ELTÚNT STATISZTIKÁK NYOMÁBAN
IPARI JELENTÉSEK AZ ÖTVENES ÉVEKBÖL
A távoli múlt statisztikái és az 1956-os súlyos társadalmi-demográfiai problémákat be- mutató kiadványok reprintjei mellett érdemes figyelmet fordítani néhány olyan gazdaság- statisztikai jelentésre is, melyek nemzetközi viszonylatban is igen korán, már az ötvenes évek első felében, illetve közepén összefoglaló képet tártak az állampárt és a kormányzat vezetői elé az erőltetett iparosítás káros mellékhatásairól. Az ilyen típusú kiadványok —— az akkor ér- vényes jogi előírások szerint — csak ,,Szigorúan titkos" minősítést kaphattak.
Ezúttal a Központi Statisztikai Hivatal két ilyen ipari kiadványát tesszük közzé reprint formában. ,,A termelési tervek kizárólag globális teljesítésére irányuló törekvésekből eredő hiányosságok az iparban" című, 21 oldalas jelentés 1954. február 5—én készült el. Számos konkrét példával alátámasztva hívta fel a figyelmet arra, hogy az ipari teljesítmények terv—
ellenőrzési, illetve ösztönzési rendszerei arra késztetik a vállalatokat, hogy gazdaságilag ká- ros módszerekkel (felesleges termékek gyártása, minőségrontás, a karbantartás elhanyago—
lása, anyagpazarlás és végső soron az önköltség növelése útján) is igyekezzenek eleget tenni a részükre kiszabott termelési feladatoknak.
A kiadvány ,,Összefoglalás" fejezetének (1—3. old.) teljes közlése mellett a részletező fejezetekből —- terjedelmi okok folytán — csupán válogatást (a 4—6., a 9-1 1. és a 17—18. olda- lakat) adhatunk közre.1 Ezek két szempontból is érdekesek. Egyrészt a kiadvány 6. oldalán szereplő hivatkozásból kitűnik, hogy a Hivatal a ,,Felesleges termékek gyártása" címmel kiadott jelentéssel már 1953 márciusában felhívta a figyelmet hasonló jellegű káros jelensé- gekre. Másrészt e szemelvények jól tükrözik azt, a mai olvasó számára talán meghökkentő aprólékosságot, amellyel a korszak legfelső politikai és gazdasági vezetése a vállalatok mű- ködésének napi problémáiról is információt igényelt.
A másik (5 oldalas), rövidsége folytán teljes terjedelmében közreadható kiadvány ,,A ter—
melékenység alakulása az iparban, 1949—1955" címmel 1956. augusztus 7—én jelent meg, szin- tén ,,Szigorúan titkos" minősítéssel. A szerény címből nem is sejthető a jelentés súlyos mon- danivalója. Arra a tényre mutat rá, hogy a magyar ipar termelékenységének fejlődése egyre inkább elmaradt a Szovjetunió és a népi demokratikus államok (például Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária) e tekintetben elért eredményeitől. Ennek okát a jelentés egyértelműen a végrehajtott beruházások kedvezőtlen összetételében jelölte meg.
Bár az első ötéves tervidőszakban beruházásokra fordított 67,4 milliárd forintból (s ma már tudjuk, hogy ez az összeg jóval meghaladta az ország akkori valóságos teherbíró képességét) 29,8 milliárd forintot az iparba ruháztak be, e hatalmas összegből az ipar gépi állóalapjait mindössze 2,6 milliárd forint növelte, döntően az építési beruházások túlsúlya, a magas ter- vezési költségek s más tényezők következtében. Valójában tehát erre vezethető vissza, hogy az ipari termelékenység fejlődésének mértéke és üteme kedvezőtlenebb volt annál, mint amit a lehetőségekhez képest elérhettünk volna.
Tűű Lászlóné dr.
! Az eredeti kiadvány megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatánál.
Összefoglalás.
A minisztériumi ipar termelése az ötéves terv első négy éve alatt két és fél- szeresére emelkedett. Az ipar a. globális termelési terveket általában tulteljesltette. Az ötéves terv kezdetétől 1953. decemberéig eltelt 48 hónap alatt a minisztériumi ipar na—
vl termelési terveit általában tmteüesitette, ez idő alatt mindössze 9 hónapban fordult elő, hogy havi tervétől lemaradt.A lemaradás ezekben a hóna-pokblm is általában csak 1-2 %- os volt.
A termelési terveknek "globális", kizárólag mennyiségi teljesítéséért folyó erő—
feszítések akadályozták a gazdasági vezetőket abbamhogy több gondot lordltsanak a gé- pek karbantartására. a minőség javítására. az önköltség és a selejt csökkentésére. egy—
szóval a gazdaságos termelés megteremtésére.
A navl tervek rendszeres "globális" teljesítése mellett már arra sem lorditot—
tak kellő figyelmet. hogy a tervet a legfontosabb cikkekből is teljesítsék. így például 1953—ban a mlnlsztériuml ipar telles temelésl tervétől csak két esetben maradt le. de a hútaalumlnium tervét 11. a szén tervét ( bár az év folyamán két alkalommal ls csök- kentették). a nyersvas és a timlöld tervét 10, a cement tervét 9. a cipő tervét 8. a hengerelt acél tervét 7 hónapban nem teljesítették.
A vállalatok sok esetben a globális termelési tervek minden áron való teljes!)- tése érdekében rendszeresen gyártanak olyantermékeket. melyek sem terveikben. sem szállítási szerződéseikben nem szerepelnek. Az ilyen cikkek nagyrészeétnelyeknek gyár—
tásához gyakran drága anyagokat - lmportanyngokat is - felhasználnak. nem alkalmas sem az adott logyasztásl, sem az adott termelési szükségletek kielégítésére.
A felesleges cikkek termelése mellett ugyanakkor sok fontos gyártmányban kn- moly hiányok jelentkeznek. Egyes esetekben a vállalatok nagy anyagigéuyességü, tehát nagyobb munkaráfoxdkás nélkül is jelentős értékü cikkeket termelnek. mert így könnyeb- ben tudják atervet "globálisan", értékben teljesiteni. ugyanakkor elhanyagolják ?. munka—
igényes cikkek termelését. A munkaigényes cikkek gyártásának elhanyagolása mutatko—
zik meg például a jelenlegi alkatrészhíám'ban. Az anyaglgényes cikkek — föleg termelési eszközök - nagymennyisézben történő termelésénél gyakran figyelmen kívül hagyják a korlátozott anyagelátásl lehetőségeket.
(I. alatt részletezve.)
Az ipari termékek Mmm kielégítő. A minőség terén felmerülő hiányos—
ságok részben abban mutatkoznak. hogy a, termékek nem (emelnek meg a szabvány—kö- vetelményeknek (csökken az [. osztályu termékek aránya), mert nem tartják be a tech- nologiai előirásokat.Aminőségl hiányosságok másik része abban áll. hogy romlik a tel-—
mékek - (őleg fogyasztási cikkek — anyagösszetétele, ennek következtében tartóssága-k, tetszetőssógíik is (pl. csökken a gyapja—szövetek gyapjutartalma. a bórv'lpőkön beliíltöbb a préselt disznóbőr, kevesebb a sima borjubőr cipó. stb.)
Az ipaütermékek minősége ellen mind a belkereskedelem, mind a külkereske- delem részéről igen sok jogos panasz hangzott el. Romlott azoknak a gyártmányoknak minősége is, melyek a haboru előtt nemzetközileg is elismertek voltak (pl. motorvonat, Onon—rádló).lüikereskedennünk lehetőségeit általában kedvezőtlenül befolyásolták a gyen.- ge minőségü. izléstelen kivitelű. clomagolásu cikkek. amelyeket sok esetben a külföld nem is vett át. Az ipar számos területén a rossz minőség mellett magas a selejt is.
[IL alatt részletezve.)
A vállalatok és minisztériumok nem forditottak kellő gondot a W MMM sem.Azlpar több területén :. tervszertl megelőző karbantartást még min—
dig nem szervezték meg. A globális termelési tervek minden áron való teljesitese érde- kében sok esetben a termelő munkában foglalkoztatják ! javitóresziegek egyébként is elégtelen létszám munkásait.
(III. alatt részletezve. ) Az iparban az m alakulását ugyancsak másodrendü kérdésnek teldntik.
igy sok helyen az önköltség emelkedik, vagy csak kismértékben csökken. Az önköltség kedvezőtlen alakulásához jelentős mértékben járul hozzá az anyagpazarlás ls. A vállalo- tok az magnot—mákot sokszor tunépik, a fajlagos meglemasmálást sok esetben nem is mérik (pl. gépgyártás egyes területén.)
(IV. alatt részletezve.)
A mininztertenács hozott ugyan különféle határozatokat. amelyek elrendelték az önköltség csökkentését. aminőség megjavitásátm karbantartások lokozottabb gondosság—
gal való ellátását. sót legtöbb esetben feltárta azokat a módszereket is, melyek révén a határozatokat tellesitenl lehetett volna. Ezen határozatokat lényegében nem hajtották végre.
vegrebaltásukban a vállalatok vezető dolgozóit nem tették eléggé érdekeltté.
A termelési tervek "globális" teljesiteset-e iránymó törekvéshszjelentős mérték- ben hozzájárul. hogy a vállalatok vezető dolgozói anyagilag majdnem kizárólag a terme- lési terv mennyiségi teuesitésében érdekeltek. és a darabbérrendszer jelenlegi formája a munkásokat is elsősorban arra ösztönzi.
A termelési terv minden körülmények között való teljesülésére egyenesen kény- szeriti aváualatok vezető dolgozóit a termelési terv "globális " teUesltésén alapuló bér—
alapellenőrzés, valamint a müszaki és vezetőállásu adminisztrativ dolgozóknak elsősor—
ban ugyancsak a termelési terv "globális" teljesitéséhez kötött premizálási rendszere.
A bér-ulnpellenőrzésnek a 23/1953/V.21/M.T. számu mlnleztertanácsi rendelet-
--u bevezetett u) módszere még fokozottabban készteti arra a vállalatokat. nagy terme—lési tervüket "globálisan". néx'tékben' teljesítsék. Az uj módszer szerint ugyanis nem- csak a munkásoknak hanem az egyéb állománycaoportba tartozó dolgozóknak a bérét
ls atermelésl terv globálla teljesitese maman ellenőrzik. bár ezen dolgozók nagy!—enzi-
nek a tervteljesltésben semmiféle közvetlen szerepük nincs.
A prémiumfeltételek megállapitásánál elsősorban ugyancsak a termelést terv mennyiségi teljesítésére helyezték a ló sulyt, és csak másodsorban szerepelnek egyéb gazdaságossági (eltételek a prémiumezabályzatokban
A munkások bérezésénél jelenleg alkalmazott darabbérrendnzer ugyancsak H- zárólag a termelés mennyiségi (okozása mozdltja elő.!lmlmkások keresete ugyanis ma,- lában a gyártott munkadarabok számával arányos. és általában független a gyártott termé- kek minőségétől. A minőségi bérezést csak az ipar viszonylag Ida területén vezettél:
be. a selejtbérezésre vonatkozó rendelkezéseket pedig csak szórványosan. Igen hiányosan hajtják végre.
Az élüzemek kijelölésénél általában szintén a termelési tervek mennyiség tenue ütését helyezik előtérbe. Szamos iparágban még formalisan sem szerepel az átütem-
!eltételek között a minőség megjavmisa.
A globális termelési tervek "minden áron" való tanaeltésére irányuló törekvés.
illetve az iparra ebből származó káros következmények kiküszöbölése tehát jelenleg nincs intézményesen megoldva.
!. Elfekvő termékek.-hiánycikkek.
1/ Eliekvő- termékek.
AKözponti StailsztikaiHlvatal az 1953. március 11—én kiadott "Felesleges termé- kek gyártása" cimű jelentésben ielhlvta a figyelmet arra, hogy az iparvállalatok a glo- bális termelési tervek minden áron való teljesitésére irányuló törekvésükból kifolyólag gyakran gyártanak felesleges termékeket.
A felesleges, vagy az adott szükségletek ldelégitesére nem alkalmas termékek gyártása a vállalatra nézve nem jár hátrányos következményekkel: tervteliesités, munka- béralnp, prémium, stb. szempontból általában ugyanolyan megitélés alá esik, mint a hasz- nos, szükséges termelő tevékenység.
A csak "tervteljesitésre" történő termelést nem akadályozza sem a jelenlegi pénz-—
ügyi- és hitelrendszer, sem pedig az egyes vállalatok közti vitás kérdéseket eldöntő Jog—
gyakorlat. Szükség volna az ellenőrzés rendszerének — elsősorban a pénzügyi— és hitel rendszernek - oLven megszervezésére.emelya hibákat feltétlenül és automatikusan jelzi, sőt amely megakadályozza, hogysvállalatok az olyan termékeket, amelyekre nincs szük- ség, gazdasági és jogi hátrány nélkül értékesithessék, vagy a szükségtelen termékek iel- halmozódó készletére szinte automatikusan hitelt kepdansk.
Mig a szükségletek egy része kielégitetlen. addig a felesleges termékekbőlje—
lentős készletek halmozódnak !el
A jelentés kiadása óta egyes termékekből a készletek mennyisége ugyen csök—
kent (például: férfi- és gyermekcipő, nólksbát, férning,mozaiklap), számos termékből azon- bana készletek tovább emelkedtek (például: vivópenge, torilcus szemüveglencse, csiszoló- ár'u) Tehát Jelenleg sincs intézménxesen biztositva, hogy avállalatok ne termelheseenek felesleges termékeket.
A kérdés most különösen annyiban jelentős, amennyiben a nehézipari váliale tok - ami! kormányprogram óta — központi irání'itás nélkül, több esetben a munkások telsjánlásaként, térnek rá egyes fogyasztási cikkek gyártására.
A minisztériumi iparban 1953. szeptember 30-án az immobil iélkész- és kész- iermékkészletek több mint 66 millió Ft.-ot tettek ki. Különösen magas az immobil készlet a Kohó- és Gépipari Minisztérium ( 29,5 millió Ft) és a Könnyűipari Minisztérium (22, 5
millió Ft) vállalatainál.
A Kohó- és Gépipari Minisztérium területén a késztermékek kiszállítása vonta—
tottan történik. Flgyelembevéve azokat e termékeket is, melyeket az elkészülésüktől szá- mitott 14— nap alatt nem szállltottak ela gyártó vállalattól, az elfekvő késztermékkészletek értéke a Kohó— és Gépipari Minisztérium vállalatainál (Vaskohászati Igazgatóság nélkül) 1953. szeptember 1-én meghaladta a81 millió Ft-ot, melyből több mint 45 millió Ft óvdékű készlet már május 31-én is elleküdt.
lt készletek növvkedésének főbb okul, hogy
u/ a vállalatok egyes clkkekbdl - anélkül, hogy arra szükség lenne — nagymér- tékben tulteüesltlk a tervet:
Például:
Nnuvlengyell Kőolajtermeló Vállalat rendszeresen tullellesltlatervet a főleg bltu- **
men vis Iütőokú céljára alltalmas nyersolajból, bár ebből közel 100000 tonnás - jórészt gödrökben túr-olt - felhasználatlan készletük van.
( avmlséülWMWWűtmmoaMEMl
lélóvébe
b/ az lpurvállalatok jelentős mennyiségeket termelnek olyan cikkekből, melyek- re nlncs ezállltzlsl szerződésük.
Például:
Megrcpduléu nélkul gyártotta; 195841. negyegéyben :: múeelyemlmrjlsnya 43,8
%í'lta
_ " l953. szeptemberében közel 900 akkord bélyegzőóra !eküdt az Óragyár raktárá- ban, amit terv szerint készitett. A belkereskedelem igénye 1953. ll. félévre mtmlöeeze 800 db-
e/ a vállalatok a termelésen belül - különösen a lervtdőszak befejezése előtt- gyakran az anyaglgényes clkkek termelését helyezik előtérbe.
Például:
Az tOOO Ft teljes termelésre eső normaórák számának alamán megállaptthntó, hogy például 1953.junluaúbanamunkalaényessdgalíohó- és Gépipari lvllnlsztérlmn terit—
lelén (kohászat nélkül) 6.2 ikaha Jár-múlna." Igazgatóság vállalatainál 14,8 %llal, a (term Vagon- és Gépgyárban l'l,0 S-kal, az Óbuda! Hajógyárban 29,6 S-kal volt alacsonyabb, mint
1953. januárban.
2/ Hiányclkkekf Választék.
Mtg az lpara globális termelési tervek mlnden áron való teljesítésére lrányuló törekvés érdekében sok esetben feleslege: mennylsegben állít elő termékeket, addlg más clkkekből a azükségletnél kevesebbet - vagy nem elég széles választékban - termel.
_ng3, év !olyalpán többek között a következő fontosabb cikkekből állitottak oló a az'ükségletnél kevesebbel:
Női és gyermek kerékpár, Motorkerékpár-alkatrész, Géplmcal-elkatrész, Eke-alkatrész,
Vetó- ée műtrágynszórógép-alkatrése, Traktor-alkatrész,
Bor-one,
Kukor'lcamoruoló,
1958. év folyamán a megrendelt mennyiségnek még egyharmad részét sem szál- Tüzhely,
Natcső, Szeg,
Vastömegclkk, Kéziszerszámok, Horganyzott edényám, Háztartásl gépek, Mosótelmő,
Karton (fekete, sötétkék),
Ágyneműanyag (fehér, rózsaszln),
Gyapjuszövet (kamgam szövet, börbert, lskolaszövet), Kötötlám (kötött !érBlng, gyapjumellény),
Gyermekruha, Gazdacslzma, Sima lérnctpő stb.
litották le például a következő gyógyszerekből:
Megnevezés
N egyedév, amelyben a hiány íelme rült
Gyógyszertár vállalatok lgény- léselnek teUest—
sltésl ata
* ,Ulanducorptn in).
Optacld tabl.
Codeln stlblum tabl.
Dipankrin tabl.
Dltonal kup. torte Ebega novolorm zlnc.
Zinc. chloratum Codelu attblum tabl.
Dipankrin thbl.
Vitamin E arg
Zinc. chloratum
1953. I.u. év
"
u n
1953. N. n. év.
"
n n n
1953. lll.n. év
l5,6 l5,3 lO,6 12,9 'l0,3 5.9 6,3 32,1
A clgőlparban nagymóvtékbena akadályozza választék bővítését, hogy (] bőrl- par nem szállltme'gfelelő minőségű és szinű—bőrüket Ennek következtében például a Bony- hád! Clpőgyár az 1953.lll. negyedévre megrendelt 30000 pár gytkpréselésü női regatm cipőt nem az előirt választékban állltotta elő. A Szombathelyi Clpőgya'r l953. év folyamán 20 000 pár drapp és szürke nől magasszáru cipőt nem gyártott le, mert a rendelkezés- re_ álló bőr minőségileg nem volt megfelelő (a festékvgyártásközben lepergett), stb.
A tészta! anyagaggakggglgmgmmgglglglggp tgnngl:__'l'ojásos tésztából a lakos súgnak nagyobb mennyiségrjg van szüksége, mlm amennylt az ipar előállít. 1953. ll. vw—
gyedében a szükségletnek csak 62,5 Mit $$$"??? )ch
, ... ... _diavut A, ..na-W .
x_wunxmpgri gyártmányok minőségének javítását-ól és választékának bővítésé- nSx SlJ'HI' 378/1952. el. NJI. hakim-zatot a könnyűipar nem hajtja végre. A határozatban kiemelt cikkek minősége általában nem éri el az előirt szinvonalat:
!. oszuílyu termékek részaránya 1958.
Ter-mék megnevezése m. negyedévben
Hi!;eggirá: ténylegesen
Női Pipő összesen 88.0 83.3
l'éruclpó összesen 87.6 79.3
Ebből:
Duna Cipőgyár termexéaa 71.1
Férfiruna összesen ' 95,0 9ZL2
Ebből:
Minőségi Pénix-maman
Váuaxat termelése 72.3
A minőségi r-nnnás tőleg a nóvégí ronammunka nyomán jelentkezik. A Csillaghe- gyi Lenárugyárban és aGyőz-i Lenszövőgyárban például az L osztálya len— kenderszövet részaránya 1953. márciusban az !. dekű! 55.8, illetve 54,5 Hval szemben a m. dekát!- ra 48.29, illetve 5o.4 :i—ra csökkem.
A Selyemklkésznőxyár 1953Juniusi termelésének 24,5 H az I.. M—,5 S-a pedig a m. dekű-ira esett. A vállalatnál az !. osztálya termékek részaránya az [. dekádban 64.2' %, a III. dekádban U.I % volta stb.
b/ A 373/1952. az. NJ. határozat értelmében 1953-ban emelni kenet! voma a
laknsság y—v'aszr'are gyártott szövetek ólógyupjutm'lalmát. Ezzel szemben a körmvüipar a logyasztók szempontjából ezt a lontus minöségi követelményt nem teljesít. A hengeren—
keaelem és a texmrunázuti ipar részére szánkon szövetek egyre nagyubh hám/ada tem ki az alacsony éxőgyapjutartatmu kár!-ult szövet, a jobb minő-águ. muasabb 616- gyapjutartalmu !ésuagyapjuszövet aránya pedig !myamatosan csökken. Míg az 1953. I.
negyedévi gyapjuszövetazálmás 4—6,8 H von lésüsgyapjuszövet, a m. negyedévi szám- tás már csak 33.13 5-0! ért el.
Az élőmpjútartalom csökkenésejelentós például a Magyar Posztógyárnál. ahol :; belkereskedelemnek szállított lésüsszövet előgyapjutartalma az 1953. II. negyedévi 65,0 firm a 111. negyedévben 55,0 Fra, a kártoltazövet gyapjutartalma 20,2 764151 12,4 Pra csökkent.
Az
élelmiszeripar több temleténtbrvényes előirások alapján csökkentették a mi-
M——-.N-W --—- —.— -u ." *
nóséget. Például 1952-ben 1951-nez képe§t a fogyasztót tej zsírtartalma 2. 5 és 8.0 b—ról
... ._._.. ". mw—w - w u—
2.2és22,7______%gg. a_cselgolgliéiáiuk mártástaránya (kakeóbab aránya a mánómasazá—
ba__n) 8509—1'61186 %: _
-ban 19521362 képest a likőr, rum és pálinka szesztartal- kent: stb.
2.
A mmőséginiányosságnk miatt mind a beilöidj. mind a külföldi átvevők részéről szám:—s kifogás merült le!.
g; Bglfig'ldi reklamációt;
A belkereskedelem részére szállított szén minőségével szemben a panaszok ál- landóvá váltak.:tháztartási szén fűtőértéke az 1951. évi 8 669 kalóriáról 1953. !. félévé- re 8 435 kalóriára csökkent.
A reklamációk főleg a szén meddő- és por—tartalmára vonatkoznak. 1958-ban a TUKER részére átadott szén a megengedett maximális 8—9 S-os meddőtartalommal szemben egyes esetekben 40—50 % meddőt tartalmazott.
1958. május végén, illetve junius elején a Dorogi Brikettermeló Vállalat 8 160 tonna brikettet szállitotta'i'UKER részére. Ennek átlagos portartalma, az 5 Tres maximá-
lis határral szemben, 20 S volt, s ezen felül nagymennyiségű törmeléket is tartalmap zott.
A népgazdaság legnagyobb szénrogyasztó szektora. a W részé- ről is sulyos kifogások merülnek [el a szén minősége ellen.
Például az Ajkai Erőműnek szállított szén fűtőértéke az 1952. 1 [. negyedévi 2 915 kalóriáról, 1958. [K,negyedévben2 860 kalóriát-a csökkent. Az erősen szennyezett szén nagymértékben rongáida az őriőberendezést. Az 1952-ben és 1953. !. létévben okozott kár megközelitia GOOOOOforintot. A gyengébb minőségű szénfelhasználás az erőmű tei—
jesitóképességét idönként 2-4- MW-ai csökkenti.
A Budapesti Erőmtiben a magas portartalom miatt romlik a. szén kiégéee. Az erős salakosodás miatt a kazúnialak és a rostélyok idő előtt tönkremennek. A karban- tartási költségek az utóbbi időben, mintegy 20 Hal megnövekedtek. A szén gyenge minó- sége következtében a. teljesitőképesség időnként 5—15 MW-al csökkent.
') Külföldi r ar *ók.
1953. első nyolc hónapjában a. Konó— és Gépipari Minisztérium vállalatainak szál- litásáival kapcsolatban közel 200 reklamáció érkezett be, bár már a MERT (külkereske—
delmi minőségellenőrzó szerv) is számos tételt utasított Vissza az exportra termelt cik- kekből részben véglegesen, részben lcijavitás céljából.
így például 1953. "(member-ben az Egyesült Izzólámpa el Villamos-ági Gyér által a külkereskedelemnek átadott normáuámgák 67.15 M 50000 darabot véglegeeen vlsszautaetotlak.
A Csepel Autógyár 1953. szeptemberében megvlzsgdlt maaa M
(46 darab) nem vették átUgyancsak 1953. szagember—ében az Elektronikus Mérőműszerek Gyár. által a külkereskedelemnek átadott és megvizsgált mérőműszerek 51.7 Fót (140 db). az Ori-
on Rádió és Villamossági vanm által átadott rádlóvevók ea.-r 5-6: (687 db), a Rákosi Mátyás Vue- ée Fémművek Varrógépgyáre általátadolt varrógégeinek 56.0 Sőt (1 810 db) utasnották vlseze kijavítás céljából. - Stb.
Az exportra kerülő gyógazerek minőségével kapcsolatos reklamációk száma 1958. évben tovább emelkedett. A'növekvő kifogások nehezítik Törökországba. Belglumba.
Houandleba stb. irányuló gyógezerklvllelllnket.
A külföldi átvevők reklamáció! gyakran : gyúr—tó yúnalatok nagyfoku gondatlan- eágáról tanuskodnak:
A Rákosi Mátxúe Vas— ée Fémmllvek Szerlzgggéggúre és e Fémáru és Szerszámgépgyár expomzúutmányalban ;
szerszámgépeken tulzott kilengések észlelhetők. a kereken koncemrlkue hibák voltak, a festés durva. Alapozáe nélkül!, a gépben plezkoe rangokat ée esztergakést találtak. a.
lámpa nem volt bekötve, elb.
Az IKARUS Karggszérlap és JÁEngár által Mba szállított "Ikarus 60" autó—- buszok motor—jelben lémforgáceot találtak. a gumltömitéeek lazák voltak. e dmamók hibái miatt a relék elégtek.
AzEgyeeültlzzólámpa ée Villamossági Gyár 300-1000 wattos lémgákal exportált Törökországba.Agondatlan csomagolás miatt egyes dobozok tartalma 50-100 Han fonal- törött volt.
A Rákosi Mégis Vas- és Fémművek Császár—a által Romániába szállított varrat—
nélküll acélcsövek átlagosan 24.49 S-kal nehezebbek voltak az előirt súly-nál.
A Rákosi Mátyás Vaa— ée Fémművek Var-ráment által a. Szovjetunióba szál- mott varrógégekről a lakkozús lepallogzott. a hajókat nem helyezték be a hajópálya lel- só uregébe,a politurozott aezteuapon repedések voltak. stb. Ezenkivül a gondatlan cso- magolás miatt sok alkatrész hiányzott, ezeket utólag kellett kiszállítani.
A Budafoki Zománcedényárugár és a Kőbányai Zománcárnggg által Hollandiába exportált edégxeket nem a megrendelt szinekben szállították. A fazekak én !ede rén- ben fül nélkül érkeztek. A megrendelésben ezereplő méretelóiráeokat nem tartották be.
Az grvosi .Müezergxárló ngeeülés debreceni telepe rossz minőségű mm réma szállított Lengyelországba. A tuk nagyrésze rozsdás volt. és olyan éles, hogy elvágta a varrólonalat. Hajlltásná'la nikkelezée lejött a. tű leühetéról. Az ugyancsak Len- gyelországba szállított hugommal a hibás öeezelneeztée miatt csak két kézzel lehetek kinyitni a ldvitelezésllk egyébként is gondatlan volt. - Stb.
I V. (önköltség.
1./ Összehasonlltható termelés önköltségalalmláaa .
Az ipar több területén a termelés mennyiségen—ax emelése mellett sem az író- nyitó szervek. nem a vállalatok vezetői nem fordítottak figyelmet a termelés gazdasá- gosságám.
A termeléshez-vek minden áron való teljesítésére irányuló törekvés több iparág—
ban az önköltség emelkedésű. illetve az önköltaégl tervek állandó tuuépésél idézte elő.
Ennek a szemléletnek kérne következményei tőle; a ezénbányáazat és a vaskohászat területén erezlenék hatásukat. ahol az összehanomllható termelés önköltsége - a terme—
lés mennyiségének növekedése ouenére- 1952. Il. negyedévtól kezdve fokozatosan emel—
kellett:
1 9 5 2
Megnevezés !. II. III. I V.
negyedév
mmm
Tenee termelés változa!—
lan áron az !. negyedévi
termelés Hban 100.0 101.6 112.9 121,8
Ösezehaeonmhaló lez-me.- lés önköltsége az !. ne—
gyedévi önköltség 5-6an 100.0 99.9 103,0 105.6
hmmm.
Temes termelés változa:—
lan áron az 1952. Lnegyed-
évi lemelée Hban 100,0 102,9 107.9 114,1
Összehasonmnetó terme- lés önköltsége az 1. ne—
gyedév! önköltség fában 1003)
99,6 99.7 101.0
1953. évben az !. negyedévbez képes! az önköltség az axábbiak szerint ala—-
1 9 5 3.
Megnevezés !. II. EI,
:: e g y e d 6 v
Szénbágxászai
Teljes termelés változatlan áron az 1953. !. negyedévi
termelés Hbau 100.0 109.8 100;
Összehasonumató termelés önköltsége az 1953, L ne-
gyadévi önköltség Mhan 100.0 99.4— 116,2
mmm
Teljes termelés változatlan áron az 1953. l. negyedévi
termelés Hban 100,0 108.e 97,8
Összehasonutható termelés önköltsége az 1953. I. ne-
gyedévi önköltség Hban 100,o 103.5 110,o
A azénbányászatbxm a tervezett bérköltség ismételi tuuépéaéhez hozzájárult, hogy a termelési tervtől vaxó lemaradás! hosszu ideig nagyarányu tulóráztatással, va—
sárnapi tulmüszakok beállításával igyekeztek pótolni a vállalatok. A tud;-elkért házakat!
pótlékok Jelentősen emexáékatermelés költségeit. Például a vasárnapi termelő műszakon—
ra kifizetett tmórapóuékok összege 1952—ben 31 millió Ft—ot tett ld. Ez a szén oggség—
önköltségét 1.80 Fun: (l,? Hal) emelte meg tonnánként.
A szénbányászatban 1953. I. negyedévében 3 568 000, a ll. negyedévben 5 707 000
!ulórát (s.-neznenek. A munkások részére tulórapóuékok címén kifizetett munkabér az I.
negyedévben 10.1 millió Ft. a II, negyedévben 16,8 millió Ft volt.
1949 - 1955.
Az egy munkáera jutó vállalati telles termelés ( a munkatermelékenyeég aln—
kulisának eztdőszertnt használt mutatója) a szocialista iparban az elmult hat év alatt 44- Hnl növekedett:
Egy munkása intő vállalati tenu Mmelén (egy nap:—- ezánütve)
Év Index: Index:
199. .: 100 előző év : 100
1949 100,0 .
1950 113,8 118,8
1951 130,5 109,8
1952 138,1 1053
1953 mm em
1954- 134,4 97,8
1955 1443 mm
legkisebb mértékben a ezénbányászatban emelkedett a termelé kenyaég. Ebben azt arágben : termelékenység 1958-ben az 1951. évi szin- ten volt, azaz 12 al haladta meg az 1949. év! termelékenynégl szintet.
A fejlődés mértéke és üteme kedvezőtlenebb voltannál, mint amit a lehető—
ségekhez képest elérhetttlnk volna, különösenha Hayelembeveaszuk az ezen Időszak——
ban végrehajtott hatalmas beruházási programot.
A vállalati telles termelés alapján számitott termelékenység 1952. és 1955.
között-tehát amikor a nagybemházánok eredményének már jelentkeznie kellett vol- na - csupán 4 S-kal emencedett. Ily módon jelentősen elmaradtunk a Szovjetunió és
a népi demokratikus államokáltalaz utóbbi évekriolyamán elért termelékenységemel—
kodéí mögött.
Ah ipari termelékenyaég ataladáaa az egyes népi demokratikus országokban.
index: 1949. : .100
Szovjetunió Csehszlovákia Denggztilma Bulgária Magyarors zág Köztársaság
1949 100 100 100 100 100
1950 112 107 114- 116 118,8
1951 123 117 129 132 130,5
1952 132 135 145 147 188,1
1953 140 144 158 157 137,7
1954- 150 147 165 160 134,4
1955 162 159 178 168 1443
Mig a - vállalatok közti kooperáció bkozódását is magában foglaló — válla—
lati teljes termelés alapján számitott egy munkást-a jutó termelés 1955—ben 1949-hez
képest uaz S-kal növekedett, az egy munkásra jutó ipari "nettó termelés" (az ipar- ból származó illetőleg az iparban realizálódott nemzeti jövede lemhmelkedése ugyan—
ezen idő alatt csak mintegy 18 Sos volt.
lődé séne mellett lé
!: csak e
nyegea eltérést okoz gek arányának változása is.
termelés irányába tolódik e (tő bill alakul, akkor az ipari "ne a vállalati teljes termelő-6.
l,va
Az egy munkásra jutó ipari nemzeti jövedelem lassubb ütemű !?
gyik oka a vállalatok között! kooperáció szélesedése.
a két mutató alakulása között az anyagköltsé—
Ha a termelés szerkezete az u.n. "anyaglgényes"
gy ha az anyagtakarékoaság kedvezőtleneb-
" termelés mutatója kevésbé növekszik mint
A termelékenység Jelentős mértékű és tartós teilesztését elsősorban kor—
szerűbb. nagyobb teljesltőképességű gépek és technológiai berendezések termelésbe állnésável, illetve fejlettebb technológiai eljárások széleskörű alkalmazásával. a noi- szeki szinvonal emelésével lehet biztositani. Számottevő mértékben növelheti emellett etermelékenységet például a munkategyelem Javuláss, e jobb munkaszene'ée, s a- zen keresztülstermelőberendezések !okozottabb kihasználása. az egységesebb gvála- tési profilok kislaldt'ése. Ez alkalommal a fentiek közül csak s: egyik legjelentősebb kérdéssel, az lperben végrehajtott beruházások és : termelékenység alakulásának kapcsolatával foglalkozunk.
Az előzőekben közölt adatokból kitünik. hogy az ipar termelékenységének gyorsütemű növekedése az ötéves tervtdőszeknek 'csak első éveit Jellemezte. A szo- clallsta ipar énel1949.és 1955. között elért am Sos termelékenységemellmdésnek legnagyobb része mér 19514; megvalósult.
A termelékenység kezdeti gyors növekedését :: ötéves terv első évelbm
az ipar. ezen belül különösen e (eldolgozólpar jelentős kihasznalasa tartaléka ht.-n-
toeltouéhAz 1949—et követő években végrenaatottuk meglelem átszervezések mén a termelés konoentrélésát. az egységesebb vállalati proülok kialakítását is. Ezeknek az intézkedéseknek következtében az iparban a termelékenység szinvonalu számottevőenmagasabb lemaiovébbl emelkedést azonban már elsősorban a beruházásoknak kel-
lett volna biztosítaniuk.
Az első ötéves tervídőszekbsu végreneltott bombázások nem segítették elő kellőképpen atermelékenység nagyobb mértékű növelését. A bohmézésokre !ordltott összegek épités és gép közöm megoszlása nem is tette lehetővé a termelékenység számottevő növelését.
Az első ötéves tenüőszekbemde különösen annak utolsó éveiben. ipari be-
ruházásaink Jelentősen nagyobb részét területünk építkezésekre. valamint egyéb be- runézésl költségek (nem gépi berendezések beszerzése, tervezési költség stb.) te- aezésére és csak viszonylag kls hányadát használtuk fel gépek és technológiai be- rendezések üzembeélutésére.árd (az összes beruházások 443 5-8) Jutott összesen ipari üzemek létesítésére. te]-
leeztésére. Az WM értéke 22.5 milliárd forint veli.
(Az tparl beruházások 298 mllllárd lortntos összege és az üzem—
behelyezett beruházások 22,5 mllllárd !ortntos összege közötti különbségből
—7,3 milliárd forintból—64 milliárd forintot tett ld a befejezetlen l art beruhá- zások állományának növekedése és 1,2 mtlllárd fox-tm volt az llóeszközű—
lomábyt nem növelő és a leirt beruházások értékel.
Az üzembehelyezett ipart beruházásokra fordított összeg nagyobb részét -kereken16 milliárd forintot - olyan beruházások tették ld, amelyek a termelékeny—.
ség növekedésével közvetlen nincsenek kapcsolatban (épités! beruházások, tervezést
költségek stb). A termelékenység növelésével közvetlenebbül kapcsolatba hozható gg-
pl beruházásokra öt év alatt 6,4- milliárd forintot, az tparban üzembehelyezett beru—
házásoknnk mintegy 28 Mt 'lordttottunk.
Megjegyzendő, hogy a gépi beruházásokra iordltott összeg sem szolgálaa teljes lgészóben a termelékenység növelését, mert a gépi beru—
húzások között számol olyan beruházás ts szerepel, amely a termelés és a termelékenység növelésére közvetlenül nem hat Ki.
Agépek,technológlal berendezések aránya az iparban üzembehelyezett be- ruházásokból az ötéves terv első évelben - 1950—1952-ben —- magasabb volt, mint az utolsó években. A gípl beruházások aránya 1952—ben például kereken 35 % vol; az 1954. évi 25 Mal szembemAtermelékenysé—g kezdeti gyors emelkedése tehát a meg—- lévő kapacitások jobb kihasználása mellett az első évek magasabb gépi beruházása, lva-1 ts összemgghetett.
A gépt beruházások aránya az összes üzembehelyezett beruházásokból nem fejez! ki az ánóalapokbsu bekövetkezett növekedés mértékét. Amellett, hogy az első ötéves tervldőszakban az összes üzembehelyezett ipart beruházások 28 Mt fordítottuk gépekre és technológiai ietszereléeekre, az összes ipart állóalapnöveke—
(lesből csak 15,6$jutottagégtállóalagok növelésére. A meglévő gépi ánóalapok tenn- tartására.. felvonására ugyanis az első ötéves terv időszakában 3.8 milliárd forinttal kevesebbet fordítottunk, mint amennyi azoknak a könyvelés szerint kimutatott érték- csökkenése volt.
%
Avalóságos értékcsökkenés -mlut ismeretes - a könyvelés szerint kimutatottnál nagyobb, mert az ánóalapok és köztük a gépi állóalapok általá- ban alacsonyan vannak értékelve; továbbá az értékcsökkenés kiszámításá- nálÉltaJában nincs számításba véve a. gépek technikai avulása, u.n. "erkölcsi.
kop s"-a.
Az iparban üzembehelyezett 6,4- milliárd tor-ln: értékű gépi beruházásokból tehát 3.8 milliárd forint érték az öt év alatt entasználódott gépek pótlását szolgálta és csak mintegy 2.6 milliárd forint értékösszezgel növekedtek agépl állóalapok, azaz
; termelékenység növekedésével közvetlenül kapcsolatba hozható beruházások.
Összefoglalva :
.
19.5(3—19544.wa1 öt év 'alatt 67,4 milliárd Ft-ot ruháztunk be Ebből:
ipart beruházásokra 29,8 " ' " fordítottunk,
Az ipari beruházásokból 22,5 " Ft értékű bombázást helyeztünk üzembe Ebből:
a gépi beruházások 6,4- " Ft-ot tettek ki
A gépi beruházásokból 2,6 " Ft növelte a gépi állóalapokat.
Az ipari építés! és egyéb beruházásokra lordiwtt összegből(16,lmmiárd
forintból) jóval kisebb hányadot kötött le az állóalapok értékét nem növelő feltünési
hiány (az amortizáció és a fekáliát! különbsége az épitési és egyéb beruházásoknál 2 milliárd forint volt), mint a gépi beruházásoknál (6,4 mllllárd üzembehelyezett bo- mbázás! értékből 3,8 milliárd volt a (ellátás! hiány), azért a meglévő ipari építési és egéb állóalapok értéke lényegesen gyorsabb illemben nőtt, mint a gépi állóalapo- ké.Az ipari állóalapok növekedése összetétel szerint.
W
Nettó érték Állóalapok Az állóelapok
1950. bővülése bővülése 11 Január 1-én 1950-1954—ben * múló érték
milliárd Fb-ben kában
Gépi állóalapok S,? 2,6 39,0
éb épület berendezés
Egán) ( ' 11,9 14,1 Map
Összesen 18,6 16,7 90,0
Százalékos megoszlás
Gépi állóalapok 36,0 15,6 —
E éb (épülel, berendezés
Ego.) 64,0 84,4 —
összesen 100,0 100,0 -
orai-nemm 1950-51x ronon. l'Ipn erom Baumanne oöpamaeTca Ha TO, uTo xom n c mammon
