Borvidék, bortermeléséről hires megye, vidék, or
szágrész. Magyarországon nevezetesek : Hegyalja, Somlyó, Ménes-Magyarád, Ung, Erdély, Sopron, Ruszt, Budapest (Buda), Vácz, Villány, Moór, és a Balaton vidéke. E bortermelő vidékek egyszersmind a legneve
zetesebb b o r p i a c z o k is.
Bor vitéz, ballada A r a n y Jánostól. (1855.) Borvölgy, fürdő B.-Naszód m.-ben. A fürdőhöz tar
tozó 100 km2 terület az oláh tanulmányi alap tulajdona.
Bory (bori és bortői), család, a IV. Béla alatt élt Mártontól származik, kinek fia, Miklós, IV. László alatt Győr megvételénél szerzett érdemeiért kapta 1275.
a hontvármegyei Bori birtokot. B. M i h á l y 1664-ben Wesselényi nádor jószágainak kormányzója, királyi táblai biró és 1665-től korponai főkapitány. Nádasdy és társai mozgalmába beavatva, 1668. októberben figyelmezteté Rottalt a készülőben levő összeeskü
vésre, f ez év nov. első napjaiban.
Borysthenes (gör.), a Dnieper régi neve.
Borz, meles, állat a menyétfélék családjából, a kö
z ö n s é g e s b., b. taxus (Dachs), 70 — 75 cm. ma
gasra nő, barlangokban lakik, leginkább gyümöl
csökkel és gyökerekkel, ritkán állatokkal táplálkozik.
Európa és Ázsia északi részén honos, a Bükk-hegy-ségben még elég gyakori, de egyebütt is előfordul.
Bundáját használják. Zsírját és szárított vérét azelőtt gyógyszerül használták.
Borzáné Marcsája, népszínmű A l m a sí B. Tiha-mértól. (1880.)
Borzasztó torony, vagy a gonosz talált gyermek, nézőjáték K a t o n a Józseftől (1814.).
Borzderes, az a marha, melynek szőre egészen sötét szürke pala-színbe játszik, a száj körül világo
sabb gyűrűvel, a szemöldökön csíkkal, a háton sávoly lyal.
Borzeb, canis familiáris vertacus, alacsony kutya
faj, sima homlokkal, keskeny orral, hosszú testtel, erősen görbült lábakkal, vastag, kissé hajlott fark
kal, sima szőrrel. Borzvadászatra alkalmas.
Borzon-fő (Borzontető), csúcs a Hargita-hegységben, 1500 m. magas., a Kis-Küküllő feje fölött emelkedik.
Börzsöny, község Hont m. a Ipoly mellett, 1763 lak.
A XII. században épült román stilü temploma szép kapitalejaival és korona párkányával hazánk egyik becses építészeti emléke.
Börzsönyi A r n o l d , szent-benedekrendi tanár és muzeumőr a győri főgymnasiumon, szül. 1856. máj.
14. Ják, Vas m., régiségbuvár ; irt számos régészeti
czikket az általa végzett Győr-vidéki római ásatások
ról, római üvegedényekről, stb.
Börzsönyi hegyek, a Váczi hegyekhez nyugat felől csatlakoznak, s az Ipoly völgye északról és nyugat
ról határolja. Irányuk északdéli. A Mátra-lánczolat legnyugatibb tagja, trachytból áll. Legmagasabb' csúcsa a Csóványos 939 m.
Boschendorf, magyarul : Bozsok (Vas m.).
Bőség szaruja, cornu copiae, virággal és gyümölcs
csel megtöltött szaru jelképe a gazdagságnak és jólét
nek, Fortuna istennő jelvénye.
Boselli P a o l o , olasz államférfiú, szül. 1838. jun.
18. Savonában, 1881. a keresk. hajózási tanács
elnöke, 1888. közoktatásügyi miniszter. Jogi és köz
gazdasági munkákat irt.
Bosits G á b o r , curiai biró, szül. Ebelsbergbei», 1840. januárban, 1862. m. kir. helytartótanácsi fogal
mazógyakornok-jelölt, majd gyakornok ; 1864. u. 0;
tb. fogalmazó, 1867. közokt. min. fogalmazó, 1870.
u. o. tb. titkár, 1872. pest-belvárosi aljárásbiró,, 1873. pest-lipótvárosi jbiró ; 1877. bpesti kir. ítélő
táblai, 1889. curiai kisegítő ; 1889. rendes biró.
Boskovics Sz t ó j á n , szerb államférfi és történet
író, szül. 1833. Szvilaináczban. 1873 — 76. közoktar tási miniszter, azóta belgrádi egyetemi tanár. .',
Bosnyák (magyarbéli), család, a XIV. századbál*
tűnik fel, állítólagos őse B e r t á i a n (1310—1367.), Kázmér lengyel király hadvezére volt. B.
Tamás-1614-ben füleki kapitány, később kir. főasztalnok-mester. Fia I s t v á n 1640-ben pécsi, majd veszprémi püspök, f 1 644-ben mint kinevezett nyitrai püspök.
Tamás leánya Z s ó f i a , Wesselényi Ferencznek, a ké
sőbbi nádornak első neje volt. ••]
Bosnyák-Gradiska v. Berbir (1. e.).
Bosnyákország, Bosznia (1. e.) magyar neve.
Bosnyák Zsófia, költői beszély G a r a y Jánostól, mely 1847. a Kisfaludy-társaságnál Arany »Toldi«-jav mellett pályázott s a Marczibányi Vincentia által adott külön dijat nyerte.
Bosporus, összekötő csatorna a Fekete és Márvány tenger közt, egyszersmind elválasztja Európát Ázsiá
tól. Medre előző geológiai korban a lassú sülyedés és a tenger áttörő munkája által alkotott völgyülés-Közepesen 1800 m. széles és 28 m. mély. Ketto»
áramlata van, mely megakadályozza a Fekete ten
ger kiédesülését. Mindkét partján épült Konstanti
nápoly.
Bosquet (francz., boszké), liget. .';
Bossage (francz., boszázs), durván dolgozott, érdes, felületű kövekből épült fal.
Bossányi L á s z l ó , képviselő, szül. 1823. okt. 15.
Kis-Prónán (Nyitra m.). Részt vett a szabadság
harczban. 1881. óta képviselő.
Bossirozni, mintázni, plasztikus tárgyakat, küL mintákat a szobrászat és keramika számára agyagból v. viaszból formálni.
Bossuet (boszüé), J a c q u e s B é n i g n e , neves-franczia hitszónok és iró, szül. 1627. Dijonban, 1670.
a dauphin nevelője, 1681. meauxi püspök lett, f 1704.
Sok vitairatot^ irt a protestánsok ellen ; hires kortár
sával, Fénelonnal is heves vitát folytatott. Halotti beszédei, melyeket az orleansi herczegné és Condé-sirján mondott, valódi mesterművek.
Boston (bosztn), 1) Massachusetts (E.-Államok) fővárosa, a bostoni öböl m., 418.000 lak. Fontos kereskedő város, erődített kikötővel. Bostont 1630;
alapították. Kath. érsekség, sok hires tanintézete, könyvtár. Franklin születéshelye. Itt tört ki 1773-ban
az é.-amerikai szabadságharcz. — 2) Angol kikötő
város, Lincoln grófságban.
Boston, kártyajáték whist-kártyával ; az észak
amerikai szabadságharcz alatt jött divatba.
Bosvai völgy, az eperjes-tokaji hegyláncz keleti oldalán.
Boszna, a Száva jobbparti mellékfolyója, mely Boszniában ered, északra tart s T.-Samacnál szakad a Szávába. Hossza 210 km.
Boszna-Szeraj, Szerajevo régi neve.
Bosznia, a Balkán-félsziget é.-»y. részén fekszik, határa é.-ról a Száva (Horvátorsz.), k.-ről Szerbia, d.-ről Törökorsz. és Montenegró, ny.-ról Dalmátia és Horvátorsz. Területe 51.100 kma, 1,148.452 lakos
sal, kikből gör. keleti 4 2 % , mohammedán 36°/o és r. kath. 19%. A gör. kel. egyház feje a szerajevoi érsek, a kath. egyh. Herczegovinával egy érseki tar
tományt tesz, melynek élén a szerajevoi érsek áll, kinek három megyés püspöke van. A lakosok bosnyá
kok, török kevés van, a mohammedánok nagy része a nemes földbirtokos osztályból kerül ki. Szokásaik és viseletök, bár a török befolyás szembetűnő, alap
jában mégis a morlakkokéval egyezők. Az ország ny.
részét a jura és trias mészkő képződményü hegysé
gek borítják s bár Karst jellegűek, de a fedő agyag
rétegen erdők és legelők sarjazhatnak és csak is a legnyugatibb határrészen tette őket kopárrá az erdő-pusztitás.Főirányuké.-ny.-ról d.-k.-re tart s a hegysé
gek, planinák inkább fensikszerüek, melyeket irányuk
kal egyező hosszvölgyek és meredek, nehezen járható harántvölgyek szeldelnek. A Dinári alpesek rendszeré
hez tartoznak. É.-ról Montenegró határáig 1000 m.-ről 2000 m.-ig emelkednek. Karst-szerüek: Romania-Pla-nina, Ponor-Pl., Preszkovácz-Pl. (2037 m.), Lelja-Pl.
(2070 m.) (Bjelasznicza 2120 m., Treszkavicza 2130 m., Lelja 2070 m.) E vonulatokban vannak az ország gazdag érczbányái, honnan arany, ezüst, réz, ólom bányásztatnak. A főemelkedési vonal a palaeozoi vonulattal esik össze s a déli rész magas hegységei a Montenegrói hegyekkel érintkeznek. A Narenta és Montenegró közt magas fensik van, melyet termé
ketlen és szaggatott hegysorok barázdálnak. A he
gyek sok helyütt magasan fekvő sik vagy hullámos területeket fognak közre és ezek a termékeny poljek (mezők). A mészkőhegyek töbörökkel telvék, melyek
ben patakok vesznek el, ilyen a Trebinyei folyó.
Sokkal fontosabbak a Duna vízrendszeréhez tartozó folyók, melyeket tág termékeny lapályok kisérnek, kü
lönösen alsó folyásukban. E folyók az Una, Verbász, Drina, Boszna és a Száva. Az éghajlat a hegyeken zord s a völgyekben nyáron forró. A Karston a bora dühöng. Növényzete gazdag, hegyei erdővel borit-vák, melyből 5 8 % lomb- és 4 2 % tűlevelű fákra jut.
Néhol a diófa erdőket alkot. Szilva- és almafa a gyü
mölcstermelés főanyaga ; a boszniai szilva kitűnő.
A földmüvelés és baromtenyésztés kezdetleges, kiter
jedt a juhtenyésztés. Magas hegyein gyakori a zerge, őz, vaddisznó, farkas, medve. Ipara házi: kés-, pipa-, szőnyegkészités. Közlekedési utait monarchiánk épiti.
Vasúti hálózata fejlődni kezd. Bosznia azon két tar
tomány egyike, melyeket Ausztria-Magyarország 1878-ban a berlini szerződésben nyert európai fel
hatalmazás alapján szállott meg. A közigazgatás legfőbb vezetője és a törvények végrehajtója a közös pénzügyminiszter. Az ország 5 kerületre és 40 já
rásra oszlik. A helyi kormányzat élén a szerajevoi hadtestparancsnok s a mellé, rendelt polgári adlatus állanak. A főtörvényszék Szerajevoban székel. A pénz
ügyi igazgatást a szerajevoi pénzügyigazgatóság vezeti, a kerületi hatóságok mellett adó felügyelők, a járásokban adóhivatalok működnek. A katonaköte
lesek a b. zászlóaljakban szolgálnak s a közös hadse
reg kiegészítő részét teszik. Fővárosa Szerajevo, mely a XV. hadtestparancsnokság székhelye ; had
testparancsnok és kormányzó báró Appel János lo
vassági tábornok, az országos kormány főnöke, polgári adlatusa báró Kutschera Ottó.
B o s z n i a t ö r t é n e t e . B. legrégibb lakosai illy-rek voltak, kiket a kelták betörése 400 körül Kr. e.
szorított ki az országból. Kr. e. 78-ban a rómaiak hatalmába jutva, Dalmátia és Pannónia római pro-vincziák közt volt megosztva. A VII. száz. első felé
ben szlávok népesítek be. kiknek utódai a mai lako
sok. A XI. sz. közepén független bánságot képezett, 1135-ben pedig magyar fenhatóság alá került. Első névszerint ismert fejedelme B o r i c h bán (1154—63).
Alatta terjedt el a bolgár eredetű bogumil (1. e.) vagy patarenus felekezet, melynek nemsokára a b. bá
nok is híveivé lettek. A pápák és magyar királyok hasztalanul fáradoztak ez eretnekség kiirtásán.
A vallási küzdelmekben meggyöngült ország a XIII.
sz.-baníobb részre bomlott, egyik részét IV. Béla alatt a macsói herczegek kormányozták. Kotroman I s t v á n bán (1272., f 1314.) szerezte vissza az ország önállóságát; ő alapította a Kotromanicsok dinaszti
áját, melynek egyik tagja, I. Tvarko I s t v á n 1376.
királylyá koronáztatta magát (f 1391). Utódai alatti belviszályok elősegítették a törökök terjeszkedését.
II. Mohamed 1463-ban a pártviszályoktól feldúlt országot elfoglalta s az utolsó «kiralyt Tomasevics I s t v á n t kivégeztette. Mátyás király 1463-ban az ország nagy részét Jajcza városával visszafoglalta és a b.-i királyi czimet Ujlaky M i k l ó s n a k adomá
nyozta ; halála után Corvin J á n o s herczeg bírta a tartományt, de a törökök mindinkább előrenyomul
tak s a mohácsi vész után egész B. a szultán hatal
mába került. A török uralom alatt a b.-i földbirtokos nemesek, hogy birtokaikat megmentsék, a moham
medán vallásra tértek s a keresztény jobbágy la
kosság helyzete fölötte szomorú lett. A lázadások igen gyakoriak voltak. A legutóbbi, az 1875-ki hozta felszínre a keleti kérdést s előbb a török-szerb-mon-tenegroi, azután az 1877-ki török-orosz háborúra vezetett. 1878. nyarán Ausztria-Magyarorsz. európai mandátum alapján megszállotta B.-át s leverte a mohamedán lakosság lázadását. A megszállás tör
vényességét 1879-ben a szultán szerződésileg el
ismerte. Asbóth János, Bosznia és Herczegovina (1887). Klaiő, Geschichte Bosniens (Lipcse, 1885)., magyarul is megjelent Szamota fordításában (Te
mesvár, 1890.). Strausz Adolf, B. története és nép
rajzi leírása (1881.).
Boszniai r. kath. püspökség, 1. diakovári p.
B o s z o r k á n y , oly nő, ki a néphit szerint az ördög
gel való szövetkezése következtében varázserővel rendelkezik s természetfölötti dolgokra képes, pl. fer-geteget támaszt, átjár a kulcslyukon, emberre és állatra kártékonyán tud hatni, a gyermeket meg
igézi, a tejet vérré változtatja stb. A középkorban a boszorkányhit általános volt. Alapját kétségtelenül az idegesség különböző jelenségeivel (hypnosis, hys-teria) való ismeretlenségben s e jelenségek téves magyarázatában kell keresnünk. A b . - p e r e k 1450.
kezdődtek Francziaországban, 1484. Németország
ban, hol VIII. Incze pápa bullája folytán Krámer és Sprenger inquisitorok bízattak meg az ördögök
pap-nőinek üldözésével. Sprenger Jakabnak 1487. Köln
ben megjelent müve : a »Boszorkánypőröly« (Malleus malleficarum) volt mindvégig irányadó a boszorká
nyok elleni hivatalos eljárásban. H a z á n k b a n is gyakoriak voltak a b.-perek, mint a szegedi, erdélyi, felsőbányái, nagykárolyi perek fenmaradt iratai bizo
nyítják. A b.-okra kezdetben a püspök Ítéletéhez ké
pest egyházi böjtöt, vezeklést vagy megbélyegzést szabtak, harmadízben pedig a világi trvszéknek adat
tak át. Később mind gyakoriabbakká lettek nálunk is a b.-perek és kivégzések. Szokás Könyves Kálmán királyunkat ugy tüntetni fel, mint a ki már a XII.
sz.-ban ellene volt a b.-hitnek. De az ő hires törvénye, mely szerint »de strigis vero, quae non sunt, nulla quaestio fiat«, nem vonatkozik általában a boszorká
nyokra, hanem csak a »striga«-kra, azaz oly nőkre, kik a közhit szerint ama képességgel birtak, hogy állatokká átváltozva, emberhúsból éltek. A stri-gák-ban való hitet az egyház is mindig babonának bélyegezte s igy Kálmán törvénye csak az egyház felfogásának kifejezése. Igy nem csodálható, hogy az ugocsai törvényszék még 1689. azt az ítéletet hozta, hogy Szernyei Anna ördögi és boszorkányos tettei miatt nyelvétől megfosztassák és kővel agyonveret
tessék. Sőt még 1728. is Szegeden 6 bűbájos és 7 boszorkány, Nagy-Karolyban 1730. egy, 1745. két b. máglyán végeztetett ki. III. Károly 1728., Mária Terézia 1756. s később is több izben a legnagyobb elővigyázatot rendelték el a b.-pereknél. Több b. pör okiratai vannak közzé téve. Igy a szegedi perek ira
tait kiadta Palugyay I. : Szab. kir. városok leírása.
Bpest, 1853. A boszorkányhit physiologiai és pa-thologiai alapjáról 1. M o r a v c s i k E. Emil, Az ide
gesség szerepe a társadalomban, Term. tud. Közi., 1891. márcz.
B o s z o r k á n y g y ű l é s v. b o s z o r k á n y o k s z o m b a t j a , a babonás hit szerint a boszorkányok időnként elhagyatottt helyeken, különösen erdőkben, tölgyek, hársfák alatt, barlangokban, akasztófák körül s he
gyeken összejövetelt tartottak az ördöggel, még pedig rendesen a Walpurgis-éjjelen, május 1-én. E gyüle
kezetekre a b.-ok az éj sötétében seprőn, gereblyén, guzsalyon, piszkafán, hordón, macskán, stb. szoktak lovagolni, sőt férfiakat is felhasználnak e czélra, ha a kantárt fejőkbe hagyják vetni. L u c z a n a p j á n a templomajtóban jönnek össze, hogy megbeszéljék, mi rosszat tegyenek. Ha vki a Lucza-székén (1. e.) ülve, rájuk les, megismerheti arról, hogy minden b.-nak hátrafelé áll az ábrázatja.
B o s z o r k á n y j á r á s , a néphit szerint a boszorkáitok éjjeli kalandozása.
Boszorkánylövet, a német Hexenschuss hibás for
dítása, helyesebben : zsába, farzsába.
B o s z o r k á n y p ö r , 1. boszorkány.
B o s z o r k á n y vár, elbesz. költemény gróf Z i c h y Gézától.
B ö s z ö r m é n y (Hajdú-), rend. tan. város Hajdume-gyében, 21.227 lakossal. Járásbíróság, adóhivatal.
Gimnázium. Előbb a Hajdúkerület székhelye. Köze
lében a Messzelátó 147 m. magas domb.
Böszörményi 1) K á l m á n , postatiszt, szül. 1844.
ápr. 13. Nagy-Idán. 1871. lépett postai szolgálatba eleinte vidéken. Postaügyi szakmunkákat irt s a Posta-Közlönyt szerkesztette. — 2) L á s z l ó , orsz.
képviselő s a Magyar Újság szerkesztője; szül. 1823.
f 1869-ben.
Bosztán, gyümölcskert, S z á d i perzsa költő egy oktató irányú müvének czime.
Bosztandsi, kertőr, katonailag szervezett csapat, mely a konstantinápolyi császári szerájban az. őr
szolgálatot teljesiti. Parancsnokuk a b o s z t a n d s i -b a s i , egyszersmind a szultán palotáinak, a kikötő
nek és csatornáknak felügyelője és rendőrfőnök.
Boszu, br. E ö t v ö s József ifjúkori tragédiája, 1834. jelent meg.
Bota, déleuropai bormérték, átlag = 4 hl.
Botalli L e o n h a r d , III. Henrik,, franczia király udvari orvosa ; élt a XVI. században. A két szivpit-var közti nyílást, mely ébrenyeknél található, nevéről nevezték el. Az érvágási műtétet ő honosította meg Francziaországban. írt több szakkönyvet.
Botanica, a növénytan (1. e.) latin-neve.
Botanikus kert, 1. f ü v é s z k e r t ; : b. i n t é z e t , I.
növénytani intézet.
Botany-öböl, Ausztrália dkeleti partján, Sydneytó'l délre, Cook fedezte föl 1770-ben.
Botbüntetés, a testi fenyíték, egyik neme ; hazai bűnvádi eljárásunkban a vesszőzést, botozást és korbácsolást hatósági poroszlók, hajtották végre nyíl-' vánosan v. zárt helyen ; nemesek és szab. kir. váro
sok polgárai alóla ki voltak véve ; 100' botütésre szóló ítélet, mint halállal egyenértékű btésé, az 1791.
XLIII. t. cz. szerint a kir. táblához: felebbezhető volt;
25 ütésen alóli negyed-, azonfelüli félévenként csak egyszer volt végrehajtható (1836. XVII.); 18 éven alóliak bot helyett vesszővel voltak fenyitendők;
tiltva volt alkalmazása vasár- és ünnepnapon, vesz-szővel v. korbácscsal együtt; vallatásoknál. Az. 1871.
LII. t. cz. a testi fenyítéseket mint fő-, mellék- v.
fegyelmi büntetést általában eltörölte.
Botcsinálta doktor, vigj.. Moliére-től, ford. Ka
zinczy Ferencz (kinek egyik legjelesebb fordítása, 1834.), ujabban Almási B. Tihamér (1881.).
Bötel H e n r i k , operaénekes, szül. 1854. márcz.
6. Hamburgban, Pollim' színigazgató kiképeztette, mert különösen magas tenorhangja föltűnést keltett, s azután a hamburgi városi színházhoz szerződtette.
Sokat vendégszerepelt.
Both (bajnai), család, Mátyás király és a Jagellók idejében virágzott, midőn B. A n d r á s , Mátyás had
vezére, 1488-ban Viktorin herczeg, Podiebrad fia-ellen harczolt Szlavóniában. 1504-ben Balassa Fe-renczczel a horvát-szlavon-dalmát báni méltóságot viselte. B. J á n o s , Mátyás király követe Törökor
szágban, egy másik J.-t az 1521-iki évben említenek.
Both bajnok özvegye, ballada A r a n y t ó l , a költő által tervezett Hunyadi-balladakör (1. e.) egyik darabja (1856.). Hunyadi anyjáról szól.
Both János feletti gyászének, költészetünk egyik legrégibb emléke, melyet Mátyás király követének, Both János Törökországban történt elvesztéről irt Gergely nevü szolgája. Döbrentey fedezte föl a Paksy-codexben.
Bothmer V i l m o s , báró, vezérőrnagy, szül. 1839.
A bécsi 17.lovasdandár parancsnoka.
Bothwell J a m e s , H e p b u r n gr., Orkney herczege, szül. 1536-ban, Stuart Máriának volt harmadik férje 1567-ben. j 1578. Dániában fogságban.
Botka T i v a d a r , történetíró, szül. 1802. jul. 6. Kis Endréden (Bars m.). 1824. megyei szolgálatba lépett s csakhamar főjegyző. 1843., 1861 — 72. orsz. képv.
A m. tud. Akadémia 1847. 1., 1872. rendes, 1877-ben tiszt, taggá választotta, f 1885. jan. 6. Kis-Vezekény-ben. Számos értékes történelmi dolgozatot irt.
Bötközni, aczél vagy broncz bélyegzővel bádogba vmely alakot bemélyitenr.
Botokudok, vad indián nép Brasiliában, a Rio Doce és Rio Pardo közt, már csak 4 ezren. Átlyukasztott
füleiken és alsó ajkukon ékszerül dugaszalaku fada
rabokat viselnek. Kegyetlenségükről hiresek. (Lásd Ethnogr. típusok II. mellékletünket.)
Botond, Kulpun fia, Árpád és Zsolt vezérek hires hadvezére, ez utóbbi kiskorúsága alatt Lehellel és Bulcsúval együtt az ország kormányát vezette. Thu-róczi szerint (934.) Konstantinápoly alatt párbajban megölt egy óriás termetű görög bajnokot, s bárd
jával beverte a város érczkapuját. 937-ben egyik vezére volt a Német-, Francíia- és Olaszországon átvonuló hadaknak; innen visszatérve f és Verőcze
nevü víz mellett temettetett el.
Botor, dőre, balga, ostoba.
Botos, nagy téli posztócsizma v. czipő.
Botosán, a hasonnevű kerület fővárosa Romániá
ban, a Siszka folyócska m., 39.941 1., kereskedés.
Botrys (gör.), szőlő; botrychium, páfrányfaj. . Botrytis, penészgombafaj, b. bassiana, a selyem
hernyókat pusztító muscardine betegséget (1. e.)
•okozza. B. tenella, ujabb kutatások szerint a csere
bogár pajorokat pusztitja, mely czélra mesterségesen tenyésztik.
Botsch, magyarul: Bátos (Kolozs m.).
Botsdorf, magyarul : Batizfalva (Szepes m.) Bötticher K á r o l y H e n r i k , porosz államférfi, szül.
1838. jan. 6. Stettinben. Korán állami szolgálatba lépett 1872. előadó-tanácsos a belügyminisztérium
ban. 1876-ban Schleswig tartomány főnöke. 1880.
óta német birodalmi belügyi államtitkár.
Bottni öböl, a scandinav félsziget és Finnország között, d.-ről az Aland szigeten átvonuló tenger
alatti küszöb által elválasztva a Balti tengertől;
150—240 kim. széles, közepesen 100 m. mély.
Bottyán, község Zemplén megyében 1097 lak.
Bottyán J á n o s , II. Rákóczy Ferencz tábornoka, szül. 1640. táján Esztergomban, szegény nemes szü
lőktől. Sellye, majd Esztergom végvárakban kato
náskodott, 1683-tól az esztergomi vár lovasságának főhadnagya, 1685-ben megvédte Esztergomot a törö
kök ellen ; a következő évek diadalmas hadjáratai
ban ezredessé lett. 1701-ben részt vett a spanyol
•örökösödési hadjáratban; 1703-ban Rákóczy ellen harczolt, de 1704. őszén a fejedelem pártjára állott, s azontúl egyike volt legkitűnőbb hadvezéreinek. A
•csatatéren félszemét elvesztvén, katonái V a k B.-nak nevezték, f 1709. szept. 24—25-ike körül, agyvelő-gyuladásban. Thaly Kálmán : Bottyán János, II. Rá
kóczy Ferencz fejedelem vezérlő tábornoka. (1865.) Botulismus (lat.), hurkamérgezés (1. e.).
Boucanier, kalózok, 1. flibustier.
Bouchet (busé), F r é d é r i c J u l e s , építész, szül.
1799. ben Parisban, f 1860. január 22-én. Az ő müve Napóleon sírboltja a párisi rokkantak templomában.
Boucicault (buszikó), 1) D i o n , angol színműíró és színész, szül. 1822. decz. 26. Dublinben, 1853-ban beutazta Eszakamerikát. Jelenleg Newyorkban él. Szá
mos színmüvet irt. — 2 ) M a r é c h a l , a XV. századbeli franczia vitéz. A Zsigmond király segélyére Neversher-czeg alatt Magyarországba jött franczia segélyhad egyik parancsnoka. A nikápolyi csatában a törökök elfogták, s később váltságdíj mellett szabadon bocsát
tatott. Genuát bevette s e város kormányzója lett.
Irt korát jellemző emlékiratokat.
Boudoir (francz., budoár), a hölgyeknek elegáns berendezésű pipere, v. öltöző szobája, a hol bizalmas ismerőseiket fogadják.
Bougie (francz., buzsi) s z á l ac s ; vékony, henger-ded pálczikák szűkült csatornák, kül. a húgycső vizs
gálására és tágítására különféle vastagságban; viasz
ból, kaucsukból (ruganyos sz.-ok), fémből vagy bél
hurokból.
Bougie (buzsi, Bidsaja), megerősített kikötő város Algériában, 12.200 lakossal. Az V. században a van
dálok főhelye volt.
Bouguer (bugé) P i e r r e, mathematikus és csillagász, szül. 1698. febr. 16. Coisixben Bretagneban. Aphoto-metria alapitója és a heliometer föltalálója. Részt vett a franczia tud. akadémia megbízásából a hosszúsági fokmérésére Peruba küldött bizottság munkálatai
ban, f 1758. aug. 15.
Bouguereau (bugró) A d o 1 f V i 1 m o s, franczia festő, szül. 1825. Génre-, arczképeket stb. fest.
Bouillon, (bujon), husforrázat, főleg betegek táp
szere. Jó b.-t ád Liebig szerint: 250 gr. finoman meg
vágott marha- v. csirkehús, 4 csepp sósav, 2 —4 gr.
konyhasó és 500 gr. lepárolt viz, mely egy óra múlva, felfőzés nélkül, átszűrendő.
Bouillon (bujon) G o t t f r i e d , a XI. században Alsó-Lotharingia herczege, az első keresztes hadak főve
zére, 4099. elfoglalta Jeruzsálemet s csakhamar az egész szent földet, f 1100.
Boulanger G y ö r g y E r n ő , franczia tábornok,szül.
1837. apr. 29. Rennesben. A katonai tanintézetből kilépve 1856. hadnagy, 1870—l-ben ezredparancs
nok s a harczmezőn többször megsebesült. 1886-ban hadügyminiszter; ekkor nagyban hajhászta a nép
szerűséget, de összeütközésbe jutott minisztertársai
val s két év múlva leköszönt. 1887. Clermontban hadtestparancsnok, de üzelmei miatt fegyelmi bíróság elé állították, melynek ítélete alapján kilépett a had
seregből. Ekkor teljesen a politikának szentelte magát s agitaczio utján igyekezett a hatalmat vissza
szerezni. Csakhamar rendkívüli népszerűségre emel
kedett; a képviselőházban pártja támadt, a boulangis-ták; több képviselőválasztásban sok százezer szava
zatot kapott s a félrevezetett közvélemény Boulanger-ban, mint a revanche-eszme képviselőjében, politikai megváltót látott. De a mily gyorsan népszerűvé lett, oly rohamos volt bukása. A kormány pört indított ellene, mire B. külföldre menekült. Ezzel tekintélye erős csorbát szenvedett s noha az 1889-ki képviselő
választásokból 48 boulangista került ki, B. mindin
kább elvesztette jelentőségét s végül 1891. szept. 30.
Brüsszelben saját kezével vetett véget életének.
Boulevard(francz., bulvár),eredetileg bástya (nem., Bollwerk), később bástya-sétány, utczákká átalakí
tott, fákkal beültetett bástyák.
Bouleverzálni, széthányni, szétrombolni.
Boulogne-sur-Mer (bulonyszür mer), franczia meg
erősített város a calaisi szoros mellett, a Liane torko
latánál. Püspöki székhely, kikötő, tengeri fürdő, jelen
tékeny halászat és kereskedés.
Boulogne-sur-Seine (bulony szűr szen), város Paristól dnyugatra. A b o u l o g n e i e r d ő (Bois de Bou-logne), a párisiak kiránduló helye.
Bourbaki K á r o l y D e n i s S a u t e x , franczia tábor
nok, szül. 1816. ápril 22. Pauban. 1836-ban lépett a hadseregbe, 1870-ben a metzi hadseregnél szolgált mint tábornok. De még mielőtt a vár megadta magát, a németek engedélyével Metzből Londonba ment. Ké
sőbb Gambetta megbízásából Belfort felszabadítására nagy sereget vezetett, de a németek megverték, Svájczba szorították s B. jan. 27-én öngyilkossági kísérletet tett, de felgyógyult.
Bourbon, (búrbon) Európa egyik legrégibb uralko
dóháza, mely Francziaországban, Spanyolországban és több olasz államban századokon át a trónon ült; a Capetingek családjából származik; alapította Róbert herczeg, IX. Lajos franczia király fia, ki Bourbon gróf lányával 1272-ben egybe kelt, azután birtokait örö
költe s B. gróf nevét vette föl. Utódai közül a ven-dőmei mellékágból származó Antal herczeg házasság utján a navarrai királyi trónra jutott s mikor a Valois-ház fiágban kihalt, fia IV. Henrik Francziaország királya lett. Utódai ott 1830-ig uralkodtak (a napó
leoni idő kivételével). A főág 1883-ban halt ki Cham-bord gróffal (1. e.) s trónigényei a mellékágra, az Orleansokra (1. e.) szálltak. Spanyolország trónját a Bourbon család V. Fülöpben 1713. nyerte el s női ág
ban ott most is utódai uralkodnak, de don Carlos (1.
e.) trónkövetelő magát tartja a trón törvényes örökö
sének. Nápolyban 1735—1860., Parmában, Piacen-zában 1748—1859. uralkodtak B.-ok. Jelenleg a ná
polyi ág feje II. F e r e n c z király (szül. 1836., trónra lépett 1859., elűzetett 1860.), a parmai ágé R ó b e r t herczeg (szül. 1848.).
Bourbon l'Archambauld (burbon larsanbó), francz.
város, Allier departementban. Kénforrásokkal, a bour-bonok ősi várának romjaival.
Bourbonnais (burboné), Francziaország középső vidékének neve, 8039 km2. Főhelye Moulins.
Bourbonne-les-Bains (burbon lé ben), város Felső-Marne departementban. Hires ásvány forrá
sokkal ( 5 0 - 5 9 ° C ) .
Bourdaloue (burdalu) L o u i s , egyházi szónok,szül.
1632. Bourgesben. Jezsuita, 1686. Languedocba küld
ték a protestánsok visszatérítése végett, f 1704.
Bourée (francz., buré), franczia régi táncznem és zenéje 2/4 ütemben.
Bourée (buré) F r i g y e s A l b e r t , franczia diplo
mata, szül. 1838. aug. 1(3. 1880. pekingi követ s mint ilyen szerződést hozott létre, mely azonban há
borúra vezetett. 1885-ben kopenhágai, 1886-ban brüsszeli követ.
Bourgelat (burzslá) C l a u d e , állatorvos,szül. 1712.
márcz. 27. Lyonban, hol az első állatorvosi iskolát alapította, f 1779. jan. 3-án.
Bourgeois (francz., burzsoá), polgár, szemben a nemességgel; tágabb értelemben (először Saint-Simon-nál) a tőke érdekeinek képviselője a munkással szem
ben. Annyi is mint nyárspolgár, pénzére büszke filisz-ter. B o u r g e o i s i e , polgárság, polgári rend.
Bourgeois (burzsoá), betű-nem, 1. borgis.
Bourgeois (burzsoá) L e o V i k t o r Á g o s t , franczia államférfiú, szül. 1851. máj. 29. Parisban, 1887. ren
dőrfőnök. 1888. képviselő, 1890. a Tirard-miniszte-riumban belügy-, a Freycinet-kabinetben közoktatás
ügyminiszter.
Bourges • (burzs), Cher departement fővárosa az Auron m. Érseki székhely, fegyvertár, ágyuöntő. Az ó-korban Avaricum, a középkorban Berry herczeg-ség fővárosa.
Bourget, lac du (Bourget tava), alpesi tó Szavojá-ban, a Rhone közelében, 238. m. a tenger szine fö
lött, 41 km2.
Bourget (burzsé) P á l , francz iró, sz. 1851. Amiens-ben. Először költeményeket, később nagy figyelmet keltő irod. tanulmányokat irt. Analizáló, pessimista hangú regényei közül néhány magyarra is lefordittatott.
BourguignOns (burginyón), 1410—35. Franczia
országban a burgundi herczeg pártja, mely heves küz
delmeket folytatott az a r m a g n a c o k k a l (1. e.)
Bournemouth (burnmót), fürdő Hampshire (Angol
ország) partján.
Boussole (buszól), iránytű, tájoló (1. e.).
Bouterwek F r i g y e s , német bölcsész és aestheti-kus a Kant-iskolából, szül. 1765. Oker-ban Goslar mellett, f 1828. mint göttingai tanár. Aesthetikája (1806.) nálunk is nagy tekintélyben állt s jelentékeny befolyással volt többek közt Kölcsey munkásságára, ki »A komikumról« szóló tanulmányának nagyobb részét belőle fordította.
Boutique (francz., butik), bódé, bolt.
Bouvier A l e x i s , franczia iró, szül. 1836. jan. 15.
Parisban. Irt több regényt a franczia népéletből.
Bővérüség, t e l i v é r ü s é g 1. plethora.
Bowie-kés (boi-), késalakú szúró fegyver, nevét James Bowie amerikai ezredestől kapta.
Bowle (ang., ból), edény, punch v. más hasonló ital készítésére ; továbbá maguk ez italok.
Boxolás, ö k ö l v í v á s , az angoloknál és amerikaiak
nál a testgyakorlatnak egyik legkedveltebb neme, mely egyaránt népszerű mint sport s mint a párbaj
nak egy formája. Abban áll, hogy a két vivó ökölcsa
pásokat igyekszik egymás felső testére, kül. fejére mérni, miközben a balkar mint öklöző, a jobb mint elhárító (parírozó) szerepel. Hazánkban az ökölvívást angol mintára a Magyar Athletikai Club honosította' meg, melynek versenyei során rendesen szerepel. L.
Molnár Lajos, Athletika, Bpest, 1875.
Boycottolás, boycotting, az angol földesurak és az ir bérlők közti küzdelmekben fordul elő. Mayo ír grófságban Boycott nevü angol kapitány igen rosz-szul bánt a bérlőkkel. Az ir bérlők szövetkezete, a földbirtokliga azzal állt rajta boszut, hogy meg
hagyta híveinek, ne dolgozzanak neki s ne segítsék a mezei munkában. Róla nevezték ezt az ezóta gyak
ran alkalmazott eljárást b.-nak.
Boz, Dickens (1. e.) irói álneve.
Boza, a töröktatár népeknél rizsből vagy kölesből erjesztett ital, a méhsör egy neme, ma inkább a nők és gyermekek itala, de régebben a részegitő italok közé tartozott. Hazánkban a kunoktól sok helyt eltanulta a nép ez ital készitésmódját s szintén élt vele. Arany a »Buda halálá«-ban szerepelteti. Való
színű, hogy a m a g y a r vagy s z é k e l y sör, régeb
ben a székely asszonyok által nagyobb ünnepekre készített kellemes izü ital, szintén nem volt más boza-nál.
Bozen (Botzen, olaszul Bolzano), kerületi főváros Dél-Tirolban az Eisack m., 11.655 lak. Gyönyörű völgyben. A középkorban fontos átmeneti kereskedő hely Velencze felé.
Bözöd-Ujfalu, község Udvarhely megyében a Kis-Küküllő egyik baloldali mellékvize m., 755. lak. A szombatosok főhelye.
Bozóky A l a j o s , kir. tanácsos, a nagyváradi jog
akadémia igazgatója, szül. 1842. decz. 30. Budán.
1868. a nagyváradi jogakadémia helyettes, 1871.
rendes tanára, 1879. óta igazgatója. Számos jogi művet és közművelődési dolgozatot irt.
Bozót, bokrokkal ellepett térség, ha különösen ala
csony tövises bokrokkal v. helyenként egyes törpe fával van benőve ; k ó c z o s b. azon, rendesen nedves hely, hol a törpe fák ágai nagyon összekuszálódnak és sürüen összenőnek.
Bozóti Mária, szinmű C s i k y G.-től (1884.).
Brabanconne (-szonn), a belgák nemzeti dala az 1830. forradalom idejéből, szövege L. Dechez (Jenne-val) francz. színésztől, dallama Campenhouttól.