A halálokok nemzetközi összehasonlítása

NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG

A halálokok nemzetközi összehasonlitása!)

Compamison internationale (les causes de décés. 1)

Közel száz esztendős már a népességi statisztikának az a törekvése, hogy az egyes államokban előfordnk') halálokok gyakorisá- gáról egyforma módszerrel készült, teljes

nemzetközi Összehasonlítást nyujtson. Az ezt lehetővé tévő, minden országban alkal—

mazható, egység-es nemzetközi haláloki

nomenklatt'trámtk tőrténett'evel .'l'ársaságunk—

ban már foglalkoztunk. amikor a mai nem zetközi haláloki nomenklatt'tra lV. revízió- jának párizsi ülésén résztvevén, erről beszá moltunk; az erre vonatkozó előadást Szem—

lénk is közölte?) Ezért most csak röviden érintjük ezt a nn'nlszertani kérdést, különö—

sen az annak idején még nem említett újabb mozzanatokat domboritva ki.

Már a legelső Nemzetközi Statisztikai Kongresszuson, Brüsszelben, 1853-ban, még ()uetelet idejében felmerült a terv, hogy a

halálokok nemzetközi összehasonlításának céljaira nemzetközi haláloki nomenklatúra készüljií-i'i. l'lkkor Farr lV. és Marc dlEspiue

adták elő a halálokok feldolgozász'tnál min-

den országban alkalmazható haláloki név—

jegyzék tervét. A következő, az 1835. évi

párizsi ll. nemzetközi kongresszus el is to—

gadott egy 139 rubrikás nomenklatt'trát,

mégis a XIX. század közepének ez a kísér-

lete csakhamar feledésbe merült. Újból csak

a XIX. század Végén, a Nemzetközi Statisz—

tikai intézetben foglalkoztak a kérdéssel. A

kezdeményezés érdeme itt is a francia ta—

goké volt. Guillaume (Bern) terjesztett elő

először javaslatot, hogy a halálokok statisz—

tikájának nemzetközi összehasonlitz'isa cél—

jából a legkülönbözőbb klímájú és kultú—

rájú országok által használható nemzetközi betegségjegyzék készüljön. Berlillon pedig.

akinek nomenklatúrája a mai nemzetközi haláloki nomenklatúra alapja, először 1891- ben, ezen intézet bécsi ülésén jelentette be.

hogy Guillaume javaslatát követve három

különböző terjedelmű, egymásból további

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1910.

április 16—án tartott előadás kivonata. Rövid német kivonatát a Journal de la Société Hongroise de Statistigue közli. — Erlraít (Pane conference [nite le 16 avr. 1940 á la Société Hongroise de Statis—

tigue. Cette conférence va étre résumée en ullemtmd dans le ,,Journol de la Société Hongroise de Sta-

tislírlue."

'*'i l., Magy, Stal. Szemle 1930: évi 1. és köv. ].

részletezr'ássel nyerhető haláloki és megt—rle-

gedési tltlvl'lltlnklaiút'ál készitf) Ennek ter——

vezetet e nagynevű francia demografus

azután 1893-ban, a esikágói ülésen terjesz- tette elő. Ebben az ügyben az Intézet azon-v ban akkor még nem határozott. Határozatra csak az 1899. évi krisztiániai ülésen került

zt sor, amikor azt a Nemzetközi Statisztikai intézet minden módosítás nélkül elfogadta.

Tekintettel már a krisztiániai ülésen el—

hangzolt bírálatokra, nemkülönben a stau

tisztika s az orvostudományok állandó fejl törlésére, az Intézet Rauchberg indítványára

elhatározta, hogy későbbi üléseken a

nomenklatt'tra módosításai megtárgyaltassa—v

nak, s ezek a megbeszélések, ill. reviziók tíz

évenkint megismételtessenek. Innen, hogy a

különböző nemzetközi haláloki nomen

klatúráknál mindíg megemlítjük. hogy az

hányadik revizión esett át. li reviziok

egybehivásának _további előterjesztése a francia kormányra bízatván, az ezek után már az Intézet üléseitől függetleníti megy a maga útján, ügyeit állandó bizottsága intézi. A revíziós ülések azután arra is

alkalmasak, hogy az egyes államok a

nomenklatúrához való csatlakozásra is fel- szólittassanak. Az első, 1900. évi párizsi revízió után hazánknak és Ausztriának is csak városai fogadták el a nemzet közi rendszert. Hazánkat akkor a nemzet—- közi ülésen Kőrösy József, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal akkori igazgatója kép-

viselte. kinek számos módosító javaslata is

xolt, amelyeket a revíziós ülés el is foga-

dott?) Az országos magyar statisztika azon.-

han Németországgal, s több más közép—

európai állanltmal együtt kezdetben még

') A Bertíllon—t'éle tervezet három nomenklatú- rz'tja közül a szerző elsőben 44, a másodikban 99, a harmadikban) pedig 161 halálokot sorol fel. Ezen részben etiológiás alapon (fertőző betegs., Eik)

ztben szervek szerint (pl. légzőszervi v, v—érkerinw gósi szervi betegs.) haladó rendszerben is külön állottak az erőszakos halálokok, éppen úgy, mint a. mai, azóta ismételten módrosított- nemzetközi

haláloki névjegyzékben. Azóta azonban a felsorolt halálokok száma 200-ra növekedett, amelyek 58 rsoportban foglaltatnak.

1') L. Szél (Salle) 'I'.: ,,Kőrösy hatása a statisz.

lika fejlődésére" (Budapest, 1927) 50. és köv. l., l'irtekezések a philosophiai és társadalmi luftot—ná nyok köréből, ll. köt. 9. sz.

(itt

12. szám

—— 1022 — 1940 nem csatlakozott hozzá. Ezért a XX. század

elején az egyes országokban történt elhala-

lozások okainak a mienkéivel való teljes, ki- merítő összehasonlítása még nem lehetsé- ges, bár már a század elejétől kész az a

nemzetközi nomenklatúra, mely további re—

viziók után a mai elfogadott haláloki sta—

tisztikai rendszer alapja lett s amelyet az

államok egy része már akkor is alkalmazott.

A XX. század elején ilyképen hazánk népének csak egyes jellegzetes, kiragadott halálokai, pl. a gümőkórhalandóság, az ön—

gyilkosság stb. voltak nemzetközileg össze—

hasonlíthatók, de nem a halálozás összes

okai. Még egyes ily kiragadott okok ará—

nyainak a külállamokbeli megfelelö vi—

szonyszámokkal való egybevetését is za—

varta azonban számos módszerbeli különb- ség, amelyek az egyes országok haláloki

statisztikai feldolgozásai között pl. a szino—

nimák. a csatlakozó halálokok, a többes

haláloki megnevezések stb. beosztása tekin- tetében fennállottak. Hazánk statisztikája

csak a IV. revizió alkalmával, az 1929. évi

párizsi ülésén jelentette be a nemzetközi

haláloki rendszerhez való csatlakozását.

Eszerint 1930—tól kezdve a harmincas évek haláloki statisztikája készült el, Ez az oka, hogy csak napjainkban válik lehetségessé

a magyar nép halálokainak a többi nemze—

tekéivel való' teljes, kimerítő egybevetése.

Annak,/indokolásával, hogy hazánk csat- lakozása "e nemzetközi rendszerhez miért

késett ily soká, t. i. kerek 30 esztendeig.

Szemlénkben már foglalkoztunk, akkor, amikor jelen sorok írója a Magyar Statisz—

tikai Társaságban a IV. revíziós ülésen való résztvételéről számolt be?) A magyar or—

szágos statisztika haláloki feldolgozása ugyanis mindig sokkal bővebb volt, mint a nemzetközi haláloki nomenklatúra ú. n. rö- vidített (abrégée) alakja. Már pedig a halál- okok nemzetközi összehasonlítása a XX. s zá-

zad elején, —— a nemzetközi nomenklatúra

fentemlített három, különböző terjedelmű alakja közül, —— csak e legrövidebb szerint történt. Azt, hogy az egyes országok halál—

oki statisztikai feldolgozása legalább a köz—

bülső részletezésű (ú. n. intermédiaire) no—

menklatúra szerint készüljön el, csak az

1.938. évi V. revízió párizsi ülés-e kívánja

meg. llyképen a magyar statisztika, a nem-

zetközi rendszerhez való csatlakozás előtt

1) L. Szél T.: ,,A haláloki nemzetközi nomen- klatúra IV. revíziója". Magy. Slat. Szemle 1930. évf.

1. és köv. l., különösen a 3. lapot.

is, mindíg könnyen megadta a nemzetközi

összehasonlítások céljából tőlünk kért ada—

tokat. Azzal pedig, hogy a többi országok

halálozásainak okairól évről—évre teljes és

rendszeres egybevetések készüljenek, a ma—

gyar statisztika eddig még nem foglalko—v zott. llyen nemzetközi egybevetések sem az évkönyveink nemzetközi részében, sem a népmozgalmi és más kiadványokban eddig nem szerepeltek. Ezt most hozza Szemlénk első ízben az alábbiakban. A halálokokról közölt ezen első nemzetközi összehasonlító táblázatnak egybe-állítását lényegesen meg- könnyíti persze az a körülmény, hogy ma már két nagy nemzetközi intézet: l. a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet!) és 2. a Nép-

szövetség genti állandó hivatalának egész—

ségügyi osztálya?) foglalkozik azzal, hogy __ jelenleg a IV. revízió rövidített nomen—

klatúrája szerint —— az egyes országokban történt halálesetek számát és arányát, ok szerint is részletezve, összegyűjtse s további összehasonlítások és ismertetések céljaira

összefoglalva közreadja. A legújabb erre vonatkozó adatok részben az 1936, rész- ben az 1937. évről állanak kellő teljesség—

.ben rendelkezésünkre. Ezeket mutatjuk be

——————— minden országban százezer lélekre át—

számítva —— az idecsatolt 1. táblázatban.

Statisztikusnak páratlan érdekességű a

kép, ki a számokban nemcsak hieroglifákat

lát, de akinek a számok beszédesebbek a szavaknál, A számok mögött állanak az or-

szágok éghajlati és műveltségi különb-

ségeikkel, így lehetséges már a milliós né-

pek elhalálozásának okait, azok gyakorisá-

gát —— majdnem valamennyi európai és

több más világrészbeli országról is —— év-

ről—évre teljesen egyöntetű statisztikai mód—

szerrel feldolgozott adatok segélyével bemu- tatni. llyképen kikereshetjük, hogy mely

okok azok, amelyek egyes országok ," pl.

a keleteurópai vagy még inkább az exotikus

államok —— halandóságát oly magasra

szöktetik. Megrajzolhatjuk az Összes nomen—

klatúrai halálokok szabatos statisztikai geo-

grafikáját. Ám megfordítva, ily teljes halál-

oki egybevetésne'l az egyes országok is ösz—

szevethetök halálokaik tekintetében, hog

melyikben mely betegség pusztítása a kiter—

1) L. ,,Apergu de la démographie des divers pays du monde ,1929—36". Office Permanent de l"Institut International de Statistigue. (La Haye.

1939) 346, és köv. l.

'*') L. ,,Rapport épidémiologicpw annuel, Statis—

tigue corrigée des maladies %! déclaration obliga—

toire pour l'année 1937. Société des Nations. See—

tion d'hygiene, (Genf, 1939l 68. és köv. l.

!. HALÁLDKI FÖCSUPDRTOK

GRANDES CATÉGORIES DE CAUSES DE DÉCÉS

AZ ÖSSZES ELHALTAK 0/o—ÁBAN

RAPPORTEES A mus LES DÉCES (%)

,];f

795193 642318

. mucuonsue

NÉMETORSZAG - names

ALLEMAGNE EL;

? ' 121049 3

.

"0—7 34

mamonszlü

HONGRIE

4'8

ANGUA ANGLETERRE

6'8

UlASZÚRSZÁG

ITALIE

l A vérkeringési szervek betegségei § 5 Az emésztőszervek betegségei 9 Rák és egyéb daganatok , Maladies de l'appareil clrculat. L '. Maladles de l'appar- digestif , Cancers et autres tumeurs

:._ 2 Fertőző és élősdiek okozta betegségek 6 Az aggsa'g baiai 10 Hugyivarszearví bajok (

§; Maladies infect. ou parasit. Maux de la vieillesse(séníllté) Maladles de l'app. urinr el génit. * S Légzőszervl betegségek 7 Veleszületett gyengeség

Maladies de l'appar, resp! A Débílilé congénlt.

4 Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei 8 Erőszakos halálesetek 11 Egyéb halálokok Maladies du sysl. nerv. el des organes des sens Morts víolentes Aurres causes de décés

M. St. 523940. '

RH. de Sl.1940.

12. szám

jedettebb és nyomozható e tömegjelenségek—

nek számos körülménytől függő előidé-

zője is.

Az egyes államokban történt halálozásokat először csak Ilaláloki főesoportok között való meg- oszlásban vizsgálva azt látjuk, hogy az országok háromnegyed részében (az 1. táblázat szerint 24 közül lát-ban, ami 75%) a vérkeringési szervek betegségei a leggyakoribb halálokok. E jelenség éppen az általános népművcltségnek igen magas fokán álló államokban mutatkozik kifejezetten és erőteljesebben. Északnyugat— és Nyugat—Európában, ahol az öregek aránya a legmagasabb, s ahol éppen ezért az érelmeszesedés (arteriosclerosis s. athero—

matosis), öregkori (myodegene-

ratio cordis), s az egyéb vérkeringési elégtelenségek Közép—Európában, mint szívizomelfajulás

gyakori betegségek. De

hazá'nkban és Németországban is, ez a leggyako- ribb halálok, amint azt az l. grafikon körei is szeni—

léltetik,

A vérkeringési betegségei: által okozott elhalá- lo:a'sol.' csoportjának a halálokok ősszes csoportjai között legerősebb volta a haláloki statisztikában évek óta mutatkozó eltolódások újabb eredménye.

Régebben a fertőző betegségek, a járványok évről—

évrv (: legtöbb országban több halálesetet okoztak, mint bármely szervi betegség csoportja, bar az ősz—

szes nem fertőző szervi betegségek miatt való el—

halálozások kör-ét a járványok akkor is csak kivé- telesen (kolerás évben, vagy háborúk után, influenza esetén stb.) múlták felül. Újabban azonban, amint egyre gyarapodik a gyermekkori fertőző betegsé—

gektől megmentettek száma és aránya, amint :]

gümőkór pusztításai egyre csökkennek, s egyre többen öregszenek be az érelmeszesedés és az egyéb vérkeringési betegségek által veszélyeztetett öreg—

kori korcsoportokba, egyre több ország haláloki statisztikájáhan kerülnek ezek a szervi betegségek az első helyre, az azelőtt első helyen álló fertőző ragályos kórok helyébe. Ma már csak az exotikus allamokban (pl. Chile), a Balkánon (Bulgária, Görögország), s az általános népműveltség ala—

csonyabb fokán álló némely államnak haláloki statisztikájaban szerepelnek még mindíg az első helyen a fertőző betegségek.

A haláloki statisztika átalakulásának az a jövője, hogy az emberi szervezet működése e ké- nyes szervi pontjának, a vérkeringési szerveknek betegségei, ki'ilönösen a szivbajok (az öregek arányá—

nak gyarapodása révén pedig főleg az erek öregkori elsalakosodásr'mak kórt'ormája: az érelmeszesedés) válnak egyre gyakoribbá. Az egyéb vérkeringési elég- telenségekkel együtt ezek kerülnek a haláloki sta- tisztikákban az első helyre. Erre vezet, mint mon—

dottuk a fertőző betegségek háttérbe szorulása is, két okból is: 1. mert ezáltal e, régen első helyen álló csoport terjedelme közvetlen csökken, 2. mert

—— 1023 —— 1940

közvetve arra hat e körülmény, hogy a vérkerin- gési betegségek terjedjenek, mert megmentve sok fiatal életet, erősödnek az ily betegségektől inkább szenvedő idősebb korosztályok.

A légzőszervi betegségek Olasz- és Spanyol—

országban, nemkülönben Romániában állanak első helyen, te'hát Európa déli részének némely államá- ban. Itt inl'luenzaesetek téves beosztása is emelheti a nem fertőző légzőszervi halálozások arányát.

Kevéssel Skótországban is magasabb arányuk a néphalálokok között, mint a fertőző betegségeké.

Végül az emésztőszervek nem fertőző betegségei is délen, hol az ételek könnyen romlanak, így Egyip- tomban és Portugáliában vezetnek gyakrabban halálhoz, minden másfele betegségcsoportnál.'A haláloki statisztikában minden országban szintén igen elterjedt idegrendszeri megbetegedések, mint halálokok, sehol sem állanak az első helyen; sem

nem ismerünk olyan haláloki statisztikát, amelyben az említett négy csoporton (fertőző, uérkeringésbeli, légző— és emész'tőszervin) kívűleső valamely más- fajta betegségek köre volna ezeknel ill. ezek vala- melyikénél jelentősebb.

Az országok Izaláloki slatisztika'jában a halál—

oki főcsoportok közül a második helyen legtöbb—

ször a fertőző betegségek által okozott elhalálozá- sok aránya áll. E csoport a halál okai tekintetében egységes módszerrel számbavett 34 ország közül, a legújabb vonatkozó statisztikai eredmények szerint, (1. az 1. táblázatot) 23-ban, ami 68%, áll második vagy éppen első helyen. Európában némely dél- európai ország (pl. Bulgária, Görögország), ahol a hasi hagyni-áz miatt való mortalitás magas szín- vonalához évről-évre némely földközi tenger-menti láz (malária, máltai—láz, Dengue—láz, Pappatieci—láz stb.) áldozatai járulnak, tűnik ki ma is a fertőző betegségek miatt való halandóság magas színvona- lával. Az' egykori cári Oroszbirodalomtól elszakadt, önállósult kis nemzetiségek országaiban, mint pl.

Észt- lés Finnországban és Litvániában, nemkülön- ben ezeken kívül Izland szigetén is, elsősorban a giimőkórí) rendkívüli arányú pusztításai miatt, ugyancsak a fertőző csoport áll az első helyen.

A sarki övezeten lévő országok között az 57O———600 szélességben elfekvő Finnország l'ényszegény, tund- rás vidékein él az északi hideg övezetnek gümő—

kórral leginkább átfertőzött népessége. A fertőző betegségek magas arányát mutató másik vidék az Európán kívüli országok közül az egyenlítő mellett fekvőké. Itt részben a rovarok által átvitt, részben a kontagiózus fertőző betegségek aránya magas, számos Európában nem is endémiás betegség, pl. a

sárgaláz, az álomkór, azután a pestis, a kolera, a

visszatérő láz és más exotikus járványok állandó 1) A giimőkórra vonatkozó legutolsó részletes nemzetközi összehasonlító táblázat Szemlénk 1940.

évi júliusi számának 558. lapján jelent meg.

%"

4

12. szám —— 1024 -— 1940 1. A halálokok gyakoriságának nemzetközi összehasonlítása a IV. revizíón

Comtarmson mtemationale au sujet de la fréguence des causes de décés en 1937,

:. arg, u . § - bo ;? A

3 eg ui _A? 52 .ha ho :... 3 Én (0 § í's's' " %

Ész—e vs Halálokok ? .es- Ev .na-3 %% § ? 8" % 3? tu, 633

ága-33: , si? EÉ EÉ- §; %% ce,—§ 3-3 7931: És %% con-L %% gé;

%ofis es Cam-es de décés Emil; (??—§ 3059 331" %s 'Es 332 S§s §:— §§ *8/8 Ngw §§

._Cg§u a__ :: om es 'mg es mm mzz ._.-_. az ok ("—na __.

:É'§€m§§ (r:-n (tv: sem nem ok. DD Lulu űlx. rak. fán-§ ou xm sa

hXC 0 D

4xmex§ százezerlelekreesetthalálozás—

1 Hasi lmgvmáz és paratifusz — Fiévres fyph.

;

el pamlyph, . . . . . . . , . 05 1-7 1 4 5-4 6-3 0-4 6-5 2-0 3-2 2-5 21'9 2-2 1-73

2 Kiütéses hagy-máz — Typhns exanlhém. -— —— —— 0-2 0-0 —— —— —— —— 0-0 0-1 0-1 —— §

3 Hólyagos himlő (variolzu — Variole — —— — —— —— —— 0-3 —— 0-0 0-0 0-2 —— -—

4 Kanyaró —— Rougeole . . . . 26 1-31 2-7 1-3 4-0 0-4 10 2-2 0-1 2-4 7-l 4-3 4-3

5 Vörheny (skarlát) — Sea—dating . . . 0-8 1-2 1-1 9-8 3-2 1-0 3-9 2-5 4-6 0-7 1-9 4-3 ——

6 Szamár-hurut — Cogueluche . . . . . . 4-3 2-5 4-0 5-8 3-7 2-3 8-9 11-4 6-5 2-9 20-1 9-6 — 7 Roncsoló toroklob —— Díphtérie . . 7.2 108 5-7 12-i) 15-5 2-0 10'8 5-4 9-3 3-2 4-5 9-9 1-7 8 lnt'luenza —- Grippe ou influenza . . 45-4 13-4 24'ö 10-0 11-7 20-4 16-5 89-6 14-3 10'7 43-05 94-0 742

9 Pestls —— Pest; . . . . . . . . . . . —- —— —— — —- _ —— —— _ —— —— -— _—

10 A légzőszervek gümőkór-ja — fuben-. de

" l'appareil respír. , . . . . . . . . 58-4 81-5 58-6 116-8 1100 35-12 144'4 75-9 162] 103-0 103'9 96-8 96 .3 11 Osszes egyéb gümőkór — Auíres tuberculoses 11-1 18-8 17'2 83-0 13-9 9-2 16'4 21-8 27-8 lö'l 24'5 26'6 álá-8 12 Bujakór —— Syphilis . . . , . . . , . 3-0 5-8 0-6 2-3 4-4 1-8 2-2 2-8 3-6 0-7 1-6 0-7 0-9 18 Malária (mocsárláz) —— Paludísme . . , , 0-0 0-0 0-1 3-5 0-2 —— —— —— 0-0 0-3 75-2 0-0 "—

14 ; Egvéb fertőző és élősdiekokozta betegségek

: Aulres maladies infec-t. et parasítaires 7'9 19-3 8-0 10-7 14 0 14-3 18 0 11 0 273 11 0 (5-8 8 1 23 0 15 l Rák és egyéb rosszindulatú daganat —— Can-

cer e! autres íumem-s malígnes . . 163'3 187-7 117-2 77'9 124-0 146-6 117-2 130-2 103-4 900 49-6 1258 1406 16 Jóindulatú és ismeretlen természetű daganat—'

tok —— Tumem's non 1nalígnes;tumem-s de

nature inconnue . . , . , . . , , . 6'3 5-5 8-2 5-2 6-5 184 l7-4 6 2 7 2 9-6 4-3 6-1 3-4

!? Idült csúz és köszvény — Rhumatisme chro— l

m'gue et gentle . . . . . . . . . 9-1 0-9 5-8 30 3-0 2 4 4'9 8 1 3-3 0-8 I'?) 10-0 34

18 Cukorbetegség —— Uiabéte sua-ré . . . , . 17-8 122 19-7 8-4 12-3 20 6 6-9 11 5 8-2 10-2 4-5 8-3 0-9 19 Idült vagy heveny szeszmérgezés —— Intoxi—

cation alcooh'gue chron, ou aíguö . 0-2 0-8 1-0 1-8 0-8 1 4 1-7 0 5 0-9 2-6 0-8 0-2 0-9 20 Egyéb általános betegség es idült mérgezés

! Autres maladies génér, zt inloxícal, Chro—

m'gues . . . . , . . . . . . . . 20-5 21-0 7-8 (5-4 12-6 19-4 9-1 27-5 12-8 9-0' 13-5 23-4 11—1

21 Hátgerincsorvadás és bénulásos elmezavar

36 A terhesség, szülés és a gyermekágy egyéb !

beteg-ségeit) —- Aulres maladies de la ;

grossesse, de l'accouchcm. et de l'état §

paerp,4)...,.i,....

37 A bőr, a bőralatti kötőszövet, a csontok és a mozgatószervek betegségei — Maladies de la peau, du tissu sellak, des os et des organes de la locomotíon . . . . . . 38 Veleszületett gyengeség, fejlődési hibák, kora—

szülöttség stb!) —— Débilíté congéniL, vices Lu de conjormation. mag,, naissance prémat.,

89 etc.4)..,.......

Az aggság bajai — Sém'lité Ongyilkosság —- Suicide

Gyilkosság -— Homícide. , . . . . . . Egyéb eröszakos haláleset és baleset —Autres maris violentes ou accident. 4 , , . . K, m. nem nevezett és rosszul me határOzott halálok —- Causes de décés in élerminées

ou mal indiguées . . . 3-0 5-0! 82-i 24-9 10-0 19-4 99-0 9—7 21-7 314—3 132-5 19-7 18-8 Összesen —— Total . . .lieu-al1339—311305—20249-2!1327-9l107s-7l1469-4l1505-2 maa-9!lme-eliaei-sllses-dlmz-s

1) Csak a városokban, —- Les villes seulement. — 2) 1936-ban, —- Én 1936, —- 3) 1985-ben. —— En 1935. — 4) Ezer élveszüle- tésre. .., Pour 1000 naissances vivantes. —— !) Idült csúz és köszvény Svédországban a többi általános betegséggel együtt van

Tabes dors. et para'ysie générale , . , 3-5 5-4 10-4 2-0 5-9 21 8-1 2-5 2-9 4-0 l-2 1-0 _ 22 Agy-vér., éreldu . és vérrögösödés az agyban

Hémorr. cércbr., embolíe ou íhvomb, cér, 66-5 994 103-4 106-2 72-1 39'9 84'6 109-0 78-2 115-7 64'2 81-2 97-2 23 Az idegrendszer és az érzékszervek egyeb

betegs. — Arm-es maladies du systems

new. et des organes des sms , . . . , 27-2 26-i 481 25'9 36-3 477 58-3 43-5 254 35-7 30-0 48-6 18-8 24 Szívbetegsegek —— Maladies du Coeur . . 313-7 230-3 224-8 183-7 202-9 163'3 164-6 288-8 186—0 154-6 62'5 267-1 85-2 25 A vérkeringési szervek egyéb betegségei ——

Autres maladies de l'appafeíl cin-ul. . 69-5 58'9 31-7 120 37-5 87-2 27-2 43-8 61-2 82-9 12-5 28-8 264 26 Hörghurut —— Bram-hite . . . . , , , . 43-6 14-8 31-2 5-7 18-5 16-5 6-5 67-1 2-6 16-4 130 79-6 10-2 27 Tüdőgyulladás —— Pneumoaíes . . , . 72-0 113-8 86-16 164'3 128-3 94'2 81'5 84-9 853 67-4 207-4 880 100-6 28 A légzőszervek egvéb betegségei a gümőkór

nélkül — Antres maladies de l'appar.

- respír., non comm-. la tuberculose . . . 11-8 283 48-7 15-1 32-5 14-0 26-8 23-1 12-0 85-4 22-5 24-3 11'9 29 Hasmenés és belgyulladás —— Díarrhe'e et

eniérite . . . . . . . . . . . . . 12-0 146 16-1 68-2 45'5 14-2 28-2 28-3 18-7 12-9 142-7 26-7 2-6 30 Féregnyulvány-gyulladás —— Appendicíte . . 6-9 . 7-7 7-5 8-3 6-3 9-3 6-4 7-2 6-7 3-8 3-3 5-8 11-1 31 A máj és epeutak betegségei —— Maladies

4 dufoie et des voíes bíliaíres . . . . . 9-1 18-2 206 10-1 12-53 12-63 14-8 9-1 5-6 29-0 14-6 8-0 11-9

32 Az emésztőszervek egyéb betegségei — Autres (

maladies de l'appar. digesh'f . . . . . 81-7 29-4 40-5 26-8 26-8 26'9 36-2 32-6 ?:-3 29-4 29-i)! 35-0 24-7 33 Vésegyulladás — Néphriies . . . . . 36-7 15-5 35-3 21-5 23-6 13-6 14-6 35-0 174 44-3 59-6l 41-1 290 h 34 A húgv-ivarszervek egyéb betegségeiaAutres

malad. de l'appar. azimut del'app. ém't. 20-3 20-8 148 11-9 12-2 34-8 18-4 22-3 9-7 10-5 11-9 17-2 179

" 35 Vér-mérgezés és gyermekágyi láz4) —— 'eptí- _

cémie el infect. pueer) . 1-0 2-9 1-2 2-3 2-4 1-1- 0-8 1-2 2-9 0-6 2-2 0-9 1'3

*! a_l pc *": de 00 b—

5-0;

6'7 5-1 10-9 9'5 7'3 7-7 2-7 3-5

cg!

Aula—l.aj..

30-4 192 143-8 193]

48-3 182 46-1 45'3 8

4

'2 186 19-5 6

5 9

4 116'0 136'8 93'3 151-2 '6 38-i 178 157 27'5

4 5

N

9 3 3 9 _.

GDM

. e É e s

NU'COCDC N

,,

513032" üle-bi

5-5 1-1 47-5 45!) 1-6 0-9 6'6 2'1

37'2 34-2 273 33-4 ⁰

!ecemb—

9: ...

e: !? 41-8

12. szám

—— 1025 -—

átesett nemzetközi haláloki nomenklatúra 1937. évi adatai alapján.

d'aprés la nomenclature internationale des causes de décés revisée 4 fois.

1940

! UD ,— ? ' c 1

1 a az _ E? 8535 '" §

; 13 Ez"? __ §!) m §__ co if; I,, Sá § ? , § '

,3 'o' Ég (§; "Én? ;: ÉN m$ E *a"; § Te.-§? 33 '55' ; E? A 233 Ps '

% 33 572 §? "5222- 3 2315- E2 S:,- 86 ; §: 522 23 f;_- 129 N*": %% 36 §

.a: 335 6271, 925 ?; Ng- :E 75: 80; Én; Jim mü ;:L') mi 33 55534 ,.E'm .áE de **313 ha

a 375 638 53 És? 33 33 E; 55 328 257 ;É 33 262 grg 33 is;-? 5.336 má? %% Ég a

335 Ez VA zvc 7.2 9: Jam. fax mir-1 %lu mi WZ :: enm ug lab fa.-k: ák sem az *;

[)écéspou1100000 habztanís

56 70-0 06 0—8 09 11-8 17-9 80 0-3 11-2 0-6 0-4 2-1 09 161 3-9 16-0 10-2 3-0 0-6 7-1

04 —— 0 () —— —— 0'0 0'1 2'7 —— 0'0 —— ()'1 ()'0 17'6 0'2 2'6 U'O — —— —

0'1 — —— — — O'U 1'4 04) —— 0'0 —— —— O'U —— 0'1 —-- 0'1 0'0 0'0 —— 04

1-3 1-0 1-3 2-7 0'8 49 7110 9-2 2-4 9-4 2-2 3- 1—2 0-3 11-0 7-0 23-0 7':') 7'5 0-3 2-6 :, 10-1 1-3 0-6 1-9 1-6 0-7 0-4 15'6 2-6 2-4 0-6 0-9 1-4 06 37 (Hű 0-0 0-7 2—4 0-4 0-4

- 5'7 4'4 3'9 4'6 1'8 6'3 18'4 4'8 14'4 4'2 3'5 1'b' 3'9 2'6 34'5 8'3 1'3 13'9 (H) 09 50

; 17-4 4-5 06 10-9 03 6-3 9—2 4—0 8'6 5-0 0—9 0-4 2-0 4-6 4-5 5'9 15'0 6-2 3-3 1-6 12-6

— 23-9 6-4 367 28-9 44 27-9 24-2 106 54-1 32-7 16-4 10-3 294 3-7 1'3'6 25-1 9—6 12-3 47-4 73 7-1

— — — — —— * 0-2 —— —— —— — — 0-0 — — _; 0-5 — —— —— —

901 125-3 33-6 69-7 816 632 1264 1191 661 853 67-7 781 49—0 360 234-0 27-1 417 162-6 49-6 32-9 970

8'7 238 144 10'8 20'1 22'4 26'9 30'4 175 2222 194 151 41" 4'3 31'8 55 117 541 10'6 6 '3 150

07 45 30 35 1'2 4'4 11'9 7'5 1'6 2*4 2'9 1'4 10": 21 25 3 (M 90 79 5'8 4'4 4'5

—— 0'1 0'1 0'1 0'3 2'4 3'8 3'8 0'1 0'9 -— 0'0 2'1 U'I, 0'5 9'1 2'1 0'1 U'O 0'1 —

171) 207 6'2 12*0 20'0 20'7 28'9 24'3 10'8 26'4 12'2 27'4 9'9 8'4 26'5 17'3 49'7 '."4'2 10'0 7'2 210

469 1146 1311 1465 130-1 85-3 60-9 441 155-9 67-9 164-9 140-0 112-0112-6 690 106-6 22-2 700 1077 1182 90-2 14 9-0 7-6 7-9 6-7 4-4 5-1 2-9 (M 46 6-2 14-0 49 6-3 2-2 6-7 1-9 4-1 7-7 5-5 1-7k 6-3 7-0 2 3.4' 07 3-4 3-0 2-3 2-7 1-9 4- a) 1-4 2-3 2-1 2-1 1-7 1-7 1-1 1-4 2-1

'i'? 6'4 190 193 101 9'8 6'2 3'0 17'4 9'3 14'9 11"? 237 16'8 4'6 12'7 15'3 3'7 14'0 18'3 5'8

1-0 1—5 0-3 0-6 0-2 1-3 1—9 2-6 0-6 1-6 1-9 0-1 2-6 0-9 3-1 2-0 0-2 0-4 1'8 0-3 0—3,

§ 71; 11-6 13—0 16-7 96 19-1 16-6 29-1 21-2 21-0 179 5)13'8 17-7 16-3 26-9 28-2 75-2 25-2 230 13-4 8'4

3'7 7'5 2'3 4'8 12 245 3'2 57 30 44 1'9 1'0 3'9 2'2 " 11 14 2'8 4'9 2'7 21) 3'

? 23-2 76-6 630 97-0 910 133-0 113-1 361 1266 1242 31-3 99-6 86-6 433 44-7 59-2 514 168-2 16-1 539 26-6 4 45-0 461 19-5 26-6 19-3 34-9 39-6 32-9 26-9 60-2 22-5 256 15'0 16-3 1330 22-7 13-4 766 24-5 17-1 460 1016 1958 136'5 150-2 991 1626 1481) 1217 2886 2006 17:1-7;9864 263-0216-0 1750 1370 1061 61-1 15115 262!) 133-2 7-2 288 26-0 47-3 78-9 373 23-5 15-0 27-6 477 137-6 ' 22-6 69-6 22-3 36-0 19-1 96 914 33-5 86 5-9 69 13-1 166 12-1 42-4 28—0 21—9 658 69: 18'4 8-1 3-1 9-8 7-6 21-5 195-7 37-2 30 11-4 19 915 147-3 62'5 88'1 101-9 200-7 122-6 2583 976 165'3 68'2 96-3 86-1 616 446-7 92-1 3062 159-7 69-6 509 124-5

; 52-0 21-8 1215 247 10'8 24-0 181) 43-7 192 34-5 149 11-7 82 14-0 144 26" 36"? 43-2 14-7 14-4 306 ft 45—11 30-4 72 17-2 8'2 1319 259 194-8 216 161-2 10-2 64 146 9-7 200-1 52'5 9999 172—4 380 3-2 58—91

E 48 4'8 4—2 8'2 6-7 6-9 1-7 53 9-1 36 13—1 10-1 11-9 811 31 11-3 4-0 36 12-7 78 1-6

* 9-2 12-4 6-7 16-6 73 198 19-9 106 11-7 17-9 17—9 14-1 16-4 10-3 329 14-4 14-5 185 12-7 9-2 10-6 42-0 26-9 20-0 304 23'6 31-1 31-1 294 33-6 43-3 30-4 23-6 26-3 23-6 39-1 209 21-3 80'8 26—3 21-7 27-5 137 23-4 298 17'8 27-5 431 31-7 550 37-9 53'6 32-4 231 79-6 56-2 354 33-5 74-4 822 58'8 39-0 391 15-7 73 186 19-6 19-1 14-6 64 3'8 20'8 6-6 21-4 25-4 15-2 17-3 16-2 20-2 244 7-9 20-2 147 4-4 1-7 2-0 0-8 1-8 1-2 1-1 1-9 2-6 1-6 2-0 1-2 1-5 1-7 1-8 :-2 1-9 1-1 0-6 1-7 1-5 3-0É 4-1 1-5 1-7 2-9 1-4 1-7 2-3 1-7 3-2 1-4 3-2 1-7 3-2 2-8 4-7 2-4 3-2 1-9 3-1 2-1 0-8- 24-7 10-5 62 7-9 1-7 6-4 7-4 4-0 9-2 4-0 4-7 4-7 2-6 5-2 5-2 76 17—8 80 5-3 3-3 68 303 49-5 21-4 34-5 20-6 31-9 332 111-3 38'8 24-5 261 24-7 289 27-1 752 19-7 601 42'6 36—9 24-5 160 265—7 202-4 540 1062 117-8 970 1340 294-3 50-1 33-5 371 139-6 , M 427 536 312 270'8 130-9 15-7 23-6 112 8-7 32-0 80 28'6 6-3 76 10-7 104 9-1 3-9 23-9 16-7 14-9 106 6-1 9'6 1-9 22-0 8'8 11-1 13—3 52 4-9 0-4 1-2 0-6 1'8 19 Mi 0-4 1-2 14 07 7-6 1-6 15-3 17 22-6 07 1-2 05 3-3 32-2 30-0 27-3 43-5 36-6 5335 41-31 352; 612 2815 57-7 39-3 81-5 576 847 51'9 832 429 56'2 48-4 317 109-9 5-6 33-9 21-5 490 11-4 99-7 37-2 20-3 57-7 339 4-6 16-9 30 130-3 17-3 928 63-9 70 09 1331 13104 14204 878-3!11816I1042-6E1417-9t1697-3i1934-0J1365-3i1654-411131-9I1196-7 1122-1J943-s! 2401-4l1006-3l 2953-2l1761-1 1024-91907-611036-3I1

kimutatva. — En Suéde, les cas de rhumatisme chronígue et de goutle sont compris parmi les autres maladies générales.

12. szám

— 1026 ——

pusztításai révén. Ezt mutatják adataink Ameriká—

ból Chilére, Uruguayra, Ázsiából Japánra, de Brit-

Indiáról, Polinéziáról és Közép—Afrika exotikus részeiről, ahol az őserdőségekben a malária és a yaws (álomkór) tizedeli a népet, is ugyanez isme- retes, bár ezekről még nem készül haláloki statisz- tika. Ezen exotikus helyeken a mérges kígyók, a tigrisek és más ragadozók is évről-évre sokezer em- ber életét oltják ki. A kígyómérgezéssel foglalkozó újabb orvosi tankönyvek adatai szerinti) Kelet- Indiában a mérgeskígyók (a szemüveges, melynek harapása 25—30%-ban halálos, a kobra, a hunga—

rusok, a daboia Russeli és a tl'imesurus a japán szigeteken, ahol egész falvak kiürülnek, ha a kígyó jelentkezik) évente több mint 20.000 embert pusztí—

tanak el, míg a tigris csak 700—800-at. A mérges- kigyók Európában ezzel szemben elég ritkák (Euró- pában mindössze 3 viperaféle (el, a

aspis és a homoki) és halálos

(2—4%-ban, afrikai

puffogó vipera), a forró égöv alatt azonban nagyon elterjedtek és sok emberáldozatot követ—elnek. A nemzetközi nomenklatúra a vonatkozó halálesete—

ket a balesetek egyik rovatában könyveli ugyan el, pedig a ki!!Dyóméigezések tulajdonképen éghajlati, exogén ártalmak s általában az állatok támadásai is, akárcsak a tropikus járványok, vagy éppen a rovarok (rovaresípések, légy, szúnyog) következté—

ben létrejövő súlyos fertőző betegségek, s melyek a mi szempontunkból hasonló jelentőségűek, mint az ezen földrészeken élőket és az ezen vidékre utazó- kat érhető egyéb váratlan halálesetek.

Az összes fertőző betegségeknek (a nomenkl. I.

főcsoportjába tartozó kórok) a népességhez viszo- nyított gyakoriságára vonatkozó legutolsó adatai alapján az országok a következő _ a fertőző beteg—

ségeknek az összes halálokok körében mutatkozó jelentőségével nem azonos —— sorrendbe állíthatók

(lásd köv. hasábon lévö összeállítást):

A fertőző betegségek által okozott elhalálozá—

sok végősszegét _— bár különböző nomenklatúrák szerint képezve —— történetben hasonlítva össze, a 2. táblázat szemlélteti, a végső eredmények mai nemzetközi összehasonlítását nyujtó l. táblázatból való leösszegelésen alapuló fentebbi összeállítással, s a II. grafikon a) részének oszlopos összehasonlí- tásával szemben.

A fertőző betegségek liáttérheszorulása kétség- telen. Az orvostudomány felismervén még a 70-es években a kórokozókat, a mikroszkóppal, s egyéb, statisztikai és más tünetekből, eredményes küzde- lem indult meg ellenük. Bár még előbb, Jenner fel—

fedezése a XVIII. század végén, Semmelweisé a XIX.

keresztes, az marásuk ritkán

de nem is támadók, mint az

majd Listeré és század közepén, a fertőző 1) L. Vámossy—Fenyvessy—Mansield: Gyógy- szertan (Budapest, IV, kiad. 1930, VIII. kiad. 1932.

stb.).

1940

Elhaltak fertőző betegségek mian

1937-ben1)

százezer az összes halottak lélekre százalékában

Chile . . . . 537'2(max.)22'4

Görögország . 359'8 23'6(max)_

Japan . 319'6 18'3

Portugália 2797 175

Románia . 269'0 13'9

Finnország . 258'8 21 0

Ir szabad allam 256'6 16'8

Izland . 237'9 21'2

Esztország . . 228'9 15'6

Eszak—Irorszag _ 224'1 14'9

Bulgaria?) . 2238 179

Spanyolország 202'1 13'0

Magyarország 2020 14'2

Cseh Szlovakia 1869 141

Egyiptom?) . 178'5 6'6(min.;

Litvánia . 175'9 13'4

Uruguay . 1729 167

Olaszország 1710 121

Skótország . 168'4 12'2

Ausztria . 1564 11"?

Franciaország 1526 99

Kanada 1464 143

Anglia . 1412 114

Svédország . 1394 11"?

Németország . 185'9 11'5

Norvégia . 1329 127

Svájc . . . . 126'4 11'2

Délafrikai Unio . 12113 121

Belgium . . 120'1 9'2

Amerikai Egyesült Államok 115'9 10'3

Németalföld . 100'8 11'5

Dania . 870 86

Ausztrália . 655 69

[ij-Zéland 62'0 (min.) 6'8 (2.min.)

1) Német-, Francia—, Görög- és Svédországban, Norvégiában és Japánban 1936—ban, Spanyolország—

ban 1935-ben.

2') Csak a városok.

betegségek természetét ismervén fel, a védőoltások elrendelésére és az egyéb védekezési eljárásokra vezetett, amelyek az ily okú elhalálozások—

nak már szintén igen lényeges visszafejlődését eredményezték. Bizonyos fertőző megbetegedések számának csökkenését különleges eljárások hozták meg. Kétségtelen pl. a váltóláz ellen való küzdelem eredményessége a mocsarak kiszárítása útján, a hasi hagymáz ellen pl. a jó ivóvízről való gondos- kodás révén, s úgy ezen betegség, mint a vérhas ellen is a fertőzést közvetíteni képes nyers piaci termékek (zöldségfélék, tej, stb.) fertőtlenítése, fel- l'orralása, a nyers piaci gyümölcsök fogyasztásának járványos időben való mellőzése útján. Hasonló—

képen kétségtelenül eredményes a küzdelem pl. a vörheny és a roncsoló toroklob (diphteria) ellen az aktiv védőoltásoknak az iskolás gyermekek széles körében való alkalmazása segitségével. Arról, hogy e tekintetben hazánkban mi történt és minő ered—

ménnyel még a mult század végén, majd évszáza—

d'unk elején, Kőrösy József a székesfővárosi statisz- tikai hivatal akkori igazgatója számolt be szabatos statisztikai adatok alapján az akkor is ingadozó és