SZEMLE 961
Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. (Társ- szerző: Kerékgyártó Györgyné) AULA. Budapest. 1995.
571 old.
Statisztika. (Társszerző: Hunyadi László, Vita László) AULA. Budapest. 1996. 883 old.
Útmutatás a Statisztikai Modellezés Gyakorlatához.
(Kézirat.)
Gazdasági szintű hatékonysági mutató képzése a me- zőgazdaságban. (Társszerző: Kerékgyártó Györgyné) Sta- tisztikai Szemle. 1976. évi 7. sz. 713–725. old.
Az állami gazdaságok méretének és hatékonysági mu- tatóinak összefüggése. (Társszerző: Kerékgyártó Györgyné) Statisztikai Szemle. 1978. évi 6. sz. 565–575. old.
A gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlítása.
Statisztikai Szemle. 1979. évi 7. sz. 720–729. old.
A vásárlóerő nemzetközi összehasonlítása J. Van Yzeren módszerével. Statisztikai Szemle. 1981. évi 3. sz.
277–289. old.
A minőségi ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata.
Statisztikai Szemle. 1982. évi 6. sz. 634–648. old.; 1982. évi 7. sz. 730-737. old.
A mezőgazdasági termelés színvonalának összehason- lítása. (Társszerző: Kerékgyártó Györgyné) Statisztikai Szemle. 1985. évi 3. sz. 244–245. old.
Áruszállítási szükségletek és teljesítmények. (Társ- szerző: Kerékgyártó Györgyné) Statisztikai Szemle. 1986.
évi 5. sz. 481–493. old.
A gazdálkodás színvonala az állami gazdaságokban.
(Társszerző: Kerékgyártó Györgyné, Sugár András) Statisz- tikai Szemle. 1989. évi 3. sz. 1071–1083. old.
A STATISZTIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EU-HARMONIZÁCIÓ ÉRDEKÉBEN
Az egységes Európa egységes, jól harmonizáló statisztikai rendszert kíván. Ez lehet a mottója annak a feladatkörnek, amely a hazai statisztikusokra, elsősor- ban a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) hárul. Ezt az igényt tette egyértelművé az Európai Unió (EU) kérdőíve, és ezt követeli a jövő gyakorlata. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék értelemszerűen hi- teles és európai „szabvány” szerinti adatgyűjtést és ke- zelést tesz szükségessé, ami a következő években minden kétséget kizáróan rutinszerűvé válik. Ez nem jelent gyökeresen újat a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak, mert elemeiben a Hivatal már az 1980-as évek elejétől ilyen, vagy hasonló szellemben dolgozik. Ennek tulajdonítható, hogy a nemzetközi szakmai közvélemény már a rendszerváltozás előtti időszakban is számos tekintetben hitelesnek és hasz- nálhatónak ítélte a magyar statisztikusok munkáját.
Az 1990-es évek első felében a hazai statisztikai információs rendszer lényeges átalakuláson ment ke- resztül, s ez a folyamat az évtized második felében is folytatódik, több területen szükségképpen gyorsul.
A társadalmi–gazdasági változásokból fakadó motiváló tényezők szerepét tovább hangsúlyozza az EU-társulási szerződés aláírása, amely a hazai statisz- tikai rendszer gyors átalakítását a nemzeti kötelezett- ségek sorába integrálta. Az OECD-be történt belépés, az EU-taggá válás folyamatának tényleges elindítása a statisztikai rendszer ma még meglevő hiányosságait új megvilágításba helyezte. Az EU-hoz való csatlakozási szándékunk, a teljes jogú taggá válás mérhető feltétele- inek előzetes vizsgálata csak megfelelően összehason- lítható, statisztikai információs rendszer keretei között kezdődhet el. A statisztikai rendszer fejlesztésének te- hát időben meg kell előznie más, szakmai jellegű csat- lakozási feltételek megvalósulását, s ennek a követel- ménynek a fontosságát az EU-kérdőív kitöltésének
munkálatai, több szakértői tárgyalás tapasztalatai is alátámasztották.
Az Unió és a kormány által egyaránt elfogadott, majd az új követelményekkel aktualizált program tel- jesítése feszített munkatempót követel meg a hivatalos statisztikai szolgálat valamennyi, a programban, a fej- lesztésben leginkább érdekelt szervezetétől (elsősor- ban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisz- tériumtól, a Magyar Nemzeti Banktól és a Pénzügymi- nisztériumtól), de különösen a legnagyobb adatgazdá- tól, a KSH-tól. Figyelmet érdemlő tendencia, hogy az EUROSTAT az egycsatornás, az adott ország statisz- tikai szervezetén keresztül történő adatszolgáltatást igényli. Ez a követelmény az EU gyakorlatában annyit jelent, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok által to- vábbított adatokat az EUROSTAT mintegy „hitelesíti”
és így adja át Brüsszel számára. Ennek értelmében a KSH-nak szükségszerűen el kell látnia a statisztikai törvényben is rögzített, az egész statisztikai rendszert összefogó, koordináló szerepet is. Az EU döntéselőkészítő és döntéshozó szervei csak az ily módon kezelt adatokat fogadják el hiteles információ- ként. Ez a követelmény a hazai hivatalos statisztikai szolgálat szervei közötti együttműködés további javí- tását, egyes esetekben szervezeti kereteinek újragon- dolását igényli, és szükségessé teszi a fogalmi rendsze- rek, terminológiák, módszertanok összehangolását. A programok végrehajtását a nemzetközi szervezetek fi- gyelemmel kísérik, végrehajtásuk késleltetése az egész integrációs folyamatra rossz hatást gyakorol.
Ebben a folyamatban az utóbbi években fel- gyorsultak az események, a kormány 1994 őszén ha- tározatban jelölte ki a statisztikai munka fejlesztésé- nek legfontosabb irányait, tennivalóit. A feladatok többsége már megvalósult, így például az évközi GDP-számítás.
SZEMLE 962
Az Európai Unió folyamatos adatszolgáltatást vár Magyarországtól, mégpedig kompatibilis módon.
Érdemes felsorolni néhány fontosabb területet, ahol az előrelépés elkerülhetetlen:
– az élénkülő gazdasági élet nem nélkülözheti a részt- vevő gazdálkodó szervezetek nyilvántartását, amelynek fej- lesztése 1998-ban fejeződik be, ekkorra a KSH a jelenlegi- nél lényegesen több adattal rendelkezik a különböző gaz- dálkodó szervezetekről;
– uniós csatlakozásunk egyben megköveteli az EU, az OECD és az IMF részére történő rendszeres havi adatszol- gáltatást, például a nemzeti számlákról, a foglalkoztatásról, a termelőágazatokról;
– külkereskedelmi statisztikánk módszertana már ed- dig is a nemzetközi gyakorlathoz igazodott (a vámnyilván- tartásokra épült), megbízhatósága azonban még korántsem tökéletes (nem az adatok szépítéséről vagy elhallgatásáról van szó, hanem a merítés alaposságáról);
– a demokratikus rendszer európai igényű kiépülése, a határok átjárhatósága megbízható vándorlási statisztikát kí- ván az EU-tagországokról (ahogyan Ausztriának nem kö- zömbös, kik és hogyan látogatnak oda rendszeresen Ma-
gyarországról, számunkra sem elhanyagolható a Románia, Ukrajna felől érkezők aránya, jövetelük célja stb.);
– a húzóágazatnak számító magyar mezőgazdaság ada- tainak feldolgozása is a „csereszabatosság” irányában kell hogy elmozduljon, amit a szaktárca és az Agrárkamara se- gítségével nem túl hosszú időn belül el lehet érni.
A teljesség igénye nélkül felsorolt feladatok meg- oldása a KSH-ban felkészült szakembergárdára, de nem feltétlenül korszerű infrastruktúrára hárul. Európa tőlünk azonban hiteles és használható adatokat vár és kell kapjon rövid határidőn belül. Cserébe mi is ilye- neket kapunk. Így válik „leinformálhatóvá” a konti- nens, természetesen elsősorban a tagországokat tekint- ve. A KSH részben ösztönösen, részben tudatosan né- hány éve elindult ezen az úton, és jelenleg a lépésvál- tás, a tempó fokozásának időszakában van, és ez nem kerülhető el csaknem tekintet nélkül a csatlakozás ma még előre nem ismerhető pontos dátumára.
Dr. S. L.
EGY ELFELEJTETT AGRÁRKÖZGAZDÁSZ
Nem ritkán a sors játéka, hogy egyes személyek emlékét, tevékenységét, életművét az utókor hogyan őrzi meg. Tettei, gondolatai megmaradnak-e, vagy kihullnak az idő rostáján. Mennyire ismerik munkás- ságát, vagy könyvtárak, levéltárak mélyén rejtőznek művei. Egy ilyen tudós közéleti személyiség – aki- nek statisztikai kapcsolatai is számottevők voltak – emlékét eleveníti fel az a válogatott műveket tartal- mazó kötet, amely a közelmúltban jelent meg.1
Czettler Jenőt néhány életrajzi adat mellett, mű- ködésének felvázolásával szeretnénk a mai kor köz- gazdászaival, statisztikusaival megismertetni, mivel tanítványai már csak kevesen maradtak. 1879-ben szü- letett Jászárokszálláson, apja mérnök. A jászberényi érettségi után a budapesti Jogtudományi Egyetemen, majd a Berlini Tudományegyetemen folytatta tanul- mányait, ahol főleg kozgazdaságtannal, politikával és szociális kérdésekkel foglalkozott, különösképpen ezek agrár vonatkozásaival. Megemlékezésem címé- ben ezért utaltam a minden ízében agrárközgazdász tudósra. Már a XX. század első éveiben több cikke je- lent meg az említett tárgykörökben. Fiatal kora ellené- re széles körű és elmondhatjuk, hogy kortársai gon- dolkodásához képest progresszív tudományos felké- szültséggel rendelkezett, amit gyakorlati munkájában, a Földművelésügyi Minisztériumban – ahol 1901-től 1918-ig dolgozott – sokoldalúan hasznosított. Elsősor-
1 Czettler Jenő: Mezőgazdaság és szociális kérdés.
Tanulmányok és parlamenti beszédek. Századvég Kiadó.
Budapest. 1995. 553 old.
ban közgazdasági és kodifikációs munkákkal, a mező- gazdaság szociálpolitikai kérdéseivel, a szövetkezetek létrehozásával foglalkozott. Ezek a témák élete során végigkísérték tevékenységét.
Elméleti munkáin kívül a gyakorlattal is kapcso- latot tartott. A Magyar Gazdaszövetség munkájából és a Magyar Gazdák Szemléje c. folyóirat szerkesz- téséből mindjobban kivette részét, később az előbbi- nek igazgatója, az utóbbinak főszerkesztője lett.
Egyetemi oktató munkáját 1905-ben, az Állat- orvosi Főiskolán kezdte, 1918-ban a jogi karon egyetemi magántanárrá habilitálták, 1919-től a Mű- egyetem közgazdasági karán egyetemi tanár (1924- től ugyanitt dékán, 1935-től rektor). 1922-től a Ma- gyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Számos közéleti funkciója közül a Statisztikai Társasági, a Statisztikai Szakvizsgabizottsági tagsága, az Orszá- gos Statisztikai Tanács alelnöksége kíván feltétlen említést e lap hasábjain.
Politikai pályája változatos volt. A nemzetgyű- lési választásokon 1920-ban kisgazdapárti program- mal a Jászság képviselővé választotta. 1921-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egyik alapí- tója. 1928-ban az Országgyűlés alelnöke. 1935-ig, amikor újraválasztására nem került sor, a Parlament alsóházában négy ciklus alatt rendkívül élénk tevé- kenységet fejtett ki. 1937-től felsőházi tag.
1945 után nemcsak politikai pályája, hanem tu- dományos tevékenysége is kényszerűen megtört.
Agrárpolitika c. summázó művétől eltekintve, mű-
