STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ 307
gálata (1961); eszerint a helyettesítési elasz- ticitás bármilyen konstans értéket felvehet.
Egyes tanulmányokból úgy tűnik, hogy a technikai fejlődés szerepe nagyobb, mint ezt a Cobb-Douglas függvények segitségével becsülték.
A hozadék vizsgálata alapján általában nem dönthető el, hogy mi a technikai fej- lődés és a ráfordításokkal arányosan növek—
vő volumenhozadék folytán bekövetkező megtakarítások hatása. Többen (így Z. Gri—
liches) rámutattak különféle specifikációs hibalehetőségekre is, például arra, hogy- ha az input specifikációjakor bizonyos input- fajtákat mellőznek, akkor a hozadékot hely- telenül becsülik. Itt tárgyalják a szerzők a technikai fejlődés tőkejavakban való felté- telezett megtestesülésével kapcsolatos kérdé- seket is. Sok esetben tulajdonképpen nem is termelési függvényekről, hanem a technikai fejlődés függvényeiről van szó, ami lényegé—
ben a növekedési modellek egy fajtájaként is felfogható.
Ide tartoznak a munkaerő-ráfordítások mé—
résével kapcsolatos egyéb kérdések is, bár ez nem kavart akkora vitát, mint a tőketé- nyezőké. A munka végül is munkaárában mérhető, bár a foglalkoztatottsági adatokból ezt sem *mindig könnyű kiszámítani. A prob- lémát nem is ez, hanem a munkaerő minő.
ségi különbségeinek és változásainak a fi- gyelembevétele okozza; a kérdés itt átvezet a *,,human investment" irodalmához. Ezek a vizsgálatok a szakképzettségi színvonalat többnyire speciális változóként kezelik a függvényben.
További kérdéseket vet fel a technikai fejlődés a szerzők által használt másodlagos
értelemben, ami magát a technológiai vál- tozást jelenti. Ennek többféle eredője van.A szerzők megállapítása szerint a kérdésnek ebben a második értelemben való vizsgálata mindeddig sem terjedelmében, sem mélysé—
gében nem ért fel a technikai fejlődés ha- tásainak vizsgálatávaluA szerzők a problé—
mának részletesebb bemutatásával és bősé- ges bibliográfiai "hivatkozásokkal ezt a hiányt igyekeznek pótolni.
A technológiai változások egyik forrása az egyre elmélyfjliltebbé váló kutatási és fej- . lesztési tevékenység. Mind Anglia, mind az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékük- nek mintegy három százalékát fordítják er- re a célra. A témával foglalkozó tanulmá—
nyok ezt újabban a termelés inputjának te- kintik (így Z. Griliches, E. Mansfield és !.
,R. Minasían). Részletesen bemutatják a szer- zők a kutatási—fejlesztési tevékenységnek az egyes országok gazdasági növekedésével, az ország technikai fejlettségi szintjével, az át- ,lagos üzemnagysággal, a vállalatok koncent—
rációjával való összefüggéseit. Nagyjábólha- sonló összefüggések vonatkozásában tárgyal-
_tisztikai
jók a szerzők a találmányok és a szabadal- mak kérdését. Ezeknek a számát általában a technikai fejlődés mérőeszközéül is szok—
ták tekinteni; magát a tevékenységet, ennek okait az egyes elméletek (az ún. transzcen- alentális elmélet, a kumulatív—szintetikus el- mélet, valamint a mechanikus elmélet) igen különbözőképpen magyarázzák. De különfé—
leképpen értékelik a szakirodalomban a sza- badalomrendszert is, egyesek csupán szük- séges rossznak tartják.
Újítás fogalmán a szerzők a találmányok üzletszerű alkalmazását értik. Már Schum- peter öt fajtáját különböztette meg ennek: az új termékeket, az új gyártási eljárásokat, az új értékesítési módszereket, a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását és a keres—
kedelmi szervezet változását. Részletesen be—
mutatásra kerül a kérdés irodalma, valamint azok a tényezők, amelyek az új típusoknak az iparban és a kereskedelemben való al—
kalmazását előmozdítják. Végül a technikai fejlődés és az üzemnagyság. valaminta tech- nikai fejlődés és a piaci struktúra néhány összefüggését tárgyalják a szerzők.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
STEPINSKI. I.:
AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER KUTATÁS! ÉS FEJLESZTÉSI
KÓZPONTJÁNAK FELADATAI
(Zadania osrodka badawczo—razwojnego 'systemu panstwowej informacji statystycznej.) -— Wiadomosci Statystyczne. 1972. 4. sz. 4—6. p. _
A gazdaság és az állam korszerű irányí—
tási rendszerének kidolgozása, melynek alap- elveit a Lengyel Kommunista PártVl. kong- resszusa elfogadta, az 1970-es években a
legfontosabb feladatok közé tartozik. , Az irányítási, tervezési és igazgatási rend—
szer korszerűsége nagymértékben függ az információs rendszer korszerűségétől. melynek alapját egyrészt a rendszerelméletek. más- részt pedig a lavinaszerű gyorsasággal fej- lődő elektronikus adatfeldolgozás képezi,
A társadalomgazdasági folyamatok irányí—
tása, azok igazgatása és a tevékenységek megszervezése terén különös fontosságuk van a statisztikai információknak, vagyis a múlt- ban lejátszódott tömegjelenségekre vonat—
kozó, sajátos módszerekkel feldolgozott infor- mációknak. Hasonló típusú információkat tar- talmaznak a tervek is. Elég arra utalni, hogy milyen jelentősége van a statisztikai bázis- nak a terv készítésében, vagy a prognózisok felállításában és megemlíteni. hogy milyen fontos a terv végrehajtásának statisztikai el-
lenőrzése. — '
Ezek az okok tették szükségessé a Sta—
. Főhivatalr mellett működő Kutatási és Fejlesztési Központ létesítését. A Központ
308 STATISZTI KAl iRO DALMl 'FlGVELÖ
munkakörét az állami statisztikai információs rendszer alábbi feladatainak ellátása ké—
pezi:
1. a statisztikai információ tartalmának. formájá- nak és időpontjának a felhasználók igényei szerinti megállapítása:
2. az adatgyűjtés, —feldalgozás és -tárolás leg—
gazdaságosabb korszerű módszereinek alkalmazása és az új technikának a statisztikai munka területén való bevezetése.
A feladatokat a Központ a Statisztikai Fő- hivatal központi és helyi szerveinek igénybe—
vételével fogja megoldani. Az együttműkö—
dés különösen a következő feladatoknál el-
engedhetetlen: '
1,_ a központi és a területi információs rendsze- rek tudományos—kutatásl és tájékoztatási feladatai- nak meghatározása.
2. a feladatok megfelelő elosztása a közreműködő partnerek között:
3. a kutatási és fejlesztési munka eredményeinek megismertetése és alkalmazásuk előmozdítása.
A Központ a következő két területen végez fontos munkát:
a) a statisztikai információk központi rendszeré- nek kialakításában, beleértve ebbe a Statisztikai Főhivatal hatáskörébe tartozó területi szervek mun- káját is;
b) az egyes tárcák információs rendszerének kl—
alakftósában, beleértve a különböző egyesületek és egyéb egységek statisztikai munkáit is.
Szükséges, hogy az átfogó állami statisz—
tikai rendszerben használatos fogalmak (el—
nevezések, meghatározások, osztályozások, nómenklatúrák. kódok) és módszerek azonos- sága biztosítva legyen, hogy az adatok át—
adása és átvétele lehetővé váljék az egyes rendszerek (a központi, a tárca és az egyéb szervek statisztikái) között. Ezenkivül biztosi—
tani kell a racionális korszerű módszerek al- kalmazásával történő adatgyűitést, —teldol—
gozást és -tárolást (adatbankok).
Feladatainak jobb ellátása céliából a Köz- pont sokoldalú kutatómunkát végez többek
között az alábbi témakörökben:
1.4 az Információs rendszerek elmélete. különös tekintettel az állami statisztikai információs rend-
szerre; '
2. az igazgatási és tervezési feladatok kérdései—
nek tlsztázása a statisztikai információs rendsZer ke; ' ; retében, különös tekintettel
ponti és területi igényeire;
3. makroökonómiai modellek és számítási rendsze- rek kidolgozása, különös tekintettel a népgazdasági mérlegrendszer és az ágazati kapcsolatok mérle-ge
által támasztott igényekre; ' ,
_4. a tervezésben és a statisztikában alkalmazott! , fogalmak elméleti alapjainak kidolgozása,. ' ;
a közigazgatás köz-
A kutatómunka eredményeit, a fejlesztési munkák keretében kell kihasználni, amelyek közül a következők tekinthetők a legfontosab—
baknak': . " '
1. az állami statisztikai információs rendszer rend—
iének és elemeinek kidolgozása (a'szakmai'. a te—
rületi statisztikák és az egyes statisztikai témakörök" —
fejlesztése); . : u *
,2. a központi és a területi statisztikai adott;—unitok koncepciójának és terveinek :: kidolgozása. figye- lembe véve az adatfelhasználás összes. vonatkozá-
sait; '
3. az alapadatok felhasználása a népgazdasági
mérlegrendszer keretében: '
4. a tervezésben. (: statisztikában és a gazdasági mutatószámok rendszerének keretében használt fo—
galmak kidolgozása;
5. a gazdasági osztályozási rendszerek kidolgo—
zása;
6.a statisztikai számielrendszer kidolgozása és továbbtejlesztése, annak érdekében. hogy a csoporto—
sl'tás az adatok minél hatékonyabb felhasználását tegye lehetővé.
A Központ mint szerző, mint társszerző vagy mint konzultáns vesz részt a statisztikai rendszer összes elemeinek kialakításánál, a meglevő rendszerek gyakorlati alkalmazásá- nál'és seaitséget nyújt a statisztikai adatban—
kok létrehozásához, az igazgatás 'és a ter- vezés szempontiainak érvényesítése céljából.
A Központ fontos feladatai közé tartozik az oktatási tervek kidolgozásában való részvétel, a statisztikai dolgozók tovább:
képzésének irányítása. Ezt a munkát a Központ már meg is kezdte. Tervbe van véve olyan szeminárium megszervezése is, melynek keretében a központi és a területi statisztikai információs rendszerek egyes ele—
meine—k kialakításával kapcsolatos feladatok ismertetésére kerül sor.
(lsm.: Haipá/ Gyula)
' DEMOGRÁFIA
GUSTAVUS, S. O. —- HENLEY. ]. R::
A SZÁNDÉKOS GYERMEKTELENSEG USSZEFUGGESEl , KlVALASZTOTT NEPESSEGNÉL—
(Correlates of voluntary childlessness in a select population.) — Social Biology. 1971. 3. sz. 277—
284. p.
A demográiusok és a szociológusok évti—
zedek óta vizsgálják a házaspárok termé- kenységében szerepet játszó tényezőket, be—
leértve a fait. a vallást, a társadalmi osztályt és a társadalmi mobilitást. Kevés ismerettel
rendelkeznek azonban a termékenységgel szembeni negativ magatartásról, ' '
A szándékosan gyermektelen házaspárok iránti kisebb érdeklődésnek több oka van.
Először is a szándékos gyermektelenség jelen- sége csökkenőben van. Hiba volna azonban azt feltételezni, hogy ez a tendencia folyta—
tódni fog. Lehetséges ugyanis, hogy az egyre hatékonyabb és hozzáférhetőbb fogamzás- gátlók, az abortusztörvény felülvizsgálása és