A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek nemzetközi összehasonlítása (1919–1923)

1—2. szám

_16__

1925

L:—

ban állapítani az újabb adatokból, hogy a közép— és nagybirtokoknak parcellázasa és a kisbirtokoknak örökösödés és egyéb jog- ügyletek útján való felaprózódása következté- ben a birtokos elem aránya a földmíves népes—

ségben nemhogy csökkent, hanem hatarozottan növekedett. Ezt a folyamatot negatív irányban elősegíti az is, hogy a mezőgazdasági mun—

kasok, tehat a bírtoktalan elemek jóval nagyobb szammal vándoroltak ki, továbbá az, hogy a mezőgazdasági proletariátusnak jelentékeny része idővel az iparba, különösen a nagyiparba szívódott fel. Kétségtelen azonban, hogy egy részük földet szerez s így idővel a kisbirtokosok szamat szaporítja. Mindenesetre inkább ez utóbbi jelenséget lehet megfigyelni, mint a kis—

birtokos parasztságnak depossedalódását,amely szórványosan szintén előfordul.

Mindezek az adatok, amelyeket itt fel—

hoztnnk egy lassú, de fokozatos és biztos fej- lődési folyamatot világítanak meg, amely a történeti Magyarorszag népességében az utolsó évtizedek folyamán végbement. Ha itt-ott mutatkoztak is sötét pontok a fejlődés mene—

tében, mint az egy-gyermekrendszer a nagy csecsemőhalandósag, a kelleténél nagyobb kivándorlás és bizonyos mértékben a népesség

szocialis egyensúlyának megbillenése, amely az ipari fejlődéstől elmaradhatatlan ezzel szemben rámutathatunk arra hogy a népesség átlagos életkora jelentékeny en megnövekedett a házasságban élők száma a megélhetési viszonyok nehezebbé válása dacara nem lett kisebb, az analfabetak szama fokozatosan fogy ott s csak rövid idő kérdése, hogy egészen el- tűnjek, a városok lakossaga erősen megnöveke- dett és ezzel kapcsolatban az iparforgalmi és- értelmiségi foglalkozású népesség száma roha—

mosan emelkedett. Ezek mind olyan jelek, melyek a fejlődés kedvező iranyat jelzik és élénk tanubizonyságai annak a nagy szellemi és gazdasági fellendülésnek, amelyen Magyar- országa magyarsághegemóniáj a alatt keresztül—

ment. Abban a tökéletes gazdasági és földrajzi egységben, amely Magyarországot különös—

képen jellemzi, a népességnek minden egyede és minden faja megtalalta helyét és fejlődési lehetőségét, mert a népek és nyelvek külön—

bözőségét pótolta és helyettesítette nemcsak a közös történelem folytan kialakult vérségi, szellemi és érzésbeli közösség, hanem a gazda- sági érdekek közössége és az egymasrautalt—

ságnak erős érzete is.

Kovács Alajos.

A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek nemzetközi összehason- lítása. (1919—23.)

Comparaison internationale des maladies infectieuses a déclaration obligatoire. (1919 a 1.923.) Résume'. L'hygiene publigue des pays

européens ne s'est guére améliorée depuis le désarmement. La diminution brusgue du tana brut de mortalité se faisant remarguer alors n est pomt due naturellement au change- ment subit de lhygiene publigue, mais en premier lieu a la elimination successive, cause'e par la guerre, de la classe dage ld plus reune conjointement avec la de'erois—

sance extraordinaire des naissances oivantes déja pendant la _.gucrre LyEurope affaiblie par la tongue guerre fut envahie en ce tempsla a plusieurs reprises par les maladies in—

fectieases, de la meme maniere gu on lavait remargué déja apres les guerrcs préce'dentes de l'liistoire. Plus tard, guelgues anne'es aprcs lc désarmement et actuellement, on les conditions du coút de la vie et de l'ali- mentation slame'liorent déja ge'néralement, les maladies infcctieuses sont repousse'es, sinen tout ft fait ehez nous et ehez les puissanccs centrales, mais ailleurs en Europe, en particulier clzee les iaingueurs. Parmi les (literses maladies

infectieuses épide'migues suroenues apres l'ar- mistice, les maladies ratageant dans la plus la plus forte mesure llEurope étaientla grippe, le typhus exanthématigue, plus tard le typhus abdominal, la dysentérie et les maladies infectieuses infan- tiles. Les deux premieres étaient rares pendant la guerre, elles ne se développaient dune maniere tingue gu al épogue du désarmement et apres, Il est inte'ressant de noter, gue ces maladies amenant des épide'mies se laissentgrouper au point de vue stalistigue—ge'o'oraphigue. En exa—

minant les cliiffres relatifs a liincidence de ces maladies et de leur importance aus: (liffé- rents pays il ressort guiun grand groupe des épide'mies se produit plutöt dans la partie orientale de llEurope. et un autre groupe plutót dans les regions nord- ouest de ce contincnt Le premier groupe est celui gui montre laugmen—

tation la plus frappante apres le désarme—

ment. En dehors de ces deus: groupes ga'on pourrait nommcr oriental et occidental, les cas de maladies contaoieuscs se produisant au littoral de la JIéditerranée, (lni rentrent

1925 __ 17 —

dans le groupe nommé méridional, forment un cercle de malarlie isolé. Ori peut ranger dans le guatrieme groupe les cas de maladies dispersés se produisant partout en Europe et dans le cinguieme. les épidémies apportécs

par/bis d'autre part. 4

I. Dans le premier groupe, dit oriental, groupe des maladies amenant apres la [in de la guerre de grandes épidémies dans llEuropc orientale, la maladie la plus importante pour lEurope a éte'le typhus exanthe'matigue dont il n'y avait gue guelgues cas dispersés gui se sont produits ators en Hongrie. La gríppe peut étre mentionnée en méme temps en fait de ravages et defatalité comme l'égal du typhus, seulement le foyer de sa fréguence n'est pas oriental mais plutót méridional, guoigue cette maladie se fűt propagée dans toute llEurope.

La férjre récurrente sévissait dans llEurope orientale tout a fait parallelement avec le tgphus exanthématigue. Il est bien connu de la sta- tistigue de la fiévre typhoi'de (typlius ab- dominal) gue celle-ci pese le plus lourdement sur l'Est de l'Europe, en particulier sur la Russie. Le moindre nombre de cas de ty- phus s'était produit, comme toujours, et en Angleterre. Il est intéressant de relever, gue ce sont les Etats de llEurope occidentale, ,Angleterre, les Pays—Bas, etc. le mieuo: pour- vus de médecins, gui montrent dans les cas de typhus les proportions de léthalité les plus hautes, tandis guo la Lithuanie se trouvant a un degré de civilisation rclativement infe'rieure figure avec les proportions de fatalité les moins grandes. La cause en est (( cliercher dans le fait gue, partout ou les médecins sont nombreux, le nombre des cas de fiévre typhoi'de relevés par les statistigues est beaucoup plus grand gue la, mi le degré de civilisation est moins élevé, partant il y a moins de médecins, et par conséguent l'influence de llactivité des inspecteurs des cadavres moins instruits est plus grande. Il est intéressant pour nous de comparer la fre'gucnce, le tanto de mortalité et le degré de fatalité des cas de flevre typho'ide s*étant produits dans les Etats-successeurs formés dans le territoire de l'ancienne Mo—

narchie austro-hongroise. Ce gui nous frappe, clest gue dans les parties détachées de la Hongrie la fatalité des maladies infectieuses les plus diverses, comme par exemple aussi celle de la űevre typho'ide, est, moins grande gue dans les mere—patries des Etats—successeurs respectifs. La dysenteríe produit le plus grand nombre des cas de maladies toujours en Europe orientale, surtout en Russie, en Esthonie, en Let- tonie et en Pologne. La morbidité était également

] ——'L. szám.

fort éteve'e en Yougoslavie. L'Allemagne est devancé par la Hongrie et l'Autriche. Le chole'ra est aussi endémigue dans la partie orientale de PEurope ainsi gue dans guelgues régions de la Russie. Cette maladie a épargné la Russie pendant la guerre mondiale. cepen—

dant apres le de'sarmement elle s'est déclarée de nouveau.

Le denxiéme groupe nommé occidental groupe des épidémies sévissant dans ltEurope occidentale ren/terme la scarlatine, l'angine et plusieurs autres maladies infectieuses in- fantiles. Ce gui curactérise ces maladies c'est gu'elles se produisent en plus grand nombre tant absolument gue rapportées a la popu- lation, dans les regions de l'Europe diamet—

ralement opposées au groupe precedent, notam—

ment dans les pays occidentauzc, en surpas- sant de tout temps la Roussie a population si taste. Il est bien connu guant a la scarla- tine mentionne'e a la premiére place gue le plus de cas se déclarent, aussi comparativement a la populationjoujours dans le Hoyaume- Uni et dans les Etats Scandinaves. Le méme sym—

ptőme caractérise les données provenant de la période ayant suivi larmistice. Des années sui- i'ant t'armistice clest en 1.920 et en 1921 gue se sont manifestés le plus de cas de scarlatine.

Le rapport entre les décés causes par la scar- latine et le nombre de la population ne varie pas parallelement avec cette méme proportion des cas de maladies. Lleű'et de la civilisation oecidentale en Europe le service médical avan—

tageux et moins cher se manifeste dans le fait gue le maximum du nombre des décös rapporté á la population n'est pas enregistré dans les pays de l'Europe occidentale, (la-ns lesuels les cas de scarlatine sont les plus nombreux, mais dans daautres Etats tels gue surtout les Etats des Balkans ou, les cas de scarlatine sont dlail- leurs beaucoup plus rares (en Roumanie, en Bulgarie), et merne en Autriche et en Hongrie.

Il convient de noter gue llimmunité partielle lzéréditaire y peut aussi jouer un certain róle.

A savoir dans ce sens gue la scarlatine est plus bénigne dans les cas ou les ascendants, parents, grands-parents l'ont déja eue. Cela entre en compte surtout dans l'Europe occiden- tale, notamment en Angteterre, oil l'incidence de la scarlatine est si grande contrairement aux pays orientaux ou la scarlatine est rare.

En comparant entre elles les tauoc de léthalité des (liférentes années il ressort true tant en Angleterre gu'en Ecosse et auoc Pays—Bus les cas de scartatine les plus graves s,étaient pro- duits en 1.919. Le maximum des cas de dipli—

te'rie est enregistré dans les mémes pays gue

*)

1—4. szám. ___18—

1925

pour la scarlallne (Danemark, Royaume-Uni, Péninsule seandlnave). Son z'ncz'denee dimlnue en sie'loignant vers le Sud et vers l'Est, oil la ol'iph—

térie est tres rare. La Roumanie et les Etats des Ballcans sont en général dans la situation la plus favorable, car la (l'iphte'rie n'y atteint pas méme IO ltabitants sur 100000 par an.

Pour ce gui concerne la ellphtérle il niy a pas une telle di/Ib'renee entre la mortalite' et la mor—

bidlté gue pour la searlatlne. La mortalllé par dlphte'rie est la plus grande dans les mémes pays ou lion slgna'le' le plus grand nombre de cas de diphte'rie. D'entre les autres maladies infeclleuses lnfantlles ln, cogueluche est la plus fréguente en Danemark. Le plus de cas de rougeole sont signale's en Danemark et en Nor- vege. Les de'cés causes par la rougeole ne se pro- cluisent le plus souvent aux mémes pays ou les cas de rougeole soul les plus fréguents. L'z'm—

munt'té partlelle herédz'ta'lre peut jouer un rőle ici également.

Le IIF groupe des epide'mz'es europe'ens, celui (les maladies ínjectieuses seprouísant az: lííloral de la Ilíéditerrane'e ne nous tn—

téresse pas autant. Les maladies appartenant á ce groupe, le palurlisme, certaines autres lieu- res (Dengue [terre Papatacei. filmre de IIIalte), le trap/torne, la lépre ete. forment le groupe dit me'rídz'onal. En Hongrie elles sont fort rares, et on ne les eonstate gue ehez eles étrangers. A part le trachome elles ne sont pas eapables de se re'penclre ehez nous.

IV. La statistigue de les maladies in- jectíeuses se produísant sporadz'guement en Europe (gulon nomme Ubigulta'r spora- díkus) soit : la forme épldémigue de la me'nin—

gite, la rage, la pol'iomyélite, la parotidite, le tétanos, llérysipele, la eaehexie palustre, la illetve puérpérale etc., nloűre gue peu de don—, nees oariant (l'une maniere lmpre'rue. Toute- fois lmmécliatement apres l'armlstiee dans plu- sieurs pays les maladies e'taz'ent tres fréguen- tes et entraínalent plus souvent la mert gue dans les dernieres anne'es lorsgue les condi- tions de (llallmentatz'on, du com de la vie et de l'hggiene sie'lalent eleji/, guelgue peu amé- liorées. Cela saute aux gens; surlout pour la ménuzgite.

V. Le groupe des e'píde'mies importées ne saurait étre separé du groupe oriental. gue si on considére leur distrilmtion statistigue géo—

graphigue au point de 'L'UC de la Hongrie ou de [Europe oeeidentale. Les maladies épide'mz'gues (tel/es gue la pesle, la varlole, le tgplzus exam/Lé- matzgue, le eltoléra, etc.) gut, importées par les valsseaux n'apparaissent gue (le temps ("( autre dans les rz'lles ziótz'öres de liEurope ocez'dentale,

se produisent eoustamment dans les regions

orientales de l'Europe.

Ainsi, les cas de peste et de vartole se produlsent le plus fréguemment en It'ussie. On y a constate' le plus grand nombre de cas de zrarlole. soit. 170000, aprf—s le desarmement, en 1919. La peste y ravageait le plus en 1920, anne'e off l'on a convogue' un eongrris me'dicale en vue ol'e'tou/fer cette e'pz'démie. En Hongrie on nla signalé aueun cas de peste depu'is l'armistice.

Az európai államok közegészségügye a háború befejeződése után még alig javult. A halandósági nyers arányszám ekkor mutatkozó rohamos csökkenését termeszetesen nem a közegészségügy hirtelen megváltozása, hanem elsősorban a legnagyobb halandóságú leg- fiatalabb korosztályok megfogyása idézte elő az élveszíiletéseknek még a világháború ide- jén jelentkezett rendkívüli gyérülésével kap- csolatban. A hosszú háborúban kimerült, el—

gyengült Enrópára ugyanekkor újult erővel reátámadtak a fertőző betegségek. éppen úgy, amint ezt már történelem régebbi háborúi után is megfigyelték. A háborúkat mindig a járványok terjedése szokta kísérni. Hosszabb háborúk alatt terjedésük már a háború ide- jén is nagymérvű. A középkori történetírók mindig együtt emlegetik a háborút és a dög- halált. Az újabb háborúkban a modern tudo—- mány már győztesen küzdött meg a régen oly ' félelmetes jár'ányok nagy részével, más ré- szük terjedése azonban még a világháború végén, sőt a fegyverletétel után is feltartóz- tathátatlan továbbtártott. A fegyverletétel után elharapódzott ezen utóbbi epidémiák különö- sen Kelet-Enrópában, Oroszországban és a Balkánon terjedtek. Európa többi részeibe csak ritkán ért el egy-egy járvány nagyobb arányú fellobbanásakor annak távoli hullám— — verése. Azonban Európa többi részeinek köz- egészségügyet is megrontotta a fegyverletétel után nemcsak ez, hanem a gíimókórhalandó—

ság ekkor Enrópaszerte látszó emelkedése.

Egyben számos más körülmény is figyelmez- tet á közegészségügynek meg a fegyverletétel után is tovabbtartó romlására. A sebesiilések-.

ból. kigyógyult7 de a nagy vérveszteségtól el—

gyengült sok millióra rúgó volt katonák ese- kélyebb ellenálhöképessége is hozzájárult

ahhoz, hogy a fegyverletétel után számos fertőző betegség jobban terjedhetett s ben- nük a gyógyszerszükséget is szenvedő Európa nagyobb elhalálozási (letalitásil arányt nnna- tott, mint máskor. Később, a háború befejezése után néhány év mulva s a legújabb ldókben, ami- kor a táplálkozási és megélhetési viszonyok már általános javulást mutatnák, különösen a gyó—

1925 19 —- 1—4. ^szam.

zőknél a fertőző betegségek is ismét teljesen visszaszorittatnak. Bár ugyanekkor —— érde—

kes — a halandósági nyers arányszám kissé ismét emelkedik. Ekkor ugyanis lassankint már újból visszaváltozik a népesség kor sze—

rint valo megoszlása a régi békés nívóra, mert az élveszületések a fegyverletétel óta tudvalevőleg újból nagy arányban gyarapod- tak s vele a legnagyobb halandóságu leg—

fiatalabb korosztályok aránya a népességben újból megnövekedett.

Az egyes fertőzőjárványos betegségek közül a fegyverletétel után Eurt'maszerte leg- inkább az influenza és a kiütéses tífusz. majd

a hastifusz, a vérhas és némely gyermekfertőző betegség pusztított. Különösen az első kettő.

amelyek a világháború alatt is csak ritkán fordultak elő, s jellegzetesen csak a fegyver- - letétel idején és azután támadtak fel. Az in—

fluenza tudvalevőleg azelőtt sohasem ismert mérvben gyilkoló és rendkívül széles körben elterjedt járvannyá lett a fegyverletétel után, emellett azelőtt nem ismert alakban mutatko- zott, mint "spanyol-náthth Ez a nátha—jár—

vány azonban néhány hónap alatt véget is ért s későbbi újabb jelentkezései már sokkal 'szőrványosabbak s sokkal kisebb jelentőse- gűek voltak. A kiütéses tifusz azonban sokkal hosszabb ideig tartott s a tegyverletétel után a következő években különösen Európa keleti felében, (')roszországban dagadt fel nagyfon- tesságú pusztito pundémiává.

Igen érdekes, hogy a közelmultban elő—

fordult ezen legutobbi járványokat okozó be- tegségeket statisztikai-geográtiai szempontból csoportositani is lehetséges. Ha e betegségek elterjedtségére vonatkozó számadatokat s azoknak az egyes országokra való jelentősé- gét mérlegeljük, szetnbetünik, hogy a járvá—

nyok egy nagy csoportja inkább Európa ke- leti, egy másik része határozottan leginkább e földrész északnyugati részén fordul elő. Az előbbi csoport az, amelyik a fegyverletétel után a legjellegzetesebb emelkedést mutatja.

Idetartozik a két tífusz. a visszatérő laz s a kolera. Az északnyugati előfordulz'tsuak pro—

toptypusa a vőrheny és a torokgyík. E két kesoporton kivíil harmadik kiilőnállő betegségi kortképez a lilöldközi'tenger mentén a malária és némely sajátságos láz. Az influenza is leginkább Europa déli részein különösen a t'élszigeteken fekvő államokban lépett fel s ezekben volt a leg- súlyosabb, egyébként felléptíxsének ideje és in- tenzitása szempontjabol leginkabb a keleti eso- portba tartozo betegségekhez hasonlít. E három csoporton kivtil megkiilőubőztethetjiik az Euro- tpaszerte előforduló sporadikusokat. amelyek fő-

képviselője a járványos agyhártyagyulladás, de ide sorolható a veszettség, a poliomyelitis s a szintén legujabb korban izolált és mind gyakrabban diagnostizált encephalitis, amelyet ugyancsak az intluenza-járvánnyal hoztak kap—

csolatba. Végül ötödször mint különálló eso- portről szólhatunk majd az olykor behurcolt epidémit'tkről, amelyek nem fejlődhettek a világháború után szószoros értelemben vett jz'trvz'tnyokká. llyen volt, ilyen ma Európára nézve elsősorban a himlő, de ilyen a pestis is.

Más statisztikai szempontokból is lehet—

séges a fegyverletétel után mutatkozott európai járványok között bizonyos csoportokat meg—

állapitani. E felosztások közül legfontosabbak a járványok intenzitása, fellépésük ideje és tartama. 'alamint elterjedésüknek hazánkhoz való viszonya szerint haladok. lntenzitas szerint megkülőnböztethetünk :

1. olyan betegségeket, amelyek a fegyver- letétel után kezdtek nagyobb arányban el—

harapődzni s a háború alatt még nyomuk sem volt, vagy csak alig-alig jelentkeztek. Ilyenek:

a kiütéses tífusz, az intluenza és az eneephalitis lethargiea ;

2_ olyanokra, amelyek már a háború alatt is emelkedett arányban szerepeltek, s amelyeknél ez az emelkedés a fegyverletétel után is egyre tart. Az e csoportba tartozőjárványokat részben még a világháború idején széthurcolt beteg—

ségek, mint pl. hastifusz, kolera stb. okozták,

részben olyanok, amelyek már a nagyháboru kitörése előtt is állandóan emelkedett arányban szerepeltek. így különösen a típusos ,,nyugatV fertőző betegségek: vörheny, torokgyík stb.;

3. olyanokra, amelyek előfordulásának gya—

koriságában a világháborúnak sem kitörése, sem befejeződése változást nem okozott. Ezek morbiditási és mortalitási aránya a világháború alatt és a fegyverletétel után is Európaszerte alig, vagy csak igen csekély mérvben változik.

A fegyverletétel után észlelt európai járvá—

nyok elterjedésének hazánkhoz való viszonyát illetőleg ránk nézve nagyfontosságú az a fel- osztás. amely a fertőző betegségeket hazánkban is pusztító és másrészt annak határain belül élő nem forduló bajokra osztja fel. E két csoport közül az utóbbi minket természetesen kevésbbé fog érdekelni és emiatt ezekkel e tanulmányban is csak keveset fogunk fog-

lalkozni. ,

Külön-külön tekintve az europai államok—

ban. avagy legalább azok nagyobb részében bejelentésre kötelezett fertőző betegségeket és azok emlitett csoportjait, legujabb statisztikája];

nemzetközi összehasonlításában a következő

érdekes jelenségeket emelhetjíik ki:

, ,),

1—_——4. szám.

1 Az első felosztás első csoportjában, a keleti csoportban, a fegyverletétel után nagy keleteurópai iárványokat okozó betegsegek csoportjábanEurópára nézve legnagyobb jelen—

tőségű betegség, a nálunk ekkor csak szór- ványosan jelentkezett kiütéses tífusz volt Az influenza pusztítás dolgában ,veszedelmesség tekintetében egyidejűlegZD egyenrangú társként említhető csak előfordulásának súlypontja nem keleti, hanem déli, bár betegség egyébként egész Európában elterjedt.

A kiütéses tífusz — mint említettük —— a világháború idején csak'igen gy ér számú meg- betegedést okozott. Egész Európában alig fordult elő. Csak a fegyverletétel után hara—

pódzott el és 1919/22- ben hirtelen a leg- súlyosabb s legnagyobb szánni halálozást okozgő fertőző megbetegedéssé vált Európa keleti felé- ben, csak 1923-ban sülyedt ismét Vissza arra a csekély jelentőségű nívóra, amelyen a háború előtt s az alatt állott. A népességhez viszo- nyitva és százezrelékben kifejezve, a legújabb kiütéses tífusz-esetek az említett régebbi évek némely eredményével egybevetve ugyanis az [. számú összeállításban közölt képet nyújtják.

Látható, hogy az európai országok közül Oroszországban fordult elő a legtöbb kiütéses tífuszmegbetegedés. A járvány itt először 1918—19telén kezdett terjedni kissé engedett 1919 nyarán, azonban ez év őszén új erőre kapott s 1919— 1920 tel én érte el maximumát A le;:—

több megbetegedés az egyes hónapok közül 1920 februárjában volt. amikor 656 ezer ember betegedett meg e betegségben. Az egyes országrészek közül leginkább Ukraina s az uralmenti kormányzóságok szenvedtek. Csak lassan engedett a járvány 1921—ben és 22—ben s a téli időszakban mindig új erőre kapott, mignem 1923—ban érte el ismét azt az alacsony nívót, amelyen világhábörú kitörése előtt állott, átadva az elsőséget a megbetegedések száma

tekintetében ismét a váltóláznak. 1923—ban

tént Oroszországban, szemben a megelőző járványos évek kétésfélmilliót is meghaladó megbetegedéseivel (1920: 2, 593. 746). Az 1923.

évi megbetegedések száma mindazonáltal még mindig háromszor akkora, mint amekkora az a világháború kitörését megelőző húsz békés esztendő átlagában (82.447) volt. Mégis, úgy látszik, Oroszország napjainkban már kiheverte e szomorú világhírre vergődött rendkívül mé—

retű j.árványt

A fegyverletételt követő időkben fellépett keleteurópai kiütéses tífusz-járvány lefolyása a megbetegedések gyakoriságának váltakozását il-

__20_

1925

I. A kiütéses tiíuszban történt megbetegedések az általa leginkább fertőzött európai államokban

100. 000 lélekhez viszonyitva ')

Proporíz'on (163 cas de typ/ms !.mnthemaligue pour 100. 000 habz'tanfs dans les pays europe'ms les plus

inf'cztes par cette male/Ize

A Világháború La _r/uerw-momlialc

; l ;

után — apros—

?

_'1913_1919_11_1_99__l1929 ;1921922311923;

$

, -(, * l

%;Éíírbzan 1799 83 9 22999 3539 9 949 9 191591919

Észtország_. l l _ —— f . , i , ,

—— —— 821! 240'0: 1637 2934! d'8;

Esthome ; ; )

Lettország *

L') _7- [)r).

Lettom'e 65 1 69 43, h) 9; __ 0;

,; .. ; ,, l - í

Lenábelmez see—s 631'9186'2;1:ű'6; 41-3—

l l

Pologne ; ;

Németországr (H') (18! 0.9 ;.

Allemagne

Ausztria l' ;; ; .. ;; .

Autm'che !! _ — 15" 14; 13 0—1 01—

Magyaror.;;

Hongrie 4.8 1

Románia ;; ; _, ; 3473 2342

Roumame ;; ' ,

.; ..

Bulgaua ? _ __ 4118—1 l

Bulgarte ;

!

Olaszország - ... ; _ _ .

. ., l .! — * 0 0

Italte lb 4 ] ;

Franciaorsz. *; __ __ 0.5; 0053 004;

lwomce ; :

* ;

*) Az adatok úgy ezen, mint a többi táblákban legnagyobbrészt azokból az abszolut s7ámokből számittattak (a m. kir. központi statisztikai hivatal által), amely eket a népszövetség genfi közegészség—

ügyi statisztikai szerve ,,Renseignements epidemiologi—

ones és Rapport e'pidemiologigue"' címen tesz 8010—

zatosan közzé. L. ezenkívül az ,,Annnaire interna—

tional de statistigne ll Mouvement de la population (Europe). La Haye 1917 című kiadványát a nem'/et—

közi statisztikai intézetnek, de az egyes országok

eredeti évkönyveit és népmozgalmi kiadványaitis.

919

ott;; ne?

ti

letőleg Oroszországhoz hasonló volta vele szom—

szédosEszt,-Lett ésLengyelországban,valamint Romániában is.Ezekben az országokban azonban mindenkor sokkal kisebb volt a megbetege—

déseknek úgy abszolút, mint relatív száma.

Elég sűrűn fordult elő még Cseh—Szlovákiában is (max. 1920: 224 százezrelék). Ausztriában már kevesebb volt a megbetegedések száma, még ritkább volt az Németországban. llazáukbá csak 1923—ban hurcolták be jelentősebb mérv—

ben, amikor is összesen 385 kiütéses tífusz megbetegedés fordult elő. A nevezett orszá-

gokon kívül még a Balkánon, Olasz- és Spa-

nyolországban volt több megbetegedés, de e részeken sem vált az gyakoribbá, mint amilyen pl. Ausztriában vagy Cseh-Szlovákiában volt.

A többi nyugateurópai országokra a járvány nem terjedt, azokban csak egy-két szórványos eset'fordult elő.

A kiütéses tifuszban történt elhalálozások számáról jelenleg kevesebb statisztikai adat áll rendelkezésükre, mint a megbetegedések-

ről. 1919 óta nincs mortalitásstatisztika Orosz-

országról, pedig éppen itt halt el a legtöbb ember a járványban. A rendelkezésünkre álló adatok a népességhez viszonyítva a következők:

Il. Kiüte'ses tifuszban történt elhalálozások száma az európai államokban 100000 lélekhez viszonyitva Nombre de décés cause's par le typhus cmanthé—

mati(nfe pour 100000 habitants dans les pays

" europe'ens

A világháború Lui gzwwc-mondz'ale Ország " Mmm,",—

) ll elott ii után —— awes

[ml/3 ll uruawt _ ; V

rrrrr inershereilialsnaaol19211 19221 1923

ii * '—

Litvánia ll ] H i _ __ _ '

Lithuam'e li __ ) _ y _" j199 '1 94 25 Lelrlgyelorsz. l 7 ! ,,,, il 69'958415 157 118 3.3

Pologne %! ;

Cseh—Szlov. !

Tchécoslov _ J.

magyarorsz. : _ _ ; 110 Jun-ie 0 4 0 3

12 4'7 0'8 (l'2 (H)?

— —— 01 003 05

Románia

Ho'zmumie "_ *l1626 291 5.5 2.3 3.1

315231; §. _;j 15-1 7-7 2-0 1-4 1-0

§ — j —

igasság —— —— l —— — _ —

%Égígclsmg fos (le o-a 0—3 oos 0-1 o-os

Égi/1313? _ —i0'95i—— one-01 0-2

Látható, hogy ez arányszámok nagysága elsősorban a fertőzés eljterjedtségével függ Össze. A keleteurópai államokban magas, a nyugatiakban alacsony. Ezen arányszámok között nincsenek akkora eltérések, hogy azok- ból következtetni lehetne arra, hogy külön- böző államokban a megbetegedés és az elha—

lálozás gyakoriságának egymáshoz való vi—

szonyában valamely az illető állam kulturá-

jára, orvosi ellátottságára stb. mutató kü—

lönbség lenne, sőt ha a tifuszhalottak szá- mát az abban megbetegedettekéhez viszonyítjuk, úgy igen sajátságos paradox eredményre ju- tunk. Az egyes ily irányú adatokkal rendelkező európai államokban ugyanis a veszélyességi, il—

letve letalitási százalékok a következők voltak:

III. A kiütéses tifusszal leginkább fertőzött európai államok tífuszhalottainak száma a megbetegedések százalékában kifejezve. (Veszélyességi, illetve le-

talitási százalék)

Nombre de décés pour 100 cas de typhus exmtthé—

matigue dans les pays euz'ope'ens les plus infecte's par cette maladie fTach de fatalite' resp. de le'thalité)

!

Ország — Pays 1919 1920 i 1921 1922 1923

Litvánia -,,- m

Lithuania _ 8 li D () 6 6 ' 2

Lengyelorsze'ior , __ l a.,-I' _ J .

Potogne Ö So 1.) 4; bot ! o _80

Cseh—Szlovákia . .l . _ , .

Tche'coslovaguie 6 9 21 3 11 4 8 i 30 0

Magyarország ( __ . ..

Ilonyrie —— _ 10 % 1 t () _11 !

Románia -4 . .ef , A

Roumam'e ll 8 101 10 4 10 () 9 9

Bulgária _ , . ., _ , . _ .;

Bulgaria 12 8 13 0 11 3; 13 9! 12 3

Jugoszlávia _ , ; .., ,; .

Yougoslavie — 11 9, 12 J% 112 14 ()

Ancolország (. ,9) __ 9 _

Angleterrc 33 o —— 00 8 100 0

%kÓtOYSZág 21 u 202 4444 16'7 —

cosse

Hollandia . § _ (,. l 9 l , .

Pays-Bus : 8 6 ? lo 8 s 8 00 ()

A legmagasabb százalékok, bár kevés abszolút adatból számítva, de éppen a leg—

műveltebb nyugateurópai államokban talál- hatók. Ezekben ugyanis a kiütéses tífusz- esetek egészen váratlanul jöttek, az orvosokat készületlenül találták, gyakran későn ismer- tettek fel s így, amikor a legszegényebb nép—

osztályban jelentkeztek, ott aránylag több halálos esetet okoztak, mint a keleteurópai műveletlen országokban, ahol a járvány egy- részt eljuthatott a génius epidemicus csökke- néséig, másrészt addig, amig ellene a lakos—

ságot már nagyszámban beoltották.

A visszatérőláz Kelet-Európában a kiüté—

ses tífusszal egészen párvonalosan terjedve ütötte fel fejét a fegyverletétel után. Orosz- országban 1920—ban 2,178.106 megbetegedést okozott s a járvány terjedésének knlminálása

!.

14—4. szám.

_242_

1925

is ekkor következett be. Azelőtt, a világhá- ború alatt Oroszországban évente átlag mind—

össze 15—20000 megbetegedés volt. Ez a megbetegedés is ráterjedt az Oroszországgal szomszédos keleti államokra, másrészt azon- ban éppenúgy megkímélte a nyugatiakat, mint a kiütéses tífusz. A legutóbbi években, ne—

vezetesen már 1923-ban pedig éppenúgy le—

esillapult, mint említett veszélyes társa, a tífusz. Nálunk ez a betegség elő nem fordul- Ván statisztikájával részletesebben nem foglal- kozunk.

Az z'nfluenm az egyetlen olyana fegyver—

letétel után járványosan fellépett betegség, amely hazánkban is számos halálesettel járt, nagy járvánnyá fejlődött és amelyet nálunk is úgy ismernek, mint jellegzetesen a világ- háború befejeződése után támadt nagy 1"—

galyos népbetegséget. A legtöbb és legsúlyo- sabb influenzaesetet a déleurőpai félszigetek- ről Portugáliából, Spanyol— és Olaszországból jelentettek, bár Európa keleti felében, külö- nösen Oroszországban is igen magas volt 1918—ban, majd 1921-ben az influenzameg- betegedések aránya. Sajnos, pontos statiszti-ll kai (adatokkal erről az ezelőtt csekély fon—

tosságú s legújabban váratlanul reánktámadt fertőző betegségről igen kevés államból ren—

delkezünk. Az influenza ugyanis nem tartozik a minden államban bejelentésre kötelezett fer—

tőző betegségek közé. Az 1918. évinagyspanyol- náthajárvány előtt alig fordult elő tömeges in- fluenza megbetegedés. Számos állam, így pl. Né- metorsza' g, Ausztria, Belgium, Bulgária, Románia Jugoszlávia, Svédország stb. a bejelentési kö- telezettség hiányában nem vették számba a hirtelen támadt ragályt s így az 1918. évi eseményekről nem tudnak statisztikai adato- kat szolgáltatni. Az államok egy másik része pl. Lettország, Norvégia, stb. elkésett a be- jelentési kötelezettség elrendelésével s így adataik hiányosak. Pontosan számba venni még azok az államok sem tudják, ahol a be- jelentési kötelezettség fennáll. Egyrészt azért,

mert az igazi influenzának más hasonló tü- netekkel járó légzőszervi megbetegedésektől való különválasztása sokszor igen nehéz, avagy csak bakteorolo'giaivizsgalat útján lehetséges, másrészt mert az influenza gyakran mutat olyan komplikációkat, amelyek révén úgy a megbetegedés, mint különösen az elhalálozás esetében, gyakran más rovatba számíttatik.

Ezt bizonyítja az a már régebben statisztikai megállapítást nyert tény is, hogy az influenza halálozási görbéje a tüdőgyulladás, hörghurut, a tüdővész és a szívbajok gyakoriságával párhuzamosan emelkedik és esik. Az 1918.

évi influenza-járványra vonatkozó csekély- számú s nem egész pontos adatot is érdemes azonban megtekinteni, mert ezek igen hatá- rozottan bizonyítják a járványnak nagy fon—

tosságát. Ezek az adatok a következők:

IV. Az 1918, évi influenza-halálesetek száma és aránya

Nombre et proportion (les [léc-cs par gi'z'ppc en 1918

Abwlút ; Az ezévi hál—'! 1913Ahoz

0 , [) vám : lottuknakf't-a viszonyított rszan'0 — '(Lgsf ' Atl'lllhlfís_ ll Mupourlies celle(idos Indiues ruli-index

"I—thó § ((IIIZÚK por/ís u 1913 _

l 1 l ' 7

%d%%? OM % ms 8.300

' , l

Angommag mein l 133 1.753

Angleterrc 1

0133203238' 273333 ! 233 6.330

Italic l

x'y' ,* _ ., A _ ,

%m; ) 23.339 (330 ,) *) 459

HOllandla 17333 15-i 3333

Pays-Bus

Dánia **) , * _ _ ( _

* % lliil 2?! ** "../it

Dcmemar/r 3, ) ; ( ) ) ) 0 4 )

ii i

*) A légzőszervi összes megbetegedésekre vo—

natkozó adat. _, **) Dániában csak a városi népes- ség adatai. Dániában az összes intiuenzamegbete—

gedés 1918—ban 497 ezer főre rúgott.

Az influenza 1918 őszén mutatkozott jár- ványos fellépése nem, volt e betegségnek egyetlen jelentkezése. Ujból mutatkozott 1920 elején, majd 1921-ben november, december havában a halandóság igen jelentékeny emel- kedését okozva nemcsak Európában, hanem"

más földrészeken is. lilurópában az 1921. évi iniluenza pandémia leginkább annak észak—

nyugati részein dühöngött. Az 1921. évi jar- vány ez éVi novemberben néhány jóindulatú megbetegedéssel kezdődött s később is a ha—

lálozási aránynak a legtöbb országban sokkal csekélymérvú emelkedést okoztak mint az 1918. évi. Emellett a halalos esetek nem mu- tatták az influenza jellemző tüneteit és ezért sok esetben más rovatokba sor-oltanak.

Az iniluenzajárvány veszedelmessége a letalitási arányszámot tekintve csekély (()"1—

40970), mert a nagyjárvány idején egész or—

szágok népessége úgyszólván a maga egészé—

ben influenzás lesz.

Az influenzajárványok eloszlása a hóna—

pok között változók. 1918—ban az őszi hó—

napok, különösen október és november szen—

vedtek leginkább. A következő éveknél fo- gyóbb, de még mindig intenzívebb influenza-

1925 _23._ _{1—4. szám.}

halálozásával más hónapok, így pl. leginkább a teliek szerepelnek (maximuma pl. 1922—ben télen volt januárban).

A hastífuse- (hasihagymáz) megbetegede- sek statisztikájábol régen ismeretes, hogy az legsúlyosabban Európa keleti felére, különö—

sen Oroszországra nehezedik. A hastífnszmeg—

betegedések az egyes országok népességéhez viszonyítva a legújabb években ,_ némely régebbi eredménnyel egybevetve —— a követ-

"kező arányszámokban fejezhetők ki:

V. A hasihagymázban történt megbetegedések az általa leginkább fertőzött európai államokban

100000 lélekhez viszonyitva

Proportion (les cas de fuh—re typlzuide (typhus (zb- (lominal), pour 100.000 habitants dans les pays

européens les plus ínft'ete's par ortte maladie

§ ; ?

§ § § 1921 , 19—22 1923

, M

a) Egykori hadviselők:

Ancicns bellige'mnts :

3573?va 9—1 sei io-i 6'3§ 8-4

%%;jfrmg 1661 206: 21-7g 12-1§16o

r' § ? §

$$$ ; —— _ § 19o 144; 18-4

. § § _

; .. ., a, z :

?)?íűman 636 se;; on* 68'1 68—1

(1 (( . , §

-§;'0§g;gg;g;jle § _ 321); _— 326 29'6

, . § § É

Iliigfjfxie 2352 40'2§ 418 ;57 316

§ §

173793? § sm iii—ii 398 586 571

' ( ' ! § ;

. * !

Csehszlovákia § ,.m , ,m ; ; _ _ 'I'chéooslovaguz'v§ '* ( ' § 04 b§ 091 47 9, 39 9

%;ggjjgomág § 426 667; 1130 81-i 517

3' 'n- § § ?

%m??? § 85-i; 483; 467 361 4s-6

. Él . §

%ifífgfszag § 2261; :;02-7§ gr.-3 244—4é 864

Németország § _ _ 318, 17.9' 21.4

Allmuagnc § § § ' §

. ; § —' §

33533: § 616; 43-i, 670 35-43 314

* ' ; ; ,

ÉÉÉSÉLPJSZ' § _ ' —— § sm 67-6? 602

I:) Egykori semlegesek: — JUWZÉWS neuíres :

SgVÉdOfSZág §; 64'9; 21—5£ 190 15-2É13-5

iuedc §§ § : §

_ §; ; § ;

§th § 9-3; 8*7* 11-6 88 11—7

bmsse § § § §

§ a ,

A legtöbb hasihagymázeset a népesség—

hez viszonyítva is Oroszországban for—

dult elő. A legkevesebb pedig Angliában.

Igen kevés hasihagymázeset volt a nagy vi—

lágháború alatt semleges magatartást muta- tott nyugateurópai államokban, nemcsak a háború alatt, hanem azután is. Mindazonáltal

a köztük is igen kedvező közegészségügyi viszonyok között élő Hollandiában is több

VI. A hastifnszban töltént elhalálozások az általa leginkább fertőzött európai államokban 100000

lélekhez viszonyitva.

Nombre de décés cause's par la fievre typhoíde (typhus abdomz'nal) pour 100000 habitants dans les pays curope'ens les .plus infecte's pur cette maladie

A világháború La guerrc-momlinle

Ország ]" *

Pays ;:th ( után — aprZ—s

_, § 1912 § 1913 1919§ 1920; 192i§1922§1923_

a) Egykori hadviselők Ancims bellige'ranls

Angolorszáur . f ,, , § . .p' .;

Anglelerre 0 44 4; 16 14 14) 1.2 12

Skótország _ (,, .- ;. . ' . § .

Ecosse 41 06 14 20 18 13714

Északirorszáv § ' , § _

IrlandeduNÖd — _ _ " _ ; 20; 16

lyszabailállam ,; ; * § ;.rt a.

Etatlz'brml'lrl. "3 * ' _ * _ § 20§ 03

Jugoszlávia 7 __ M i'81 W,? 4_2§ 4.1

Yougoslavie § ; ' "§ ;

Románia _— 098 iO 4'6 - ) gek 34

Roumaine " * ; " (

BMW? — —.11*—_x 6-6' 4-5 6-1 6-6

Bulgane § * § !

Csehszlovákia _ __.i - § ,_ ;

Tchécoslovaguie " _ ' ' ') ' 0 ' ll 44 30 Lengyelország __ _; (3.9 7.4' 89; 60 4.7

Polognc ( ' ?

Litvánia f - ' .o

Litlmanie _ _ ; * 05; (")—V 14 14

Allsmia 11—0 9-3? 87 4-6 (is 36 25

AllleChC § ; §

Magyarországi . . § __ M ; . § . a .

Hongrie 1§193 209§ ( 76_ 82§ 82

b) Egykori semlegesek

Anciens izmtres

NPYVÉgia 23 3-9 :;-9 28 2—9 2-0 1-6

Aorvoge , §

Hollandia í 9. 1 _. ., § . . .,—

PaysBas V.,io es i9 44§ 40 19 2.)

SPW'OIOfSZág ? 22-2 22-8§ 26'7 32-8§ 3-3-5 25—i 237

kspagne ; ! §

m

1—4. szám. __24__

mint kétszer-annyi megbetegedés volt a fegy- verletétel után (1919: 541), mint a vilagha- borút megelozo legutolsó békés esztendőben.

(1913: 235.)

Az egyes évek eredményeit egymáshoz viszonyítva látható, hogy a fegyverletétel után következő első öt év közül a legtöbb európai hastifuszesetet 1921—ben jelentettek. Csak kevés allamban esett a maximum más évre.

Igy 1919—re Bulgariaban, Svéd— és Finnország—

ban. A legkevesebb megbetegedést viszont az államok legnagyobb részében 1923-ban latjuk, bár több helyütt az előző évben jelen—

tik a minimumot. Igy az összes rendelkezé—

sünkre álló adatok között legkisebb _angolor- szagi arányszám is 1922—re esik. Altalaban megállapítható, hogy 1922—23-bau Európa- szerte aránytalanul kevesebb hasihagymáz—

megbetegedés volt, mint 1919—21-ben, amely három év e betegség elterjedésének egyik legsúlyosabb periodnsat jelenti.

A hastifuszban történt elhalálozások a népességhez viszonyítva a rendelkezésünkre álló adatok szerint a következö képet mutatják:

(L. a VI. táblázatot)

Ezekből az adatokból, amelyek a tífusz—

halottakat a paratífuszosokkal együtt mutat- ják ki a közönséges orvosi gyakorlatban rendszerint nehéz difi'erentiáldiagnozis miatt, nyilvánvaló, hogy halandóság mindenkor az angol szigeteken és pedig túlnyomóan a szo- ros értelemben vett Angolországban volt a legalacsonyabb. A maximumot —— az Oroszor- szágra vonatkozó megfelelő adat hianyaban

—— a rendelkezésünkre álló tablazat Spa- nyolorszagban mutatja. Az egyes évek közül a legtöbb halálozást 1921-ben jelentették.

Magas volt még az 1919. évi arány is, sőt némely orszagban a legutóbbi idöszakban ez a maximum.

A hastifusz veszélyességei százalékára, a lialalozasoknak a megbetegedéshez való viszo-

nyára vonatkozólag 1919-tól rendelkezésünkre

A legmagasabb arányokat a legművel—

tebb, orvosokkal leginkább ellatott nyugat- európai államok Anglia, Hollandia stb. mu- tatjak, míg az aránylag alacsony kultúr—

fokon alló Litvánia a legcsekélyebb veszé- lyességi százalékkal szerepel. Ennek okát csak abban láthatjuk, hogy ott. ahol jobb az orvosokkal való ellátottság, ott sokkal több valódi hastífusz szerepel a statisztikában, mint ott, ahol alacsonyabb a knltúrfok, kevesebb az orvos, nagyobb a kevésbbé képzett ha- lottkémek működésének befolyása és ezért több olyan haláleset és megbetegedés szere—

1925

VII. A hastifuszban történt megbetegedések ve—

szélyessége.

Fatalité des cas (le typhus abdominal

li. 1919 1920 l ion § 1922 1923

Ország I V. " "§ ' "" " 754 , _, en halalozás a megbetegedések sza- Pays j zalékaban _ Propurtion des deus 7 _ , §§ pont' 100 cas dr lyphus ulviominal

A ] , , § , § , __ _, ,;

ngo orszag _, ,_,, : , _ ., . ? . Angleterre 164 § 173 , 160 193 § 140

l * l '

Ausztria . . , _ _ , - : _,—

.lutrivhe LH) E 114 , 94 § 104 , :.)

Bulgaria_Bulgarie ( _{1_ (.}.,.) ' _ , § .

§ 104 ! 116 10 .) § 11 6

Magyarország .. % .,. : .—

Hongm'e — " h 9 l 1—1 § 134

Litvánia 5 .o . ' o.( -f

Lilhuam'e _ ' 4 h 4 1 ; _ 'l 4 ';

Lengyelorszag * 92 93 7.9 § 7.4 . 9.1

! olognc § : §

Jugoszlavia §§ __ ", í , _! 0 § (_ . Yougoslavie ; ! 11 ') § LH 1—9 1 139

li 1 l

Romania § g,.— 9 .).- § —.,- -

Roumanie 1" ' ' U _ 1" '; m" 106

Norvégia ... ,- .. . ___) ' -—.-

Non-ége 'H' ') 6 " h * l * ; l ()

Hollandia _, ., , , M . .— l ,.

Pays-Bus i l,. .3 lt, J 14 l 11 . , 12 ()

pel a tífusz rovatban. amely nem igazi has- tifusz s még nem is paratifusz s amely így sokkal kisebb halandósági aranyt jelent.

Az egyes éveket egymáshoz viszonyítva a legtöbb európai allamokban 1919-ben volt a liastífusz a legveszélyesebb, ámbár az azután következő évek mindegyikében fordul elő egy-egy. vagy egy—két maximum.

Ranknézve igen érdekes. az egykori Ma—

gyar—Osztrák Monarchia területért keletkezett ti. n. utódállamokban előfordult liastifuszmeg- betegedések gyakoriságának, halálozási ara- nyuknak. valamint veszélyességüknek egy- massal való összehasonlítása. Az 11. n. utod—

allamok országrészei jelen közleményiinkben ismertetett legutolsó évben, 1923-ban erre vonatkozó adatait a VIII. táblázatban kó zöljiik.

Feltűnő, hogy a tőlünk elszakított részeken Horvátszlavonorszagot és az u.n. Vajdaságot kivéve a legkülönbözőbb fertőző betegségek.

így a hastifusz veszélyessége is kisebb, mint az illető utódállamok anyaországaban. Figye- lemreméltó, hogy a hastífusz a tőlünk elsza- kított részeken emellett gyakrabban fordul elő és a népességhez viszonyítva is több halálesetet okoz, mint azokban az államokban, amelyek—

hez csatoltattak.

__1925 ' —— 25 —— 1—4. szám.

VIII. A hastifuszra vonatkozó statisztikai adatok a Magyar-Osztrák Monarchia területén keletkezett ü. n.

utódállamok egves országrészeiben 1923- ban

Données statistlgues relatives 77 la fiíme typhoide (typhus abdominal') dans les diffe'7entcs régions des États (lifs successmrs gui s 'e'taunt formás dans le territoire de la, Monarchie Austro--Ho7igroisc

§§ §§ 5 §, * % § Esik 100. 000 lélekre - Pro-§ ;; §; § §

§§ il ff" :: ;; §§pori7o7717100.000 l7ab7ta7zi 23 , ug

_ §§ *; ii a _ § * ,_§____ ; 35 S 2 ;

Lakossag §§ Oiszágiész, illetve mszág (ÉN %% § ;; § ,; § í § 52 §: §

,- '—'—7_—; _ § %; _ b g § _ _ 7 _l _: .

Habitants § Régions de pays 7681) pays §?) MÉ. _; § ; § : § ; § ; § % ; § ag

%% s ami: 3—3 H.! 3)

§ 4§Ow§ 4 N §ÉD$ V§§É§ ;; v §§x§ %%?

- *—————-—— *a; 537713: ?: ** ? ess—ce

§§ " ,S/ámíj— No777b7 §§ E N* § ; § § 3-1 D*

1. 0 s e b - S z l 0 v a ki a o r s z a g l' é s z ei b e n — Dans les régions de la Tchécoslovarluie

6,670.578 — Csehország ——— Bohíme 2175 198 326 § 29 90

266284?) § Moxvamszág w Alorauc 1311 112 49'3 § 4'2 8'5

671611 Szilézia — S7léste 273 13 40"? § 19 51

3,000.701 lót felvidékiink — L ancienne§§ §

Haute- Hong7ie slovague. . § 1690 83 584 § 28 4 9 _

604670 Rnthéneklakta részek —— He'-É; § §

gions habite'es pardes Ruthúncs§ 294 16 48'6 § 2 6 §§ _ 5'4

13840443 § 5508 420 3579 § 3774 3 7-6

2. R 0 m a n i a o 7 s z a g r é s z ei b e n _— Dans les regions de (a Romnanie

7,904.104 ; Anyaország — [Vére pafrie 1932 251 24 t') ; 33'2 12'4

6,344.14T Ei'delv) ——— Transylvamc , 1447 148 210 2 8 § 109

800098 ' Bukovina __ Bukovina . § 456 66 57'0 8'2 § 144

2.344800 §§ Besszaiábia — Bessambie. §§ 1197 96 520 4'2 §§ 8 1

_ ll

1'1,393.149 §§ §§ 5273 561 804 32! 10'6

§ H

3. A it s z t r i 7'7 b a n —— En Autrichc

6,526.661 Ausztria —— Aulrichc 2043 § 154 814 8'1 7'5

4. J 17 g o s z l a via ors z a g r é s z e ib e n —— Dans les re'gzons de la Yougosluriv 2, 78 9593 § Horvat—Szlavonorszag —

§§ Croabe-Sluvmnfe 996 131 36'9 49 12—31

1,056.464 3§ Szlovénie — Slove'nic .,; 321 45 321 4'5 1447

621429 Dalmácia —— Dalmativ . .§§ 292 59 48"? 98 2'()

1300413 Vajdaság -— Vol'vodat . . . §§ 799 137 ' 31-5 1475 171

199.857 § MOHÉGIIBU'IO —— Monte'ne'am §j 14 1 140 1'() 7'1

1,889.929 Bosznia Herzegovina —— Bosme- '

§ Henégovine . . 477 67 285 3. ( 14-1

4,129.638 § SYelbia —— Serbie . . § 555 67 185 1'6 12'1

-—-———— 7 .

12,017.323 § ' 3549 507 29'6 § 4'2 14'2

5. Magyarországban — EnHongrie

815858!) Mai Magyarország — §§ ! §

Ilongrz'e actuelle . 4880 669 W 60'2 § 15'6 13'7

*) A kizályhágon inneni elszakadt területtel együtt.

A vérhas (Dysentheria) is mindenkor Kelet- európaban okoz legtöbb megbetegedést. Az erre vonatkozó statisztikai adatok' a népességhez viszonyítva a a IX.. táblázatban találhatók.

A népességhez viszonyítva is Orosz- országban, majd Eszt-1 Lett- és Lengyel—

országban fordul elő a legtöbb vérhas meg- betegedés. Igen magas volt még Jugoszlávia-

ban is a morbiditás. Németországot azonban megelőzi Ausztria és hazánk, bár az abszolút számok nagysaga tekintetében az előbbi jar elől A legkevesebb megbetegedés a népes- séghez viszonyítva is foiniabanDvolt oly kevés, hogy a viszonyítás nem is eredményez egész számot még százezrelékekben sem. Hasonló- képen nem éri el ez az egységet Franciaor-