A fertőző betegségek elleni küzdelem utolsó 10 éve Magyarországon

_NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG

A fertőző betegségek elleni küzdelem utolsó 10 éve Magyarországon. 1)

La lutte contre les maladies infectieuses en Hongrie pendant les 10 derniéres annéesF)

A heveny fertőző betegségek elleni kiiZ—

(delen) mindenkor a közegészségügyi ható- ságok érdeklődésének gyujtópontjában ál- lott. A civilizáció terjedésével, az általános kult ('v a emelkedésével de különösen a fer—

tőzó betegsefgek okozóinak s a szervezet vé- (dekező mechanizmusának lelismerésével :) küzdelem mind alaposabb és eredménye- se'nl) lett.

Az elmult évszázad utolsó két évtizedé—

ben folyt bakteriológiai;serológiai kutatá-

sok eredményei azt a reményt ébresztették,

hogy rövidesen sikerül az Összes fertőző l.)elegségek kórokozóját felfedezni és az el- ieníik i'olyó küzdelmet etiológiai alapon oly hatasossa tenni, hogy ennek a munká—

nak a fertőző betegségek eltűnéséhez kell

"vezetnie

(Mr mú); Mei) távol vagyunk ettől., mégis

(egyes fertőző betegségeket sikerült kiir-

tani a (hitű/'" (n'-számoktól, Más fertőző

sztáísst'at kíilőnően az elmult 10 év alatt (y:—tilt (sőkkeníe )i. Még min—

dig vannak azonban fertőző betegségek, amelyek különösen egyes (C,—Wighen sok. ál- dozatot szednek.

Fertőző betegségek elleni küzdelem ha- zánkban az 1876 XIV és az 1008 XXXVIII.

t e. értelnnben a törvényhatóságok és a községek feladata A küzdelem irányítását az 1925. XXXI. t.—(:. az Orszáffos Közegész—

ségügyi Intézetre hízta, ami a fertőző be- tegségek elleni küzdelem egységességét biz- tositja Az egészségűgyi kormányzat— régi törekvésénekb és különösen Scholtz állam- titkar eziiány (') ( (ltudatos munkájának volt az eredménye az Intézet felállítása, s így a fertőző betegségek elleni küzdelmünk központjának megteremtése. Az Intézet ez—

irányú munkájának megkezdése óta eltelt mintegy 10 év a fertőző betegségek elleni küzdelamiink új korszakát jelen ette.

betegségek )

A fertőző betegségek elleni küzdelem eszközei részint általános (aspeeifikus),

_ ) A Mag yer Statisztikai Társaság 1941 június 20——án tartotta ünnepi ülésén elhangzott székfoglaló előadás. —— Ce discours de réception, prononcé dans la séance solennelle du' 20 juin 1941 de !a Société Hongroise de Staiistigue, sem publié en une langue étrangére dans un prochain numéro du

, Journal de Iadite Société. )

részben az (egyes fertőző betegségek ellen irányuló különleges (specifikus) eljárások.

Az elmult 10 év alatt törekedtünk ezeket

kiépíteni. Úgy érzem, hogy e téren hala-

dásról és bizonyos eredményekről szamol—

hatunk be. Ezekről kívánok rna szólni, de reá kívánok mutatni a fennálló hiányokra és a további teendő-kre is,

A fertőző betegségek elleni küzdelem kiindulópontja a fertőző betegségben szenve- dők felismerése, (1 (tiogmőris j'vlfilli'lősa, Ez az orvosok feladata lévén. a korai diagnó—

zis felállítása ——- legalábbk falusi viszony- latban —- az orvosi munk a inter)?itásától, ez viszont az orvosok számától függ.

1939—ig elég na(gy számmal voltak olyan

nagy orvosi (ko/eeeszsegugy 1) körök, ahol az orvos az egyes községekhe havonta csak ketszer jutott el 1939—ben a községi es koioivosok szamat :) kormany mintegy 20 ÉZ—kal emelte és így lehetővé tette, hogy a trianoni ország területén minden kőz- Sófftlm legalább kétszer hetenkint —— de ha kell termes/elesen tobbszor is __) eljutha—

tott a kőrorvos. Ezt az on osszam szaporí—

tást lehetővé tette az, hogy ;: trianoni terü—

leten az 1938. évi adatok siyLLint 100000 lakosra 116'9 orvos volt. Meg—kell azonban emlitenem, hogy az 1939. IV. t,-('. értelmé- líxen kőzalkalmazásba nem vehető orvosok leszámitásával ez az arányszám 79—re esők—

ken. Ezzel az orvosi létszámmal a trianoni területen még jól el lehetett látni a köz- egészségügyi szolgálatot. Az orvosoknak még ez a 79--es arányszáma is valamivel ma.,Uasahb volt a tőlünk nynffatra fekvő

több állam orvos-aranyszámánal.

Svájc (1937) . . . . 109

Volt Ausztria (egykori területe,, 1934) 99 Olaszország (1937). . , . . 83

Japán. ...81

Dánia (1936) . 79 Magyarország (1939. közalkalniazasba vehető orvosok). . . . 79

Belgium (1986) . .- . . . . . . . 77

Norvégia,(1936)3 . . . . . . , . . 76

Németország (1937) . . . . . . . . 73

Franciaország (1937). . . . . . 65

Oroszország (1985) . . . . . !. !. *. 50

Románia 0989). . . . , . . . 44

Lengyelor§zag (1935) . . . . 37

Jugoszlávia, 193 5) . . . . . . . 35

Finnorszag 33

10. szám

Erősen romlott az ország orvoselátott- sága a terület-visszacsatolásokkal. A M.

kir.; Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 100000 lakosra számítva a trianoni terület 1169 arányszámával szemben a Fel- vidéken 65'5, a Kárpátalján 23'2, a keleti- és erdélyi területeken 47'5 orvos jut 100.000 lakosra. Az orvosi kamarák, illetve kama—

rai felvételi bizottságok adatai szerint ezek—

nek az orvosoknak 50—60%—a az 1939. IV.

t.-c. értelmében nem vehető közalkalma—

zásba. Tekintettel arra, hogy egyedül a ha- tósági orvosi állások betöltéséhez is 100000 lakosra kb. 20 orvos kell, érthető, hogy bi—

zonyos orvoshiány mutatkozik, amit egy—

előre csak a trianoni terület orv—oshálózatá—

nak megritkításával, elsősorban a városok orvoslétszámának csökkentésével tudunk

—— de csak bizonyos fokig — kielégiteni.

Ugyanakkor az orvosképzés fokozására lesz szükség, hogy a visszacsatolt területen is, a trianoni területhez hasonlóvá fejleszt—

hessük közegészségügyi szolgálatunkat.

A fertőző betegségek elleni küzdelmün—

ket hatásosabbá tehetnők, ha az orvosaink alaposabb gyakorlati képzést kapnának a fer—

tőző betegségek lanában és a járványtanban, mert a fertőző betegségek felismerése az orvosok ezirányú gyakorlati tudásától függ.

A fertőző betegek körüli intézkedések is az orvos tudásán és lelkilsrneretességén múlnak.

A diagnó, s' felállításában az orvosnak nagy segítséget jelent a bakteriológiai és sero—

lógiai laboratórium munkája. Közegészség- ügyi laboratóriumi szervezetünket 1927 óta fokozatosan kiépítettük. Jelenleg az ország területén az Országos Közegészségügyi In—

tézet mellett ennek 15 fiókállomása végzi a laboratóriumi diagnosztikai munkát.

A vizsgálatok elvégeztetését az orvosok—

nak megkönnyíti, hogy az összes gyógyszer—

tárakat bőven ellátjuk a vizsgálati anyag beküldésére szolgáló, kivül megcímzett tartályokkal, amelyeket az orvosok receptre ingyen kapnak.

Sajnos nem minden fertőző betegségnél tud a laboratórium segítséget nyujtani a

diagnózis felállításában, de viszont számos

fertőző betegségnél nélkülözhetetlen. Ezek—

nél a 40.700/1930. N. M. M. sz. rendelet kö—

telezővé teszi a laboratóriumi vizsgálat el—

végeztetését. Számításokat végeztünk an—

nak kiderítésére vonatkozólag, hogy az or—

vosok elvégeztetik-e az előirt vizsgálato- kat? E tekintetben a helyzetről a következő

—— 688 — 1941

számok adnak képet: Afhastífusznál a diag- nózis felállítása, illetve biztosítása céljá—

ból legalább egy, annak kimutatása cél- jából pedig, hogy a betegség lefolyása után nem marad-e a beteg bacillusgazda, to—

vábbi legalább két (tehát betegenként együttvéve három) vizsgálatot tesz a ren—

delet kötelezővé. A trianoni területen 1938- ban Budapest leszámításával 5.678 tífusz- esetet jelentettek be. Az ezzel kapcsolatos diagnosztikai és reconvalescens vizsgálatok száma 21.250 volt, vagyis 1 betegre 3—7 laboratóriumi vizsgálat jutott. A vizsgála—

tok közt vannak természetesen a más be- tegségben szenvedőknél és az egy betegnél többször végzett diagnosztikus vizsgálatok is, amit ha leszámítanánk, úgy az egy be—

tegre eső vizsgálatok száma csökkenne. lla külön elemezzük a vizsgálatokat, úgy azt találjuk, hogy a bejelentett 5.678 tífusz-, betegre 9.584 diagnosztikus vizsgálat jutott, vagyis 1 tifuszbetegre 1'7 vizsgálat, ami a fentebb említett leszámításokkal is azt mu—

tatja, hogy az orvosok a diagnózis felállí- tása céljából a laboratóriumot jól igénybe veszik. Reconvalescens-Vizsgálatot az élet—

ben maradt 5.149 lábbadozónál 11.646-ot vé—

geztek. Ez utóbbi szám csak látszólag mu—

tat az előírtnál nagyobb számú vizsgálatot.

Itt is le kellene számítanunk egyrészt az egy betegnél végzett nagyobbszámú vizsgá—

latot. másrészt azt, hogy az 1937. év decem—

berében és részben novemberében megbete- gedettek reeonvalescens—vizsgálata 1938—ra' esett. 1937-ben pedig általában (9.039 tífusz—

megbetegedés) és a két említett hónap- ban is több (1.301) tífusz—megbetegedést jelentettek, mint az 1938. év megfelelő két

hónapjában (656). Ha a különbséget je—

lentő 645 betegre kötelezőleg előírt fejen——

kinti két vizsgálatot (együttvéve 1.290 vizs—r gálatot) a fenti számból (11.646) levonjuk, úgy az életben maradt 5.149 tifuszbetegret 10.356, vagyis 1 betegre 2-0 vizsgálat jut. A fentebb mondottak alapján ebből arra kö—

vetkeztetünk, hogy az orvosok a tifuszese- tek nagyrészében elvégeztetik a tífusz gyó-f gyulása után a kötelező reconvalescens- vizsgálatot.

Diftéria-megbetegedést 1938-ban Buda——

pest kivételével az ország területéről 4.531 esetben jelentettek be. Diagnosztikus cél—v ból 10.756 esetben (1 betegre 1-9 vizsgála—

tot), reconvalescens bacillusgazdák kere-—

sése céljából 9.533 esetben, vagyis az élet—

ben maradt 4.293 betegre számítva: 1 be—v

10. szám

tegre 2'2 reconvalescens—vizsgá1atot végez- tek. Az orvosok tehát a diftériánál is jól igénybe veszik 'a laboratórium munkáját.

A felismert betegséget (számszerint 25—öt) hazánkban 1931 óta (36.500/1930. N.

M. M. sz. rendelet) —— Budapest kivételével

" egyrészt a helyi hatóságokhoz, másrészt az Országos Közegészségügyi Intézethez. Eleinte erősen vitatták, hogy szükséges-e az utóbbi helyre a bejelentés. Az idézett rendelet életbelépte előtt a központ (a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium) csak a tiszti főorvosok fél- havi jelentéseiből igen sokára, rendesen 2—4 hét mulva értesült a fertőző megbete- gedésekről. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy ilyen későn beérkező jelentések alapján a központ (1927 óta az Országos Közegészségügyi Intézet) a fertőző betegsé- gek elleni küzdelmet irányítsa. Amennyire indokolt, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem végzése az egészségügyi közigaz—

gatási szervezet külső szerveire bizassék, éppoly fontos, hogy a fertőző betegségek szaporodásának, terjedésének megfigyelése és az intézkedések ellenőrzése egy össze- fogó, magasabb szerv részéről történjék.

Ertéke a központba történő adatszol- gáltatásnak csak akkor van, ha —— lehető—

leg —— az összes esetek bejelentetnek, s ha a bejelentés gyors. A bejelentés gyorsasága biztosítva van azáltal, hogy a beteg orvosa által közvetlenül a központba történik.

Az Intézet általában 24, legkésőbb 48 óra mulva tudomást szerez a megbetegedések—

ről. Ezeket az Intézet járványügyi osztálya térképeken tűkkel megfelelően jelzi, a be- jelentéseket minden hét végén lezárja, tör—

vényhatóságonkint kimutatásba foglalja s az öSSzes érdekelt hatóságoknak minden hétfőn megküldi.

Nehezebb kérdés a bejelentés pontosságá- nak kérdése. Vannak betegségek, amelyek bejelentése hiányos: így pl. a kanyaró be- jelentése. A fontosabb betegségek bejelen—

tése azonban hazánkban elég pontosnak mondható, — legalábbis annyira, hogy en- nek alapján az Intézet a fertőző betegsé—

gek elleni küzdelmet irányítani tudja. En- nek igazolására bemutatom kül'önböző or—

szágok 1937. évi tífusz—letalítási táblázatát.

Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a tífusz-letalitás a paratífusszal együtt 88;

általában az a tapasztalás, hogy azokban az országokban aránylag megbízható a ti—

fusz (és valószínűleg a többi fertőző beteg—

ség) bejelentése, ahol a tífusz—letalitási szá—

—689—— 1941

1. Titusz letalitás különböző országokban. 0937.) Léthalité typhot'digue en divers pays (1937).

(Az egészségügyi hatóságokhoz érkezett megbetege- dési és a M. kir. Közp. Statisztikai Hivatalhoz érke- zett halálozási adatok alapján. —— D'aprés les chif—

fres concernant les cas de maladie dont les autorités sam'taires ont eu connaissance et les cas de décés

enreg'istrés par la Statistz'gue centrale officielle.)

Ország — Pays títttttizíí';

Anglia A Angleterre ... 129 Volt Ausztria —— Ancienne Autziche 18 8 Belgium — Belgigue ... 48' 7 Bulgária — Balga—wie ... 7'9 Volt Cseh Szlovákia —— Ancimne Tche'co

Slovaguie ... 1) 128

Dánia " Dnnemark ... 1'9

Am. Egyesült Államok —— Etats-Unis. 1) 16 8

Finnország —— Finlande ... 17'2 Görögország —— Gréce ... l)24'2 Hollandia — Hollande ... § 15 6 Jugoszlávia Yougoslavie ... § ')67'6 Lengyelország _ Pologne . . . . . . .; 67 Magyarország —— Hong m'e ... 1) 88 Németország —— Allemagne (1936) 134 Olaszország —— ltalie ... 14'8 Románia -— Roumam'e ... 1)10'7 Spanyolorszag —— Espagne (1985) 187 Svajc M Suisse ... 1) 27'0 Svédorszag —— Suede (1935) ... l)11'4 Törökország —- Turguie ... 10'2

') Paratifusz esetekkel együtt. —— Y compris les cas de paratyphoíde

zalék 10 körül, paratít'usszal együtt ez alatt van.

Bemutatom továbbá néhány országra vonatkozólag az egészségügyi hatóságok—

hoz bejelentett halálesetek számát és az illető ország központi statisztikai hivatalá—

hoz bejelentett fertőző betegségekben tör- tént halálozások számát. Ez a táblázat azt mutatja, hogy hazánk azok közé az orszá- gok közé tartozik, ahol az új fertőző be—

tegségi bejelentési rendszer bevezetése óta az orvosok a fertőző betegségben elhaltak- nak aránylag elég nagy számát az egész- ségügyi hatóságoknak bejelentik.

A fertőző betegségek elleni küzdelem—

nek legrégibb eszköze: a fertőző beteg el—

különítése. Nagyobb, megf—elelő beosztású lakásban és intelligens embereknél ez ott—

hon is keresztülvihető. Egyébként csak ti.

n. fertőzőbeteg—osztályon vagy járvány- kórházban oldható meg, A régebbi rend—

szer, amely minden ezer lakosnál nagyobb lélekszámú községben járványkórház léte- sítését írta elő, nem vált be. Ma inkább na—

gyobb központokban —— járási székhelyen,

441!

10. szám

2. Titusz halálesetek bejelentése különböző országokban.

Décés par íyphmde, drffhma en divers pays—,

N a m [7 r :;

Titusz halálesetek—_

das cas de decis par Iypho'idr,

di'wrrs

"; .,7; egy- ,

Ország —— Pays § ág 322 áélíÉÉ fee 233 és estig 53" es es 1333

, az : m ó ; w

' szeriíitwwi éíéiín't' " "senkin "

nm 1936 ma?

!

Németország — Atle- §

magne . . . . . 359 451310 3903011 ——

Volt Ausztria Anwf— l

fmze Autrz'che. . . 76 121 34 105 344 111

Spanyolorszag —— Es [

pagne . . . . . . l732u771 —— —— ——[ ——

Görögország —— Graf—me 102 1117 132132? 157' m Magyarország —-— Hon—

grie . . A . . . 12691280886 881944 901

Románia '" Roumamie 855 1424 727 1295 83151531 Volt Cseh'Szlovákia —

Ancienne Tche'co- , !

Slovagu—ie. . . . . 458 739480 907523t 958

JugOszlavia — Yougo—

slavie 584/1474 667 4168 476l4231 vagy a megye székhelyén _,_ törekszünk a körülötte lévő vidék fertőző betegeinek elhelyezésére kórházi ágyakat biztosí-tani.

Sajnos, Budapestet és egy—két nagyobb városunkat kivéve, a fertőző betegeknek csak egy részét tudjuk kórházban elhe- lyezni. Felesleges reámutatnom a fertőző betegek izolálásának nagy közegészségügyi fontosságára. Közismert, hogy falusi né- pünk sokfelé nem hisz abban, hogy ezek a betegségek fertőzőek. Példaképen ismét a hastífuszt említem meg. Munkatársaim az 1931—33. években a mezőkövesdi járásban a falusi hastífuszmegbetegedések okát ku- tatva azt találták, hogy a fertőzések 43%-a

az otthon, a lakásukon ápolt tífuszbetegek—

kel való érintkezéstől származott. Ebben az időben —— Budapestet leszámítva —— az ország összes tífuszbetegeinek csak 27'9

%-a került kórházba. Budapesten ugyan- ekkor a tífuszbetegek 90 959541 került kórházba, s ennek tulajdonítható, hogy Budapesten a tífuszmegbetegedéseknek csak 6—10%—a volt contact-fertőzésre visz—

szavezethető. Egy 1935-ben kiadott belügy—

miniszteri rendelet a kórházakat arra nta- sította, hogy a tífuszbetegeket minél na—

——690—— 1941

gyobb számban vegyék fel. Ennek hatására 1939—ben a tífuszbetegeknek már ől,'4—%—a került kórházba, az azelőtti Riku—3006 —kal szemben. A hastíl'tfsznlegbetegedóseknek 1939-ben és 1940—ben észlelt igen alacsony száma, —— a védőoltásokon kívül __ rész—

ben ezzel is összefüggésbe hozható.

A fertőző betegségek elleni küzdelem—

nek régi, de az idők folyamán különböző méretekben és, különböző .módon használt eszköze a fertőtlenítés. Nem akarok itt a folytatólagos (betegágy melletti) "fertőtlení—

tés előnyeiről szólni a zárófertőtlenítés fe- lett. Reászeretnék azonban arra mutatni, hogy a fertőtlenítéshez a fertőtlenítő esz- közökön és szereken kívül megfelelően képzett fertőtlenítőkre van szükség. Jól képzett fertőtlenítő egyszerű eszközökkel és egyszerű eljárásokkal is hatásosan tud fertőtleníteni. Eddig községi I'ertőtlenítőket állítottunk be és a községekkel vétettünk fertőllenítőge'peket. A fertőtlenítt'ik nem kaptak rendsz-eres fizetést, hanem csak esetről-esetre díjazták őket az elvégzett fertőtlenítésekért. Az eredmény az volt, hogy a reájuk bízott gépeket elhanyagol—

ták, azok tönkrementek. Már a Kárpátal—

ján és Erdélyben járásonkint az állam ál- tal havi bér mellett alkalmazott, l'iosszatbb tanfolyamon képzett fertőtlenítő—egésze-ég—

őrölcet állítottunk be és járásonkint gon- doskodunk fertőtlenítőgépekről. A záró—

í'ertőtlenítés helyett pedig fokozatosan az ágy melletti, folytatólagos fertőtlenítésre térünk át.

Nem kívánok most tovább foglalkozni a fertőző betegségek elleni küzdelmiink általános módszereivel, hanem reá szeretnék mutatni két fertőző betegséggel: a lms—

tífusszal és (( díftériával szemben most már közel tíz éve folyó küzdelem módjaira, eszközeire és feleletet szeretnék adni arra a kérdésre, hogy a küzdelem eredménye—

képen meglehet—e állapítani azt, hogy e két betegségben hazánkban kevesebb em- ber betegszik meg és kevesebb ember hal meg, mint azelőtt?

A fertőző betegségek bejelentési kérdé—

sét vizsgálva már reámutattam arra, hogy hazánk azok közé az országok közé tarto—

zik, ahol a hastífusz é'venkínt meglehetős nagyszámú embert betegít meg. Míg az el- mult évszázad közepén, sőt annak máso- dik felében is a hastífusz a külföldön és nálunk is a nagyvárosokban mutatkozott

—— gyakran súlyos járványok képében —, addig ma a hastífusz a mezőgazdasággal

10. szám

foglalkozó államokban s ott elsősorban a falvakban szedi az áldozatait.

A hastitusz—megbetegedések nálunk há- romfélekénen nmtallmzmrk: l. az egész évben endemiasan elszórt (snoradiens) ese—

ttek alakjában ft az év legkülönbözőbb hó—

napjaiban kisebb-nagyobb kirobbanó jár—

ványok alakjában es 3. evenkint szabályo—

san augusztusban kezdődő, a maximumot rendesen szeptember kozenew—október vége közt elérő és az év végére megszűnő év- szakos járvái'iyok kepeben.

E három megjelenési alak közül a vá—

ratlanul az év folyamán bármikor. akár télen, vagy tavasszal is kirobbanó járvá- nyok okát többnyire sikerül lífttSZtltthllltl—

sokkal fertőzött vizben. tejben. vagy más élelemiszerlwn megtalálni llven _iarvá- nyokról ismetelten beszámolt Peirilivl dr..

aki ezeket részletesen tanulmányozta.

ízek elleni küzdelem tiesgvverei: a tejnek.

az élelmiszereknek. az ivóviznek szennyező—

déstől és t'ertőzesli'il megvédése. Míg a nagy városaink vizvezetókei ebből a szempontbol ma már szinte teljes biztonságot nyujtanak, addig a falusi vízellatz'ssunk nyitott sokszor elhanyagolt. kútjaival állandóan ki van téve a fertőzés lehetőségének Az Országos Köz—

egészségügyi lntézet falusi közkútiainknak ma már igen tekintélyes százalékát megvizs—

gálta. Az eredmény igen szomorú. Az lnté—

zet ú. n. kútkataszterében az 1940. év végén nyilvántartott 42.557 kút 73%—ának vize szennyezett. Ha a szennyezettség nem is je—

lent fertőzöttséget, de mindenesetre azt jelenti, hogy fennáll a tituszbacillussal vagy

egyéb kórokozó (pl. dysenteriabacillussal)

való fertőződés lehetősége. Ez az oka annak hogy az intézet maga hozzáfogott. hogy a kormány által rendelkezésére bocsátott ösz—

szegek segítségével a falvakban jó ivóvizet adó kutakat készítsen. Az 19.40. év végéig az Intézet mérnökei legnagyobbrészt állam—

költségen 835 községben 1.320 közkntat ké- szítettek.

Igen nehéz a küzdelem az egész év tolva—

mzí'm ewlemívisun mutatkozó. löbbnvire egyenként eiz'it'orilnlr') iífins?threel'mteaerlesek ellen. erk egv resze valószínűleg otthon ápolt tigrisz-twlegfiz'ét envrí'nve vmószinüleg tífuszbaeiltnsgazdái'ől tutf'izf'íclf'itt. Xz előbbi fertőző forras ellen —— mint már említettük

—— a tít'nszbetegek kórházi felvételével küz—

dünk. A tituszbaritlns'gjazrlak felismerését szolgálja a tífusz—re:onvnleseensek váladé—

kainak kétszeri bakteriológiai vizsgálata. Ha valakinél tartós, illetve állandó bacitlusürí—

—-—691——-— 1941

tést állapítunk megf, úgv az illető belekerül a tífuszbacíllusguzdálc lcartolékjába, az ille—

tékes hatóságok az elt'ivigvázati rendszabz'i- lyokra kitanitiák őt és eltiltják olyan foglal- kozásoktól, amelyeknél élelmiszereket fer—

tőzhet. Az Intézet jelenleg 1078 tit'nszbacil- lusgazdát tart nyilván. Érthető, hogy a tífuszbaeilli!sg'azdak törekszenek minél ha—

marabb kikerülni ebből a kartotékuból s így előfordul, hogy a sajat t'ae*aliaik helyett más nem bacillnsgazda iniilt'tkót küldik be az előírt időszakos vizsgz'ilatra. Könnyű azonban identitikálni a barillnsg'azda ürülé- két oly módon, hogy az orvos az lntózet által kiküldött valamely t'ínoni; s a gyomor—

ban és belben meg nem emesztőtlő növényi magvat ad be a vizsgálandó egyénnek ost 'a- rapsnlában. A ltÖVOlliGZÖ napi. sőt a másod—

napi faecaliákban is. mikroszkóppal jól fel lehet ismerni a beadott magvakat s így meg lehet állapítani, hogy a vizsgálati anvag valóban attól származik—e. akinek az orvos a magvakat beadta.

A spormlikusan t-li'itorrlnli') eseteknél sú- lyosabb problémát jelentenek nálunk az évrr'il-révrv, rendszeresen, a kom ősszel fel—

szaporodó tífuszmegbctegyedéselc, amelvek az évi tífuszjárvanvgz'örbónek jellegzetes lefutá- sát adják. Peirilla dr. az 1933. év tífusz- jár fz'tnygözrln'yix'at vizsgálva reámntatott arra.

hogv az egész ország és az ország egyes ré—

szeinek tit'nszjúrvánvgörbei egyszerre, az év ugyanazon hetében knlminalnak (1. sz.

ábralf)

Mé" továbbmenve, az 1931w33. évekre vonatkozólag kimutatható. hogv egy tífusz- szal erősen fertőzött kb. 70.000 lakosú járás tífuszmeebetegedósi görbeie mindígr ugyan—

azon a héten éri el a csúcspontját. amikor az országos tífuszgzörbe kulminált (2. sz.

ábral.

Kótségtelennek látszik. hogv a tífusz- járvánvgörba'tnek ismertetett mozgása vala- melv, (1: más: orsnighan nagyjából egy- xrprrp Izom okkal függ össze. Az Országos lítisziszsőeüsíri lntózet különböző osztálvai te;, zik its—ize hogv a tit'nsziz'irvz'anvgörbe kora ősszvl állandóan ősi/lelt rmellwdesőnek okát nigteilsők.

A víznek ebben SZPH'pOt

már csak azért sem lehet. mert az őszi tit'nszi:'lwam' szinte mfvtorma mértékben észlelhető ob; községekben. ahol artézikutak tula idonitani

1) A grafikonok nagyobbik része Petrilla dr.

különböző járványtani tárgyú dolgozataiból szár- mazik,

10. szám

! TlFllSl JÁIVÁIVSÖRIE MÁGÚJA H EGÉSZ BMW Ö is AZ MSZÁB KWZU RÉSZEIBEI

mammon ve u mat DE rímem DE iYPNOTDE DNS u ms sum 51 en DIFFERENIES REelons

400 400

Ae

. 350

I

I

I

!

I : I k

! I o l

! Egész mm; —— Hongrie enm:-

lm l I

250 350

3 00

in 250

VX 200

150

——o Alföld —— Grande Plum 900 _o——-e Észak -— Hord

100

50 . 50

hónap—not:

[intim [u.—lm!

útján kifogástalan az ivóvízellátás, mint oly községekben, ahol a kutak nagy része szeny—

nyezett yizet ad.

A bacillusgazdák jelenléte sem magya—

rázza a rendszeres őszi járványt, mert a ba- cillusgazdák egész éven át ott vannak. Vizs—

gálataink azt mutatták, hogy a bacillusgaz- dák bacillusürítésében sincs olyan hullám- zás, amely megmagyarázhatna ezt a jelen- séget.

Petrilla dr. reámutatott arra, hogy a napi közép hőrmérséklet változása és a tífusz- görbe hullámzása közt összefüggés áll fenn (3. sz. ábra). Szerinte a napi közép hőmér—

séklet 18———20o C fölé emelkedését, illetőleg

csökkenését mindenkor 4—5 hét múlva kö—

veti a tífuszgvörbe emelkedése, illetőleg süly- lyedése. Ennek okát kutatva arra gondolt, hogy talán a házilégynek jut itt valami szerep.

Az Intézet egy másik tagja, Lőrincz dr.

8 faluban, 29 helyen légyfogó állomásokat szervezett. Ezeken a helyeken egy éven át másodnaponkint számolták a légypapir se—

gélyével fogott legyeket. Lőrincz dr. azt te- lálta, hogy egyrészről a légysűrűségi görbe és az évi átlaghőmérséklet görbéje, másfelől a tífuszmegbetegedések görbéje közt kifeje- zett összefüggés van, amennyiben a hőmér- séklet görbéjének emelkedését, ill. leszállá- sát követi a légysűrűség emelkedése, illetőleg

__ 692 ....

1941

csökkenése; viszont ezt követi a tifuszgörbe

hasonló mozgása (3. sz. ábra). Ezek az ész"-

lelések alkalmasak lettek volna arra, hogy a házi légynek a tífusz keletkezésében már régóta gyanított szerepét bizonyítsák és a falusi tífuszelleni küzdelmünk sarokpon'b jává a légy elleni küzdelmet tegyük, —— ha Lőrincz és Makam ezután végzett vizsgála- tai nem mutatták volna azt, hogy a házi- légy korántsem száll olyan gyakran az em—

beri faecaliákra, mint ahogy azt régebben hitték. Ezekre inkább másfajta legyek

(a Fatima-csoportba tartozók) szállnak,

amelyek egyszersmind az érett gyümölcs—

nek is a látogatói, ha tehát légyfajtának az őszi tifuszmegbetegedések szaporodásá—

ban egyáltalán szerepe van, úgy ez nem a házilégy, hanem más légyfajtáknak tulaj—

donítható.

További vizsgálatokra van tehát szükség, hogy az ősszel mutatkozó tit'uszjárványok okát megismerjük és az ellene irányuló küz—

delmünket etiológiai alapra helyezhessiik:

addig pedig a tífusz elleni küzdelemnek egy

A MEZÖKÖVESN JÁRÁS TIFIJSZ BÖRBÉI KÚLUHDÖZÖÉVEKBEI G)

courses DES Emaémss ne wmo'íoe mm ssv: en mvrasrs AHNÉBS ms rmonmsssuem us MEZGKÖVESD

440 440

*

400 _ 1931 'lOO

_.-.u. 1932

... 1933 'I

90 90

90 $ 30

70 70

0

f"! _ !

so . so

I

%?

so "; 50

40 !

ao 20 40

". .o"

o ' ' 0

v. ! th vu. vm. m x. mi mi !. ! lt. ! m. Itv]

hónap —— mi:

a) Országos muimum —- Maximum nem ti Holmi:

", St. Sr. lw * NM! st.—IM!

10. szám

" A HÖMÉRSÉKLEM TIFUSZ MEGBETEGEDÉSEK ÉS A LEGYEK SZÁMA MAGYARURSZÁGOH mil-BEN

TEMPÉRATURE. CAS DE lYPHOIDE El NOMBRE BE MOUCHES EN HONGRlE EN l934

500 900

; 700 , K 700

1 Legyek száma N _ ( KNomb/e de Inoue/les

!

_ 600 , v , 5 00

É 500 IA _XX 500

; wo ) 1.00

( 300 I/ J X 300

) X 200

100 W, Cas de lyp/lol'de

tunneminimummalurnsuur'wum euntamnnsnran 'ifusz megbetegedése/(X

100

zac- (ree

24 ,A— '%Wk-l'h 200' 21

N Lvu ' NN

41. "'

Hőmérsékleí Tempé/atule X-

7/ _vA_Vukn ?

...t..it...u... .... ... ....U... "o hmmm mmm A ! Mmm ! mama s mint" mmm ; ! !?!V'IHY ; § mem; : mum

Vl Vll Vlll IX X X! X"

Rh.:iesusm

M 8151, 1941

másik eszközével: a tífusz elleni védőoltás- sal törekszünk eredményt elérni.

Nem akarom a mostmár közel 40 évre visszatekintő tífuszvédöoltás értéke mellett

TIFUSZ ABH. MEBBETEBEDÉSEK cas ut wmus magnum

KDM! lélek!: — Mi nem am

MMM SZABOLCS IORSOD zen-pm ÉVES

IÁSZ-IABYWIVSIOLWK

Jász—Nagyk n-Szolnok

. _

M.Sl.SZ.l94l RH de SH9M

—693——— 1941

a már jól ismert bizonyítékokat felhozni, legfeljebb egy példán szeretném ezt bemu—

tatni. A kb. 180000 lélekszámú Hajdu Vár- megye közismerten mindig a tífusszal leg—

erősebben fertőzött vármegyék közé tarto—

zott. Az 1935/36. években a lakosság 57'9

%mát beoltották tífusz ellen. A 4. sz. ábra

mutatja, hogy az oltást követőleg Hajdu megye tífuszmegbetegedéseinek száma erő—

sen csökkent. A vármegye tiszti főorvosá- A TIFUSZBETEGEK KORÉVEK SZERINT 6

mmaurs PAR sms ET PAR ANNEES 0165 1932.

HOMBRE DE LA POPULAHON, EN UILUERS !

99 zp sp a_o se m 'n) on en m

1 A NÉPESSÉG SZÁMA EZERBÉN

un M to 10 in so ap sp a_a up

—-'-'—""'KORÉV

mi mi ' mi m so)

A TlFUSZBETEü NÖK SZÁMA NOMBRE DES IYPHIOUES _ OANS LA POPULATION fEM.

!: m sín * zta ' M A l'lFUSZBEYEG fERHAK SZÁMA - NOMBRE DÉS TYPHIDUES

DANS LA POPUUTIONMASC.

ANNÉEStria;

1 51.81. 1841. Cl. ". dl SL 1941.

nak ( Gártner dr.) az éndeme ez, aki egyéb- ként kimutatta, hogy az oltottak csoportjá- ban 5—7-szer kevesebb a megbetegedés a

kontroll-csoporttal szemben.

Reá kell arra is mutatnom aminek nagy gyakorlati jelentősége van —— hogy a mi megfigyeléseink szerint is a tífuszvédő- oltás hatása —— a régebbi felfogással ellen- tétben _ nemcsak egy évig, hanem úgy látszik —-— ha fokozatosan csökkenő mérték- ben is —— ennél hosszabb ideig tart. Egyéb megfigyelések mellett bizonyítja ezt az 5.

sz. ábra, amely az 1932-ben észlelt tífusz—

esetek koreloszlását mutatja külön a fér—

lO. szám ———694———- 1941

TIFUSZ ABD. MEGBETEGEDÉSEK 1931—35. ÉVEK ÁTLAGÁBAN

CAS DE TYPHUS ABDOMINAL, EN MOYENNE. EN 1931—35

M.St.82.t94l

liakm és külön ;a nőkre vonatkozólag. A külső vonal 'az egész lakosság —— baloldalt a férfiak, jobboldalt a nők —— koreloszlásál tünteti fel. Jól látható, hogy 14 évvel a ví—

lágháború után (1932-ben) ha férfiak és nők tíí'uszmeghetegedési gyakorisága kb. egy—

forma volt a 33 35 éves korig. ldősebb korban a férfiak kisebb számban mm;-isze—

nek meg tífuszlmn, mint a hasonló korú nők. A különbség okát abban kell koros- ni'mk, hogy u 33—35 évnél idősebb férfiak tekintólves rósm annak idején mint katona átesett ;; lífuszvódőoltáson.

Reá kell mutatnom arra. hogy gyakor—

lati szcmg'mnthól sok nehézséget okoz. hogy az eddigi oltóxmvngoldml líl'nsz ellen csak háromszori olla'lssnl loholott mogfolola") vő—

(lettséget elérni. Kífllönösm a falusi lakos—

ságot _M még? erősebb px'omvmmlra mellett is _— nehőz hívom ízben oltásra összegvüj teni. Ezért is (*vlókmnvk tartom azt a mun—

kát, mnelvet Lowekovich ('%s Rams- dr.—ok végeztek az Országos Közegészségügyi Inté—

zetben olyan ollóm'wag' előállítása céljábóh amelynek egy :?dz'sgiávul megfelelő immuni—

tást lehetne elérni. Nagyiálaől Grassz't eljá—

rása szerint, de élő tífuszbacillusokbíú a_

tífuszbacillus smpensio fogyasztásával és felolvasztásával készítik az oltóanyagot. A baktériummentes antigenoldat specificus

Morbiditás 100000 lélekre — Morbldité pour !(30000 habitants

XX Wu

lY—Ág 50—99 IDE!—149 150499 200 ?49 250—299 SEO—611

— *—

R.".de SUS—ü

alkam'észeit Rauss dr. aluminiumhydroxid- csapadékhoz köti utlsorplio útján. Az ily—

11'1ódon kapott oltóanyag tehá! ;; tíí'uszbzmil—

lusokból kivont antigenoomponensokol', meg—

lehetősen tisztán az aluminiumcsapadékhoz kötve tartulnmzzu, líz az olh'yg—nyng a tífusz—

bacillusoknál klf). nyolcszor. a (hossel—féle kivonatnál négyszer kevesebb nitrogént lar"

talmaz, A szervezetbe fecskendezvc a fel—

szívódás igen lassan halad s így hosszú ideig; szerepel mint unliívslkópzést kiváltó stimulus. Áll-alba oltva egy adagja .;mhb aaglulininképzóst vált ki. mint a Kolle vac- cinn :; oltást).

Ranss: elv. szélcsköm'í vlysgúlfatzaí azt maa líllják. hogy vzzvl a? (ilÉÓílhK'5!.$£?*t§ (*!É .

ml f*mhvt'l'wn lmi WM) olx'zminlM * 'l

él'lwlő MA mint .; WVM—ill? xzstfáfémt hár mm adngh'wvl Síl—zm'íll 07773 ;) Hülwwawfl'm—

togetlésok ' " nem (álltal?

,, Ulla summ- 1;

csoporthoz viszonyítva w..,,_£§7 "? _

kvnlmlí. Raum t'ííshlw Hlp'íll$$$?sz mi: nm—

tatják, hogy az oltás után a:, múwzlüg (Mmm a védettség alig vagy egyáltalán nem csökken. Természetesen további megfigyelé—

sek szükség-esek. De az eddigi eredmények alapján már most megengedhetőnek tartjuk azt, hogy a régi oltóanyag helyett az Orszá—

gos Közegészségügyi Intézet mind nagyobb mennyiségben ezt az új, ú. n. csapadékos

lO. szám —— 695 —— 1941

anyagot adja ki. A mult év

végéig körülbelül monnn T(Fusz ABB.HALÁL02ÁS MARYARORSZÁRBR (5

cm3 olh'nmyngoi (((loll. ki DÉGÉS PAR TYPHUS ABDOMINAL EN HONGRIE

:(7. lnlóxoh ((mi ki). 500130? 1896—1940

Ombu- Vi ((((.(lnsnl Élílh'xml' 50 Százezerltlekre esatt—Pourloo.000habitanls 50

:( :; (((( (() (*YinlllCl'lYM—i '

((l:'(((,,(i ;(lknxnnnl; kell

azzal, hogy ((;: 1936. IX. X

be.—ben foglalt l'ellialalmu- 40 40

zással élve az ország lil'nsz- szal fertőzött területein (6.

ábra) első.—(urban lehűl, 30 ( 30

a keleli é,. (Északi((*ldi van nngyékimn, (( lni—(osszig, ilv-

lelűleg ennek bizonyos lmr— 20

csopnrlizn (MM M ollóu 20 anya ( ( (.?an kikív—

lwzfllznw ((m. "

la'—((;? (((((f '-— 40 40

cm;.ucuum: :::::(:m:.'(g( :"): 'a'-((m. "30

( , ,... ,. a

(( l(f,(( f:) (nnsí (( 'lí— § § § 2 32 § § § 32 :

(((-(my a( (; (((kum— M,3(.Sz.((m _— RH—desmw

tos wökluynn. ((:(l(;(n indíl

sunk—e (1109; (mlosvl (l) körlnn oltásokat. Snj— veisóg Jarvanvuöu ns7tályának adatai s7e—

nos azonban (annak ('ka, amplwkhen :( rint —— azok kinő, az országok közé tartozik, lífuszg'örbe körilll'wlül ugyanolyan magasra

ugrik fel, (nini l'fííülüú j:'((*ve'(r(vos években.

Erre (( líl'usznál mindig ((l lehetünk ké—

szülve. (X (ílnsz (illeni vódekezésiinkkel ezek veszélvét is csökkenll'ieljiik, de azonkívül el—

érhetiük :(zl. hagy az ú. n. járvímymentes években csíikkenllwüül; (( lífnszmegbelege—

dések és halálozások számát.

A diftéria (( másik fertőző betegség.

amely ellen az ((((őszsógxíigvi szolgálnlnnk különleges eljárásokkal folytatja a küzdelmet.

A körülöttünk lévő országok difléria—

megbetegedesi mányszfnmihnz viszonyítva, Magyarország (lifiérin—morbidítás-(1 a bar- mincas évek elején meglvhetősen magas volt, vismnl' az évtized másndik felében, ((

megbetegedések ((rz'mvszíuna nálunk —— s még egvnéhz'zm' országban __ szmnhon más országokkal, meglehetősen erős csökkenést mulni (8. sz. ábra). A dili(órimmglieleg"edé- sek heielrntóse azonban (ölel) államban való—

színűleg' ópn annyira himnvlalan mint a tífuszmegholngedé'sekó. Az Gus/sedugw hatóságnkhuac (e'irh'nü ((((lgjlwlvgvzlvsi lwíelen- tésrkhűl s (((: illulő Ol'w'iág'ük központi sin—

tiszlikai hivalnlninzdá halálozási adataiból számított igen különböző magasságú letak—

lási arányszám emellett szól (3. sz. táblázat).

A diftvéuria-mortalitásra vonatkozó adatok pontosabbak. Magyarország —— a Népszö-

ahol 1924—3—3 közt magas volt a diftéria 3. Díftéria letalítás különböző országokban. (1937)

Léthalite' diphte'rigue en plusieurs pays. (1937) (Az evéwségüvyi hatósávokhoz érkezett megbete—

gedési és a M kit Központi Statisztikai Hivatalhoz érkezett halálozási adatok alapján. — D'aprvs les chi/fles concernant lPS cas de maladie dont les autorités sanitaires ont eu connazssance et les cas (le (lécés

emegistre's par la Statistigue centrale o/ficwlie)

Letalitás %

Ország —— Pays Léthaltté "lo Anglia — Angletcrre

Volt Ausztria —— Anciennc Ántv-(che Belgium — Belgigue

Bulgáiia — Bulgcm'e .

Volt Csehszlovákia -— Anczennc Tehéco- Slovaguie

Dánia —— Danemark . .

Am. Egyesült Államok —— ELa/s-Um's Finnors7ág —— F(nlande . .

Görögország —— Gréce (1936) Hollandia —— Hollande.

Jugoszlávia — Yougoslavie Lengyelország —- Pologne . Magyarország — Hongrie. . ( Németország —— Allemagnc (1936) Olasmrsnágb —— Italic

Románia. — Roumanie . .

Spanyolország —— Espagne (1985) Svájc — Suisse . .

Svédország —- Suede (1935) Törökország —— Tumuíe

w 90371953393?

CD a ÉÉWW%§W- wwma$amuaxmaam(

(am céda—húzná

(anyus—(mmmH