Az 1951. évi iparstatisztika

OLLÉ LAJOS .-

AZ 1951. ÉVI IPARSTATISZTIKA

D. V. Szavinszkij ,,Az iparstatisztilka tankönyve" c. munkájában a szo-—

cialista iparstatisztika feladatait a következőkben jelöli meg: ,, . . .az ipar állapotának és fejlődésének, a reprodukció folyamatának, e folyamat fel- tételeinek és eredményeinek, az iparban érvényesülő törvényszerűségek—

nek, az ipari munkában megnyilatkozó kölcsönös összefüggéseknek tanul—

mányozása és számokban való kifejezése; továbbá azoknak a tényezőknek megvilágítása, amelyek az ipar egyes területein a munka színvonalának és ütemének mértékét meghatározzák; a ki nem használt tartalékok fel—r tárása; a kommunizmus építését szolgáló és a szovjetkormány által meg- határozott tervek teljesítése és túlteljesítése érdekében kifejtett terv—

szerű s operatív jellegű munkálatok rendszeres elősegítése". Látjuk, a vázolt feladatkör óriási. Az 1951. évi gyáripari statisztikai kérdőívek és munkalapok újabb lépést jelentenek e feladatok megoldása felé.

Az 1951. évi havi gyáripar-i statisztikai kérdőívek az 1950. éviekkel szemben egyszerűsödést, a való élettel szorosabb kapcsolatot jelentenek.

A termelés fogalma egy, mérőszámai azonban lehetnek különbözők. 1950 januárjában rátértiink az Egységes Árulista szerinti halmozott termelési érték számbavételére, abból a meggondolásból kiindulva, hogy ezt a ter—- melési értéket dinamikai megfigyeléselmél nem fogja befolyásolni az ipar- vállalatok szétválasztása és egybeolvasztása. A halmozódás minden eset—

ben ugyanolyan méretű lesz. A gyakorlati alkalmazásnál kitűnt, hogy bár az ilyen értelmű profilírozásból származó változások egy részét ténylege—

sen kiküszöböli ez a halmozott termelési érték, másrészét azonban pont velvonatkoztatottságánál fogva benne hagyja. Ugyanis, ha egy iparválla—

latot az átszervezés nem egy Egységes Árulista szerinti vertikális cikknél vágott szét kettővé, akkor jelentésre került 'a szétbontás után vállalati készárunak minősülő termék is, és így az iparban újabb halmozódás lépett fel. Ez már 1950 nyarán Világossá vált előttünk. Vizsgálatokat hajtottunk Végre arra vonatkozóan, hogy a dínamikát mennyire méri jobban az Egy-

séges Árulista szerinti halmozott, mint a hal'mozásmentes vállalati teljes termelési érték. Az összehasonlitásokból kitűnt, hogy egyforma képet ad mindkét módszer. Ezért a második félévtől kezdődően gyáripsari kérdő—, iveinken bekértük a vállalati teljes termelési értéket is. Az Egységes Árulista szerinti halmozott termelés számbavételéről —— bár tudatában vol- tunk annak, hogy ez a vállalatok számára idegen, a legtöbb esetben hasz- nálhatatlan és tulajdonképpen az éveleji gyakorlatbavétele vállalati veze- tőinket elidegenítette a statisztikátől -——, mégsem térhettünk le, mivel a

tervezés is ilyen módszer alapján történt.

Iparvállalataink tulajdonképpen ténylegesen csak globális tervtelje- sítési százalékukat mérték ennek alapján az előbb említett okból kifolyó—

lag. Azonban számos esetben maga ez a tervteljesitési százalék is hely—-

bLLÉ. 1951. ÉVI IPARSTATISZTIKA ; 847

telen képet mutatott. Például ha egy iparvállaiat saját céljaira ipari fűtő- gázt termelt, ez természetesen előirányzatában is jelentkezett és bele- számított a halmozott termelési értékébe. Ha racionális fűtőanyagfelhasz—

nálás mellett csökkentette ipari fűtőgázszükségletét, így a termelését is, ez a tervtelje—sítés vonalán lemaradást vont maga után. Ettől eltekintve azonban az Egységes Árulista szerinti halmozott termelési érték alapján a Vállalatok munkáját, eredményeit vizsgálni, kiértékelni csak azokban az elvétve előforduló esetekben lehetett, amikor az Egységes Árulista vertikális tagoltsága megegyezett a vállalatok üzemi, üzemrészi felépített- ségével. Legtöbbször iparvállalataink statisztikusainak a kötelezően meg—

tervezett és a statisztikai jelentésekben közölt halmozott termelési érték mellett ki kellett számítaniuk az üzemrészi szinten számított termelési értéket is, hogy ezáltal a vállalatvezetésnek a szükséges támogatást, melyet joggal várnak el a statisztikától, megadja és saját eredményeit ellenőrizze,

kiértékelje. -

Az 1951. évi gyáripari statisztikai jelentésekben már csak a vállalati teljes termelést (halmozatlan termelést) kérdezzük, melyet cikkek vonalán az Egységes Árulista szerinti bontásban kérünk be. így iparvállalataink azt a termelési értéket adják meg, amely munkájukra jellemző, egysze—

rűen kiszámítható. A vállalati teljes termelés nem elvonatkoztatott foga—

lom lesz, hanem valóság. Számokban való kifejezése a Vállalatnál lezajlott termelőtevéke—nység végső eredményének, forintértékben pedig szoros összefüggésben lesz a vállalat pénzügyeivel.

A vállalati statisztikai munka egyszerűsítését jelentette ezen a vona— , lon a 10 940/1950. 0. T. sz. rendelet is, mely kötelezően előírta mindazon iparágakat, melyekben a befejezetlen állományt meg kellett tervezni.

Statisztikai jelentéseinkben is csak ezen iparágakban kérjük be a befeje- zetlen állománykülö—nb—özetet. A tobbi iparágban, ahol a termelőfolyama—

tok átfutási ideje rövid, és így a befejezetlen állományban a megfigyelési időszak (hónap) folyamán csak lényegtelen változás áll be (a teljes tenmee—

*lé—shez viszonyitva csak tized—, századszázalékot tesz ki), ennek megfigye—

lését mellőztük. Az elhagyás mellett szólt egyrészt az, hogy jelentőségé—

hez képest nagy munkát ró vállalati statisztikusainkra, másrészt egyes iparágainkban (vegyipar, tömegcikkipar, stb.) megbízható havi megálla—

pitására nincsen lehetőség. '

A félkészállományváltozást, melyet minden iparágban az összes vál—

lalattól megkérdezünk, mint a teljes termelési érték (egyik alkotóelemét, a statisztikusok az üzemrészi szinten számbavett termelés alapján meg—

adhatják. A nemzetgazdasági szempontból döntő jelentőségű, megterve—

zett, továbbfelhasználási célra előállított félkészgyártmányokat a termelés cikkenkénti részletezésénél mennyiségben kérdezzük meg. Mindezeket figyelembevéve, gyáripari statisztikánk termelési vonatkozású kérdőívein megtaláljuk azokat az adatokat, melyek az egyes vállalatokat e téren jel—

lemzik. A felesleges adatokat pedig elhagytuk. Ha mindezt tudatositani tudjuk vállalatvezetőinkkel, akkor kettős célt értünk el: a statisztikai kérdőíveket okmányoknak, bizonylatoknak fogják tekinteni, munkájukban támaszkodni fognak rá; a vállalati statisztikusoknak pedig meg fogják adni a munkájukhoz szükséges támogatást.

Rendszeresített munkalapjainkon a Vállalatok mind mennyiségben, mind változatlan áron a gyártmányokból az Egységes, Árulista cikkelemein keresztül felépíthetik termelési adataikat és így a tervszerűség legmélyre-

* _ csoportokat fogna-k egybe.) A termelési értéknek folyóáron való kiazami

848 ; onti: Lama

'.gú— — a

_ hatóbban ellenőrízhető. (A cikke—lelnek ugyanis többnyire gyart—many? -_ -

tására szolgáló munkalaplainkon a gyártmányoknak cikkelemekre Val§

' , összevonását elhagytuk, mivel ez csak felesleges munkát jelentene statisz— í

ítikusaink számára. _ '

Folyóáron a termelést az 1950. évi gyakorlattól eltérően 1951—ben- i

,a ténylegesen elért értékesítési for—galmiadós áron kérjük be. 1950-ben' a Vállalatok a hóvégén a belföldi nagykereskedelem felé érvényesíthető]

áron adták meg folyóáras termelésüket így a statisztikában jelentkezőí' folyóáras forgalmiadós termelési érték fiktív szám volt, melytől az adatok

,; valóságban néhol, nagyobb exportszállítások esetén, 20—30%—ka1 is eltér-e"

, tek. Az 1951—ben bevezetésre kerülő módszer mellett azokban az esetek-f- ben, amikor a termelt árucikkek nem kerülnek azonnal leszállításra, * ; "

eladásra, utólagos korrekciókkal kell számolnunk. A készletbentartás ideje ' alatt árváltozások állhatnak be, vagy [a számított forgalmi adókulcs Vál-j- tozik értékesítési célkategóriák (export, nagyfogyasztó, nagykereskedelem, — kiskereskedelem) szerint. A vállalatok raktárra történő termelés esetén tennelésiiket a nagykereskedelem felé érvényesíthető forgalmiadós folyóe áron számolják el. Munkalapjaínk azonban korrekciós rovatokat tartal-—

maznak, melyekben lehetőséget adunk az értékesítés alkalmával fehnerülő—

különbözetek utólagos bevezetésére és ezzel a tárgyi időszakok termelési—

értékeinek javítására. Minthogy iparvállalataink az előírások értelmében legfeljebb háromhónapos távlatban temelhetnek raktárra, többnyire a

korrigált adatok a negyedéves kérdőíve—ken bejelenthetők.

Ezáltal a folyóáras forgalmiadós tenmelési értékünk a mindenkori , ' tényleges helyzetet fogja rögzíteni, a könyv—elési eredményekkel egyeztet?

hető lesz és alkalmassá válik minden téren az iparból származó nemzeti jövedelemreszesedés kiszámítására.

Az összehasonlithatóság biztosításának érdekében kérdőív—emlí a szov—

jet gyakorlat alapján a döntő adatoknál (árutermelés, teljes termelés, átlagos állományi létszám) tartalmazni fogják az előző év megfelelő idő-—

szakai—nak eredményeit is. Igy a Köponti Statisztikai Hivatalnak és a vál—

lalatoknak mindenkor rendelkezésre állanak a dinamikai megfigyeléshez szükséges hasonlításí alapok.

' Tulajdonképpen a statisztikai kérdőívekhez és munkalapokhoz fog , tartozni az egyes szakminisztériümok által bevezetésre kerülő törzslap-—

rendszer is. Ezeken a vállalati statisztikusok iparvállalataik munkájára, eredményeire jellemző adatokat, mutatószámokat fogják vezetni hosszabb idősorban (termelési érték, egy órára eső termelés, 100 Ft munkabérre eső termelés, tervszerűségi százalék, stb.).

Mindezek birtokában és helyes vezetése mellett a vállalati statisz— ' tikusoknak át kell tudniok tekinteni vállalatukat minden vonalon, és az igazi statisztikai munkát jelentő kiértékeléseflket el fogják tudni készíteni.

Ez a célunk és hogy ez nem elérhetetlen, arra bizonyíték az, hogy néhány vállalatunk élenjáró statisztikusaí már kiépítették ilyen rendszert, mely——

nek alapján a statisztikát a vállalatvezetőség hathatós támogatójává tették.

Munkaügyi kérdőíveinken lényegbevágó változást nem eszközöltünk.

"Fejlődést jelent e téren, hogy a kérdőívein'ken szereplő munkaóra— és bér—

adatok az Országos Számviteli Bizottság által jóváhagyott és az Iroda—

szervező Gazdasági Iroda által rendszeresített nyzomtatványokról meg-—

1051. ÉVI IPARSTATISZTIKA 849

adhatók. Egyetlen nehézség, ami ezzel kapcsolatban felmerül, az, hogy a rendszeresítésre kerülő bérelszámolási iapokon a teljesített és az elszá—

molt órák az összesítésekben nem szerepelnek és így csak nagy munka árán, az egyéni lapokról gyüjthetők be. Ezt pedig nagyobb iparvállala—

taínknál, de még a ldsebbeknél sem tekinthetjük statisztikai feladatnak.

Gondoljunk egy kétezer munkást foglalkoztató vállalatra, ahol a kétezer munkás egyéni ibér—elszámolási lapjait—611 kellene kigyűjteni a megfelelő óraösszeseneket, különböző bérrendszerek, valamint teljesített és elszá—

melt órák szerinti bontásban. Feltétlenül szükség van arra, hogy ezt a hiányosságot az Irodeszervező Gazdasági Iroda pótolja.

Az 1950. év folyamán számos vizsgálatot hajtottunk végre arra vonat- kozóan, hogy megállapítsuk ,a bizonylati alapok és a statisztikai adatok között fennálló esetleges eltéréseket. Megvizsgáltuk például a vállalatok által a statisztikában jelentett munkabéralap-felhasználás és a Nemzeti Banktól a tárgyi időszakok munkabéralapjának terhére lehívott összegek közötti eltéréseket; a szalmninisztériumok évközi eredménykimutatásaiban szereplő és a nekünk jelentett termelési érték differenciáit. Amennyiben az eltéréseknek tárgyi indítóokai voltak, igyekeztünk a szempontokat min- denkor összehangolni és a helyes módszert kiválasztani. Abban az esetben pedig, ha nem is rosszakaratú, de hibás statisztikai jelentésekből származ—

tak az eltérések, megtettük és megtesszük a jövőben is a szükséges lépé—' seket, hogy adatszolgáltatásunk pontosságát és megbízhatóságát a leg—' messz—ebbmenőkig biztosítsuk. E téren munkánkat és ellenőrzésünket

1951—ben tovább fokozzuk. Adatainkat minden vonatkozásban bizonylati alapokra akarjuk felépíteni és ennek betartásán a legszigorúbban őrködni fogunk.

1951. évben iparvállalataink munkájának eredményeit a műszaki gazdasági mutatók rendszerén keresztül is megfigyeljük. A bevezetésre—

kerülő mutatók a tervelőirányza-tban szereplők közül azok lesznek, melyeknek tényezőit könyvelési, ellenőrizhető adtatok alkotják és így min-r denkor konkrétan megfoghatók, megfigyelhetők.

Kérdőív—, munkalap- és műszaki mutatótervezetünket az Iparstatisz—v tikai Értesítő novemberi számában közzétettük, hogy Vállalati stati—sztiku—r sainkkal még a kibocsátás előtt megismertessük, és így az ő tapasztala—

taikra is támaszkodva, kiépíthessük azt az iparstatisztikai rendszert, mely vezetőinknek (meg tudja adni a megfelelő segítséget népgazdaságunk irá—- nyitásához. Lenin kívánságát és útmutató kijelentését akarjuk megvaló- sítani és követni: ,,A statisztikusok operatív segítőtársaink és ne skolasztiw

kusok legyenek." '