H U N G Á R I Á É H I S T O R I C A .
S C R I P T O B . E S .
MONUMENT A HUNGÁRIÁÉ HISTOKICA.
MAGYAR
TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.
K I A D J A
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA.
M Á S O D I K O S Z T Á L Y .
I R Ó K .
HARMINCZHARMADIK KÖTET.
B U D A P E S T , 1 8 9 4 .
A M A G Y A R T U D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . (Az Akadémia épületében.)
MAGYAR
IÖHTÉNELMI ÉVKÖNYVEKÉS NAPLÓK
A X V I — X V I I I . S Z A Z A D O K B O L .
M Á S O D I K K Ö T E T .
GrYULAPY LESTAR PÖLJBGYZESBI.
KÖZLI
S Z I L Á G Y I S Á N D O R
A M . T . A K A D . R . T A G J A .
K E C Z E R A M B R U S NAPLÓJA.
KRMANN DANIEL SÜPERINTBNDENS
1 7 0 8 — 1 7 0 9 - 1 K I O R O S Z O R S Z Á G I U T J Á N A K L E Í R Á S A .
KÖZLIK
MENCSIK FERDINÁND ÉS KLUCH JÁNOS.
B U D A P E S T , 1 8 9 4 .
A MAGYAR T U D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . ( A z Akadémia é p ü l e t é b e n . )
KÖZIJ
TASNÁDÍ M G Y GYULA
A M . T . A K A D É M I A T A G J A .
Budapest, 1894. Az Athenaeum r. társulat könyvnyomdája,.
GY ULAFFI LE STÁE
T Ö R T É N E L M I MARADVÁNYAI,
Történeti N a p l ó k a XVI—XVIII. ezátadból. 1
E L Ő S Z Ó .
Gryulafíi Lestár följegyzéseit boldogult Szabó K á r o l y bará- tom 1881-ben tette közzé a Magyar Tört. Emlékek X X X I - i k kötetében. Ahoz a kimerítő bevezetéshez, melyet ő írt publi- catiójához, egy szó hozzáadni valóm sincs: mindazt, mi a Gyulaffi-irodalomra vonatkozhatik, részletesen elmondta. F á j d a - lom, Gryulafíi maradványainak nagyobb része ismeretlen maradt előtte: a z a Codex, melyben ezek foglaltatnak, 1891-ben került boldogult Wenzel Gusztáv történetírónk könyvtárának egy részé- vel az E g y e t e m i Könyvtár birtokába. Azonban még ezzel a tete- mes a d a l é k k a l sem b i r j u k Gyulaffi összes m u n k á i t : a Benkő által m é g ismert Ephemeridesek lappanganak vagy elvesztek.
De a "Wenzel-Codexben megőrzött anyag már magában is oly nagy és becses történeti kútfő, hogy annak közzétételét nem t a r t j u k szükségesnek indokolni.
C s a k magáról a publicálás körűi követett eljárásról aka- rok egy p á r szót elmondani.
G y u l a f f i hosszas éveken át, akárhol volt, följegyezte azt, amit h a l l o t t , tapasztalt, s olykor azt is, mi olvasmányaiban figyelmét megragadta. Az ő följegyzései tehát sokszor napló- szerű j e l l e g g e l birnak, sokszor pedig egyes eseményeknek tüzete- sebb l e í r á s á t adják. D e följegyzéseiben ennek következtében nincs m e g a chronologiai rend: vegyesen következnek egymás után, a m i k e t hallott és a miket tapasztalt, még annaleseihez is készített két pótlékot. Ezek t e h á t előkészületek egy tervbe vett n a g y o b b történeti munkához, a n n a k anyagát képezik. Nem j u t o t t hozzá, hogy azokat maga feldolgozhatta volna, hanem
1*
4
annál többet aknáztak belőlük Szamosközy és Bethlen Farkas.
Mind amellett nem aknázhatták ki egészen — s épen azért már csak a Szamosközy és Bethlen ellenőrzése szempontjából is a történeti critica jó hasznát veheti Gyulaffi följegyzéseinek.
A közzétételnél a Szabó Károly által követett rendszerhez szabtam m a g a m a t , szükségesnek tartottam a szétszórt följegy- zéseket, amennyire lehetett, chronologiai rendbe hozni, anélkül azonban, hogy följegyzései rendjét teljesen felforgattam volna.
Az anyag természete szerint ezeket három részre osztottam:
excerpták, annalisok, följegyzések, megjegyezvén mindenütt pon- tosan, hogy a codex melyik lapjáról vétettek. Ezek a lapszámok pedig nem G-yulaffi, hanem Szamosközy által jegyeztettek fel.
S most m á r áttérek Gyulaffi történeti maradványainak bemutatásához.
Szilágyi Sándor.
Excerpták.
Wenzel-Codex 285—286. 1.
Doctores scholastici orti sunt anno Christi 1140.
D a v i d rex sanctus quingentis annis "Danielem praecessit.
P l i n i u s vero quinquaginta et quingentos annos recentior H e r o d o t o .
R o m a Ciceroni lux orbis t e r r a r u m et arx omnium gentium, distare scribitur ab Hierosolymis milliaribus germanicis 382, a V e n e t i i s autem per mare distat iter milliarios gerinamcos 550.
A t h e n a e abfuisse creduntur Hierosolymis milliaribus ger- manicis 182.
M o s e s quinquaginta et trecentis annis Trojano bello a n t i q u i o r .
S. Hieronymus trecentis annis fuit post Plinium.
Grregorius magnus papa sub Mauritio imperatore ducentis annis p o s t Hieronymum et quingentis post Plinium.
S c r i p t a Genesis a Mose anno a condito mundi 2461.
F u n d a t u r Sparta cum J a c o b in Aegiptum ad filiam Isac proiicisceretur anno mundi 2238.
A b exordio mundi usque ad Mosen sunt anni bis mille q u a n d r i n g e n t i . Toto hoc tempore caruit scriptura ecclesia.
D i l u v i u m Deucalionis fuit post diluvium Noeticum annis 784. P e r e r i u s ex Eusebio.
D e c a l o g u s datus in monte Sinare Arabiae Petreae, quo deus s u a voce inter tonitrua et f u l g u r a legem promulgavit, anno mundi 2 4 5 3 . A promissione facta A b r a h a e 430. A b exitu ex A e g y p t o die 50. Anno aetatis Mosis 80. Distat mons Sina ab Hierosolymis milliaribus germanicis X X X , ad cujus radices hodie monasterium ordinis divi Basilii.
H e r o d o t u s floruit circa annum mundi 3540, initio belli Peloponesiaci, quout Hipocrates.
6 GYULAFFI iiESTÁR
Ab exordio Trojae usqne ad originem Romae recensentur anni quadringenti et 32 vei 33. Condita autem est antequam Cyrus regnare inciperet annis 192.
Condita T r ó j a cum Israelitae versarentur in deserto, deleta a Graecis anno mimdi ter millesimo septingentesimo et octavo, tempore Heli pontificis, cujus minister fűit Samuel propheta.
Tempore Danielis prophetae apud Romanos reges fuerunt Ancus Martius, Tarquinius Priscus, Servius Tullius. Claruerunt item septem íIli sapientes. A p u d Lydos Croesus rex opulen- tissimus, a p u d Chaldeos Nabochod. Apud Medos Cyaxares, apud Persas Cyrus, in Sicilia P h a l a r i s nobilissimus tyrannus.
H a e c omnia P e r e r i u s in Danielem. Solon item et Epimenides ille dormiens Grosius hoc tempore claruerunt. Sic et Anacharsis.
Invento novo orbe ab Hispanis, novus quoque morbus regionis P e r u incolis tam familiaris, quam nostris est scabies, ex contagio venereo ad Hispanos pervenit, ab eis bello Neapolitano ad Gallos, u n d e prius hispanica nunc vulgo gallica lues dicitur, aeternum monumentum occupati t u n c a Gallis mirabili celeri- tate regni Keapolitani.
M a t h u s a l a tot annis vixisse, non est fabulosum et annos illos non fuisse menstruos, sed similes per omnia nostris. Sic seros quoque qui frugalissimi sunt et pacatioris vitae cultores, vitantes reliquos mortalium coetus, ducentesimum vitae annos excedunt. P a n d o r a e quoque I n d o r u m populivivunt annos ducen- tos, in juventa candido sunt capillo, qui in senectute nigrescit.
Sic Hyperborei septemtrionales populi vivunt annis mille.
Wenzel-Codex 291—292.1.
Virgil L i b . 3. Georg. Talis Hyperboreo etc. vei hoc uno argumento constat annos illos Mathusale nequaquam men- struos fuisse, quod legamus Salamonéin anno X I I . aetatis ülios suscepisse. C e r t u m ergo páros fuisse annos nostris, aut non multo dissimiles.
A sanguine et suffocato primitiva Ecclesia summopere abstinuit. Sic enim ab apostolis fuerat edocta. Consuetudo postea haec annis mille et amplius ab ascensione dni observata fűit in omni ecclesia q u a m diligentissime et merito. Hinc Tertulianus seribit, quod p a g a n i suo tempore, ut christianos inquirerent, botulos eis a d edendum proposuisse, et qui eos aversarentur, christiani esse deprehendebantur et sic capiebantur. Yix autem sunt 300 anni, ex quo contraria haec, quo a sanguine et suffocato non abstinetur, irrepsit consuetudo, haud scio an satis bona et institutis apostolicis conformis.
Olympiacles caepere annis post excidium Trojae quadrin- gentis et septem, vei quadringentis et octo, a n t e originem a u t e m Komae annis 24, denique secundum chronographiam sacrae s c r i p t u r a e anno octavo regis Achaz, ante captivitatem l u d a e o - rum a n n i s 146. Cyrus quoque primus P e r s a r u m rex annis post initium Olympiadum ducentis et sedecim coepit r e g n a r e anno quadringentesimo septimo post eversum Ilium. Legimus quidem ludos olympiacos etiam ante bellum Trojanuni m a g n a celebritate fieri solitos; usum autem Olympiadum non ante quadringentos annos post excidium Trojae transactos, caepisse constat. F i e b a n t autem ludi olympiaci circa aestivum solstitium, quo t e m p o r e et Olympiades et anni olympici initium l i a b e b a n t ; tunc enim apud Athenienses illos veteres et anni et primi mensis, cui nomen Hecatomboeon initium erat. Yictores hujus certaminis oleastro coronabantur, quod ea arbor cariem vetustatemque minime sentiat. Nomen Olvmpiadis ductum fuit ex ludis olym- picis, qui sacri Iovi Olympico, in Elide maximo totius Graeciae concursu, quinto quoque anno fiebant; spácium enim eorum 4 a n n o r u m , qui inter unam celebrationem l u d o r u m olympicorum inclusive et alteram celebrationem proxime consequentem exclu- sive, i n t e r j e c t i sunt, Olympiaclem appellarant. P e r Olympiadem G r a e c i numeraverunt, quemadmodum nos per annos Christi.
Duravit usque ad synodum Nicenam sub Constantino magno, qui p r o iis indictiones constituit. Pererius.
A p u d Gallos seu Francos rex eorum Clodoveus, p r i m u s Christi religionem fuit amplexatus anno salutis 500.
Hierosolyma a Pompejo capta anno 60 ante natura Chri- stum, u r b i s conditae691, anno mundi 3902. (Szcimosközy kezével írva: i t a ad Christi mortem 93 anni interesserunt, 65 quo crude- lissimae dominationi Romanorum subjacuerunt.)
M a r c u s Crassus templum Hierosolymitanum spoliat, cui P o m p e j u s pepercerat et eodem itinere a P a r t h i s interficitur cum filio P u b l i o anno urbis 700, mundi 3910.
Hierosolyma, alio nomine l e b u s a Iebuseis, qui eam primo incolebant, ] Paralip. 22. sic dicta, eapitur a Tito 10.
A u g u s t i ; periere undecies centena hominum millia ferro et fame, loseplio teste.
C a d m u s literas et doctrinas ex Phoenicia in Graeciam intulit et Thebas Boeoticae condidit. Herodot. lib. 5. pag. 160 et lib. 2, pag. 156., lib. 4. pag. 140. ducentis fere annis ante con- ditam T r o j a m . Cadmus hie annis centum et 50 vixit post Mosen.
Minői Cretensium regi justissimo E u r o p a e filio, qui late in Creta e t in insulis Aegei maris regnavit, teste Herodot. pag. 35.
libri 1. et 108. lib. 4. Gedeon coctaneus fuit, excidiumque T r o j a e
8 GYULAFFI iiESTÁR
annis centum et undecim praecessit. Gedeon autem Herculem annis 80 praecessit. Bellum T r o j a n u m praecessere lapitharum cum Centauris, item A r g o n a u t a r u m expeditio in Cholcidem; de ea mentio fit pag. Herodot 139. lib. 4. Interfuerunt autem expe- ditioni ArgonautiCae principes Graeciae praecipui: Iason filius Aesonis, A d m e t u s Alcesticlis maritus, Peleus Achillis páter, Telamon Ajacis páter. Ojelus Tolás A d r a s t i regis Arginorum, Castor et Pollux, item Hercules. F ű i t haec expeditio anno mundi 2740 et praecessit bellum T r o j a n u m annis 24., Thebanum a u t e m 33.
Cum Hippocrate coovixere Democritus Abderites sive Milesius Empedoclis discipulus, qui Empedocles Pythagoram h a b u i t praeceptorern, Pythagorae autem magister Pherecides Syrus fűit.
Galenus Ptolaemeorum celeberrimi astronomi tempore vixit sub Adriano e t M a r c o Antonio imperátori bus.Eodem tempore vixit et Alexander Aphrodisaeus peripateticae familiae sedator prae- cipuus, qui primus in Aristotelem est commentatus. Svetonius quoque Tranquillus hoc tempore vixit. Noctambulus autem fűit Galenus, ut ipsémét de se testatur.
Lisius fluvius Thraciae epotus ab exercitu Xerxis, teste Herodoto.
Germani consonantes sunt grammaticorum literae, et nisi accedant vocales, hoc est Hungari vei his similes aliqui syllabam nullám constituere possunt. Tizezer törököt százezer német csak mindazon német meg nem ver. Securatissima est propositio. ut non injuria eos Lipsius galeatos lepores festivo nomine appellarit, nisi quod in cursu cum lepore nil Germanis, qui instar octavi orbis tardissimi sunt.
Stiria seu Valeria Germaniae. Quadi et Marcomanni icl est Silesi et Moravi. Divitias Cic. belli subsidia et pacis ornamenta appellat. Quintus Curtius ait regnum saepius ab attentato- ribus, quam a b hostibus everti. Priscus Panites genere, sophista, Theodosii junioris epistolarum magister fűit, et orator ad Attilám H u n n o r u m regem ; scripsit hic históriám Constantinopolitanam, et Atliilae, lib. 8. praeterea declamationes et epistolas. Lingua, ventrepudendis abstinendum, dictum Anacharsidis, qui tempore Croesi vixit.
U t impleretur, quod dictum, est per prophetam, Nazareus vocabitur, sic Mathaeus evangelista, lioc tamen in sqripturis nusquam h a b e t u r .
Wenzel-Codex 285. 1.
C e p t u m est numerari a nativitate anno Christi 600. Bodinus in metliodo liistorica caput V I I I . fol. 335.
Septemviri imperiales creati.Gregorius pontifex regem Otlio- nem I I I . diademate imperiali ornavit, et una cum eo sanctione nova septemviratum sive senatum Y I I electorum imperatoris in G e r m a n i a constituit ea lege et conditione, ut deinceps perpetuo i m p e r a t o r i s electio V I I Germaniae principibus maneret; nempe tribus s a c r i ordinis, Moguntino, Coloniensi et Trevirensi archi- episcopis, ac quatuor politicis, palatino ad R h e n u m , Boemo, Saxoni et Brandeburgico, idque ad liunc modum, u t non nisi e corpore suo, hoc est natione G e r m a n i c a imperatorem isti eli- gerent. F a c t u m est hoc anno Christi 1000. Alii, u t Peucerus et J a c o b u s 'Micillus ad annum 1338. referunt. H e n r i c u s I I . sive C l a u d u s appellatus primus ab electoribus caesar creatus est, sub eo p r i m u m Thurcae Hierosolyma potiuntur.
L u d i equestres dicti vulgo torneamenta sub caesare H e n r i c o aucupe primo instituti.
C l e t u s pontifex primus literis suis salutem et apostolicam benedictionem inscripsit.
C a m p a n a r u m usum primus in sua ecclesia P a u l u s Nolae urbis C a m p a n i a e episcopus invenisse proditur anno Christi 420.
C o g n a t u s lib. 3. Narrationum.
I n s i g n e aurei velleris a duce Pliilippo B u r g u n d o institutum anno C h r i s t i 1429. F i g u r á m crucis S. Andreae exprimit, haud dubie u t animi virilis signum sit, n a m et protector domus Bur- gundiáé S. Andreas est.
I n a u d i t a morbi lues ab Hispanis invecta, cui Ines gallica nomen dedere. anno Christi 1480.
/
P e u c e r u s in l i b r o d e D i v i n a t .
Gilbertus Co- gnatus.
Annales
Wenzel-Codex 333—339. 11.
1143. T a r t a r i Ungariam vastant.
(W. C. 344. 1.)
1205. Aedificatur civitas Gedanensis in eum locuiii, qui n u n c Nova Civitas apellatur.
1233. T a r t a r i iterum vastant H u n g á r i á m et Transilvaniam, totoque septennio Transilvaniam inhabitarunt.
(W. C 34 4. 1.1.)
1308. D e s t r u i t u r Gedanum iterum et in eum locum trans- l a t u m , ubi e t i a m hodie est.
1421. Machometes V I I . T u r c a r u m caesar terram Barcen- sem devastat, consulatum Coronensium abducit.
1432. Machometes Turcarum imperátor Cibinium oppugnat tribus diebus, inde recta Coronam petiit abductoque loci ejus senatu secum, in Turciam quievit.
1433. I d e m caesar denuo terram Coronensem ferro et igne vastat.
1438. T u r c a Zasebesium obsidione cinxit.
1457. Michael Zalanchi venit in Transilvaniam.
1473. V a r a d i n u m clepopulatur a Turcis.
1478. S t e p h a n u s vajvoda Moldaviensis quatuor principes T u r c a s interfecit et 36 vexilla lucratus est.
1510. M i c h a e l vajvoda interíicitur Cibinii.
(W. C. 344 1.)
1515. M a g n u s et celebris fűit conventus Posonii in Ungaria principum u b i praesentes fuere imperátor Maximilianus Sigis- mundus P r i m u s rex Poloniae, Ludovicus rex Ungariae et septem- viri imperiales, item Ebertferber consul Gedanensis; transacta- que ac stabilita p a x perpetua inter imp. Rom. ac Sigismundum regem Polonorum.
0 SzamosJcözy oldaljegyzete: Circa id tempus quando Muliamed oriretur.
"W. C. 344. 1 )
1515. Moritur B a r b a r a regina consors Sigismundi primi regis Polonorura anno aetatis suae 20. fűit haec filia comitis Stephani (Szamosközy kezével folytatva) de Zapolia, Joannis regis s o r o r .
1 5 2 1 . Hoc t a n d e m anno Siculi contra J o a n n e m vajvodam i n s u r g u n t magno eorum malo.
1523. Magnus ille terrae motus in nocte S. Elisabethae.
1530. Pestis per universum m u n d u m grassatur.
1 5 3 1 . Stephanus Maylad T h o r d a m oppidum comburit.
1 534. Magna illa aquarum eluvio Claudiopoli.
1535. Caritas annonae m a g n a illa fűit, venit cubulus unus fi. 6.
1 539. Moldavi a b aliquot nationibus perculsi.
H o c eodem anno magna locustarum vis, u t lucem solis eriperet, absque damno tarnen, f r u g o r u m nisi, quod die transfigu- r a t i o n i s avenam consumpserint.
1540. Joannes Zalanczi vajvodam Moldaviensem Turca- rum i m p e r á t o r i captivum sistit.
H o c eodem anno imagines e templis ejiciuntur.
1542. Eluvio a q u a r u m multa damna infert passim per Transilvaniam.
<\V. C. 348.1.)
1544. Sveciae r e g n u m liaereditarium factum.
* 1545. Magnus t e r r a e motus Coronae.
1 5 4 8 Grando ingens cecidit ovi gallinacei rnagnitudine ipso d i e Ladislai a b s q u e damno.
1 5 4 9 . (?) Iris in hyeme a p p a r u i t die S. A n t o n i i die 17.
J a n u a r i i a meridie 3 hora.
H o c eodem anno plures locustae visae ipso die transfigu- rationis Christi.
1 5 5 0 . I n g r e d i u n t u r Turcae Moldavi Transalpinenses Sicu- liam h y e m e et 20,000 hominum abducunt.
1 5 5 1 . Ingens f r i g u s post Matthiae evangelistae diem usque adeo u t non secius r i g e r e n t orania ac ipsis natalitiis Christi.
H o c eodem anno mense Majo l u n a plena nix t a n t a cecidit,.
ut t a l o s pedis superaret.
1 5 5 2 . anno diebus 5. post S. Margaretae, p r i u s q u a m Clau- diopolis oppugnaretur, mulier quaedam quatuor pueros enixa est.
M o x hoc ipso anno Claudiopolis a Germanis oppugnatur, sed i r r i t o conatu, impediti jugibus pluviis, deo sic nobis providente.
1 5 5 3 . Frigus ingens dominica Oculi non secus ac in ipsis natalitiis Christi.
H o c ipso anno ipsa die E l i s a b e t h a e fulgura et tonitrua vehementia extiterant non secus ac in aestate.
1 2
V
G Y U L A F F I L E S T Á R
1554. P e s t i s maxirna per totam Transilvaniam. Claudiopoli d u o homines s a n g u i n e s u d a r u n t , m o r t u i q u e sunt hominum 7000 Giillia, parvi et magni, juvenes et senes.
1555. C h o r u s templi Claudiopolitani f u l m i n a t u r ipso die n u n d i n a r u m p u b l i c a r u m .
Hoc e o d a m anno a r x Vyvar a T r a n s y l v a n u s e x p u g n a t u r . Hoc eodem anno Solimanus filium suum M u s t a p h a m inter- fici jubet.
1556. Y a j v o d a e P e t r a s c o vevenum dátum a quodam valacho,
•ex quo etiam m o r i t u r .1)
Hoc eodem anno magnum incendium Cibinii die jovis ante f e s t u m paschatos circa h o r a m 2. Sequenti die interficitur T h o m a s
í i u f f u s , judex r e g i u s interficitur ibidem.
Hoc ipso a n n o dnus A u g u s t i n u s in consulem Cibinii o r n a t u r
•quatuor diebus a n t e festum crucis,
1556. M i r z a v a j d a per suum tonsorem intoxicatur et mori- t u r , secl tonsor f r u s t u l a t i m conscinditur.
1556. M o n a c h i Cibinio ejiciuntur contumeliose dominica l a e t a r e .
1556. Moldavi et vajvoda T r a n s a l p i n a e ante festum Micha- e l i s depopulati s u n t Transilvaniam, igne quoque et incendio p a s s i m sevierunt, veneruntque ad Claudiopolini die s a b b a t i ante f e s t u m Simonis et J u d a e .
Hoc ipso anno capitur Dobó captivusque in arce Újvár
a s s e r v a t u r . %
1557. Cibinii sanguine pluit.
1558. Cometes s u p r a A l b a m J u l i a m visus, qui sine dubio necern trium dominorum Antonii et Francisci K e n d i et Bebeki
•denotabat.
1559. I s a b e l l a moritur A l b a e - J u l i a e .
T a n t a n i x cecidit initio May. u t cruris medium attingerit, postea ipso die M a r c i evangelistae quoque nonnihil ninxit, unde vites frigore p l u r i m u m acceperunt dam ni, congelataeque sunt maximé in locis aeditioribus.
Hoc ipso anno hyeme tarn p r o f u n d a nix cecidit, u t prodire homines ad sylvas non possent lignatum, mansitque nix illa u s q u e . . . .
1562. Siculi vincuntnr a J o a n n e rege secundo et in servi- t u t e m r e d i g u n t u r .
1561. Coepit liyems ipso die Martini, duravitque tamdiu u t horrea et d o m u s n u d a r i debuerint, stramine superne foenum t a m chare venit, u t ulna emeretur fl. 28.
») Szamosközy oldaljegyzete : ab hoc Petrasco deduxit Michael vai- voda auam genealogiam.
1563. Turris Thordensis corruit non sine magno damno.
1563. Despoth occiditur a Stephano vajvoda Moldavia.
(W. C. 344. 1)
1563. Polocia hungaris Poloczka civitas Lithvaniae a Moscho occupatur et horrenda in civitate tyrannide grassatum.
1564. Z a t h m a r u m expugnatur a militibus regis J o a n n i s die veneris ante nativitatem beatae virginis m a n e 4. hora.
1564. Mense Majo tanta nix cecidit u t ad quartum usque- diem d u r a r e t .
1564. Miserabile incendium Meggiesini.
1565. T o k a j a germanis capitur.
1565. Comburuntur 4 sagae Claudiopoli sub judice civita- tis L a u r e n t i o Filstich.
1566. Yites omnes tarn in Transilvania, quam in H u n g a r i a vi f r i g o r i s corruptae sub initium Maji.
1567. Kővár capitur a rege Joanne.
1557. Vinearum maxima pars per Transilvaniam f r i g o r e a b s u m p t a nocte Stanislai.
H o c eodem anno suburbium Claudiopolitanum igne ab- s u m p t u m .
1568. Alexander vajvoda Moldaviensis moritur.
H o c eodem anno dicitur Melchior B a l a s s a phtyriasi con- s u m p t u s esse.
1569. Yineae omnes frigore absumptae ipso die G o t h a r d i p r o p t e r decollationem Joannis Brassai.
1570. Niger quidam homo inclaruit apud Debrecinum et p e r i i t , sed quis seit, u t r u m sit verum.
H o c eodem anno altera vice Cibinium conflagrat die jovis ante M a r t i n i episcopi festum.
1571. J o a n n e s rex junior moritur ipso die Gregorii et a s s e r v a t u r cadaver ejus inhumatum usque ad ascensionis festum.
Sepelitur Albae-Juliae.1)
Succedit eo in regno Stephanus Bathori eo ipso anno.
1571. Casparus Békés ex arce F o g a r a s fugatur per p r i n - cipem Bathoreum decima Octobris.
1572. Michael Csakius cancellarius moritur A l b a e - J u l i a e i n t r a 11. et 12. horam meridianam.
1573. Vinum tani laevi venit precio, u t mensuraeuno dena- rio a c in pluribus locis X.2)
.1574. Pestis magna in Transilvania, q u a e quinque annis d u r a v i t .
3) Szamosközy oldaljegyzete : Mortuus est 14. die Mártii.
s) Szamosközy javításával: 2, atque etiam trés.
14 GYULAFFI iiESTáR
Moritur C a s p a r Heltai hoc ipso anno et J o a n n e s Som- merus Pirnensis.
1575. Békés a Bathorio profiigatur.
Eo ipso anno novem ex nobilibus jussu Stephani Bathori Claudiopoli decolati tribus diebus ante diem Laurentii, et ad Szamosfalva 34 suspendio affecti. E t Claudiopoli plures naso et a u r i b u s truncati.
(W. C. 348. 1.)
1575. B l a n d r a t a agit negotium Stephani Báthory principis Transylvaniae a p u d Polonos Varsaviae in generálibus comitiis ut eum in regem acceptent 1575 die X X . Octobris.
(W. C. 344.1.)
1576. Comitia Ratisbonae celebrantur sub quibus impe- r á t o r Maximilianus secundus moritur.
(W. C. 344. 1.)
Die 4. Novembris hujus anni Hispani Antwerpiam occu- pant, direpta ac incensa horrendam et inauditam crudelitatem exercuere.
1576. S t e p h a n u s Báthori a Polonis in regem eligitur mense Majo, discedit cum legatis Polonorum mense Februarii.
Hoc ipso anno Christopherus Báthori in principem eligitur Claudiopoli in parvo templo.
1577. M o r i t u r Cristophorus Hagymási VI. Április.
1577. Sepelitur 20. die ejusdem mensis Albae-Juliae.
Hoc eodem anno cometa visus est (qui malum omen fűit Turcae) intra spatium trium mensium circa festum Martini.
(W. C. 344. 1.)
1577. 13. jun. Gedanum oppugnari coeptum a Stephano I . Polonorum rege.
(AV. C. 344. ].)
1578. (25. Apr.) I n feriis Pentecostes Buda fulminata arsena dissipata et incensa unde et pulvere incenso media pars civitatis conflagravit et 6000 homines interfecti absque illis, qui insigniter sunt laesi.
1579. Moritur Caspar Békés.
Moritur F r a n c i s c u s Davides in arce Déva die 22. Junii.
Eligitur loco ejus Demetrius Hunyadi in episcopum et pastorem die E l i a e prophetae.
Stephanus rex Poloniae bellum infert Gedanensibus.
Maxima campana turri imponitur Claudiopoli, cum judicem ageret L a u r e n t i u s Filstich.
(W. C. 345. 1.)
1579. M o r i t u r invictissimus heros vereque Achilles liun-
;garicus Ladislaus Gyulaffi in vico Udvarhely nie praesente
T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
13-a M a y hora 3. a meridie, fűit is dies Mercurii. Sepelitur in oppido Cseh 23. ejus mensis.
1 580. Cometa visus est ante festum S. Martini.
H o c eodem anno aliquot vicibus edidit deus miracula P o l o n i a m et Moschoviam versus.
H o c eodem anno Stephanus rex cum Mosclio bellum inivit.
H o c ipso anno J e s u i t a e in Transilvaniam veniunt et maximé Claudiopolim.
M a x i m a inundatio Zamosii fluvii, ita u t omnia secum r a p e r e t , villás, pontes, hortes et quid non ? homines, similiter cum equis, occasionem dedere pluviae magnae, quae 19. Mai caeperunt
(~\V. C. 344. és 345. 1.)
1581. Vexillum a porta Turcica allatum Sigismundo prin- cipi, q u o is de more princeps regni a T u r c a declarabatur.
1581. Paulo ante obiit A l b a e - J u l i a e Elizabetha Bocskai uxor i l m i principis Christophori die 15-a F e b r u a r i i , semi hora a q u i n t a matutina.
Sepelitur praedicta dna 23. F e b r u a r i i .
1581. Moritur Christopliorus Báthori altera die post U r b a n i diem, (Szamosközi/ kezével) idest die 26. May.
E l i g i t u r loco ejus Sigismundus die dominico ante ascen- sionis f e s t u m .
(AV. C. 345.1.)
1581. Moritur Christopliorus Bathori princeps Albae- J u l i a e die 27. Maji, post horam q u a r t a m pomeridianam.
1 582. Bex Stephanus pacem iniit cum Moschorum prin- cipe J o a n n e Basilio, opera pontificis llomani die dominico post V a l e n t i n i diem, Claudiopoli tormentorum explosionibus publice sunt g r a t u l a t i .
1583. Christopherus Báthori humatur A l b a e - J u l i a e domi- nica p a l m a r u m .
H o c eodem anno venundabantur 90 vini urnae Hörems d u o b u s passim Claudiopoli. E g o ipse fui decimator hoc anno in proniontoriis.
H o c ipso anno P e t r u s Neositus collegio Jesuitico relicto, ad n o s transiit Claudiopoli.
T a n t a annonae vilitas et singulari .1 )ei misericordia in tritico a e q u e a c vino ut cubuli 5 tritici et etiam 4 venierint fi. 1.
E t q u i d e m cubulum május Claudiopolitanum.
1584. Vir quidam Greorgius Dolman in mercatu Claudio- p o l i t a n o den. 64. emit cubulos tritici mediocris 4.
1584. Moritur Joannes R u b e r "VII. M á r t i i Cassoviae, D i o n y s i u s quoque Csáki 9. Mártii.
F l u v i u s Zamos magnopere exundarat.
16 GYULAFFI IiESTÁR
Eo ipso anno moritur P a u l u s Pernezi praefeetus arcis Gyalu, fráter j u n i o r Stephani Pernezi clie 14. Decembris.
1584. H o c ipso ao Turca vincitur a Persa 18-a Decembris.
Hoc q u o q u e anno Joannes Sasa moritur A l b a e - J u l i a e peditum praetorianorum capitaneus 22-a Januarii.
Hoc eodem anno V I . Mártii vajvoda Moldaviensis clam aufugit de nocte.
Hoc ipso anno venit in Transilvaniam Christianus Francken ac Claudiopoli substitit.
Hoc ipso anno triumvirátus abrogatur et Giczius rerum summae praeíicitur.
Az három praesesnek mindeniknek két-két száz forintja j á r hóra.
Az g u b e r n á t o r n a k penig minden hóra két-két száz fo- r i n t j a járt.
Hoc ipso ao diebus bachanalibus tanta fuit annonae vilitas, ut cubulus m a j o r Claudiopolitanus tritici venierit den. 60. deinde tempore messis caepit venundari cubulus ílorenis duobus den. 25.
Anno 1588. Jesuitae excedere regno jussi, conclusum hoc in comitiis Mediensibus 15-a Decembris celebratis. Excesserunt- que regno V I I . J a n u a r i i .
Hoc ipso anno moritur Joannes Giczi gubernátor, Albae- J u l i a e V I I . J a n u a r i i , sepelitur 25. J a n u a r i i .
(W. C. 348.)
1588. M o r i t u r Blandrata Albae-Juliae mense Aprili non sine suspicione strangulationis, quod scelus nepoti ejus qui pecuniae ejus i n h i a b a t tribuebant. E t quidem is ea ipsa nocte se subduxit.
(W. C. 348.)
1590. M o r i t u r Ladislaus Sombori 1590. mense Septembri.
(W. C. 345.)
1592. M o r i t u r Demetrius Huniadinus Claudiopoli VI. die J u l i i (Szamosközi kezével): apoplexia, quum concionaretur in templo.
1594. O c t a v a Augusti ingreditur Sigismundus princeps- Claudiopolim h o r a 2. pomeridiana.
13. A u g u s t i interdicitur a principe scriptio pasquilli.
28. A u g u s t i die solis capti proceres regni Balthasarus Báthori, A l e x a n d e r Kendi, Gabriel Kendi, Franciscus Kendi, Volphg. Kovacsóci, Joannes Bornemisza, Joannes Gerendi,.
J o a n n e s F o r r ó , Gregorius literátus. Capti sunt circa horam nonam et ligati valide, portae civitatis per quadriduum clausae.
Die 30. A u g u s t i circa horam 4. matutinam capite truncati Alexander K e n d i , Gabriel Kendi, J o a n n e s Iffiu, J o a n n e s F o r r ó
T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
G r e g o r i u s literátus, Alexander Kendi et Joannes í f f i u , in minori templo s^pulti. Reliqui in loco publico extra civitatem humati.
1. die Septembris moritur Georgius Yass capitaneus Ujva- riensis h u m a t u r q u e in Czege.
V I I I . Septembris discedit princeps Claudiopoli. Abducun- t u r a u t e m captivi q u o q u e : Bathorius cum cancellario Ujvarinum, F r a n c i s c u s Kendi cum Joanne Bornemisza ad arcem Gyalu, J o a n n e s a u t e m Gerendi, Szilvási et L ó n a i Albert A l b a m - J u l i a n . . 13. Septembris strangulatur in arce Gyalu F r a n d s c u s Kendi e t J o a n n e s Bornemisza, sub praefectura Stephani Óvári.
I d e m actum cum Balthasare B á t h o r i et cancellario in Újvár.
( W . C. 348.)
1 5 9 4 . Andreas Carolinus moritur Albae-Juliae.
(AV. C. 348.)
1 5 9 6 . Franciscus Gezti moritur.
( w . C. 348.)
1 5 9 8 . die 26. J u n i i . Christopherus Kovacsóczy dum Graecii in flumine M u r a cum studiosis coequalibus lavaretur, repente submersus est, cum t r i b u s comilitonibus.
S t e p h a n u s Josica decollatur in Z a k m a r 2. die Septembris anno 1 5 9 8 .
( W . C. 348.)
1 5 9 9 . Joannes Lascovius in conflictu ad Cibinium 1599.
28-a O c t o b r i s occubuit.
( W . C. 345.)
1 6 0 0 . Moritur F r a n c i s c u s Huniadinus T h o r d a e 27. Octo- bris h o r a 2-a a media nocte.
( W . C. 348.)
1600. Joannes Decius noster uxorem ducit 1600.
( W . C. 348.)
M o r i t u r 1601.
( W . C. 348.)
1 6 0 2 . Mathias Csaktorneus irruentibus in F o r u m Siculum hajdonibus, sclopo petitus occubuit.
( W . C. 348.)
1 6 0 3 . Aszalay noster occumbit cum Székely Mose in con- flictu a d Coronam.
Történeti N a p l ó k a XVI—XVIII. századból.
Följegyzések.
Wenzel-Codex 285. 1.
1571. A z misében egy pap elevatione sacramenti meglátta volt Rómában, hogy Don Zovan ( J u a n ) az törököt megverte et per- a c t o sacro m i n g y á r t megmondotta. A k k o r Kovacsóci cancellarius i n Italia fűit.
Wenzel-Codex 354. L
1580. E o anno, qui mortem Christophori Bathori prae- cessit, egy lúdfiat hoztanak vala F e j é r v á r r a Iffiu J á n o s major- ságából. Ennek két feje vala, négy szárnya, négy lába. Az kék darabontok az felső vár kapujára szegezték vala fel,
Wenzel-Codex 339.1.
Anno 1583. A tájban, hogy császár Prágában fölment lakni és azólta ide alá nem volt, Stephanus Radecius az locum- tenens Posomban, egy ott lakos nemes embert Frainovicz Miklóst, kinek Horvátországban is volt öröksége, fogatott volt meg levi d e causa, csak azért, hogy az posoni nemesek közt és a váras- beliek közt t á m o d o t t volt valami discordia. Ezek mivelhogy nem acquiescáltanak annak, hogy ez az controversia az locumtenens előtt decidáltassék, hanem az császárt magát akarták megtalálni, Frainoviczot fogva tartotta. Paulo post lett gyűlés Posonban.
A z ország az császártúl kiadott articulusokhoz hozzá addig nem a k a r t szólni, míg törvént nem engedne, ennek méltatlan fog- ságáról. Megigírte nagy nehezen az császár, de semmi nem k ö l t benne. A z gyűlés után is f ű emberek megállották u t á t az császárnak, hogy felindúla P r á g á b a n , de semmit nem impetrál- hattanak, ki m i a t t az ország népe közt nagy zúgolódás volt.
Jezerniczki beszélli.
"Wenzel-Coäex 345. 1.
1586. Indultunk ki az fejed elem vei és gubernátor urammal F e j é r v á r r ó l az halál előtt P r á s m á r r a penultima Junii, ott váltig kesénk, o d a hozák meg az lengyel király halálát is.1)
E b b e n az esztendőben holt meg Dávid Sigismundus Sze- benben, f u t v a az pestis előtt Fejérvárról, de Szebenben correptus peste, m e g h a l t . Az testét Fejérvárra vitték.
Wenzel-Codex 348. 1.
U g r a i Gergel az B i h a r vármegyei főispán adta volt Bocskai István u r a m n a k , az mostani fejedelmünknek az raagyari koro- nának egy ágát, akkor az tájban, hogy Mária Christiernát behozták. M i n t és hol j u t o t t ű hozzája, megbeszélette Bocskai u r a m n a k . Bocskai uram fölötte igen kedvesen vette U g r a i t ú l és azt m o n d t a : ez, úgymond, az én kegyelmes u r a m a t illeti, ki M a g y a r o r s z á g n a k egyik részét bírja. I g e n szép safélykű, nagy öreg volt annak az korona virágjának-abban az részében. É s így Sidmont fejedelmet ajándékozta meg vele Bocskai u r a m . Jelen volt akkor, hogy Ugrai Bocskainak a d t a ezt az korona portióját, Mikola J ános, és nagy liitire mondá, hogy Bocskai u r a m kezében is adta volt.
"Wenzel-Codex 287. 1.
1 5 9 0 . Rettenetes földindulások, a kik Bécsben kezdettenek 19. Septembris, aprónként, a míg oztán derekason az mint követ- kezik, megindúltanak.
Szombaton, azaz 15. Septembris az ú j calendarium szerint, estve öt ó r a k o r itt Bécsben és az kivűl való helekben lén ismétlen egy földindulás, az elsőhöz hasonló, a ki 29. napján J u n i u s n a k az előtt lett vala, itt ebben az helben és tartományban, az ki miatt a z házok alkolmasan megrázattattak, de kevés kárral mulék el.
K ö z e l egy óra m ú l v á n azután, úgymint 6 órakor 15. Sep- tembris ugyanazon n a p lén ismét egy földindulás, nagyobb az elsőnél, ki miatt az házak, boltok oly igen megrázódtanak, hogy mindenképpen nemcsak azok, de azonkívül is minden épü- letek az városban meghasadoztanak, de még sem igen fölötte való n a g y kárral. E r r e kelvén egy és tizenkét óra közt oly iszonyú rettenetes és hallhatatlan nagy földindulás lén, a ki miá az egész váras é s benne való épületek úgy megrázattattanak, hogy az emberek álmokból fölserkenvén, külömbet nem itiltek, hanem hogy az itilet napja vagyon rajtok.
0 Szamosközy oldaljegyzete : Pestis.
Portio c o r o n a e H u n g a r i e a e .
20 GYULAFFI iiESTÁR
A n n a k utánna verradta felé két órakor kezdeték az negyedik földindulás, ki nem szintén olyan rettenetes lön, mint az többi.
Ez az négy földindulás miatt ilyen nagy károk következ- tenek. kiket csak rövideden irtunk meg, holott csak az század részét sem irtok meg ide.
Elsőben az bécsi várban az várnak tornyairól az gombokat vitorlástul mind lehánta. Azonkivűl való épületeknek is.
Ugyanakkor Szent István tornyát annyira megrázta, hogy az őrző erkéltűl fogván, kiben az őrzők laknak, az toronnak az tetejéig, az hol az török császár czímere, az félhold és az csillag vagyon, mind meghorgadott. Az erkélyt penig, kik nagy kövekkel,, vassal és ónnal beöntve voltanak, azokat alá vetette, az csonka- tornyot penig, az kiben az nagy harang függ, amaz nagy nevezetes harang, mely ugyanazon Szent István tornyához vagyon ragasztva és hasonlóképpen nagy öreg faragott kitekből constál és erős ónnal öntött vas kapesokval volt öszve foglalva, úgy megrázta, hogy sok ideig meg nem merték vonni, míg meg nem csinálták nagy munkával.
Az Szent Mihály templomának is az tornyát, ki hasonló erős vas kapesokval öszvefoglalt épület volt, azt is mind az manus-ig ledöntötte iszonyú nagy ruinával és az városbelieknek károkkal, nagygv al.
Az scotusok szentegyházának chorusát öszverontotta, és az nagy o l t á r t eltörte, az héazatját lefordította és az szentegy- háznak is boltozatját sok helett által lyuggatta, sok hiatusokkaL
Az boldogasszony szentegyházának is az szép kifaragott és mesterségesen csinált fő tornyát elannyira elrontotta, veszte- gette, hogy nagy szép faragott köveit lehánta annyira, hogy félő, hogy ha valami nagy szélvész támodna, félő volna, hogy meg nem állhatná]a.
Egy t o r n y á t is, kiben puskaport tartanak, mely az só piaezon vagyon, elannira elrázott, hogy az héazatja, mely cserépből volt csinálva, levetette. Az szent Rupertus tornyával és sok azon kű ül való tornyokkal is azont cselekedte és meghasogatta rútul őket.
Vagyon Bécsben egy szép épület is nem messze az zsidók zsinagógájához, kit Dumpfingerhoffnak hínak, ennek az helnek egy szép t o r n y a volt, kit akkor építnek volt és még teljességgel el nem készült volt; ennek is az négy szegletit egy nagy kővel öszve levetette, mintha ott sem lett volna, alá az útra. Mely ruina egy alacson háznak az héazatját is és két más alatta való háznak is héazatját, b o l t j á t fenékig lerontotta.
Az mérőháznál való lakó embert, az ki az terheket oda szokta vinni lovon, az mint feleségestűi az mennyezetes ágyban fek- szik volt, egy idegen emberrel együtt, ki akkor nála volt, ezt a z
T Ö R T É N E T I MARADVÁNYAI.
pallás úgy oda nyomta, liogy ha h a m a r meg nem segítették volna, o d a vesztenek volna. Az idegen embernek penig mind a két lábát
k e t t e n szegte.
V a g y o n egy vendégfogadóház is, melyet aranyas n a p n a k liínak, nem messze az vörös kapuhoz, ennek egy tornya volt, kit
mind a z hátulsó házzal öszve, és minden benne valóval és az -ellenben való házzal egyetemben ezen vendégfogadóban fenékig
l e r o n t o t t a és kiiencz embert két lóval együtt ölt meg. Ezeket minekelőtte az iszonyú romlás közül kiástanak, oly büdösek vol- t a n a k , hogy ember feléjek sem mehetett és az d o h j á t egész Szent I s t v á n i g megérzették.
A z Cubekon egy Federli nevő á r a s embernek házának, mely nagy szép épület, három tornyának szegletit lerontotta. Henkel L á z á r n a k is egy kőből faragott szép folyosóját levetette.
E s S v a g a r nevű á r a s embernek is házánál való tornyát úgy e l h a s o g a t t a , hogy mind házát, tornyát le kellett hordani.
E g y Vitus Runczner nevő á r a s embernek is az palotáját is m i n d elvesztette, ki igen szép épület volt, elszaggatta és sem- mivé t e t t e .
A z Sz. Lőrincz szentegyházának is az tornyának az tetejét, ki k ű b ő l volt mind felrakva, mind harangostúl alá vetette.
A z Sz. J á n o s szentegyházának is azonképpen.
A z császári collegiomnak is tornyának szegletit lehánta.
I n s u m m a summarum minden helyén az egész városnak házait, boltjait, szobáit, kéménit úgy megrázta, szaggatta, rontotta, hogy leszen mit építeniek.
D i e 17-a Septembris éjjel tizenkét órakor volt egy kicsin földindulás. 18. die ismét egy volt reggel, ugyan akkor hét óra- kor is volt.
D i e 19. Septembris 4 órakor reggel ismét volt, hét órakor ismét u t á n n a , mingyárást reggel ismét két kicsin földindulás volt.
D i e 26. Septembris éjjel 1 ó r a k o r Stok om Aizen mellett egy h á z n a k az pallása beszakadt, szerencsére nem voltanak otthon a z emberek, hanem félelemnek okáért futottak volt el.
D i e 2. Octobris reggel 8 órakor ismét, lőn egy földindulás, az mely mindazonáltal káros nem lőn.
A z mely terrae motus 29. napján Juniusnak ipso die Petri et P a u l i fuit, az jesuiták akkor comediát celebrálnak volt.
A z K á r o l y herczegné minden gyermekivel ott volt az comedián, sölt E r n e s t lierczeg is és Maximilián, a császár öcscsei. I n summa ez az földindulás oly nagy és oly iszonyú volt, kihez hasonlót senki n e m látott. Nem volt oly templom, sőt még csak egy pri- vátom aedificiom is, a ki megmaradhatott volna éppen, elannyira, hogy m i n d e n tornyoknak, kiknek fele, kiknek harmad része, sokak penig f u n d i t u s corruáltanak sok embereknek opprimálásával;
22 GYULAFFI iiESTÁR
ki miatt az városbelieknek ki kellett futni ad campestria.
A z galambok és az verebek is turmatim takarodtak ki az városból. Az berezegek előbb-előbb lappangottak az városban, egy helben nem találta volna ember űket, imitt-amott bualdoztak.
A z harangok az tornyakban ex concussione harangoztanak az tornyakban szerteszéllel elannira, hogy mindnyájan az ítilet n a p j á t várták magokra. Nagy volt az sívás, rívás az egész váro- son minden rendbeliektől. Az Ernestus herczeg udvarának minden házainak az t e t e j é t lerontotta, az sok gombok, vitorlák most is- alá függenek, ketté törvén. Nem böcsülheti ember, meg az város- ban mennyi k á r lett elegendőképpen. Az Dunán a kik akkor eveztenek, alig szaladtanak, hogy az hab űket el nem borította.
E dolog u t á n mingyárast Byhácsot Horvátországban az német megvette és az török 15,000 németet vágott le gyalogot és egyéb hadát is megverte az németnek. Az Sziszek dolga is azután lett-
Wenzel-Codex 3 0 1 - 3 0 4 . 11.
1594. Megesvén az urakon a dolog és a Báthori Boldisár is megöletvén, hogy engem beküldtenek vala, csodálkozott az nagy cancellarius rajta, hogy neki ilyen késen lett értésére, holott ű az mint értette, régi simultas volt köztök, hoc est inter principem et illos; adta volna, úgymond, isten, hogy bár ne tör- tént volna, de féltem én mindenkoron tacite ezen, hogy így leszen. N e q u e etiam lociim adeo arctum multorum dnorum (olvashatlan szó) esse. Ez az (egy fél sor olvasliaűan). Azon voltam, hogy Bátori Boldizsár és A n d r á s itt köztünk teleped- jenek meg. E z volt az én tetszésem. É s így lévén, az jó atya- fiúi szeretet köztök nemcsak meginaradott volna mindenkoron,, hanem ugyan ob intervallum loci et commercium literarium inkább accendáltatott volna köztük. Az szegény megholt királnak is ez volt scopusa és elvégezett a k a r a t j a felölök. Hogy penig Fogarast B á t h o r i Boldizsárnak adá csak szintén halála előtt, csak szinten ez vivé reá, hogy kételkedett nyavalyás, hogy nem maradhat meg itt ez országban az ű nemzetsége, halála után.
De ha akkori betegségéből fölgyógyulhatott volna, ugyanő az.
első deliberatióhoz fogott volna, váltig fájlalják én előttem is Bátori I s t v á n és az cardinal familiájokon esett casust, de én tanquam mediam personam inserantis potius vices agere possum quam consultoris, nihilominus ezt inculcáltam nekiek: a mi m á r meglett, azt immár teljességgel felejtsék el, quod enim factum est, infectum etc. és hogy fordítsák minden gondolatjokat magok megmaradására.
D e Batoreis; e x
•ore magci Polo- i n a e eancellarii.
Kgd inserálja.
legyen ismereti az cancellárius- sal is Kegdnek,
iia olvassa.
Consdlium regis Stephani de Ba- toreis fratribus.
T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
1594. Hogy kibeszélették volna az u r a k Sidmontot ez országból, azon egyeztenek volt meg, hogy megölessék. De B á t h o r i B o l d i s á r t a r t o t t ellent benne. Nem akarok, úgymond, atyámfia vérébe förtözni. Mondották az urak együld, nagyobb romlásunkra lészen, ha elbocsátjok. Mond a r r a Báthori Boldizsár: nem tehet, lígvmond, semmit, menjen dolgára.
H a penig akkor ú t á b a n Sidmont betért volna T o r d á r a , az m i n t én Szalánczy László szájából hallottam, el volt végezve, hogy konczonként darabolják.
Esztergamot az olaszok vették meg, kik J o a n n e s Franciscus A l d e b r a n d i n u s s a l voltanak, oda rendelvén űket az pápa. Ezek 10 ezeren voltanak gyalog és az Joannes F r a n c , egy az mostani p á p á v a l és ábrázattal fölötte igen hasonló hozzá. Az császár fegyveres lovaginak is az fele ezek mellé j ü t t ustromra gyalog, kik t é r d i g vasban voltanak, csak szintén az melyeken elől volt az kar-aczél, és együtt h á g t á k az várat az többivel. Az az p á p a hada, kiről feljül szólánk, tudni illik az 10 ezer lovag, jó idején korán eljütt volt, és Poson táján széllel az falukra osztot- t á k volt űket, holott mindaddig voltanak, a míg Esztergám alá i n d ú l t a n a k ; ű maga az pápa füzetett nekiek. Meg is volt h a g y v a nekiek, hogy az holott legsúlyosb, ott szolgáljanak, vagy E r d é l y b e n , vagy hova kelletnéjek; mely dologban nagy eontro- versia is volt, hova fordítsák űket. Postán az pápa öcscse ide É r d é l b e n a k a r t jűni, hogy meglássa az helt és ha többet nem népének, de felét ide adja, de nem hadták. Az hitván eleség m i a t t az disenteria ezek közzé akadt volt, ki sokat conficiált berniek. Esztergám megvételében semmi had jobban ennél nem forgolódott. Sok fű famíliákból valók voltanak köztök, minden száznak egy zászlója volt, szép ékes bársonyban felöltözvén volt mindenik, kiknek arany prémmel volt megperémezvén köröstön körűi r u h á j o k . Az pápa öcscse senki kapitánsága alá nem a k a r t a m a g á t adni, azt mondta, hogy ű azoknak kapitányjok, és ű a k a r j a g o n d j o k a t is viselni. A l á jövet a míg Bécsben volt, az császár h u g a a z özvegy galliai királné házát adták neki szállásul szent D o r o t t y a szentegyháza ellenében.
I n Polonia capto Maximiliano j u t o t t volt az beretvája B á t h o r i Boldisár kezéhez, kit Boldizsár Sidmont fejedelemnek senkelt volt, Sidmont az p o r t á r a küldött volt császárnak; oly nagy öröme volt ezen az töröknek és oly böcsületi urunknak, hogy m i n g y á r á s t az mi oratorinkat zöld vont arany kaftánban öltöz- tették föl, contra regulám propriam, nam color is apud eos
Strigonmm re- cuperatnm.
Capturn Stri- gonii.
MaximilianuB » Polonis eaptus.
24 GYULAFFI iiESTÁR
sacer est, kit azután késén vettek eszekben, és bántanak, de nem változtathatták meg.
Cum V á r a d oppugnaretur a Turca. Bocskai I s t v á n V á r a d r ó l V I ezer emberrel j ü t t urunk mellé.1) Csak lugasiak és karánse- besiek az ű ditióbeliekkel együtt négy ezeren voltanak. az több had partim ex Transylvania. partim ex partibus H u n g á r i á é Tran- sylvaniae subjectis voltanak. Német fegyveres nyolczvan volt.
P r o h pudor. E b b e n az hadban, az mint nekem A l b e r t deák mondja vala, 25 ezer embere jó és válogatott embere volt urunk- nak fegyver fogható lovaggal és gyaloggal öszve. Anné(lkül ?) 12 ezer ember gyülevész nép. Ezek közt is szántalanok voltanak jó legények, és csak igen kevés megvető volt bennek. A z szekér szám, kivel az t á b o r t körűi vették, 5000 szekér volt. Volt az fejedelem 15 napig Tömösvár alatt.2) Igen nagy helen vagyon Tömösvár, csak egyik szegletit szállották volt meg az miénkek.
A z vár alatt vitézlő nép, az mienkben in tota hac expeditione 500 veszett, följebb nem, az kétszáz kék darabonttal együtt, kiknek veszedelmeknek Kornis G á s p á r volt oka, mert ű indí- t o t t a nekie, disuadente Alberto Literato et rogante principem, ne faciat.
Tótországban kezdetett az háborúság. Nem semmi liarcz volt az, kilencz bég veszett azon az harczon az pasával együtt.
A z hidat, az melyet az Kulpán által csináltatott volt az pasa, hogy elbontatta, aval vesztette a dolgot. Disvadeálta volt ezt az császár atyjafia, de nem mívelte az pasa azért, hogy az török vissza ne futhasson, ha futni akarna is, hanem megállja mellette az harczot. Megmondta ez az Oglan az pasának, hogy csak addig késő, mig az liarcz meglészen, de megbánja azután min- gyárást, hogy elhányatta. J u s s u s procedere caesareus juvenis passa Oglin. Elmegyek, úgymond, de mond meg az disznó mellől j ü t t ebnek, hogy megbánja az hid elbontását ma. Secuta mox maxima T u r c a r u m strages, deletus totus exercitus, ac in K u l p a m maxima pars submersa. Ez az bosznai pasa első pasa volt Bosznában, nem régen csinálták volt azzá annakelőtte, mert azelőtt csak bégség volt.
Az császár leányátul való férfiú soha p a s a s á g r a nem mehet, hanem csak bég lészen belőle, juxta legem T u r c a r u m . N e vágyódhassék császárságra.
J) Szamosküzy oldaljegyzete : Varadinum.
a) Szamosközy oldaljegyzete; Temesvár szállása 1596.
Statn. kezével:
Zizeki harcz.
Nati ex caesa- rea família
puä Turcas.
T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
B a r b é l y Györgyöt erővel promoveáltatták az urak Sid- monttal, Sidmont Békés Istvánt a k a r t a elővenni. N a g y bolondság volt ez. Megtetszének azután az Barbély György vitézlő fű csele- kedeti, kinek Békés szolgája sem lehetett volna.
Béldi J á n o s prope Coronam f ű nemes ember volt, ű tette volt h i r r é Szinan pasának, hogy által költöztek az D u n á n venien- tibus nostris. Ez az Béldi Mihnye vajdának hites atyjafia volt.
Mely M i h n y e immár törökké lett volt és vele volt akkor Szinan- nál m i n d e n aranya Mihnyának ennél volt
Wenzel-Codex 249 — 250. 11.
(eleje hiányzik)
ad insequentis noctis partém maximam rex loco cedere coactus, aedes cardinalis Radivili non ita longe a regia, cum conjuge regina commigravit, ibique ad sextam usque J a n u a r i i , dum arx e x p u r g a r e t u r , perstitit. Consumpta autem penitus sunt igne palatia reginae ex ordine omnes, t e r t i a parte arcis consumpta.
Ansa incendio a satellitibus data Germanis, qui luculentiore i n s t r u c t o foco, ut caminus flammam conciperet, in causa fuere.
1 5 9 5 . 2-da F e b r u a r i i juta be Krakóban az gyűlésre az nagy cancellarius, és más nap salutálá a királt Radivil cardinal házánál.
S a l u t á l t a k die 16. Februarii. Salutáltak Sennei urammal.
Sok d o l g a i t ú l előbb nem lehetett.
V e n d é g l e t t meg bennünk die 19. Februarii.
D i e 18. F e b r u a r i i coram rege et senatu d n u s Sennei cau- sam ilmi principis, rae interprete explicavit.
D i e 19. F e b r u a r i i venere Cracoviam legati caesaris, quorum p r a e c i p u u s episcopus Olomucensis fűit.
D i e 27. F e b r u a r i i hallgatta meg az király és az respublica az c s á s z á r követit.
D i e 12. Mártii convivio excepti sumus cum dno Sennyei ab ilmo d u c e Macrovicensi ac honorificentissime tractati.
E x a u d i t i a rege et ordinibus in regia Cracoviensi legati imperiales 17-a Mártii liora 3-a pomeridiana.
1 5 9 5 . E z t á j b a n j ü t t valameg Giersek az lengyelek követe az p o r t á r ó l és Sennyei u r a m vendéglette vala meg. A z t mondja vala, h o g y az török császár azt mondta volna az pasáknak, az mely konczot, úgymond, elnyeltem, azt akarja, úgymond, tor-
Georgius Bar- bély.
Szam. kezével : Bátori Sigmond-
rúl.
26 GYULAFFI iiESTÁR
komból az erdéli Oglan kivenni, étkemnek penig tálomból az kenyerit is el a k a r j a szedni. A z t is mondá Giersek ugyanott az asztalnál valánk, hogy kilenczszer való százezer embert adducál- h a t az török császár in aciem, de mind éppen azokat és in t a n t a iraperii vastitate, soha ősz ve hogy együtt lehessenek nem hoz- h a t j a , hanem három vagy négyszázezer embert.
Die 19. M á r t i i exceptus cum nobis convivio M a r t i n u s Berzevicius.
Die 4. Április posteaquam patetice satis regem et ordines regni alocutus fuissem, eis cum dno Sennyei in frequenti sena- torum consessu valediximus. Summái feleleteknek az mint másutt is megjedzém, csak ez lén, hogy a török nekiek semmi okot nem adott, kiért vele régi békességeket föl kellene bontaniok. Intenek minket is, hogy olyan nagy fában ne vágjok fejszénket.
Altera die, quae fuit die 5. Április, Cracovia domum versus movimus, cum ego medium fere annum ibi exegissem, dnus autem Sennyei tres menses et dies aliquot.
Vigesima Április Albae pervenimus. Találtok ott Nádosdi uramat udvarnál, ki 6. die Április jiitt volt Fejérvárra, ment el penig 25. Április, Barcsai Andrással és több fű emberekkel késértette el Sidmont.
Die 22. Április cum Reimondo Saltero camerario serenissimorum (két sor a lap hosszában teljesen olvas- hatlan).
1595. M o r i t u r Franciscus Geszti generalis regni capitaneus Saxopoli 11. M a y hora 4. pomeridiana. Cadaver ejus Devam delatus, ibique die mensis ejusdem 21. sepultum.
Die 12. May ciausius T u r c a r u m imperatoris Muztadar dictus A l b a e venit, admissus f ű i t 17. die May.
Die 16. venit Albam ilmus et revdmus dnus Alphonsus vicecomes episcopus Cerviensis in Flaminia, legátus pontificis et honorificentissime exceptus. É n voltam gárdája.
Die 18. May est ad principem admissus.
Versipellis homo Aron T r a n s a l p i n e n s i s p a l a t í n u s dominio exutus, p e r d u e t u s est Yincium 19. May, die altera sub persona homini ignoti a principe interpellatus est.
Die 27. May boeri Transalpinenses nomine totius regni sacramento se obstrinxerunt principi. Eos remeantes Georgius Balatich cum clavo et vexillo, quibus palatínus confirmabatur, subsecutus est.
E a d e m die Georgius quoque Barbély banus Karansebe- siensium constituitur.
3) Szamosközy javításával: Moldáviáé.
St tu it. olilalj, • : Tr.ansalpina.
T ÖrT É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
l i e x Poloniae in J u i s filiolum ex uxore regina suscepit.
D i e 1. Junii venerunt Albae legati Moldavienses boeri, missi a vajvoda et regnicolis, principi fidelitatem promissuri.
L e g a t i quoque Cozakorura hac die venere, V I I vexilla et quos- dam captivos a p p o r t a r u n t , spolia nimirum q u a e e vastata T a u r i c a Chersoneso retulere, ubi horrendum in modum sunt ferro flammisque grassati, talionem reddentes T a r t a r i s , qui anno elapso p e r P o b i a m ( ? ) in Poloniam ingressi
1596. (Tévedésből 1696 írva.) Mikor az confoederatiót t r a c t á l t á k Cracóban, császár fűoratora többi közt episcopus Yratislaviensis volt. Ennek J o a n n e s Matthaeus Wacker a Vachenfels, caesaris consiliarius, cancellariusa volt és mel- lette volt.
Wenzel-Codex 344—345. 1.
1599. Mihály v a j d a előtt is az magyar u r a k elég vissza- é r t e t t é k egymást, akkor is a volt jobb, a ki b e a d h a t t a az másikat az v a j d á n a k . Halmagi István azt mondá, hogy Csáki Istvánt a n n y i r a beadta volt Kornis Gráspár, hogy meg a k a r t a öletni M i h á l y vajda. A végre sok adományával kellette be magát nála.
H a l m a g i t is hitöcscsévé fogadta volt, ugy is igen segítette Csákit.
"Wenzel-Codex 358. 1. •
1600. Basta találmánya volt az bizonyos, hogy Mirizlónál az miénkek fugát simuláljanak, senki azt bár magának ne tulaj- donítsa. J e l e n volt Mikula J á n o s és mindeneket tud.
Wenzel-Codex 136. 1.
1601. Az goroszlai hai'cz után lábbal akasztatta föl Básta Stepan Istváüt, az v á r a d i fűlegényt. Végre az németek verték agyon, semmi pusillanimitást nem mutatott, hanem alácsüngvén fűel, a z németeket, kik azon alá s följártak, szidta, pögdözte, végre a g y o n verték az németek.
1603. Post cladem Coronen sem Bogáti Miklósnak az holt testét is föl akarta Kaduly vajda akasztatni. A l i g kérte meg Toldi I s t v á n .
V á r ó d b a n két esztendőre élés vagyon 800 emberre.
A z vén kamaraispán most jövet betért volt Szakmárra, c s o d á i t a t j a , mely nagy erősség, az azt mondta a bírónak, hogy
E x relatione dni Sarmasagi.
28 GYULAFFI iiESTÁR
csak öreg álgyút taraczk és seregbontó nékűl 47-et olva- sott benne.
Az biró azt beszélé, hogy minekelőtte kiment volna Kolos- várról Básta és megszállotta volna, Móses ben az házban szál- lásán azt m o n d t a : eltarthatjátok nem egy sem két hétig, hanem 2 holnapig is, a menni német itt vagyon, de én addig nem kivánom, hanem kilenczed napra megsegétlek, mert készen vagyon hadam zászló alatt, h á r o m nap Szakmárra megyek, három nap ott leszek, harmad n a p r a ismét itt leszek.
1603. Székel Móses, hogy Kolozsvár magát megadta, bocsáttá be ide zálogúl Betlen F a r k a s t és Óvári Istvánt. Az kolosváriak ismét oda ki Móses táborába bocsáták Petrum Folstics seniorem et Andreám Z a b ó .
1604. A király képe feleségét hogy Kassából kibocsátták, Eperjes mellett vitték el, onnét Szepesváraljára és B á r t f á r a , onnét Lengyelországon által Silesiára és úgy in Germaniam. páter Mar- tinus Kaldy is vele volt. í g y beszélli Hoffmann György.
Mihály vajdát, hogy B a s t a megölette, az szablyája az árbóczfán figg volt az sátorában, még is hozzája kapott volt.
Ugyan azon szablyával vették fejét is.
1604. S u b initium belli Bocskaiani. Az Pech hadában és az több németekben, kik innét kimentenek volt, veszett 1383.
Esztergámnak kétszer való obsidiója. megvételével együtt áll 19 milliójában az római császárnak, az mint Sarmasági mondá.
"Wenzel-Codex 355. 1.
1604. P r á g á b a n egy félszemű pythonissa vagyon, ki min- den jövendő dolgokat csodálatosan praesagiál és megmond. E z t Sarmasági ott létében megfogatta volt császár, mivel hogy erre az 1604. esztendőre nem kedve szerint való dolgokat profétált neki.
H a l l a t o t t menclörgés Kolosvárott legelőször 1604. die 27. Mártii.
Wenzel-Codex 291. I.
Az brazlai vajda fia Mátyás lierczeg táborában volt Győr alatt az nagy cancellarius asztalánál me praesente, pro certo affirmálá, hogy az herczegnek ű magának pro sua persona, tizen
Mihály vajda.
Strigonii recu- peratio sum-
ptuosa.
Szam. keiével:
Mátyís he rezeg.
T Ö R T É N E T I M A R A D V Á N Y A I .
egy k u r v á j a volt. Az egész táborban penig 400 k u r v á n á l több volt, kik quaestum corporis exercebant. Igen megütközének ezen a lengyelek. Cancellarius azt raondá, hogy kár, hogy az herczeg az duo d e n a r i u s numerust in alendis pellicibus nem observálta.
Wenzel-Codex 197. 1.
1604. Most utolszor, hogy Krauzenek Szebenben volt, bizo- nyos s u m m a pénzt kivánt az városon, kit mikor elindult, úgy k o m p o n á l t velek, hogy késedelem nékűl utána küldjék. De minek utánna a z summát megigírte volna az váras, kérte azon Krauze- neket, h o g y (ne) neheztelje az ű városokban emlékezetre való dolgokat meglátni. É s szerte széllel elviselték minden tornyokban, m e g m u t o g a t v á n nekie nemcsak hadakozó szerszámokat, hanem a fölött minden éléseket is. Látván ezt Krauzenek, megbánta m a g á b a n , hogy többet rajtok nem kért volt, és talált ilyen fortéit a dologban. Mikor tülök elbúcsúzott, kibeszéllette az királybírót mind fiával együtt onnét, praetendálván, hogy beszéde vagyon velek. A m a z o k kijüvén vele honoris causa, visszaizent Krauze- nek Szebenben, hogy megtöbbétsék ötezer i'orénttal az neki igirt pénzt, m e r t bitire addig a királybírót vissza nem ereszti. És igy kételenek levén az várasbeliek, az előbbi summához addálták az 5000 f o r i n t h o z és kiküldték neki.
Wenzel-Codex 339. 1.
1 6 0 4 . Nagy böcsületben t a r t j á k az commissariusok Régeni Jánost, s e m m i t hire nélkül nem cselekesznek, sölt tanácsba is mindennap az ű házához gyűlnek, most újonnan Havasalföldé- ben ment.
A z szebeniek megigírték Rácz Györgynek, hogy meg- szerzik a z erdélyi vajdaságot nekie az római császártúl, csak vigye véghez az elkezdett dolgot. E z a Rácz György minden- koron fejedelemségre vágyatt, B a s t á n á l is alattomban mind abban törekedett, hogy az havasali vajdaságot a d j a nekie, hánta vetette e r ő s e n magát, mint és hogy szolgál. Nyilván való dolog ez is, h o g y ű árulá fűképpen kardinált el Mihály vajdának, addig j á r t a t á be hozzája, ű lén oka kijüetelinek. A z tyrannist is Mihály v a j d a a k a r a t j á b ó l ű kezdé el. ű ölette meg az széke- lyekkel elsőször is Szömöre Míhált és F a r k a s F e r e n c z e t Seges- v á r o t , t e z e n indula meg az nemesség, úgy állának el Mihály vajda mellől, és oztán csak kevés vártatva Székely Mózes is úgy sub- ducálá M i h á l y vajda mellől magát. Elete is ennek az Rácz
S z e b e n e n esett fortély. E x rela tioni J o a n n i s
Ádám.
A k k o r mind fiastul szintén ide Kolosvárra liozta volt Kau- zenek az király- bírót. É s ide kel- lett az 5000 frtot meghozni az szebenieknek.
J o a n n e s Regem.
Georgius.
Michael Zőroöre et Franciscua F a r k a s opera Georgii Kach tracidati in
»Segesvár.
30 GYULAFFI iiESTÁR
Györgynek fölöttébb parázna, r ú t adulteriuraokat et virginum corruptelas notabiles cselekedett most is, a mig Meggyest volt.
"Wenzel-Codex 301. 1.
1604. K a m u t i F a r k a s in angustias redactus maximas.cum se expedire minimé posset, astu utendum existimans. maximé cum recepta iterum a Basta esset provincia, isque quia tum a porta Turcica redierat Caransebesum, quo solo nomine periclitari pote- r a t maximé, suae incolumitatis potius, quam patriae periclitantis habendam d u x i t rationem. Mivel azért, hogy immár az magyarok dolga-ott ben az töröknél agitáltatni kezdett volt, és alkolmas részéből decernáltak volt is egymás közt, hogy ű megmaradhas- son gratiam p a r a t u r u s , mindeneket aperiált Bastának. Egykor ebéd után, midőre az szolga rendek kitakarodtak volna, Basta u r a m az kapitánoknak in familiari colloquio ezt megmondta volt praesente quoque Gerardo Pisano nobili, nem tudtok, ugy mond, bella cosa-t. A z magyarok föl akarnak az császárra támodni és királt a k a r n a k magoknak választani, ki, mint lehessen, nem gon- dolhatom. E h e z ki egyet és ki más szólott. E z t a dolgot ugyan akkor G e r a r d u s J á n o s papnak az szászok praedikátorának, ki az ó-várban Kolosvárott lakik, megjelentette volt, igen titkon nekem az p a p jelenté die 28. Április 1605.
1605. G y ő r t megtarthatták volna és az törököt a transitu per Danubium prohibeálhatták volna igen könnyen a németek, de bolondságok miatt vesztették volt el. Élést Szinán pasa annyit talált benne, hogy 10 esztendeig megérték volna vele.
Győr alól Mátyás herczeg hajadon fűel szaladott, még az ümÖg fodrát sem kötötte volt föl, palástja, öve, kardja, mind oda maradt, ű m a g a gyalog szaladt.
Wenzel-Codex 113.1.
1604. A z földváriakon Brassóhoz közel lakott 18 valón, 3 1 hétig költ reájok V I ezer V I I száz 87 f., juhokat, szénát, zabot, tyúkot, ludat nem computáltak. hanem készpénzűi költ el ez az summa reájok. Azon kűűl az fű kapitányjok asztalára költ 16 száz f. H i t i szerint mondotta ezt a földvári biró Zeller Ferencz és Zambó B á l i n t előtt. Ez az falu kisded, mind is ] 2 háznál több benne nincsen, Brassóhoz egy mérföld. In summa az egész Barczaságot csak 400 valón ette és pusztította ki mindenéből.
Capto Szathmarino. Mivelhogy Szénási Mathias az ű hadával együtt futamodott volt elsőször is le az szakmári ustrom- ról, erre való boszúságában, mikor az németek kitakarodtanak Szakmárból, megleste őket és levágatta, contra datam assecuratio- nem a principe. Nagy nehezen m a r a d t meg Joachimus Beck, az
Res stipenda.
Szám. kezével:
Talonok prédá- lása.
Szam. kez.: 1601.
Zenasi Mátyás.
Joachimus Beck capitaneus supr.
Zakmariensis.
E x relatione Georgii Hoff-
mann.
