Földes Béla: Statisztikai előadások. Új sorozat

12. szam.

—— 1027 —

és 405 (402) egyéb különféle állatból állott.

Az állatok mellett kisebb-nagyobb mérték—

ben a fővárosban 3.287 (2.884). az ország egyéb részein pedig 1.608 (1.260) járómű rongálódott meg. A megsérült járóművek —-——

az egész országot tekintve —— a következő—

képen oszlottak meg: vasúti vagy közúti

vasúti járómű 808 (731), gépkocsi 2.229

(1.724), motorkerékpár 297 (334), hintó 33 (24), szekér 555 (480), lábhajtású kerékpár 918 (755), végül egyéb különféle járómű 55 (96).

Befejezésül megemlítendőnek tartjuk.

hogy az adatok beterjesztésére szolgáló nyomtatványon megfelelő kérdőpont tuda- kolja az anyagiakban (állatok, járóművek) bekövetkezett károsodás összegét is. A be- vallások azonban ebből a szempontból igen hiányosak úgy, hogy azok alapján a köz- úti forgalmi balesetek folytán felmerült kár teljes összege nem állapítható meg. A meg—

felelően kitöltött kérdőívek anyaga is elég

annak eredménveit főbb vonásokban be- mutassuk. Az előbbiekben elősorolt állatok

között 165 ló (1934-ben 147 db.) megsérü-

lése vagy elpusztulása hozzávetőlegesen

28.124 P. (1934-ben 16.829 P) összeget kép-

viselt: az egyéb állatokból pedig 176 db.-

nak (318 dr.) értéke 2.258 P—re (3.166 P) tehető. A járóműveknél 205 (320), vasúti és

közúti vasúti járómű sérülése 6.017 P

(11.457 P) kárt jelent; az automobílok és motorkerékpárok közül 1.231-nek (1.172)

sérülését vagy elpusztulását 499375 P-re

(395115 P) becsülték., A többi járómű

(hintó, szekér, lábhajtású kerékpárok stb.)

között 917—nek (856) kisebb-nagyobb meg- rongálódása vagy hasznavehetetlenné való válása pénzben kifejezve hozzávetőleg 30.490 P. (26.713 P) összegben állapítható

meg. V árszeghy János dr.

§ e IRODALMISZEMLE

m.l-l-'..-ill.-'ll-lll-n-nnuunl'l-l-l-u-noilll-l-llll-l-ll-ln-nlulniucn-u-nnuunuuu.n-nulls-

Könyvismertetések.

Chrom'gue de livres.

Földes Béla: Statisztikai előadások. Új

sorozat.

Béla Földes: Conférences statistigues. Nouvelle série.

A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai. 11. sz.

Publications de la Société Hongroise de Slatistigue, numéro 11.

Budapest, 1936. 254 l.——p.

A társadalmi tudományok legnagyobb tekin- télyű magyar művelőjének, Földes Bélának jórészt a legutóbbi időkben tartott statisztikai előadásait foglalja egybe a Magyar Statisztikai Társaság legújabb kiadványa. Méltóan sorakozik a kötet Földesnek jóval a háború előtt, 1904-ben és 1905- ben megjelent ,,Statisztikai előadások" I. és II. mű—

veihez. A mű egyes értekezései főleg a Szemle ha- sábjain láttak először napvilágot, úgyhogy tar—

talmi ísmertetésük helyett megelégszünk ehelyütt a Szemlére való hivatkozással. A mű három rész- ből áll. Az I. rész ,,Elmélet és történet" főcím alatt az idevágó értekezéseket foglalja egybe. Ezek a következők: A társadalmi jelenségek vizsgálatá- nak nehézségei, különös tekintettel a statisztikai módszerre (M. Stat. Szemle. 1933. évf. 196—208. l.), A, statisztika logikájához (M. Stat. Szemle 1933.

évf. 806—815. l.), Mikrostatisztika (M. Stat. Szemle 1934. évf. 951—956. l.), Néhány megjegyzés a sta-

tisztika tcchnikájához és kritikájához (Hamisítá- sok, tévedések, irányproblémák) (M. Stat. Szemle"

1935. e'vf. 631—635. l.), Sűrítési módszer és za-

varó tényezők (M. Stat. Szemle 1934. évf. 692—

694. l.), Keleti Károly (M. Stat. Szemle 1933. évf.

888—895. l.); Ernst Engel és Luigi Bodio emléke—

zetére a Magyar Tudományos Akadéiniában tar- tott előadások zárják le az első fejezetet. A IL rész ,,Népesség" cikkei: Nemzetiségi statisztika (M. Stat. Szemle. 1931. évf. 225—239. I.), Az anyagi és társadalmi helyzet befolyása a házasságköté—

sekre, a születésekre és halálesetekre, különös te-

kintettel Budapestre (M. Stat. Szemle 1929. évf.

231—246. l.) A két nem aránya a népeSSégben (és.

a születésnél (Szekszuálitás, maszkulinítás) (Közg.

Enciklopédie). Elsőízben kerül közlésre e főcím alatt a Szellemi élet és élettartam e. tanulmány, amely a tudós szerző korábbi munkaperiódusából' származik még, A III. rész ,,Morálstatisztika"

két értekezést tartalmaz: A bűnügyi statisztika problémái (M. Stat. Szemle 1932. évf. 243—255. l.) és Az elítélhetőse'g matematikai és statisztikai alapjai. Utóbbi a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1907. évi Kopenhágában tartott ülésszakán került felolvasásra (Bulletin de l'lnstitut International de Statistigue. Tome XVII. 378—394. l.), magya——

12. szám.

—— 1028 -—— 1936

rrul azonban eddig nem jelent meg. A kitűnő mű- vet szerzőnek a matematika és statisztika, a nagy számok törvénye, a két nem aránya a születések- Anél, a sokgyermekes család és a nemzetiségi sta—

tisztika tárgyában tett néhány pótlólagos meg-

jegyzése zárja le. B. Gy.

Hunyady Ferenc: A kismarjai választókerület.

Frang-ors Hunyady: La. circonscription étectorale de Kismarja.

Budapest, 1936. l68 l. — p.

Hunyadi Ferenc országgyűlési képviselő út- törő és követésre méltó munkát végzett, amikor tiszta képet akart nyerni s az illetékes tényezök- nek nyujtani kerülete állapotai és bajai s az or—

voslás módja és lehetőségei felől, evégből közsé- genkint összegyűjtötte a természeti, gazdasági és népviszonyokra vonatkozó régi és újabb adatokat s azokat a maga megfigyeléseivel és megállapítá—

saival kiegészítve monográfiává dolgozta fel. A be—

vezető cikkben kifejtette, hogy könyvével kerülete lakosságának és vezetőembereinek szülőföld—isme—

ret—ét és szeretetét s az ősi foglalkozáshoz való ra- gaszkodását is erősíteni akarja s hogy munkája a gazdasági és más iskolákban is felhasználható legyen, azt számos kép, történelmi, birtok-, talaj—

és belterületi térkép s grafikon közlésével teszi szemléltetőbbé.

A könyvben sok a statisztikai adat és ezek úgy vannak felhasználva, hogy a falusi lakosság—

.ban és vezetőkben a statisztika iránti érzéket és érdeklődést felkeltsék, ami a szerzőnek egyik tö—

rekvése és érdeme. Még a gazdaságtörténeti rész is tele van érdekes régi és újabb statisztikai ada- tokkal, így a művelési ágakban nyolc (évtized alatt, továbbá a birtokmegoszlás e's földáralakulás tekin- 'tetében a 90-es évek óta végbement szembetűnő változásokra vonatkozólag, melyeknek különleges okai és következményei szintén megvilágítást nyer- nek. A mult századra vonatkozólag az egyházi anyakönyvekhől vett népesedéstörténeti és statisz—

tikai adatok évenkinti egybevetése ugyancsak sok érdekes tanulsággal szolgál s az egykori inségek, járványok, az 1907 körüli nagyarányú parcellázá—

sok, majd a világháború következményeit szembe- ötlően mutatja.

A könyvnek történelmi, statisztikai és szocio- gráfiai fejtegetései az országcsonkitás óta 5 köz- ségből (Bedő, Bojt, Kismarja, Nagykereki, Ván—

csod) álló kerület mellett az egész Berettyóvidék s a Tiszántúl közállapotaiba szintén betekintést nyujtanak, Szembetűnően mutatják a nagyváradi értékesítési és munkapiac elvesztésének súlyos gaz—

dasági következményeit, de egyben azt az érdekes jelenséget is, hogy több falu természetes szaporo—

dása kedvezőbbé vált, amióta a közeli Nagyvárad hatása erkölcsi téren nem érvényesül. Ugyanis az 1920———30 közti születési többlet az ország 9'6%-os és az összes vármegyék 11'5%—os átlagával szem—

ben a vizsgált őt község közül a gör. kat. és ro—

mán lakosságú Bedőn 12'6%, a ref. magyar népes—

ségű többi faluban pedig 12, 15'7 és 16'9% volt, Az országcsonkitás és gazdasági válság s az elemi csapások által legerősebben sujtott Tiszántúlon ez a jelenség különös figyelmet érdemel s az ottani színmagyar népesség töretlen őserejét és e'lniakará—

sát bizonyítja. Kívánatos, hogy ezt az úttörő mo—

nográfiát, ———— mely a szerző előszava szerint a Falukutatő Intézet vezérfonala alapján készült, ——

a többi vidékek hasonló célú, alapos ismertetései

kövessék. -——1'. ———l.

Friedrich Burgdörter: Volks- und Wehr- kraft. Krieg und Rasse.

Schriflen zur Erblehre- und Rassenhygiene. Berlin, (Alfred Metzner Verlag.) 1936. 188 l.—p.

Napjainkban, az örökös feszültség és fegy- verkezési láz idején, Burgdörier német népesség- statisztikus újabb munkája különösen időszerű.

A könyvnek a néperő és véderő közti össze- függéseket kutató első része a szerzőnek már a Szemlében isi) ismertetett népmozgalmi számításai- ból indul ki. Ezeknek tömör összefoglalása után tér át a tulajdonképpeni tárgy: a születési mozgalom és a sorozási bázis, vagyis a 20 éves finépesse'g, vala—

mint általában a hadköteles férfielem számának pár- huzamos vizsgálatára. Minthogy Burgdör/er idevágó számításainil egy újabb előadása alapján éppen a Szemle folyó évfolyamában?) már esett szó, itt csak azt említjük meg, hogy 19252100 alapon a 20—46 éves i'érfinépesség Iwo-ra várható számá—

nak indexe a Németbirodalomban mindössze 103, Nagy-Britanniában 104, Franciaországban pedig 97, míg Olaszországban 1419, Ukrajnában 168 és Len—

gyeloa'szágban 185. A szűkebb értelemben védköte—

les (20—42'5 éves) férfilakosság előrelátható l't-ílő- dési indexe a születések újabb kiesése miatt nyuga—

ton még kedvezőtlenebb. Ugyancsak 19252100 alapon 1960. évi valószinű számuk indexe a Német—

birodalomban 80, Nagy—Britanniában 86 és Fran—

ciaországban 84, Olaszországban viszont l'22v-őt, Ukrajnában 12-5—öt és Lengyelországban Hifi-et fog elérni. A Németországra vonatkozó abszolút szá- mok ugyan a brit szigetországgal és Franciaország gal szemben még mindig tűrhető helyzetre mutat- 1) L. főleg M. Stat. Szemle 1933. évf. 209. és köv. I., 1935. évf. 927. és köv. l.

2) V. 6. Kovács Alajos dr.: A német statisztiku-

sok braunschweigi ülése. M. Stat. Szemle, 1936.

évf. 5'46—5151. 1.