A haláloki nemzetközi nomenklatúra IV. reviziója

(1)

llnllllllllllllolilll'l'IlnnI-UIII-uulnI'll ill.Ill-II.."I-IIIIIIIIIIII...IlIII.-'II'll—'ll-IllíillliiIlllllllllIII-"IDCIIIIII , ,

"TERÚLET És NÉPESSÉG . §§

A haláloki nemzetközi nomenklatúra IV. revíziója!)

La lVe révision de 'la nomenclature internationale des causes de décésf)

A haláloki nemzetközi nomenklatúra a

különböző országok halálozási statisztikájá—

nak, halálokok szerint való feldolgozását kí- vánja egységes alapra fektetni. Számos is mérv, pl. a családi állapot kor, nem, stb.

szerint való feldolgozás nemzetközi összeha- sonlíthatósága végett nemzetközi nomen—

klatúra nem szükséges. A feldolgozás úgyis egységes, vagy legalább is némely összevo—

nás után egybevethető Bonyolultabb élet- viszonyok, mint a halálok vagy a foglalko- zások egységes feldolgozása végett azon—

ban ilyen nomenklatúrához kell fordulni;

ily esetben csak a nemzetközi névjegyzék te—

szi lehetővé a különböző államok viszonyai- nak egybevetését. A haláloki nemzetközi nomenklatúrának e szerint tehát az a célja, hogy lehetővé tegye, hogy a haláloki feldol- gozás minden államban egyformán, egysé—

ges szempontok szerint történjék. Nemzet—

közi nomenklatúrák e céluknak pedig csak akkm felelhetnek meg, ha tényleg úgy van—

nak megalkotva, hog!_,y a legkülönbözőbb országok viszonyaihoz alkalmazhatók s a tudomány színvonalán állanak. Ellenkező esetben azt egyes országok eltérő viszonyaik miatt vagy nem fogják alkalmazni tudni, avagy vonakodni fognak azt elfogadni. A tudomány azonban fejlődik, különösen az orvostudomány. Ami ma megfelelő lehet, az holnap túlhaladott állásponttá válhat.

Éppen ezért felmerül az ily nemzetközi no-

menklatúráknál az időszakonkint való re—

vízió szüksége. Jól tudta ezt a Nemzetközi Statisztikai Intézet, mikor már a XIX. szá- Zad 90-es éveiben elhatározta. a nemzetközi haláloki nomenklatúra 10 évenkint ismét—

menklatúránál 30 éves fennállása után most értünk el a IV. revizióhoz, mely 1929. év október 16—19-én történt meg Párizsban.

MOst van küszöbön Magyarországnak e no—

menklatúrához való csatlakozása. Tekint—

sük át ez alkalomból röviden e nomenkla- túra keletkezését, történetét, az eddigi re- 1) A Magyar Statisztikai Társaság 1929 december 3——1 elöadóülésén tartott beszámoló előadás —— Cette canférence, ,faite dans la séance du 3 décembre 1929 de la Société Hongroise de Statistigue, paraítra en [rang,-uis dans le No 4 1929 du ,,Joumal de la Société

Hongroise de Statistigue".

viziókat s aztán vegyük szemügyre a IV. re- vizión átesett nemzetközi nomenklatúra mai alakját s a hazai statisztikában való alkal- mazási módját.

A nemzetközi haláloki nómenklatúrá—

nak kérdésével már a legelső nemzet—

közi statisztikai kongresszus is foglalkozott Brüsszelben 1853-ban, még Venetelet idejé- ben. Farr W. és Marc diEspine foglalkoztak _ ; a halálokok minden országra alkalmazható feldolgozásának alapjául alkalmas nomen—

klatúra tervével. A két tervező azonban nem

* tudott megegyezni a tervezett nomenkla- túra alapelveiben s nem tudott egységes tervet bocsátani az 1855—iki évi párizsi II.

nemzetközi kongresszus elé. Az 1855. évi nemzetközi kongresszus ugyan elfogadott egy 139 rubrikás nomenklatúrát ez az egye—

sítési kísérlet azonban feledésbe merült, egé—

szen 1891--ig, amikor az időközben meg—

szűnt nemzetközi statisztikai kongresszusok örökébe lépett Nemzetközi Statisztikai In—

tézet vette kezébe a haláloki nemzetköZi nomenklatúra ügyét.

A ma érvényben lévő haláloki nemzet——

közi nomenklatúra bölcsőjét a Nemzetközi Statisztikai Intézet ringatta. A kezdeményea' zés francia tagoké volt. Guillaume (Bern-) terjesztett elő először javaslatot hogy a ha- lálokok statisztikájának nemzetközi össze—

hasonlíthatása céljából nemzetközi névjegy—, , Zék készüljön. Bertillon először 1891-ben,

az Intézet bécsi ülésén jelentette be, hogy Guillaume javaslatát követve három külön- böző, egymásból további részletezéssel nyer—

hető terjedelemben haláloki és megbetege—

dési nómenklatúrát készít. Ennek terveze—

tét először 1893- ban terjesztette elő a chica- gói ülésen. Ennek ügyében az Intézet akkor azonban még nem határozott. Határozatra csak az 1899. évi kristianiai ülésen került a sor, amikor azt a Nemzetközi Statisztikai Intézet minden módosítás nélkül elfogadta.

Az 1899. évi Bertillon- féle tervezet há- rom nómenklatúrája közül a szerző az elé—

'sőben 44, a másodikban 99, a harmadik ban

161 halálokok sorolt fel, hogy a részletezés mérvét minden statisztikai hivatal szabá-[_ , don Nálaszthassa meg A haláloki statiszti- kán kívül e nomenklatúra még a megbete gedések statisztikájáb'an is alkalmazandó,

1

(2)

1. szám. __ --— * [1930

sőt a teljes Bertillon-féle nomenklatúra csakis itt szerepelhet.

Bár az 1899. évi kristianiai kongresszus minden módosítás nélkül fogadta el Ber—

l'illon nómenklatúráját, tudta, hogy az ülé- sen elhangzott bírálatok értelmében annak javítására van szükség. Ha nem is járult hozzá Bodis azon javaslatához, hogy oly ,,Egészségügyi Tanács" hivassék össze, ahol minden; állam előadná az ajánlott nomen—

klatúrára vonatkozó észrevételeit, ha nem is fogadta el hazánkfiának, Kőrösy—nek azt az indítványát, hogy előbb egy albizottság tegye meg észrevételeit s csak azután dönt—

sön az ülés, mégis hozzájárult Rauchberg indítványához, hogy egy később össze- hivandó ülésen a nomenklatúra módosítá- sai megtárgyaltassanak s ezek a megbeszé- lések, módosítások, illetve reviziók tíz éven-

k—int megismételtessenek.

Az első'revizió céljából a francia kor- ' mány már a következő évben összehívta az érdekelteket Párizsba s minket magyarokat csak büszkeséggel tölthet el, hogy ez az első revizió elsősorban a magyar kiküldöttnek, Kőrössy-nek jól indokolt, helyes észrevéte- leivel foglalkozott. Kőrösy egyike volt azok—

nak a statisztikusoknak, akik úgy a Nem- zetközi Statisztikai Intézet ülésein, mint irodalmi munkáiban legtöbbet fáradoztak az említett Intézet szervezeti szabályának első paragrafusában is kitűzött nagy cél: a statisztika módszerének nemzetközileg egy—

öntetűvé tétele érdekében. Nem Kőrösy ké- szítette a nemzetközi nomenklatúrákat, sem a foglalkozások, sem a halálokok- nemzet—

közi nomenklatúrájának első tervezetét, ha—

nem Bertillon, de beható bírálatban része-

sítette mindkettőt. _

A nemzetközi haláloki nomenklatúra Bertilíon—féle első tervezetére vonatkozó bírálatát Kőrösy még az 1899. évi kristianiai ülésen előterjesztette, azonban —— mint em—

lítettük _— ezeket csak az 1900. évi első pá—

rizsi revízió tárgyalta. E revizión azonban minden kérdésben szemhetűnik Kőrösy ész- revételeinek hatása. Ha az erre vonatkozó biz-ottságok s a kérdést tárgyaló plenáris ülések bulletinjeit olvassuk, azt látjuk, hogy a haláloki nomenklatúra ügyében az 1900.

évimelső revízió úgyszólván egyedül csak azokat a javítást célzó megjegyzéseket tar- totta helyeseknek, amelyeket vagy Kőrösy indítványozott, vagy ő is pártolt, pedig kí- vüle még igen sokan tettek írásos előterjesz6 tést a Bertillon—féle haláloki nomenklatúra

javítására s mindezeket is messze taxiba: ' ladta a szóbeli felszólalások tömege.

Kőrösy bírálatában elsősorban azt ki- fogásolta, hogy ugyanaz a momenklatúra egyúttal a betegségek statisztikájábanIS fel—

használtassék. Bertillon elsö tervezetét ugyanis egyúttal a betegségek statisztikája—' nak nemzetközileg egységes feldolgozásara is alkalmazni akarta. Kőrösg a lista rövid—

ségét célozva, valamint a haláloki statisz—

tikában esetekkel alig szereplő betegségek

elhagyása céljából, de az összetévesztések _; ;

(pl. Variola és varicella) elkerülése végett is, azt ajánlotta, hogy választaSsék szét a két különböző célra szolgáló nomeklat'úta és a megbetegedések statisztikájában hasz—- nálandónak megállapítása halasztassék ké- sőbbre. E javaslatokat az első revíziós tár- gyalásokon el is fogadták: a megbetegedések és halálokok statisztikáját kettéválasztották.

Kőrösy másik igen találó észrevétele volt az, amely a halálokok és betegsegek csoportokba való foglalását bírálta. ,,A fő- súlyt —— mondta Kőrösy —— nem a tartalom- szegény generális, hanem a tipikus, speciá—

lis fogalmakra kell helyezni." Jól jellemez—

hető betegségtípikusokat és csoportokat kell választani s ezért sem célszerű a halálokok és megbetegedések ugyanazon csoportokba való foglalása sem.

Kőrösy bírálatának egyik legnagyobb érdeme, hogy oly szempontból javította a nemzetközi nomenklatúra első tervét, amely——

ből azt a francia Bertillon nem láthatta, a

középeurópai névhasználat szempontjából.

így az egyes betegségekre vonatkozó, rész-

ben számos ily irányú célszerű változtatásra mutat rá. így pl. a magyar orvostanárok—

hoz intézett körkérdésre beérkezett vála—

szok alapján kimutatta, hogy az egyszerű ,,typhus" szó alatt nálunk a hastyphust ér—

tik és nem a kiütésest, mint a franciák. Ki—

*mutatta, hogy az egyszerű tuberkulózis szó alatt nálunk tüdőtuberkulózist értenek s nem az általánossá vált gümőkórt. Kimu—

tatta, hogy a magyar orvostanárok szerint a sorvadás (paedatrophie) nem gümőkór.

Számos más megjegyzéssel javította az egyes halálokokra vona—tkozó megnevezése—

ket, azok csoportosítását, amint azt a Ber- tillon-féle 1899. évi I. nomenklatúra terveze- tének az elfogadott ,,nomenclature abré- gée"—vel való összehasonlítás igazolja.

Az első revízióra ugyan maga Bertillon azt jegyzi meg, hogy az az ő 1899 évi ter- vezetét igen cSekély javítáSOkkal hagyta helyben; azonban éppen abból látszik Kő-

(3)

1, szám. ; —

rösy észrevételeinek, a nemzetközi haláloki nomenklatúra tökéletesítésére vezető érte—

kezésének nagy jelentősége, hogy úgyszól—

ván csak az ő általa indítványozott javítá- sokat fogadták el.

A nemzetközi haláloki nomenklatúra nagy jövőnek nézett elébe. Az első revízió után már a XX. század elején egyre-másra elfogadják a különböző nemzetek. Igaz ugyan, hogy nemzetközi összehasonlítás céljára csak a ,,nomenelature abrégéecíben foglalt halálokokat emelik ki, azonban így is megindul a halálokok nemzetközi össze?

hasonlítása.

Kőrösy a fővárosi haláloki statisztikát kezdettől fogva beszáinoztatta a rövidített nemzetközi nomenklatúra sorszámai szerint is. Az országos statisztika azonban Német—

országgal s több más középeurópai állam—

mal együtt kezdetben még nem csatlakozott hozzá. Az országos magyar statisztika fel- dolgozása mindig sokkal bővebb volt, mint a rövidített nemzetközi haláloki nomenkla- túra. Mi mindig könnyen megadtuk a nem—

zetközi összehasonlítások céljából tőlünk kért haláloki adatokat: a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet haláloki kimutatásai közül Magyarországé sohase hiányzott. Német- wországnál a minden francia kezdéssel szemben mutatkozó német ellenszenvnek és a német részről felmerült javítást célzó ja—

vaslatok leszavazásának is szerepe lehetett abban, hogy a nómenklatúrát nem fogad—

Iták el mindjárt megalkotása után. A nem- zetközi statisztikai összehasonlítások min- denesetre sokat szenvedtek kezdetben azért, hogy a hivatalok ragaszkodtak a megszo—

kott régi rendhez, vagy, hogy féltették a ré-

;ge'bbi haláloki statisztikával való összeha—

*sonlítást, nem bíztak a nemzetközi haláloki nomenklatúra jövőjében, avagy valamely

;más, pl. törvényhozási akadály miatt nem csatlakoztak az új haláloki nemzetközi no—

:menklatúrához.

Mégis többen voltak azok az államok, amelyek melléje állottak s Bertillon már 1911-ben, a Nemzetközi Statisztikai Intézet—

"nek Hágában tartott XIII. ülésén a nomen- klatúra II., 1909. évi reviziójáról jelentést

*téve, egyúttal annak meglepő térfoglalá- sáról is beszámolhatott. Ekkor azt már több

mint 20 ország elfogadta. lgy kivétel nél-

kül az összes amerikai államok, az ausztrá- 'l'iaí kolóniák, Japán, Európában pedig Fran—

ciaország, Spanyolország, Belgium, Német—

alföld, Románía, a külön statisztikai hiva—

tallal bíró osztrák és orosz városok s mint említettük, hazánk fővárosa is.

— _ 1930__

A nomenklatúra szövegén az 1909. évi, második revízió csak keveset változtatott. A rendszer, mely a felsorolást a fertőző beteg- ségekkel, a rákkal s így az aethiológiai ha- lálokokkal kezdi s az egyes szervek szerint csoportosított természetes halálokokkal foly—

tatja s az erőszakos halálokok felsorolásá- val végzi, nem változott. Csupán a nevek felsorolása lett kissé részletesebb; a részle- tes._ nomenklatúra felsorolásának száma 189-re emelkedett; a rövidített névjegyzék maradt 38 neves, mint amekkora a Bertillon- féle tervezet nomenelature abrégée—je a be—

tegségi megnevezések kihagyása után ere—

detileg volt. Magyar részről a II. revízió ke—

vés figyelemben részesült. Kőrösy 1906-ban elhalt. A nagy ügynek nem volt nálunk megfelelő képviselője. A második revízió jegyzőkönyvében aláírt hatalmak névsorá- ban se Magyarország, se Németország nem szerepelt.

A néhány év mulva kitört világháború aztán ismét hosszú időre megakasztotta a tudomány békés munkáját. A békekötés után az 1920. évben összeült harmadik re- vizió az akkori kedvezőtlen külpolitikai vi—

szonyok között nem sok eredményre jutott.

Megállapította, hogy a nemzetközi nomen- klatúra állapota az orvostudományok s a statisztika fejlődése mögött már elmaradt.

Megállapította, hogy végre itt volna az idő, hogy korszerű s a tudomány mai színvona—

lán álló nomenklatúra készüljön. A nemze—

tek kiküldöttei között akkor meglévő fe—

szültség azonban az időt nem mutatta al- kalmasnak arra, hogy a világháború előtti, régi békés időszakból származó haláloki nomenklatúra behatóbb megvitatásnak tárgya lehessen. Hazánk sem küldött kellő tudományos szakfelkészültségű képviselőt, mindössze az akkori párizsi magyar konzul—

nak adott megbízást, hogy a kormány kép- viseletében a III. revízió ülésén vegyen részt.

Az ülés jegyzőkönyvét is magyar részről konzulunk írta alá. Azonban ennek a revi- ziónak sem volt ránk nézve következménye:

a magyar haláloki statisztikai feldolgozás haladt a régi mederben, a régi magyar ha—

láloki momenklatúra szerint tovább. A III.

revízió a részletes momenklatúra felsorolásaí- nak számát 206-ra emelte,a rövidített nemzet- közi momenklatúrát azonban meghagyta is- mét 38 nevesnek. A III. revízió legnagyobb érdeme, hogy belátta a XIX. század orvostu- dományának színvonalán álló Bertillon—féle nomenklatúra elmaradottságát s ha nem is, volt ereje a szükséges reformokat keresztül- vinni, állásfoglalásával előre jelezte, hogy a

1!!!

(4)

1. szám __

következő békés periódusban az 1929-re ter—

vezett IV. reviziónak sok és nagyfontosságú változtatást kell majd eszközölnie.

Trianon után a magyar statisztikusok is egyre jobban átlátták, hogy a magyar halál- oki nomenklatúra is revízióra szorul. Innen is, onnan is hallatszottak hangok, hogy leg- célszerűbb volna a nemzetközi nomenkla—

túrához csatlakozni. Amíg azonban Tria- non nagy csapásából feloesudtunk s a sta—

tisztikai tudományos munka a régi, békés mederben nálunk is újra megindulhatott, évek multak el.

A haláloki nomenklatúra revizmjanak permanens nemzetközi bizottsága a IV, re—

víziót megelőzőleg beható előkészítő mun—

kát végzett. Roger elnökletével már 1926- ban elkészült a nemzetközi haláloki no- maszkodva az 1923. évi brüsszeli és az 1927).

évi római ülések előkészítő megjegyzéseire.

E bizottság 206 neves tervét Huber mutatta be 1927—ben, a Nemzetközi Statisztikai In- tézet kairói ülésén s felkérte a nemzetek képviselőit, hogy e tervet hazájuk szakkörei beható tárgyalásnak vessék alá. Egyben a IV. revízió összehívását magára vállaló fran—

cia kormány az egyes nemzetek kormányait hivatalósan is megkereste, hogy tegyék meg észrevételeiket a Huber—féle tervre.

A francia kormány megkeresését kül- , ügyminisztériumunk a népjóléti miniszté—

riumhoz tette át. Ez a vele karöltve működő Országos Közegészségügyi Tanács kebelé—

ben alakíttatott egy Orvosstatisztikai Szak—

bizottságot. Nálunk ez a szakbizottság tár- gyalta meg a haláloki nemzetközi nomen—

elnöke Tauffer Vilmos nyug. egy. ny. tanár volt. Tagjai Győry Tibor népjól. h. állam—

titkár, egy. e. rk. tanár, Kenyeres Balázs, Johann Béla, Bókay Zoltán egyetemi taná- rok, Szinnyei József kórházi igazgató és Schubert Károly, az Országos Közegészség—

ügyi Intézet tanársegéde. A Statisztikai Hi- vatal e bizottságban magát e sorok írójával képviseltette. A haláloki névjegyzék IV. re—

víziójának tervét e szakbizottság több hé—

ten keresztül tárgyalta. Az eredményeknek az Orsz. Közsegészségügyi Tanács teljes ülé—

sében való előterjesztését a bizottság e sorok írójára bízta. A Tanács teljes ülése által elfogadott határozatokat francia fordításban

külügyminisztériumunk továbbította Pá—

rizsba, a haláloki nemzetközi nomenklatúra IV, revízióját előkészítő permanens bizott—

sághoz.

— 1930

A magyar módosítások jelentékeny mér- tékben eltértek a nemzetközi haláloki no—

menklatúra tervétől. A módosítást végző—

magyar Orvosstatisztikai Bizottság egész sor olyan ajánlatot tett, amelyet akár az orvostudomány fejlődése, akár a statisztika kívánalmai indokoltak. A régi, mult százada beli tudomány színvonalán álló Bertillon—- féle tervvel szemben már a Huber—javaslat.

is modern haladás. Mi arra törekedtünk, hogy még tovább is kérlelhetetlenül érvé——

nyesüljön mindaz, amit az orvostudomány mai színvonala megkíván. A magyar észre-—

vételeknek nagy része tekintetbe is vétetett, Párizsban a haláloki nemzetközi nomenklaw rilis havában tárgyalta azokat. Az előkészítő:

bizottság által adott 155 pontos új terv, amely az összes nemzetek részéről a Huber—

féle tervre beérkezett észrevételek alapján készült, mutatja, hogy egy egész sor álta-—

lunk isjavasolt változtatás is keresztülment.

A legfontosabb Magyar javaslatok ---m avagy magyar részről is javasolt változta—

tások —- a következők voltak: a rendszert illetőleg javasoltuk, hogy a vér betegségei—

nek csoportja egyúttal a vérképző betegsé—

geké is legyen. Ilyképen a vérképző szervek betegségei is külön megneveztettek. Ezt'az, előkészítő bizottság el is fogadta. A rendszert illetőleg javasoltuk még, hogy a jár—

ványos fertőző bajok csoportjából a férgek által okozott betegségek választassanak kü—

lőn. Ezt az előkészítő bizottság ugyan nem fogadta el ily formában, azonban két,,egyéb"

felsorolást tervezett az 1. csoportban: egyet a fertőző mikroszkópikus kórokozók által

okozott bajokra, egyet a férgekre. így aztán

bármikor kettéválasztható ez az első cso—

port, bár a régi magyar haláloki nomenkla—

túra rendszere, mely szerint a férgek egé—

szen külön csoportban vannak, ily alakban nem is fogadtatott el. Az egyes halálokok beosztását illetőleg javasoltuk, hogy a sok- izületi csúz (polyarthritis rheumatica) a járványos bajok közül emeltessék ki s az izületi bajok szervi csoportjába, osztassék be. Indokoltuk ezt azzal, hogy ez a betegség is coccogén ugyanúgy, mint a többi szervek.

a tüdő vagy a szív stb. hurutos vagy gyulla—

dásos betegségei, és hogy éppen nem ragad egyik emberről a másikra, vagyis, hogy nem járványos. A nem tbc—és meningitisnél javasoltuk, hogy ez a körülmény ———- t. i..

hogy nem tuberkulotikus —— külön megjelöl—

tessék. Javasoltuk, hogy az újszülöttek sár——

gasága és sclerémája (bőrkeményedéslf

(5)

1. szám. —

__ 1930

a Huber-féle terv 160. pontjából maradjon el. Javasoltuk, hogy a nephritisnél a 10 éven aluliak s azon felüliek elkülönítése maradjon el, minthogy a haláloki statisztika korral kombinálva úgyis feldolgoztatik.

Mindezen ajánlatainkat már az előkészítő bizottság tekintetbe vette s ezek október 16—án a negyedik revízióra összegyült nem- zetközi konferencia asztalára tett tervezet—

ben már mind keresztül is voltak vezetve.

Amikor október hó 16—án kézhez vettem az előkészítő bizottság tervezetét, örömmel láttam egy változtatást, amit én is javasol- tam otthon, a magyarországi Országos Köz—

egészségügyi Tanácsnak, amelyet azonban az a mi kliníkusaínk ellenkezése miatt nem fogadott el és így ez nem is volt benn az Előkészítő Bizottságnak a magyar külügy—

minisztérium útján megküldött észrevételei között. T . i. az, hogy az elavult ,,cholera nostrast" hagyjuk végre el. Ez a negyedik revízió elé terjesztett ISS-ös névsorból ——

valahonnan máshonnan jött indítványra ———

végre kimaradt. Megjegyzem, hogy ugyan—

ezt egy ízben 4 vagy 5 év előtt szintén ajánlottuk már, a francia statisztikai hivatal részéről hozzánk a nomenklatúra ja—

vítása tárgyában intézett kérdésre. Igen bántó volt, hogy a régi, egyébként igen hiá- nyos, mindössze 38 neves nomenclature abrégée—ben is mindig ott szerepelt a cho—

lera nostras, persze feleslegesen, alig egy—

két esettel, némely tévesen minősített bél—

hurutos elhalálozással.

A nemzetközi haláloki nomenklatúra IV.

revíziója céljából Párizsban 1929. évi októ—

ber 16——19-én tartott nemzetközi konferen- cián 35 ország volt képviselve, képviselőt küldtek továbbá a konferenciára a Nem- zetközi Statisztikai Intézet, a statisztika más nemzetközi szervei (Bureau International du Travail, Office international dihygiéne publigue, Organisation dlhygiéne de la S.

D. N.) és a Vöröskereszt is. Az ülésen részt- vevő orvosok és statisztikusok száma ösz- szesen mintegy 80 volt. Huber M., a fran—

cia statisztikai hivatal igazgatója, akit az előkészítő bizottság a IV. revízió céljára összeülő konferencia elnökének választott, már az első ülésen átengedte az elnöki szé- ket Roger—nek, a párizsi tudományegyetem orvosi kara dékánjának. Huber M. és Jitta I., a hollandi közegészségügyi tanács elnöke Roger távollétében felváltva elnököltek. A revíziós munka mindennap délelőtt 9——12—ig délután 3—6-ig folyt. 17—én este az egész

konferencia Loucheur—nek, a francia nép- jóléti miniszternek vendége volt.

A IV. revízió kétségtelenül legeredmé—

nyesebb az összes reviziók között. Az új ha- láloki nomenklatúra igen beható orvosi szak—

tudásra és helyes statisztikai érzékre vall.

A 18 csoportos új rendszer új csoportjai a belső secretiokra s az idült mérgezésekre vonatkozók, melyek igen nevezetesek a ma—

gyarországi Közegészségügyi Tanács által javasolt és elfogadott —— fentebb már emlí—

tett —— csoportmódosítások mellett. Az Elő- készítő Bizottság 155 neves tervét a IV. re—

vízió ismét 200 nevesre emelte. Ez a 200 halálok az új nomenklatúra 18 csoportja között a következőképen oszlik meg:

1. csoport. Fertőző és élősdiek okozta betegségek. Ide tartozik a felsorolt nevek közül az első 44.

II. Rák és egyéb daganatok (45 név).

III. Csúzos betegségek, a táplálkozás és a belső elválasztásos mirigyek (a belső sec- retíol) bajai és egyéb általános betegségek

(56—69).

IV. A vér és a vérképző szervek beteg—

ségei (70—74).

V. Idült mérgezések ( 15—77).

VI. Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei (78—89.).

VII. A vérkeringési szervek betegségei (90—103.).

VIII. A légzőszervek betegségei (104—

114.).

IX. Az emésztőszervek betegségei (115—

129). 4

X. A húgyivarszervek betegségei (130—

139). ' '

XI. A terhesség, szülés és gyermekágy betegségei (140—150.).

XII. A bőr és a bőralatti kötőszövet be- tegségei GSI—153).

XIII. A csontok és a helyváltoztatás szerveinek betegségei (lött—156).

XIV. Veleszületett fejlődési hibák (151).

XV. Az újszülöttek betegségei (158

161.). ,

XVI. Az aggság bajai (162).

XVII. Erőszakos halálesetek és balese—

tek (163 1983.

55.

XVIII. Ismeretlen halálokok (199—200.).

A legnagyobb eltérést a régi magyar no- menklatúrával szemben az erőszakos halál- eseteknek az elhalás módja szerint való rész- * létezése adja. Elsősorban e miatt bővebb a ' nemzetközi haláloki nomenklatúra a régi magyar részletes nomenklatúránál. A III.

(6)

1 . szám. ——

__ —— 1930

___.M

revizión átesett régi 206 neves haláloki nem.- zetközi momenklatúrához képest az új no- menklatúra látszólag 6 névvel csökkent, azonban az új tervben a legtöbb haláloknál alhetűze'ssel tervbe vett részletezések révén a IV. revizión átesett haláloki nomenkla—

túra tulajdonképen sokkal részletesebb min—

denrmegelőzőnél. Ezek az albetűzések lehe—

tővé teszik azt, hogy minden ország halálo- zási statisztikájában azt a betegséget részle- tezZe, amelyik nála gyakori, vagy amelyik—

neka részletezése a régi saját nomenklatú- rájával 'való összehasonlítás végett, vagy bármely más szempontból szükségesnek lát—

szik. Az exotikus bajok éppen oly behatóan részleteztettek, mint az európaiak. Magyar- ország a nemzetközi nomenklatúra alkalma—

zásakor persze nem fog kimutatásaiban pl. a pestisnél a mirigy—, tüdő—, vagy szeptikus pestis részére külön sort nyitni, minthogy azok egyike sem fordul nálunk elő, de a legbehatóbb albetűs részletezéssel fogja hozni a gümőkórt, a vérbajt, vagy más Ma- gyarországon gyakori bajokat. Ilymódon le—

hetségessé válik az, hogy az új nemzetközi nomenklatúra bármely ország viszonyaira alkalmazható legyen és a tudomány szinvo—

nalán álló és minden régi nomenklatúránál haladottabb statisztikát jelentsen. Nagyfon- tosságú az, hogy a konferencia elhatározta, hogy a halálokok statisztikájának nemzet- közi összehasonlitását többé már nem a rö- vidített nomenklatúra szerint fogja közölni, hanem a részletes szerint. Ez azt jelenti tu- lajdonképen, hogy a régi ,,abrégée" 38 ha—

lálokával szemben kétszázra — sőt a külön—

böző albetüzéseket is tekintve — még en- nél is többre szökött a nemzetközi össze- hasonlitásra közzétett halálokok száma. Az új rövidített, 43 neves haláloki nomenkla- túrát ezentúl csak, más ismérvekkel (pl. kor—

ral, családi állapottal stb.) való kombinatív feldolgozásoknál, valamint a területi részle- tezésben kell alkalmazni. E helyett lehet perszea 85 pontos intermedierrel is kombi- nativ feldolgozásokat végeztetni.

Nagyon elősegítette volna azt, hogy a halálokok feldolgozása tényleg teljesen egy—

öntetű legyen, ha a betűrendes magyarázó füzet is központilag készült volna, amely az összes haláloki neveket, melyek száma 4 ezer vagy 5 ezerre rúg, mind felölelte volna.

A konferencia ugyan gondolt egy ily kódex kidolgozására, azonban szükségesnek tar- totta, hogy előbb gyüjtessenek össze az egyes országok összes erre vonatkozó határozatai s ajánlotta, hogy egy szakbizottság azokat tanulmányozza. Elhatároztatott, hogy a

terv megvalósítására szükséges intézkedé—Á

seket az Egyesült Államok kománya fogja:

megtenni, minthogy az ő statisztikája ezt a, kodifikációt már nagyon előrevitte.

A IV. revízió nevezetes határozatai vol——

tak még a következők: A konferencia abból a célból, hogy a régi, 1920-ban revidiált nemzetközi nomenklatúrákról az új nomen—w klatúrákra való áttéréskor egy átmeneti időw szak alatt a statisztika összehasonlítható—Á sága biztosítható legyen, ajánlja, hogy a ha**

láloki statisztika egy vagy több éven át úgy"

a régi, mint az új nomenklatúrák szerint, vagyis egyszerre kétféleképen késZítteasékr.r

A korcsoportok tekintetében az ötéves kore csoportok mellett döntöttek a csecseműhalotm tak kiemelésével. Igen nevezetes, hogy ajánl—9 tatott, hogy az orvosoknak és orvostanhallwx gatóknak kiképzése az egyetemen megrefor—

máltassék azon elveket illetőleg, amelyek.

szerint a halottkémi bizonylatok kiállítanw—

dók. Az operáció után bekövetkezett halálm

eseteknél a konferencia szerint ajánlatos a(

sebészi beavatkozást előidéző betegséget,.i '

valamint az operációt a halálozási lapom

feltüntetni. A foglalkozási balesetek nagy fontosságára való tekintettel a konferencia.

azt ajánlotta, hogy a halálozási lapon a ha—

lott legutolsó foglalkozása a lehető legpone- tosabban feltüntessék és a halálokok közüli

a foglalkozásiak külön kiemeltessenek. A * betegségek nemzetközi nomenklatúrája al—

kalmazásának kérdését elhalasztották ak—

korra, ha majd a morbiditás—statisztika több- országban fejlettebb lesz. Elhatároztatott, hogy a francia kormány felkéretik, keresse meg a többi kormányokat, hogy közöljék vele egy éven belül, hogy hajlandók—e a.

nemzetközi nomenklatúrák ügyében egyez—

ményt kötni.

A haláloki nemzetközi nomenklatúra magyarországi alkalmazása ügyében nálunk..

nagy jelentősége van az Országos Közegész—

ségügyi Tanács szakértő állásfoglalásának—

Ajánlatos, hogy a Tanács a nomenklatúra orvosi szakkifejezéseit is felülvizsgálja s vé—

leményt mondjon abban a kérdésben is, hogy az egyes betegségekné] minő albetü— ' zések kívánatosak. Kívánatos volna 1929—

ben és 1930-ban, két évig az összehasonlí—

tások technikájának bemutatása végett a régi magyar és az új nemzetközi névjegyzé—

ket a magyar statisztikában egymás mellett szerepeltetni. Más ismérvekkel való kombi—

nációban vagy a43 neves nomenclatureab—

régée-t fogjuk használni, avagy további'rész—h letezéssel készítünk egy ennél részletesebb

(7)

1. szám. ... __ 1930 nomenclature intermediere-t. A halvaszüle—

tés okaira is készült nemzetközi nomenkla- túra. E végből nálunk a ,,születési lapGÉ—ra kellene egy új kérdést felvenni, mely halva—

születés esetében annak okát (pl. térarány- talanság, szülő—erők elégtelensége, asphyxia, köldökzsinórcsavarodás, syphilis stb.) meg- kérdi.

A IV. revízió után új korszak nyílik a haláloki statisztika történetében. A 30—as években előreláthatólag az országok igen nagy része az új haláloki nemzetközi nomen- klatúra szerint fog dolgozni. Ez pedig minden tekintetben az orvosi tudomány mai színvonalán álló beható haláloki statiszti—

kára fog vezetni. zél Tivadar dr. '

Magyarország földbirtokmegoszlása.

La, répa'rtition des propriétés rurales en Hongrie.

Résume'. Comme le mouvement des propriétés rurales a été limité pendant Papplíeation de la réforme agraire — il se bornait alors presgue exclusivement aux terres du prélévement sur la fortune et a celles expropriées par le Tribunal de la ré- forme agraire lt0ffice hongrois de sta—

tistigue nta pas recueilli entre 1921 et 1927 de données sur la répartítíon et le mouvement des propriétés.

Les opérations, reprises en 1928, lorsgue le mouvement des proprie'tés est redevenu normal, ont été étendues sur les proprie'tés de 50 a 100 arpents cadastraux, ce gui augmenta considérablement (de 93'2% ) le nombre des propriéte's envisagées, accrois—

sant de 10'7% la superiície faisant Pobjet

de l'enguéte.

Dyaprés les données dépouillées et grou—

pe'es en 11 catégories de contenance, la proportion de superficie est la plus élevée (13'3% ) dans la catégorie de propriétés de 2000 a 5000 arp. cad. La catégorie des plus petítes propriéte's vise'es par Penguéte (de 50 a 100 arp. cad.) a une proportion générale de 9'7%. C,est l'Alföld (la Grande plaine) gut a le plus de petites propriétés de 100 a 200 arp. cad,

On peut établir gue plus ínfé-

ríeure est une catégorie de

grandeur de propriétés, plus grande y est la proportion des terres arables. La proportíon de la superficie forestíéreaug-

mente avec la grandeur des

catégories de propríéte's; aux proprie'tés de 20.000 a 50.000 arp. cad., elle dépasse de 4% la proportion des terres arables.

La superficie moyenne des propríétés de

50 arp. cad et au--dessus est de 3536 arp. cad. Les propriétés a mutation libre représentent 78% des propriétés de cette catégorie

Parmi les proprie'te's a mutation limitée, les copropriétés et les proprie'tés communa- Ies sont au point de vue du n;ombre au premier rang (44'7 et 30'1%). Guant á la proportion de super/icie, les copropriétés ne font gue 19'9% des propriétés rentrant dans cette catégorie et ayant 50 arp. cad.

ou plus,- a cet égard, ce sont les propriétés de fzdéicommis gui y ont 'la premiere place (2470). A ces derniers, ainsi gwaux pro- priétés eccle'siastigues, la proportion des terres arables est de 33'1%. La superficie de páturages est naturellement la plus grande (49'9% ) aux copropriéte's; les terres arables n,y représentent gue 2'5%. Les propríétés

de fidéicommis ont Ie plus de foréts (294495);

La grandeur moyenne des propriétés a mutation limitée de 50 arp. cad. et aa-dessus est de 704 arp. cad. Cette moyenne ntest gue de 313'5 arp. cad. aux copropriétés;

elle féléve á 9858'4 arp. cad. aux proprie'tés de fídéícommis.

UÉglise catholigue romaine a la plupart (926%) de la superficie des propriétés eccle'siastigues, égale:HJM a mutation limite'e.

Au point de vue du nombre des propriéte's, elle a une moindre proportion (584/), celle de PEglise calvíníste est assez considé—

rable (31'3%-).

Ltenguéte ntayant porte' gue sur les ' mutations du !" mars au 31 décembre

1928, on nia, pour 1928, gue les données de 10 mois. Pendant cette période, les mu—

tations de proprie'tés ont aű'ec'té 4'5% du nombre des propriétés et settlement I'll-%

de leur superficie totale.