MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE AZ UNESCO NEVELÉSÜGYI PROGRAMJÁBAN
1. AZ UNESCO
A z U N E S C O (United JVations E d u c a t i o n a l , Acientific a n d C u l t u r a l Organi- zation = az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, T u d o m á n y o s és K u l t u r á l i s Szer- vezete) az E N S Z kezdeményezésére 1946. november 4-én a l a k u l t ; székhelye Párizs. Jelenleg 136 ország a tagja; k ö z t ü k az összes szocialista ország.
A z A l k o t m á n y á b a n foglalt elveknek megfelelően az U N E S C O célja a béke és biztonság megőrzése; ennek érdekében feladata a nemzetek kulturális és tudo- mányos együttműködésének, az eszmék és gondolatok cseréjének elősegítése, a tanuláshoz és a művelődéshez való jog gyakorlati megvalósulásának t á m o g a t á s a . Működési területeiből adódóan az U N E S C O a legnagyobb eszmei h a t ó s u g a r ú szakosított ENSZ-intézmény.
Legfőbb szerve a kétévenként tartott közgyűlés, amely j ó v á h a g y j a a k é t évre szóló programot és költségvetést, kidolgozza a k ö z é p f o k ú és t á v l a t i p r o g r a m o t , d ö n t a tagfelvételekről, megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait és h a t éven- ként a főigazgatót. A z 1974 őszén tartott közgyűlés két évre m a g y a r e l n ö k ö t választott: JÓBORÚ M a g d á t , az Országos Széchényi K ö n y v t á r f ő i g a z g a t ó j á t , a Magyar U N E S C O Bizottság elnökét.
A z U N E S C O m i n t f ó r u m , feladatainak következtében, az E N S Z szakosított szervezetei k ö z ö t t legtöbb a l k a l m a t ad ideológiai és politikai vitára, s ez a jellege egyre erősebbé válik. Tevékenységében éppen ideológiai és politikai s z e m p o n t b ó l fontos ú j szakasz kezdetét jelentette a S z o v j e t u n i ó 1954-ben t ö r t é n t bekap- csolódása, m a j d ú j a b b állomás volt a fejlődő országoknak az 1960-as évek ele- jétől kezdődő folyamatos, tömegméretű jelentkezése. A szocialista országok számos eredményt értek, el a fejlődő országok t á m o g a t á s á v a l sok jelentős, a tár- sadalmi haladást szolgáló kezdeményezést sikerült elfogadtatniok a t u d o m á n y , a nevelésügy, a k u l t ú r a és a tájékoztatás terén.
A közgyűlések k ö z ö t t i időszakokban a 40 t a g ú Végrehajtó Tanács t ö l t i be a vezető testület szerepét, amely évente általában kétszer ülésezik.
A határozatok végrehajtása a t a g á l l a m o k a t illeti, az operatív-szervező m u n - k á t a Titkárság végzi.
A Titkárság élén a főigazgató áll, hét — szakágak szerint megosztott — helyettese közül kettő képvisel szocialista országot. A főigazgatói állást 13 évig betöltő francia René MAHETT megbízatásának lejártával, az 1974. évi közgyűlésen került sor az új főigazgató megválasztására, Amadou-Mahtar M'Bow volt szenegáli oktatásügyi miniszter személyében, aki az utóbbi évek- ben az UNESCO nevelésügyi szektorának főigazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Ez volt az első eset az ENSZ intézményeinek történetében, hogy az egyik világszervezet vezetőjévé Fekete-Afrika képviselőjét választották meg.
Az U N E S C O költségvetése az 1975—1976. b i e n n i u m r a összesen 169,9 m i l l i ó dollár (kb. 25%-os emelkedés az előző kétéves időszakhoz képest), e z e n k í v ü l az E N S Z Fejlesztési P r o g r a m j á b ó l ( U N D P ) 100 millió dollár értékű p r o g r a m végrehajtását szervezi. Az állandóan emelkedő adminisztratív költségek vissza- térően vita t á r g y á t képezik. A szocialista országok arra törekszenek, h o g y a program fejlesztését és a m u n k a hatékonyságát az adminisztratív költségek csökkentésével kössék össze.
A költségvetés a program különböző területei között a következőképpen oszlik meg:
UNESCO ENSZ Fejlesztési
Program 169,9 millió
dollár Megoszlása prc
sze
100 millió dollár gram-terüíetek rint
Nevelésügy
Természettudományok
Társadalomtudományok, kultúra Tájékoztatásügy
Interszektorális program
Nemzetközi egyezmények végrehajtása
21,0%
11,7%
10,3%
11,6%
0,3%
1,0%
50 % 27 o/0
2,5%
A.6%
2. A magyar közreműködés kerete
M a g y a r o r s z á g a békeszerződés m e g k ö t é s e u t á n , 1948-ban l e t t az U N E S C O t a g j a , m a j d 1950-től — t ö b b szocialista országgal e g y ü t t — t a g s á g á t 1954-ig szüneteltette. E t t ő l k e z d v e a m a g y a r részvétel f o k o z ó d o t t , b ó r 1956 és 1962 k ö z ö t t az ú n . m a g y a r kérdés n a p i r e n d e n t a r t á s a m i a t t m a n d á t u m u n k elismer- tetéséért kellett k ü z d e l m e t f o l y t a t n i . A n a g y világszervezetekben e g y é b k é n t , az E N S Z - e t m e g e l ő z v e , 1956 u t á n ' először a z U N E S C O 1962. évi 12. k ö z g y ű l é s é n i s m e r t é k el a m a g y a r m a n d á t u m o t .
A z e l m ú l t t i z e n k é t év során U N E S C O t a g s á g u n k , t ú l j u t v a az egyszerű rész- vételen, a Szervezét a l a k í t á s á b a v a l ó beleszólássá f e j l ő d ö t t . A V é g r e b a j t ó Tanács- n a k 1 9 6 4 — 1 9 7 2 . k ö z ö t t m a g y a r t a g j a is v o l t . A z U N E S C O T i t k á r s á g m e l l e t t n a g y k ö v e t i r a n g b a n á l l a n d ó k é p v i s e l ő n k m ű k ö d i k .
A z U N E S C O m u n k á b a n v a l ó h a z a i részvételt a Magyar UNESCO Bizottság i r á n y í t j a , k o o r d i n á l j a és szervezi. A B i z o t t s á g a K o r m á n y 1018/1963. ( V I I . 31.) sz. h a t á r o z a t a é r t e l m é b e n a K u l t u r á l i s K a p c s o l a t o k I n t é z e t e felügyelete alá t a r t o z i k , f ü g g e t l e n í t e t t Titkársága-a K u l t u r á l i s K a p c s o l a t o k I n t é z e t e főosztálya- k é n t / m ű k ö d i k . A T i t k á r s á g v e z e t ő j e a M a g y a r U N E S C O B i z o t t s á g f ő t i t k á r a .
A Bizottság társadalmi szervként működik, tagjainak száma 60, az érdekelt hazai állami és társadalmi szerveket képviselő szakemberek, akiket a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el- nöke kér fel négyévi időtartamra. Erre legutóbb 1974-ben került sor. Ügyintéző hatáskörrel működik a Végrehajtó Tanács, amelynek tagja a Bizottság elnöke, főtitkára, valamint a Kül- ügyminisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kulturális Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége egy-egy vezető beosztású kép- viselője. A Bizottság hét szakmai albizottságot hozott létre.
Az IJNESCO-tevékenységgel — a Kulturális Kapcsolatok Intézetén és a Magyar UNESCO Bizottságon kívül — egyéb érdekelt intézmények is rendszeresen foglalkoznak. A magyar UNES- CO-munka irányelveit a Kulturális Kapcsolatok Intézete Ügyvezető Elnöksége 1966-baii fogadta, el. 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettesi értekezleten tárgyalta a nevelés- ügyi programot, 1972-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hozott saját teendőire vonatkozóan határozatot, a Kormány Tudománypolitikai Bizottsága 1973-ban az UNESCO tudományos programjában való részvétel kérdését vitatta meg, legutóbb 1974-ben pedig ismét az MTA elnöksége rendezett ankétot az UNESCO középtávú és távlati célkitűzéseiről és felada-
tairól. A munka külpolitikai koordinálását a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztálya látja el.
A Magyar Népköztársaság 1976. évi tagdíja 250 000,— dollár.
3. A magyar közreműködés tartalma
Részvételünk két fő szempont alapján értékelhető: 1. az U N E S C O - n a k , m i n t világméretű nemzetközi politikai f ó r u m n a k a felhasználása; 2. az U N E S C O - n a k , m i n t nemzetközi szakmai tapasztalatcsere-intézménynek a kihasználása. E b b ő l a szétválasztásból egyáltalán nem következik olyan szemlélet, amely a s z a k m a i közreműködést nem tekinti politikai értékűnek. Ellenkezőleg, az U N E S C O - b a n folytatott politikánk fő eszköze a szakmai k ö z r e m ű k ö d é s , t e k i n t é l y ü n k e t az erősíti legjobban. A szétválasztás az áttekinthetőséget szolgálja.
3.1. Közreműködésünk az UNESCO-ban, mint nemzetközi politikai fórumon
Az U N E S C O , m i n t a világ egyik legnagyobb nemzetközi szervezete, p r o f i l j á t tekintve kulturális jellegű, de ennek következtében politikai jellegű is. A szocia- lista országok egyre rendszeresebben használják fel az U N E S C O f ó r u m a i t h a l a d ó eszméik, politikai követeléseik előterjesztésére (pl. az N D K felvételéért f o l y t a t o t t t ö b b m i n t tízéves akció), ú j kétoldalú kapcsolatok teremtésére, a l k a l m i szövet- ségek létrehozására (pl. egy-egy javaslat megszavazása). E m e l l e t t az U N E S C O á l l a n d ó a l k a l m a t n y ú j t saját eredményeink ismertetésére, értékes tapasztalat- cserére. K ö z r e m ű k ö d é s ü n k kézzelfogható politikai eredményének értékelhető,, hogy az u t ó b b i tíz év. közgyűlésein küldötteinket tekintélyes f u n k c i ó k r a válasz- t o t t á k meg, s a 18. közgyűlésnek pedig m a g y a r elnöke volt. (1974).
Sikeres politikai akcióink k ö z ö t t t a r t j u k számon a. felsőoktatási miniszterek bécsi, illetve bukaresti értekezletét (1967, illetve 1973). A z előbbin az ülés m a g y a r alelnököt is választott, amelyen -a szocialista országok .'beszámolói, k ö z t ü k a m a g y a r beszámoló is, k o m o l y figyelmet keltett, m í g a m á s o d i k o n számos javas- l a t u n k a t fogadták el a konferencia végső .ajánlásaiként. A kulturális miniszterek velencei (1970) és helsinki (1972) tanácskozásán m i is felvetettük-a t á r s a d a l m i haladást szolgáló kulturális politika szükségességét, az éurópai béke és b i z t o n s á g gondolatát és javaslataink bekerültek a h a t á r o z a t o k b a is. A t u d o m á n y o s fejlő- désért felelős európai miniszterek értekezletén (1970. M I N E S P O L ) t ö b b n y i r e politikai jellegű javaslataink szintén kivétel n é l k ü l helyet k a p t a k á z értekezlet által elfogadott ajánlások k ö z ö t t . A z u t ó b b i évek közgyűlései is többször emelték határozat erejére a magyar javaslatokat.
Megítélésünk szerint a nagy nemzetközi politikai kérdések vonatkozásában az UNESCO- ban adódó lehetőségeket általában jól ki tudtuk használni. A tapasztalatcsere és a kapcsolat- teremtés terén viszont még vannak további tennivalók és lehetőségek, például a helsinki záró- okmány megvalósításában az UNESCO-ra háruló, európai együttműködést igénylő feladatok megoldásában. ,
3. 2. Szakmai közreműködésünk az UNESCO programjában i .
A nevelés kezdettől fogva prioritást élvez a Szervezet p r o g r a m j á b a n ; a tag- államok nevelésügyének fejlesztését célzó tevékenység a kétéves költségvetés jelentős h á n y a d á t képezi (1975/76: a 170 millió dolláros reguláris költségvetésből 37" millió dollár a nevelésre fordított összeg; az E N S Z Fejlesztési A l a p j á n a k 100 millió dollárjából 50 millió dollár j u t erre a területre).
I. Az. UNESCO nevelésügyi programja a 60-as évek elejéig
Hosszú időn keresztül a nevelésügyi program legfőbb jellegzetessége a szét- aprózottság volt, s ezt a problémát a m a i n a p i g sem sikerült kielégítően meg- oldani. M á r ebben a felsorolásszerű, a tagállamok, különösen a szocialista országok által gyakran bírált programban is szerepelnek azonban azok a nagy kérdések, melyek m a is k ö z p o n t i helyet foglalnak el a Szervezet nevelési tevékenységében;
s az elaprózottság ellenére kiemelhetünk t ö b b olyan akciót, m e l l y e l az U N E S C O a m a g a területén jelentős mértékben hozzájárult a nevelésügy világméretű fej- lődéséhez. (Alfabetizáció, neveléstervezés, demokratizmus, felnőttoktatás, felső- oktatás.)
Nemzetközi ajánlás készült az oktatás területén fellelhető mindenféle faji, vallási, nemzetiségi stb. megkülönböztetés leküzdésére (1964), melyet t ö b b m i n t 40 ország- gal együtt h a z á n k is elfogadott, s azóta az ebben foglalt elvek gyakorlati meg- valósítására vonatkozó értékelésben is résztveszünk. A z u t ó b b i években az aján- lás gondolatköre t o v á b b szélesedett: kiterjed m a m á r a testileg, szellemileg és társadalmilag hátrányos helyzetben levők problémáira is. Mivel h a z á n k n a k a gyógypedagógiai nevelés terén jelentős h a g y o m á n y a i v a n n a k , s a hátrányos helyzetű t a n u l ó k ségítése fontos oktatáspolitikai kérdés, a k ü l ö n b ö z ő fórumok m u n k á j á b a n résztvevő m a g y a r szakemberek nemcsak t á m o g a t t á k az e téren született ajánlásokat, h a n e m tapasztalataink segítségével jelentős mértékben hozzájárultak azok kialakításához.
Egyre i n k á b b előtérbe került a nevelésnek a társadalmi-gazdasági fejlődés- ben betöltött szerepének kérdése, s bebizonyosodott — ' nem utolsósorban a szocialista országok példája a l a p j á n — , hogy a nevelést tervezni kell. A nevelés tervezésének segítésére a hatvanas, évek elején megalakult a Nemzetközi Nevelés- szervezési Intézet, melynek feladata szakemberek képzése és továbbképzése, mindenekelőtt a fejlődő országok részére szervezett tanfolyamokon. A z intézet tanácsadói testületében kezdettől fogva m ű k ö d ö t t magyar szákember, az intézet igazgatója t ö b b előadást és konzultációt t a r t o t t Magyarországon: s az évek f o l y a m á n az Intézet t a n f o l y a m a i n magyar szakemberek is résztvettek előadó- ként és hallgatóként is. Magyar szakértők dolgoztak a Malgas Köztársaságban és Algériában az ottani oktatási rendszerek fejlesztésén.
A hatvanas évek elejéig szakmai részvételünk az UNESCO programjában nem volt jelentős, a legfontosabb tevékenységekben való közreműködésen kívül, a magyar UNESCO-munka a nevelésügy területén csupán alkalmi jellegű volt.
I I . Az UNESCO nevelésügyi programja a 60-as évek elejétől máig
A hatvanas évek elejére alapvetően megváltózott világpolitikai helyzet nagy hatással volt az U N E S C O programjára is. A z európai és az észak-amerikai or- szágokban lezárult az a I I . világháború befejezése u t á n kezdődött szakasz,
mely főleg a mennyiségi fejlesztést célozta, s egyre i n k á b b előtérbe k e r ü l t a mi- nőségi fejlesztés. Még meghatározóbb hatást gyakorolt a program a l a k u l á s á r a az a tény, hogy a gyarmati sorból felszabadult ázsiai és afrikai országok egyre nagyobb s z á m b a n képviseltették m a g u k a t a k ü l ö n b ö z ő nemzetközi szervezetek- ben, így az U N E S C O - b a n is.
Az U N E S C O 15. közgyűlése (1968), az E N S Z felkérésére, 1970-et Nemzet- közi Nevelésügyi Évvé n y i l v á n í t o t t a . B á r a Nevelésügyi É v e t előkészítetlensége és anyagi megalapozatlansága m i a t t — elismerve, hogy ez nem az U N E S C O h i b á j a — sok bírálat érte, programjához h a z á n k is t ö b b f o r m á b a n kapcsolódott.
Ezek közül legfontosabbnak az V. Nevelésügyi Kongresszus tekinthető, m e l y n e k t é m á i k ö z ü l különösen a permanens nevelés kérdései kapcsolódtak az U N E S C O programhoz. A Nemzetközi Nevelésügyi É v hazai akciói közé sorolható a J . A . CoMENTCJS h a l á l á n a k 300. évfordulójáról való megemlékezés, ezt Magyar- ország is javasolta megünneplésre az U N E S C O t a g á l l a m a i s z á m á r a ; v a l a m i n t az audio-vizuális eszközöknek .az oktatásban való alkalmazásáról h a z á n k b a n t a r t o t t nemzetközi szeminárium.
Az U N E S C O főigazgatója 1971-ben a Közgyűlés 16. ülésszakának h a t á r o z a t a alapján — létrehozta a világ hét kiemelkedő nevelési szakemberéből álló Nemzet- közi Nevelésfejlesztési Bizottságot. Céljuk a fő tendenciák és a fejlődés fő irányai- nak felmérése volt. M u n k á j u k h o z h a z á n k is h o z z á j á r u l t , mivel a Bizottság h á r o m tagja Budapesten megbeszéléseket folytatott a m a g y a r közoktatás vezetőivel, s így tapasztalataink, terveink is feldolgozásra kerültek. A Bizottság jelentése (az ún. FAVKB-jelentés), mely „ T a n u l j u n k meg é l n i " címmel jelent meg, heves v i t á k a t v á l t o t t k i világszerte, illetékes fórumokon m a g y a r szakemberek is bí- rálták. Tisztább elvi állásfoglalást és t ö b b konkrét gyakorlati javaslatot v á r t u n k a Bizottságtól, bár ennek a k a d á l y a i kezdettől fogva n y i l v á n v a l ó a k voltak.
H i b á i ellenére alkalmas v i t á k indítására, gondolkodtatásra. A jelentés az O P K M kiadásában m a g y a r u l is megjelent.
A t a g á l l a m o k n a k az U N E S C O nevelésügyi programja szétaprózottságára vonatkozó, éveken keresztül hangoztatott k r i t i k á j a n y o m á n egyre i n k á b b erő- södött egy átfogó nevelésfejlesztési stratégia iránti igény, v a l a m i n t felmerült az UNESCO-program hosszabb t á v ú fejlesztésének gondolata is. E n n e k ered- ményeképpen az U N E S C O Titkárság 1970-ben a 16. Közgyűlés elé terjesztette egy öt évre szóló program v á z l a t á t , melynek nevelésügyi részében két k ö z p o n t i gondolat, a permanens tanulás és az oktatás globális tervezése d o m i n á l t .
Bár ezt elfogadjuk és támogatjuk, hangsúlyozni kell, hogy az UNESCO egyelőre adós ezeknek a fontos elveknek részletes kimunkálásával, s ezt a feladatot — mint a valóban nemzetközi összefogással megoldandó munkát — az UNESCO-nak vállalnia kell.
A nevelésügyi program főbb fejezetei a k ö v e t k e z ő k :
(I) Oktatáspolitika, oktatástervezés 1
Kezdettől fogva ezen a területen p r ó b á l t u k meg l e g i n k á b b befolyásolni az U N E S C O programját. Tanácsadó testületi t a g s á g u n k o n keresztül sok a l k a l o m nyílt a Nemzetközi Nevelés tervezési Intézet m u n k á j á b a v a l ó bekapcsolódásra.
Neves m a g y a r szakemberek oktatástervezési kérdésekkel foglalkozó m ű v e i jelentek meg az U N E S C O k i a d á s á b a n , , u g y a n a k k o r i t t h o n is k i a d t u n k t ö b b jelentős U N E S C O t a n u l m á n y t . Többek k ö z ö t t megjelent m a g y a r u l P h i l i p COOMBS, a Nemzetközi Neveléstervezési Intézet, egykori igazgatójának k ö n y v e
áz oktatás világválságáról. G a z d a g d o k u m e n t á c i ó t biztosítottunk az 1988-ban Párizsban megrendezett neveléstervezési konferencia előkészítéshez, a konferen- cián tevékenyen részt v e t t ü n k , s a T a n k ö n y v k i a d ó n á l megjelent „ A z oktatás tervezése" c. U N E S C O k i a d v á n y magyar fordítása.
(II) Tartalom és módszerek
Az oktatásügy fejlesztésében m a m i n d e n ü t t a minőségi fejlesztés, a színvonal emelése áll k ö z é p p o n t b a n . A z U N E S C O közgyűlésein, s egyéb konferenciákon a 60-as évek második felében egyre erősödött az az igény, hogy a Szervezet mélyrehatóbban foglalkozzék az oktatás t a r t a l m i kérdéseinek, a tantervek és módszerek p r o b l é m á i n a k vizsgálatával. A z 1958-ban Sévres-ben megrendezett nemzetközi tantervelméleti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi értekezlet nagy jelentőségű ajánlásaira h i v a t k o z v a a magyar résztvevők k ü l ö n b ö z ő f ó r u m o k o n mindig t á m o g a t t á k azt a javaslatot, mely az U N E S C O feladatává teszi a való- ban nemzetközi összefogást igénylő feladatokat. Természetesen a saját tantervek kidolgozása t o v á b b r a is a tagállamok feladata marad. 1
Magyarország is tagja az 1974-ben megalakult Nemzetközi Tantervfejlesztési Szervezetnek, aminek létrehozásában hazai szakembereink k o m o l y feladatokat vállaltak.
Más f o r m á b a n is k i v e t t ü k részünket a t a r t a l m i és módszertani területen folyó nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s b ő l . 1962-ben nemzetközi szimpózium volt Buda- pesten a matematikaoktatásról, m a j d 1963-ban az M T A M a t e m a t i k a i K u t a t ó Intézete posztgraduális 8 hónapos t o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m o t szervezett fejlődő országok szakemberei számára.
Magyar professzorok vettek részt az „Uj irányzatok a természettudományos tantárgyak oktatásában" c. sorozat t ö b b kötetének szerkesztésében, illetve írásá- ban. A T u d o m á n y o s Ismeretterjesztő Társulat 1971-ben nemzetközi tanács- kozást szervezett „Nyelvészet és nyelvoktatás" címmel, s UNESCO-támogatással került megrendezésre az anyanyelvi oktatás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet is. Bekapcsolódtunk a modern nyelvészetnek az oktatásra gyakorolt hatását vizsgáló programba ( A L S E D ) is.
A z u t ó b b i években egyre nagyobb szerepet játszik az UNESCO-programjá- ban is a nevelés korszerű eszközeit és módszereit összefoglaló ú j szakterület, az oktatástechnológia. 1973-ban az U N E S C O és az E N S Z Fejlesztési A l a p j á n a k segítségével megalakult Magyarországon az Országos Oktatástechnikai Központ, melynek feladata az oktatástechnológia hazai szakembereinek képzése és to^
vábbképzése, a korszerű eszközökhöz szükséges ismerethordozók előállításának, gyártásának koordinálása, k u t a t á s és dokumentációs szolgálat. N a g y b a n segít- heti a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s t ezen a területen az 1976 őszén Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi szeminárium
Tevékeny részt v á l l a l t u n k egy k o r á b b i ajánlás korszerűsített v á l t o z a t á n a k kialakításában, melynek t é m á j a a technikusképzés, s á l t a l á b a n a szakmai, műszaki-technikai oktatás. A z ajánlást 1974-ben az U N E S C O Közgyűlés 18.
ülésszaka fogadta el.
A nevelés területén a k ü l ö n b ö z ő forrásokból Magyarország számára biztosí- tott ösztöndíjak nagy részét t a r t a l m i és módszertani kérdések t a n u l m á n y o z á s á r a fordítottuk.
A permanens nevelés gondolatának elterjedésével még n a g y o b b szerepet k a p az U N E S C O p r o g r a m j á b a n a felnőttoktatás. Az U N E S C O a m ú l t b a n is igen n a g y
figyelmet szentelt a tagállamok e téren szerzett tapasztalatainak összegyűjtésére és terjesztésére
1949-ben Dániában, 1960-ban Kanadábán, 1972-ben pedig Japánban, Tokióban rendezett világkonferenciát a felnőttoktatás problémáiról, melyek az alábbi napirendi pontok köré cso- postosítva kerültek megvitatásra:
— alapvető irányzatok a felnőttoktatásban az elmúlt tíz évben,
— a felnőttoktatás szerepe az oktatás demokratizálásában, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésben,
— a felnőttoktatás tervezése, irányítása és anyagi ellátottsága, nemzetközi együttműködés a felnőttoktatás területén,
— a felnőttoktatás új módszerei és eszközei, továbbá a felnőttoktatási szakemberek képzése.
A konferencia előkészítésében statisztikai elemzések, tanulmányok készítésével Magyar- ország is fontos szerepet játszott. Ezen kívül a 33 ajánlás közül több magyar előterjesztésre, illetve közreműködéssel került elfogadásra.
1968-bán Budapesten rendeztek nemzetközi értekezletet a művelődési központok szerepéről a felnőttoktatásban.
A z ifjúság nemzetközi megértésre és békére nevelése m i n d i g szerves része v o l t a programoknak, de szerepe és súlya többször v á l t o z o t t , s a m u n k a t e r v i fel- adatok megvalósítását sok bírálat érte, különösen a szocialista országok részéről.
Részben ennek hatására, mindenekelőtt azonban a békés egymás mellett élés elvének és gyakorlatának megerősödésével és elterjedésével a l e g u t ó b b i években t ö b b irányban is kiszélesedett ezen a területen az U N E S C O tevékenysége. E n n e k egyik kifejezője, hogy egy. szakértői tanácskozás — melynek előkészítésébe és m u n k á j á b a m i is a k t í v a n bekapcsolódtunk —,.'ajánlástervezetet dolgozott k i az ifjúságnak békére, nemzetközi együttműködésre, az emberi jogok tiszteletben tar- tására nevelése t á r g y á b a n , melyet az U N E S C O Közgyűlés 18. ülésszaka elfoga- d o t t . M i n d az előkészítő bizottság, m i n d a közgyűlés v i t á j á b a n heves ideológiai, politikai és szakmai összecsapásokra került sor, mégis a tanácskozások légkörét az együttműködésre törekvés jellemezte, az ajánlás szövege pedig j ó p é l d á j a egy igen fontos téma interdiszciplináris, k o m p l e x megközelítésének.
A nemzetközi megértésre és békére nevelés g o n d o l a t á n a k gyakorlati alkal- mazására szolgáló fórum az U N E S C O 1953-ban i n d u l t asszociált iskolai prog- r a m j a , melyben jelenleg mintegy 1000 iskola vesz részt. Magyarország 1957- ben csatlakozott e programhoz, ma 27 m a g y a r iskola, elsősorban középiskola veszi ki részét a tevékenységekből. A z u t ó b b i időben lezajlott értekezletek közel 20 éves tevékenységünk értékelését, elemzését t ű z t é k k i célul a n n a k érdekében, hogy az U N E S C O p r o g r a m j á t még eredményesebben a szocialista pedagógia' célkitűzéseinek szolgálatába t u d j u k állítani.
Különböző formában részt vettünk a nevelésügyi kérdésekkel foglalkozó nem-kormányzati szervezetekben is; a pedagógiai eredmények mérésével foglalkozó, az UNESCO által támogatott nemzetközi szervezet (IEA) például 1971-ben Budapesten rendezté tanácsülését. Hazánk 18 másik országgal együtt részt vett a szervezet kísérletében, amely az oktatás hatékonyságának nemzetközileg összehasonlítható mérését célozta.
( I I I ) Felsőoktatás és tanárképzés
Ezen a területen hosszú ideig a pedagógusképzés és a nevelők helyzetének elemzése állt k ö z é p p o n t b a n . A Szervezet nagy segítséget n y ú j t o t t és n y ú j t a fejlődő országoknak felsőoktatási rendszerük megszervezésében. A fejlett or- szágokból toborzott szakértők k ö z ö t t magyar szakemberek is szerepeltek és szerepelnek.
1966-ban az U N E S C O Közgyűlés ajánlást fogadott el a nevelök státusáról, mely széles körben fogja á t a pedagógusok élet- és munkakörülményéire, szociá- lis ellátottságára vonatkozó kérdéseket. Előkészítő t a n u l m á n y o k k a l , szak- értők kiküldésével, s a végrehajtásról adott beszámoló jelentésekkel-, nagy részt vállaltunk ebben a m u n k á b a n : az előkészítő bizottságban m a g y a r szakember is dolgozott, s az ajánlástervezetet tárgyaló kormányszak értői konferencia rappor- teuri tisztségét h a z á n k képviselője töltötte be. A Pedagógusok K i s k ö n y v t á r a sorozatban megjelent az ajánlás magyar változata is.
A felsőoktatás és a tanárképzés az u t ó b b i években különösen nagy súlyt k a p o t t az U N E S C O p r o g r a m j á b a n , s a magyar részvétel is sokkal a k t í v a b b á v á l t a korábbinál. Több felsőoktatási t é m á j ú t a n u l m á n y jelent meg az U N E S C O ki- adásában, s m a g y a r szakemberek m ű k ö d t e k közre fontos nemzetközi konferen- ciák, értekezletek előkészítésében, s m u n k á j á b a n .
1967-ben Bécsben rendezték meg az európai oktatási miniszterek első konferenciáját, mely a felsőoktatáshoz való hozzáférhetőség problémáit tárgyalta, a társadalom fejlődésének jelenlegi és jövőbeni követelményei szempontjából, továbbá a,hozzáférhetőség fő irányzatainak hatását a felvételi rendszere. Ez a konferencia jó alkalom volt a szocialista országok számára arra, hogy bemutassák országaik eredményeit ezen a téren. Az ajánlások között több magyar javaslat is szerepelt.
A bécsi konferencia javasolta az UNESCO-nak egy európai felsőoktatási köz- pont létrehozását, melynek előkészítő m u n k á l a t a i b a n magyar szakértők is tevé- kenyen részt vettek. R e n é MAHEU, az U N E S C O akkori főigazgatója 1972-ben n y i t o t t a meg Bukarestben a k ö z p o n t o t , melynek feladata az európai felsőoktatási kutatások összehangolása, az információcsere elősegítése és egy felsőoktatási adatnak létrehozása.
Tanácsadó testületi tagságunkon keresztül kezdettől fogva szorosan együtt- m ű k ö d t ü n k a K ö z p o n t t a l , s az illetékes hazai intézmény ( F P K ) összekötő szerepe révén még i n k á b b élni k í v á n u n k a K ö z p o n t tevékenysége által n y ú j t o t t lehetőségekkel.
1973-ban Bukarestben került megrendezésre az európai oktatási miniszterek második kon- ferenciája, ahol három nagy kérdés került megvitatásra: a felsőoktatási rendszerek fejlődése a bécsi konferencia óta; a felsőoktatás struktúrájába, tanterveiben és módszereiben bekövetkezett változások, figyelembe véve a hallgatói látszám növekedését, s a felsőoktatás változó funkcióit és oktatási rendszereknek a permanens nevelés irányában való fejlődését; s az európai országok együttműködése ezen a területen. A magyar delegáció aktívan részt vett a konferencia munkájá- ban, ismertette többek között a többfokozatú műszaki oktatás területén hazánkban tett lépése- ket.
Az utóbbi években több felsőoktatási témájú tanulmányt készítettek magyar szakemberek az UNESCO felkérésére (többfokozatú képzés, a szocialista országok felvételi rendszerének összehasonlítása, a szocialista országok felsőoktatásának fejlődése), s részt veszünk a diplomák egyenértékűségéről szóló UNESCO-programban.
(IV) Nemzetközi Nevelésügyi Iroda
1925-ben alakult a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda ( B I E ) , az-oktatás területén az első nemzetközi szervezet. Az U N E S C O megalakulása óta szoros kap- csolat alakult ki a két intézmény között, 1969 óta pedig a B I E a Szervezet szerves része.
A z Iroda h á r o m feladatot l á t el: nemzetközi szintű információ- és dokumentáció- gyűjtés, e g y ü t t m ű k ö d v e az U N E S C O Titkársággal, a regionális k ö z p o n t o k k a l és a tagállamok illetékes intézményeivel; a nevelésügy nagy kérdéseinek össze-
hasonlító t a n u l m á n y o z á s a ; s a Nemzetközi Nevelésügyi Konferencia k é t é v e n k é n t i megrendezése.
A Nemzetközi Nevelésügyi Konferencia m i n d e n a l k a l o m m a l két t é m a k ö r r e l foglalkozik: általánosságban az oktatás fő tendenciáival, aktuális v i l á g m é r e t ű problémáival és részletesebben egy speciális kérdéssel.
Az 1975-ös 35. ülésszak a pedagógusok megváltozott szerepét és ennek a tanárképzésre, illetve továbbképzésre gyakorolt hatását vizsgálta. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a tudományos-techni- kai forradalom következtében megváltozott a tanár feladata, s ennek tükröződnie kell a tanár- képzésben is. Az ú j követelményeknek megfelelően átalakított elméleti képzés mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésre, s nem utolsósorban a rendszeres és állandó tovább- képzésre.
A Nemzetközi Nevelésügyi Konferencia korábban az alábbi speciális témákkal foglalkozott:
1971. A hátrányos társadalmi helyzet és a tanulmányi eredmény viszonya.
1973. A középfokú oktatás és képzés, valamint a munkaerőhelyzet kapcsolata.
(V) Hamburgi Pedagógiai Intézet
A z Intézetet 1951-ben hozta létre az U N E S C O . Kezdetben elsősorban az N S Z K szempontjából fontos nevelésügyi kérdésekkel foglalkozott, később tevé- kenysége egyre nemzetközibbé v á l t , s k ü l ö n b ö z ő pedagógiai t é m á k összehasonlító t a n u l m á n y o z á s á t , k a p t a feladatul. Ilyen jellegű tevékenysége a z o n b a n túlságo- san szerteágazó volt. 1972-ig például idetartozott a nemzetközi megértésre és békére nevelés kérdéseinek t a n u l m á n y o z á s a , az e területen folyó tevékenysé- gek összehangolása is. A z Intézet 1972 óta kizárólag a permanens nevelés köz- oktatási kérdéseivel foglalkozik. Ösztöndíjasok, szakértők küldésével és foga- dásával m i is részt veszünk ebben a m u n k á b a n . Most fejeződött be a „Tanár- képzés a permanens nevelés p e r s p e k t í v á j á b a n " c. program.
1968—ló között az Intézet Igazgatótanácsának magyar tagja is volt, s'képviseltettük magun- kat az „International Review of Education" c. folyóirat szerkesztő bizottságában is.
- A m a g y a r UNESCO-tevékenység az u t ó b b i másfél évtizedben s o k o l d a l ú a n fejlődött. Általa nemcsak hazai nevelésügyünk gazdagodik, de a m a g y a r peda- gógiai szakembereknek egyre t ö b b lehetőséget n y ú j t arra, .hogy megismerjék ezen keresztül is a mevelésügy nemzetközi helyzetét, s — bekapcsolódva ebbe a világméretű pedagógiai tapasztálatcserébe — alakítsák is azt.
S Z A B Ó M Á R T A
NEVELÉSELMÉLET VAGY PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET?
• „ B i z o n y í t a n i a k a r o m , h o g y a k u t a t á s akkor szolgálja az oktatási f o l y a m a t mélyebb megértését és csak akkor segíti elő igazán a politikai i r á n y í t ó i n a k , végrehajtóinak, t a n á r a i n k n a k és t a n u l ó i n k n a k m u n k á j á t , ha h á r o m , egymással szoros összefüggésben levő tényező — megfelelő anyagi erőforrás, a l k a l m a s szervezeti keret és »rokonszenvező« politikai, t á r s a d a l m i és nevelési légkör termékeny kölcsönhatásán alapul. N y o m b a n hangsúlyozni szeretném, h o g y — az elmúlt évtizedben tett jelentős előrelépés ellenére — sok még a hiányosság e
