STATlSZTIKAl lRODALMl FIGYELÓ
kotják, de készültek 156 szektoros, sőt 450x 350 szektoros táblák is, továbbá egy-egy tábla bizonyos ügyletekre, a foglalkoztatott- ságra, illetve bizonyos melléktermékekre vo- natkozóan. Figyelembe vették a nemzeti jö- vedelmi srtatísztika és az input—output táb- lák összevethetőségének a szempontját is.
Az összehasonlithatóság a különböző évek táblái között nehezebb kérdés. Az 1951-, 1955—, 1960- és 1965—ös táblák két—
ségtelenül nagy szerepet játszottak és jót- szanak a beruházások hatásának. az árak- nak, a termelési tényezőknek, a gazdasági struktúrának stb. előrejelzésében, tervezé- sében és elemzésében, ezért állandó fej- lesz—tésükre volt szükség, de ezek a válto—
zások akadályozták összehasonlításukat.
A cikk könnyen áttekinthető táblázatot közöl a négy év tábláinak eltéréseiről, illet—
ve az 1965-ös táblákkal való összehasonli- tást elősegítő módosítások lehetőségeiről. A táblázat a következő szempontok szerint jellemzi a négy év tábláit: 1. a szektorokba sorolás elvei, 2. az árazás, 3. az import ke- zelése, 4. egyéb szempontok.
Az 1965-ös táblák fogalmilag, definíció—
ikra, formájukna nézve majdnem megegyez—
nek, az 1960-as táblákkal. Ahhoz, hogy az 1960—as és 1965—ös táblák teljes összeha- sonlithatóságát biztosítsák, elkészítették az 1960—as revidiált és 1965-ös árakra átszá—
mított változatait is. E munka 1970 márciu- sában fejeződött be.
A cikk végül körvonalazza az 1970-es in- put—output táblák összeállításának prog—
ramját, amely meghatározza többek között a kivitelezés szervezését, ütemezését, a táb—
lák formai és tartalmi sajátosságait és az egyeztető munkát.
(ism.: Szegedy Mik/ós)
LEONTIEF. W.:
KÖRNYEZETI HATASOK ÉS GAZDASÁGI STRUKTÚRA: lNPUT—OUTPUT MEGKUZELlTES (Environmental repercussions and the economic structure: an input-output approach.) —- The Review of Economics and Statistícs. 1970. 3. sz. 262—271.p.
A szennyeződés a rendszeres gazdasági tevékenység mellékterméke; minden eset- ben mérhető módon kapcsolódik valamely termelési vagy fogyasztási processzushoz.
Az, hogy a levegőbe vagy a folyókba meny- nyi szennyező anyag kerül, meghatározott kapcsolatban áll bizonyos gazdasági ágak termelésével, és mennyisége az ágazat technológiai jellemzőitől függ.
Leontief tanulmányának célja, hogy be- mutassa, hogyan foglalhatók bele ilyen ,,külső tényezők" - jelen esetben a szeny—
nyeződés — a nemzetgazdaság szokásos ín- put—output rendszerébe.
Az egyszerűség kedvéért tételezzünk fel olyan elméleti gazdasági rendszert. amely mindössze két szektorból áll: mezőgazda- ságból és gyáriparból, amihez a végsőfel-
használás szektora (jelen esetben a háztar—
tások) csatlakozik. A szerző által közölt pél—
da értelmében a mezőgazdaság 100 bushel búzát termel, amiből 25 busheltt saját ma- ga használ fel. 20-at a gyáriparnaik. 55-51:
pedig o háztartásoknak ad át; ugyanekkor a gyáripar 50 yardnyi szövettermeléséből 14 yard a mezőgazdaságban, 6 yard a gyár—'—
iparban kerül termelő fogyasztásra. mig 30-at a háztartások használnak fel. A fenti—
ek alapján egy bushuel búza 0,25 (225/1013) egység mezőgazdasági és 0.14 (mM/100) gyáripari inputot követel, mig a gyáripar- nak O,40 (::20/50) egység mezőgazdasági és 0.12 (ztó/50) egység gyáripari termék—
egységre van szüksége 1 yard szövet előál- litásához.
A technikai koefficiensek birtokában a következő egyenlet írható fel:
0.75x1 — 0,sz2 : v,
—0,14X1 _í— 0.88X2 : Y2
ahol Xi és Xz a mezőgazdasági, illetve gyáripari termékek összes termelése, Yi és Yz a végső felhasználók számára átadott termékmennyiséget jelentik. A fenti példa alapján az egyenletrendszer általános meg—
oldása Viz-50 és Yzzso értéket ad.
A szerző további feltevése szerint a gyár- ipar az általa gyártott szövet minden yard- ja után 0,50 gramm, a mezőgazdaság a búza minden bushelje után 020 gramm szennyező anyagot ,,termel". Ha X3 jelenti azt 0 ismeretlen szennyezőanyag-mennyisé—
get. ami a gazdasági rendszer egészében létrejön, akkor a fenti két egyenlethez még egy harmadik csatlakozik:
0.50X1 _j— O.20X2 — Xíl : 0.
Ha a mezőgazdasági és gyáripari termékek iránt megnyilvánuló végső kereslet értékei (Yi és Yz) adottak, a három egyenletből álló egyenletrendszer alapján X3 (a nem ki- vánatos szennyeződést kifejezésre juttató változó) értéke is kiszámítható. A számitá—
sok szerint X;;:: 60. vagyis a 60 gramm szennyező anyagból 42.62 gramm az ered- ménye azoknak a tevékenységeknek. ame- lyek közvetve vagy közvetlenül a háztartá—
sok fogyasztására szolgáló 55 bushel búza termelésével függnek össze, míg 17.38 gramm a 30 yard szövet előállításának a következménye.
A gazdasági elemzések tárgyai általában olyan javak. amelyeknek értékük, piaci áruk van. Ez a szennyező anyagról nem mond- ható el. Mégis, mihelyt a szennyeződés ki—
STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ
1 045
küszöbölésének vagy csökkentésének a kér- dése kerül szóba. a költségek és árak prob-
léwmája is felmerül.
Az input-output tábla tehát még kiegé- szítésre szorul olyan értelemben, hogy a munkaráforditásokat is magában foglalja.
A tanulmányban alkalmazott számpéldának megfelelően, egy dolláros órabért feltéte—
lezve, az output egy egységére eső munka- erő-input értéke a mezőgazdaságban 0.80 dollár, a gyáriparban 3.60 dollár.
Mindezek előrebocsátása után most már a feltételezett példabeli ,,nemzetgazdaság"
input-output mérlegének egyenletrendszere:
0,75X1-— 0.40X2 : Vi (búza)
—— 0.14X1 —j—- 0.88X2 — 0.20X3 : Yz (szövet)
0.50X1 —l— 0.20X-1 — X3 : Y3 (szennyező
OnYGg)
— 0.sox1 - 3.60X2 _. ?..oox3 : v,, (munk—a)
ahol a változók :
Xi — mezőgazdasági termékek összes output-ja.
Xg - gyáripari termékek összes output—ja,
X3 -— a kiküszöbölt szennyező anyag összes meny- nyise'ge.
L -— munkaerő—foglalkoztatottság,
Y; — a mezőgazdasági termékek végső kereslete.
Vg — a gyáripari termékek végső kereslete.
Ya —— a ki nem küszöbölt szennyező anyag összes mennyisége,
Y:,-- a végső felhasználók munkaerő-foglalkozta- tottsúga.
A szennyeződés iránt a végső felhasz- nálók részéről természetesen nem ,,kereslet"
nyilvánul meg, hanem ez azt a mennyiséget jelenti. amit ez a szektor ,,eltűr".
A rendszer megoldása (az ismeretlen X változákra) a következő:
x, :: 1.573Y,—l—o,749Y2—o.149v3—l—o,ooov,
(mezőgazda ság)
x2 : o.449Y,—l—1.404Y2—o.280v3—l—o,ooov,,
(gyó ri pa r)
x3 : 0.876V1—l—0,655Y2—1.131Y3—l—O.000Y4
(szennyező anyag)
L : 4.628Y1-l-6.965Y2—3,393Y3—l-0.000Y,,
(munka).
Az első egyenlet szerint a mezőgazdaság- ban termelt minden további 1 bushel bú- za, ami a háztartások fogyasz—tására kerül, a mezőgazdasági szektor outputjának 1.573 bushellel való növelését, míg minden to-
vábbi 1 yard szövet végső felhasználása a mezőgazdaság outputjának 0,749 bush- ellel való növelését kívánja meg. A szeny- nyező anyag 1 grammal való csökkenése ugyanakkor 0.149 bushellel több mezőgaz- dasági termelést tesz szükségessé. A gyár- ipar vonatkozásában O,449 bushellel több búza és 1.404 yard szövet szükséges a végső felhasználás szükségletének egy egységgel való növeléséhez, míg a szennyező anyag 1 grammnyi csökkenéséhez 0.280 yard szö- vet termelése szükséges.
A harmadik egyenlet azt mutatja, hogy a szennyeződés kiküszöbölésével foglalkozó ágazat ,,termelése" (X3) hogyan változna a végső felhasználás által vásárolt mezőgaz—
dasági és gyáripari termékek mennyiségétől függően, mig az Y3 együtthatója azt mu—
tatja, hogy 1.131 gramm szennyező anyag kiküszöbölése szükséges a végső kibocsátás
1 grammnyi csökken—éséhez.
Az utolsó egyenlet szerint a V:; értékének 1 grammal való csökkenéséhez szükséges közvetett és közvetlen muntkaráforditás ösz- szesen 3.393 munkásév (egy munkás által egy év folyamán ledolgozott munkaórák száma). Ugyanakkor 4.628 munkásév szük- séges ahhoz, hogy a végső felhasználók- nak 1 bushel búzával több, és 6.965 mun- kásév szükséges ahhoz, hogy 1 yardnyival több szövet jusson.
(ism.: Nyáry Zsigmond)
TÁRSADALOMSTATISZTlKA
SHELDON. E. B.—-MOORE, W. E.:
A TÁRSADALMI VÁLTOZASOK JELZÖSZAMAI (lndicators of social change. Concepts and meas- urement.) New York. 1968. Russel Sage Founda- tion, 822 p.
A modern társadalom struktúrája és mű- ködése annyira bonyolulttá vált, hogy a tár- sadalmi folyamatok tudatos irányításához.
a gazdaság- és szociálpolitika megtervezé- séhez a korábbinál lényegesen részletesebb és finomabb információ szükséges, -— ebben lehetne összefoglalni azt a fielismerést.
amely társadalomstatisztika legújabb gyors fejlődésének alapját adja. Ez a kötet.
amely egy-egy témakör amerikai szakértői-
nek 14 tanulmányát gyűjti össze, azt kutat- ja: milyen adatok állnak már rendelkezés- re, hogyan kell a meglevő statisztikai ada—
tokat átrendezni, elemezni, milyen újfajta adatfelvételek lennének szükségesek ahhoz, hogy az amerikai társadalom általuk leg—
fontosabbnak tartott problémáiról, változá- sairól olyan megbizh—otő képet kapjanak.
amelynek alapján meg lehet ítélni a jelen- legi helyzetet, a fejlődés irányát és ütemét és ki lehet dolgozni a szükséges szociál—
politikai intézkedéseket. A kötetet bizonyos fokig jellemzi a témakör feldolgozása iránt felmerült igény sürgőssége, mert az egyes tanulmányok felfogása. az elemzés mélysé-
