• Nem Talált Eredményt

Reálmunkabérek nemzetközi összehasonlítása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Reálmunkabérek nemzetközi összehasonlítása"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

11—12. szám. —468-——

kanélküliek számában Nagybritánniában, Dá- niában, Hollandiában, Svédországban s külö- nösen Ausztriában, ahol a novemberi adat az évi maximumot reprezentálja s csaknem el—

éri azt a számot, amely a valuta stabilizálási krízis kezdetén -—— 1923-ban — konstatál—

ható volt. A munkanélküliség a fa- és ruházati

ipar munkásait érinti súlyosabb mértékben. ——

A többi országban alig mutatkozik lényege- sebb eltolódás az elózóvhónapokhoz képest; a kisebbméretü változások szezonfluktuáció gya- nánt tekinthetők. Franciaországban, mint már 1922 óta általában, az utóbbi hónapok adatai sze—

rint is alig lehet munkanélküliségról beszélni.

A reálmunkabérek nemzetközi összehasonlítása.

Comparaison internationale des salaires réels.

Résume'. L'étude ei-apres expose les dif- f'érentes modes de la comparaison internatio- nale des salaires réels, sur la base des ex—

posés sur les salaires de la Revue Internatio- nal du Travail comple'te's par les données pour la Hongrie. En comparant entre eua: les salai'res re'els figurant dans le tableau NO II on voit gue les salaires sont en Hongrie au méme niveau gulen Italie eten Bohéme et sont avec les salaires de ces pays les plus basses parmi tous les pays releoés dans ce tableau.

L'ordre de rang des pays pouvant étre établi au point de vue du laua: des salaires, montre d'une fagon caractéw'stigue gue les salaires sont les plus hauts dans les pays dont la vie économigue est fortement déve—

loppée et ou llorganisation du travail et des ouiriers est la plus ai'ancée.

A munkabérek alakulásának vizsgálata szociális és gazdasági vonatkozásban egy- aránt nagyfontosságú. Az ezirányú vizsgálódás gazdasági szempóntból a termelési költségek alakulásának közelebbi ismeretéhez vezet, mert az összes termelési költségek egy tekintélyes része, a munkaeróköltség, a munkabérben feje- ződik ki, szociális szempontból pedig lehetővé teszi —— a megélhetési költségek ismerete mel- lett —— azoknak a változásoknak a megállapi—

tását, melyek egy nagy társadalmi rétegnek életszínvonalában időről időre beállanak. Nor—

mális gazdasági és pénzügyi viszonyok mellett, ugyanazon kategóriához tartozó munkások mun- kabére, ugyanazon országban nem mutat na- gyobb hullámzásokat (a mezőgazdasági és idény- munkások munkabére pedig egyenletesen visz- szatérő változást tüntet fel) s így a munkások életszínvonala is meglehetősen stabil. Ha azon—

ban a termelés egyensúlya megbomlik, avagy a pénz vásárlóerejében erős ingadozás áll be (s e két jelenség rendszerint együttjár), ez a tényleges munkabérben s így a munkások élet—

színvonalában is —— rendszerint lefelémenó ten—

dencia alakjában —— kifejezésre jut.

A szociális statisztikának egyik fontos fel-

adata, hogy az egyensúlyukból kimozdult gaz—

daságtársadalmi viszonyok szülte bérbullám- zásokat figyelemmel kísérje, hogy megbízható eljárás útján a tényleges munkabérváltozások mértékét megmérje s nemzetközi összehason—

lítások által lehetővé tegye, az egyes orszá—

gokban a munkások megélhetési viszonyainak tágabb perspektívák alapján való megítélését.

Jelen tanulmány ez utóbbi feladat megoldásá- nak módozataít kívánja ismertetni, illető—

leg továbbfolytatni azt a vizsgálódást, amit Kovács Norbert dr. a Statisztikai Szemle mult évi 3—4. számában kísérletképen megkezdett.

Ha a munkabér s ezzel együtt az életszín—

vonal-változás megfigyelése csak egy orszagra szorítkozik, a feladat meglehetősen egyszerű.

A papírpénzben kifejezett névleges munkabér- nek az általános megélhetési index, esetleg csupán a legfontosabb élelmiszerek árindexe- nek segítségével, megállapítjuk a tényleges vásárlóértékét azon javakra és szolgáltatásokra nézve, amelyek a munkáslráztartások által igénybevétetnek s az alapul vett normális idő—

pontban fizetett bérhez viszonyítva, a változás mértéke megmérhető lesz. A reálmunkaberek nemzetközi összehasonlítása elé azonban már sok nehézség gördül. Ha bizonyos pénzegy- ségnek különböző országban ugyanaz volna a vásárlóereje, a tényleges munkabérek nagy- ságára vonatkozólag bizonyos tájékozódást nyernénk ezen országokban fizetett névleges munkabérek közvetlen összehasonlítása által olymódon, hogy a munkabéreket a váltóár—

folyam alapján erre a bizonyos pénzegységre számítanék át. Különböző vásárlóerejű penz- ben kifejezett munkabérek összehasonlításánál már nem elég a különböző munkabéreknek ugyanazon pénzegységre való átszámítása, ha—

nem az árak, illetve a megélhetési költségek figyelembevételével kell a vásárlóeróben mutat- kozó diszparitást kiegyenlíteni. Emellett az eljá- rás mellett azonban még mindig jelentékeny hibaforrás marad meg, amit az indexek össze—

állításának eltérő módszere, továbbá az a körül- mény idéz elő, hogy az ár vagy megélhetési

(2)

1924 ———469—— 11—12. szám.

indexek kiindulásipontjául választott békeidő—

ben is ugyanazon pénzegységnek különböző országban különböző volt a vásárlóereje, más- szóval, ugyanazon szükségletek kielégítését biztosító megélhetési költségek, országonként különbözők voltak s ennek a békebeli eltérés—

nek a mértéke az egyes országokra nézve nehezen állapítható meg. De még ha ezeket a hibaforrásokat ki is lehetne küszöbölni, az összehasonlítás által nyert eredmények meg- ítélése akkor is óvatosságot igényel. A reál- mnnkabéreknek internacionális összehasonlí- tása ugyanis végeredményben azt célozza, hogy különböző országok munkásainak életszínvona—

láról tájékozást nyerjünk. Ha már most az ösz- szehasonlítás egy bizonyos időpontra nézve pl. azt mutatná, hogy az orosz és angol munkás reálmunkabére egyenlő, ebből nem lehet azt következtetni hogy e két munkas életszínvonala is ugyanaz, jóllehet a jövedel—

mük időlegesen egyazon életszínvonal kiala- kulását biztosítja. Az összehasonlítás ered- ménye tehát szabatosan kifejezve csak azt mutatja, hogy a reálmunkabérek egy bizonyos időpontban az illető ország munkásainak milyen életszínvonalat biztosítanak amely azonban a kvantitatív egyenlőség mellett a klimatológiai, kulturális stb viszony októl függően kvalitatíve teljesen eltérően alakulhat

Ha e fentebb említett nehézségeket figye- lembe vesszük, nyilvánvaló, hogy a munka- bérek összehasonlítása útján nyert eredmé—

nyek nem exact pontosságnak s csak hozzá- vetőleges képet nyujtanak az egyes országok munkásainak megélhetési viszonyairól.

A reálmunkabérek internacionális össze- hasonlításának tanulmányozását az angol mun- kaügyi minisztérium kezdte meg 1923 júliusá- ban s azóta havonta'rendszeresen közli a Londonban és Európa főbb városaiban tize- tett reálmunkabérek nagyságának indexeit.

A reálmunkabérek megállapítására kétféle el- járást alkalmaz. Az első módszer alkalmazá—

sához ismerni kell:

1. Ugyanazon kategóriákhoz tartozó mun- kások bérét az egyes országokban.

2. Ezeknek az országoknak megélhetési ídexeít, melyeknek ugyanazon időpontból kell kiindulniok.

3. Különböző pénzegységek vásárlóereje- ben abban az időpontban mutatkozó különb- séget, mely időpont egyúttal az indexszámok kiindulási pontja.

áUgyanezen időpontra vonatkozólag az egyes pénzeg ységek egymásköztí paritását.

Ezt a számítási módszert az alábbi példa világítja meg, amely azt mutatja, hogy egy

londoni és párisi kőművesmunkásnak tény- leges munkabére 1924 szeptemberben hogy viszonylott egymáshoz.

Megnevezés London ' Páris

l

Hetibér (48 órás). . ? 82 shilling 13192 frank

Megéllietési index § l

(1914 : 100) . _ 172 ;

Belső vásárlóerő ' l

arány 1914-ben . ll 100 1334110

A pénzegységek ?

aranyparítása . . lt 20 shilling ) 25 522 frank

192 frank vásárlóereje megfelelt 1924

192 x 100 _ _

——36—6—— — 52 46 frank 1914.

évi vásárlóerejének. A paritás alapján át—

számítva ez az összeg 41'60 shillinget je—

lent. Mivel azonban a megélhetési költségek Franciaországban már abékeidőben IOO/O-kal felette álltak az angolországiaknak, Londonban 37'75 shillingnek volt ugyanaz a vásárlóereje 1914-ben, mint Párisban 41'60 shillingnek.

37'75 shilling békebeli vásárlóerejű összegnek 37-75 x 172

Londonban 1924 szeptemberbe fOO —

: 64'93 shilling felelt meg s így a londoni

munkás reálmunkabére 1924 szeptemberben úgy aránylott a párisi munkáséhoz, mint 82:

6493 avagy 100 : 79—höz. Kétségtelen, hogy ennél az eljárásnál számolni kell bizonyos mértékű pontatlansággal, melyet az egyes or- szágok megélhetési indexeinek eltérő össze- állítási módja idéz elő, az eljárás általános alkalmazását pedig megnehezíti az a körül—

mény, hogy a különböző pénzegységek háború előtti vásárlóerejének relációja csak kevés országra nézve ismeretes. Erre való tekintet—

tel az angol munkaügyi minisztérium egy másik eljárást is megkísérelt. Úgy ennek, valamint a magánosok által javasolt többféle számítási módnak részletes ismertetését itt mellőzzük, csupán azt, az amerikai Labor Department által is gyakran követett eljárást.

említjük meg, mely a reálmunkabérek inter—

nacionális összehasonlítását oly módon esz—

közli, hogy megállapítja, mennyi munkaórát kell dolgozniok különböző országok ugyan- azon kategóriához tartozó munkásainak, hogy a munkásháztartásban szereplő legfontosabb élelmieikkek egy bizonyos tömege a kapott munkabér által megvásárolható legyen. A dolgozandó munkaidő különböző nagysága mutatja a kereseti viszonyokban fennálló el—

térést. A reprezentatív élelmicikkek kiválasz- tása itt azonban többé-kevésbbé önkényes s a különböző országok munkásesaládháztartásá—

szeptemberben

(3)

11—12. szám. _40__ 1924 nak szempontjából különben sem egyforma

fontosságúak. Altalánosságban azt lehet meg- jegyezni, hogy —— a dolog természeténél fogva

—— egyik eljárás sem hibátlan. Az egyes mód- szerek tulajdonképen abban különböznek egy- mástól, hogy mindegyik más és más hiba- forrást akar eliminálni. Miután a reálmunka—

bérek összehasonlításánál a cél az, hogy az egyes országok munkásainak megélhetési viszo- nyaiban mutatkozó különbségekről tájékozást szerezzünk, nem pedig az eltérések mérvének teljes pontossággal való megállapítása —— ami úgy sem volna lehetséges -— teljességgel megfelelő az átszámításoknál az egyes orszá- gok megélhetési indexeire támaszkodni.

Az ez alapon összeállított alábbi kimuta—

tások mutatják Európa és Amerika nagyobb városaiban 1924 szeptemberben fizetett 48 órás

heti névleges munkabéreket, az illető orszá—

gok pénzegységeiben kifejezve, azután az angol munkás reálmunkabérének alapulvétele mellett, a különböző városokban fizetett tény-

leges munkabérek százalékos magasságát.

A névleges heti munkabérekről a követ—

kező táblázat adatai nyujtanak felvilágositást.

s(L. I. tábla.)

_ A névleges munkabérek összehasonlitása az egyes pénznemek árfolyamainak nagymér- tékű eltérése folytán, természetesen alig nyujt- hat felvilágosítást a különböző országok mun- kásainak kereseti viszonyait illetőleg. Elég világos képet nyerünk ellenben az összehason- lítás által akkor, ha a munkabéreket a meg—

élhetési indexek figyelembevételével békebeli vásárlóerejű összegekre redukáljuk s a külön- böző pénzegységekben kifejezett reálmunka- béreket a békebeli paritás alapján ugyanegy pénzegységre —— táblázatunkban angol pénzre

—— számítjuk át s az összegeket az angol megélhetési index arányában felemeljük. Az ily módon nyert adatokat indexszámokban ki—

fejezve az alábbi összeállítás mutatja. (L. 11.

tábla.)

Az így nyert adatok már hozzávetőlegesen mutatják a különböző országokban fizetett munkabérek közötti különbségeket. Látható, hogy ugyanazon kategóriához tartozó mun- kások munkabéreinél országok szerint mily nagymértékű eltérés mutatkozik. A prágai kőműves pl. alig egynyolcadát keresi annak, amit egy amerikai kőműves kap. Az amerikai és kanadai munkabérek kivétel nélkül minden kategóriában sokkal magasabbak, mint az európai országokban. Jellemző a táblázatból kiolvasható az a jelenség is, hogy az egyes kategóriák munkásait az egyes országokban lényegesen eltérően fizetik. Belgiumban pl.

az asztalosoknak, Hollandiában a gépszedő- munkásoknak, Svédországban, Angliában ál—

talában a nyomdai munkásoknak, Kanadában és Amerikában az építőmunkásoknak, Cseh—

országban pedig a mechanikai munkásoknak legnagyobb a fizetése.

A magyarországi adatokat a Közgazda—

sági Figyeló munkabérkimutatásai alapján állítottuk be s az átszámításokat a Dálnoki- Kováts-féle megélhetési indexszámok alapján eszközöltük. Az építőipari munkásoknál feltün- tetett munkabér — akóművesmunkás kivételé- vel — az építőipari szakmunkások gyűjtőneve alá foglalt munkások bérét jelenti. Ennek az összevonásnak, valamint annak a körülmény- nek, hogy némely kategóriánál az adatok hiá- nyoznak, az a magyarázata, hogy a munka—

béreket lehetőleg csak ott és úgy tartottuk

kívánatosnak beállítani, ahol a rendelkezésre

álló béradatok pontosan ugyanazon munkás- kategóriákra vonatkoznak, mint amelyek a kimutatásban szerepelnek, hogy az összeha- sonlítás alapjául lehetőleg egynemű adatok szolgáljanak.

A külföldi munkabérekkel való össze—

hasonlítás azt mutatja, hogy a magyarországi munkabérek hozzávetőlegesen. az olasz- és csehországi munkabérek nívóján állanak, s ezekkel együtt a legalacsonyabbak a táblázat- , ban szereplő országok között, melyek a munka- bérmagasság szempontjából négy csoportra oszthatók. 1. Kanada és Egyesült-Államok, 2. Angolország, Hollandia és Svédország, 3.

Franciaország, Norvégia, Németország, 4. Bel- gium, Olaszország, Ausztria, Cseh- és Magyar—

ország.

E sorrend jellemzően mutatja, hogy a munkabér általában azokban az országokban a legmagasabb, amelyek gazdasági élete erősen fejlett, s ahol a munka és munkásság organi—

záeiója is jobban kiépített. A vezető országok- ban a munkabérek viszonylagos magassága a munkának a tökéletesebb munkaszervezés folytán mutatkozó nagyobb termelékenysége- Vel s a kulturális színvonal magasabb fokán álló munkások differenciáltabb életigényeivel magyarázható.

Mint már fenntebb említettük, az ily módon kiszámított adatok összehasonlítása útján sem lehet azonban reálmunkabérek eltérésének nagyságát pontosan megmérni, nem pedig azért, mert a pénzegységek aranyparitása nem fejezte ki egyúttal a belső vásárlóeróparitást is, ami az egyes országokban a megélhetési költségeknél már a békeévekben jelentékeny eltéréseket idézett elő. Az ezirányú differen- cia az angol Labor Department of the Board

(4)

]. Névleges, 48-órás heti munkabérek néhány nagyvárosban 1924 szeptember elején Salaires nominaum calcule's sur la base de 48 heures de travail dans diffe'rentes villes.

§ ;: § . z-DÉ. § '0 C'! . N § 5.3 12 E

Ipar-ag és gá É § %% ÉÉ % § E É %% .? § jgs §

foglalkozások 4": m 5 cca" 0" .; 2 o a.. cat c.. :: Ez; 3

_ mm Mk. Frank '" Kor ]Kot. sn.D. T; Dollár Frank Dollár Kor. Lira lKor. Kor *

! . ". E 1 '

Épitmpar i

a) Szakmunká- ; § ,

sok: : ,

, Kőműves vagy

téglavető. . . 38 40 4354 16440 412800 7680 82 0 164'40 4800 19200 6720 220 182'40 7680 587520 es ... 38'40 4387 18240 7296 820 17550 3600 192 00 48 00 225 18240 7680 617560 Asztalos. . . . 38'40 —— 188'40 72'96 82'0141'6036'00168'0055'20 —— 158'40 76'80 502512 Olomöntö . . . 40'80 43 20 15360 405840 7296 820 38'40168'0055'20 —— 14400 6000 619200 Festő (külön

szaknélkülí) . 3600 4320 15000 76'80 780 175 20 31'20 15600 4800 260 20160 7200 474720

b) Nem szak- *

munkások: _ '

Napszámosok . 3120 35 52 11400; 259770 7200 620 108'00;19'20 13200 4080 165 12000 6960 447840

Gépipar " '

a) Szakmunká—

sok: ,

Szerelő . . . . 3216 3072 14496 535776 7200 62'2132'6628'801680036'00260 153'60 42.24 ——

Vasöntő (kézi) 2784 3072 15986 7200 622 143'7028'32 19200 4656 265 15360 4224 Míntázó . . . . 3216 3072 180'00 —— 72'00 66'10 33'60 24000 5280 305 42'24 ——

Esztergályos . 13216 3072 16800 525264. 7200 62'2145.10 28'80 237'60 2451536042'24432000 17) Nem szak-

munkások:

Napszámosok. §23'52 23'04 109'92 233376 67.20 44'2101'94119'2012000 160 105'60 36.00 312000

Bútoripar ! A

a) Szakmunká- sok:

Műasztalos . . 32 64 4224 194'40 502944 76'80 84'0163'20 2760 22800 —— 250 19200 5760 473184 b) Nem szak-

munkások:

Napszamosok. 33'60 —— * SES—1.448 600 115'20 16'8014400 170 12600 337.680

Könyvipar a) Szakmunká-

sok:

Betűszedö

(kézi) ... 3600 3360 17200 538896 88.00 890 193'4736'72 20640 4301 —— 167'50 56'45 513188, Gépszedö . . . 4032 3804 18400 540403 8000 960 21704 3672 246'85 4517 285 21715 61'90 627722 Nyomdai mű-

vezető . . . . 3600 3360 17200 —— 8000 890 19500 36'72 27430 4200 —— 167'50 56'45 513118' Könyvkötő . . 36'00 2976 16900 537648 8400 800 198'47 3548 20400 41'52 210 152 00 5280 421047 b) Nem szak-

munkasok:

Napszámosok. 28'80 29'40 _ —- 710 132 13

162'00

200 12770 4625 189656

of Trade kutatásai alapján őt ország egymás—

közti viszonylatában ismeretes, s számokban kifejezve a következő volt: Nagybritánnia 49, Franciaország 54, Németország 56, Belgium

45, Egyesült—Államok 71, ami szavakkal ki-

fejezve annyit jelent, hogy Nagybritánniában pl. 49 shilling ugyanolyan vásárlóeróvel bírt, mint Franciaorszagban 54, Németországban 56 stb. Ezekben az országokban fizetett munka- béreket már a lehető legnagyobb pontosság- gal összehasonlíthatjuk, mert a fentemlitett

eltérések figyelembevételével az adatok telje-—

sen egyneműekké válnak. Mint minimális hiba- forrás, csupán a. megélhetési indexek eltérő összeállításából eredő kisebb jelentőségű el- térés marad meg.

Az ezirányú számítások eredményét —— a négy kategória egyes szakmunkásaira és a napszámosokra vonatkozólag —— a következő összeállítás mutatja. (L. III. tábla.)

Ezek az adatok szemléltetóen mutatják, mily mértékben nivellálódnak a munkabérek,

(5)

11—12. szám.

_ 472 _—

1924 ll. 48—órás heti reálmunkabérek indexszámaí néhány nagyvárosban (London 100). '

Nombres—indices des salaires re'els calcule's sur la base de 48 heures de travail dans guelgues grandes villes.

(Londres : 100)

s §

Iparágak és ; § § § § % §

. o 33 : Ta 9— :? "e a a: es a 2

foglalkozasok 'a m LE § § ;; § ; $ 5 be E _M §

; o B a) ;. 5 ': : :: —5 E _5 *O 8 ""

._1 s: a: m a: o 2 o o.. a.. o.. o: m 3

Építőipar i

a') Szakmunkások:

Kőműves v. téglavetö 100 9710 8941 5491 4432 7068 5351 28533 8726 34277 4279 5937 103 74 7690 es . . . . 100 9710 9009 6091 6716 5712 21406 87 26 24483 43 82 5937 10374 8212 Asztalos . 100 9710 62 93 43'56 6716 4609 21406 7635 281 56 51-56 10374 5156 Olomöntő . . 100 10316 88'_71 51 30 6716 —— 22828 7635 28156 4688 8107 8230 Festő (külön szaknélk.) 100 95155 93 26 52 68 7231 59 96 19503 7464 257 '38 53-23 6897 10227 6633

b) Nem szakmunkások: ( §

Napszámosok . 100 10431 96'45'50'35 36-86 87'66;46'50 15095 7984 27523 4250 5166 12437 78'73 Gépipar

a) Szakmunkások:

Szerelő . . 100 10384 8315 6383 7582 8738 56'93 22570 10065 24207 6675 65-92 75'21 Vasöntő (kézi) 100 9278 8315 7018 87'38 61'67 221'95 115'—— 81264 6802 65 92 7521 -—

Mintázó. . 100 97'72 78'24 74'58 82 22 —— 24778 13531 33408 7369 —— 70'77 Esztergályos . 100 10384 8315 7 3'97 7432 8738 6226 22570 14236 —— 6288 6592 7521 75'69

b) Nem szakmunkások: ] !

Napszámosok. 100 11032 8778 6810 4647 114'73161'56 21174 10118 5783 6378 9020 76 92

; Bútorípar

a) Szakmunkások:

Műasztalos. . 100 8054 84'67 6339 5270 6900 5187 l60'14 101'15 4752 6100 75-96 61 40

b) Nem szakmunkások: '

N apszúmosok 100 —— 94'28' —- 41'73 51'23 186'53 89'43 —— 4523 56'07 —— 61'32 Könyvípar

a) Szakmunkások: '

Betűszedő (kézi). 100 83'83 68'56 5293 5330 7464 59'53 20110 8643 20212 5022 7027 6284 Gépszedö . 100 8697 67-78 52—50 —— 6289 6034 186 44 95-83 19681 4741 6038 7144 7125 Nyomdai művezető. 100 83'83 6356 52-93 67 "83 5848 20110 114'88 197 "37 —— 5022 70 27 6284 Könyvkötö . 100 9326 6265 5786 5946 7925 6623 21623 95 03 21711 4193 5071 7313 5736

b) Nem szakmunkások: ! :

Napszámosok. 100 8408 69'72. —— §49'69 85'08; 44 99 4801 7217 29-11

III. 48 órás heti reálmunkabérek a megélhetési költségek közti különbségek kiküszöbölésével.

Salaires réels calculés sur la base de 48 heures de travail mm compris les diffe'r. entre les dépenses du coút de la vie.

! , . . . .

, , A realmunkaberek mdexszamal

§ Realmunkaberek __

Ipar és foglalkozás 1— , , . . . 4London — 100)

[40351on Egan Bruggkes P:;zs Pmlasciílphxa London" Berlin Bruxelles; Páris Philadelphia

Épitőipar:

Kőműves 820 6414 4902 64592 19387 100 7821 5978 7917 23655

Napszámos . 620 53 46 3399 4464 11777 100 8623 54 82 7200 18995

Gépipar:

Szerelő . . 822 4548 43.23 5681 10391 100 7312 6050 9183 167'06 '

Napszámos . 442 3395 3277 4058 —— 100 7681 74'14 91'81 ——

Bútorípar:

Müasztalos . 840 6223 5798 7710 —— 100 7408 6902 9179 ——

Napszámos . 60'0 49'50 —- 48'69 100 8250 —— 81'15 ——

Könyvipar:

Betűszedö . 890 4950 5130 6979 12415 100 55 62 5764 7842 13949

Napszámos . 710 4331 —— 54'78 100 6100 77'15 -——

(6)

ha az egyes pénznemek vásárlóerejénél mu—

tatkozó differenciákat is számításba vesszük.

Míg pl. az előző táblázat adatai szerint Bel- giumban a kómívesmnnkás munkabére egy—

hatodát sem tette az amerikai munkásénak, a helyes számítás útján elért eredmények már azt mutatják, hogy a különbség nem egészen négyszeres. Ezekből az adatokból általában

megállapítható, hogy legjobban vannak fizetve minden kategóriánál az amerikai munkások, legrosszabban a belga munkások; a német és francia munkások munkabére nagyjában egyenlö szinten mozog, míg az angol munkás a középső helyet foglalja el az amerikai és európai munkás között.

Hajdrik Sándor dr.

llll....llllllllllllllllIIIlll'lllllll-l-llIll-III.lll'lllIllllllIllllll-II Ill.-IllllllllllllllllllllllllllI'll-Illllll'lllI-IIIIII

._._.—___—!

§ MEZÖGAZDASÁG _J§

A gabonafélék termésátlagai.1

Moyennes de la production des céréales.1 Résume'. DO/"fice Central roi/. hongrois

de Statistigue a réorganisé en 1922 les re—

cueils des données statistigues sur la pro—

duction agricole, parmi lesguels il a rangé un nouveau recueil permettant d*établir les moyennes de la production des céréales d'une maniere entiérement detaile'e par communes et catégories d'exploitations agricoles. Ce nou—

veau recueil de données est le recensement de la statistigue du battage, dont les résultats, pour la premiere fois disponibles, rendent pos- sible la publication détaillée des branches de ' cult'ure des ce'réales et sur la base de ces cal- culs, reposant sur les données les plus exactes, nous pouvons exposer l'intensité de la production des ce'réales relative a la superficietotale du pays.

Sur la base des moyennes de la produc- tion en céréales de Fannée 1923, gui peut étre considére'e comme normale, la production en céréales de la Hongrie est en arriere par rapport á la production des pays de llEurope occidentale. Les moyennes de la production des régions établies sur la base morphologigue présentent de grands extrémes. Les moyen—

nes des catégories des exploitations agricoles distinguées par regions font preuve de di—

oergences encore plus considérables gue les moyennes générales des regions. De sorte gue sur la base des recherches on peut établir le résultat suivant: les moyennes de la produc- tion des differentes regions et catégories de production indiguent dans leur ensemble, gue letat arriéré de la production en ce're'ales de la Hongrie peut e'tre imputé en premiere ligne a Pescploitation extensive des petites propriéte's fonciéres. Il peut" en outre étre motivé par la production toujours encore insuffisante des

' A Magyar Statisztikai Társaság 1925. január 13-iki ülésén tartott székfoglaló előadás. —— Confé—

rence inaugurale ayant eu lieu a la séance de la Société ngroise de Statistigue du 13 janvier courant.

propriéte's moyennes et par le fait, gue cette production arriérée se manifeste dans les trois guarts du pays et elle se présente le plus sensiblement dans les régions situées entre le

Danube et la Tisza, ensuite dans les contrées

situées dans la partie géographigue centrale Vet supe'rieure de la Tisza.

Enfin d7apres ce résultat final, ce recueil statistigue nous enseigne dune part la néces- sité de suivre avec attention, outre la solution urgente du credit agricole, la production des céréales par regions, en favour de laugrnen- tation de la production, puis, gue ladmini- stration de lagriculture se doit diriger dlaprés les régions agricoles. En dehors de cela il faut attirer lattention sur le fait gu en faveur de la classe des petits proprietaires et surtout dans l'intérét de ceux gui ont pris place dans cette catégorie fonciere par suite du réfbrme agraire, on établit un enseignement primaire special agricole el gu'il soient crée'es, suivant des di/férents regions, des fermes—modcles.

A gabonatermelés belterjessége, amely elsősorban a termésátlagok nagyságában nyil—

vánul meg, egyike hazánk legfontosabb gazda- ' sági kérdéseinek és a termésátlagok jelentősége még sohasem volt akkora, mint napjainkban.

A trianoni békeszerződés következtében ugyanis Magyarország területe régi területé- nek egyharmadrészére, 162 millió kat. holdra zsugorodott. S mert e területveszteség folytán hazánknak elsősorban erdőkkel, rétekkel, lege—

lőkkel borított részei vesztek el, s főleg azok a vidékei maradtak meg, amelyeknek átla—

gosan 60"/o a szántóföldekből áll, az ország

agrárjellege még inkább előtérbe nyomult és a mezőgazdasági termelés viszonylagos jelen—

tősége még nagyobb lett, mint a multban volt, amikor a szántóföldek az ország terü-

letének esak 45'40/o-át alkották. De tovább—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A termelékenységi különbségek torzító hatása minden valószínűség szerint igen jelentős. Arra vonatkozóan, hogy milyen nagyok az egyes országok között az építőiparban

melés indexe jól közelítse a nettó termelés indexét, arra volna szükség (többek között), hogy az egyes országok iparának vállalatok szerinti tagozódása, a válla—..

Ezzel szemben .a végső termelés mutatószáma —— amennyiben a végtermékek értékének megál- lapításánál az importált mezőgazdasági termékek értékét is figyelembe

A szállítási teljesítmények nemzetközi összehasonlítása alapján pedig képet kaphatunk arról, hogy a népgazdaság összes szállítási keresletének intenzitása megfelel—e

A 6. táblában minden klaszter mellé hozzárendeltük a klaszterba tartozó .or—, szágok egy főre jutó reál GDP-jét és személyes fogyasztását, hogy alátámasszuk a

tottak arra. hogy a lakossági fogyasztás különböző kiadáscsoportjainak relatív árai határozott eltéréseket mutatnak a gazdasági fejlettség különböző fokain

A nemzetközi összehasonlitások eddigi gyakorlatában még nem sikerült a hozzáadott érték volumenét kettős deflálás segitségével elfogadható módon összemérni; éppen ez

Az európai tőkés országokban általában az aktív keresők aránya az össznépességen belül 40 és 50 százalék között van, de ettől az aránytól eltérés