag, az é, mely az alapszóban kife
jezett személynek v. dolognak birtokát jelöli, pl. Ne bántsd a m á s é t (a más jószágát).
Birtokminimum, az ingatlan, földbirtok eladási módját korlátozó oly intézkedés, mely a birtokot a törvényben megállapított térmértéken alul feldara
bolni s eladni tiltja, érvénytelennek rendeli. (Bos
nyák Z., A b . mint agrár reform. Láng L., Minimum és majorátus. U. a. Minimum és homestead.)
Birtokos ragok, a nyelvtanban azon személyra
gok, melyek a birtokot jelentő szóhoz járulnak s azt jelölik, hányadik személy a birtokos, pl. ház-am,
\ov-ad, kert-ünk, ügy-eim, könyv-eik stb.
Bis (lat.), kétszer.
Biscara (Biscra), város Algériában. Végső franczia katonai állomás délfelé.
Biscaya, 1) spanyol tartomány 235.659 1., 2165 km8. Területén a Cantábriai hegyláncz számos mel- lékgerinczével vonul végig, szaggatott és barlan
gokkal telt tömegeiből a főgerincz alig különböztet
hető meg. Ősi baszk tartomány, mely mór uralom alatt soha nem állott és a legújabb időkig különös kiváltságokat élvezett. Bilbao fővárossal. — 2) B. öböl Spanyolország északi és Francziaország délnyug.
része közt. 4—5000 m. mélységgel közelíti meg a partokat.
Bischdorf, magyarul Püspöki (Pozsony m.).
Bischof (ném.), vörösborból, narancshéjból és czu- korból készített hideg ital.
Bischoff, 1) T ó d o r L a j o s V i l m o s , anatómus és physiologus, szül. 1807. október 28. Hannoverában.
1836. tanár Heidelbergben, 1843. Giessenben, 1885.
Münchenben tanár, f 1882. decz. 5. — 2) K o n r á d , hely. Konrád Bolanden (1. e.).
Biscuit (francz., -szküi), 1) kétszersült; — 2) pis
kóta ; — 3) máztalan porczellán-anyag, szobrok és műtárgyak készítésére.
Bis dat, qui cito dat (kétszer ad, ki gyorsan ad), P u b l i l i u s S y r u s egyik sententiája.
Biserta, város Tuniszban, a Földközi tenger partján.
Bismarck-barna, anilin festék (1. e.).
Bismarck-Schönhausen O t t ó E d e L i p ó t hercz., német államférfi, az uj birodalom első kanczellára, szül. 1815. ápr. 1. Schönhausenben. Családja a XIII.
sz.-ra viszi vissza eredetét. Atyja Károly Ferdinánd lovaskapitány, anyja Méneken Lujza Vilma volt.
Jogi tanulmányait 1830—34. Göttingában végezte.
1835. közszolgálatba lépett. 1838. katona lett, de csakhamar gazdálkodni kezdett. 1845. a pommerá- niai gyűlés tagja, 1847. az egyesült porosz ország
gyűlésen azok sorában küzdött, kik meg akarták aka
dályozni, hogy Poroszország alkotmányos intézmé
nyeket kapjon ; ekkor még az volt a nézete, hogy német ügyekben Poroszországnak és Ausztriának karöltve kell haladnia. 1851. kezdve a frankfurti szövetség-tanácsnál képviselte Poroszországot; már ekkor sokat gondolkodott a német kérdés megoldásá
ról s egyre élesebben Ausztria ellen fordult. 1859.
pétervári követ, 1862. tavaszán párisi nagykövet, 1862. szept. 24-én porosz miniszterelnök és külügy
miniszter lett s csakhamar elkeseredett harezba keve
redett a porosz képviselőház szabadelvű többségé
vel. 1863. nagy szolgálatot tett a lengyel felkelés alkalmából Oroszországnak, melynek barátságát megszerzé. 1864. vivta az első háborút Ausztriával szövetkezve Dánia ellen, me\y elvesztette Schleswig- Holsteint. 1866. háborút indított Ausztria ellen, melynek veresége után megalakitá az északnémet
szövetséget, mig a délnémet államokkal katonai szer
ződéseket kötött. 1867. az északnémet szövetség kanczellárja, az 1870—71. franczia háborúban már egész Németország erejét latba vetette s a fényes
diadalok s a császárság és német egység kikiáltása után, 1871. jan., a német birodalom kanczellárjává neveztetett ki. Szilárd és kemény jelleme, erőteljes
politikája miatt vaskanczellárnak nevezték. 1872.
márcz. 22. herczegi rangot kapott. A belügyekben sokáig a nemzeti szabadelvű párt gazdasági és egy
házi politikáját követte s élénk részt vett a kath.
egyh. elleni küzdelemben, az úgynevezett kultur- harezban. De 1878. óta teljesen megváltoztatta poli
tikáját. Ismét kibékült a pápával s gazdaságilag a védvámos, a külföldtől elzárkózó vámpolitikát köve
tett. Az 1878. berlini congressuson vezérszerepét vitt, a congressus elnöke volt s kiváló részt vett a berlini szerződés megkötésében. A congressuson való
magaviseletével magára vonta Oroszország nehezte- lését s hogy a német birodalmat minden eshetőség ellen biztosítsa, elfogadta gróf Andrássy Gyula aján
latát s 1879-ben megkötötte monarchiánkkal a véd
és daezszövetséget, melyhez utóbb Olaszország is- csatlakozott. Éveken át fáradozott monarchiánkkal a béke fentartásán s a külügyekben nagy sikereket ért el: a tengeren tul gyarmatokat is szerzett Német
országnak. Belpolitikája azonban egyre éles ellentétbe hozta a parlamenttel, a szoczialisták, a lengyelek stb.
elleni rendszabályai, a szegény osztályokra sérelmes
gazdasági politikája stb. erős ellenhatást keltettek. De I. Vilmos és a beteg Frigyes császár uralkodása idején állása rendithetetlen volt. Alighogy azonban II. Vilmos császár trónra lépett, a császár és kanczel
lárja közt súrlódások támadtak, melyek annyira elmér
gesedtek, hogy B. herczeg 1890. márcz. 18. kényte
len volt lemondani. Azóta a császárhoz való viszonya még inkább megromlott. 1891. B. parlamenti képv.-vé választatott. 1851-ben hazánkban is járt s innen irott néhány szellemes levele közzé van téve. Két íz
ben intéztek ellene merényletet. Először 1866. máj.
7. Blind, másodszor 1874. aug. 13-án Kissingenben Kullmann kádárlegény lőtt rá, de mind a két esetben csak könnyen sérült meg. Életéről számos kisebb- nagyobb munka jelent meg ; sok jellemzőt tartalmaz
nak róla Busch müvei. Parlamenti beszédei s diplo- mácziai levelezésének egy része is megjelent. Két fia van, 1) H e r b e r t gróf, szül. 1849. deczember 28., volt államminiszter s külügyi államtitkár, ki azon
ban atyjával egy időben leköszönt állásáról. — 2) V i l m o s gróf, szül. 1852. augusztus 1. A köz
igazgatásban szolgál, többször járt hazánkban.
B i s m a r c k szigetcsoport (azelőtt Új-Britannia), Uj- Guineától a Dampier-szoros választja el. 41.100 km*,
188.000 lak., vulkanikus eredetű, nagyon termékeny.
1884. óta német védelem alatt. .
Bismuthum,Bi, elem, mely leginkább fémállapotban:
fordul elő, de oxygénnel, kénnel és tellurral is ve
gyülve. Vöröses fehér, törékeny, o. p. 270, p. s. 210, f. s. 9'8 ; forró tömény kénsavban és hideg salétrom
savban oldódik. Ötvényei közül nevezetesek a Rose- féle fém (b., ólom, ón), a Wood-féle fém (b., ón, ólom, cadmium) és a b. broncz (52 r. réz, 30 r. nikeL 12 r. ón, 5. r. ólom, 1 r. b.), melyet tükrök, lámpa- fényvetitők készítésére használnak. Előfordul réz-, ólom-, kobalt- vagy ezüsttelérekben, nálunk : Réz
bánya, Zalatna, Dognácska, Oravicza, Dobsina;
továbbá Csehország, Norvégia, Cornwall; Chili, Bolívia.
Bismutkészitmények (gyógyszerek). B. oxyjoda- iutn s. subjodatum, BiOJ, nehéz, íztelen, szagtalan, téglapiros, áttetsző, jegeczes por, oldhatlan. Anti- septikus hintőpor, főleg alszárfekélyek ellen hatásos (Reynolds); azonkívül bármely gyuladásos folyamat és gonorrhoea ellen. B. subbenzoicum (BiO. C7H B02) , fehér, vizben oldhatlan por ; enyhe hatású edző szer lágy bujakóros v. alszárfekélyek ellen. B. salicylicum :S. subsalic, [Bi(C7H6Os)8Bij>08], alaktalan fehér por, vizben oldhatlan, a belekre ható antisepticum, hasi hagymáz (Vulpian), gyomorfekélyek, idült hasmenés, bélhurut, gyermekek heveny* bélhurutja stb. ellen.
(Ezeket bőv. 1. B ó k a y : Ujabb gyógyszerek, Buda
pest, 1891.) B. subnitricum s. Magisterium B.-i {N08Bi04-HaO) és [(N08BiO+BiO)HO] keveréke.
Fehér, szagtalan, jegeczes, vizben oldhatlan p o r ; kissé összehúzó. A bőr izzadása (lábizzadás) ellen külsőleg poralakban, úgyszintén vizes fejetben se
bekre, mint fertőtlenítő szer, belsőleg cardialgia, gyomorfekély, bélhurut, bélfekélyek ellen adagol
ják. B. tannicum, sárgás, íztelen, vizben oldhat
lan por. Hasmenés, gyermekek idült bélhurutja ellen adják.
Bismutvegyületek : b. oxyd, B i803 sárga por, ol
vasztható, erősen fénytörő üveg készítésére és az üvegfestészetben használják. A b. chlorid, szétfolyó (b. vaj), illékony, vizzel adja a b. oxychloridot, b.
fehér, b l a n c d ' E s p a g n e , gyöngy fehér ; b. hydro- atrbonat v. bismutit, b. pát, fehér, zöld vagy sárga,
áttetsző tű-, kéreg- v. poralaku. B. a r a n y , maido
nit; b. e z ü s t , chilenit; b. sesquisulphid v. bismutin;
b. f é n y i é , Bi2S8, ólomszürke, fémfény ü ; előfordul:
Rézbányán, Oraviczán ; b. ni k e l , grünauit; b. ok
ker v. bizmit = b. oxyd; b. oxysulfid, karelinit;
b. silicat, eulytit; b. timsilicat, hypochlorit; b. varia
dat, pucherit.
Bison (-zon), b. americanus, Amerika prairiejein és erdeiben óriási csordákban tanyázó bivaly faj, hosz- sza 2V Í m., feje feketés, háta vörösbarna. Testét elül hosszú, fürtös, hátul kurta szőr fedi. Vállain púpja van, mely erős izomból és nagy mennyiségű zsírból áll. Szelidithetlen, tervszerűen vadásszák.
Bissingen N á n d o r gróf, a főrendiház tagja, szül.
1820. augusztus 4., ifjú korában katonatiszt. F i a i : 1) E r n ő , szül. 1854. okt. 24., volt orsz. képviselő,
<s. és kir. kamarás. — 2) ifj. N á n d o r , szül. 1856.
márcz. 21. cs. és kir. kamarás.
Bisson (bisszon) S á n d o r , franczia vigjátékiró, szül. 1848. Briouzeban (Orne), 1869. miniszteri fogal
mazó, de csakhamar elhagyta állását s egészen a szinműirásnak élt. Első műve 1873-ban adatott.
Azóta számos vígjátékot, bohózatot irt, melyek közül a »Válás után* és a » Megboldogult« nálunk is nagy tetszést aratott.
Bister (dióbarna), barna vizfesték, melyet koromból kilúgozás és mézgával való sürités által, v. mangan- oxydhydrátból (ásványi b.) készítenek.
Bisterfeld J á n o s H e n r i k , gyulafehérvári tanár, szül. 1605 körül Nassauban. Tanulmányait Heidel- bergben végezte, s 1629. Alstedttel s Piscatorral a gyulafehérvári főiskolához hivatott meg a theologia és philosophia tanárává. Rákóczy György fejedelem nemesi birtokot adott neki Tövisen s 1645. Nagy
szebenben háza is volt. Mint theologus az angol puritanismus hive volt. Több munkát irt. Physikával is foglalkozott s ezért ördöngősnek tartották, f 1655.
febr. 16. A monda szerint ördögök tépték szét. Kva- csala: Bisterfeld J. H. (Századok, 1891.)
Bistouri, k u s z t o r a , kis műtő-kés, melynek pen
géje nyelén mozgatható, illetőleg, ugy mint a zseb
kés, bele rejthető.
Bistritz, 1) m a g y a r u l : Besztercze városa; — 2) K l e i n - , Aszu-Besztercze (Besztercze m.).
Bisulca (lat.), páros ujjuak, hasított körmű emlősök.
Bisztra, 1) telep Máramaros megyében, 433 lak.; — 2) Szeben megyében, a B. patak regényes völgye felett, fenyvesek között, 1321 m. magasságban, lég
gyógyhely tüdőbajosoknak.
B i s z t r i c z a - A r a n y o s , folyó, a Rodnai havasokban a Sztiol hegy d. k. s a Galacz hegy k. oldalán ered. A rodnai szurdokban tör magának utat a havasok keleti lejtőjéhez, több patakon kivül felvéve a Gyergyói h.-ban eredő kis B.-t, mely 49 kim. hosszú s a töl
gyesi szoroson át halad keletre és a hasonló Békást, mely 49 kim. hosszú és az Ocsémtető hegy környé
kén ered. Moldvában Bakén városon alul szakad a Szerétbe.
Bisztricze, község Baranyában, 279 lak.
Bita D e z s ő , dr., Szt. Benedek-rendi áld. pap, szent
széki ülnök, egyet, tanár, szül. 1832. okt. 3. Keszt
helyen. 1861—68. Pannonhalmán, 1868. óta a buda
pesti egyetemen tanár. Hittudományi iró.
Bitang, a régi nyelvben zsákmány, p r é d a ; ma : gazdátlan, uratlan (jószág), csavargó (ember). Bi
t a n g n é v , a melylyel mindenki élhet. (Költő, mily bitang ez a név. A r a n y : Dante).
B i t h y n i a , é.-nyugati Kis-Ázsiában a Fekete- és Már
vány-tenger partján. 281 —74-ig Kr. e. önálló király
ság volt, Nikomedia fővárossal.
Bitó, régi elavult értelemben törvényszolga, ki a testi büntetésre Ítélteket veréssel s más kínzásokkal fenyítette, kül. hóhér. Ma egyjelentésü a b i t ó f á v a l , mely régebben azt a karót v. oszlopot jelen
tette, melyhez az elitélteket kikötötték s a törvény
szolga vagy hóhér által verették, ma pedig akasztó
fát jelent.
Bitoráj, a liburni v. horvátországi Karsztnak egyik csoportja (1385 m.), vizben nagyon szegény, kutak gyanánt gödrök szolgálnak, hol az eső és hóviz összegyűl.
Bitság, régi nyelvünkben : zsákmány, préda.
Bitsch (francz. Bitche) város német Lotharingiá- ban, a Vogesek északi végében 2700 lakossal.
Bittó 1) B é n i , szül. 1830. Sárosfán, Pozsony - megye, a szabadságharczban honvéd, 1861. és 1867.
a megyét szolgálta, 1872. képv. ; azóta öt izben volt a ház tagja. — 2) I s t v á n , titkos tanácsos, volt mi
niszterelnök, szül. 1822. május 22. Sárosfán Pozsony megye; a közéletben kiváló részt vett mint a kép
viselőház tagja s alelnöke, 1870. nyarán igazságügy
miniszter, azután a képviselőház elnöke, 1874. már- czius 25-én miniszterelnök; a fusio után 1874. feb
ruárban leköszönt. Azóta is többször a ház tagja.
Bitumen, szénhydrogén vegyület, szerves, sőt több
nyire növényi maradékból természetes lepárlás által keletkezik. A légnemű vegyület a felsőbb hidegebb rétegekben f ö l d o l a j j á ( n a f t á v á ) sürösödik, az
után oxydatió következtében f ö l d s z u r o k k á ( a s z f a l t t á 1. e.) v. egy rész hydrogént elvesztve föld- v i a s z s z á ( o z o k e r i t t é ) válik. A b. gyakran bizo
nyos kőzeteket áthatol, s lesz bitumenes mészkő, márga, agyag stb., igen ritkán eruptív kőzetet is, igy pl. a Párád melletti porphyrkőzetet. B.fagi, bükk- kátrány. B i t u m i n i t , bogheadszén (1. e.).
Biturigek, celta nép Aquitaniában (régi Gallia). Fő
városuk Avaricum (Bituricum, jelenleg Bourges) volt.
Bivaly, bubalus, tulokfaj ; több faja van. A c a p - f ö l d i b., b. caffer, igen nagy, felfelé hajló szarvak
kal, melyek a homlokon igen vastagok ; a Fokföldön és Abessziniában él körülbelül 80 darabnyi csordák
ban ; vadászása nagyon veszélyes. Az a m e r i k a i v.
púpos b., bison (1. e.). Az ó r i á s b . , b. ami, Indiá
ban P/ g m. h., 3 m. távolnyi szarvakkal. A közön
séges b i v a l y t u l o k , bos b., állítólag ázsiai eredetű és a VI. sz.-ban került Európába, a hidegebb éghaj
latot nem tűri, szereti a posványos vidéket; nálunk a Balaton vidékén, a Bácskában és Erdélyben van elterjedve. Ökreinknél nagyobb, homloka nagy, vas
tag, boltozott, hátfelé görbülő, összenyomott szarvai félhold alakúak, szőre vékony, ritka, hosszú, barnás v. kékesfekete ; pillantása alattomos, kevéssé szelídít
hető. Izomereje, szívóssága és csekély táplálkozási igényei miatt lassúbb, de nehéz igavonásra, fejesre használják. Sárgás szinü, dus zsír és fehérje tartalmú tejének szúrós szaga van. A b. borjú husa ízletes, az öregebbeké kemény, szívós. Sötét barnapiros izom
zata és hófehér zsirja által husa a szarvasmarháétól megkülönböztethető. Bőre vastag, kitűnő talpbőrt ád ; szarvait esztergályos árukká dolgozzák fel. [
Bivaly vész, a bivalyok között fellépő, 12 — 48 óra alatt ölő heveny fertőző betegség, mely a torokjárat és nyaktáj nagyfokú daganatával jelentkezik. Az óv
intézkedésekről az 1891-ki 63.832. sz. miniszteri ren
delet intézkedik.
Bivouac (francz., -uák), csapatoknak szabad ég alatti táborozása. Ellenkezője laktáborozás (1. e.).
Bixa, forró övi fák a bixineák rendjéből; b. orellana (valódi orleánfa, rouconfa), gyümölcsbelében vöröses sárga festékanyag (bixin, orlean) van, melyet selyem, olajok, vaj és chestersajt festésére használnak.
Bizalmam az ősi erényben, 1. Ferencz József ma
gyar király jelszava.
Bizalmas, levélboritékon azt jelzi, hogy az az irat bizalmas természetű s más mint a czimzett fel ne bontsa.
Bizalmatlan, vígjáték C s i k y Gergelytől. (1879.
Teleki-jutalmat nyert.)
Bizalmi férfiú, az, kit a törvény v. más határozat különös megbízhatóságot igénylő közérdekű teendők
kel ruház fel ; kinevezik v. választják, pl. választá
soknál szavazatszedésre s tanúskodásra, vélemény
adásra ; közérdekű hatósági szemléknél vagy tár
gyalásoknál adókivetési s felszólamlási, kisajátítási, birtokrendezési, telekkönyvi helyszinclési, kivégzési ténykedéseknél.
Bizalmi s z a v a z a t , testületek v. többségük nyilat
kozata, melyben helyeslést fejeznek ki valaki v. más testület akár általános eljárása, akár vmely külön cselekménye felett ; főleg a parlamenti életben szere
pel, midőn a többség a reá támaszkodó kormány v.
egyes miniszter állását b. sz.-tal szilárdítani akarja.
Ellenkezője a b i z a l m a t l a n s á g i sz., melynek ren
desen az a következménye, hogy vagy a kormány lemond, v. a parlament oszlattatik fel.
Bizámcziczkány, myogalc moschata, házinyúl nagyságú állat a cziczkányok (soricina) családjából, a rovarevők (insectivora) rendjéből, a Don és Wolga között él; bundája »bizám«név alatt jő a forgalomba.
Bízámfa, angolul m u s k w o o d (möskuudd) az uj- hollandiai eurybia argophylla kellemes szagú fája.
Bizámökör, ovibos moschatus, Amerika legészakibb részein élő kis növésű, a juhokhoz közeledő ökörfaj, földig érő szőrrel, hosszú, kifelé hajló szarvval, rövid lábbal; husa pézsmaszaga miatt élvezhetlen.
Bizámpatkány, ondatra, fiber zibethicus, Házi nyuí nagyságú rágcsáló a poczokfélék (arvicolina) család
jából, más néven z i b e t h - p o c z o k . Észak-Ameriká
ban él, becses szőrmeárut szolgáltat; évenkint kö
rülbelül 3 millió bizámbőr jő forgalomba.
Bizámsertés, p i n g o , pekari, dicotyles labiatus, disznófaj Dél-Amerikában ; életmódja a vaddisznóé
hoz hasonló, könnyen szelídíthető. Husa élvezhető, de előbb a háti mirigyeket el kell távolítani, külön
ben a hus pézsmaszagu lesz.
Bizarr (spany. bizarro), sajátszerű, különcz, sze
szélyes, furcsa, a szokottól elütő.
Bizet G y ö r g y , francz. zeneszerző, szül. 1838. okt.
25. Parisban, f 1875. jun. 5. Főműve a nálunk is is
mert »Carmen« opera ; irt kisebb dalmüveket s zenét Sardou »A haza« cz. színmüvéhez.
Bizományi k ö n y v k e r e s k e d é s , a mások kiadásá
ban megjelent munkákkal való üzlet. A kiadó saját könyveiből bizonyos példányszámot megküld a könyv
kereskedőnek, de csak bizományban, feltételesen. A k. ezután szerződésben megállapított határidőn belül visszaküldi v. rendelkezésre bocsátja az esetleg meg
maradt példányokat, az eladottak árával beszámol, levonva a folyó árból a saját b.-i diját.
Bizományi üzlet az, melyet valaki megbízásból saját nevében ugyan, de más részére köt. A ki b.
ü.-kel iparszerüleg foglalkozik: b i z o m á n y o s . Azon ügyletek, melyeket a b. harmadik személyekkel köt, őt jogosítják és kötelezik. A megbízó és a harmadik személy közt jogok és kötelességek nem keletkezhet
nek. A b. tartozik szállítás, ár, hitel és egyéb feltéte
lek dolgában a megbízó utasításaihoz alkalmazkodni.
Ha a megbízásnál olcsóbban ad el, vagy drágábban vesz : a megbízó az üzletet visszautasíthatja, sőt kár
térítést is követelhet. A b. a rá bizott árukban tör
tént kárért felelős. A b. általában a rendes kereskedő gondoskodásával tartozik eljárni. A jutalom, me
lyet a közvetítésért kap, szabad megegyezés tárgya.
Bizonyos °/0, vagy fix összeg a forgalom, esetleg a haszon után. Neve: b.-i d i j . Ha a b. a megbízó beleegyezése nélkül harmadik személyeknek hite
lez, ezt csak saját felelősségére teheti. E szavatos
ságért azonban külön h i t e l j u t a l é k o t (d el ere
d é r e ) kérhet.
Bizományi váltó, kereskedésből eredő tartozások
nál fordul elő, mikor az adós felkéri hitelezőjét, intézzen váltót egy harmadik személyre, ki viszont neki adósa. Ekképen az adós behajtja követelését és ugyanakkor fizeti tartozását is.
Bizonyítani, vmely állítást okokkal támogatni s.
annak igazságáról másokat meggyőzni. Ha valamely tétel igazságát mutatjuk ki, ugy a bebizonyitás egye
nes uton (directe) történik ; ha pedig azt állapítjuk meg, hogy a tétel ellenkezője nem igaz, a bebiz. köz
vetett (indirect). Bármely állítás valótlanságának ki
mutatása c z á f o l a t (1. e.); e l l e n b i z o n y í t á s pedig az, mikor a tétel ellenkezőjének helyes voltát állapít
juk meg. A bizonyítást é r v e k k e l (argumentum) végezzük.Az érvek minősége szerint van: k í s é r l e t i biz., mikor az érveket közvetlenül a tapasztalatból vesszük, és e l m é l e t i b., mikor az érveket következ
tetés utján állítjuk össze.
Bizonyítás, jogi ért., azon adatok és érvek előadása, melyek a biróban a perbeli tények bizonyossága, valósága iránt meggyőződést szülnek.
Bizonyítási eszköz az a mód, mely szerint vmely peres fél a maga ténybeli állításának valóságát kimu
tatja, megerősíti. Ilyen most a beismerés, tanuk, ok-
iratok, szemle-eskü ; azelőtt pl. tüzpróba, párbaj- vivás, eskütársak.
Bizonyítási kötelezettség v. t e h e r azon jogelv
ből folyik, hogy minden ténybeli állítás, melyre a pe
res fél kereseti jogát v. kifogását alapítja, általa be is bizonyítandó, különben a biró, ha az ellenfele annak valóságát tagadná, a per eldöntésénél valónak nem tekinti.
Bizonyítvány, oly nyilatkozat, melyben valaki egy tény valóságát, mint ilyet elismeri ; vele egyjelentő- ségü a b i z o n y l a t , de e szóval inkább hivatalos tanúsításokat szoktak jelölni. Bizonyítvány hamisí
tásának büntetése az 1879 : XL. t.-cz. 71. §. szerint egy hónapig terjedhető elzárás.
Bizottság, szűkebb testület, melyet némely ügyek intézésére, szakkérdésben véleményadásra stb. állan
dóan vagy ideiglenesen megbiz vmely hatóság, tár
sulat, testület v. hatósági személy és pedig kineve
zés (enquéte b. 1. e.), v. a saját kebeléből választás utján. Igen fontosak a b.-ok a parlamenti életben ; a képviselőháznak és a főrendiháznak külön a lénye
gesebb ügyekre állandó szakbizottságai vannak; van országos (regnicolaris), a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság (l.e.), melybe arányszerüen mind
két ház választ a maga kebeléből tagokat.
Bizottsági előadó, ki a vmely b.-hoz utasított, az általa tárgyalt kérdést előlegesen megvizsgálja és a kérdés megvitatása alkalmával a bevezető tájékozást megadja. A képviselőházban az illetékes b. minden törvényjavaslat mellé rendel e.-t.—B. e l j á r á s szak
szerű megvitatás, jelentéstétel, helyszíni szemle b.-hoz utasított, vagy vmely állandó b. hatáskörébe tartozó kérdésekben. — B. t a g , kit az illetékes hatóság (kormány, törvényhozás, megye, község), bizottságba beválaszt, kijelöl v. kinevez.
Biztonság v. közbiztonság az állampolgárok azon állapota, mely szerint személyüket és vagyonukat érhető veszélyt, támadást vagy kárt az államhatalom közhatóságai, a b i z t o n s á g i közegek utján távol
tart. A közbiztonság elleni kihágások büntetéséről az 1879 : XL. t.-cz. VI. fej. és 112. 117. §§. intézkednek.
Biztonsági kazán v. V Í Z C S Ő kazán, mely nem egy nagyobb edényből, hanem több kis átmérőjű vízcső
ből áll, Belleville, Howard, Root-féle kazán.
Biztonsági lámpa, Davy-féle bányászlámpa (1. e.).
Bizton tekintem mély sirom éjjelét! B e r z s e n y i : Fohászkodás.
Biztos, oly személy, ki állandóan hivatali helyisé
gen kivül, v. ideiglenes külön kiküldés mellett hivata
los teendőket végez ; rendőr b., miniszteri b., királyi biztos (lásd ezt).
Biztosítás, jogi ért. 1) követelés tekintetében oly intézkedés, mely bizonyossá teszi, hogy annak ese
dékessé váltakor fedezve lesz ; rendszerint oly tár
gyaknak a követelés részére való lekötéséből áll, me
lyekben a hitelező, ha másként nem nyer fizetést, kö
vetelése erejéig fedezetet talál;—2) cselekmény, mely mellett valaki meghatározott esetekre kötelezettséget vállal, hogy más valakinek kárát megtéríti, v. őt egy megállapított anyagi előnyben részesiti. Nálunk e biz
tosításokra vonatkozó jogszabályokat a keresk. törv.
(1875 : XXXVII. t.-cz.) 7. czime tartalmazza.
Biztosítás, kétoldalú ügylet a biztosító és a bizto
sított közt, melylyel ez a vagyonát v. életét fenyegető veszélyek következményei ellen óvja magát. A va
gyonra irányul a k á r b i z t o s i t á s . Az életre az élet
b i z t o s í t á s . Legrégibb és legegyszerűbb alakja a b.-nak a tengeri kereskedelemben fordult elő. A nagy
kikötő helyeken a hajó-tulajdonosok és kereskedők szövetkezeti alapon befizettek koczkán forgó áruik értékének arányában, bizonyos összeget közös pénztárba, melyből a tényleg bekövetkezett kár pó
toltatott. Ily k ö l c s ö n ö s k á r b i z t o s i t ó s z ö v e t k e z e t e k most is igen gyakoriak. A b. e módjából fejlődött ki a t e n g e r i b., melynek körében biztosit
ható a h a j ó t e s t , a hajóra adott k ö l c s ö n és a visszrakomány. Későbbi keletűek a többi b.-i ágak.
A legfontosabbak : 1) a t ü z k á r b . , a mely irányul épületekre, árukészletre, termésre, bútorra stb. Papír
pénzt, értékpapírokat é s okmányokat nem lehet biz
tosítani ; — 2) a j é g k á r b . a lábon álló gabonára és más mezei terményre történik, rendszerint a tavasztól őszig terjedő időszakra; — 3) a s z á 11 i t m á n y b.
a vasúton, folyón, tavakon v. kocsin szállított árukra vonatkozik. Gyakran maguk a szállító vállalatok is közvetítik; — 4) az ü v e g b i z t o s i t á s ablaktáblák, kirakatok és tükrök b.-a véletlen eltörésből eredő kár esetére ; — 5) a j e l z á l o g - és h i t e l b . a kölcsönök
nek és kamatoknak biztosítása nem fizetés esetére A b. e neme még csak a tanulmányozás stádiumában van. Mindezektől lényegesen különbözik 5) az é l e t b i z t o s í t á s , melylyel bizonyos kor bekövetkeztére kötnek ki fix összeget v. évjáradékot v. pedig más va
laki számára biztosítanak bizonyos korra, alkalomra (házasság) valamely összeget, v. végül halál esetére fix összeget v. járadékot az utódoknak v. akire a kötvény átruháztatik. Az életb. hosszabb időre köt
tetvén, a társaságok a befizetett dijakból a költségek levonásával t i s z t a d í j t a r t a l é k o t létesítenek és ezt kamatoztatják. A tiszta dij kiszámítása évek hosszú során át gyűjtött h a l a n d ó s á g i t á b l á z a t o k szerint történik; — 6) b a l e s e t elleni b. (1. e.).
Biztosítási eljárás. A b.-i ajánlatot v. a biztosí
tandó fél teszi v. a biztosító társulat, mely e czélra ü g y n ö k ö k e t tart. F mozgó ügynökökön kivül vannak a biztosítási vállalatoknak állandó ügy
nökségeik, melyek helyiek, azaz csak az illető városra, községre szoritkozók, a hol székelnek, és kerületiek, melyek több megyét ölelnek fel. A bizto
sítási ügylet létrejöttének jele gyanánt szolgál a köt
v é n y (police), melynek magában kell foglalnia: a felek neveit, a tárgyat, melyen a kár bekövetkezhetik, az eseményt, mely ellen a b. irányul, a b.-i összeget, a b. kezdetét és végét, a b.-i dijat és a kiállítók alá
írását. A b.-i összeg a b. tárgyának teljes értékét meg nem haladhatja. Az é l e t b i z t o s í t á s i köt
v é n y b e n a kárb. tárgyainak helyét a biztositott neve, a kedvezményezett v. bemutató neve és az az esemény foglalja el, a melynek bekövetkezésétől a fizetés függ. B.-i d i j , az az összeg, melyet a biztosi
tott a biztositónak a koczkázat elvállalásáért fizet.
Szabad egyezkedés tárgya és kiszámításának alap
ját valószínűségi számok, statisztikai adatok, helyi körülmények képezik. Hogy a d.-ak tekintetében a a b.-ó társaságok a túlságos versenynek határt szab
janak: néha megegyezésre lépnek a d.-minimumokra nézve. Igy jön létre a b.-i k a r t e l . Nálunk a b. min
denkinek csak joga, de nem kötelessége. Midőn az állam kimondja a kötelező b.-t: ez a b.-i k é n y s z e r . Magyarországban minden b. vállalat köteles a czég- bejegyzésre illetékes törvényszéknél az űzendő b.-i ágak mindenikére külön-külön, legalább s z á z e z e r f o r i n t n y i tényleg befizetett biztosítási alapot ki
mutatni. Ugyanez áll külföldi társaságokra is, ha működésüket a magyar korona területére ki akarják terjeszteni. Ha az esemény, melyre a b. vonatkozik,
bekövetkezett, a b.-ó haladéktalanul jelentkezni tar
tozik. A társaság erre a k á r b e c s l é s megállapítása végett kiküldi közegeit. A kártérítés amaz érték szerint történik, melylyel a tárgyak a megsemmisülés v. megsérülés idejekor bírtak. A biztositónak jogában áll más megállapodás hiányában a kárt szakértői szemle utján megállapittatni. Ez azonban legkésőbb a kárfeljelentéstől számítandó 15 nap alatt ejtendő meg. (Kereskedelmi törvény VII-ik czim, 453—514.
§§.). Irodalom : Beck H., Tanulmányok a b.-jog köré
ből. Bpest, 1891. Bozóky A., a b.-i ügyletekről. Neu
mann A., a b.-i ügylet a magyar keresk. törvény szerint, Bpest, 1882., Szűcs M., a jégkár ellen való b. stb. Kőváry, Az életbiztosítás rendszere. Jónás:
Tanulmányok az életbiztosítás köréből. Weninger:
Politikai számtan.
Biztosítást élvező vasutak, 1. kamatbiztositás.
Biztosíték, megnyugtatás czéljából tett intézkedés, pl. ünnepélyes ígéret (verbális cautio) vagy pénzösz- szeg, értéknemüek letétele, zálogként átadása, jelzá
log engedélyezése v. kezes állítása (reális cautio) utján. B.-ot letenni tartoznak katonatisztek nősülésük esetén (családjuk rangszerü fenntarthatása szempont
jából), pénztárnokok, vagyonkezelők, vállalkozók stb.
Biztosító i n t é z e t oly vállalat, mely biztosítási ügy
letek kötésével iparszerüleg foglalkozik. — B. t á r s a s á g , oly kereskedelmi t., mely biztosítási ügyletek üzletszerű megkötése czéljából alakul. Lehet közke
reseti, részvény-társaság vagy szövetkezet. Nálunk jogviszonyait a keresk. törv. szabályozza. Az ily vállalatok v. kölcsönösségen alapulnak v. nyerész
kedők. A k ö l c s ö n ö s b i z t o s í t ó v á l l a l a t o k n á l maguk a biztosítottak vállalkozók is. A kártöbbletet pótbefizetéssel fedezik és a nyereségen osztozkodnak.
A nyerészkedésre, illetőleg r é s z v é n y e k r e alapított b. t.-nál a koczkázatot a részvényesek viselik és a biztosítottak a megállapított díjon kivül más fizetésre nem kötelezhetők. A b. vállalatok nagy koczkázattal járó, tetemes összegű biztosításaikat ismét más tár
sulatoknál biztosítják. Ez a v i s z o n t b i z t o s í t á s . Biztosító szelep, kazánfelszerelés, mely arra szol
gál, hogy a megengedettnél nagyobb feszültség ese
tén a gőznek, sűrített levegőnek stb. szabad kiáram
lását biztosítsa. E végből ugy terhelik meg, hogy a nagyobb feszültségű gőz felemelhesse fészkéből. A megterhelés v. sulyokkal v. rugókkal történik, s pedig mindkét esetben v. közvetlenül, v. közvetve emeltyű segítségével (akasz-suly- és rugó sz.). Minden gőzka
zánt két b. sz.-pel kell felszerelni. (Gőzkazán kor
mányrendelet 1886.)
Bjela (Biala), kerületi főváros Sjedlecz orosz-lengyel
országi kormányzóságban, a Krzna m.
Bjelina, város Boszniában 7807 lak. a Drina és a szerb határ közelében, az »Orlovo poljé«-n.
Bjelszk, kerületi főváros Grodno orosz kormány
zóságban a Bjelianka mellett.
Bjelucha hegy (Katunja-oszlopok), az Altai hs. leg
magasabb kiemelkedése, két csúcscsal 3352 m.
Bjelzy, kerületi főváros, Besszarabia orosz kor
mányzóságban.
Bjömeborg, kikötő város Finnlandban a bottni öbölnél s a Kumo torkolatánál 10.000 lssal.
Björnson B j ö r n s t j e r n e , norvég iró, szül. 1832.
decz. 8. Kockneben, előbb színházigazgató, később teljesen az irodalomnak szentelte m a g á t ; politikai iránya miatt összeütközésbe jővén honfitársai egy részével s magával Oszkár svéd-norvég királylyal, külföldre vonult s éveken át főleg Parisban élt; utóbb
ismét élénk részt vett hazája politikai küzdelmeiben.
Irt verseket, elbeszéléseket, realistikus irányú drámá
kat, melyek közül a »Csőd« (ford. Bercsényi B.) és
>Leonarda« (ford. Kárfy Titusz.) magyarul is meg
jelent, továbbá Magnhild regénye és több elbeszélése.
Black, 1) J ó z s e f , franczia vegyész, szül. 1718.
Bordeauxban. f 1799. nov. 16. — 2) V i l m o s angol elbeszélő, szül. 1841-ben Glasgowban. Jolán czimü regényét leford. Szász K. (Olcsó Könyvt.)
Blackband (ang.), szénvaskő, agyagot és ásvány
szenet tartalmazó sphaerosiderit (1. e.), Anglia leg
jelentékenyebb vasércze ; nálunk Pécs és Steyerlak vidékén.
Blackburn (blekbörn), angol gyárváros Lancaster grófságban, 120.496 lak. Vászon-, gyapotszövés.
Black eagle, amerikai korcsszőlőfaj (hybrid), a szőlőbetegségeknek kitűnően ellenáll, de a phylloxe- rának nem ; bogyói sötétkékek, korai érésüek.
Black hawk, a vitis labrusca amerikai szőlőfaj egyik fajtája ; fürtje igen nagy, gúlaalaku, bogyói nagyok, gömbölyűek, kékek, későn érők.
Blackheath (blekhísz), magasan fekvő játszóhely Londontól délkeletre Greenwich mellett, a londoniak kiránduló helye.
Blackmore R i c h á r d D o d d r i d g e , a n g o l elbeszélő, szül. 1825. Longworthban. Magyarra le van fordítva Doone Lorna regénye.
Black-Prince, angol származású csemege szőlőfaj;
fürtje igen nagy, ágas, rövidnyelü, bogyói nagyok, vékonyhéjuak, kékek, édesek, későn érők.
Black-River (-rivr), fekete folyó, több folyó neve, főleg É.-Amerikában.
Black-rot, gomba által okozott szőlőbetegség, mely először Amerikában lépett fel, s Francziaországban is elterjedt; nálunk eddig még nem fordul elő. Főleg rendkívüli klimatikus viszonyok közt, hirtelen hővál- tozások, tartós hideg esőzések stb. után jelentkezik, száraz időben elmúlik. A leveleket és bogyókat támadja meg, melyeken barna, feketén pontozott foltok mutat
koznak, s a levelek és bogyók lehullnak. Az ellene való védekezés módja még nincs tisztázva. Azt tapasztalták, hogy a peronospora ellen való védeke
zés, a mely bajjal a b. r. együtt szokott járni, egy^
szersmind ez utóbbi ellen is használ. L. A b. r. tanul
mányozására 1891. Francziaországba kiküldött meg
bízottak jelentései. Bpest 1891.
Blackstone V i l m o s , angol jogtudós, szül. 1723.
jul. 10-én Londonban. 1761. tagja volt a parlament
nek, 1770-ben a kir. törvényszéknél mint bíró műkö
dött, f 1780. febr. 14. Irt több fontos jogi művet.
Blackwater (-uatr), 1) folyó Essex angol grófság
ban, az East Anglican heights dombvidékben ered s tág tölcsértorkolattal ömlik a tengerbe, a B. öblöt alkotva, melyben osztrigát tenyésztenek. — 2) Parti folyó d.-nyugati Írországban, Youghal m. szakad a tengerbe.
Blackwood (-ud), fekete botanyfa, nagyon kemény, a madagaszkári Dalbergia latifolia fája ; esztergá
lyos munkákhoz használják.
Blademarkt, magyarul: Balayásár (N.-Küküllő m.).
Blaha L u j z a , báró Splényi Ödönné, előbb a nem
zeti színház, jelenleg a népszínház első rangú ma- vésznője; családi nevén Kölesi (Reindl), szül. 1850.
szept. 5. Rimaszombatban; korán a színpadra lépett 1866-ban nőül ment Blaha János karmesterhez, ki
nek halála után is megtartotta mint művésznő a B.
nevet, melyet csakhamar hiressé tett; 1871-ben a bpesti nemzeti színházhoz szerződött, hol Tamásival
