A fertőző állatbetegségek pusztításai 1927-ben

; 131, szám.

A fertőző állatbetegségek pusztításai 1927-ben.

Ravages des maladies infectíeuses en des animaux demestz'gues Hongrie, 1.927.

Résume'. Bien gue [es pertes (:(íazse'es dans l'année 1927 par les maladiesconta- gicuses animales en Hongrie aient été infé- rieures a celles (les années précédentes, toute/"als elles montaient ;: environ 7 mil—

lions'l/z de pengős. La (liminution est due a l'ame'líoration des services sanitaires.

Malgré cela, la protection de la santé des animaux rencontre toujours (le nombreux obstacles: les vaecinations sont trop cher—es; le plus souvent, elles doivent étre f(litcs par le vvétérínaire; une grande partie

"ales cultivateurs ne se rend pas encore asse:

compte de Ikefficacíté de la vaccinatian, ele. Les ravages des épízooties ne (liminue—

ront donc considérablement (Iue lorsgue la vaccination sera facilifée et plus re'pandue.

$

A ragályos állatbetegségek, éppen úgy mint a multban, az 1927. év folyamán is nagy pusztítást vittek véghez állatállomá—

nyunkban. Az állatelhullás mértéke az előző évi pusztulás mérvének ugyan meg- lehetősen alatta maradt, de 'az ezen a ré—

ven beálló veszteség még mindig igen je—

lentékeny.

l. A fertőző betegségben elpusztult állatok száma

az l92l—1927. években.

Nombre des animaux péris de maladies infectíeuses,

1921—1927.

_A fertőző betegségekben elpusztult állatok száma Nombre des animaux péris de maladies

iii/ectieuses

ebből— dont

ló szarvasmarha juh

cher/aux hím a' comes _moulons

: :: sertés

g a.

(A_.O

1921 — 25.

évek átlagában

1926 1927

87.307 447

Moymne de )

328 )

99.749

304 ) )72253

)

1.818 1.803

7.887

2.520 67.626

Az egyes fertőző betegségek közül (lásd a 2. számú kimutatást) a legnagyobb pusz-

títást, mint minden évben, 1927-ben is a sertésvész (sertéspestis) vitte véghez. Eb—

ben az esztendőben azonban a sertésvész következtében elhullott, illetve kiirtott ser- tések száma az előző évihez képest 240/0- _ kal csökkent. Meg kell azonban jegyez—

nünk, hogy a sertésvész pusztításának mult évi eredménye a mai területen ezideig

legkedvezőbbnek mondható 1923. évi (36. 852 darab) elhullásnálr még mindig 7366%--kal nagyobb volt. A sertésorbánc pusztításainál a javulás már jóval nagyobb arányú, amennyiben az ebben a ragadós' betegségben elhullott sertések (3.125) da—

rabszáma az 1921———25. évi átlagtól 66'5%—

kal az 1926. évi elhullás mértékétől pedig 39 2 % —kal elmaradt. Elég tekintélyes károkat okoz még állattenyésztésünkben a lépfene is, Ez a fertőző állatbetegség a szóbanforgó, ' esztendőben 1983 darab haszonállatotpusZ-

tított el. lly kór következtében elhullott,,x

vagy kiirtott állatoknak 67'2%-a szarvas—

marha, 24'2%-a juh, 6500 —a ló, és 2"1%—á sertés volt. Ríill folytán 1. 222 darab házi- állattal csökkent az állatállomány. A rüh- ben elpusztult állatoknak a juhok 96 096 -át, a lovak pedig 4()%-át szolgáltatták. Ez a kór a tárgyalt évben szintén szükebb ke'- retek között szedte áldozatait, mint az

előző évek folyamán. Általában nagy/kás

rokat szokott okozni még a juhhimlő is. Az 1927. évben azonban ez a ragadós állatbe—

tegség, az előző évi erős kiugrás után ismét a normális határok közé tért Vissza A ra- gadós szái- és körömfájás u"_,yan 1927— ben mintegy, másfélszerannyi (546) áldozatot szedett mint 1926— ban (362 darab), de az

e réven előállott veszteség 73"4% -kal még mindig kisebb, mint az 1921—1925. évek átlaga. Ez a betegség a mult évben a sertés- állományt nagyobb mértékben ritkította, mint a szarvasmarhák sorait. A száj— es kö- römfájásban elhullott állatoknak ugyanis a

sertések 58'8%—át, a szarvasmarhák pedig

csak 410"' -át tették ki; a juhok itt mind- Össze .O2%—kal szerepeltek. A veszettség a második állatbetegség, amelyik a tárgyalt evben nagyobb mértékben pusztított, mint

1 1. szám. 1169 -— 1928 2. Hasznos háziállatok ragadós betegségei az 1921—27. években.

Maladies infcctieuses des animaux domestigues, 1921—1927.

" Nombre des animanxmorts ()uabhattus par suite de

_ _ MH ; ( Ni)?—

; R g'lvos száj és ; (( ; ( fel; 5

L f Xeszctts') *:s a a - ) * .: __ ; ; ;

ép ene _ Eg 5 ; körömfájás a,; )335 ; Ruh _ gale gs. (;

. (har-bon sang M ratz' mge É §) ii'vre aphteuse § § ;; E %%

Ev ;)-( ;; :(: ;; ;.R

M következteben elhullott vagy kiirtott állatok száma

A(me'c ;g§*§ ():—; ;n; ((((; ((;gí;

§;H; S a; —:§;3;$1 1551: 2; S) S. ;: s

:; ('S A : ;) § ((; e; : a.,; ) e. az : : ; * : ?; : ;

a. EG : ;ce NEU;C; jr.-(_);szG e "" Ha e —3 : ;,_(A ut'

§ vu : LoN etmm : ;;str— (,, : ; 54 : (4 :(—N —eres

(* (f— * ; m$ *4 mü; * ;;m'É( )) 5'3 " (n'? * (*** * ?g ; (M

;;M, ; gu: (m;; _guwz; ;;V ;33 (): ; ; ; —o.§É; PM)

;;s: (— aa)) ;§§(;:;7%;;;§£_cft ;m), su; (- (za;

;emg .a ass ea£.a;s:;s§;;e;;az .a; a ,23 3332 .a (5;

; ; ; ;; ;; '; ; ; ;; ' ; ; ;; ;;

Mag/erme de _ ; ; ; ; ;; ; ; ; ;;

192145. ; ; ; ; ; ; ; ; ;

évi átlag. . ;l91;2 76?) l.761 47 4 765 27217 83 102 'jl889 109 1 055;;2 05? 2 ;9. 331; 68. 031 1926. . . . ;10611501; 579 47 2.233l18;213 22 91; 314 161 104; 1 258;; 382; . ). II:)ÉJ 34 186 1927. ... 128 l,?)ílíl 480;49;l9(ílf10!46;5();1:)(!; 419 ll 7 !24 7321; )4l) (3.180

; ; ; * ) ); ;;

az azelőtti esztendőkben. Veszettség miatt kiirtatott összesen (419 (la'ab haszonállat, ezek közül 58'7 %ot a megveszett szarvas- marhák, 37" 7%—ot a sertések, 2'4%-ot ((

lovak, l2%—ot pedig a juhok foglaltak le. A takonykór, mint. rendesen, ebben az esztendőlun) is legkevesebb kárt oko—

zott az állattenyesztesbem amennyiben mindössze 117 darab 16 hullott el illetve ir—

tatott ki ilyen beteg.;sea,r l((")V()lkezt(')b()n.

A 3. s7. kimutatásban (( lertózo beleg- segek pusztítz'lsának adatait az állatállo- mányboz viszonyítva betegsegek szerinti részletezéssel közöljük. Itt meg kell jegyez- niink hoffy az ('(llatelhullásokra vonatko—

zólag lentebb ismertetett, adatok a t('(r(gyalt (')vekben mindenkor az (')v (égéig elpusztult osszes állatokról szamolnak be. Az állatlét- szám adatai ellenben, amelyek ()venkint ta—

vasszal. rendszerint március hónap folyamán iratnak össze s az akkori ('(llatlótszánn'(')l elég hű képet adnak a m('(reiust(')l az (')v vegeig beálló szaporulatot már nem logi—

lalják magukban. Ezert s mezt az (')sszeirás (( téli (")lesi időszak után bajta'tik végre., az életben volt maxii'nális ('(llomány nem álla—

pítható meg. Az ()llnill('(sol('nak (( márciusi (illatl(')tszámhoz "viszonyított adatai tehát.

különösen (( sert(')sekn(')l, (nnelyeknek sza—

porulata (')s levz'gusa ()z ('),v vegeig legna—

gyobb mértékű, az (')llatpuszt((l('(sok vi—

szonylagos nagyságáról teljesen pontos ke—

pet nem nyujtanak. Ar((azonban alkal- masak, hog)y mint indexszamok, az egyes fertőzőbetegs(')(fek pusztításainak (')venkinti.

vag?y területek szerint 'aló Összehasonlítá—

sáboz eleg biztos tamponlul szolgíüjanak.

Viszonyszámaink szerint a ra("adós ál- latbetegségek (( szarvasmarhab()tegs(')gek kivetelevel _m viszonylag kisebb terjedelem—

ben pusztítottak. mint az előző években.

Az állatállomány tízezren) kiszámított el—

hullási arány a lovaknál ugyanis 1926-ban 313, 1927—ben pedig csak 3'3 volt, A javu- lás tehát STI/% nak felel meg. A szarvas—

marháknál indexszámaink némi rosszab—

bodásról szíunolmik be. amennyiben tizezer (')lő szarvasmarhál'u'ü 1926—ban th) 1927- ben pedig 1()'() pusztult el a('a1yos leleg—

s(')gl)()n. Az emelkedes nem nagy. (nind—

Össze l'l%-os. A juhok és sertések so—

rait, a tárgyalt évben a fertőző be—

tegsegek már ismét jóval kisebb niórlókben ritkították, mint azelőtt. A juhok tizezer (laral)j('(r( 1926—ban 437, 1927-ben csak lö'íi, tízezer darab (')lősert(')sre pedig 192!)—

ban 356'1 s 1927—ben 283'4 elhullás esett, Az juhoknál tehát a pusztulás merteke

Sík-kal (( s()rt(')s()kn(')l pedig 2tl'4%ykal ('sokkent.

Az egyes ()rszz'xgreszek ('(llaláílomímya ( fertőző betegségek l((")vetk()zt(')b()n viszony- lag igen különböző mértékben kínosodott A l(')('(llom('(ny pusztulási arán (( l()()'na(gobb az Alföldön. ()ll, tízezer (')l(") lora :; 7. az eszaki (lombos vidéken 2'6. (( (lm'n'mti'ili (lombos Videken pedig" l't) ()ihnllíasesvll Az Alföldön tehát Viszonylag)" tobb. mint kétszer annyi l(') lelt fertozo ln)))—

ségek áldozata, mint, Az egyes

országrészeknek (( lóállomímy tizezrére

kiszámított elhullási arányszámai kö- zött () különbség legnagyobb (( riihnél ((H (')s l'()). Viszonyszámaink szerint

(

(

tl

Dunántúl.

—— 1170 ——

3, A fertőző állatbetegségek pusztításai index-számokban.

Ramges des maladies ín/bctieuses d'animauw, en nonet/res mdíces.

Elhullás esik * Combien a animaux morts en

1925-ben § 1926—ban§_

Betegség,r megnevezése

a dunantúli

, _ _ _ d b 3 a az északi

Dmmgt des mmm általában mim 553;

dans la Hongrie entiére (igát? l'íff'ősld days le

dmmbíe Nord

a lóállomány 10.000 darabját-a —— SW 10.000 chevauoc

Veszettség —— 11Jd70p/100i0 _ , 0'l § 0 2 0'1 0'1 01 0"?

'I akonykor — Mom: 0—0 " 1 8 1 3 0 7 20 04

Rüh —— Gale 03 § 04 05 01 10 01

Fertőző betegség összesen ; 2.7 § 3 6 § 3.3 19 4.7 26 Total (les maladies mfectn

a szarvasmarhaállomány 10000 darabjára sur 10.000 bétvs a comes

Total (les maladies infkct; ;

Lépfene ——— Charbon sam; de mit? .. 10'4 81. 74 § 83 109 13 0

Veszettség — Hydroplmbie . . . . . . . . 07 l'! 1'4 § 18 11 0'3

Ragályos száj; és körömfájás —— Fiát-76 §

aphteuse .. 2'8 06 12 § 21 0-3 06

Fertőző hetevség összesen . (( , ,. _

Total des uraladics izt/ect. : 13 9 9 ', 10 0 § 7 2 12 3 13 8 a juhállomány 10000 darabjára — sur 10.000 ovines

Lépfene — Charbon sang (lc Tate.. 5'3 3'2 3'0 § 1'1 51) 22

Veszettség —— Hgdmphobie , . . .. . . 0'2 0'1 0'0 § 00 01 ——

Ragályos száj- és körömfájás -— Fiát-re §

aphteuse . . 0'6 —— 0'0 § " O'O -—

Hímlö — Variolc .. .. .. .. .. .. . . 4 4 2413 53 s 81) 41 16

Rüh—— Gale .. .. .. .. .. .. .. .. ..; 134 158 73: 152 24 31 Fertőző betevse'v' összesen: . , § § .; . ;, _ § , . — ,

lofal (les maladies mfectn 23 9 : 43 7 ' 1" (, § *5 2 § ll (' * 6 8 _ a sertésállomány 10.000 darabjára — sur 10000 parts

Lépfene — Charbon Sang de rate .. ' 0-2 ' 0-2 02 § 01 § (m j 0-3

Veszettség' —— Hydrophnbíe .. . . . . .. '; 0 4 § 04 07 O'? 0 6 ; 0'7

Ragályos száj- és körömfájás ——— Fzévre § § § § §

aphteuse .. * 4'9 § 1'0 l'il ; 2'4 § 0'8 § 1'2

Sertésorbáne —— Érysipvle powine 2'l'7 § 20'4 lí—l'l ' Jl § 154 j 240

Sertésvész —— Peste paranc 853 3 § 834'1 E 2081 § 834'6 § 1946 3 272 8

, (, -- , . ( § ; ;

Fertőző betegseg, osszesen. 382'5 § 356'1 2834 3169 § 299'0

; §

211-1 §

a lóállományt a lépfene és a veszett- ség főleg az északi l(")rvényhatóságokban (10, illetve 02) a többi fertőző betegségek pedig legerősebben az Alföldön csökken—

lelték.

A szárvusmnrhaállomímy pusztulása vi- szonylag legnat,yobb merlékben az (szaki dombos vidéken kovetkezett be. 'lízezer élő

szarvasmarhából ugyanis ennek az ország- résznek területén 13'8, az Alföldön 12'3, dunántúli 'ármegyékben pedig csak 72 pusztult el. A szar 'zlsmurhák fertőző beteg—

ségei kozul a veszettség a száj- és köröm- fájás Dunántúl, a léplene pedig az északi dombos vidéken pusztított leginkább.

A juhok létszámát a fertőző állatbeteg—

ségek legszélesebb körben a dunántúli (lombos vidék területén csökkentették. A juln'lllorm'lny tízezer darabjaira kiszámított elhullási zrányszám ott 25'2, az Alföldön 1113, az északi törvényhatóságokat magá—

ban foglaló országrész területén pedig csak (3'8 volt. A juhbetegségek közül a himlő és :: rüh leginkább Dunántúl, :( lépfene,

11. szám.

_ '1171 ——

veszettség, száj- és körömfájás pedig főleg az Alföldön szedte áldozatait.

Sertéstenyésztésünk károsodása az or—

szág egész területén kimagaslóan nagy—

arányú; a legtöbb elhullás viszonylag a du—

nántúli dombos vidéken (tízezer sertés kö- zül 346'9) fordult elő. Az északi dombos vidéken 299'0, az Alföldön pedig 211'1 a fertőző állatbetegségek pusztításainak tíza ezer sertésre kiszámított aránya. A sertés—

betegségek közül a lépfene az alföldi tör—

vényhatóságokban és az északi dombos vi—

déken, a veszettség a két dombos vidéken, a

ragályos száj- és körömfájás Dunántúl, a sertésorbánc az északi dombos Vidéken, vé- gül a sertésvész ismét Dunántúl pusztított legnagyobb arányban.

Az 1926. év folyamán fertőző betegség—

ben elpusztult állatok összes értéke közel

tízmillió pengő volt; a tárgyalt évben ez az értékösszeg, az élő állatok árának 1927—

ben bekövetkezett emelkedését is figyelem- bevéve, csak mintegy 7'5 millió pengőt tett ki. Ebből is megállapítható, de a fentebb el—

mondottakból is következik, hogy a ragadós betegségek a tárgyalt évben kevesebb kárt okoztak állattenyésztésünkben, mint az előző években.

Az állatelhullás mérvének csökkenése részben annak tudható be, hogy az állat—

egészségügyi szolgálat terén az utóbbi évek—

ben bekövetkezett javulás most kezdi érez—

tetni hatását. A hatósági és magánszolgá- latban álló állatorvosok száma a tárgyalt esztendőben nemcsak a békeévekhez viszo- nyítva, hanem az utóbbi évek létszámához képest is megnövekedett (l. 4. sz. kimua tatást). Az állatorvosok számának az állat—

4. Az állatorvosok az 1921—1927. években.

Les véte'rinaires en 1921—1927.

Az állatorvosok száma—Nombre des vétórinaíres

, . . , ' helyhatósági szolgálatban _ au -

$ a' l 1 a m 1 S Z 01 g a] a' t b a' 11 '" d E É at service des autorités locales §

az állategész- a § ; _; ag?) ' ' "ti,: § §, ; l 3

—_ —.,—._S,é%ííflV1 1— a es ;: § e : *ms : s .; [s m : 1'§_ ? s 3

*mgü o-.— .—-::" an :: egg sav ** aszott/: $$$—Na ** —0

, kului PCR nog :.5 —o l ; EE : _a :: bD—Zr: ,; a g; giga :; [

Annee EN? 332 72; 84?- 33 " o": ***—**:- 22 l üísse * : SÉi—l ! Fa?

*35355 3353 *O-NÉ—1$:%:É 3353 9 *ooo-y—FC 3: "av?! be 8

ibn * a: * ábra:; su: ***—*- wu—Z' :: tag:—:; 25 :BÉI :: 'S m

m: § alÉ í'öaxa 033095 á'§g§! % ÉHES: %: És? 3 ;; ri)

': "_a, ;— N— d:: "s: 04, a r'" : a.N:'r % * maga; * gp zo

** f i ;:§ ; ne: ; es a? Zé %s:: : a s: % :??a E

13 de santé anim. 3" ' '*'3 ' 5 "! *" " :O ? 'S ; 'S ki , 70 E %%

Aloym/w de — ; !

1921—25. évi 1 § ! : _ _ . * .

átlag ,. 2 l 5 '; 244 () 10 19 296 113 91 101 361 224 881

1926 '- j 5 ; 195 7 11 18 247 113 ' 98 188 399 309 955

1927 ! 3 j 5 ; 195 9 8 16 247' 121 110 196 ! 427 322; 996

a '— ! :

állomány százezer darabjára kiszámított a tekintetben bizonyára erős javulást ered—

aránya 1911—ben 63, 1926-ban 13'5, 1927"

ben pedig 14'3 volt. Az állatorvosi létszám növekedését a helyhatósági es a magán- szolgálatban álló állatorvosok számának emelkedése idézte elő. mert az államnál a tárgyalt évben is ugyanannyi állatorvos volt alkalmazásban, mint 1926—ban.

Az ismertetett adatokból megállapít- ható, hogy bár a fertőző betegségek követ- keztében elpusztult állatok száma a szó- banforgó esztendőben nem érte el az előző évi mértéket, az állatbetegségek, különösen

a Sertésbetegségek leküzdése terén még sok a tennivaló. Védőojtásoknak az eddiginél nagyobb mértékben való elterjedése ebben

:

ményezne. Ennek azonban ma még nagyon

sok, nehezen leküzdhető akadálya van; ne- vezetesen, hogy csak a t'ontosabbakat említ—

sük a védőojtások elég költséges volta, to- 'ábbá az a körülmény, hogy ezeknek alkal—

mazása legtöbbször állatorvos közreműkö—

déséhez van kötve s végül a tenyésztők egy nagy része még nem ismeri kellően az ojtá—

sokat, s azok kedvező eredményeit és ezért

tartózkodik az ojtások alkalmazásától. Ha—

tározott javulásra tehát a fertőző állatbeteg—

ségek pusztításai tekintetében csak akkor számíthatunk, ha az említett körülmények

kiküszöbölésével az ojtások majd megfelelő mértékben elterjednek.

Szöllősy Zoltán dr.