• Nem Talált Eredményt

Mit tudunk a ScienceDirect használóinak viselkedéséről? megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Mit tudunk a ScienceDirect használóinak viselkedéséről? megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

384

Mit tudunk a ScienceDirect használóinak viselkedéséről?

2005-ben több mint 10 millió felhasználó mintegy 250 millió teljes szövegű cikket töltött le a ScienceDirect közvetítésével, és ez a szám folyton növekszik. Ezáltal nő a felhasználói viselkedéssel kapcsolatos adatok száma is. Ha ezeket összevet- jük egy Kanadában, Japánban és Hollandiában elvégzett kutatásból nyert adatokkal, egyértelműen látszik: ahogy egyre tapasztaltabbak a felhaszná- lók a keresésekben, úgy nő az igény arra, hogy a könyvtárosok segítsenek a kutatók keresési kész- ségeiben mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésé- ben.

A könyvtárak iránti elvárások

A ScienceDirect találatainak 24%-át a könyvtári weboldalak közvetítik. A könyvtárak az elmúlt né- hány évben jelentős összegeket fordítottak a kap- csolódó szoftverekre és egyéb fejlesztésekre, így téve megbízhatóbbá szolgáltatásaikat. Ez a meg- bízhatóság azzal a következménnyel járt, hogy felhasználóik most már „one-stop shop”-nak tekin- tik a könyvtárukat: minden információszükségletü- ket itt akarják kielégíteni.

Jane Rigg, a kaliforniai Institute of Technology munkatársa szerint a kiadókkal való együttműkö- dés egyik feltétele, hogy a folyóiratok elsődleges elérési helye az egyetemi könyvtári rendszer le- gyen. Az University of Toronto könyvtára által vég- zett kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fel- használók zavarba jönnek a felhasználható infor- mációforrások és felületük sokféleségétől. Ennek kiküszöbölésére kifejlesztették a „Tudósok portál- ját”, amely egyszerű (M. Clinton könyvtárigazgató szerint Google-szerű) felületen teszi lehetővé az e-folyóiratok és egyéb információforrások elérését.

A könyvtári hozzáféréseken kívül a ScienceDirect forgalmának legnagyobb része (az elmúlt 12 hó- napban 22%-a) a PubMedtől származik. Jelenleg havi szinten mintegy 69 millió keresésnek van köze a PubMedhez, s nem valószínű, hogy ezt a

vezető pozícióját valami is megingatná a közeljö- vőben a ScienceDirect felhasználói körében. A keresési szokások azt mutatják, hogy a ScienceDirect legtöbb felhasználójának fő célja a teljes szöveg. Ha ez megvan, akkor kinyomtatják vagy mentik, és gyorsan kilépnek. A pdf formátu- mot a felhasználók 72%-a előnyben részesíti a html formátummal szemben. A japán egyetemi könyvtárak körében nemrég lezajlott kutatás sze- rint ez az arány 90%. Bár a keresett cikkek 43%-a frissebb egy évnél, a régebbi cikkek is keresettek.

Jártasság és szakterület

A kutatás azt mutatja, hogy a gyakorlott kutatóknak kevesebb időre van szükségük a megfelelő online anyag megtalálásához. A torontói felmérés szerint minél jártasabbak az oktatók a keresésben, annál szakszerűbben elemzik a hivatkozásokat, és azo- nosítják a cikkeket. Az oktatók kevesebb időt tölte- nek online, mint a hallgatók, akik időnként akár három órát is keresgélnek a hálózatban. A magas szintű keresési jártassággal (és nagyobb szakmai tudással) rendelkező kutatók átlagosan 5-10 perc alatt választ kapnak kérdéseikre, illetve megtalál- ják a kulcsfontosságú cikkeket, szemben a hallga- tók által eltöltött 30-60 perccel. Az adatok azt mu- tatják, hogy a használói szokások erősen függenek a szakterülettől. A biológia és orvostudományok kutatói inkább a bibliográfiai adatbázisokat hasz- nálják, és onnan kapcsolódnak a teljes szövegű cikkekhez, míg a humán területek szakemberei inkább a folyóiratok honlapjait böngészik. Számuk- ra tehát a bibliográfiai adatbázisok kevésbé érté- kesek, és nem használják ki a referátum és a teljes szöveg közti kapcsolódás adta előnyöket.

A ScienceDirectben kereséssel eltöltött időtartam – a különféle hatékonyságnövelő tényezőknek kö- szönhetően (pl. ugrópontok) – folyamatosan csök- ken. A ScienceDirect-használók egynegyede há- rom lépésben el tud jutni a keresett cikkhez, és valamennyi ScienceDirect-keresés 70%-a keve-

(2)

TMT 53. évf. 2006. 7–8. sz.

385 sebb mint öt lépésből áll. Az utrechti egyetemen

végzett kutatás bebizonyította, hogy a fejlett kere- sési készségekkel rendelkező kutatók kevesebb időt töltenek el az elektronikus források kutatásá- val, és többet az olvasással.

Bár a hatékonyság és a felhasználói elégedettség nő, a ScienceDirect honlapján a kutató felhaszná- lók 36%-a találat nélkül fejezi be a munkáját. Nagy részük olyan gyors (és felületes) keresést végez, ami a ScienceDirectben található valamennyi for- rást lefedi. A kudarc oka, hogy a találatok száma

eléri a 10 000 tételes felső határt. Ezek az adatok a felhasználók gyakorlatlanságára utalnak. A fel- használó-központú fejlesztések ellenére éppen ezért van nagy jelentőségük az információszerzés hatékonyságát segítő kurzusoknak.

/LANKESTER, Alex: What we know about ScienceDi- rect user behavior. = Library Connect Newsletter, 4.

köt. 1. sz. 2006. p. 10–12./

(Frank Róza)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Furthermore, the complex anatomicregion be- tween the left superior vena cava and the pulmonary veins may leads to misinterpretation of the pulmonary vein recordings during

In conclusion, the present data indicate that a SN Mac-m size of < 7 mm is related to a low residual axillary disease burden in breast cancer patients with small (pT1) tumours

A programban résztvevő szakemberek közül Doerr fejlesztette ki az InternetArchiveBot (IABot) nevű szoftverrobotot, amely 22 nyelvet támogat és ké- pes átkutatni már

Jó példa erre az EISZ-konzorcium, mely- nek keretében hozzáférünk más konzorciumi tag- könyvtárak által előfizetett Elsevier (ScienceDirect) és egyéb folyóiratokhoz.

„fogyasztó"-hoz hasonlít, akinek egy mozdulatot sem kell tennie azért, hogy jóllakjon: az ételt (vagy éppen az információt) készen tálalják, ö esetleg annyit mondhat

millió métermázzsát tett évenkint ugyancsak az elmult 10 évre vonatkozó adatok alapján — átlagosan még mintegy 2-8 millió métermázsa vasércbehozatalra szorult. Az

rényebb összegekkel emelkedett évről—évre úgy, hogy ebben az utóbbi évben már 101'4 millió P volt, Az 1938. év azonban itt is mintegy 10 millió P összegű

pet töltött be. A gyors fejlődést mutatja, hogy Budapesten 1910-ben már 63 millió köbméter városi gázt állítottak elő az 1856. évi 1,7 millió köbméterrel szemben,