A fertőző állatbetegségek pusztítása

—-— 1016 1931

3. A hitbizományí birtokok haszonbérbeadott területe (1930).

Superűcies de űdéicomm'is affermées (1930).

* . l '. . . , ..

§) Dunántúl _. Tmnsdamlbic Alföld —— Grande Plazm , ; 135319 domboswdek —— Nord Egyutt —— Ensemble

,. 101 ; % ,,,__ ! ,,,,_.W,— m ,_ , ,, , __,_,,_,... * VH ? " "

A máig? ** ! 5_§ !(íssztístml'ü' szántóföld §§ összterület szántóföld %%] összterület szántóföld %% osszígtterw szántóföld

- . : : 0 : . , ', . : _ .. . . .

* , v 1 *s " - .- i'w'es % ;. su m um turns (e ... .superűue terros a ; terms

MÚ'ÉZZÁ-S L [ 35; máig/life labríunlblvs É'ü, [fingás hzhoumbles 5181, tolult laboumblgs 3: májam laboumbles

w % :; "* ,, ;: * l , M __

r'tl ——————— ——————- . § , -— —————— WW—W. ;w ; .o'á

km. llolC1 ( Ég" k. llOld k.!loldl ' áá k lmldl k lloldl 3.9; lk holdi ._leold [ §? k. hold a k. homlo/Ú ("T' MJ' É § arp. % ? ám,, ', "lo ; L § arp. 1 010 arp. 01" § §Wl m'p. ; % ll avp. _ %i 41 .; arp. A) arp.

(S 3 md. ; cad. ; f GS §; cad. : cad. ; ?: Rll cad ; ;; cad. i ._ 63 52 cad. cad. ,

—— :. ! ,,,, , , _ H H

—-5 2.067 3.803 fől 2.600 2 2.167 9.2381 lT'ől 6.590 1751 487? 57. § .?"L 260 I' 4.721 13.620 44 9.540 5'1

fmöl) * 108 3.074 1'4' 1.970 ] 5 1" . 1126 123, 226! 104 226 3.690 1'5' 2.400 123

503—100 !; 43 3.420 I'7É 2.050 I 5 4 280 . 1 960 . líx "MÉ . 74 . 48 3.780 14 2.390 1' Ö-——100 !) 241: 0.494 ?"! 4.020131 ? 676 PY'l 592 l'íi 13.] 300] I' 178 I'Ll 274 7.470 2"? 4.790 2' BIO—1300 11." 31. 800 [531 20.700 15 4 371 11.100 27" 5 7.300 19''71 91 2.680] 14'8 1.900 1335 161 45.580 16'4 29.900 16' EDO—1.000 72 48 .740 2.?' 5 35.200 26.31 4 3.450 6'5l 1.590 42! 41 2. 55 14'2 2.090 150 8 54.740 19'6 38.880 21"

lül—1.000 187 80.540 3S'8 55.000 411'" 41 14.550! 2773: 8.890 2350 1. 5.23 29'0 3.990 28'5 241100320 361) 68.780 37' 10l'K'l— 0 117.060 56' 71.200 5.?'.' 1 "8.410! 53" 1 21.300 56*9§1.1890 661 9.600 6861 77 157360 56'4 102100 55'1'

! ;l !

Összesen — l ? ! [ l.; ! '

Total; .. .. .. 2. ' 207597 1001 I83.8101100'( "2.287 52.874 100" ; 37.372 100' 52lli1790111100 14.028100' [ .31 278170100' [80.210 100'

l. l l .

:uloll. hányad lekinlulóhell jóval kisebb szervpol Az összes (278370 kat. hold) bérbeadott, lel'í'l- játszanak, mint a szz'lnlól'í'llll, mert a 33'5'70-05 ösz—

szes területi átlagot, csak a legelőbérlvlok haladják

túl jelentékenyehben (4400).

letnek 66'4%—a szántóföld,

a maradék llHl'M—on

ágak.

13'7%-a legelő,

a többi

Rokonai L(Ij()$.

s csak osztoznak

A fertőző állatbetegségek pusztítása.

Les rrwayes (leg maladies infectieuses d'am'mauaf; en Hongrie,

Re'sume'. Dans lu Hongrie d'avant-guerre. lc)

nombre u'vs (ll'línHllIl' muris (10 malmliex infeclivu- .vvs l'epl'ésrnluit 191] (l'!)5% (ll! ellepte];

1922—MI9N), (telit? prolmrtinn útuit ('n moyenm) (Io

1'37'16 sur 10

rapport, lll mmm/ill; (It's lmsfíaux (: acvusé une [otta (zugnlcntation 611 1931), ('0 (mi doit élre ultribué (m gravemenl írappés par [(l baixse (les pl'ír de produits- (lgricoles el de bétm'l.

ne pouvaimll' pus- usscz proiégvr celui-rí.

('I! ('II

territoire hunyt-nix (lctllel. Sons (30

mit (1110 [es ('ultímztvurs,

par (mr- cínnlion ('l par les (lllfl'PS moyens rclulivmm'nl ((lűlűlu', ("outre Im nmludl'vs izliectl'eusvs.

Pendunt 108 11111? flerniöres unnűes —— — (l [)uriir (Ill rommvnceml'nl (10 1.021 jusglfá la fiu de 1930 cvs maladies (li/17.326 animaux (3.786

(*hevmu', 29.884 43.028 moulons el

770628 valeur totalv rvprésm'zhlil' lm mm'nx l'IlUerll 70 millions (ll, pl'ngős.

*

oni lué

bölcs (l conws, poros-,), (loni la

.X l'elldolkezósw álló adatok szerint (1. az 1. sz.

k'lmutlllásll a ragályos betegségek közül általában

legkwcsvbh kárt A lovak lakom/kúria okoz Ebben al llelUf'SDghEll elhullott lov. lk száma m rl'll--vvl'o Csök—

.X7. 1900———-1913.

(lillOln területén az áldozatok száma óvonkint átlag 964 volt. A világháhorl'l hvl'ejl—zle után, amikor le;;- llllgyobh mértékben pllszlílott (1922—ben) már 4100 lla'allot sem rzlgadoll vl. legutóbb pedig mindössze kon. (,Vl-k állagában a Magyarhil'o—

12 darabbal csökkvlllello Kúlséglll

kizáróan meg-[lllapíllmljllk tehát, hogy (., a fertőző

N lóállomállyl.

ln-lcgsóg megfelelő kezdés esetén 51 mogllelegedoll lovakra már alig jelent veszélyt.

A vas'zvltség szillléll azok közé a llclvgsúgck közé lzlrlozik,

(lokezni.

ludunlk Vó—

Kál'lól'ole a háború utáni plső évekhez vi-

;:

amelyek ellen elég sikeresen

szollyítva hatóságok erélyes zárlati l'm'ulelkezésví és az l'lllzlllm'lo gazdák

kisollhedm l.

hogy az elég

gondossága kövolkvzlóbml fokozzlloszm Meg kell azonban

legye-f—

llüllk, llllgyllrl'myl'l dacára

terjedésének megnklldl'llyozúszl lcróll még további l)]ullkál'fl van szükség, mert ll bóko—

éveklwn visionylag kevesebb áldozatul követelt.

mint az lllolsó (wok bármelyikólwn. Az Emil—"49135, óvok állagában zl régi Ivrülolen ugyanis 434 darab, a mai tvl'ülolell az 1921 _,1923 évi átlagban 429 (la—

:lz 1926————193(). években átlag pedig 370 darab haszonállat pusztul! el voszellségben. Ha llgvolvmlw vesszük,

rsonkítás

javulás ll veszollsóg

ral).

hogy a llékekölóssol kapvsolalos lorl'llel—

l'lllalállományunknak nagy

htm csak egy harnmdál hagylzl meg. mindaddig lv—m

z'lltalflllossz'lg-v

beszélhetünk ennek ll betegségnek lórvcwlóxéről, míg' az. áldozatok száma a háború (ell'íllilwk eg)- llllrmada állú nem süllyed,

A lépfvne által előidézett állalpuszlullix az évek l'ol'amán lassan szűkebb keretek közé szorult. A

régi határokon belül az 1009—1913. évek átlagában

"19135.

még (3385 darab. ll mai területen az 1021—

művelési

11. szám. — 1017 ——- 1931

!. Az áltatelhuttások fertőző betegségek szerint részletezve az 1921—1930. években.

Animaua: morts de maladies infectieuses en 1921—1930.

; _3 l s: ?

* :; szál 'os száj— és * ; Ua ,o' ;;

; s., a 3 . lt ; . ;: § , ,;

l,épfene — (flmrlmn Veszettség — Rage És körömfájás %S Rüh —— Gale Ég § .amaa §

x _ : — ;; *—

, SS Hrurc aphteuse Eg $ 35 353 §

E v ,, t ,

A n % ée következtében elhullott VWby kiirtott állatok száma —— nombre des animaux morts ou abattus

§§§ § § *SÉÉ %? § *: 55 § "35 § :— ÉÖ

§ ;; § 38 $; § ;; § ga §;l § §; § 38 %; § § § §; MM

;. is ad:—; ms vászonra. ; gsnsm vasar—a sm ,sz Pom

a; És gé 30.333?) ;; í§ %; :%s 2 § ! ;; .a; saleslgaa % .ísisgu

, , ., . ., , _ ,! ll ; , ...! ,, N.,.T , '1'; .. ! , ! ll ? ! !, WWW,

1921-1925. évek átl. . l t ; ; ; 1' l l ; *

Moymm. ammelle 191]2.760,1.761 47 4.765; 27 217l 33 152 4* 3 165 '; 889 109l1. 05 2053 331 64 lt'x— 1. 702 9.331HÖS.031 1926 1061.501[ 579 47 2.233 18 213 22 91 34 161 104 — l 25 36 4.429 38 2.8572.895 5.139 84.186 1927 1281333 480 42 1.983 10 246 5 158 41 117 224 l 321 54 861 49 1.173 1. 222 3.125 63.980 1928 282 2.16511374 41 3.86' 35 138 2: 18 37 73 356 178 1.161 1697, 555 77 1.2661.343 6.452 63.461 1929 141 1.6691.267 40 3.117 10 1 223 43 114l 3901 20 607 378153 252051 78 89 644 733 7.16 57.239 1930 100132731346 32 2.751; 3 ' 191 35 Sőt 820! 12 2784 _ 673[ 951] 944 77 1.924j2. 001 12.202 69.822

l t , § l t 2 !

m átlagban 1.765 dumb, áz Hűű—4930. években pedig átlagosan már ('sák 2.789 dumb különféle

l'ájú huszonáltát hullott el, illetőleg irtatott ki ilyen betegség t'olytán. Tekintve, hogy :t legutobbi evek

állálpusztuta'má á bekeevek károsodásának harmad—

reszét meghaladja,

eleg kedvezőtlen.

áz (")sszehásonlitás még mindíg A ragadós sza'j- és körömfájás következtében

a régi területen 1911-ben nem kevesebb, mint 70.947

darab szarvasmarha, juh és sertés pusztult el; az áldozatok száma azután 1012-ben minden átmenet nélkül 118 drb—ra zuhant. A mai határokon belül az

1921—4925. évek átlagában 2.053 darab, 1020-1930- bán évenkint átlag már csak 1.215 darab haszon- állat hullott el, illetőleg irtutott ki ilyen bet,gség miatt. Az átlagos z'tllátpusztulás mértékének

kenése ellenére azonban tartós vetkeztetheti'mk

egyes években igen különböző arányokban szedi ál-

(sök-

juvulz'tsru nem kő- mert á száj— és körömfájás az

dozatait s ha ellene a gazdák néha elég eredménye-

sen védekeznek is, máskor annál nagyobb mérték—

ben sujtja az állatállományt.

Határozott, visszaesés mutatkozik á multhoz kó- pest á rüh által okozott állátethnlh'tsoknál. Ez az

állatbetegség ugyanis a régi országhatárokon belül xz t909w1913. évek átlagában 1.580 darab, a mai

területen az 1921—1925. évi átlagban 1.702 darab., az 1926—1930. években átlag 1.639 darab lovat és juhot vitt el. Az áldozatok száma az utolsó eszten-

dőben meghaladta a 2.000 darabot. A rüh elleni vé—

dekezés terén tehát még igen sok a tennivaló, hogy

kártétele a háború előtti színvonalra visszatérjen.

_x jnhlzimlő 3. évek átlagában 7. 587 darab, az 1921—4925. években átlag mán csak 831 darab, az 1926—1930. évi átlagban pedig ismét 1.515 darab állatot pusztított el. A himlőhen elhullott ju-

hok száma az utolsó öt, évi átlagban csak azért nö—

vekedett ilyen erősen, mert 1926—ban az állatpusz-

tulás az elöző átlagnak átmenet nékül több, mint

(itszöröst'me emelkedett. Az elpusztult juhok száma 1927 után ndym egyik évben sem érte el az 1.000 darabot, de,

hullámzása következtében ennel á betegségnél sem

á fertozes okozta károk nagyságának szólhatunk jelentősebb jávuláSi't'yl.

.Xz eddig felsorolt

esetre tekintélyes károk-ál, idéznek elő állattenyész- tésiinkben, de á békekötés után az egyes betegségek

41000 dárábot ragadós betegségek minden-

áldozatainak számá külön-külön az évenkint nem érte el.

A sertésorbáne és különösen pedig a sertés—

pestis kártétele ellenben evrt'tl—evre ennek á számunk többszörösét adja,

A sertésorbánr á regi területen áz HMM—1013.

évek átlagában mintegy 28.490 darab sertést ousz tított el.

következő években ez az áltatbetegsx'eg erejéből mil

Az ország területt'inek megesonkítz'tsa után sem vesztett,

sertésállolm'lnyt az 1921—4925. évi átlágbul't f),;lílt.

az 1926—1030.

mert a mintegy harmudíu'a esökkent

evi átlagban pedig 0813 darabbal ápásztottá. Az 1930. évben azonban meg az utóbb?

ötéves átlaghoz viszonyítva is mintegy 7$l%—os rosszabbodás mutatkozik. A sertesorln'mc kártétele az utolsó 10 (ev alatt áz elpusztult állatok számát

tekintve, az 1930. évinél. magasabb rsak egy (Itt?-4.3)

amikor 18.065 hullott el

fertőzése folytán.

évben volt, dárub sertes

A sertéstenyésztest igen lmekázalossa't teszik.

hogy :) ragályos betegsegek, ezek között, is különü- sen a pestis pusztításának veszelye mint! :th állát—

tenyésztők sohasem tudhatják, hogy ;) ;wí'ektetett tőkéjük és á lenyesZtesre fordított, munkájuk nem vész—e esetleg teljesen kárba. Az ojtásokkál a koe—

kázat ugyon kisebb lesz, de szűkebb h'ttz'u'ok kö—

Emellett az ojtások eleg költségesek s így :! konzervatívabb gazda áz zött azért állandóan fennáll.

ojtáso'kt'u't. kiadott összeget is többnyire, kockázatos- nák tartja.

11. szanr —— 1018 —— 1931

Az 1909—1913. evek átlagában a régi területen összesen 198.961 darab, az 1921—1925. évi átlagban 68.031 darab, az 1920—1930. években pedig éven—

kint átlag (37.738 sertés pusztult el sertesvész követ-

keztében. A serlésvesz tehat a mai területen állan- dóan több kárt tett, mint amennyi áldozatot a béke

években követelt. utolsó két évben

állategészségügyünk annyira leromlott, hogy a juli—

himlőliöz, rühhöz es az orbánchoz hasonloan a ser-

tésve'sz is erősebben ritkította az állalállOlntthy so

rait, mint a korábbi években,

Emellett az

Ha az összes elpusztult állatok számát az or—

szág állalállományához viszonyítjuk, vagyis ha azt kutatjuk, hogy a fertőző betegség áldozatává lett állatok banyadrószót képezik az egész allomany—

nak, kitűnik, hogy 1911, évi t'tllalállomz'mybt'il ugyan- azon évben a regi határokon belül 0'0500, az 1922"—

19313) évi átlagban a jelenlegi területeit 1'37%, 1930—ban pedig 1'38% hullott el, illetőleg irtatott ki fertőző betegség következtében. Mindezek az ada—

tok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági kultúra-

nak térhódítása es az állatorvosi tudománynak je—

lentős előhaladása dacára, a fertőző betegségek el—

leni védekezésünk eredmenye közel 20 év elmulta—

val is kedvezőtlenebb, mint a világháború kezdete előtt volt.

lndokolásak(epen megemlítjük, hogy az ország- (zsonkítz'ts utáni években, amikor állattenyésztési'mk—

nek még elég nagyfokú takarmanyhiánnyal kellett megküzdenie és állategészségügyünk szervezete az új helyzetben még nem volt egészen hiánytalan, az állatok l'ertőzésének veszélye is bizonyára nagyobb

volt, mint akár a háború előtt, akár pedig a leg—

utolsó években. Ezzel kapcsolatban a világháború és a forradalmak alatt minőségileg erősen leromlott állatállomány ezekben az években a fertőző beteg—

ségeknek kevésbbé tudott ellenállni, mint amikor

jobb volt. A mezőgazdasági válság

éveiben pedig a csökkenő termény- es állatárak fo- lyományaképen az állattartó gazdák fokozatos el—

szegényedése következtében az állatorvosi kezelés—

nek. továbbá a gyógyszereknek. a megelőző és védő—

ojtásoknak alkalmazása bizonyára nem a kellő

mértékben történt. Nyilvánvaló tehát, hogy a kény—

szerű takarékoskodás nagy mértékben hozzt'ljz'trult a betegségek terjedéséhez.

A különféle állatbetegségek terjedel- mére, továbba állatfajok és terület szerint való tago- adataink,

amelyek a mindenkori állatállománynak 10.000 da—

kondícióban

fertőző

zódására élénk fényt vetnek azok az

rabjára vonatkoztatva mutatják be az állatelhullá—

sokat. (L. a 2. sz. kimutatástl A vonatkozó jelzö- számok szerint 1930-ban a szarvasmarhák pusztu—

'l Az 1921. évi állatlétszám adatai nem állanak rendelkezésre, ezért az ezévi állatpusztulás adatai—

nak az állománnyal való egybevetósótől el kellett tekintenünk.

lása viszonylag négyszer akkora volt, mint a lovak

elhullása; az elhullás jelzőszáma a juhoknál már

közel tízenkétszeresét, a sertéseknél pedig nem ke-

vesebb, mint százötvenkétszeresét tette a lovak vo—

natkozó jelzőszámanak. ligyes években előfordul

ugyan, hogy egyik—másik betegség fertőzésének ter—

jeszkedése, illetőleg összezsugorodása következtében

az állatfajok károsodásának most ismertetett egy—

máshoz való aránya némileg módosul, a sorrend

azonban az egyes állatfajok között állandóan

ugyanaz marad.

Az állatbetegségek területi megoszlását vizsgálva azt a szabályszerűséget állapíthatjuk meg, hogy az

utolsó öt esztendőbenll a lépfene a lovak és a szarvasmarhák között az északi dombos vidéken, a juhállományban pedig az Alföldön állandóan több kárt okozott, mint a két másik gazdasági vidéken.

Feltűnő itt az, hogy ugyanaz az állatbetegség az egyik gazdasági vidéken állandóan főleg csak a lo—

vakat és szarvasmarhákat, a másik vidéken pedig elsősorban a juhokat sujtja. Hasonlóképen szedi áldozatait a riih is, amennyiben ez a betegség a du—

nántúli juhállományt rendszerint nagyobb mertek—

ben csökkenti, mint a két másik vidéken tenyésztett

juhok létszámát. A többi betegség alakulásánal

ilyen szabályszerűség már nem tapasztalható.

A két utolsó esztendőben az állatbetegségek alk talában az északi dombos vidéket sujtották legin—

kább; ugyanis mind a negy állatfajhoz tartozó álla—

tok betegségeinek 1929. évi jelzőszámai ezen a gaz—

dasági vidéken a legmagasabbak. Az utolsó évben

pedig csak annyi eltérés mutatkozik, hogy a juhok elhullása most az Alföldön maximális, a többi beteg—

ségek jelzőszamai ellenben ismét az északi törvény-

hatóságok magasabb

tárják elénk.

állatpnsztulásának arányát

A világháború előtti állapottal valo összehason-

lítás teljessége érdekében bemutatjuk a négy állal—

faj lt)]t—-———1913. évi pusztulásának az állatlétszám—

hoz viszonyított indexszámait:

Az oldalt megnevezett ál'atfajoknak 10.006 darabját—a jut elhullás 1911-ben 1912—ben 1913—ban

Ló . . . , . . . . 68 09 7'7

Szarvasmarha 37'1 8'2 9'6

Juh . 28'6 G'? 9"?

Sertés . 254'0 507'2 2682

Ezek az adatok :t békekötés utáni évek már ismertetett jelzöszámaival való egybevetésre alkal—

masabbak, mint az elhullások számát feltüntető ab—

szolút számok, mert az időközben bekövetkezett terület: és állatállományváltozás itt mar nem ját—

szik szerepet és legfeljebb csak az képezhet némi hibaforrást. hogy míg a békekötés utáni években az l) L. a Szemle 1928. (evi ll, es az 1929. évi 0, számát.

ll. szám. -— 1019 — 1931

2. A fertőző állatbetegségek pusztításai index—számokban.

Ravages des maladies infectz'euses d'animaum,, en indices.

lilhullás esik —— Mortalité du béíail dans

.3 33 ;; 3.3; 33

, ; , , ; 3§lsg§lgg [áfát : N§i433§ 55 533

A betegseg

_'

megnevezese altalam"? 3 ': emi 393 as? ;5 lgl'gw— Ex lufi;

Magyarorszagon umm§ 33§l§§ÉST§MÉÉE§IES§ ÉÉÉ'ÉZ'ÉXM

Malad'igs la Hngrír mh'ére §B§ § 33: 3, ao ;: 353, lgni § 33323 3 3.9 ls $$$

US$—is es 334 33 svgfáe; %S eme eg 'a

e—É'EN 350; $$$ §: ÉS 3 ;sU'ÉH; águ 33335 395. §

1926 §; 1027 ;; 1928 10 2 0 ; 1 9 3 0

a lóállomány 10.000 darabjára —— pour 10.000 chevaum

Lépfene — Uharbon 1 2;1-4 3 1; 1'6 14; 2-1;; 1- 61; 071-2; 2-1 12

Veszettség — Rage . (1) 2; 01 04 01 ()';2 —— , 0 l ; —— ll; 1 03 01

Takonykór —— Morva 18; 13 0' 8 0 2 0 3 —— ; 0 ? 01; 0 1; 04 01

Rüh —- Gale . 0 4; 0-5;; 0-8 02; 13 2-3; 11002; 07; 3-7; 09

Összesen " Total . 363; 33; 5-1;; 2 1; 3-2; 4-4; 2 9;; 1-0; 2-1; 6-5 2-3

a szarvasmarhaállomány 10.000 darabjára —— pour 10.000 bétes Ez comes

Lepfene —— Charbon 8'1;1 74 11'9;; 6'2 113 141 9'2;; 44 94; 1140 71

Veszettség __ Rage. . . 1-2 1-4; 0-8 1-1 1-7; 0-5 1-2 0-7 13 13; 1.1

Ragályos száj- és körömfájás ; ; ; § ; :;

Fiéwe aphteuse. . , . . . . _; 0'6 1'2;; 20 11; 53; 6'2;; 33 03 13; 6'7É; 16

Összesen — Total . . .; 9-9; 10-01 14'7;; 8-4; 18-3; 20'8;; 13-71; 5-4! 132; 19—4 98

a juhállomány 10.000 darabiára —- pour 10.000 moutons

Lépfene —— Charbon 32 3'0 8'8 53 99 38; 8'0l 57 133 58; 9'2

Veszettség _ Rage. . 0-1; 0-0 0-1 0—0 0-6 0-3; 0-0: 05 0-1; 0-2

Ragályos száj— és körömfájás ; * [

Fieme aphteusc . . . . . . .; -—1 00 12 00 5'5 —l 24 M ___; —

Himlő —— Variole . 2161 53 3'5 3'1 2'1 136 50 13 9'9': 875' 64

Rüh —— Gale . ; 158; 73 8'1 88 24; 0"? 41 ' 833 33! 132

Összesen — Total . . . ; 43-7;l 153; 21-7;; 17-2; 202; 23-13; 19-81; 31-5; 32-51 17- 71; 230

a sertésállomány 10.000 darabjára —— pour 10.000 poros

Lépfene — Charbon 02 02 02 02 01; 02 02; 01 D']; 03 01

Veszettség —— Rage . . . . 04 07 07 01 07; 07; 04; 01 063 04 04

Ragályos száj— és körömfájás ;

Fiévre aphteuse 1' 1 3 44 06 111; 7'2 5'93 0'1 1'9; 21'6 2'8

Sertésorbánc — Erysipele porcim: 204 131 242 ' . 225; 277; 42'9 604) 554 517 Sertésvész —— Peste parcine 3341l 268 1 2384 2223 1973 3237; 2217; 3402 2263; 3663 2957

Összesen — Total . 3561; ' 244-9;354-3;'; 2553; 3834 289—3;444—0 350-7

] ; ; ; ;;

elpusztult állatok számát minden egyes esztendőben ló . . . . 3.786 db, az illető évi állatösszeírás eredményeivel állíthattuk szarvasmarha. 29.884 ,, szembe, addig 1912-ben és 1913—ban az azévi állat- juh 43.028 ,,

létszám adatainak hiányában az 1911. évi állatszám— sertés "(70.628 ,,

lalasb adataltk lid??? YÉTITÉSZHMDUHKIY A.lelszan1: vagyis együttesen nem kevesebb, mint 847.326 da-

azon an egyb BVIO a man ra, norma ls VlSZOllyO rab különféle fajú haszonállat. A 10 év alatt el—

között, nem igen szokott olyan mértékben megvál—

tozni, hogy az a jelzőszámok alaskulását jelentéke- nyen befolyásolhatná. Ha már most ezeket a háború—

előtti évekre vonatkozó állatpusztulási indexszámo-

kat az 1930. év jelzőszámaival egybevetjük, nyilván- való lesz, hogy általában csak a lóbetegségek elleni

Védekezés terén értünk el érdemleges javulást,

többi betegség ellenben legutóbb is majdnem ugyan

olyan arányokban pusztított; mint a hékeévekben.

Jórészben ennek tudható be, hogy az 1921——

1930. években fertőző betegségben elhullott, illetőleg

kiirtatott összesen

a

pusztult állatállomány óvatos számítás szerint mint—

egy hetvenmillió pengő értéket képvisel. Ez az egé—

szen tekintélyes értékösszeg az ország ;közgazdasága részére majdnem teljes egészében megsemmisült, mert az állati bőrök értékesítése révén es esetleg még szappanfőzés útján is csak alig számba- jöhető hányad térült meg. Ebben az irányban, saj—

nos, jelenleg gyorsütemű javulásra számítanunk nem lehet, mert az államhatalom kedvezőtlen finan—

viális helyzetében nem siethet az állattartó gazdák

támogatására, a gazdák pedig az alacsony termény-

11. szám. _.

és allatárak következtében minden költségesebb allategészségvédelmi beszerzéstöl. így tehát az ojtá-

soktöl is többnyire tartózkodni kénytelenek. Ez

1020 — 1931

azután esetleg azzal a veszéllyel járhat, hogy a fer- tőző betegségek legközelebb szinte akadálytalanul

pusztíthatják állaláltományunkat.

Szöllősy Zoltán dr.

A gabona világtermése.

La production de céréales du monde,

Á római Nemzetközi Mezőgazdasági intézet a befutott jelentések alapján a most megjelent füze—

tében a világ gabonatermésének nagyságáról tájé—

koztat. Az egyes gabonatermelés szempontjából számbavebető allamok összehasonlító adatait, úgy a területre. mint a terméseredményre vonatkozólag kimntatásainkban mutatjuk be.

A búza learatott területe a mult evi területnél

csak 0'8%-kal kisebb, de az előző öt év átlagos te-

rületét 4'3%-kal túlhaladja. A búzával bevetett te—

rületnek ez az egészen kisaranyú csökkenése is

csak látszólagos, mert a Nemzetközi Mezőgazdasági

intézet Szovjet—Oroszország adatait nem tartja meg-

felelöknek, azok a végösszegben nem szerepelnek.

már pedig Szovjet—()roszországban az elmult gazda—

sági év búzával bevetett hatalmas területe 10'2%—kal nagyobb. mint a mult évben. sőt az elözö öt év

atlagos területét 29'6%—kal múlja felül.

A búzatermelés csökkentésére világszerte folyo

propagandának hatása egyelőre nem mutatkozik,

söt a Szovjet—()roszorszagban megállapított terü—

letnövekedésen kívűl Németországban -——— ahol vi—

szont az önellátás biztosítására nagyarányú erő- feszítés folyik —— a mostani búzaterület 21'700—kal nagyobb kiterjedést'i mint a mult évben, az előző öt év átlagos területét teljes 31'7%-kal szúrnyalja

túl. Elég,, nagy (10'8%l még Romániában a búza le—

aratott területének növeked'se A hasonlóképen önellátásra törekvő Olaszorsza'rgban is l'ft%—os te—

riiletszaporodz'tst úllapíthatnnk meg.

Ezekkel az emelkedesekkel szemben egyes

nagy bi'tzatermelő allamok viszont érezhetően esők—

kentették a búzával bevetett terület nagyságát.

lízek közül elsősorban Ausztráliát említjük meg, ahol az 1931. évi búzával bevetett terület 25'95'6-kal kisebb, mint az 1930. évi terület. A csökkentés itt jóformán átmenet nélkül ugrásszerűen történt, ez abból is kitűnik, hogy a szóbanforgó év búza-vetés—

területe az előző öt év atlagos területénél még

5'5%—kal nagyobb. Rendszeresebb Argentinában a

búzalerület visszaszorítása, itt az 1931. évi terület 19%— al kisebb, mint az előző évben, az ötéves úl-

iagna'tl is lö'tl%—kal kevesebb.

A búza 1931. évi termésmennyisége At'öű/óokal

kevesebb, mint a mult esztendőben, az ötéves átla-

got azonban még l%—kal felülmúlja, tehát egy

közepes világtermésnek felel meg.

A rozs learatott területe már nagyobb arány-

ban csökkent, mint a búza learatott területe. Az 1931. évi rozsterület 7'2%—kal kisebb volt, mint 1930-ban, az ötéves átlagnál pedig 4'2%—kal keve- sebb. A legfontosabb rozstermelő allamok vonat—

kozó adatai közül felemlítjiik, hogy Lengyelország learatott rozsterülete 8'6%-kal maradt a tavalyi terület nagysága alatti az ötéves átlagos területnél

ö%—kal kevesebb. rozstermelésénél

szintén 7'3"o—0s csökkenést állapítbatunk meg, ami a búza vetésleriiletének elég tekintélyes növeke- dése után egészen természetes. Szovjet-Oroszország a

Némeltitrszúg

rozstermelést is nagy erőfeszítéssel igyekszik fo—

kozni, itt azonban 1931-ben a sajat adatai szerint sem sikerült eredményt elérni, a rozzsal bevetett

terület ugyanis Iwo—kal a tavalyi terület nagysága alatt maradt, de még mindig 5'2%—kal túlhaladta

a rozs learatott területének ötéves átlagát.

A rozstermelés eredményessége a tárgyalt óv—

ben gyengébb volt, minta búzatermeléső 19.04—

kal maradt el az előző év termésmennyisége alatt, az ötéves átlagnál is 12'800-kal kevesebb volt, tehát

általában gyenge eredménynek minősíthető.

Az árpa learatott vetésterületének nagysága az

előző év adatálmz viszonyitva 3'8%—kal csökkent.

de az Ötéves átlagos terület nagyságát (%%—kal túl- haladta. A terméseredmény azonban vr' a

termésnél is rosszabb volt, l9'834 ._.. kevesebb.

mint az 1930. évi árpatermés mennyisége, IO'SW—

l'OZS-

kal kisebb, mint, az ötéves atlagos termésmennyi—

ség, tehát az 1931. évi árpatermés szintén gyenge eredményűnek minősíthető.

A zab learatott. területe ugyan 0'3%—kal na-

gyobb volt, mint 1930—ban, az ötéves átlagnak

azonban l'7%—kal alatta maradt. A termésered—

9'2%-kat kevesebb

zab termett, mint a megelőző esztendőben, az öt- éves átlagos terniésmennyiségnél is 9%-kal gyen—

mény itt sem volt kielégítő,

gébb volt az eredmény. tehát a zab világtermése is

of

legfeljebb gyenge közepesnek minositbetö.