A T U D O M Á N Y O S M I N Ő S Í T Ő B I Z O T T S Á G H Í R E I
L I G E T I N É V E R E B É L Y A N N A K A N D I D Á T U S I D I S S Z E R T Á C I Ó J Á N A K VITÁJA
A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság 1970. m á j u s 13-ára tűzte ki LIGETI BÉLÁNÉ: , ,Vizsgalatok az esztétikai nevelés folyamatáról az általános iskola felső tagozatában" c í m ű k a n d i d á t u s i értekezé-
sének nyilvános v i t á j á t .
A z értekezés bírálóbizottságának elnöke: SZARKA JÓZSEF, a n e v e l é s t u d o m á n y o k d o k t o r a volt. A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság által felkÓTt opponensek: SZÉCHY ÉVA és TÓTH BÉLA, a neveléstudományok k a n d i d á t u s a i voltak.
SZÉCHY ÉVA opponensi véleményében r á m u t a t o t t arra, h o g y a j e l ö l t t é m a v á l a s z t á s a rend- k í v ü l figyelemreméltó, hiszen olyan területen végezte kísérleteit és v o n t le elméleti m ó d s z e r t a n i következtetéseket, ahol a hazai pedagógiai kutatás m é g kezdetleges. A j e l ö l t k u t a t ó m u n k á j a két i r á n y b a n volt ú t t ö r ő jellegű: egyrészt vizsgálta azokat a tényezőket, a m e l y e k a társas együtt- élés és egyéni cselekvés esztétikai oldalainak erősítésére b o n t a k o z t a k k i az o s z t á l y f ő n ö k i m u n k á b a n , osztályközösségi t e m a t i k a i v i t á k o n , másrészt vizsgálta a z o k a t a t é n y e z ő k e t ; a m e l y e k a természeti környezetben fellelhető esztétikum elsajátítására és hasznosítására születtek, első- sorban a földrajztanítás n y ú j t o t t a lehetőségek tudatos k i h a s z n á l á s á v a l és az ehliez csatlakozó ó r á n k í v ü l i tevékenységi f o r m á k tervszerű beiktatásával.
A disszertáció eredeti újszerűséggel foglalkozik a m a g a t a r t á s i k u l t ú r a , az egyéni-társadalmi cselekvés esztétikai sajátszerűségeinek p r o b l e m a t i k á j á v a l , az e t i k u m és esztétikum összefüggé- seivel.
SZÉCHY ÉVA opponens, a m i k o r elismeri és kiemeli a dolgozat v i t a t h a t a t l a n t u d o m á n y o s ered- m é n y e i t , a leglényegesebb szemléleti kérdésben vitatkozik a jelölttel. í g y ú g y véli, h o g y a jelölt t ö b b n y i r e egyoldalúan nz esztétikumnak csak a valóságmegismerő, t ü k r ö z ő jelenségeit hangsú- lyozza, s g y a k r a n teljesen elmarad, v a g y csak alárendelten, formálisan szerepel a valóságra visszaható, a z t m e g is v á l t o z t a t ó a l a k í t ó , teremtő funkciója. A disszertáció értelmezése az eszté- tikai nevelés f o l y a m a t a s t r u k t ú r á j á n a k a felfogása, a befogadó ós az alkotó-cselekvő eleinek egymáshoz v a l ó v i s z o n y á n a k , a r á n y a i n a k megítélésében a l a t t a m a r a d az ój*nemzetközi és h a z a i irodalomban m á r ismert koncepcióknak, melyek a t a n t á r g y i képzésben folyó m e g i s m e r ő esztétikai művelést sokoldalúan kiegészítik a diákközösségi életben, szabad i d ő b e n , szórakozás- b a n , az ö n t e v é k e n y művelődésben, az egész életmódban k i b o n t a k o z t a t a n d ó a k t í v f o r m á k k a l . H i á n y o l h a t ó , hogy az értekezésben n e m kap h e l y e t a m u n k a k u l t ú r á j a , az a l k o t ó m u n k a kivitele- zésének, megformálásának művészete, amire v a l ó nevelés a szocialista iskola korszerű pedagógiai tevékenységének egyre i n k á b b egyik elhanyagolhatatlan elemévé válik.
Az esztétikai nevelés egyik l e g a k u t a b b pedagógiai-elméleti és g y a k o r l a t i p r o b l é m á j a , b o g y hogyan teremtsünk átgondolt, szervesebb szintézist a jelenleg egymástól meglehetősen elszaka- d o t t a n , k ü l ö n f u t ó t a n t á r g y i , irodalmi, művészeti képzés és a diákközösségi tevékenységi f o r m á k között. E v o n a t k o z á s b a n a disszertáció n e m igen törekszik u t a t vágni.
Az opponens véleményében az esztétikai nevelés egy n a g y o n lényeges m o z z a n a t á r a h í v j a fel a jelölt figyelmét. E z az esztétikum természetének t á r s a d a l m i m e g h a t á r o z o t t s á g a , f e j l ő d ő tör- téneti jellege, osztálykaraktere, mely nem mellőzhető elem a ténylegesen szocialista esztétikai nevelés f o l y a m a t a i n a k megvalósításánál. A disszertáció n e m m u t a t r á arra, h o g y hol v a n szaka- dás p é l d á u l az iskolai irodalom, zene, képzőművészeti o k t a t á s u n k és a t a n u l ó k valóságos olvas- m á n y , zenei, művészeti igényei, értékítéletei között, melyek lehetnek azok az u t a k , amelyek a valóságban élesen jelenlevő ellentmondások feloldása egy értékesebi) és h a t é k o n y a b b r a X X . század v á l t o z ó szükségleteit is j o b b a n szem előtt tartó esztétikai nevelés megvalósulása i r á n y á b a m u t n t h a tnak.
A disszertáció erényei közé tartozik, hogy a jelölt k o m o l y lépést t e t t LUKÁCS GYÖRGY eszté- tikai fő m ű v e fontos elméleti eredményei hasznosítására a p e d a g ó g i á b a n . E m e l t e v o l n a a dolgo- zat értékét az, ha a teoretikus alapvetésekben nem h a g y a t k o z o t t v o l n a c s u p á n a lukácsi iskola megközelítéseire, h a n e m értékes felismeréseiket j o b b a n összevetette v o l n a a m a r x i s t a esztétika
.226
történeti fejlődése összegének fő eredményeivel, és azokkal a lényeges vitákkal, amelyek a dialek- tikus és történelmi materialista esztétifcatudomány különböző irányzatai, iskolái között m a kardinális kérdésekben nemzetközileg folynak.
Az opponens megjegyzései elsősorban olyan problémák jelzésére irányultak, amelyek n y í l t polémia tárgyai a mai marxista esztétikában, és az esztétikai neveléssel összefüggésben a szocia- lista pedagógiában. Méltányolja a dolgozat egyéb tudományos eredményeit, mindenekelőtt sike- res alkotó kísérleteinek és azok tanulságainak fontosságát, gyakorlati hasznosíthatóságát.
Javasolja a TMB-nek, hogy a jelölt részére e m u n k a alapján ítélje oda a neveléstudományok kandidátusa tudományos fokozatot.
TÓTH BÉLA kandidátus opponensi véleményében kifejti, hogy a disszertáns metodikai kon- cepciója, a komplex kutatási módszer alkalmazása helyes és korszerű. A jelölt a korszerű állás- pontot helyesen értékelve, az esztétikai befogadás folyamatának többoldalú megközelítését többféle módszerrel és azok kombinációjával igyekezett megvalósítani. Módszerei a következők voltak: tanulók kikérdezése szóban és kérdőíves ankételjárással, oktatás- és neveléslélektani kísérletek tanítási órákon, osztályfőnöki órákon kezdeményezett beszélgetések, egyéni és cso- portos vizsgálatok iskolai és iskolán kívüli keretben, esztétikai eredményességvizsgálat feladat- lapokkal. Értékes vbnásai e metodikai koncepciónak, hogy az iskolák tanulmányi rendjébe beépítve vizsgálja a jelenségeket. A kutatási módszer ilymódon harmonikusan illeszkedik be a
"gyermek iskolai életrendjébe és pszichológiai valóságába.
Módszertani koncepciójában fontos szerepet szán a „mikrovizsgálatoknak", melynek sokol- d a l ú és igen változatos alkalmazása végigvonul kutatásain.
A disszertáns feladatául tűzte ki, hogy vizsgálatokat végezzen az esztétikai nevelés folya- m a t á r ó l , s a lényegre szorítkozva plasztikusan bemutatta az esztétikai befogadás fejlődés-pszicho- lógiai és pedagógiai jellemzőit, feltárta az e téren meglevő pedagógiai m u n k a hiányosságait.
Meglepő biztonsággal jelölte ki a pedagógusok előtt álló legfontosabb gyakorlati feladatokat, is.
Az opponens a disszertáció legértékesebb fejezeteinek azokat tartja, amelyekben a jelölt kísérletekkel bizonyítja és folyamatában m u t a t j a be, hogyan j u t n a k el a tanulók az esztétikum spontán megragadásától a tudással és tudatossággal ötvözött befogadásig. Véleménye szerint ugyanis nem kétséges, hogy az esztétikum befogadásának a spontán ösztönösségre alapozott elmé- lete összeegyeztethetetlen a marxista neveléstudománnyal.
TÓTH BÉLA opponensi véleményében kifejtetteket a következőkben foglalja össze:
A disszertáns a marxista neveléstudomány elvi alapjain állva, korszerű metodikai és tudomá- nyos felkészültséggel, példamutató lelkiismeretességgel igyekezett feldolgozni az esztétikai nevelés folyamatát. A komplex metodikai koncepció, amelyet kutatásaiban következetesen érvé- nyesített, alkalmasnak bizonyult a bonyolult esztétikai jelenségrendszer egyes törvényszerűsé- geinek tanulmányozására.
Annak ellenére, hogy a vizsgálódások az esztétikai nevelés valamennyi fő területeire, az emberi együttélés és viselkedés, a műalkotások és a természet esztétikumának befogadására kiterjed- nek, a disszertáns úrrá t u d o t t lenni kutatásainak heterogén anyagán, és érvényre juttatta kuta- tásainak helyesen megválogatott szempontjait és célkitűzéseit. A z esztétikai' nevelés különböző területei ellenére, sikerült a kutatások elméleti eredményeit a pedagógiai gyakorlati következte- tésekkel jól összehangolnia. Igen pozitív vonása az értekezésnek, hogy a disszertáns különféle esztétikai jelenségeket lehetőleg a tanuló természetes élethelyzetében vizsgálja.
Az opponens fentiek alapján javasolja a disszertáns részére a neveléstudományok kandidátusa tudományos fokozat odaítélését.
LIGETI BÉLÁNÉ az opponensi véleményekben foglaltakra a következőket válaszolta:
SZÉCHY ÉVA opponens megállapította, hogy a disszertációban aránytalanság mutatkozik az esztétikum elsajátításának befogadó és alkotó ágazata között. A kívánatos arányok felállítását befolyásolta az, hogy a gyakorlatra épített törzsanyag a tanterv bizonyos tematikus egységeit dolgozta fel, amelyek megszabták a lehetőségeket a nem mindig kimondottan tantárgyi, hanem _ az azzal összefüggő esztétikai alkotó alkalmazás számára. Arra törekedett/ hogy a szerteágazó
témakörben határozott logikai vonalvezetést teremtsen, ezért követkfezetesen ragaszkodott a tantervi követelményeket megvalósító tematikus óraegységekhez és az azokkal szükségszerűen v a g y ajánlhatóan összefüggő egyéb tevékenységi formákhoz. Ezért más az értekezés koncep- ciója, m i n t a nemzetközi és hazai irodalom nevelési programjaiban található elgondolás.
Hiányolta az opponens az esztétikum társadalmi meghatározottságának bemutatását. Ezzel kapcsolatban a jelölt r á m u t a t o t t arra, hogy vizsgálatai nem valamiféle absztrakt esztétikum irányába folytak, hanem a társadalmi igényeket koncentráltan tartalmazó tantervi anyag alkal- mazásával. Egyetért az opponenssel abban, hogy az értekezés nem ad választ arra, hogy m i az oka az iskolai esztétikai irányítás és a gyermek iskolánkívüli értékelése, ízlése közötti szakadéknak?
Szükségesnek tartja e fontos kérdéssel a további kutatásai során foglalkozni.
Azzal kapcsolatban, hogy a disszertáció az esztétikum leglényegesebb megjelenési formáit elvileg-teoretikusan is csupán három szférába sorolja, megjegyzi, hogy a klasszikusnak tekint-
13 Magyar Pedagógia 227
hető hármas felosztást vette tekintetbe az értekezés tartalmának, szerkezetének lehetőleg m i n é l nagyobb" mérvű összefoghatósága érdekében.
Elfogadja az opponens kritikai észrevételét azzal kapcsolatban, hogy az értekezésnek foglal- koznia kellett volna azokkal a vitákkal, amelyek az esztétikatudomány tárgykörében m i n d hazai, m i n d nemzetközi méretekben folyik.
TÓTH BÉLA opponensi véleményében foglalkozott azzal, hogy az etikum és esztétikum össze- függéseit, egymásba szövődését és különbözőségét nem sikerült meggyőző mélységgel feltárni.
A megoldásra váló törekvés során kétségtelenül igen sok elméleti és gyakorlati nehézséggel talál- kozott, ami gátolta a kérdés kifejtését. A pedagógiai irodalom alig foglalkozik ezzel a kérdéssel.
A jelölt elfogadja az ezzel kapcsolatos kritikai észrevételt.
Egyetért továbbá Tóth Béla opponensi véleményében kifejtett azon kritikai észrevétellel, hogy a dolgozat rendkívül széles, ezért e széles skálán mozgó vizsgálódás eredményezte a z t , hogy észlelhető bizonyos elhatárolás az egyes fejezetek között.
Végezetül megköszöni mindkét opponens gondosan mérlegelő, segíteniakaró véleményét.
Elismerő szavaik ösztönzően hatottak további k u t a t ó m u n k á j á r a csakúgy, m i n t a j a v í t á s szán- dékaitól vezetett, a hiányokra r á m u t a t ó bírálatuk.
A bírálóbizottság meghallgatva az opponensi véleményeket, a jelöltnek a véleményekre a d o t t válaszát, az alábbi álláspontot alakította k i :
A jelölt oly téma kísérleti kutatására vállalkozott, amelyre vonatkozóan a neveléstudomány viszonylag kevés tudományos értékű adattal rendelkezik.
Az elvi megközelítésekben a marxista esztétika elméleti alaptételeire támaszkodik és elsőként tesz átfogóbb kísérletet LUKÁCS GYÖRGY „AZ esztétikum sajátosságai" című főművének pedagó- giai alkalmazására.
A hazai szakirodalomban először vállalkozik sikerrel arra, hogy feltárja az esztétikai nevelés folyamatának lényeges összetevőit, fejlődés és neveléslélektani és pedagógiai sajátosságait a serdülőkorban. Kutatási eredményeiből a pedagógiai gyakorlatban j ó l hasznosítható konzek- venciákat von le. A dolgozat k i m u t a t j a az „etikai" és „esztétikai" kategóriák szoros t a r t a l m i kapcsolatát és differenciáltan bemutatja pedagógiai vonatkozásaiban az etikai megjelenések esztétikai sajátosságait:
A jelölt az esztétikai nevelés folyamatát a természetes iskolai oktató-nevelő m u n k a feltételei között vizsgálta és ez nagyban emeli a dolgozat eredményeinek gyakorlati felhasználható- ságát.
Az a komplex szemlélet és módszer, amelyet kutatásaiban alkalmazott .újszerű és perspektivi- . kus kutatási eljárásnak bizonyulhat bonyolult jelenségrendszerek tanulmányozására a pedagógia más területein is. (37 általános iskolai osztályban 1217 felső tagozatos tanulót vizsgált, 6., 7. és 8.
osztályos gyerekeket.) . ' Ü j szerű és ötletesen kidolgozott komplex kutatási módszert alkalmazott, amely lehetővé tette a szóbanfor'gó jelenségek többoldalú tanulmányozását. Eljárásai: tanulók kikérdezése szóban és írásban, ankétok, oktatási és neveléslélektani kísérletek tanítási órákon, beszélgetések osztályfőnöki órákon, egyéni és csoportos vizsgálatok iskolai és iskolán kívüli keretben, ered- ményvizsgálatok feladatlapokkal. Az egyéni sajátosságok feltárására különösen alkalmas mikro- vizsgálatokat végzett.
A vitatott kérdések:
1. A z esztétikai nevelés folyamatában az intellektuális és érzelmi tényezők aránya és egymás- hoz való viszonya.
2. A megismerő-befogadó és az alkotó-cselekedtető oldalak összefüggése és aránya az esztéti- k u m b a n és az esztétikai nevelésben.
3. A z „etikai" és „esztétikai" fogalmi elhatárolása; a m u n k a esztétikumának érvényesítése.
4. A z iskolai esztétikai nevelés és a társadalmi esztétikai nevelés konfrontálásának problé- m á j a .
A jelölt a kritikai észrevételek többségével egyetértett, a felvetett problémákra m e g g y ő z ő választ adott, amelyet az opponensek és a bírálóbizottság elfogadott.
A bírálóbizottság, valamint a T M B Pedagógiai Szakbizottsága titkos szavazással e g y h a n g ú a n javasolta a TMB-nek a jelölt részére a neveléstudományok kandidátusa tudományos fokozat odaítélését, melyet a T M B elfogadott, és Ligeti Bélánét a neveléstudományok k a n d i d á t u s á v á nyilvánította.
S I M O N P É T E R N É
