T A R T A L O M J E G Y Z É K
TÖRVÉNYEK 2010. évi
LIII. törvény
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról ... 4216 2010. évi
LVII. törvény
A helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények mó- dosításáról ... 4217 2010. évi
LXXIV. törvény
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény mó- dosításáról ... 4222 2010. évi
LXXVI. törvény
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról ... 4223
RENDELETEK 1/2010. (VI. 28.)
NGM rendelet
A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet módosításáról ... 4224 A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER
UTASÍTÁSA
2/2010. (VII. 9.) NGM utasítás
Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szer- vezeti és Mûködési Szabályzatáról ... 4225 A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER
KÖZLEMÉNYEI
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ települési önkormányzatok támogatásának 2010. évi I. ütemérõl ... 4237 A nemzetgazdasági miniszter által vezetett adótanács- adók, adószakértõk és okleveles adószakértõk nyilvántartá- sába a 2009. év folyamán felvett, illetve e nyilvántartásból törölt természetes személyek adatairól ... 4252 A felszámolók névjegyzékét érintõ változásokról ... 4317 AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS
EGÉSZSÉG- ÉS AZ ÖNSEGÉLYEZÕ PÉNZTÁRAK KÖZLEMÉNYE
Az önkéntes kölcsönös egészség- és az önsegélyezõ pénz- tárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségé- nek sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 36. §-ában foglaltak alapján ... 4328 WELLNESS Országos Önkéntes Egészségpénztár ... 4328
HIRDETMÉNYEK 4334
A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
2010. évi LIII. törvény
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról*
1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) Nem minõsül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékû terméket.”
2. § Az Áfa tv. 14. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem minõsül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás.”
3. § Az Áfa tv. 133. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A 132. § alkalmazásában nem minõsül az eredetileg levonható elõzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezõk utólagos változásának:]
„b) a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek;”
4. § Az Áfa tv. 259. §-a a következõ új 9/A. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„9/A. közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedõen közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy
a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekû, továbbá – egyház esetében – a külön törvényben meghatározott célt,
b) az nem jelent vagyoni elõnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezetõ tisztségviselõjének, felügyelõ bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minõsül vagyoni elõnynek az adományozó nevére, tevékenységére történõ utalás, és
c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedõen közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot;”
5. § Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 14-i ülésnapján fogadta el.
2010. évi LVII. törvény
a helyi iparûzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról*
1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 43. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„43. § (1) A helyi adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltakat – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az adóelõleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan – ideértve a 42. § (3) bekezdésében meghatározott esetet is – az adózás rendjérõl szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérõen rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezõbbé kötelezettségének teljesítése.
(3) Az önkormányzat a helyi adóval kapcsolatban rendeletet alkothat az adózás rendjérõl szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdésben.”
2. § Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 19. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétõl (a tevékenység megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparûzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek.”
3. § Az Art. 32. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparûzési adóról az adóévet követõ év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparûzési adóelõlegkiegészítés összegérõl az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után fizetendõ iparûzési adóról – a megfizetés határidejével egyezõen – a tevékenység befejezésének napját követõ hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.”
4. § Az Art. 72. § (1) bekezdése kiegészül a következõ e) ponttal:
[72. § (1) Az állami adóhatóság jár el minden]
„e) az önkormányzatokat megilletõ helyi adóval, illetve a gépjármûadóval összefüggõ tartozások megkeresés alapján történõ végrehajtása”
[ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.]
5. § Az Art. 72. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban
a) a központi költségvetést megilletõ követelések tekintetében hitelezõként,
b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megilletõ tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenõrzési pótlékkal összefüggõ követelések tekintetében a hitelezõk képviselõjeként az állami adóhatóság jár el.”
6. § Az Art. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„81. § Az önkormányzati adóhatóság jár el elsõ fokon a) a helyi adók,
b) a belföldi rendszámú gépjármûvek adója,
c) a termõföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása,
d) törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelõ adók módjára behajtandó köztartozások ügyében.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. június 21-i ülésnapján fogadta el.
7. § Az Art. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Helyi adóügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette.”
8. § Az Art. 146. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(5) bekezdések számozása (4)–(6) bekezdésekre módosul:
„(3) Az önkormányzati adóhatóságot megilletõ tartozások megkeresés alapján történõ végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.”
9. § Az Art. 161. §-át követõen a következõ új címmel és 161/A. §-sal egészül ki:
„Végrehajtás az önkormányzati adóhatóság megkeresésére
161/A. § (1) Az állami adóhatóság – az e §-ban rögzített eltérésekkel – az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjármûadóval összefüggõ tartozásokat.
(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követõ hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 000 forintot elérõ tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetõvé teszi.
(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adóhatóság megkeresése elõtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történõ végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.
(4) Az állami adóhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévõ ingatlanra.
(5) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adóhatóságnál.
(6) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adóhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.
(7) E törvény 147. §-a szerinti feladatokat az önkormányzati adóhatóság végzi.”
10. § Az Art. 167. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható.”
11. § Az Art. 177/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„177/A. § Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát pályáztatás útján gyakorolhatja. Az engedményezésre a Ptk. 328–330. §-ai megfelelõen alkalmazandóak. Nem engedményezhetõ olyan követelés, amely mögött jogszabályon vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, az önkormányzattal, illetve azok intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthetõ.”
12. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl szóló 2009. évi CXV. törvény 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartást vezetõ szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejûleg a nyilvántartásba vételrõl értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fõvárosban a fõvárosi önkormányzati adóhatóságot).”
13. § Ez a törvény 2010. június 29. napján lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Art. 17. § (15) bekezdése, 43. §-ának (10)–(12) bekezdései, 43/A–B. §-ai, 52. §-ának (18)–(22) bekezdései, a 106. § (1) bekezdés utolsó mondata, 119. §-ának (6) bekezdése, 133/B. §-a, 134/A. §-a, a 167. § (2) bekezdése, a 168. § (2) bekezdés utolsó mondata, a 170. § (1) bekezdés utolsó mondata, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvénynek – a 2009. évi CXVI. törvénnyel a hatálybalépést megelõzõen részben módosított – 212. §-a, és 214–219. §-ai, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 50. §-a.
14. § (1) Hatályát veszti az Art. 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának elsõ mondatában az „a helyi iparûzési adójáról” szövegrész, az 1. sz. melléklet I/A) 1. pontjának utolsó mondata, az 1. sz. melléklet I/B) 2/A. pontja, valamint a 2. sz. melléklet I. (Határidõk) 4. pontja.
(2) Az Art. 2. sz. melléklet I. (Általános rendelkezések) 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelõ vagyonszerzési illetéket a cégautó-adót és az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adót kivéve –, a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétõl függetlenül – a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell megfizetnie. Az adózó a 100 forintot el nem érõ jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét a cégautó-adót és az egyes nagy értékû vagyontárgyakat terhelõ adót nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érõ adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”
(3) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának alcíme helyébe a „Kommunális adó, iparûzési adó” alcím lép.
(4) Az Art. 2. sz. melléklet II./A) 2. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„c) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparûzési adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére
az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.”
(5) Az Art 2. sz. melléklet II/A) 2. pontja kiegészül a következõ d) alponttal:
„d) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparûzési adót legkésõbb a tevékenység befejezése napját követõ hó 15. napjáig kell megfizetni.”
(6) Az Art. 6. sz. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
15. § (1) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat az illetékes önkormányzati adóhatóságnak:
a) 2010. január 1-jétõl az állami adóhatósághoz bejelentkezett állandó, illetve ideiglenes iparûzési adóalanyok nevérõl (elnevezésérõl), székhelyérõl, adószámáról;
b) az elõzõ pontban megjelölt adózók vonatkozásában az iparûzési adóalanyiság vagy az adózó megszûnésérõl (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével), arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték, illetve az adózóval szemben csõdeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdõ idõpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás idõpontjában szünetel;
c) az önkormányzati adóhatóságnál 2010. január 1-jét megelõzõen nyilvántartott és az állami adóhatósághoz teljesített adatszolgáltatásban közölt azon állandó iparûzési adóalanyok nevérõl (elnevezésérõl), székhelyérõl, adószámáról, amelyek iparûzési adóalanyisága vagy az adózó idõközben megszûnt (a jogutód elnevezésének, adószámának feltüntetésével); továbbá arról, ha az adózó végelszámolását, felszámolását elrendelték vagy az adózóval szemben csõdeljárást rendeltek el; az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetelésének kezdõ idõpontjáról, ha a tevékenység az adatszolgáltatás idõpontjában szünetel;
d) az adózó által bejelentett várható adó (adóelõleg) összegérõl;
e) az adózó a helyi adókról szóló törvény 39/A. §-ának (5) bekezdése, illetve 39/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – a helyi iparûzési adó alapjának egyszerûsített meghatározásáról tett – nyilatkozatáról.
(2) A helyi iparûzési adót érintõen az állami adóhatóságnál folyamatban lévõ eljárásnak azon eljárások minõsülnek, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig nem fejezõdtek be. A folyamatban lévõ eljárási szakaszt az állami adóhatóság fejezi be. Az állami adóhatóság a folyamatban lévõ eljárások adatait, az eljárások befejezésétõl számított 30 napon belül elektronikus úton átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
(3) A folyamatban lévõ ellenõrzési eljárásokról az állami adóhatóság – az adózó és a vizsgált bevallási idõszakok megjelölésével – tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. Az állami adóhatóság az ellenõrzés befejezése után az adóügyet átadja az önkormányzati adóhatóságnak, amely az ellenõrzéshez kapcsolódó hatósági és az azt követõ eljárást lefolytatja. Ebben az esetben a hatósági eljárás kezdõ idõpontja az ellenõrzésrõl felvett jegyzõkönyv önkormányzati adóhatósághoz érkezésének napja. Ha a jegyzõkönyvben feltüntetett megállapítások a helyi iparûzési adó ellenõrzésével összefüggõ megállapításokon túl más megállapításokat is tartalmaznak, a helyi iparûzési adó ellenõrzésével összefüggõ megállapításokról külön jegyzõkönyvet kell készíteni és az önkormányzati adóhatóságnak megküldeni. E törvény hatálybalépése után elrendelt új eljárás lefolytatása az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. Amennyiben az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal lezárta, az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat az állami adóhatóság folytatja le.
(4) E törvény hatálybalépésének napjáig az állami adóhatósághoz teljesített bejelentések, bevallások – ideértve az önellenõrzéseket is – feldolgozását az állami adóhatóság végzi. A bejelentés, bevallás feldolgozását követõen az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságnak elektronikus úton átadja az adatokat.
(5) Az állami adóhatósághoz e törvény hatálybalépését követõen benyújtott helyi iparûzési adó bevallásokat – ideértve az önellenõrzéseket –, bejelentéseket az állami adóhatóság elutasítja, amelyrõl az adózót haladéktalanul értesíti.
Az elutasított bevallásokat, önellenõrzéseket, bejelentéseket az állami adóhatóság haladéktalanul továbbítja az önkormányzati adóhatóságnak. Az állami adóhatóság a hozzá 2010. június 29-éig bevallott és megfizetett helyi iparûzési adót ezen idõponttól számított 15 napon belül felosztja és a bevételre jogosult önkormányzatoknak átutalja.
Ezen kiutalási határidõbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének idõpontjáig benyújtott bevallások, önellenõrzések kijavításához szükséges idõtartam.
(6) A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési eljárásokat az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.
(7) Az állami adóhatóság haladéktalanul átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a folyamatban lévõ végrehajtási eljárásokat. E törvény hatálybalépését megelõzõen vagy azt követõen az esedékességig meg nem fizetett tartozások vonatkozásában a meg nem indított végrehajtást az önkormányzati adóhatóság folytatja le. Amennyiben az állami adóhatóság által megindított végrehajtás során ingóra, vagy ingatlanra végrehajtás indult, a végrehajtást az önkormányzati adóhatóság döntésétõl függõen az állami adóhatóság befejezi, amelyet követõen az állami adóhatóság elszámol az önkormányzati adóhatósággal.
(8) A helyi iparûzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étõl számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidõbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének idõpontjáig benyújtott bevallások, önellenõrzések kijavításához szükséges idõtartam. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el.
(9) A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparûzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követõen kezdõdött.
(10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig – adózónkénti kimutatással – elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparûzési adó kötelezettséggel összefüggõ adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.
(11) Azon folyamatban lévõ csõdeljárási, felszámolási, végelszámolási, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásokban, amelyekben az állami adóhatóság a helyi iparûzési adót érintõen hitelezõként jár el, e törvény hatálybalépését követõen a települési (a fõvárosban a fõvárosi) önkormányzatot megilletõ helyi iparûzési adó követelések tekintetében hitelezõként az illetékes önkormányzati adóhatóság jár el.
(12) Ez a törvény – a 15. § (1)–(11) bekezdésekben foglaltak kivételével – a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
E bekezdés 2010. december 31-én hatályát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
1. melléklet a 2010. évi LVII. törvényhez
„6. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózók adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségei
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó törvényben vagy más jogszabályban elõírt adókötelezettségeit a következõ eltérésekkel teljesíti:
A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparûzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év elsõ napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
1. Az állami adóhatósághoz teljesítendõ bevallási kötelezettségek
Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról, és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követõ 150. napig teljesíti.
2. Az állami adóhatósághoz teljesítendõ adófizetési kötelezettségek
a) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóév utolsó napját követõ 150. napig fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza.
b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti elõleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendõ adó és az adóévre már bevallott adóelõlegek különbözetérõl az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejûleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az elõleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi elõlegét az elõleg-kiegészítéssel egyidejûleg teljesíti.
c) A belföldi illetõségû osztalékban részesülõ adózó a kifizetõ által tõle levont osztalékadót az adóév utolsó napját követõ 150. naptól igényelheti vissza.
3. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ bevallási kötelezettségek:
a) A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követõ 150. napig nyújtja be.
b) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparûzési adóelõleg-kiegészítésrõl az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.
4. Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendõ befizetési kötelezettségek
a) A vállalkozó a helyi iparûzési és kommunális adó elõlegét két részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg.
b) A társasági adóelõlegnek az adóévi várható fizetendõ adó összegére történõ kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparûzési és kommunális adóelõleget a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie.
c) A vállalkozó a megfizetett adóelõleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követõ 150. napig fizeti meg, illetõleg ettõl az idõponttól igényelheti vissza
5. Az e törvény 1. számú mellékletének B) 1. pontja alkalmazásában a tárgyévi bevallás gyakoriságát meghatározó értékhatárok számításakor a megelõzõ második naptári év adatait kell figyelembe venni.
6. Ha az e melléklet hatálya alá tartozó adókra vonatkozó kötelezettséget jogszabály havonként, negyedévenként, félévenként rendeli teljesíteni, az elsõ hónap kezdõ napjaként a választott üzleti év kezdõ napját kell számításba venni.
Az elsõ adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszáma határozza meg valamennyi további adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszámát. Amennyiben valamely adóévi hónap kezdõ napjának naptári hónapon belüli sorszáma magasabb, mint a követõ naptári hónap napjainak száma, a követõ adóévi hónap kezdõ napjaként a követõ naptári hónap utolsó napját kell tekinteni. Adóévi negyedévként, félévként három, illetve hat adóévi hónapot kell figyelembe venni.”
2010. évi LXXIV. törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról*
1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„41. § (1) A Kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyûlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetésnek a költségvetési törvényben rögzített kiadási fõösszege összegének 2,5%-ával eltér.
(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyûlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetésnek a költségvetési törvényben rögzített kiadási fõösszege összegének 5%-ával eltér.
(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az elõirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból megállapítani.
(4) A költségvetési törvény módosítását nem a (2) bekezdésben említett ok miatt kezdeményezõ és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti törvényjavaslat nem minõsül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek.”
2. § Az Áht. 50. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„50. § Az államháztartásért felelõs miniszter április 15-éig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb június 30-áig – elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következõ évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fõ irányait és a költségvetési tervezés fõ kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.”
3. § Az Áht. 51. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartásért felelõs miniszter augusztus 31-ig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb október 15-ig – terjeszti a Kormány elé a költségvetési törvényjavaslat tervezetét.”
4. § Az Áht. 52. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb október 31-éig – benyújtja az Országgyûlésnek a következõ egy vagy többéves – az e törvény 7. § (3) bekezdése szerinti, költségvetési évenként meghatározott elõirányzatokat tartalmazó – költségvetési törvényjavaslatát, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletezõ táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legkésõbb november 15-ig – kell az Országgyûlésnek benyújtani.”
5. § Hatályát veszti az Áht. 8. § (5) bekezdése és a 8/A. § (3) bekezdés k) és l) pontja.
6. § E törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. július 5-i ülésnapján fogadta el.
2010. évi LXXVI. törvény
a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról*
1. § A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló, 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyûlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2010. évi a) bevételi fõösszegét 12 668 492,7 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét 13 532 803,8 millió forintban, c) hiányát 864 311,1 millió forintban állapítja meg.”
2. § A Költségvetési törvény 14. §-ának (2)–(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 9357,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára – beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is –, február 20-tól július 20-ig havonta 600,0 millió forintot, valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 838,0 millió forintot, továbbá december 20-ig 1567,1 millió forintot.
(3) A Magyar Energia Hivatal 1116,5 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal 319,3 millió forintot köteles befizetni a bevételeibõl a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési idõpontra.”
3. § A Költségvetési törvény 14. §-a az alábbi új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 5000,0 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetés javára szeptember 30-ai befizetési idõpontra.”
4. § (1) A Költségvetési törvény 1. számú melléklet I. Országgyûlés fejezet
a) 7. Pártok támogatása cím, 1. Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása alcím, 1. Magyar Szocialista Párt jogcím-csoport kiadási elõirányzata 655,9 millió forintra, 2. FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség jogcím- csoport kiadási elõirányzata 870,1 millió forintra, 3. SzDSz – A magyar liberális párt jogcím-csoport kiadási elõirányzata 0 millió forintra, 4. Magyar Demokrata Fórum jogcím-csoport kiadási elõirányzata 0 millió forintra, 5. Kereszténydemokrata Néppárt jogcím-csoport kiadási elõirányzata 213,4 millió forintra, a 2. Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása alcím, 4. MIÉP – Jobbik a harmadik út jogcím-csoport kiadási elõirányzata 15,8 millió forintra változik.
b) 7. Pártok támogatása cím, 1. Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása alcím kiegészül a 6. Jobbik Magyarországért Mozgalom – Párt jogcím-csoporttal, melynek kiadási elõirányzata 222,1 millió forint, valamint a 7. Lehet Más a Politika jogcím-csoporttal, melynek kiadási elõirányzata 123,6 millió forint.
c) 7. Pártok támogatása cím, 2. Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása alcím kiegészül az 5. SzDSz – A magyar liberális párt jogcím-csoporttal, melynek kiadási elõirányzata 108,8 millió forint, valamint a 6. Magyar Demokrata Fórum jogcím-csoporttal, melynek kiadási elõirányzata 116,2 millió forint.
d) 6–8. cím összesen kiadási elõirányzata 3696,8 millió forintra, az I. fejezet összesen kiadási elõirányzata 75 665,0 millió forintra változik.
(2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklet XLII. A központi költségvetés fõ bevételei fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 1. Központi költségvetési szervek alcím bevételi elõirányzata 28 981,1 millió forintra, a XLII. fejezet összesen bevételi elõirányzata 6 378 272,1 millió forintra, a központi alrendszer összesen kiadási elõirányzata 13 532 803,8 millió forintra, bevételi elõirányzata 12 668 492,7 millió forintra, a központi alrendszer egyenlege –864 311,1 millió forintra változik.
* A törvényt az Országgyûlés a 2010. július 12-i ülésnapján fogadta el.
5. § E törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
6. § Hatályát veszti a Költségvetési törvény 54. § (1)–(3) bekezdése.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Schmitt Páls. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
A nemzetgazdasági miniszter 1/2010. (VI. 28.) NGM rendelete
a vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet módosításáról
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének 1., 5. és 14. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § (1) A vám- és pénzügyõrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 15/1997. (V. 8.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátáshoz szükséges szakképesítés]
a) a vám- és pénzügyõrség alaptevékenységébe tartozó feladatokat ellátók tekintetében aa) az Állam- és Jogtudományi Egyetemen,
ab) a Közgazdaságtudományi Egyetemen,
ac) a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nemzetvédelmi és katonai képzési területének szakjain, ad) az Államigazgatási Fõiskolán,
ae) a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolán, af) a Külkereskedelmi Fõiskolán,
ag) a Rendõrtiszti Fõiskola Vámigazgatási és a Nyomozati Szakán [szerzett szakképesítés;]
(2) Az R. 98. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„c) szolgálati elöljáró a kormánybiztos, az országos parancsnok, a fõigazgató, az igazgató, a fõosztályvezetõ, önálló osztályvezetõ, hivatalvezetõ, a középfokú szerv parancsnoka is;”
2. § Az R.
a) 46. §-ában a „a pénzügyminiszteri és” szövegrész helyébe a „az adópolitikáért felelõs miniszter által adható miniszteri és az” szöveg,
b) az 50. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az 50. § (2) bekezdés a) pontjában a „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe a „az adópolitikáért felelõs miniszter” szöveg
lép.
c) 75. § (1) bekezdésében „a Pénzügyminisztérium, illetve” szövegrész helyébe „az adópolitikáért felelõs miniszter, a kormánybiztos, illetve” szöveg lép.
3. § E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Dr. Matolcsy Györgys. k.,
nemzetgazdasági miniszter
A nemzetgazdasági miniszter 2/2010. (VII. 9.) NGM utasítása
az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról
Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság szervezeti felépítésérõl és mûködési rendjérõl az alábbi utasítást adom ki:
1. § Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság szervezetét és mûködési rendjét a jelen utasításmellékletétképezõ Szervezeti és Mûködési Szabályzatban foglaltak szerint állapítom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.
Dr. Matolcsy Györgys. k.,
nemzetgazdasági miniszter
Melléklet a 2/2010. (VII. 9.) NFGM utasításhoz
Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság Szervezeti és Mûködési Szabályzata
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság jogállása és alapadatai
1. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság (a továbbiakban: Fõigazgatóság) a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. A Fõigazgatóság önállóan mûködõ központi közhatalmi költségvetési szerv.
(2) A Fõigazgatóság alapadatai a következõk:
a) megnevezése: Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóság megnevezésének hivatalos rövidítése: EUTAF
angol megnevezése: Directorate General for Audit of European Funds (DGAEF)
német megnevezése: Hauptdirektion für Audit von Europäischen Subventionen (HDAES) francia megnevezése: Direction Générale pour l’Audit des Fonds Européens (DGAFE) b) székhelye: 1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 14.
c) adószáma: 15775357-2-43
statisztikai számjele: 15775357-8411-312-01 számlaszám: 10032000-00293187-00000000 számlavezetõ: Magyar Államkincstár
d) alapító szerve: a Magyar Köztársaság Kormánya alapítás dátuma: 2010. július 1.
létrehozásáról rendelkezõ jogszabály: az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóságról szóló 210/2010.
(VI. 30.) Korm. rendelet
alapító okiratának kelte: 2010. július 1.
alapító okiratának száma: 8637/2010.
törzskönyvi azonosító száma: 775355
e) Besorolása: A tevékenység jellege alapján: központi közhatalmi költségvetési szerv. A feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan mûködõ költségvetési szerv.
f) Munkáltatói jogok: a fõigazgató felett a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelõs helyettes államtitkára gyakorolja a munkáltatói jogokat (a nemzetgazdasági miniszter által gyakorolt kinevezési és felmentési jog kivételével). A Fõigazgatóság köztisztviselõi, valamint egyéb foglalkoztatottjai felett pedig a fõigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Fõigazgatóság szakmai tekintetben független a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, egyedi ügyekben nem utasítható.
g) Az állami feladatként ellátandó alaptevékenységek körét az Európai Támogatásokat Auditáló Fõigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet és az alapító okirat határozza meg.
A feladat ágazati azonosítójának megnevezése:
költségvetési szakágazati rend alapján:
841102 Kormány, kormánybizottságok, Miniszterelnöki Hivatal tevékenysége az államháztartási szakfeladatok rendje alapján:
841144 Államháztartási (kormányzati) pénzügyi ellenõrzés
Az alapfeladatok ellátásának forrásai: a központi költségvetési támogatás, az államháztartás más alrendszereibõl származó források, a rendelkezésre álló kincstári vagyon, egyéb kiegészítõ források.
A Fõigazgatóság kisegítõ, kiegészítõ és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
A Fõigazgatóság nem alanya az áfának.
A Fõigazgatóság szervezete
2. § A Fõigazgatóság igazgatóságokra és fõigazgatói titkárságra, az igazgatóság osztályokra tagozódik.
3. § (1) A Fõigazgatóság szervezeti felépítését, irányítási rendjét, a szervezeti egységek megnevezését és létszámát az 1.
számú függelék tartalmazza.
(2) A szervezeti egységek feladatait a 2. számú függelék tartalmazza.
II. Fejezet
A FÕIGAZGATÓSÁG VEZETÕI A fõigazgató
4. § (1) A Fõigazgatóságot a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva a fõigazgató vezeti.
A fõigazgató e tevékenységeinek ellátásáért a nemzetgazdasági miniszternek felelõsséggel tartozik. A fõigazgató feladat- és hatáskörében eljárva az állami irányítás egyéb jogi eszközei körében utasításokat ad ki, illetõleg egyéb intézkedést ír elõ.
(2) A fõigazgató feladat- és hatáskörei elsõsorban a következõk:
a) irányítja és felügyeli a Fõigazgatóság tevékenységét;
b) ellátja a Fõigazgatóságról szóló kormányrendelet szerinti Ellenõrzési Hatóság vezetõjének feladat- és hatáskörét;
c) a nemzetgazdasági miniszter útján a Kormány elé terjeszti a kormánydöntést igénylõ elõterjesztéseket;
d) a Fõigazgatóság tevékenységével kapcsolatos bármely ügyben képviseli a Fõigazgatóságot;
e) irányítja a Fõigazgatóság nemzetközi kapcsolatait;
f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt és saját hatáskörében fenntartott ügyekben.
(3) A fõigazgató a Fõigazgatóság vezetése során elsõsorban a következõ feladat- és hatásköröket gyakorolja:
a) közvetlenül irányítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetõinek tevékenységét, ellenõrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak végrehajtását, beszámoltatja ezek vezetõit, és meghatározza a tevékenységük irányát;
b) kialakítja, mûködteti és fejleszti a Fõigazgatóság belsõ kontrollrendszerét;
c) gyakorolja a Fõigazgatóság alkalmazottjai felett – az átruházott munkáltatói jogkörök kivételével – a munkáltatói jogokat;
d) ellátja a Fõigazgatóság jogi képviseletét az illetékes szervek elõtt;
e) a Fõigazgatóság ellenõrzési tevékenysége során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén kezdeményezi a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását;
f) ellátja a Fõigazgatóság adatfelelõsi és adatvédelmi feladatait, biztosítja az adatok közzétételére vonatkozó rendelkezések végrehajtását;
g) ellátja a közérdekû bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat;
h) kapcsolatot tart az OLAF Koordinációs Irodával.
(4) A fõigazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén a fõigazgató-helyettes helyettesíti. A fõigazgató és fõigazgató-helyettes egyidejû távolléte vagy akadályoztatása esetén a fõigazgatót a kijelölt igazgató helyettesíti.
A fõigazgató-helyettes
5. § (1) A fõigazgató-helyettes a fõigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén, illetve meghatalmazás alapján a fõigazgató teljes jogkörû helyettese.
(2) A fõigazgató-helyettes a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen irányítja a jelen szabályzat szerint irányítása alá tartozó szervezeti egység szakmai munkáját, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Felelõs a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, igazgatóság vezetésére megbízást kaphat. A fõigazgató-helyettes tevékenységét a fõigazgató irányítja, hatáskörének gyakorlásáért a fõigazgatónak felelõsséggel tartozik.
(3) A fõigazgató-helyettes feladat- és hatáskörei elsõsorban a következõk:
a) felügyeli az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatkörébe tartozó ellenõrzések végrehajtását;
b) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkájának megszervezésérõl, ennek keretében irányítja és ellenõrzi a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint a fõigazgatói utasításokban, döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
c) közvetlenül irányítja az irányítása alatt mûködõ szervezeti egység vezetõinek tevékenységét, ellenõrzi az irányítása alá tartozó szervezeti egység feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetõit, és meghatározza a tevékenységük irányát;
d) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol;
e) gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat;
f) vezeti a Fõigazgatói Tanácsadó Testületet;
g) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a fõigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza.
(4) A fõigazgató-helyettest távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti.
Az igazgató
6. § (1) Az igazgató a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen – a fõigazgatótól kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az igazgatóság munkáját, és felelõs az igazgatóság feladatainak ellátásáért.
(2) Az igazgató dönt az igazgatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, a jelen szabályzat vagy a fõigazgató eltérõen nem rendelkezik.
(3) Az igazgató felelõs az igazgatóság tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, az igazgatóság feladatkörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerûségéért, szakmai színvonaláért, az elõírt határidõk betartásáért.
(4) Az igazgató fõbb feladatai és jogai:
a) feladatkörében utasítási joga van, irányítást gyakorol;
b) megállapítja az ellenõrzési tervekben és a Fõigazgatóság munkatervében foglaltak megvalósításával kapcsolatos teendõket, az igazgatóság által elvégzendõ feladatokkal kapcsolatos belsõ munkamegosztás rendjét;
c) irányítja és ellenõrzi az igazgatóság feladatkörével kapcsolatos jogszabályoknak, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, illetve az igazgatóság feladatait meghatározó vezetõi rendelkezéseknek a végrehajtását, felügyeli az ellenõrzési tevékenységet, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;
d) képviseli az igazgatóságot, valamint külön meghatalmazás alapján a Fõigazgatóságot;
e) gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat;
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, tájékoztatást ad;
g) tájékoztatást ad az igazgatóság munkájáról, illetve tájékoztatja munkatársait a vezetõi döntésekrõl;
h) az igazgatóság feladataihoz illeszkedõen kapcsolatot tart más szervezeti egységekkel, szakmai és társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel;
i) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a fõigazgató állandó vagy eseti jelleggel megbízza;
j) gyakorolja mindazon jogokat és ellátja azokat a feladatokat, melyeket a Fõigazgatóság belsõ szabályzatai a hatáskörébe utalnak.
(5) Az igazgatót az igazgatóhelyettes helyettesíti.
(6) Az igazgató fõosztályvezetõi beosztású vezetõ.
Az igazgatóhelyettes
7. § (1) Az igazgatóhelyettes az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót, továbbá az igazgató által meghatározott körben közvetlenül irányítja az igazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet.
Az igazgatóhelyettes osztály vezetésére szóló megbízással rendelkezik, amelynek keretében ellátja a 10. §-ban meghatározott feladatokat is. Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányítja.
(2) Az igazgatóhelyettes fõosztályvezetõ-helyettesi beosztású vezetõ.
Az osztályvezetõ
8. § (1) Az osztályvezetõ vezeti az osztályt, gondoskodik arról, hogy a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a fõigazgató utasításai, döntései, egyéb intézkedései az osztály munkájában a feladatok végrehajtása során érvényesüljenek. Az osztályvezetõ tevékenységét az igazgató, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes irányítja.
(2) Az osztályvezetõ
a) meghatározza az irányítása alatt álló ügyintézõk, ügykezelõk, illetve fizikai alkalmazottak részletes feladatait, közvetlenül irányítja és ellenõrzi a feladatok végrehajtását, biztosítja a munkához szükséges információkat;
b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket felettes vezetõi hatáskörébe utaltak.
III. Fejezet
AZ ÜGYINTÉZÕ ÉS AZ ÜGYKEZELÕ KÖZTISZTVISELÕ, VALAMINT A FIZIKAI ALKALMAZOTT MUNKAVÁLLALÓ
Az ügyintézõ
9. § (1) Ügyintézõ a Fõigazgatóság feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntõ, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselõ.
Felelõsséggel és önállóan látja el a munkaköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy idõszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2) Az ügyintézõt közvetlen felettes vezetõje irányítja. Ha felsõbb vezetõ közvetlenül ad utasítást az ügyintézõnek, az ügyintézõ köteles errõl a közvetlen felettes vezetõt mielõbb tájékoztatni.
(3) Az ügyintézõ gondoskodik a Fõigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való elõkészítésérõl, valamint a végrehajtás megszervezésérõl.
(4) Az ügyintézõ feladatait a jogszabályok által meghatározott módon, a felettesétõl kapott utasítások, útmutatások alapján, a határidõ betartásával köteles végrehajtani.
Az ügykezelõ
10. § (1) Ügykezelõ az a köztisztviselõ, aki a Fõigazgatóságban ügyviteli, adminisztrációs feladatot lát el.
(2) Az ügykezelõ a munkaköri leírásban megállapított, illetve közvetlen felettes vezetõje által kiadott feladatokat a kapott utasítások és a határidõk figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
A fizikai alkalmazott
11. § A fizikai alkalmazott a munkaköri leírásban megállapított feladatait a közvetlen felettes vezetõjétõl kapott utasítás alapján látja el.
IV. Fejezet
A FÕIGAZGATÓSÁG TESTÜLETEI A Fõigazgatói Értekezlet
12. § (1) A Fõigazgatói Értekezlet szükség szerinti, de legalább havi rendszerességgel ülésezik.
(2) A Fõigazgatói Értekezletet a fõigazgató vezeti. Állandó résztvevõi a fõigazgató, a fõigazgató-helyettes és az igazgatók.
A Fõigazgatói Tanácsadó Testület
13. § (1) A Fõigazgatói Tanácsadó Testület (továbbiakban: FTT) szükség szerinti rendszerességgel, de legalább havonta ülésezik.
(2) Az FTT üléseit a fõigazgató-helyettes vezeti. További tagjai az igazgatóságok 2-2 képviselõje.
(3) Az FTT feladatai:
a) koordinálja az államigazgatási egyeztetés keretében a Fõigazgatósághoz érkezõ elõterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését a Fõigazgatóságon belül, és elkészíti a választervezetet;
b) véleményt nyilvánít a Fõigazgatóság mûködését, illetve a hazai, illetve nemzetközi forrásokat érintõ ellenõrzések során felmerülõ jogalkalmazási és jogértelmezési kérdésekben;
c) kiadmányozásra elõkészíti a fõigazgatói utasítások, szabályzatok, körlevelek, módszertanok, stratégiák, tervek és beszámolók tervezeteit a fõigazgató által meghatározott körben;
d) figyelemmel kíséri a jogszabályok módosításait, gondoskodik a Fõigazgatóság belsõ szabályozásának aktualizálásáról.
Egyéb, eseti jelleggel mûködõ testület
14. § A fõigazgató a több igazgatóság feladatkörét érintõ, eseti feladat elvégzésére az illetékes igazgatókból és köztisztviselõkbõl álló munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportot létrehozó intézkedésben meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetõjét, tagjait és mûködésének idejét.
V. Fejezet
A FÕIGAZGATÓSÁG MÛKÖDÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI Általános szabályok
15. § (1) A szervezeti egységek folyamatos mûködését a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a jelen szabályzat és a Fõigazgatóság egyéb szabályzatai, a fõigazgatói utasítások, valamint a felettes vezetõk utasításai határozzák meg.
(2) A vezetõ, az ügyintézõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott feladatait, felelõsségi és hatáskörét – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a munkaköri leírás szabályozza.
A feladatok meghatározása, ellenõrzési terv, munkaterv
16. § (1) A Fõigazgatóság a jogszabályokban meghatározott feladatait ellenõrzési tervek, továbbá az ellenõrzési terven kívüli feladatokat tartalmazó munkaterv (e szabályzatban: munkaterv) alapján látja el.
(2) Az ellenõrzési tervek elõkészítésére és jóváhagyására a vonatkozó jogszabályok és a Fõigazgatóság ellenõrzési kézikönyvének rendelkezései irányadóak.
(3) A munkaterv tartalmazza a jogszabályok, továbbá a fõigazgató által meghatározott nem ellenõrzési feladatokat.
A feladatok ellátása
17. § (1) A feladatok végrehajtásáért az a szervezeti egység felelõs, amelynek az adott ügy – a jelen szabályzat 2. számú függeléke szerint – a feladatkörébe tartozik. A Fõigazgatóság jogszabályban elõírt ellenõrzési hatósági és az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások ellenõrzési feladatait az igazgatóságok látják el.
(2) A Fõigazgatóság hatáskörébe tartozó ellenõrzési feladatok ellátása során a vonatkozó jogszabályok és fõigazgatói utasítások, valamint az irányítás egyéb eszközeinek rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fõigazgató utasítást adhat a Fõigazgatóság hatáskörébe tartozó bármely feladat elvégzésére.
A kiadmányozási jog és a kiadmányozás rendje
18. § (1) A kiadmányozási jog az ügyben történõ érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozásra jogosult döntését az elõkészítés ellenõrzése után, törvényes jogkörében eljárva, a megállapított határidõben hozza meg.
(2) A kiadmányozási jog magában foglalja az érdemi döntés meghozatalát és az azzal kapcsolatban készített dokumentum aláírásának, valamint az intézkedések jóváhagyásának jogát.
19. § (1) A kiadmányozási jog a fõigazgatót illeti meg, amelyet a Fõigazgatóság iratkezelési szabályzatában, illetve ellenõrzési kézikönyvében meghatározottak szerint, továbbá eseti felhatalmazás alapján átruházhat.
(2) A fõigazgató kiadmányozza:
a) a jogszabályok által a fõigazgató hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntéseket;
b) a munkáltatói és egyéb jogkörben magának fenntartott, illetve számára biztosított döntéseket.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az iratot a fõigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a 4. § (4) bekezdése alapján helyettesítésre jogosult fõigazgató-helyettes írja alá.
A szolgálati út
20. § (1) A kiadmányozásra elõkészített ügyiratokat az iratkezelési szabályzatban meghatározott szolgálati úton kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni.
(2) Az iratot oly módon kell a kiadmányozásra jogosultnak elõterjeszteni, hogy – az ügyintézési határidõre figyelemmel – kellõ idõ álljon rendelkezésre a döntéshozatalhoz. Kivételesen sürgõs esetben az irat címzettjéhez a kiadmányozást megelõzõen el lehet juttatni az iratot oly módon, hogy annak munkapéldány jellege az iratból kitûnjön. Errõl az ügyintézõ a kiadmányozásra jogosultat tájékoztatja.
21. § Az iratkezelési és titkosügyirat-kezelési egységek az erre vonatkozó belsõ szabályzat figyelembevételével csak olyan ügyiratot vehetnek át továbbítás végett, illetõleg helyezhetnek el az irattárban, amelyeket a kiadmányozásra jogosultak jegyzékébe felvett dolgozó adott ki.
Közigazgatási egyeztetés keretében a Fõigazgatósághoz érkezõ anyagok véleményezése
22. § (1) A közigazgatási egyeztetés keretében beérkezõ elõterjesztések, jelentések, jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezetei (a továbbiakban együtt: beérkezett anyag) véleményezésének Fõigazgatóságon belüli koordinációját az FTT végzi.
(2) Az FTT gondoskodik a beérkezett anyagnak a véleményezésben részt vevõ, szakmai szempontból érintett szervezeti egységek részére történõ haladéktalan megküldésérõl, továbbá a beérkezett vélemények alapján elkészített válaszlevél-tervezetnek a kiadmányozásra jogosult részére történõ felterjesztésérõl.
Fõigazgatói utasítás
23. § A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény értelmében a fõigazgató jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében utasításban szabályozhatja a Fõigazgatóság tevékenységét.
24. § A fõigazgatói utasítás tervezetét – az érintett szervezeti egységek bevonásával – az FTT készíti elõ.
A Fõigazgatóság képviselete és kapcsolati rendje
25. § (1) A Fõigazgatóság tevékenységével kapcsolatos ügyekben a fõigazgatót általános egyszemélyi képviseleti jog illeti meg.
(2) A fõigazgató képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja.
(3) A fõigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén az e szabályzat szerinti helyettesítési rend az irányadó.
(4) A képviseletre jogosult köteles a feladatkörében érintett szervezeti egységekkel elõzetesen egyeztetett fõigazgatósági álláspontot képviselni, továbbá az általa képviselt ügyrõl az illetékes vezetõit tájékoztatni.
26. § A Fõigazgatóság médiával való kapcsolattartását a tárgyban kiadott fõigazgatói utasítás szabályozza.
VI. Fejezet
A FÕIGAZGATÓSÁG GAZDÁLKODÁSA ÉS KONTROLLRENDSZERE A Fõigazgatóság gazdálkodása
27. § A Fõigazgatóság költségvetését a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet Igazgatás cím tartalmazza. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait teljeskörûen, humánpolitikai, informatikai és üzemeltetési feladatait pedig részben az irányító szerv pénzügyekért és humánpolitikáért felelõs szervezeti egysége látja el.
A Fõigazgatóság belsõ kontrollrendszere
28. § (1) A belsõ kontrollrendszer részletes szabályait a fõigazgató által jóváhagyott belsõ szabályzatok, a Fõigazgatóság ellenõrzési nyomvonala, valamint a kockázatkezelés és szabálytalanságkezelés eljárásrendjei tartalmazzák.
(2) A Fõigazgatóság belsõ ellenõrzését az irányító szerv belsõ ellenõrzési egysége látja.
Gépjármû- és mobiltelefon-használat
29. § A gépjármûvek és mobiltelefonok használatára az irányító szerv idevonatkozó szabályzatának rendelkezései az irányadóak.
Képzés
30. § A Fõigazgatóság képzési tervét az FTT dolgozza ki, melyet az irányító szerv illetékes szervezeti egységével történt egyeztetés után a fõigazgató hagy jóvá. A képzések lebonyolításában a Fõigazgatóságegyüttmûködik az irányító szerv illetékes szervezeti egységével.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § A vagyonnyilatkozat-tételhez kötött munkaköröket a 3. számú függelék, a címadományozásra és a képzettségi pótlékra vonatkozó szabályokat a 4. számú függelék tartalmazza.
1. számú függelék
2. számú függelék
A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI I. Stratégiai és Módszertani Igazgatóság
1. Az igazgatóság a fõigazgató irányítása alatt álló szervezeti egység, vezetõje a stratégiai és módszertani igazgató. Az igazgatóság a vonatkozó jogszabályok, nemzetközi standardok, szabályzatok, utasítások, állásfoglalások, rendelkezések és az ellenõrzési kézikönyv rendelkezéseinek figyelembevételével ellátja a stratégiai, tervezési, módszertani, beszámolási és minõségbiztosítási, továbbá a fõigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.
Az Igazgatóság:
a) ellátja az ellenõrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggõ valamennyi stratégiaalkotási és -tervezési feladatot, a nemzeti ellenõrzési terv, az összesített éves ellenõrzési terv, a nemzeti ellenõrzési stratégia, az éves ellenõrzési terv, az éves összefoglaló ellenõrzési terv elkészítését, és benyújtja az FTT útján a fõigazgató elé;
b) az éves tevékenységhez kapcsolódóan elõkészíti a Kormány számára az éves beszámolót;
c) ellátja az ellenõrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggõ valamennyi beszámolási feladatot, az éves összegzõ jelentés, az éves összefoglaló jelentés, az éves összesített ellenõrzési jelentés és az összefoglaló jelentés elkészítését, és benyújtja azokat az FTT útján a fõigazgató elé;
d) elõkészíti az operatív programok, illetve a Kohéziós Alap projektek záráshoz kapcsolódó beszámolóit, valamint a zárónyilatkozatot;
e) az FTT-vel együttmûködésben biztosítja az ellenõrzések módszertani hátterét, elkészíti az ellenõrzési kézikönyv tervezetét, elemzi az ellenõrzések tapasztalatait, és folyamatosan fejleszti az alkalmazott kockázatelemzési, mintavételezési és ellenõrzési módszereket, benyújtja azokat az FTT elé;
f) végzi a vezetõi információs rendszer mûködtetését, fejlesztését, ellátja az adatok összegzésével kapcsolatos feladatokat;
g) közremûködik a feladatkörét érintõ belsõ szabályozások elkészítésében;
h) ellátja az ellenõrzési programokkal és az ellenõrzési jelentésekkel kapcsolatos minõségbiztosítási feladatokat;
i) ellátja a fõigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.
II. Fõigazgatói titkárság
A titkárság támogatja a Fõigazgatóság és a fõigazgató munkáját. Vezetõje a titkárságvezetõ, aki fõosztályvezetõ-helyettesi beosztású vezetõ.
A titkárság:
a) az igazgatási feladatokon belül
aa) mûködteti a Fõigazgatóság ügyiratkezelését és a kézbesítési rendszert,
ab) gondoskodik a titkosügyirat-kezelésrõl, irányítja a titokvédelmi feladatok végrehajtását;
ac) ellátja az iratkezelési, selejtezési és archiválási feladatokat;
ad) ellátja a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló törvényben elõírt, a Fõigazgatóságra vonatkozó feladatokat;
ae) gondoskodik az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben a Fõigazgatóságot érintõ feladatok ellátásáról;
af) kapcsolatot tart az Állami Futárszolgálattal;
ag) közremûködik a Fõigazgatósággal kapcsolatos gazdálkodási szabályozások elõkészítésében;
b) az informatikai feladatokon belül:
ba) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a Fõigazgatóság informatikai stratégiai tervét és az abból készített éves informatikai fejlesztési terveket;
bb) ellátja a Fõigazgatóság informatikai rendszerének fejlesztésével és védelmével kapcsolatos feladatokat;
bc) gondoskodik – az informatikai biztonsági felelõs útján – az informatikai adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáról;
bd) gondoskodik a Fõigazgatóság honlapjának üzemeltetésérõl;
c) az egyéb üzemeltetési feladatokon belül:
ca) közremûködik a Fõigazgatóság által használt épület mûködtetésével, eszközparkjának üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátásában;
cb) biztosítja a Fõigazgatóság polgári védelmét, tûz-, vagyon- és munkavédelmét, közremûködik az épületek tûz-, vagyon- és munkavédelmi szabályzatainak aktualizálásában, gondoskodik a tûz-, vagyon- és a munkavédelmi felelõsi tevékenység ellátásáról;
cc) közremûködik a feladatkörét érintõ belsõ szabályozások tervezeteinek elkészítésében;
cd) közremûködik az anyag-, eszköz- és készletgazdálkodási feladatok ellátásában [ideértve a tervezési, beszerzési, üzembe helyezési, karbantartási, gépjármû-üzemeltetési és adatszolgáltatási, a közbeszerzési eljárások elõkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá az eszközmozgások (nagy és kis értékû tárgyi eszközök) mennyiségi nyilvántartását, a selejtezéssel, a felesleges készletek hasznosításával, értékesítésével, valamint az éves beszámolót alátámasztó leltározással kapcsolatos teendõket];
d) a titkársági feladatokon belül:
da) ellátja a titkársági feladatokat,
db) ellátja a média tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat;
dc) ellátja a fõigazgatói értekezlet összehívásával kapcsolatos feladatokat;
dd) gondoskodik a Fõigazgatóság protokollfeladatainak ellátásáról;
de) szervezi a Fõigazgatóság nemzetközi kapcsolatait, ellátja a nemzetközi szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásból adódó teendõket;
df) ellátja a fõigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.
III. Infrastrukturális Programokat Ellenõrzõ Igazgatóság
1. Az Infrastrukturális Programokat Ellenõrzõ Igazgatóság a fõigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység.
Vezetõje az igazgató. Az igazgatóság szervezeti egységei a Környezetvédelmi Operatív Programokat Ellenõrzõ Osztály és a Közlekedési Operatív Programokat Ellenõrzõ Osztály.
2. Feladata a Kohéziós Alapból és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból finanszírozott projekteket, valamint a Környezet és Energia Operatív Programot és a Közlekedési Operatív Programot érintõen a Fõigazgatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ellenõrzések végrehajtása.
3. Hatáskörében
a) elvégzi a mintavételes, a rendszer-, illetve a zárónyilatkozatok kiadását megelõzõ ellenõrzéseket, az ellenõrzésekrõl jelentést készít;
b) ellátja az ellenõrzési hatósági feladatkörrel, valamint az uniós és egyéb nemzetközi támogatásokkal összefüggõ feladatokat, illetve együttmûködik a Stratégiai és Módszertani Igazgatósággal az ellenõrzési hatósági feladatkörben a beszámolási tevékenység során;
c) ellátja a monitoringbizottságokban a jogszabályokban meghatározott feladatokat;
d) gondoskodik az ellenõrzések, az ellenõrzések során feltárt szabálytalanságok és az ellenõrzési jelentések javaslatai alapján készített intézkedésekrõl szóló beszámolók nyilvántartásáról és nyomon követésérõl;
e) az igazgatóság ellenõrzési tevékenysége során feltárt közbeszerzési jogsértések esetén a fõigazgatóval együttmûködésben kezdeményezi a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását;
f) ellátja továbbá a fõigazgató által meghatározott egyéb feladatokat.
4. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi ellenõrzési standardok, valamint a fõigazgató által jóváhagyott ellenõrzési kézikönyv szerint végzi.
IV. Gazdaságfejlesztési és Egyéb Európai Támogatásokat Ellenõrzõ Igazgatóság
1. A Gazdaságfejlesztési és Egyéb Európai Támogatásokat Ellenõrzõ Igazgatóság a fõigazgató irányítása alatt álló önálló szervezeti egység. Vezetõje a gazdaságfejlesztési és egyéb európai támogatásokat ellenõrzõ igazgató. Az igazgatóság szervezeti egységei a Gazdaságfejlesztési Operatív Programokat Ellenõrzõ Osztály és az Egyéb Európai Támogatásokat Ellenõrzõ Osztály.
