• Nem Talált Eredményt

és XVII. században a törököktől sokat szenvedett, de ugy ezek támadásaival, mint Báthory Gábor

Cholera 1. kolera ; cholerine 1. kolerin

Cholesterin, cholestearin, CssH^O, először epe­

kövekben talált, az állat- és növényországban elter­

jedt vegyület, az epekőből aetherrel kivonható, szag­

talan, Íztelen, vizben oldhatlan, táblás jegecze-ket alkot.

Cholnoky, 1) I m r e id., ügyvéd,szül. 1820. Kecske­

méten. 1842. óta élénk részt vett a politikai életben.

1848. a szabadságharczban honvédtiszt. Később a közügyekben vett részt. Jogi szakiró. 2) I m r e ifj.,kir.

közjegyző, az előbbi fia, szül. 1851. Bölcskén (Tolna m.). 1873. ügyvéd, 1886. óta Marczaliban (Somogy m.) kir. közjegyző. A magyar magánjog kézikönyvét (1886.). A hagyatéki eljárásról (1890.) irt munkákat.

Cholula, város Puebla mexikói tartományban, 9000 lak. Az egykori népes város nagyságáról fenmaradt épületei tanúskodnak, a Ouetzacoatl (Teocalli) tem­

plom pyramis 54 m. magas 4 emelettel. Erkélyes födelén kath. templom épült.

Chondrin, porczanyag, porczenyv, porcznak vízzel való több órai főzése után áll elő ; chotidrologia, porcztan; chondroma, porczdaganat.

Chonos (cso-), szigetek, Dél-Amerik. a Csendes óceánban, Chile nyugati részén.

Chopin (francz., sopen) Frigyes, zeneszerző és zongoraművész, szül. 1809. márcz. 1. Varsó melletti ZelazowaWola-ban, 1831 óta Parisban lakott, f 1849.

okt. 17. Hires zongoramüvei: etűdök, keringők, ma-zurkák, lengyelkék, scherzók, notturnók, preludiu-mok, szonáták. Eletr. irói Liszt Fer. (ford. Vass Otti-lia) és Karasowski F.

C h o r a l , egyházi lassú énekkari mű ; a XVII. sz.-ig szabad rhythmikai alakulással (rhythmikus ch.), kér sőbb egyenletes; lassan mozgó énekkel dalolva. — C h . - h a n g j e g y e k , 1. mensuralis zene. — Ch.-köny-v e k , ch.-ok gyűjteménye.

C h o r a s a n , perzsa tartomány a régi Hvrkania és Parthia. Főhelye Meshed 70.000 lssal.

Chorda (lat.), izom, in, hur. Ch. Achillis, Achilles-in ; ch. dorsalis, gerAchilles-inczhur, 1. e.

Chorea (lat. gör.), ó-görög és római énekes körtáncz.:

Choregia (gör.), az athénieknél a gazdag polgárok kötelezettsége, hogy a szini és versenyviadalok mellé énekkart állítsanak.

Choreografia (gör. tánczirás), tánczoknak külön irás- v. rajzjelekkel való leirása; tánczmüvészet.

C h o r e u t i k a (gör.), tánczmüvészet, különösen szín­

padi; c h o r e u t a , tánczos.

Chorin, 1) Á r o n , aradi rabbi 1789—1844., hazánk­

ban ő sürgette legelőször a zsidó egyházi intéz­

mények reformját. — 2) F e r e n c z , orsz. képviselő, szül. 1842. máj. 11. Aradon. 1869 — 72. ügyvéd u. o., 1871. és 1875. képviselő. Azóta tagja a háznak s legutóbb elnöke a mentelmi bizottságnak.

Chorioidea (gör.), érhártya (1. szem).

Chorion (gör.), edényburok, a magzat külső, boly­

hos burka, mely az amniont körülveszi. Bolyhai bele­

nőnek a méhlepény anyai részébe és lehetővé teszik a magzat és anya vére között folyó légcserét.

Chorista, karénekes, kardalnok.

C h o r o m e t r i a (gör.), földmérés tudománya.

Chorsabad, falu Mesopotamiában Mosul közelében a Tigris m., Ninive romjait itt ásták fel.

C h o r u s (gör.), az ó-görög tragédiában s comoe-diában (12 — 24) személyek — choreuták — cso­

portja, kik a szin bizonyos részén (orchestra) tán-czoltak és rhythmikusan énekkel kisérték tánczukat;

most énekesek (férfi, női, v. vegyes) csoportja ének­

darabok előadására ; énekkari zenemű ; zongorán az egyes hangok kettős v. hármas húrozata. Építészet­

ben : egyházi főoltárnak szánt elkülönített rész a keleti oldalon.

Chotan (Iltsi), egykor khánság főhelye, most város Kelet-Turkisztánban, 30.000 lak. Élénk kereskedelem.

Chotár, hegy a M.-Tátra nyugati részén.

C h o t e k grófok, ősrégi cseh főnemesi család, 1556.

báróságot, 1723. cseh, 1745. német grófságot, gr.

Ch. J á n o s , a szt. István-rend nagykeresztese, v. b.

t. tanácsos és főtüzérparancsnok, az 1764: XL. t. cz.

által magyar indigenatust kapott. — R u d o l f gr., cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, szül. 1822-ben.

Korompai birtokán él Horvátországban.

Chotin (Chotsim), orosz erődített város Beszará-biában a Dnjestr mellett.

Chouans (francz., suán), a nagy franczia forrada­

lomban a királypárti felkelők Bretagneban.

C h r e s t o m a t h i a (gör.), szemelvény, irók, főleg classicusok jelesebb munkáiból, leginkább iskolai czélokra.

C h r i s m a (gör.), balzsamból és faolajból kath. egy­

házi czélra készült kenet; zöld (nagy) csütörtökön rendesen maga a püspök szenteli meg; a keresztség és bérmálás szentségének kiszolgálásánál használják.

C h r i s t c h u r c h (kreiszt-csörcs), 1) város Hánts angol grófságban az Avon torkolata m., 29.000

lak. ; — 2) egyetemi város Uj-Seelandon (Ausztrá­

lia) 45.000 lak.

Christen Ad a, családi nevén Friderik Krisztina, német költőnő, szül. 1844. Bécsben; számos költe­

ményt és elbeszélést i r t ; verseiből több magyarra is lefordíttatott.

Christiania, Norvégia fő- és székvárosa a ch.-i fjord hátterében, 150.000 lak. Egyetem, tud. gyűjte­

mények, csillagvizsgáló, püspöki székhely. Kikötő, fejlődött ipar és keresk. Vidéke szép és termékeny.

Chrom, Cr, elem, p. s. 52^ előfordul a természet­

ben mint ch. vaskő v. mint ch. savas ólom. A leg­

keményebb és legnehezebben olvadó elemek egyike, mely a levegőn még izzításnál is nehezen oxydáló-dik. Oldódik higitott kénsavban és sósavban, légeny-savban oldhatlan. Vegyületei közül említendők : a ch. o x y d C r208, a porczellánfestészetben használ­

j á k ; a ch. s a v CrOs, rubinveres jegeczek, erősen oxydáló hatású, edzőszer. Kénsavas ch. oxyd kén­

savas káliummal adja az ibolyaszínű oktaéderekben jegeczedő ch. t i m s ó t . A chromsavas sók közül a közömbös és a savanyu chromsavas kálium a kel­

mefestésnél használatos, a mennyiben ólomoxyd-sókkal ch. savas ólomoxydot, azaz c h r o m s á r g á t alkot. C h r o m v e r e s (ch. czinnóber) basikus ch. sa­

vas ólomoxyd, a ch. savnak salétrommal való olvasz­

tása és utólagos kimosása által áll elő. A ch. sárga és ch. veres keverékeiből származik a c h . o r a n g e .

Chromfestékek közül a fontosabbak : a ch rom­

s á r g a , mely kettős chromsavas kálium és közömbös eczetsavas v. légenysavas ólomoldatnak összeke­

verése, leszűrése és kimosása utján készül. Czitrom-sárga szinü, igen jól fedő festék. Előállitható chrom­

savas káliumból és kénsavas ólomból is. Tiszta állapotban maró kálilugban tökéletesen felolvad.

Igen mérges. A c h r o m z ö l d tüzes, sötét szinü. Leg­

könnyebben kettős chromsavas káliumnak kénnel való hevítése és vizzel való kimosása által készül.

Használják porczellánfestésre, nedves úton előállítva pedig olaj- és nyomdafestékül.

Chromolith (gör.), kőedény, beeresztett színes min­

tákkal; c h . - o g r á f i a , színnyomat, olaj-, vizfestmé-nyek sokszoritása kőnyomat által.

Chromophotográfla (gör.), szines fényképirás.

Chromotypográfia (gör.), szines nyomat előállí­

tása a könyvnyomdasajtó által.

Chromoxyd, C r208, természetben mint ch. ocker és vasoxyddal, mint ch. vaskő, chomsavas sókból állít­

ják elő, tűzálló, szép zöld (casalizöld, ch. zöld, ch. broncz); üveg festésére, nyomda-, olaj- és porczel-lánfestékül használják. Nem mérges.

Chromoxylográfia (gör.), szines nyomat előállí­

tása falapok segítségével a könyvnyomdasajtó által.

Chromvasércz, ch. v. k ő , c h r o m i t , ásvány, tar­

talmaz változó mennyiségben, egész 60°/o chrom-oxydot, azon kivül vasoxydult, kevés magnéziát és agyagföldet, rendesen serpentinnel v. gabbroval ösz-szefüggésben fordul elő ; chromfestékek előállítására szolgál.

Chronica, 1. krónika.

Chronikus, idült; ch. b e t e g s é g e k , idült beteg­

ségek.

Chronique scandaleuse (francz., kronik szkanda-lőz), botránykrónika, kül. nagyvárosi vagy udvari pletykák, pikáns történetek; eredetileg egy Jean de Troyesnak tulajdonított, XI. Lajosról szóló történeti munkának a czime, melyet egyik későbbi lenyomta-tója'adott neki 1611-ben.

Chronográf (gör.), oly műszer, mely elektromos­

ság segítségével igen rövid időközök megmérésére szolgál, az időtartamot feljegyzi és irott nyomát hagyja hátra. Meghatározható általa a kilőtt löve­

dék röpülésének időtartama, táviróilag összekötött helyek hosszuságkülömbsége, továbbá fiziológiai és lélektani cselekvények időtartama.

Chronologia, kortan (1. e.).

Chronométer (gör.), kiválóan pontosan szerkesz­

tett óramű ; hajón vele az illető hosszúsági kört is meg lehet határozni.

Chronometria (gör.), időmérés.

Chronoskop (gör.), általában chronográf (1. e.) ; de főleg oly műszer, mely az időtartamot nem jegyzi fel, hanem vmely mutató mozgása által jelöli meg.

Az első ch.-ot Wheatstone 1840. szerkesztette.

Chrudim, város Csehországban a Chrudimka m., 12.128 lak.

Chrysaminsav CnHiNéOiü, salétromsavnak aloéra való behatása alatt származik; sárga, nagyon keserű jegeczeket alkot, melyek forró vizben biborszinben oldódnak ; a gyapjút sötétbarnára, a selymet bibor-szinüre festi.

Chrysander Fr., német zenetudós, szül. 1826. jul.

8-án. A lipcsei »Hándel«-társaság alapitója. Főműve:

Hándel G. F. életrajza 1858 — 67., eddig 3 köt.

Chrysanthemum 1. aranyvirág. , Chrysanthemum-rend, japáni császári rendjel

(aranyvirág r.), melyet a XXVII. Mikádó alapított 1876. Csakis koronás fők és legmagasabb állam­

hivatalnokok kaphatják Chrysopras, 1. chalcedon.

Chrysostomos, 1. Arany szájú sz. János.

Chrystologia, a Krisztusról szóló tan, melynek veleje az, hogy Krisztus az Istenember.

Chtonikus (gör.), földhöz tartozó.

Chtonisothermák (gör.), vonalak, melyek a föld belsejében lévő egyenlő hőmérsékletű pontokat ösz-szekötik.

Chur (lat. Curia), Graubünden kanton főhelye Svájcz-ban, 90001. Élénk átmeneti kereskedés Olaszországba.

Churchill (csörcs-, English River), folyam Brit-Ész.-Amerikában, eredeténél Hód-folyó a neve, átszeli a Methye, Buffalo, La Crosse és Nelson tavakat, Fort Ch. mellett a Hudson-öbölbe ömlik.

Churchill (csörcsil) R a n d o l p h H e n r y S p e n c e r lord, Marlborough herczeg harmadik fia, angol poli­

tikus, szül. 1849. febr. 13. 1874. óta az alsóház tagja, hol a conservativ párthoz csatlakozott. 1880. külön szélső-conservativ pártot alakított Bismarck-féle szo-czialistikus iránynyal. 1889. Ch. beutazta Európa nagy részét s Magyarországon is járt.

Churfirsten (Kurfirsten, Chur kanton 7 csúcsa), 7 kopár, szaggatott hegyorom a Walentó északi részén Svájczban. Magasságuk 2209—2293 m.

Chusistan, perzsa tartomány, főfolyói a Tsab és Kercha. Fővárosa Disful, 30.000 lak. Ch. az ókorban Susiana, melynek fővárosa és a perzsa királyok szék­

helye Susa volt, romjai Disful közelében.

Chyzer, 1) B é l a , orvos, Ch. Kornél fia, szül. 1868.

Bártfán. Szakczikkek és Ú t i r a j z o k cz. kötet jelentek meg tőle. — 2) K o r n é l dr., Zemplén m. főorvosa, a m. tud. Akadémia 1. tagja, szül. 1836. jan. 4. Bártfán.

1860. a n. múzeumban őrseged s reáliskolai termé­

szetrajztanár, 1861—69 Bártfa főorvosa, 1869. óta Zemplén m. főorvosa, 1861. óta az Akadémia 1. tagja.

Számos természetrajzi, orvosi, közegészségi, fürdé-szeti dolgozata s útleírása jelent meg.

Cialdini (csal-) E n r i c o , gaetai herczeg, olasz tábor­

nok, szül. 1811. aug. 10. Castelvetroban. Eleinte Por­

tugáliában és Spanyolországban szolgált, csak 1848.

tért vissza hazájába, midőn a háború Ausztria ellen kitört; a novarai ütközetben egy önkéntes-ezred élén C. is résztvett. Az 1859. olasz háborúban a 4. hadosz­

tályt vezette. 1860. szept. 18. Castelfidardonál győ­

zött a pápai seregen, azután bevonult a nápolyi király­

ságba, megvette Capuát, Gaetát, Messinát. Ezért Gaeta herczegévé és nápolyi helytartóvá neveztetett ki.

1866. az olasz hadsereg balszárnyát vezette, de anél­

kül, hogy csatában tényleg részt vett volna. 1870.

Amadeo királyt Spanyolországba kisérte; 1876-ban párizsi nagykövet. 1881. óta nyugalomban.

Cibinium, Nagy-Szeben latin neve.

Ciborium (lat.), a kath. egyházban a kehely, mely­

ben a szentelt ostyát tartják.

Cicero, M a r c u s T u l l i u s , Róma legkitűnőbb szó­

noka, szül. 106. Kr. e. Arpinumban régi lovagi csa­

ládból, első oktatását görög tanítóktól nyerte Rómá­

ban, korán az ügyvédi pályára lépett s törvényszéki beszédeivel nagy hirre tett szert. Állami szolgálatba lépvén, 76. quaestorrá választatott, majd senator, 69.

aedilis curulis lett. Ez időben mondta összezúzó vád­

beszédeit Verres ellen, ki mint quaestor 3 évig sanyar­

gatta Siciliát. 66. praetor,63.consul,s mint ilyen nagy érdemeket szerzett Catilina (1. e.) összeesküvésének leleplezésével, miért »a haza atyja* nevet kapott.

Ellenségei azonban Catilina társainak kivégeztetése miatt vádat emeltek ellene s ezért 58. száműzetett, de 57. már visszahívták s 54. Cilicia helytartója lett.

49. visszatért Rómába, a versengő Pompejus és Cae­

sar közt ingadozott, majd Caesar megöletése után Antonius iránti gyűlöletből (ellene intézte a philippi-kákat) a fiatal Octavianushoz csatlakozott, de Anto­

nius bérenczei által 43. meggyilkoltatott. Beszédei közül, melyek a szónoki művészet remekei s a latin­

ság örökszép példányképei, 57 maradt fenn ; ezeken kivül bölcsészeti, szónoklattani művei és levelei ma­

radtak. Beszédei és egyéb dolgozatai már a XVII.

sz.-ban találtak magyar tolmácsolókat s máig folyton jelennek meg ujabb s ujabb magyar fordításaik. L.

Boissier, Cicero és barátai. Ford. Csiky K. Bpest 1876.

Cicero, betűfaj, a garmondnál nagyobb, rendesen a hirlapok vezérczikkeit nyomtatják vele; nevét onnan kapta, hogy Cicero leveleinek kiadásánál (Rómában

1457.) használták először.

Cicerone (ol., csicse-), idegenvezetők Olaszország­

ban (Ciceróról, bőbeszédűségük miatt).

Cicisbeo (ol., csicsisz-), házibarát, a nő kísérője.

Cid (arab, szeid = ur), a spanyolok nemzeti hőse, tulajdonképeni nevén D o n R o d r i g o v. R u y D i a z d a V i v a r , régi castiliai nemesi család (tala'n a Lain-Calvók) sarja, a XI. sz. derekán született, a mórok­

kal folytatót háborúkban hol ellenük, hol velük har-czolt, a szerint, a mint önhaszna tanácsolta ; 1068.

mint II. Sancho castiliai herczeg vezére, legyőzte ennek testvérét, VI. Alfonzot, de urának meggyilkol­

tatása után Alfonzo szolgálatába lépett s ennek unokahugát, Jimenát nőül vette ; 1087-ben azonban ellenségei fondorkodására a király száműzte. A Beni Hud mór törzs királyához menekült, kinek szolgála­

tában oly hőstetteket vitt véghez, hogy Alfonzo visszahívta. Másodszor is száműzték, s ettől kezdve C. csak saját érdekeit tartotta szem előtt, 1094. elfog­

lalta Valenciát s azt 1099. bekövetkezett haláláig minden keresztény és mór ellenséggel szemben hősi-leg megvédte. Csak halála után, 1102. adta fel neje,

Jimena a várost. Két évre rá Jimena is meghalta Hamvaik a burgosi székesegyházban nyugosznakj C. hőstetteinek legrégibb költői feldolgozása í\

»Poéma del Cid«, a XII. v. XIII. sz.-ból, valószínűleg népdalokból keletkezett; a C.-ről szóló népromán?'|

czok régibbek ennél, de mostani alakjukat a XVÜ században nyerték. Németre Herder dolgozta át e románczokat (1806.), magyar fordításuk BeksicSí Gusztávtól (1885.).

Cid tragédia C o r n e i 11 e P.-től, első magyar fordH tása 1773. gróf Teleki Ádámtól való, ujabban for-i ditotta Greguss Ágost (1873.) és Radó Antal (Olcsó,:

könyvtár). I Cider, csiger, gyümölcsbor.

Ci-devant (francz., szidván), egykori, néhai; cide-;

v a n t s , a franczia forradalomban a nemesek és feje-:

delmi személyek elnevezése.

Cienfuegos (szienfue-), kikötőváros Cuba szigeten.

Cilicia, Kis-Ázsia legdélkeletibb tartománya, Syriá-tól az Amanus hegység választá el, északon és nyu­

gaton a Taurus, délen a Földközi tenger övezte.

Földje részben termékeny volt, kietlen vidékein tenyésztek a hires c.-i kecskék. Többször urat cse­

rélt, végre Róma birtokába került. Fővárosa volt T a r s u s , hol Pál apostol tartózkodott. A c.-i szoru­

latokon (Tyana és Tarsus közt) nyomult be Nagy Sándor 333. Kr. e. Cappadociából.

Ciliéi grófok, szláv eredetű stíriai főnemes család, mely a XII—XIII. században Saneck nevet viselt s házasság utján megszerezve Cilii birtokát, 1341-ben.

grófi czimet nyert; később házassági összeköttetései uralkodó családokkal hozták rokonságba s fejedelmi rangra emelkedett. Hazánk történetében is fontos szerepet játszott. Az első C.-i grófnak, Frigyesnek' fia I. U l r i k 1356-ban és 1359-ben részt vett Nagy Lajos velcnczei és bolgárországi hadjárataiban.

Ennek fia V i l m o s rokonságba is j u t o t t a magyar Anjoukkal, mert 1382. Kázmér lengyel király, az utolsó Piast leányát, Annát vette nőül. E házasság­

ból született leánya, A n n a , később Jagelló Ulászló lengyel király második neje. A család hatalmát és fényét az ifjabb ág alapította meg, melynek törzs­

atyja I. Ulrik második fia I. H e r m a n n gróf volt (f 1385.). Ez Tvartkó István boszniai király leányát, Katalint vette nőül s általa a bosnyák koronára szer­

zett örökösödési jogot. Fia, II. H e r m a n n Zsigmond királynak tett szolgálatokat, miket a király nagy kiterjedésű uradalmakkal viszonzott Szlavóniában és az ország déli részein. Viszonyuk még bensőbbé vált, midőn Zsigmond király H. gróf leányát, Borbá­

l á t (1. e.) vette nőül. Ez időtől fogva H. gróf majd­

nem állandóan veje udvarában élt s az országos ügyekre mérvadó befolyást gyakorolt. Mint magyar főúr több izben viselte a horvát báni méltóságot, t 1435. okt. 13-án. Egy másik leánya, A n n a , Garai Miklós nádor hitvese volt. Fiát, II. F r i g y e s grófot (szül. 1377. után) Zsigmond 1436-ban birodalmi fejedelemmé tette. Ez nejének, Frangepán Erzsébet­

nek megöletése által (1422.) tette magát hírhedté, miért atyja a bün okozóját, a szép Desniczi Veroni­

kát megfojtatta, Frigyest pedig sok ideig fogságban tartotta, f 1454. június 9-én. A család legkimagas­

lóbb alakja II. U l r i k gróf volt, a kiben nemzetségé­

nek összes jó és rosz tulajdonai egyesültek. Zsig­

mond császár és király halála után Albertnek cseh­

országi helytartója volt, de nagynénjével, Borbálával ármánykodva Albert ellen, méltóságától megfoszta­

tott. Az Albert halálát követő években a Hunyadiak

pártjával szemben a Garaiakkal egyesülve, annak a pártnak lőn fejévé, melynek főczélja volt az általános zavarokat saját hatalmának növelésére fordítani.

Ekkép folytonos ellentétben állott Hunyadi Jánossal, a ki a szlavóniai részekben háborút is kénytelen volt ellene viselni. Szerepe a magyarországi események­

ben végzetessé vált akkor, midőn 1452. a III. Frigyes gyámsága alól felszabadított V. László vezetőjévé lőn. Mint az ifjú király nagybátyja, összes befolyását a Hunyadiak s az általuk képviselt nemzeti párt meg­

rontására használta föl. E poétikáját Hunyadi János halála után is folytatta, de épen ez okozta bukását.

1456-ban a futaki országgyűlésen az ország helytar­

tójává választatva, a királylyal Nádorfehérvárra ment, mely Hunyadi László kezén volt. A régi ellen­

ségeskedés itt nyilt összetűzéssé fajult, Ulrik gróf nov. 9-én megtámadta Hunyadi Lászlót, kinek bará­

tai a grófot megölték. Nejétől, Brankovics Katalin szerb herczegnőtől született gyermekei már előbb elhunyván, benne fiágban kihalt a C. nemzetség.

Krones, Die Freien von Saneck (Grácz, 1883.).

Schwicker Brúnó, Az utolsó Ciliéi grólok (1881.).

Cilii, város Stiriában a Száva mellett, 6228 lak.

A rómaiak idejében Claudia Celleia.

Cima (olasz, esi-), csűcs, hegycsúcs, a C. di Asta (2844 m. m.), C. di Boe (3151 m.), C. Tosa (3236 m.), Tirolban, C. di Gelas (3188 m.) a tengeri Alpesek-ben, C. di Jazzi (3818 m. m.) a wallisi Alpesekben.

Cimberek, germán néptörzs, mely a római birod.

egyes tartományait bekalandozva, Itáliába is betört;

de Marius 101. Kr. e. Vercellaenél megsemmisítette.

Cimon (gör., Kimon), hires athéni hadvezér, Miltia-des fia, szül. 504. Kr. e. 465. kettős győzelmet nyert a persákon, conservativ nézetei miatt egy ideig szám­

űzetésben volt, f 449. Cyprus szigetén, melynek elfoglalására küldetett.

Cinchona, c h i n a f a a rubiaceák rendjéből; szép, örökzöld fák és cserjék. Nevüket Chinchon grófnő, a perui alkirály nejének emlékére, ki a c. kéreg hasz­

nálata által meggyógyult (1638), nyerték. Kbelül 50 .faj ismeretes, de csak fele szolgáltatja a hires

china-kérget (1. e.). Legjobb fajok a c. cálisaya regia, c. succirtibra, c. corymbosa stb. Utóbbi időben Kelet-Indiába is átültették, hol nagyban mivelik.

Cincinnati, érseki és egyetemi város Észak-Ameri­

kában az Ohió mellett 306.000 lak. Vasúti csomó­

pont, nagy gabona- és sertéskereskedelem. Gyárak, malmok szintén nagy számmal.

Cincinnatus L u c i u s Q u i n c t i u s , az ős római erény és egyszerűség megtestesitője ; az eke szarva mellől sietett a haza védelmére, hova majdan ismét visszatért. Kr. e. az V. században élt.

Cingulum (lat.), öv, főleg a kath. papoké.

Cinna, L u c i u s C o r n e l i u s , Kr. e. 87. római con-sul, mint a Sulla által száműzött M a r i u s nyilt hívé­

nek távoznia kellett, Mariussal együtt elfoglalta Rómát s újra consul lett, mig a 84-ki katonai zavar­

gás alatt meggyilkolták.

Cinquantino tengeri (csin-), Olaszországból szár­

mazó tengeri fajta, melynek alacsony szárán hozott kis csövei apró szeműek. Hazájában állítólag 50 nap alatt kifejlődik, nálunk is a legkorábbiak egyike.

Cinquecento (ol., csinkvecsento), ötszáz, a XVI. sz.

elnevezése az olasz művelődés-történetben; c i n q u e-c e n t i s t á k , e század olasz irói, művészei.

Ciotat, La (sjotá), kikötő város Bouches-du-Rhóne franczia depart.-ban a Földközi tenger mellett, 9702 lakossal.

Ciotta J á n o s , fiumei polgármester, szül. 1824.

Eleinte a hadseregben szolgált s mint őrnagy lépett nyugalomba. 1869—75. a magyar képviselőház tagja, 1872. óta Fiume polgármestere.

Cipolin, a kristályos mészkőnek v. márványnak egyik módusolása ; csillámtartalmu, szemcsés-palás s igy átmenet a mészcsillámpalához.

Circe (gör., Kirke), varázslónő Aea szigetén, ki Odysseus társait sertésekké változtatta.

Circello (csircs-), 'előhegy Itália nyugati partvidé­

kén ; az ó-korban circaei előhegy.

Circiter v. circa (lat.), körülbelül.

Circulare (lat.), körözvény (1. e.).

Circulatio (lat.), forgalom, keringés, pl. véré ; c.-b a h o z n i , forgalomba hozni, helyezni.

Circulus (lat.), kör, körző (1. e.).

Circum (lat.), körül; összetételekben nagyon gya­

kori; c i r c u m d e d e r u n t me, kath. temetési ének egyik sorának kezdete; elénekelték felette a circum-dederunt-ot, vége van.

Circumcisio (lat.), körülmetélés.

Circumspectus (lat.), körültekintő, óvatos, vigyázó;

a városi polgárok czime: »circumspecti« ; cir-c u m s p e cir-c t u s s á g , anyagi, gyakorlati gondolkodás.

Circus (lat.), kör; a rómaiaknál hosszukáskerekded alakú tér, versenypálya, melyen a c.i ( c i r c e n -s e -s ) játékokat (ló-é-s koc-siver-senyek) tartották; az élvhajhászó rómaiak egy időben kormányuktól egye­

bet sem kívántak, mint azt, hogy kenyérrel és c.-i játékokkal ( p a n e m et c i r c e n s e s ) lássa el őket;

most kerek, köralaku helyiség, műlovarok, erőművé­

szek stb. számára.

Cirro-cumulus, bárányfelhő (1. e.), c i r r o s t r a t u s , fürtös felhő (1. felhő).

Cirrus, hófelhő, a felhőalakzatok egyik alapalakja;

származéka: c i r r o - c u m u l u s és s t r a t u s , továbbá p a l l i o - c i r r u s (1. felhő).

Cirta, az egykori Numidiai birodalom fővárosa, most Constantine Algériában, 45.000 lak.

Cis, a zenében egyik hang, c i s - d u r , c i s - m o l l , két zenei hangnem neve.

Ciselirozni, fémöntvényt éles eszközzel művészi­

esen kidolgozni.

Cislajthánia, az 1867. kiegyezés óta divó szó, a monarchia Lajtán tuli felét, Ausztriát jelenti ellentét-Translajthániával, a magyar birodalommal.

Cissoid, sik görbe vonal, mely a hajtalék csúcs­

pontjából ennek érintőire húzott merőlegesek láb­

pontjait összeköti.

Cisterna (lat.), kifalazott gödör az esőviz gyűjté­

sére ; különösen a déli és keleti országokban, hol kutat helyettesit.

Citadella (ol., cittadella = kis város), fellegvár;

magaslaton épült erőd, nagyobb vár ellenállási képességének fokozására, néha a lakosság féken­

tartására. Ilyen fellegvár van Budán, a Szt.-Gellért-hegyen.

Citátum (lat.), idézet; c i t á l n i , idézni könyvből, valakit megidézni.

Cité (francz., sz-), város, ó-város; L a C , a Szajna szigete Parisban.

Cithera (gör.), húros hangszer, a mai mandolin és gitárhoz (»az ember melléhez és nyakához*) hasonló;

középkori latin nyelven c , hárfa.

Cito (lat.), gyorsan; egykor a levelekre szokták irni annak jeléül, hogy sürgősek ; három citós levél, melynek külsejére a c. háromszor volt felírva.

Citoyen (francz., szitoajen), polgár, polgártárs.

Citrin, halványsárga nemes kvarcz.

Cítrus, növénycsalád az aurantiaceák rendjéből, örökzöld fák, melyek a forróbb Ázsiában és Dél-Európában, nálunk melegházakban tenyésznek. Több fajok: 1) Citrus aurantium, narancsfa, szárnyas le­

vélnyéllel, gömbölyű gyümölcscsel ; változatai : a c, aur. vulgáris, c. aur. chinensis és c. aur. decu-mana. — 2) C. aur. limetla, bergamottfa, c. medica, czitromfa, szárnyatlan levélnyéllel, hosszúkás, hegyes gyümölcscsel. Válfajai : c. med. limonum, valódi czitromfa, c. med. cedra, czedrátfa.

City (ang., sziti), város, főleg belváros, igy London belvárosa.

Cividale (Forum Julii), város Udine olasz tarto­

mányban. Római régiségek.

Civilis (lat.) v. c i v i l , polgári, polgárjogi. Ellentét­

ben a katonaival, büntetőjogival. C i v i l r u h a , pol­

gári ruha. C. h á z a s s á g , polgári házasság (1. ezt).

C.-jog magánjog; jelesül a római magánjog. C. p e r , polgári peres eljárás, perrendtartás. C i v i l i s t a , a római jog müvelésével foglalkozó tudós.

Civis (lat.), polgár. — C. a c a d e m i c u s , egye­

temi polgár.

Civitas (lat.), város, a római jogban a városban lakó szabad polgárok egyeteme és jogköre a szabad idegenekével (peregrinus) szemben.

Civitavecchia (csivitavekja), erődített kikötő- és püspöki város Róma olasz tartományban a Tyrrheni tenger mellett. Világító torony, tengeri fürdő, élénk kereskedelem. Közelében ásványforrások és timsó-bányák.

Clair V i l m o s , hirlapiró, szül. 1858. máj. 21. Buda­

pesten. Több lapnak volt munkatársa, a Keresztény Magyarország cz. lap szerkesztője.

Clair-obscur (francz., klerobszkür, ol. chiaroscuro), a festészetben az a derengő félhomály, mely valamely test árnyékos részén a ráeső visszavert fénysugarak következtében támad. Régebben iróink sötéttisztának, fényhomálynak nevezték.

Clairvaux (klervó), helység Aube franczia depar­

tementban az Aube m. Régi apátságát (Clara vallis) 1115. Sz. Bernát alapította. Itt van a 13 keleti de-partement központi fegyháza. A c.-i tóban czölöp-épitmények maradványai.

Clam (lat.), titokban, tudtán kivül ; a jogban pl.

valamely dolog birtokának »clam,« tudtán kivül való megszerzése.

Clam, ausztriai és csehországi grófi nemzetség, mely két ágra oszlik a C l a m M a r t i n i t z és C l a m -G a l l a s ágra.

Clamart (klámár), falu a meudoni erdő mellett, Paris közelében. 1870. véres harczok.

Claque (francz., klak), szervezett és fizetett tapson-czok (claqueur-ök) csapata a párisi színházakban.

A claqueurök többfélék: tapageur-ök, igazi tapsolók, conaisseur-ök, helyeslést kiáltók, rieur-ök, kik alkal­

mas helyeken nevetnek, pleureur-ök, kik az elérzéke­

nyülés tüneteivel igyekeznek környezetükre hatni, bisseur-ök, újráztatok stb.

Claquehutes F r i g y e s , élczlapi alak, a felületes hirlapiró karrikaturája ; a »Feder des Claquehutes«

(a klak-kalap rugója) kifejezés félreértéséből támadt hírlapi tévedés.

Claque-kalap, rugóval biró s összelapítható cylin-derkalap.

Claremont (klérmont), kastély Surrey angol gróf­

ságban Kingston mellett. 1848—50. Lajos Fülöp, az elűzött franczia király székhelye.

Clarence (klérrensz), az angol királyi ház ifjabb herczegeinek czime, a név Clarenza-tól (Morea sziget) van kölcsönözve, hol a keresztes hadjáratok alkal -mával egy angol herczeg harczolt. Eddig a walesi herczeg legidősb fia, Eduárd (f 1892. jan. 14.) viselte a Cl. és Avondale hgi czimet.

Clarendon(klerendn)gr., 1) E d w a r d H y d e , Anglia főkanczellárja, szül. 1608. febr. 18. Diatonban. 1642.

a titkos tanács tagja és a kincstár kanczellárja. 1660;

óta ő vezette a Stuartok restauratiója ügyében a tár­

gyalásokat, mire főkanczellár és peer lett. Későbbv megbukott s Francziaországba menekült, hol f 1674.

decz. 9-én. — 2) G e o r g e W i l l i a m F r e d e r i c k V i l l i e r s , C. gróf, angol államférfi, unokája Villiers Tamásnak, Jersey gróf fiának, a ki 1752. a Hyde bárói családból származó utolsó Clarendon gróf leányát nőül véve, a Hyde bárói és Clarendon grófi czimeket nyerte, szül. 1800. jan. 12. 1840. igazság­

ügyi, 1846. kereskedelmi min., 1847. irlandi alkirály;, 1852. külügyminiszter, a párisi congressuson az oroszellenes politika képviselője volt. 1858-ban lekö­

szönt s csak 1864-ben vett ismét tényleges részt a politikában s a porosz-dán viszály ügyében Lon­

donban összehívott értekezleten Anglia második meg­

hatalmazottja volt. 1866. s 1868. újra külügyminisz-' ter. f 1870. június 27-én.

Clarens (-rénsz), falu Waadt svájczi kantonban a genfi tó mellett, Montreux-hoz tartozik.

Claretie (-szí) J u l e s , franczia iró, szül. 1840. decz.

3. Limogesban. Igen termékeny regény- és színműíró.

Regényei közül magyar tárgyú a »Zilah herczeg.*

1885. óta a Comédie francai se igazgatója. 1888. óta az akadémia tagja. Számos regénye magyarra is le­

fordíttatott.

Clarinette, bugósip, fuvó fahangszer, melynek szájvégén nádlapocska van, s ez rezgésbe hozva, jellemző hangon szól. Feltalálója Denner volt 1700.

Van több faja, mély (lágy) és magas (éles) hangú.

Clark, 1) Á d á m , angol mérnök, a budapesti láncz-hid és alagűt építésének vezetője, f 1866. jun. 23.

Budán 55 éves korában. — 2) T i e r n e y Vilmos,, ugyané lánczhid tervezője és építője szül. 1783. t 1852. Mellette működött C. Ádám.

Classica philologia (lat.), a nyelvészet azon ága, mely a régi görög és latin nyelvvel foglalkozik.

Classicus (lat.), 1. klasszikus; c. t e s t i s , kifogás­

talan tanu.

Classis (lat.), hajóhad, osztály; c l a s s i f i c á l n i , osztályozni.

Claude (klód) L o r r a in, franczia festő, szül. 1600.^

t 1682, Világhírű tájképfestő.

Claudiopolis, Kolozsvár latin neve.

Claudius, 1) Appius, 1. e. — 2) T i b e r i u s C. Dru-s u Dru-s C a e Dru-s a r , római cDru-sáDru-szár, Dru-szül. 9. Kr. e. Lyonban, Caligula meggyilkoltatván(4l.Kr. u.), a praetorianu­

sok császárrá kiáltották ki, de helyette felesége Mes-salina és kegyenczei uralkodtak ; ő építette az Aqua Claudia vízvezetéket s Ostia kikötő alapját meg­

vetette. Harmadik felesége, Agrippina 54-ben meg­

mérgezte. — 3) C. M a r c u s A u r e l i u s , jeles had­

vezér, 268-ban Gallienus meggyilkoltatása után csá­

szárrá választatott, visszaverte az alemannokat és gótokat (innen »Goticus« mellékneve), f 270-ben Sirmiumban.

Clauren H e n r i k , tulajdonképen H e u n Károly Gotl-lieb Sámuel, német regény- és vigjátékiró, szül. 1771.

Dobrilugkban,f 1854. Berlinben. Darabjai közül több a magyar színpadokon is előadatott. Regényeit,